Zebulon, Jákob és Lea hatodik fia. A feltalálóésemberbarát.AmitaJózsefelleni összeesküvéseredményekéntmegtudott.
1 Zebulon szavainak másolata, amelyeket fiaira rendelt, mielőtt meghalt életének száztizennegyedik évében, két évvel József halálaután.
2 És ezt mondta nekik: Hallgassatok rám, Zebulonfiai,figyeljetek atyátokszavaira.
3 Én, Zebulon, jó ajándékként születtem szüleimnek.
4 Mert amikor megszülettem, atyám igencsak megszaporodott, mind a nyájakban, mind a csordáiban, amikor a lecsapott vesszőkkel megkapta a részét.
5 Nem tudom, hogy egész életemben vétkeztem,csakgondolatban.
6 Még mindig nem emlékszem arra, hogy bármiféle gonoszságot követtem volna el, kivéve a tudatlanság bűnét, amelyet József ellen elkövettem; mert szövetséget kötöttem a testvéreimmel, hogy nem mondom el atyámnak,hogymittettek.
7 De sok napon át titokban sírtam József miatt, mert féltem a testvéreimtől, mert mindnyájan megegyeztek abban, hogy ha valakikijelentiatitkot,megkellölni.
8 De amikor meg akarták ölni, könnyek között esküdtem rájuk, hogy ne legyenek vétkesek ebben a bűnben.
9 Mert Simeon és Gád József ellen mentek, hogy megöljék, és ő könnyek között így szólt hozzájuk: Könyörülj rajtam, testvéreim, könyörüljetek Jákób, a mi atyánk belén: ne tegyétek reám kezeiteket, hogy ártatlan vért ontsanak,merténnemvétkezettellened.
10 És ha valóban vétkeztem, fenyítsenek meg engem, testvéreim, de ne tegyétek reám kezeteketJákób,amiatyánkmiatt,
11 És amint kimondta ezeket a szavakat, és közben jajgatva tette, nem tudtam elviselni a siralmait, és sírni kezdtem, és a májam kiöntött, és a beleim minden anyaga meglazult.
12 És sírtam Józseffel, és megdobbant a szívem, és remegtek a testem ízületei, és nemtudtammegállni.
13 És amikor József látta, hogy sírok vele, és hogy ellene mennek, hogy megöljék, mögém menekült, kérve őket.
14 De ezalatt Rúben felkelt, és így szólt: Gyertek, testvéreim, ne öljük meg, hanem vessük e száraz gödörek egyikébe, amelyet atyáinkástak,ésnemtaláltakvizet.
15 Mert ezért megtiltotta az Úr, hogy víz szálljon fel bennük, hogy József megmaradjon.
16 És ezt tették, amíg el nem adták őt az izmaelitáknak.
17 Mert az ő árában nem volt részem, gyermekeim.
18 De Simeon, Gád és hat másik testvérünk felvették József árát, és sarut vettek maguknak,feleségeiknek ésgyermekeiknek, mondván:
19 Nem eszünk belőle, mert ez a testvérünk vérének ára, de biztosan lábbal tapossuk, mert azt mondta, hogy ő lesz a királyunk, és hátlássuk,mileszazálmaival.
20 Ezért meg van írva Mózes törvényének írásában, hogy aki nem támaszt magot testvérének, annak oldják ki a saruját, és köpjék azarcába.
21 József testvérei pedig nem akarták, hogy testvérük életben maradjon, és az Úr leoldozta róluk a sarut, amelyet József, testvérükellenviseltek.
22 Mert amikor Egyiptomba mentek, József szolgái eloldozták őket a kapun kívül, és ezért a fáraó király módjára leborultak József előtt.
23 És nemcsak hódoltak előtte, hanem le is köpték őket, azonnal leborultak előtte, és így előbb megszégyenültek. az egyiptomiak.
24 Mert ezek után az egyiptomiak meghallották mindazt a gonoszságot, amit Józseffel elkövettek.
25 És miután eladták, testvéreim leültek enniésinni.
26 Én pedig József iránti szánalom miatt nem ettem, hanem néztem a gödröt, mert
Júda félt, hogy Simeon, Dán és Gád elrohanjanak és megöljék őt.
27 De amikor látták, hogy nem eszem, odaállítottak, hogy vigyázzak rá, amíg el nemadják azizmaelitáknak.
28 Amikor Rúben megérkezett, és meghallotta, hogy Józsefet eladták távollétében, megszaggatta ruháit, és gyászolvaígyszólt:
29 Hogyan nézzek ki Jákob atyám arcára? És felvette a pénzt, és a kereskedők után futott, de mivel nem találta őket, szomorúan tértvissza.
30 De a kereskedők elhagyták a széles utat, és egy rövid úton átvonultak a Trogloditákon.
31 Rúben azonban elszomorodott, és nem evettazonanapon.
32 Dán azért odament hozzá, és ezt mondta: Ne sírj, és ne szomorkodj! mert megtaláltuk, mitmondhatunkJákobatyánknak.
33 Öljünk meg egy kecskegidát, és mártsuk bele József kabátját; és küldjük el Jákóbnak, mondván:Tudod,ezatefiadkabátja?
34 És így is tettek. Mert levetkőzték Józsefről a kabátját, amikor eladták, és a rabszolgaruhátöltöttékrá.
35 Simeon pedig fogta a kabátot, és nem akarta feladni, mert fel akarta szaggatni a kardjával, mert haragudott, hogy József él, és hogynemöltemeg.
36 Ekkor mindannyian felkeltünk, és ezt mondtukneki:Hanemadodleakabátot,azt mondjuk atyánknak, hogy egyedül te követted eleztagonoszdolgotIzraelben.
37 És így adta nekik, és úgy cselekedtek, ahogyDán mondta.
2. FEJEZET
Emberi rokonszenvet és embertársai megértésétsürgeti.
1 És most, gyerekek, én ti, hogy megtartsam az Úr parancsait, és irgalmas legyek felebarátaitoknak, és könyörületes legyek mindenki iránt, nemcsak az emberek iránt, hanemavadállatokirántis.
2 Mindezek miatt megáldott engem az Úr, és amikor minden testvérem beteg volt, betegség nélkül megúsztam, mert az Úr tudjamindegyikszándékát.
3 Könyörüljetek tehát szívetekben, gyermekeim, mert ahogyan az ember tesz felebarátjával, úgy az Úr is úgy cselekszik vele.
4 Mert testvéreim fiai betegek voltak és meghaltak József miatt, mert nem mutattak irgalmat szívükben; de az én fiaim betegség nélkülmegmaradtak,aminttudjátok.
5 Mikor pedig Kánaán földjén voltam, a tenger partján, halat fogtam Jákóbnak, az én atyámnak; és amikor sokan megfulladtak a tengerben,sértetlenülfolytattam.
6 Én voltam az első, aki hajót készítettem a tengeren, mert az Úr értelmet és bölcsességetadottbenne.
7Ésleeresztettemmögötteegykormányt,és vitorlát feszítettem egy másik, középen álló fadarabra.
8 És hajóztam a partokon, és halat fogtam atyám házának, amíg Egyiptomba nem értünk.
9 És együttérzéssel minden idegennel megosztottamfogásomat.
10 És ha valaki idegen volt, beteg vagy idős, megfőztem a halat, és jól elkészítettem, és minden embernek felajánlottam, amint mindenkinek szüksége volt,szomorkodva és könyörülverajtuk.
11 Ezért is elégített meg az Úr a halak bőségével, amikor halat fogok; mert aki osztozik felebarátjával, az sokkal többet kap azÚrtól.
12 Öt évig fogtam halat, és mindenkinek adtam, akit láttam, és elég volt apám egész házára.
13 Nyáron pedig halat fogtam, télen pedig juhokattartottamtestvéreimmel.
14Mostkijelentemnektek,mittettem.
15 Láttam télen egy meztelenségben szenvedő embert, és megszántam, és titokban elloptam egy ruhát az én atyám házából, és odaadtam annak, aki nyomorúságbanvolt.
16 Ti tehát, gyermekeim, abból, amit Isten rátok ruház, tanúsítsatok könyörületet és irgalmathabozás nélkül minden ember iránt, és mindenkinekjószívveladjátok.
17 És ha nincs mit adni annak, akinek szüksége van,könyörüljetek rajta az irgalom szívében.
18 Tudom, hogy a kezem nem találta meg azt, amennyit megadhatnék annak, akinek szüksége volt rá, és mentem vele sírva hét furahosszon át, és szívem könyörületesen sóvárgottfeléje.
19 Könyörüljetek tehát ti is, gyermekeim, minden ember iránt irgalmasan, hogy az Úr iskönyörüljönrajtatokésirgalmazzon.
20 Mert az utolsó napokban is elküldi Isten az ő irgalmát a földre, és ahol irgalmasságra lel,bennelakik.
21 Mert amilyen mértékben könyörül az ember felebarátai iránt, olyan mértékben az Úrisirgalmazikrajta.
22 Mikor pedig lementünk Egyiptomba, Józsefnemharagudottellenünk.
23 Kikre vigyázva, ti is, gyermekeim, tekintsétek magatokat gonoszság nélkül, és szeressétek egymást; és egyikőtök se számoljonrosszalatestvérévelszemben.
24 Mert ez megtöri az egységet és megoszt minden rokonságot, megzavarja a lelket, és megviseliazarcot.
25 Figyeljétek tehát a vizeket, és tudjátok, ha összefolynak, köveket, fákat, földet és egyébdolgokatsöpörnekvégig.
26 De ha sok patakra szakadnak, a föld elnyeli őket, és eltűnnek.
27 Így lesztek ti is, ha megosztottak vagytok. Ne legyetek tehát kétfejre osztva mindazért, amit az Úr alkotott, csak egy feje és két válla, két keze, két lába és az összes többi tagjavan.
28 Mert megtanultam az én atyáim írásából, hogy megosztottak lesztek Izráelben, és két királyt követtek, és minden útálatosságot műveltek.
29 És a ti ellenségeitek fogságba visznek titeket, és a pogányok között rosszindulatú lesz, sok erőtlenséggel és nyomorúsággal.
30 És ezek után emlékezz az Úrra és térj meg, és megkönyörül rajtad, mert irgalmas és könyörületes.
31És nem ró rosszat az emberek fiaira, mert azok testek, és saját gonosz tetteik által megtévesztettek.
32 És ezek után feltámad előttetek maga az Úr, az igazság világossága, és visszatértek a tiföldetekre.
33 És látni fogjátok őt Jeruzsálemben az ő nevéért.
34 És ismét a ti cselekedeteitek gonoszságávalingereljétekfelharagot, 35 És titeket el fog vetni Ő általa a beteljesedésidejére.
36 És most, gyermekeim, ne szomorkodjatok, hogy meghalok, és ne csüggedjetek abban, hogy végemhez közeledek.
37 Mert feltámadok köztetek, mint fejedelem az ő fiai között; és örülni fogok törzsemnek, a kik megtartják az Úr törvényét és Zebulonnak, atyjuknak parancsolatait.
38 De az istentelenekre örök tüzet hoz az Úr, és elpusztítja őket nemzedékről nemzedékre.
39 De most sietek nyugovóra, mint atyáim is.
40 Ti pedig féljétek az Urat, a mi Istenünket teljes erőtekkel, életetek minden napján.
41 És amikor ezeket mondta, jó öregen elaludt.
42 A fiai pedig egy fakoporsóba fektették. Utána pedig felvitték és eltemették Hebronbanatyáivalegyütt.