Gideon, a bátor hős Bírák 6 1 Izráel fiai pedig azt tették, ami gonosz az ÚR szemében, ezért az ÚR hét esztendeig Midián kezébe adta őket. 2 És súlyosbodott Midián keze Izráelen, és Izráel fiai a hegyekben lévő rejtekhelyeket, barlangokat és erődöket építettek maguknak a Midián miatt. 3 És lőn, hogy mikor vetett Izráel, feljövének a Midiániták, az Amálekiták és a keletiek, és ők is feljövének ellenük; 4 Tábort ütöttek ellenük, és elpusztították a föld termését egészen Gázáig, és nem hagytak élelmet Izráelnek, sem juhot, sem ökröt, sem szamarat. 5 Mert feljöttek jószágaikkal és sátraikkal, és annyian jöttek, mint a sáskák, hiszen ők maguk és tevéik sem voltak megszámlálhatók, és betörtek az országba, hogy elpusztítsák azt. 6 Izráel igen elszegényedett a midiániták miatt, és Izráel fiai az ÚRhoz kiáltottak segítségért. 7 És lőn, hogy amikor Izráel fiai az ÚRhoz kiáltottak a midiániták miatt, 8 Küldött az ÚR egy prófétát Izráel fiaihoz, aki ezt mondta nekik: Így szól az ÚR, Izráel Istene: Én hoztalak ki titeket Egyiptomból, én hoztalak ki titeket a szolgaság házából; 9 És megszabadítottalak titeket az egyiptomiak kezéből és mindazoknak a kezéből, akik elnyomtak titeket, és kiűztem őket előletek, és nektek adtam földjüket; 10 Azt mondtam nektek: Én vagyok az ÚR, a ti Istenetek, ne féljetek az amoriták isteneitől, akiknek földjén laktok; de ti nem hallgattatok a szavamra. 11 Akkor eljött az ÚR angyala, és leült egy tölgyfa alá, amely Ofrában volt, és az abiezerita Joásé volt. A fia, Gedeon pedig búzát csépelt a borsajtónál, hogy elrejtse a midiániták elől. 12 Megjelent neki az ÚR angyala, és ezt mondta neki: „Veled van az ÚR, te erős vitéz!” 13 Gedeon pedig monda néki: Ó, Uram, ha velünk van az ÚR, miért történt hát velünk mindez? És hol vannak mindazok a csodatételek, amelyekről atyáink beszéltek nékünk, mondván: Nemde az ÚR hozott fel minket Egyiptomból? Hanem most elhagyott minket az ÚR, és a midiániták kezébe adott minket? 14 Az ÚR pedig reá tekinte, és ezt mondja: Menj el ezzel az erőddel, és te szabadítod meg Izráelt a midiániták kezéből! Nemde én küldtelek téged?
1
Gideon, a bátor hős
15 És monda néki: Ó, Uram, mivel szabadíthatom meg Izráelt? Ímé, az én nemzetségem szegény Manasséban, és én vagyok a legkisebb az én atyám házában. 16 Az ÚR pedig ezt mondta neki: Én veled leszek, és úgy vered meg Midiántát, mint egy embert. 17 És monda néki: Ha kegyelmet találtam szemeid előtt, kérlek, adj nékem jelt, hogy beszélsz velem. 18 Ne menj el innét, kérlek, amíg vissza nem jövök hozzád, és ki nem hozom az ajándékomat, és eléd nem teszem. Ő pedig monda: Várok, míg visszajössz. 19 Gedeon bement, és elkészített egy gödölyét és egy éfa lisztből kovásztalan lepényeket. A húst kosárba tette, a levét pedig fazékba, és kivitte neki a tölgyfa alá, és felajánlotta. 20 Az Isten angyala pedig monda néki: Vedd a húst és a kovásztalan kenyereket, tedd erre a sziklára, a levest pedig öntsd rá. És úgy cselekedett. 21 Akkor az ÚR angyala kinyújtotta a kezében lévő bot végét, és megérintette a húst és a kovásztalan kenyereket; és tűz csapott fel a sziklából, és megemésztette a húst és a kovásztalan kenyereket. Akkor az ÚR angyala eltűnt szeme elől. 22 Amikor Gideon felismerte, hogy az ÚR angyala az, ezt mondta: Jaj nekem, URam, ÚR, mert az ÚR angyalát láttam színről színre! 23 És monda néki az ÚR: Béke legyen veled! Ne félj, nem halsz meg! 24 Gedeon oltárt épített ott az ÚRnak, és elnevezte azt Jehova-Salomnak; mind a mai napig megvan az Abiezer nemzetségében, Ofrában. 25 És lőn azon az éjszakán, hogy az ÚR ezt mondta neki: Vedd apád bikáját, a második bikát, amely hétéves, és rontsd le a Baal oltárát, amely apádé, és vágd ki a mellette lévő berket. 26 És építs oltárt az ÚRnak, a te Istenednek, ennek a sziklának a tetején, a kijelölt helyen; és vedd a második bikát, és mutasd be égőáldozatul a berek fájából, amelyet kivágsz. 27 Gedeon ekkor tíz férfit vett magához szolgái közül, és úgy tett, ahogyan az ÚR megparancsolta neki. Mivel félt apja házától és a város férfiaitól, hogy nem tudja ezt nappal megtenni, éjjel tette meg. 28 És amikor a város férfiai kora reggel felkeltek, íme, a Baal oltára leomlott, a mellette lévő berek kivágatva, a második tulok pedig feláldozva volt az épített oltáron. 29 És mondának egymásnak: Ki tette ezt? És amikor kérdezősködtek és kérdezősködtek, mondának: Gedeon, a Joás fia tette ezt. 30 Akkor ezt mondták a város férfiai Joásnak: Add ki a fiadat, hogy meghaljon, mert lerombolta a Baal oltárát, és mert kivágta a mellette lévő berket. 31 Joás pedig monda mindazoknak, akik ellene állottak: Vajon Baalért pereltek-e? Megmentitek-e őt? Aki perel érte, öljék meg, még reggel! Ha isten, pereljen magáért, mert lerombolták az oltárát. 32 Azon a napon azért nevezte el őt Jerubbaalnak, mondván: Pereljen ellene a Baal, mert lerombolta az oltárát! 33 Akkor összegyűltek mind a midjániak, az amalekiták és a keletiek, átkeltek, és tábort ütöttek Jezréel völgyében. 34 De az ÚR lelke szállt Gedeonra, aki kürtöt fújt, és Abiezer összegyűlt utána. 35 Követeket küldött egész Manasséba, és az is összegyűlt utána; követeket küldött Áserbe, Zebulonba és Naftaliba is, és azok feljöttek eléjük. 36 Gedeon ezt mondta Istennek: Ha az én kezem által akarod megszabadítani Izráelt, ahogyan megígérted, 37 Íme, teszek egy gyapjúbundát a szérűre; és ha csak a gyapjúbundán lesz harmatos, az egész föld pedig száraz lesz mellette, akkor tudom meg, hogy az én kezem által szabadítod meg Izráelt, ahogyan megmondtad. 38 És úgy is lett: mert másnap korán felkelt, összefogta a gyapjúgyapjút, és kicsavarta a gyapjúgyapjúból a harmatot, egy teli csésze vizet. 39 Gedeon pedig monda Istennek: Ne gerjedjen fel haragod ellenem, ha még egyszer szólok! Hadd tegyem próbára, kérlek, még egyszer a gyapjúval; legyen száraz csak a gyapjú, az egész földön pedig harmat.
2
Gideon, a bátor hős
40 És Isten úgy is tett azon az éjszakán: mert csak a gyapjúgyapjú maradt száraz, az egész földön pedig harmat volt.
Bírák 7 1 Jerubbaal, azaz Gedeon, és az egész nép, amely vele volt, korán felkelt, és tábort ütött a Haród kútjánál; a midiániták tábora pedig tőlük északra, a Móré dombjánál, a völgyben volt. 2 Az ÚR pedig ezt mondta Gedeonnak: Túl sok a veled lévő nép ahhoz, hogy a kezükbe adjam Midiántát, nehogy Izráel dicsekedjen velem szemben, mondván: Saját kezem mentett meg engem! 3 Most azért menj, hirdesd a nép füle hallatára, mondván: Aki fél és retteg, forduljon vissza és menjen el korán Gileád hegyéről! És a népből huszonkétezeren visszatértek, és tízezeren maradtak. 4 Az ÚR pedig ezt mondta Gedeonnak: Még mindig túl sok a nép; vidd le őket a vízhez, és ott megpróbálom őket neked. Akiről azt mondom neked: Ez menjen veled, az menjen veled; és akiről azt mondom neked: Ez ne menjen veled, az ne menjen. 5 Levezette tehát a népet a vízhez, az ÚR pedig ezt mondta Gedeonnak: „Aki nyelvével nyaldosik a vizet, ahogy a kutya nyaldosza, azt állítsd külön; és aki térden állva igya, azt is.” 6 Akik nyaldostak, kezüket szájukhoz téve, háromszáz férfi volt; a többi nép pedig mind térden állva ivott vizet. 7 Az ÚR pedig ezt mondta Gedeonnak: A háromszáz ember által, akik nyaldosták a vizet, megszabadítalak titeket, és a kezedbe adom Midiántát; a többi nép pedig menjen vissza, kiki a helyére. 8 A nép pedig fogta az élelmet és a kürtöket, Izráel többi részét pedig elküldte, kit-kit a sátrába, és megtartotta azt a háromszáz embert; Midián serege pedig alatta volt a völgyben. 9 És lőn azon az éjszakán, hogy az ÚR ezt mondta neki: Kelj fel, menj le a táborba, mert a kezedbe adtam azt. 10 Ha pedig félsz lemenni, menj le Fúrával, a te szolgáddal a táborba. 11 És halld meg, mit mondanak, és azután megerősödnek kezeid, hogy lemegyél a táborba. Akkor lement Fúrával, az ő szolgájával, a táborban lévő fegyveresek szélére. 12 Midián, az Amálek és a keletiek mindnyájan annyian hevertek a völgyben, mint a sáskák, tevéik pedig megszámlálhatatlanul sokak voltak, mint a tengerpart homokja. 13 Amikor Gedeon odaért, íme, egy ember elbeszélte álmát társának, és ezt mondta: Íme, álmot álmodtam, és íme, egy árpakenyér gurult Midián táborába, és egy sátorhoz ért, és úgy megütötte, hogy az leszakadt, és felborult, úgyhogy a sátor magára maradt. 14 Társa pedig felele, és monda: Nem más ez, mint Gideonnak, Joás fiának, az izráelita férfinak a kardja, mert az ő kezébe adta Isten Midiánt és az egész sereget. 15 Amikor Gedeon meghallotta az álom elbeszélését és annak magyarázatát, leborult, visszatért Izráel táborába, és ezt mondta: Keljetek fel, mert az ÚR kezetekbe adta Midián táborát! 16 A háromszáz embert három csapatra osztotta, és mindegyik kezébe adott egy-egy kürtöt, üres kancsókat és lámpásokat a kancsókban. 17 És monda nékik: Nézzetek rám, és ti is hasonlóképpen tegyetek! És íme, mikor a táboron kívülre érek, a mint én cselekszem, ti is úgy tegyetek. 18 Ha majd én kürtölök, én és mindazok, akik velem vannak, akkor ti is fújjátok meg a kürtöket az egész tábor körül, és kiáltsátok: Az ÚR és Gedeon kardja! 19 Gedeon tehát és a vele lévő száz ember a tábor széléhez ért a középső őrségváltás kezdetén, miután éppen csak felállították az őrséget, megfújták a kürtöket, és összetörték a kezükben lévő korsókat. 20 A három csapat pedig megfújta a kürtöket, összetörte a korsókat, bal kezükbe fogta a lámpásokat, jobb kezükbe pedig a kürtöket, hogy fújják azokat, és ezt kiáltották: Az ÚR és Gedeon kardja! 21 És mindenki a maga helyén állt a tábor körül; az egész sereg pedig futott, kiáltott és menekült.
3
Gideon, a bátor hős
22 A háromszáz ember pedig megfújta a kürtöket, az ÚR pedig egymás ellen fordította kardját az egész seregben, és a sereg Bethsettába, Cererátba menekült, Abel-Mehola határáig, Tabbatba. 23 Izráel férfiai összegyűltek Naftaliból, Áserből és egész Manasséból, és üldözőbe vették a midiánitákat. 24 Gedeon követeket küldött Efraim egész hegyére ezzel az üzenettel: Menjetek le a midiániták ellen, és foglaljátok el előttük a vizeket Bétbáráig és a Jordánt! Akkor összegyűltek Efraim minden férfiai, és elfoglalták a vizeket Bétbáráig és a Jordánt. 25 Elfogták Midián két fejedelmét, Orebet és Zeebet, és megölték Orebet az Oreben lévő sziklán, Zeebet pedig a Zeeb szőlősajtónál, üldözték Midiánt, és Oreb és Zeeb fejét elvették Gedeonnak a Jordánon túlra.
Bírák 8 1 Efraim férfiai pedig ezt mondták neki: Miért tetted ezt velünk, hogy nem hívtál minket, amikor harcolni mentél Midián ellen? És azok hevesen civódtak vele. 2 És monda nékik: Mit tettem én most hozzátok képest? Nem jobb-e Efraim szőlőjének szedése, mint Abiezer szüretje? 3 Isten a kezetekbe adta Midián fejedelmeit, Orebet és Zeebet, mit tehettem én hozzátok képest? Akkor lecsillapodott haragjuk ellene, miután ezt mondta. 4 Gedeon pedig a Jordánhoz érkezett, és átkelt rajta, ő és a vele lévő háromszáz ember, fáradtan, mivel üldözték őket. 5 És monda Szukkót férfiainak: Adjatok kérlek kenyeret a népnek, amely engem követ, mert fáradtak, én pedig üldözöm Zebahot és Calmunnát, Midián királyait. 6 És mondának Szukkót fejedelmei: Vajon Zebah és Calmunna kezei már a kezedben vannak-e, hogy kenyeret adjunk a seregednek? 7 Gedeon ezt mondta: Ha majd az ÚR kezembe adja Zebahot és Calmunnát, pusztai tövisekkel és bogáncsokkal szaggatom szét testeteket. 8 Onnan pedig felment Penuelbe, és hasonlóképpen szólt hozzájuk is; Penuel férfiai pedig úgy válaszoltak neki, ahogyan a szukkótiak válaszoltak neki. 9 Szólt Penuel férfiainak is, mondván: Mire békével visszatérek, lerombolom ezt a tornyot. 10 Zebah és Calmunna pedig Karkorban voltak, és velük voltak a seregeik, mintegy tizenötezer ember, mindazok, akik megmaradtak a keleti seregekből; mert százhúszezer kardforgató férfi esett el. 11 Gedeon pedig felment a sátorban lakók útján, Nóbahtól és Jogbehától keletre, és megverte a tábort, mert a tábor biztonságban volt. 12 Amikor Zebah és Calmunná elmenekült, üldözőbe vette őket, elfogta Midián két királyát, Zebahot és Calmunnát, és az egész sereget szétzúzta. 13 Gedeon, Joás fia pedig még napkelte előtt visszatért a csatából, 14 És fogott egy ifjút Szukkót férfiai közül, és megkérdezte tőle; és az leírta neki Szukkót fejedelmeit és véneit, hetvenhét férfit. 15 És megérkezett Szukkót férfiaihoz, és ezt mondta: Íme, Zebah és Calmunna, akikkel szemrehányást tettetek nekem, mondván: Vajon Zebah és Calmunna keze már a kezedben van, hogy kenyeret adjunk a te fáradt embereidnek? 16 És magához vette a város véneit, a pusztának töviseit és bogáncsait, és azokkal tanította Szukkót férfiait. 17 Lerombolta Penuel tornyát, és megölte a város férfiait. 18 Akkor ezt kérdezte Zebahtól és Calmunnától: Milyen emberek voltak azok, akiket Tábor hegyén megöltetek? Ők így feleltek: Amilyen te vagy, olyanok voltak ők is; mindegyikük olyan volt, mint egy király gyermeke. 19 És monda: Az én testvéreim voltak ők, az én anyámnak fiai. Él az ÚR, hogy ha életben hagytátok volna őket, nem ölnélek meg titeket.
4
Gideon, a bátor hős
20 És monda Jéternek, az ő elsőszülött fiának: Kelj fel, és öld meg őket! De az ifjú nem rántá ki kardját, mert félt, mivel még ifjú volt. 21 Akkor Zebah és Calmunná ezt mondták: Kelj fel te, és támadj ránk! Mert amilyen a férfi, olyan az ereje! Gedeon pedig felkelt, megölte Zebahot és Calmunnát, és elvitte tevéik nyakán lévő ékszereket. 22 Akkor ezt mondták Izráel férfiai Gedeonnak: Uralkodjál te felettünk, te meg a fiad, és a fiad fia is, mert te szabadítottál meg minket Midián kezéből. 23 Gedeon pedig monda nékik: Én nem uralkodom felettetek, és a fiam sem fog uralkodni felettetek; az Úr uralkodik felettetek. 24 Gedeon pedig monda nékik: Azt kérném tőletek, hogy adjátok nekem mindnyájan a zsákmányotokról való fülbevalókat. (Mert arany fülbevalóik voltak, mivel izmaeliták voltak.) 25 Azok pedig így feleltek: „Szívesen adjuk nekik.” Kiterítettek egy ruhát, és abba dobták kiki a zsákmányának fülbevalóit. 26 Az általa kért arany fülbevalók súlya ezerhétszáz aranysekel volt, a Midián királyain lévő ékszereken, nyakláncokon és bíbor ruhákon kívül, meg a tevéik nyakában lévő láncokon kívül. 27 Gedeon efódot készített belőle, és elhelyezte azt Ofrában, a városában, és egész Izráel odament utána paráználkodva. Ez pedig csapdává lett Gedeonnak és házanépének. 28 Így aláztaték meg Midián Izráel fiai előtt, úgyhogy fejüket többé fel sem emelték. És nyugalom volt az országban negyven évig Gedeon idejében. 29 Jerubbaal, Joás fia pedig elment, és otthon telepedett. 30 Gedeonnak pedig hetven fia származott az ő véréből, mert sok felesége volt. 31 Sikemben lévő másodfelesége is szült neki egy fiút, akinek a nevét Abimeleknek nevezte el. 32 Gedeon, Joás fia pedig jó öreg korban meghalt, és eltemették apjának, Joásnak a sírjába, az abiezeri Ofrában. 33 És lőn, hogy mihelyt Gedeon meghalt, Izráel fiai ismét a Baálok után fordultak, és Baál-Berítet tették istenükké. 34 Izráel fiai nem emlékeztek meg az ÚRról, az ő Istenükről, aki megszabadította őket mindenfelől ellenségeik kezéből. 35 Nem cselekedtek irgalmasságot Jerubbaal, azaz Gedeon házával sem, mindazok a jóságok szerint, amelyeket Izráel iránt tett.
Versenkénti lebontás Gedeon története a Bírák könyve 6-8. fejezeteiben a Biblia egyik legmegragadóbb elbeszélése. Krónikát készít egy nemzet lázadásának és elnyomásának körforgásáról, egy valószínűtlen hős vonakodó és félelemmel teli elhívásáról, egy mindössze 300 emberrel elért csodálatos katonai győzelemről, és a siker összetett utóhatásairól.
6. fejezet: Az elnyomás, az elhívás és a felkészülés 1–6. versek (A midiániták elnyomása): Mivel Izráel gonoszul cselekedett az Úr szemében, Isten hét évre Midián kezébe adta őket. A midiániták, az amalekiták és a keletiek pusztították a földet, elpusztították a termést és az állatállományt, és arra kényszerítették az izraelitákat, hogy barlangokban, üregekben és hegyekben rejtőzködjenek. 7–10. versek (A prófétai feddés): Amikor Izrael az Úrhoz kiáltott a midiániták miatt, Isten prófétát küldött, hogy emlékeztesse őket kegyelmére – arra, hogyan hozta ki őket Egyiptomból, és hogyan parancsolta meg nekik, hogy ne féljék az amoriták isteneit –, mégsem engedelmeskedtek a szavának.
5
Gideon, a bátor hős
11–16. versek (Megjelenik az Úr angyala): Az Úr angyala elment és leült egy tölgyfa alá Ofrában, amely az abiezerita Joásé volt. Fia, Gedeon , éppen búzát csépelt a szőlősajtónál, hogy elrejtse a midiániták elől. Az angyal kijelentette: „Veled van az Úr, te erős vitéz.” Gedeon megkérdőjelezte ezt, rámutatva Izrael szegénységére és saját alacsony helyzetére apja házában. Az Úr biztosította őt, mondván: „Bizony, én veled leszek.” 17–24. versek (Az elfogadás jele): Gideon jelet kért annak bizonyítására, hogy valóban Isten szólt hozzá, húst és kovásztalan kenyereket készített. Amikor az angyal botja hegyével megérintette az áldozatot, tűz csapott fel a sziklából, és megemésztette azt, az angyal pedig eltűnt. Felismerve, hogy ki az, Gideon félt az életéért, de az Úr azt mondta neki: „Béke legyen veled! Ne félj, nem halsz meg!” Gideon oltárt épített ott, amelyet Jehova-Salomnak (Az Úr a béke) nevezett el. 25–32. versek (Baal oltárának lerombolása): Ugyanazon az éjszakán Isten azt mondta Gideonnak, hogy vegye apja második bikáját, és rontsa le apja Baal-oltárát, vágva ki mellette a fa ligetet (Aserát). Gideon ezt éjszaka tette tíz szolgával, félve családjától és a város lakóitól. Amikor másnap reggel rajtakapták, a városlakók a halálát követelték, de Joás megvédte, mondván: „Perelkedtek-e Baalért?... hadd pereljen ő a saját ügyében.” Emiatt Gideont Jerubbaalnak nevezték el („Pereljen ellene Baal”). 33–35. versek (Isten Lelke erőt ad Gedeonnak): A midiániták és az amalekiták összegyűltek és tábort ütöttek Jezréel völgyében. „Az Úr Lelke szállt Gedeonra” (szó szerint felöltöztette), és megfújta a kürtöt, összegyűjtve Abiezer, Áser, Zebulon és Naftali nemzetségeit, hogy kövessék őt. 36–40. versek (A gyapjú jele): Gedeon továbbra is megnyugvást keresve kérte Istent, hogy adjon jelet egy gyapjúgyapjúból készült jellel. Először azt kérte, hogy csak a gyapjúgyapjú legyen harmat, amíg a föld száraz marad; Isten megadta. Ezután azt kérte, hogy a gyapjúgyapjú legyen száraz, amíg a földön harmatos van; Isten ezt is megtette.
7. fejezet: A megritkult sereg és a győzelem Midián felett 1–3. versek (A sereg megszelídítése): Jerubbaal (Gideon) és serege Haród kútja közelében táborozott, míg a midiániták északon voltak. Isten azt mondta Gideonnak, hogy túl sokan vannak , nehogy Izrael dicsőséget szerezzen magának Istennel szemben. Isten arra utasította Gideont, hogy jelentse be, hogy aki fél, az elmehet. 22 000 ember távozott , 10 000-et hagyva hátra. 4–8. versek (A víz próbája): Isten azt mondta, hogy még túl sokan vannak. Azt mondta Gideonnak, hogy vigye le őket a vízhez, ahol szétválasztja őket. Azokat, akik nyelvükkel nyaldosták a vizet, mint a kutyák (300 embert), elkülönítették. Azokat, akik letérdeltek inni, hazaküldték. Mivel csak 300 ember volt, Isten megígérte, hogy Gideon kezébe adja Midiánt. 9–15. versek (A midiánita álom): Azon az éjszakán Isten azt mondta Gideonnak, hogy menjen le az ellenséges táborba, mert a kezébe adta azt. Szolgája, Fúra kíséretében Gideon meghallotta, amint egy midiánita katona azt az álmot mesélte társának, hogy egy árpakenyérlepény zuhant Midián seregébe, és úgy eltalált egy sátrat, hogy az összedőlt. A másik katona így értelmezte az álmot: „Ez nem más, mint Gideon kardja… mert az ő kezébe adta Isten Midiánt.” Istent imádva Gideon bizalommal tért vissza embereihez. 16–22. versek (A lámpások és kancsók stratégiája): Gedeon három csapatra osztotta a 300 férfit. Minden embernek adott egy trombitát, egy üres kancsót és egy fáklyát (lámpást) a kancsóban . Éjszaka körülvették a tábort, megfújták a trombitákat, összetörték a kancsókat, a fáklyákat a bal
6
Gideon, a bátor hős
kezükben, a trombitákat pedig a jobb kezükben tartották, és ezt kiáltották: „Az Úr és Gedeon kardja!” Pánik tört ki a midiánita táborban, és az Úr mindenki kardját a másik ellen fordította az egész seregben. 23–25. versek (Az üldözés): Izrael férfiai Naftaliból, Áserből és Manasséból üldözték a menekülő midiánitákat. Gedeon követeket küldött át az Efraim hegyén, hogy elfoglalják előttük a vizeket Bétbáránál és a Jordánnál, elfogva és kivégezve két midiánita fejedelmet, Orebet és Zeébet , akiknek a fejét visszavitték Gideonnak.
8. fejezet: Az üldözés, a konfliktusok és az utóhatások 1–3. versek (Diplomáciai megállapodás Efraimmal): Efraim férfiai keserűen panaszkodtak, hogy nem hívták őket korábban harcba. Gedeon alázattal és tapintattal válaszolt: „Mit tettem én most hozzátok képest? Nem jobb-e Efraim szőlőjének szedése, mint Abiezer szüretje?” Gideon halk válasza elvette haragjukat. 4–9. versek (Megtagadás Szukkótnál és Penuelnél): Gideon és kimerült 300 embere átkelt a Jordán folyón, hogy üldözőbe vegye a megmaradt midiánita királyokat, Zebahot és Zalmunnát. Kenyeret kértek Szukkót és Penuel véneitől, hogy etessék a fáradt csapatokat, de a vezetők kigúnyolták Gideont, és elutasították, mondván, hogy még nem fogták el a királyokat. Gideon figyelmeztette őket, hogy visszatér, hogy tövissel és bogáncssal büntesse őket. 10–17. versek (Büntetés és elfogás): Gedeon meglepte a megmaradt midiánita sereget, és elfogta Zebah és Calmunna királyokat. Visszatérte után sivatagi tövisekkel és bogáncsokkal fegyelmezte meg Szukkót véneit, lerombolta Penuel tornyát, és megölte a város férfiait. 18–21. versek (A királyok sorsa): Gideon megkérdezte Zebahot és Calmunnát, hogy milyen embereket öltek meg Tábornál, és rájött, hogy a saját testvérei voltak. Megparancsolta legidősebb fiának, Jethernek, hogy ölje meg őket, de a fiú félt, mert még fiatal volt. A két király ezután arra kérte Gideont, hogy maga ölje meg őket, Gideon pedig megölte őket, és leszedte a tevéik nyakáról a holdsarló alakú ékszereket. 22–27. versek (Az arany efód és Izrael botlása): Izrael megpróbálta Gideont és leszármazottait örökletes uralkodóvá tenni, de Gideon határozottan elutasította, kijelentve: „Az Úr uralkodik felettetek.” Gideon azonban kért valamit: mindenki adjon neki egy fülbevalót a zsákmányából. Összegyűjtött 1755 sekel aranyat, és készített belőle egy efódot , amelyet Ofrában, a városában helyezett el. Tragikus módon egész Izrael paráználkodott ott , és az efód csapdává vált Gideon és háza népe számára. 28–35. versek (Gideon halála és Izrael feledékenysége): Midiánt meghódították, és a föld 40 évig nyugalomban volt Gideon életében. Gideon jó öreg korban halt meg, és apja, Joás sírjába temették el. Halála után azonnal az izraeliták visszatértek a lelki házasságtöréshez, Baal-Berítet imádták, és nem mutattak kedvességet Jerubbaal (Gideon) háza iránt mindazért a jóért, amit tett.
Főbb tanulságok Gideon történetéből Isten a valószínűtleneket és a gyengéket használja fel: Gideon félelmében bujkálni kezdett, és klánját Manassé leggyengébbjének tartotta. Isten szándékosan csökkentette a seregét 32 000-ről 300ra, hogy bebizonyítsa: a győzelem isteni hatalomból, nem emberi erőből fakad.
7
Gideon, a bátor hős
Türelem az emberi kétségekkel szemben: Isten hihetetlen türelemmel és kegyelemmel válaszolt Gideon mély bizonytalanságaira és jelek (a tűz és a gyapjú) iránti kéréseire, lépésről lépésre gyengéden építve a hitét. Az igazi vezetés alázatot igényel: Gedeon sikeresen kezelte a törékeny törzsi politikát (megnyugtatta az efraimitákat), és kereken elutasította a királyi hatalmat, elismerve, hogy egyedül Istennek kellene uralkodnia Izrael felett. A kompromisszum veszélye a sikerben: Hihetetlen győzelmei ellenére Gideon arany efódjának megalkotása lelki csapdává (bálványimádássá) vált családja és nemzete számára, bizonyítva, hogy lelki éberségre van szükség még – és különösen – egy nagy győzelem után.
8