A valótlanságoktól, vírusoktól és az álhírektől is félnek a internetezők

Szabadság vagy szabadosság? Tudatosság vagy félelem? –mi jellemző a magyar internetezők többségére

Az internet a végtelen szabadság és kibontakozási lehetőség tere, vagy inkább a belső és külső kontrollok hiánya miatt az emberi természet legsötétebb bugyrainak Jurassic Park-ja? A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a Scores Group kutatócéget bízta meg 2022-ben, hogy tárja föl, milyen kép rajzolódik ki az internet magyarországi megítéléséről, használatáról. A kutatásból –többek között – kiderül: az internetezés kapcsán leginkább attól tartanak a válaszadók, hogy illetéktelenek visszaélhetnek a személyes adataikkal (77% legalább valamennyire aggódik emiatt), illetve adathalászat áldozatává válhatnak (78%). A felmérés tanúsága szerint pedig az is egyértelmű, hogy a közösségi oldalakra vonatkozó állami, jogi szabályozással kapcsolatban kevésbé tájékozottak az internetezők: a megkérdezettek fele nem tudja megítélni, vagy nem ismeri a jelenlegi szabályozást.

A felmérés szerint a netezők több mint fele (59%) találkozott már visszaéléssel az interneten, a legnagyobb arányban átverési kísérletekkel (31%), adathalászattal (22%) és hamis ürüggyel történő pénzgyűjtéssel (21%). Személyes adatokkal való visszaélést –amely miatt a leginkább aggódnak – csupán hét százalékuk észlelt, így vélhetően ennek inkább a súlyossága, mintsem az előfordulási gyakorisága aggasztja a válaszadókat. Az internetes oldalak első látogatásakor az adatvédelemmel, sütikkel, személyre szabott hirdetésekkel kapcsolatos beállításokat a netezők többsége nem hagyja gondolkodás nélkül jóvá: 29 százalék esetében oldala válogatja (van, ahol átnézik és módosítják a beállításokat jóváhagyás előtt, van, ahol nem), míg 28 százalék kifejezetten gyanakvó vagy óvatos, mindig és mindenhol a minimális jóváhagyást választja.

– Azt hiszem, a feleségemnek szeretője van.

– Mégis miből gondolod?

– 5 évet éltünk itthon, majd kiutaztunk Olaszországba 3 évre, azután Amerikában éltünk 2 évet és aztán pedig Franciaországban.

– És mi köze ennek a hűtlenséghez?

– Mindenütt ugyanaz volt a postás!

A netezők leginkább attól félnek, hogy vírust kapnak a számítógépükre, telefonjukra (78 százalékuk legalább valamennyire aggódik emiatt), de aggodalomra ad okot, hogy esetleg illetéktelenek megszerzik az e-mail-címüket (72%) és eltulajdonítják a banki adataikat (66%). Bár a kéretlen levelek, spamüzenetek a fentieknél kisebb gondot jelentenek a netezők körében (60% aggódik legalább valamennyire emiatt), ez fordult elő velük a legnagyobb arányban (58%) – ami szintén azt igazolja, hogy az esetek általuk érzékelt súlyossága nagyobb szerepet játszik az ezzel kapcsolatos aggodalmaikban, mint ezek gyakorisága vagy bekövetkezésük valószínűsége.

A káros, büntetendő esetek szintén nem kerülik el a netezőket: 73 százalékuk találkozott már ilyennel, legnagyobb arányban valótlanságokkal – becsapós, átverős hirdetésekkel (49%) és álhírekkel (46%). A verbális kihágások, a gyűlöletbeszéd (37%) és a durva, bántó nyelvezet (33%) szintén igen gyakoriak. Ugyanakkor a többség szerint a háztartásukban élő, 14 év alatti gyermekek többnyire nem futottak bele ilyen helyzetekbe az interneten (44%), vagy legalábbis a válaszadók nem értesültek ilyesmiről (25%).

A közösségi oldalak használata során 74 százalék találkozott már káros tartalommal, megnyilvánulással, de a nagy többség passzív maradt: csupán 37 százalékuk jelentett már leg- alább egy ilyen esetet az oldal üzemeltetőjének. 15 százalékuk mondott el ilyen esetet rokonának, ismerősének; 13 százalékuk írt a tartalom közzétevőjének vagy jelezte hozzászólásban nemtetszését; míg három százalékuk ítélte annyira súlyosnak az általa tapasztaltakat, hogy szükségesnek tartotta a rendőrségnek vagy más hatóságnak jelenteni azt. Az eseteket a rendőrségen túl a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak, a Nemzeti Kibervédelmi Intézetnek, a fogyasztóvédelmi hatóságnak, az Internet Hotline-nak, valamint a Média- és Hírközlési biztosnak is szokták jelenteni.

A közösségi oldalakra vonatkozó állami, jogi szabályozással kapcsolatban kevésbé tájékozottak az internetezők: felük vagy nem tudja megítélni (22%), vagy nem ismeri (28%) a jelenlegi szabályozást. Har- mincöt százalékuk szerint lazább szabályozásra lenne szükség, 13 százalék tartja azt megfelelőnek és csupán két százaléknyian vannak, akik szigorúbb szabályozást szorgalmaznak. Ez utóbbi csoport elsősorban a káros, veszélyes tartalmak szűrését erősítené (62%). A kutatás során összesen 15.000 fő vett részt az online kérdőív kitöltésében. A minta reprezentatív volt az életkor, az iskolai végzettség, a lakóhely településtípusa és a lakóhely régiója szerint a 16–75 éves magyar lakosságra. A felmérésből kiderült, hogy az internetezők 98 százalékának van mobiltelefonja, közülük 88 százalék rendelkezik okostelefonnal. Az okostelefonosok ragaszkodnak a készülékükhöz, hiszen tízből hatan legalább kétóránként feloldják a képernyőzárat vagy ránéznek a telefonjukra.

Terjed a jogsértő, rejtett befolyásolás az online kereskedelemben, az európai fogyasztóvédelmi hatóságok gyorsvizsgálata alapján a kereskedők több mint harmada észrevétlen, úgynevezett sötét „mintázatú” módszerekkel manipulálja a fogyasztókat az online térben – hívta fel a figyelmet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közleményében miután részt vett az európai gyorsvizsgálatban.

A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság és a tagállami hatóságok Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózata (Consumer Protection Cooperation Network – CPC) összehangolt, 25 országra kiterjedő gyorsvizsgálaton mértre fel a „sötét mintázatok” jelenlétet az online kereskedelemben.

A vizsgálat Európa-szerte csaknem 400 online boltra terjedt ki a ruházati áruházaktól az elektronikai cikkekig. Három ismert manipulatív gyakorlatra összpontosítottak, a hamis visszaszámlálásokra, a többletvásárlásra sarkalló webes felületekre és az információ-elrejtésre. A közleményben kiemelték, az eredmények alapján a webhelyek csaknem 40 százaléka alkalmazta a három jogsértő technika valamelyikét.

A fogyasztókat hamis visszaszámlálóval 42 áruház sürgette, 54 weboldal pedig a kereskedők érdekeit szolgáló választási lehetőségek – például drágább termékek, vagy szállítási lehetőségek – felé terelte a vásárlókat a felület kialakításával, nyelvezetével. A felmérés szerint 70 webhely rejtett el fontos információkat, így például a szállítási költségekről, a termékek összetételéről, vagy az olcsóbb lehetőségekről, továbbá 23 weboldal valamilyen előfizetés megkötésére próbálta rábírni a fogyasztókat ugyanezzel a technikával. A vizsgálat kiterjedt a boltok applikációira is, 102-ből 27 esetben bukkant fel valamelyik „sötét mintázat” – részletezték a közleményben.

A GVH hangsúlyozta, az egyes tagállami hatóságok felveszik a kapcsolatot az érintett webáruházakkal a kifogásolható gyakorlatok megszüntetése érdekében, szükség esetén pedig eljárásokat indítanak a jogsértések mielőbbi felszámolására.

Felidézik, hogy a Gazdasági Versenyhivatal az elmúlt évek során több alkalommal fellépett már a fogyasztók rejtett befolyásolásával szemben, ugyanis az európai akció során vizsgált kereskedői technikák idehaza sem ismeretlenek.

Az információ-elrejtéssel kicsalt előfizetések ügyében milliárdos nagyságrendű hatósági bírságra is volt már példa Magyarországon.

A GVH emellett jelenleg is vizsgál online platformokat a fogyasztókat nyomás alá helyező, de az árat, vagy készletet valójában nem befolyásoló, „kamu” visszaszámláló órák miatt – írják a közleményben.

A nemzeti versenyhatóság legutóbb tavaly ősszel – egy mostanihoz hasonló gyorselemzést követően – a Magyarországon elérhető légitársaságokat figyelmeztette nyomatékosan arra, hogy jegyeladási- és reklámgyakorlatuk során változtassanak a fogyasztói döntéseket észrevétlenül torzító módszereiken – tájékoztatott a GVH.

Értesülj azonnal a Hírnök megjelenéséről és vedd át az ajándékutalványt!

Hírnök HírM@il

Hírnökös Hírek és Ajándékok I