Somogy megyei Hírnök 2022 Október

megyei megjelenésekkel,

Pest Megyében és Heves Megyében

is... ...és határon túl...

Alapítva: 1992. – Első lapengedély kiállításának időpontja: 1992. szeptember 29.

A Hírnök Magazin minden hónap első csütörtökén jelenik meg és pénteken érkezik olvasóink virtuális postaládájába e-mail, illetve HírM@il üzenetben INGYENESEN, de a www.lapkozpont.hu oldalon szabadon elérhető az összes lap, vagy területenként az Információs Központunk www.info-kozpont.hu helyi, regionális, megyei, vagy országos felületén!!!

HírM@il = Hírek, Újságok és

INGYEN!

A Hírnök HírM@il egyedi, új műfaj a tájékoztatásban, amelyet a Hírnök Média hozott létre! A HírM@il üzenetek kizárólag híreket és lap megjelenéseket, illetve ajándékokat tartalmaznak INGYENESEN és reklámmentesen!

Feliratkozás: www.hirmail.hu

Az ORSZÁGOS magazin tartalma minden területen megjelenik

– a megyei és regionális lapoknál az adott terület hirdetéseivel, híreivel kerül kiegészítésre pluszként mellékletes megjelenéssel, vagy „mutációval” (cserével), amit célzottan küldünk HírM@il üzenetben az adott területen, régióban élő lakosoknak és vállalkozóknak Országos / Országos + Megyei / Országos + Megyei + Regionális. Fővárosban: Országos + Budapesti / Országos + Budapesti + Regionális (Buda, Észak- és Dél-Pest). A regionális területek a korábbi kistérségek, vagy a járások felosztása alapján vannak meghatározva.

Hírnök Információs Központ Kiemelt területeink www.info-kozpont.hu Összes Magazin (országos, megyei, regionális) www.lapkozpont.hu

Az átlagosnál többen haltak meg a hőhullámok miatt

Az Európát sújtó rendkívüli hőhullámok miatt az átlagosnál 16 százalékkal többen haltak meg az Európai Unióban idén júliusban, egyben ez volt az eddig feljegyzett legmagasabb halálozás ebben az évben – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat jelentéséből.

A jelentés szerint a 2016 és 2019 között feljegyzett átlagos júliusi halálozási adatokhoz képest az idei júliusban 53 ezerrel többen haltak meg Európában. A hőmérsékleti adatokat is figyelembe véve az adat azt bizonyítja, hogy a többlethalálozást a rendkívüli hőhullámok okozták – írták.

Kiemelték: a halálozások számának 16 százalékos emelkedése „szokatlanul magas érték” egy átlagos júliusi hónaphoz képest. 2020-ban – a pandémia első évében – ugyanebben a hónapban 3 százalékkal, 2021-ben pedig 6 százalékkal haltak meg többen az átlagosnál.

A többlethalálozás mértéke eltérő volt az EU-tagállamok között. A legtöbb tagállamban lényegesen átlag feletti értékeket jegyeztek fel júliusban. Köztük a legjelentősebb

emelkedést Spanyolországban, az átlagos halálozási adatok felett 36,9 százalékkal. Spanyolországot Ciprus követi, ahol 33 százalékkal, Görögországban pedig 31 százalékkal haltak meg többen júliusban, mint a korábbi évek azonos hónapjában. Az uniós tagországok közül egyedül Lett or szágban nem regisztráltak többlethalálozást a vizsgált hónapban – jegyezték meg.

Az EU-ban ezt megelőzően 2020 áprilisában (25 százalék), 2020 novemberében (40 százalék), 2021 áprilisában (21 százalék) és 2021 novemberében (27 százalék) jegyeztek fel az átlagnál magasabb halálozási adatokat – írták.

Spanyolország júliusban vé szelte át az elmúlt 40 év legjelentősebb hőhullámát, az ország egyes déli és középső részein az átlagos hőmérséklet meghaladta a 40 Celsiusfokot. Az Eurostat-jelentés szerint Magyarországon júliusban 4,5 százalékkal többen haltak meg idén az előző évek júliusi átlagához képest.

MTI

HIRDETÉSI AJÁNLAT KÉRÉSE:HIRDETÉSI AJÁNLAT KÉRÉSE: www.sajtokozpont.hu/ajanlatkeres Egyetlen településen (városban, kerületben), regionálisan (megye, kistérség, járás), vagy országosan (és határon túl).

Divat a diéta, de terjednek a húshelyettesítők is

A megkérdezettek 5 százaléka rendszeresen fogyaszt növényi alapú húshelyettesítőt, csaknem 30 százalék már kóstolt ilyen terméket, a többiek fele pedig kipróbálná – közölte a Pápai Hús Kft. az MTI-vel.

A visszajelzések szerint minden ötödik ember követ valamilyen diétát, közöttük ugyancsak 20 százalék körüli a vegetáriánusok és a vegánok aránya – írták. A Pápai Hús Kft. szeptemberi, online kérdőíves, reprezentatív kutatása alapján az életkor csökkenésével egyre kevesebb a húsevő. A magyar háztartások kétharmadában még hetente többször

fogyasztanak húst, különösen az 50 és 65 év közöttieknél, de 43 százalék tart húsmentes napot, többnyire anyagi megfontolásból – tették hozzá.

A válaszok alapján a vegán élelmiszerek iránti nyitottság felülmúlja a várakozásokat –értékelte az adatokat a Pápai Hús Kft. A vásárlói érdeklődést részben a kíváncsiság magyarázhatja a közlemény sze-

rint, de biztosak abban is, hogy a fogyasztói tudatosság, a fenntarthatósági elvárások ugyancsak fontosak. A megkérdezettek 40 százaléka figyel arra, hogy kevesebb szemetet termeljen az élelmiszerek fogyasztásával, a minőségi alapanyagokra szintén majdnem ugyanennyien figyelnek, míg az összetevőket minden harmadik vásárló nézi meg. Az egészséges termékekért minden negyedik akár többet is hajlandó fizetni – derül ki a felmérésből.

Multivitaminok szedésével javítható az idősek agyműködése

Multivitaminok és ásványi anyagok napi fogyasztása csökkentheti az idősek kognitív képességeinek romlását egy amerikai kutatás szerint.

A kutatásban több mint 2200, 65 év feletti ember vett részt. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a táplálékkiegészítők mintegy 60 százalékkal, vagy két évvel lassíthatják a kognitív képességek romlását, elsősorban azoknál az embereknél, akik szív- és érrendszeri megbetegedésen estek át – írta a The Guardian brit napilap online kiadása.

Az Alzheimer-kór és a demencia kutatói kedvezőnek ítélik meg az eredményeket, ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy szélesebb körű kutatásokra van szükség, mielőtt a napi multivitamin-szedést javasolják idős embereknek a kognitív képességek hanyatlása ellen. Táplálékkiegészítőkkel végzett korábbi kutatások ugyanis nem mutatták ki ezek hatását a betegségre.

Először mutattunk be bizonyítékot arról, hogy a biztonságos, könnyen elérhető és olcsó multivitaminokat és ásvá-

nyi étrend-kiegészítőket naponta fogyasztó idős férfiak és nőknél az agyi képességek javulása tapasztalható a hosszútávú, véletlenszerű ellenőrzéssel elvégzett kutatás alapján –írták a kutatók az Alzheimer's and Dementia című folyóiratban, az Alzheimer Társaság lapjában.

A világ öregedő népessége miatt a demencia az egyik vezető globális közegészségügyi kihívássá vált, de nincs gyógyszer, amellyel kezelni lehetne. Az Egyesült Királyságban mintegy 850 ezer ember szenved demenciában, többségük Alzheimer-kórban vagy érelmeszesedés okozta demenciában. A cukorbetegségben, magas vérnyomásban, magas koleszterinszinttől, valamint a depresszióban szenvedő időseknél magasabb a betegség kockázata.

Az észak-karolinai Wake Forest Egyetem és a bostoni Bringham Női Kórház kutatói azt vizsgálták, hogy a kakaóki-

vonat, vitamin- és ásványianyag-készítmények napi fogyasztása javítja-e a memóriát és a többi mentális képességet 2262, 65 év feletti ember esetében. A kutatók szavakat tartalmazó listák, számtani feladványok, beszédképesség és emlékezési képesség szerint sorolták be a résztvevők általános kognícióját a három éves kutatás előtt és után.

Azok az idősek érték el a legjelentősebb javulást a kísérlet végére, akik a kutatás elején a legfeledékenyebbek voltak.

A kakaókivonat flavonoidokban gazdag, és korábbi kutatások arra engedtek következtetni, hogy javíthatja az agyműködést. A legutóbbi kísérlet eredményei szerint azonban a kakaót tartalmazó táplálékkiegészítők nem változtatják meg az emberek kognitív teljesítményét. A napi multivitamin- és ásványianyag-készítmények viszont a jelek szerint javítottak a kognitív eredményeken, elsősorban a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedőknél, amely a demencia egyik ismert rizikófaktora.

MTI

Nanoarany segítheti a daganatok korai felismerését

Szegedi kutatók munkája nyomán a jövőben akár a szervezetbe fecskendezett nanoarannyal is diagnosztizálhatják a szakemberek a korai rákot – tájékoztatta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) az MTI-t.

A közlemény szerint Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) dolgozó Juhászné Csapó Edit és az általa vezetett Lendületkutatócsoport munkatársai olyan nanoszerkezetekkel foglalkoznak, amelyek aranyból vannak.

Az SZTE adjunktusa és az MTA-SZTE Biomimetikus Rendszerek Kutatócsoport tudományos főmunkatársa több mint egy évtizede kezdett el foglalkozni nemesfém tartalmú nanoszerkezetekkel, az első néhány évben ezek előállításának kérdéseit vizsgálta. Munkatársaival mintegy három évvel ezelőtt – az országban elsőként – kezdtek olyan nemesfémtartalmú nanoszerkezetű anyagokat előállítani, amelyek intenzív fluoreszcenciát mutatnak, ha UV-fénnyel világítják meg őket.

Juhászné Csapó Edit kifejtette, a Lendület programban e nanoszerkezeteket teljesen új, főként orvosbiológiai alkalmazási területeken igyekeznek felhasználni. Zöldkémiai úton – vagyis környezetbarát alapanyagokból – előállítható molekulákat fognak fejleszteni. Így az előállítási folyamat

költséghatékony, a termékek pedig biokompatibilisek lesznek: vagyis a szervezetbe kerülve jó eséllyel nem fognak mellékhatásokat kiváltani.

A szakemberek egyik célja optikai érzékelőrendszerek fejlesztése. Ezek a – még a vírusoknál is egy nagyságrenddel kisebbek – részecskék különféle színekben intenzíven fluoreszkálnak. Amikor a nanoszerkezetek kölcsönhatásba lépnek a célmolekulával – ami lehet az ivó- vagy szennyvízben lévő toxikus anyag, vagy emberi szervezet számára veszélyes kismolekula –, akkor megváltozik a fluoreszcenciájuk, így jelezve a keresett anyag jelenlétét.

Vannak olyan daganatos meg betegedések, például a melanoma, amelyek nagyon gyorsan áttéteket képeznek a szervezetben, ami sajnos drasztikusan rontja a betegség prognózisát. A Debreceni Egyetem Nukleáris Medicina Intézetében már kidolgozott állatmodellrendszer áll rendelkezésre a melanoma vizsgálatára, a kiváltott daganatokat PET-CT segítségével lehet az egerekben vizsgálni. Csapó

Edit Lendület-csoportja velük együttműködve fejleszt aranyalapú tumordiagnosztikai na no szerkezeteket. A radioaktív izotóppal megjelölt nanoszerkezet része egy kispeptid, amely szelektíven kapcsolódni tud a tumorsejt felszíni receptoraihoz. Ha egy melanoma tumorra talál, ott felgyülemlik, ami a PET-felvételen nyomon követhető. Fontos a majdani klinikai alkalmazás szempontjából, hogy a felhasznált nanorészecske a vizsgálat lezárulta után a vesén keresztül kiürülhessen a szervezetből.

A Lendület-csoport összes tagja vegyész, és infrastrukturális hátterük is a nanoszerkezetek előállítását és karakterizálását teszi lehetővé. A terápiás alkalmazás tesztelése így csak intézményi partner segítségével lehetséges – ezt nyújtja a Debreceni Egyetem Nukleáris Medicina Intézete. A mostani kutatás alapvetően alapkutatás jellegű, de azt természetesen a kutatócsoportvezető sem zárja ki, hogy ha a vizsgálatok ígéretes eredményt hoznak, esetleg valamely készítményt szabadalmaztatni is tudják, akkor ez felkeltheti valamelyik gyógyszercég érdeklődését. Ez pedig elvezethet a klinikai alkalmazásig is –áll a közleményben.

A hosszú, aktív élet legfőbb gátja a stressz A többség heti 3 órát sem mozog

A magyarok több mint fele heti 3 órát sem mozog, és csak minden ötödik ember gondolja úgy, hogy tudatosan táplálkozik – derül ki a KOMETA megbízásából az Opinio Institute Kft. által készített reprezentatív felmérésből, melynek eredményét az MTI-hez juttatták el.

Sokkal magasabb a vágyott életkor, mint amennyit a jelenlegi statisztikák szerint élünk. A nők negyede, a férfiak 30 százaléka legalább 91 évet szeretne élni. Minden második magyar több időt töltene családjával, barátaival, utazással, egyéb szabadidős tevékenységgel.

A hosszú, aktív élet legfőbb gátja a válaszadók döntő többsége szerint a stressz. Az Eurostat adatai szerint Magyar or szá gon a születéskor várható átlagos élettartam 2021-ben 74,5 év volt, míg az

EU-ban mindez 5,6 évvel magasabb. A felmérés szerint alig mozgunk, de a tudatos táplálkozás még több ember életéből hiányzik. A magyarok 57 százaléka nem mozog heti 3 órát sem, pedig 91 százalékuk szeret mozogni. A tudatos táplálkozás hiánya még nagyobb: csak minden ötödik magyar gondolja, hogy tudatosan táplálkozik. Az egészségtelenül táplálkozók ezt főképp a jó minőségű étel drágaságával indokolják.

A kutatás szerint a magyarok

75 százaléka szeretne sokáig élni, tovább, mint a jelenlegi születéskor várható átlagos élettartam. 22 százalékuk „élek, ameddig élek” szemlélettel rendelkezik, és csak a válaszadók 3 százaléka mondta azt, hogy nem vonzza a hosszú élet.

Az aktív, egészségben eltöltött életévek száma a válaszadók legnagyobb része (59 százalék) szerint a stressz csökkentésével érhető el. Mindkét nemnél és minden korcsoportban leginkább a stresszt tartják a hosszabb élet gátjának, a nemek között a nők (65 százalék), korosztályokat tekintve pedig a negyvenesek (68 százalék) különösen kiemelkednek – állapította meg a felmérés.

Folyamatosan hanyatlik a képzelőerőnk

A képzelet élénksége 12 és 60 éves kor között az életkor előrehaladtával folyamatosan hanyatlik – derült ki az ELKHELTE-PPK Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoport online kérdőíves vizsgálatából. A kutatásról szóló tanulmány a Cortex című nemzetközi szakfolyóiratban jelent meg.

Az eredmények arra utalnak, hogy a felnőttkorban jelentkező fejlődési afantázia – a képzelet hiánya – mellett létezhet az afantáziának egy genetikai alapú formája is, amely már gyermekkorban is megfigyelhető – olvasható az ELKH közleményében.

Mint írták, az emberi képzelet talán a leginkább szubjektív mentális funkció, ezért az egyének képzeleti működését nehéz összevetni egymással. A képzelet élénksége igen széles skálán mozog az afantáziától, vagyis a képzelet teljes hiányától a hiperfantáziáig, azaz a nagyon élénk képzeletig.

Kitértek arra, hogy a képzelet működésére irányuló vizsgálatok eddig elsősorban arra fókuszáltak, hogy valamilyen módon megragadják és mérhetővé tegyék ezt a szubjektív jelenséget. A kérdőíves, kísérleti és agyi képalkotó eljárásokat alkalmazó korábbi kutatások keretében főként a felnőtt képzeleti tevékenységet tanulmányozták, így ezekből a vizsgálatokból nem derült ki, hogy az egyénre jellemző képzeleti

élénkség változik-e az életkor előrehaladtával, illetve a fejlődés során milyen átalakuláson megy át a képzelet.

A kutatók ezúttal arra voltak kíváncsiak, hogy mekkora az afantáziával élők aránya a populációban. Egy online felmérés keretében különböző életkorú embereket kértek meg egy a képzeleti kép élénkségét vizsgáló egyszerű kérdőív (Vividness of Visual Imagery Questionnaire, VVIQ) kitöltésére.

A tanulmány első szerzője, Gulyás Erzsébet által közzétett kérdőíves felmérésen több mint kétezer 12 és 60 év közötti válaszadó vett részt. A kitöltés során a résztvevőknek néhány egyszerű jelenetet kellett elképzelniük, majd egyes részletekkel kapcsolatban értékelniük kellett, hogy mennyire élénken sikerült azokat felidézni.

Mivel a minta nem reprezentatív, az afantázia előfordulási arányát a mostani vizsgálat alapján nehéz lenne pontosan megállapítani, a kutatók azonban egy meglepő és eddig

nem ismert negatív életkori trendet figyeltek meg. E szerint nemcsak az afantáziások, de a hiperfantáziások száma is eltérő a különböző életkori csoportokban – összegezték.

A felmérés alapján szembetűnő, hogy míg a serdülők 80 százaléka nagyon élénk, a 100 pontos skálán 60 pont feletti képzeletről számolt be, és egyáltalán nincs közöttük 20 pont alatti afantáziás, addig a legidősebbek több mint 20 százaléka már az afantáziás csoportba tartozik, és alig több mint 20 százalékuk hiperfantáziás.

Az eredmények alapján a kutatók ábrázolták az emberi képzelet hipotetikus fejlődésmenetét. Míg a gyermekek nagy része a hiperfantáziás tartományba tartozhat, a felnőttek képzeleti élénksége alacsonyabb, és az életkor előrehaladtával egyre többen „csúsznak bele” az afantáziás tartományba.

A felnőttkorban jelentkező fejlődési afantázia mellett ugyanakkor létezhet egy genetikai alapú formája is az afantáziának, amely már gyermekkorban is megfigyelhető.

A beszámoló szerint a felmérés folytatódik, a VVIQ-kérdőív kitöltésére a www.afantazia.hu/ oldalon van lehetőség.

Tudatosan vásárolunk, mégis sok élelmiszert pazarolunk

A magyarok többsége saját bevallása szerint tudatosan vásárol, figyel az élelmiszerek lejárati idejére, mégis évente 65 kilogramm élelmiszerhulladékot állít elő, amivel 45 000 forint éves veszteséget szenved el – közölte a Magyar Élel mi szer bank Egyesület az MTI-vel.

A közlemény szerint az egyesület, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és az Electrolux Magyarország tavaly év végén, idén év elején készített országos, reprezentatív kutatást az élelmiszerpazarlással összefüggő attitűdökről és okokról.

A felmérés rámutat a magyarok ellentmondásos hozzáállására: miközben 10-ből 8 magyar kellemetlenül érzi magát, ha élelmiszert dob ki és hasonló arányban tekintik az élelmiszerpazarlást jelentős globális problémának, mégis évente fejenként 45 ezer forintnyi élelemiszert dobnak a kukába.

A többség saját bevallása szerint tudatosan vásárol, so kan ismerik hűtőjük tartalmát,

figyelnek az élelmiszerek lejárati idejére, mégis jelentős mennyiségű élelmiszert pazarolnak a háztartások. Ezen felül közölték, csak a válaszadók 45 százaléka tudta, hogy 04 Celsius fokra kell a hűtőszekrényt ideálisan beállítani. Mindez azért fontos, mert például 6,5 Celsius fokos hőmérséklet mellett a hűtőszekrényben sok élelmiszer és étel idő előtt megromlik.

A kutatásból az is kiderült, hogy a leggyakrabban ételmaradékot, pékárukat, zöldségeket és gyümölcsöket dobnak ki az emberek. A legfőbb oka a pazarlásnak, hogy időnként túl sok élelmiszert vásárolnak, túl sok ételt készítenek. A friss zöldségek és gyümölcsök túl hamar megromlanak a háztartásokban a helytelen tárolási, nem megfelelő hűtési szokások következtében, ráadásul kevés időt szán a lakosság a bevásárlások megtervezésére és az ételek elkészítésre.

A kutatás arra is rámutatott, hogy szükséges a szélesebb körű tájékoztatás, a megkérdezettek 82 százaléka szeretne több információt a csomagoláson a termékek környezeti hatásáról. A válaszadók szerint leginkább úgy csökkenthetik a pazarolt élelmiszerek mennyiségét, ha a gyerekek már az iskolában hallanak az élelmiszerpazarlás megelőzésről és a felnőttek is több információt kapnak a témában.

Az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége

Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége, a jó vasúthálózat pedig kifejezetten javítja a levegőminőséget derül a Szegedi Tudományegyetem geográfusai által végzett kutatásból, melyet a rangos MDPI Sustainability című folyóiratban publikáltak – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapocslati igazgatósága az MTI-t.

A levegőminőség változásait extrém esetben – mint a füst –mindenki azonnal érzékeli, azonban a szálló por apró méretű szilárd és cseppfolyós alkotói a legtöbbször rejtve maradnak. A levegőben szálló por – úgynevezett PM10, azaz 10 mikrométernél kisebb –részecskéi akkor válnak csak láthatóvá, ha azok leülepednek.

A lebegő részecskék tartós belélegzése komoly egészségkárosodást okozhat, ezek a légzőszervi megbetegedések jelentik a harmadik leggyakoribb halálokot az Európai Unióban.

A szálló por mennyiségéről az Európai Unió Környezetvédelmi Ügynöksége ad tájékoztatást csaknem 3 ezer városi, vidéki és városperemi helyszí-

nen elhelyezett mérőállomás adatai alapján. A szegedi kutatók az így gyűjtött adatokat –az évi átlagos PM10 koncentrációt – hasonlították össze a közutak, autópályák és vasutak térszerkezetével, a hálózat sűrűségével, a közutak és vasutak PM10 mérőpontoktól mért távolságával.

Megállapításaik szerint a városi környezetben a szálló por mennyisége és a burkolt közúthálózat sűrűsége szoros összefüggést mutat egymással. Minél nagyobb a közutak sűrűsége, annál több port kell belélegezniük a városlakóknak. A szállópor-szennyezés egyik fontos származási helye a közlekedés. Az a kutatókat is meglepte, hogy a városi mérő-

Áruházban a vevő fél fej salátát akar venni. Az eladó mondja neki, hogy nem lehet, de az addig erősködik, míg az eladó rááll, hogy megkérdezze a vezetőt. Odamegy a főnökhöz és azt mondja neki:

– Ne haragudjon uram, hogy zavarom, de egy seggfej egy fél fej salátát akar venni... – ekkor meglátja, hogy ott áll mögötte a vevő, és így folytatja: – ...és ez az úr megvenné a másik felét!

A főnök persze érti, hogy miről van szó, lerendezik a vevőt, majd magához hívatja az eladót:

– Na fiam, maga igen szépen kivágta magát a kutyaszorítóból! Honnan jött?

– Minnesotából.

– Igen? És miért jött el onnan?

– Nincs ott semmi uram, csak szajhák, meg hokijátékosok.

– Tényleg? Pedig a feleségem is minnesotai ...

– Nem mondja uram!!! És melyik csapatban játszott?

pontok 1 kilométeres körzetében, míg a vidéki és városperemi mérőállomások 3 kilométeres körzetében is kimutatható a közúthálózat sűrűségének hatása a szállópor-koncentrációra.

A városperemi zónákban az autópályák sűrűsége mutatja a legerősebb összefüggést a szálló por mennyiséggel, mivel ezeken a szakaszokon gyorsítanak, vagy lassítanak legtöbbször a járművezetők. Ezzel szemben az autópályák sűrűségének már nincs kimutatható hatása vidéken a szálló por évi mennyiségére, mivel a nagyjából egyenletes sebességgel haladó járművek sokkal kevésbé szennyezik a levegőt.

A kutatás talán legmeglepőbb eredménye az a tény, hogy a sűrű vasúthálózat kifejezetten javítja a levegő minőségét.

A tanulmány szerzői – Seyedehmehrmanzar Sohrab, Csikós Nándor és Szilasi Péter –kimutatták, hogy a városokban a mérőpontok akár három kilométeres körzetében is érvényesül a vasúthálózat jótékony, szálló por koncentrációt csökkentő hatása. Ez azzal magyarázható, hogy a villamosított vasúti szerelvények mozgása révén menetszél keletkezik, amely ventilációs folyosókat képez a városokban.

A publikáció eredményei amellett, hogy hozzájárulnak a városi levegőminőséget befolyásoló földrajzi tényezők jobb megértéséhez, hozzájárulhatnak a fenntartható várostervezéshez, segíthetik a közút- és vasúthálózat környezetbarát tervezését.

Több tengerparti város süllyedése gyorsabb, mint a tengerszint emelkedése

Számos tengerparti város gyorsabban süllyed, mint amenynyire a tengerszint emelkedik – állapította meg a szingapúri Nanyang Egyetem és a NASA közös kutatása.

A Nature Sustainability című tudományos lapban közzétett, műholdas felvételek segítségével készített és a világ legnagyobb városai közül 48-at vizsgáló tanulmánya 2014 és 2020 között elemezte a süllyedésüket – idézte a Phys.org tudo mányos-ismeretterjesztő portál.

Korábbi tanulmányok szerint a globális felmelegedés vi lágszerte jégolvadáshoz vezet, ez pedig emeli a tengerek szintjét, fenyegetést

jelentve számos tengerparti város számára. Sok város azonban más gonddal is küzd: a talajvíz és vagy a földgáz elvezetése miatt süllyed, az épületek óriási súlya alatt tömörödik a talaj.

A többéves vizsgálat során azt figyelték meg, hogy minden városban – különböző mértékben – süllyedt a talaj, 44-ben pedig a süllyedés nagyobb mértékű volt a tengerszint emelkedésénél.

Korábbi kutatások szerint a

tengerek szintje az olvadó jégsapkák nyomán évente körülbelül 3,7 milliméterrel emelkedik, a most közzétett tanulmány pedig azt írja, hogy több város egyes részei évente 20 milliméterrel sülylyednek.

A kutatás Ho Si Minh-várost és Rio De Janeirót is említi, az elsőben a süllyedés 16,2 milliméter évente, az utóbbinál pedig azt jelentették, hogy –amennyiben nem hoznak megfelelő intézkedéseket – a város területének mintegy két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.

MTI

A megszerzett információk fegyverként használhatók Az online zaklatás hatalmas sebeket ejthet

Az online zaklatás egy olyan jelenség, ami hatalmas sebeket ejthet bárkin, fő elszenvedői mégis a gyerekek. A zaklatás történhet otthon, a munkahelyen vagy az iskolában (bullying), de az internethasználat elterjedésével az online zaklatás is a mindennapok részévé vált – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közzétett elemzésében.

Az NMHH kommunikációs igazgatósága az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az online zaklatás jellemzően bántó, megalázó üzenetek, hozzászólások küldése az interneten keresztül, de ide soroljuk a kínos képek engedély nélküli közzétételét és a kiskorú felhasználóknak címzett szexuális tartalmú üzeneteket is.

A bántalmazási forma legfőbb veszélye, hogy az áldozatokra gyakorolt negatív hatása kevéssé észrevehető, annak fizikai jelei sok esetben nincsenek, vagy már csak megkésve, akár önkárosításon keresztül érzékelhetők.

A zaklatás során a zaklató és az áldozat között gyakran egyenlőtlen erőviszony áll fenn a zaklató javára, amely megnyilvánulhat az áldozatról megszerzett bántó információkban, jobb kommunikációs képességekben, de akár munkahelyi, vagy iskolai függőségi helyzetben is – tették hozzá.

Gyakori esetnek nevezték, hogy a zaklató népszerűbb, jobbak a társadalmi kapcsolatai, vagy egyszerűen csak hangosabb az online térben.

Az online zaklatás egyedisége, hogy akár egyetlen cselekedettel, de folyamatos üzenetküldéssel is maradandó károkat eredményez.

Az online térben egy bántó videó, vagy kép posztolása is okozhat áldozattá válást, így akár egy közösségi médiás továbbosztás és kommentelés is minősülhet zaklató magatartásnak, ha az az áldozat magánéletének, nyugodt életvitelének sérelmét okozza –- hívták fel a figyelmet.

Az elemzés szerint gyakran előfordul, hogy az online zaklatásnak kitett kiskorú, vagy felnőtt nem tudja élni a mindennapi megszokott életét, mert a zaklatás hatására megszakadnak szociális kapcsolatai, kiközösítik, vagy éppen iskolaváltásra kényszerül.

Az elzártság érzése akár súlyos mentális problémákhoz, sőt öngyilkosság elkövetéséhez is vezethet, valamint megnehezítheti az áldozat részéről a segítségkérést is. Pedig van segítség: az Internet Hotline-hoz online zaklatás esetén is lehet fordulni – hangsúlyozták.

Kifejtették, hogy az Internet

– Uram, a szaharai munkatársunk megint vízhiányról panaszkodik.

– Ugyan, hiszen állandóan ezt a nótát fújja!

– Igen, de most az egyszer komolynak látszik a dolog, mert a bélyeget biztosítótűvel erősítette a borítékra!

Hotline (https://nmhh.hu/internethotline/) mint tájékoztató és segítségnyújtó szolgálat az „Online zaklatás” kategóriában érkező bejelentések esetén elsősorban technikai segítséggel és általános tanácsokkal támogatja a bejelentőket.

Jelezték: 2021-ben a bejelentések 2,6 százaléka érkezett ebben a kategóriában – míg ugyanez az adat 2022 első félévében már 4,4 százalék volt.

Az NMHH adatai szerint a bejelentők nagy része feltételezhetően nagykorú volt a vizsgált időszakokban, de az online zaklatáson belül érkezett bejelentések több problémakört is érintettek, így például a kortárs online megfélemlítést (cyberbullying), a feltört közösségimédia-profilokat és az álprofilokat is.

Az Internet Hotline munkakapcsolatban áll a nagyobb közösségimédia-platformokkal, mint például a Facebook, az Instagram, a YouTube, a TikTok és a Google munkatársaival is – fűzték hozzá, azzal együtt, hogy az említett szolgáltatók prioritásként kezelik a hotline munkatársaitól érkezett bejelentéseket.

A hatóság szerint általánosságban elmondható, hogy amit egyszer feltöltenek az internetre, az ott is marad (például a sértő képek, videók). A sértő

Hírnök

tartalmakkal találkozva az áldozat pedig újból és újból átéli az online zaklatást. Az online kommunikáció során gyakran nincs idő átgondolni a történteket, illetve az áldozatnak nincs ideje kilépni a bántalmazó helyzetből.

Egy 2020-ban publikált hazai kutatás alapján az általános iskolások 68,9 százaléka, illetve a középiskolások 72,4 százaléka volt már online zaklatás áldozata – emlékeztettek.

Az online zaklatás komoly pszichológiai, érzelmi és társadalmi károkat okoz. Az elektronikus kommunikáció miatt a zaklatók nem látják az áldozatok érzelmi reakcióit, ezért könnyebb az adott cselekményt elkövetni a bűntudat érzése nélkül – fogalmaztak a közleményben.

A zaklatók az internet „távolító hatása” miatt gyakran nem

realizálják tettük negatív hatásait az áldozatra nézve, mert azt gondolhatják, hogy egy viszonylag ártalmatlan „csínyben” vesznek csak részt. Pedig az online zaklatásnak súlyos következményei lehetnek az áldozatokra nézve, mint például önbizalom-csökkenés, depresszió, később tudatmódosító szerek fogyasztása, vagy agresszió. Szélsőséges esetben a tartós depresszió – megfelelő segítség hiányában – öngyilkossághoz is vezethet – közölte az NMHH.

Az online zaklatás áldozatává válás későbbi devianciákhoz, így kriminalitáshoz is vezethet. Sőt, akár az áldozat maga is bántalmazóvá válhat –fűzték hozzá.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy az Internet Hotline a zaklató személlyel fennálló kapcsolat megszakítását, valamint

a sérelmezett üzenetekről, vagy bejegyzésekről képernyőfotók készítését javasolja a bejelentőknek.

A bejelentőnek lehetősége van feljelentést is tenni a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon, amely során fontos, hogy a bizonyítékul szolgáló képernyőfotókat, képernyőmentéseket is magával vigye.

A feltételezhetően kiskorú bejelentőket minden esetben arra bátorítják az Internet Hotline munkatársai, hogy beszélgessenek problémájukról egy olyan felnőttel, akiben megbíznak, ám ha erre még nem állnak készen, akkor hívják bátran a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványt a 116-111-es, ingyenesen és anonim módon hívható telefonszámon – áll az NMHH közleményében.

Rohamosan terjednek a veszélyes online kihívások

„Újabb halálos kihívás terjed a gyerekek között” – gyakori cím a médiában, de sajnos sokan nem is sejtik, hogy miről szól egy-egy virtuális kihívás és mitől veszélyes. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének tanácsadó testületeként működő Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal ülésén az online kihívások veszélyeivel, visszaszorításuk lehetőségeivel és a szülői tudatosság növelésének fontosságával foglalkozott.

Az online kihívások terjedése nem csupán az online tér és a közösségi szolgáltatások velejárója, mindinkább a fiatal korosztály, különösen a tinédzserek sajátos szocializációjának a része. Igazán jelentős veszéllyé mégis az elmúlt évek trendszerűen terjedő és egyre nagyobb fizikai és mentális veszélyeztetettséggel járó, önkárosítást, vagy akár halált eredményező online terjedő kihívások váltak.

A szakirodalom alapvetően a veszélyes és veszélytelen virtuális kihívások között tesz különbséget. A veszélytelen online kihívások közé soroljuk a társadalmi jellegű feladatokat, mint például a Jerusalema táncos kihívását, vagy a szolidaritási kihívások csoportjába tartozó Ice Bucket kihívást. A gond nem ezekkel van, hanem azon kihívásokkal, amelyek a résztvevőket, vagy másokat fizikai, pszichikai veszélynek teszik ki. Ilyenek például az önkárosításra, mérgező anyagok belégzésére, vagy fogyasztására, illetve egyéb súlyos sérüléssel járó cselekedetekre bíztató kihívások.

Csak néhány az utóbbi években elterjedt veszélyes, sőt halált is okozó kihívások közül: Kék Bálna-kihívás, Fahéj-kihívás, Autó szörf-kihívás, Kiki-kihívás, Benadryl-kihívás, Blackout-kihívás, Mosókapszula-kihívás, Radír-kihívás, Jég és só-kihívás. Az online terjedő trendek népszerűségének számos oka lehet, amelyek a kiskorúak esetében főként a társadalmi hovatartozás, a csoporttudat és kötődéseik fontosságában keresendők.

– Képzeld, tegnap szervizbe vittem az autót.

– És, rendben van vele minden? Én ilyenkor mindig félek, hogy átver a szerelő.

– Én is féltem, de aztán megnyugodtam, amikor kiderült, hogy csak irányjelző folyadékot kellett utántölteni...

A szakirodalom és a pszichológusok a „fear of missing out” (FOMO), vagyis a „kimaradástól való félelem” jelenségét emelik ki.

Az egyik első és forradalminak mondható kihívás – ami már Magyarországon is elterjedt – az Ice Bucket challenge volt 2014-ben. A kihívás eredetileg az ALS megbetegedésekre kívánta felhívni a figyelmet, és pénzgyűjtési célja volt. Ám a kihívások nem álltak meg a jó ügyeknél, hanem a veszélyek felé vették az irányt. Az online kihívások – mindamellett, hogy azok gyakran a kortársak közötti kapcsolatok erősítésének eszközei –fizikai, vagy pszichikai veszélyeztetettséget is generálhatnak.

A Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal véleménye szerint ezen kihívások legveszélyesebb hatása a szándékos önkárosítás lehet. Az önkárosítást, olyan szándékos önsértésként, vagy önmérgezésként határozza meg a szakirodalom, amely általában 13 és 15 éves kor között kezdődik, és ezt követően válik gyakoribbá, különösen lányok esetében. A Kék Bálna-kihívás éppen ezeket a fiatalokat találta meg. A szorongó, elszigetelődő gyerekek kiszolgáltatott helyzetére apellált, és az önsértésen túl öngyilkosság elkövetésében csúcsosodott ki.

A szándékos önkárosítástól eltérően vannak olyan esetek, amelyek során az ideiglenes, vagy maradandó egészségromlás a kihívás közvetlen következménye. Ilyen volt a hazánkban is megjelenő Fahéj-kihívás, amely során a résztvevők nagy mennyiségű fahéj elfogyasztására vállalkoznak. A fahéj belélegzése tüdőgyulladást okozhat, valamint a légutak hámsérülésével és hegesedésével járhat. A járulékos önkárosítással, vagy halállal végződő esetek egyik visszatérő példája az úgynevezett Blackout-kihívás is, amely annak 2008 körüli felbukkanását követően a TikTok közösségi oldalon 2021-ben vált

Hírnök

ismét népszerűvé. A feladat ez esetben a lélegzet visszatartása volt addig, amíg az eszméletvesztés be nem következik. A hosszantartó oxigénmentes állapot eredményeként különösen a gyermekek esetén fulladásos halál is bekövetkezhet. Hazai esetek közül a Vonat-szelfi jelenség terjedt el, amely az álló vonatok tetején készülő képek készítését tűzte ki célul. A kihívás idén – sajnálatos módon – több esetben is tragédiával végződött.

A kihívások a fizikai sérelemokozás mellett súlyos érzelmi károkkal is járhatnak, így az önkárosításon kívül, vagy éppen ezt kiegészítve félelmet kelthetnek, depressziót és poszttraumás stresszt is okozhatnak a gyermekek körében.

Az online kihívások terjedését a közösségi média is nagymértékben elősegítette. Így a YouTube, a Facebook, a Snapchat és a WhatsApp, sőt mára már kifejezetten a TikTok vált az online kihívások megjelenésében, valamint terjedésében leginkább érintett felületté. Az egyre több veszélyt és halált okozó kihívások ellen viszont lépni kellett. A nagy elérésű

közösségi média oldalak zömében változtattak közösségi irányelveiken és szigorúbb fellépést hirdettek az ilyen jellegű tartalmakkal szemben. Az emberéleteket követelő Blackout-kihívás elterjedését követően a TikTok bejelentette, hogy új tartalommoderációs eszközöket és hashtageket ellenőrző, szűrő technológiát vezetnek be a gyermekek biztonsága érdekében. Vagyis, ha egy hashtagnél hirtelen megugrik az érdeklődés, akkor azt a TikTok kivizsgálja.

A közösségi média oldalak vállalásai és törekvései ellenére továbbra is komoly problémát jelentenek ezek a trendek. Ezen kívül az is kérdés, hogy az újonnan megjelenő veszélyes online kihívásokra milyen gyorsan képesek reagálni a platformok, illetve hogy az ilyen jellegű tartalmak és az ezekre mutató címkék (hashtagek) szűrését végző mechanizmusok mennyire hatékonyak.

Ez a feladat ugyanakkor nem csak a közösségi médiára hárul, a szülői tudatosság növelése is legalább annyira fontos. Közös érdekünk, hogy a szülő felismerje, ha a gyermeke bajban van, így akár olyan trendet jelentő online kihívásokban vesz részt, amelyek testi épségét, vagy mentális egészségét veszélyeztetik. Ennek érdekében ismerniük kell az új online trendeket és segítséget kell nyújtaniuk ezek elkerülésében, értelmezésében és a káros hatások korai észlelésében.

A téma fontosságára és aktualitására tekintettel a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal tagjai egyetértettek abban, hogy a kérdést a tagok által képviselt szervezetek bevonásával további vizsgálatnak vetik alá és egy következő ülésükön ismét napirendre tűzik.

Sok munkavállaló tervez egy éven belül munkahelyváltást

A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 49 százaléka elégedetlen a fizetésével, 52 százalékuk egy éven belül munkahelyváltást is tervez – derült ki a munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder szeptember közepén elvégzett munkaerőpiaci kutatásából.

ség nincs szoros összefüggésben azzal, hogy az illető kapott-e már év közben is béremelést, az elégedetlenek 44 százalékának ugyanis év közben is nőtt a fizetése.

hónapokban, 55 százalék azonban most sem érzi nehezebbnek a szakmájában történő elhelyezkedést, mint egy éve. A gazdasági realitások ugyanakkor megjelentek, egyre jobban érezhetőek kompromisszumok is a munkavállalói elvárásokban. Például az inflációt követő bérnövekedésnél a munkavállalók 67 százaléka már fontosabbnak tartja a munkahelyének biztonságát.

Az MTI-nek elküldött összefoglaló szerint a fizetésükkel elégedetlenek 28 százaléka megelégedne 20 százalékon belüli béremeléssel, további 34 százalék 20-30 százalék közötti plusz jövedelmet tartana megfelelőnek.

A fizetéssel való elégedett-

A kutatás szerint az összes válaszadó 8 százaléka már 10 százalékkal magasabb fizetésért is munkahelyet váltana, 30 százalékkal kedvezőbb állásajánlatért pedig már 68 százaléknyian hagynák ott jelenlegi állásukat.

A válaszadók 62 százaléka számít arra, hogy romlik az anyagi biztonsága a következő

Te mit veszel a feleségednek karácsonyra?

– Nagy meglepetés lesz, képzeld egy vázát kap!

– Egy vázát? Hát az nem nagy meglepetés...

– Dehogynem! Bundára számít!

A válaszadók 58 százaléka jelezte, hogy ha jövőre nem emelkednek a juttatásai, akkor biztosan felmondana a munkahelyén. Az összes válaszadó 61 százaléka ugyanakkor megelégedne azzal, hogy 1-2 éves átmeneti időre az emelés egy részét nem anyagi juttatásként kapja, ha munkáltatója nehezebb helyzetben működik –derült ki a Trenkwalder 500 fős felméréséből.

Két sündisznó találkozik. Az egyiknek be van kötve a keze.

– Mi történt veled?

– Baleset. Meg akartam vakarni a hátam. *

„Hova tűnik a fehér, amikor elolvad a hó?”

Kivitelezési hibák okozzák a napelemekhez köthető tűzeseteket

Szinte kivétel nélkül kivitelezési hibák okozzák a napelemes rendszerekhez köthető tűzeseteket, amelyek jellemzően a telepítést követő fél-egy éven belül jelentkeznek – közölte a Huawei Technologies Hungary az MTI-vel.

Emlékeztettek, hogy idén augusztusban több, feltehetően meghibásodott napelemes rendszer okozta tűzeset is történt. Gyálon és Vásárosbécen családi házakhoz kellett riasztani a tűzoltókat, míg Debrecenben egy bevásárlóközpontnál kapott lángra a napelemrendszerhez tartozó kapcsolószekrény.

A napelemek okozta tüzek azonban elenyészőek Magyarországon, az évi sok tízezer telepített napelemes rendszerre 20-40 eset jut. Idén eddig 22 alkalommal riasztották a tűzoltókat olyan tüzekhez, amelyeknél napelemrendszer is érintett volt – írta a Huawei Technologies Hungary az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai alapján.

A társaság egyúttal arra is rámutatott, kutatások igazolják, a napelemmel szerelt épületek

többségénél regisztrált tűzesetek nem a szerkezetben bekövetkezett rövidzárlat miatt alakulnak ki, hanem többnyire kivitelezési, szerelési hiba miatt, amelyek viszonylag gyorsan kiütköznek, a tüzek rendszerint a telepítést követő fél-egy évben történnek.

Mindezek miatt a legtöbbet azzal tehetnek a fogyasztók a napelemes tűzesetek elkerüléséért, ha minőségi elemekből és megfelelő szaktudással készített erőművet vásárolnak, valamint megbízható, tapasztalt kivitelezőt kérnek meg a rendszer telepítésére. Ezen felül a napelemes tűzesetek kivédésében kulcsfontosságú lehet a folyamatos diagnosztika, amelyre már van szoftveres megoldás is.

Arra is kitértek, hogy fontos a napelemes rendszerek karbantartása is, évente érdemes szakemberrel ellenőriztetni a csatlakozókat, megvizsgáltatni a kábeleket, és portalanítani az invertert, hogy megfelelő legyen a hűtése –olvasható a Huawei Technologies Hungary közleményében.

– Az áldozat egy középkorú férfi, a számítógép szerint 89-szer volt büntetve lopás és erőszakos viselkedés miatt. Mit csináljunk főnök?

– Nyomokat eltüntetni, a holttestet meg dobjátok a tóba!

Lendületesen bővült az e-kereskedelem

Dinamikusan fejlődik az e-kereskedelmi piac Magyarországon, 2021-ben a forgalom több mint 1200 milliárd forint volt, 32 százalékponttal nőtt az elmúlt egy évben – derült ki a Mastercard által támogatott reprezentatív Fizetési Élmény Riportból, amelyről közleményben tájékoztatták az MTI-t.

Mondovics Péter, a Mastercard marketing menedzsere a közleményben kiemelte: a forgalom bővülése részint az új belépők számának növekedésével is magyarázható. Másrészt egyre többen tekintenek úgy az online bevásárlásra, mint egy „plázalátogatásra”: egy körben meg lehet tenni a napi bevásárlást, a születésnapi ajándékok beszerzését és a postai csekkek feladását.

A kutatás szerint töretlenül

nő a kártyás fizetés népszerűsége, 10-ből 7 magyar használta már kártyáját online vásárláskor, és a lakosság több mint fele mentette már el kártyaadatát valamely online szolgáltatónál. Ez utóbbi népszerűségének titka, hogy olyan esetekben is lehet a netről rendelni, amikor a kártya nincs ott, vagy nehézkes lenne azt elővenni –jó példa erre a tömegközlekedés, hiszen minden 5. magyar rendelt már utazás közben.

A hazai e-kereskedelmi forgalom 95 százalékát a 20 legnagyobb forgalmat generáló cég adja a kutatás szerint. Ugyanakkor Magyarországon nagyságrendileg 24 ezer webshop működik, ami 60 ezer embernek ad munkát.

A kutatást a Frontira megbízásából a Medián Közvéleményés Piackutató Intézet végezte. A Fizetési Élmény Riport 1000 résztvevővel végzett, a hazai, legalább negyedévente online vásárlókra reprezentatív kérdőíves kutatásra, egy szintén 1000 elemű, e-kereskedőkkel végzett kérdőívre, valamint 16 e-kereskedővel és 15 iparági szakértővel végzett interjúkra épül.

Ingyenes online tanulási lehetőségek

Ingyenes, online elérhető tananyagokból bárki bővítheti a tudását szinte bármilyen területen, legyen az nyelvtudás, kultúra, vagy hobbi – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Ahogy a dokumentumban olvasható, az élethosszig tartó tanulás ma már nemcsak a munkaerőpiacon alapfeltétel, de a szabadidő tartalmas eltöltésére is jó módszer lehet. Tanfolyamokra járni azonban drága és időigényes, az online tananyagokhoz viszont bárki bármikor hozzáférhet, sokszor ingyen – írták.

A közleményben példaként említették a Duolingo nyelvoktató alkalmazást, amely felméri a felhasználó aktuális nyelvtudását, és ahhoz kínál

újabb és újabb leckéket, gyakorlatokat. Az angolul haladó szinten lévők figyelmét a BBC nyelvoktató podcastjaira, a németül tanulókét a Deutsche Welle ingyenes videókurzusaira hívták fel.

A közlemény szerint annak, aki a Microsoft Excel programját szeretné jobban ismerni, a Masterfield és az ExcelTitkok ingyenes videós tanfolyamai segíthetnek.

A képtárak rajongóinak a Google művészeti és kulturális intézetének oldalát, vagy

alkalmazását ajánlották, amelyekben nagy felbontásban tekinthetők meg a világ múzeumainak művészettörténeti klasszikusai.

A közleményben kiemelték a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kutyatartó-tanfolyamát is, a Gazdijogsit. Az online elvégezhető tanfolyam végigkalauzol a kutyaválasztástól a legfontosabb állategészségügyi kérdésekig mindenen, amit érdemes tudni a gazdává válás előtt – olvasható a dokumentumban.

Az internet tudatos használatához további ötletek olvashatók az NMHH netrefel.hu oldalán.

Majdnem százezer új rendszám fogyott szeptember végéig

Már csaknem százezer jármű kapott új formátumú rendszámot – tette közzé a közösségi oldalán a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM).

sek iránti érdeklődés fokozatosan csökkent, összesen mintegy 1300 darab kelt el belőlük, több mint felük még júliusban.

A tárca felidézte: július elsejétől kapnak négy betűből és három számból álló hatósági jelzést az újonnan forgalomba helyezett gépjárművek Magyarországon.

Az elmúlt három hónapban a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) összesített adatai szerint több mint 99 500 gépkocsi állt forgalom-

ba. Csaknem háromnegyedük személyautó, közülük már majdnem 73 ezer büszkélkedhet címeres hatósági jelzéssel. Környezetkímélő hajtásának köszönhetően közel ötezer jármű kapott zöld alapszínűt –írta Facebook-bejegyzésében a TIM.

Az egyénileg választott, vagy egyedileg rendelt jelzé-

A minisztérium jelezte: az autók forgalomba helyezésének üteme nem lassult. A három havi adatokat egy teljes évre vetítve még mindig közel 400 ezerre rúghatna az új gépjárművek száma.

A mutató a világjárvány miatti visszaesés következtében tavaly és tavalyelőtt 310315 ezer darab körül alakult; 2019-ben ugyanakkor rekordot ért az akkor 385 ezres adat.

A feltaláló bemegy a Találmányok házába, mert feltalálta az új egér fogót.

– Jó napot, feltaláltam az új egérfogót! Úgy működik, hogy kifeszítenek egy zsinórt és a közepére egy pengét raknak. A zsinór egyik végére diót, a másikra mogyorót raknak. Kijön az egér, körülnéz: dió, mogyoró, dió, mogyoró.

Akkor elvágja a penge a nyakát.

– Nem jó, mert sokba kerül a dió meg a mogyoró.

Egy hét múlva visszamegy az ember.

– Feltaláltam az új egérfogót! Nem kell hozzá se dió, se mogyoró.

Kifeszítenek egy zsinórt, a közepére egy pengét tesznek.

Kijön az egér, körülnéz: se

dió, se mogyoró, se dió, se mogyoró... *

A tanító néni megkérdezi Mórickát, hogy melyik van messzebb, a hold, vagy Amerika?

– Amerika. – feleli Móricka.

– Miből gondolod?

– Abból, hogy a holdat lehet látni, de Amerikát nem!

MG: a nagy visszatérés

Oxford nem csak egyeteméről, íróiról, tudósairól, színészeiről ismert, hanem autós legendájáról is. Ugyanis itt „született” a Morris Garages, melyből azután M.G. Car Company, majd British Motor Corporation (BMC) lett.

fél éve kezdte a disztribúciós jogokra irányuló tárgyalásait Kína legnagyobb járműgyártó vállalatával, a SAIC Motor Corporationnel.

A márka egyik nagy dobásának az Elvis Presley által a filmvásznon szépen bejáratott MGA számított, ámbár az MGB GT V8 nélkül is nehézkes lenne elképzelni a hetvenes évek angolszász / amerikai krimijeit. Mi több, olyan korszakos sztárok, mint Bill Wyman, a The Rolling Stones basszusgitárosa, vagy George Best, a Manchester United egykori félistene se vetette meg a jót – így például az efféle négykerekűeket sem… Igaz, az MG története azért nem csak a csillogásról szól(t). Elkélt hát a kínai tőkeinjekció. S lám, már újra ott tartunk, hogy újra pofás, modern, messze nem unalmas járgányokkal „tarol” a legenda – immár Magyarországon is! A Duna Autó más-

Gyerek kérdi az apját:

A brit hagyományokkal rendelkező márka azt tervezi, hogy ahogy annak idején – a sportautókat kihozva a versenypályáról a közutakra – a sportautózást elérhetővé tette szélesebb rétegek számára, most a legfejlettebb autóipari technológiák és az alternatív meghajtás váljon

Tagadhatatlan, a kínai háttérrel újjászületett MG modellek iránt máris nagy az érdeklődés világszerte. A márka Nyugat-Európa 17 országában több mint 400 márkakereskedéssel megháromszorozta eladásait 2021-ben. Idén a budapesti székhelyű regionális központ létrehozásával, a régió 5 országában indul el a középkelet-európai értékesítés.

„Eredetileg 15 márkakereskedéssel terveztük a hazai indulást, de újabb és újabb kereskedések jelezték belépési szándékukat, így nem kis büszkeségre ad okot, hogy országosan 22 értékesítési és szervizközponttal nyithatunk. Partnereink pozitív hozzáállása még inkább megerősítette, hogy az MG által gyártott autóknak van helyük a magyar autópiacon” – fűzte hozzá az óbudai szalonnyitón Markó Zoltán, az MG magyarországi márkaigazgatója.

általa elérhetővé a lehető legszélesebb vásárlóközönség számára. „A márka a Get More jelmondat jegyében az innovatív technológiát és korszerű formanyelvet ötvözi termékeiben az észszerű árazással” –olvasható a hazai képviselet kommünikéjében.

– Apu, én hogyan jöttem a világra?

A programozó apa belekezd:

– Az úgy volt, hogy anyád és én egy chat szobában ismerkedtünk meg. Ezután találkoztunk egy internet kávézó mosdójában, ahol feltöltést kezdeményeztem anyád szerverére. Utána vettük észre, hogy anyád nem használt tűzfalat, így megtörtént a baj: kilenc hónap múlva letöltődött a vírus. Hát ez vagy te.

Itthon egyébként az MG ZS modellje kétféle takarékos, de dinamikus benzinmotorral, il letőleg manuális és automataváltós verzióban vásárolható meg, meglepően olcsón… A C-SUV szegmens praktikus, tágas és biztonságos, fejlett plug-in hybrid hajtáslánccal szerelt MG EHS modellje további két – Comfort és Luxury – felszereltségi szinttel érkezett.

S a kínálat ebben az esztendőben az MG HS kézi- és automata váltóval is választható, benzinmotoros verziójával bővül.

Nőtt a garázsok ára

Az Otthon Centrum hálózatában értékesített garázsok ára országosan 21 százalékkal magasabb volt az első nyolc hónapban, mint egy évvel korábban, az átlagár kicsivel meghaladta a 6 millió forintot – közölte az OC ingatlanközvetítő hálózat az MTI-vel.

A közleményben kiemelték, hogy a garázspiac forgalma a tavalyi év első nyolc hónapjával nagyjából azonos mértékű volt.

A budai kerületekben 5-6 millió forint között alakult az átlagár, és jellemzően nincs számottevő különbség a kerületek között – fejtették ki. A legnagyobb drágulást a cég a külső pesti kerületekben mérte, így már azok a városrészek is felzárkóztak a belvárosi árszinthez.

A garázsok a megyei jogú városokban 10 százalékkal drágultak idén a tavalyi 3-5 millió forint közötti árhoz képest, az új garázsok ára azonban ennél magasabb lehet. Egy gépkocsitároló átlagára Siófokon – ahol sok, új építésű projekt található –idén 7,7 millió forint volt, Tatabányán 5,1 millió forint, Székesfehérváron pedig 4,6 millió forint volt – mutatott rá az OC közleményében.

INGATLAN INGATLAN

Eladó- kiadó ingatlanokat keresek ügyfeleim részére. Sikeres eladás esetén 2% jutalékért, 22 éves szakmai tapasztalat, értékbecslés. Hívjon bátran nem fog csalódni! Tel.: 06-20-3974-055

ÁLLÁS, ÁLLÁS, MUNKA MUNKA

Gödöllői telephelyünkre – Karosszéria lakatost, vagy lakatost keresünk munkagépek elemeinek javítására, hosszútávra, jó csapatba. alfawintrade@gmail.com Tel.: 06-20-233-01-74;

EGYÉB EGYÉB

Jogvédelmi biztonság, járjon egy lépéssel a problémák előtt. Tel.: 06-3098-98-730

Hírnök HírM@il

Hírnökös Hírek és

Ingyenes Ajándékok, utalványok!

Feliratkozóink számára az 1992-ben alapított népszerű magazinunk a Hírnök mellett a kiemelt települések önkormányzati, illetve fontos híreit, helyi- és regionális lapok megjelenését küldjük. Egyedi adatbázisunk és feliratkozó rendszerünk által, célzottan, területenként is elérjük olvasóinkat.

A feliratkozók csalogatása és hűséges olvasóink jutalmazása érdekében Ajándékutalványokat biztosítunk.

A Hírnök HírM@il egyedi, új műfaj a tájékoztatásban, amelyet a Hírnök Média hozott létre! Iratkozz fel a Hírnök HírM@il üzenetre:

Pest Megye

Heves Megye