A mozgás és a jó kapcsolatok segítenek az egészség megőrzésében

Az időskori testi és a lelki egészséget is segít megőrizni a felnőttkorban a partnerrel, a családdal, a barátokkal és kollégákkal ápolt jó kapcsolat, valamint a legalább havonta egyszer végzett testmozgás két új kutatás szerint.

Az emberiség átlagéletkorának növekedésével a legtöbb országban emelkedik az idősek száma és aránya a népességen belül. A nyolcvanévesnél idősebbek száma 2020 és 2050 között várhatóan megháromszorozódik, eléri a 426 milliót – írta a The Guardian online kiadása szerdán a BMJ brit orvosi lap két friss tanulmányára hivatkozva.

A két tanulmány olyan viselkedésmódokra hívja fel a figyelmet, melyeket követve a középkorúak növelhetik esélyeiket a későbbi jó egészségre.

Az első tanulmány azt találta, hogy a partnerrel, a rokonokkal, a barátokkal és a kollégákkal ápolt jó kapcsolat összefügg sokféle későbbi krónikus betegség kockázatának csökkenésével. Minél rosszabbak ezek a kapcsolatok az élet negyvenes-ötvenes éveiben, annál nagyobb az esély a későbbi betegségekre a kutatás szerint.

Számos bizonyíték utal az időskori társas kapcsolatok erőssége és az egészség közötti összefüggésre, mostanáig azonban nem volt ismeretes, hogy ezek a társas viszonyok csökkenthetik-e a krónikus betegségek vagy a halálozás kockázatát.

A tanulmány csaknem nyolcezer ausztrál nő adatait vizsgálta meg. A kutatás 1996-os kezdetekor a résztvevők 46-50 évesek voltak, nem volt krónikus betegségük. Háromévente beszámoltak, mennyire elégedettek partnerükkel, családjukkal, barátaikkal és kollégáikkal. Húsz éven át követték őket, hogy megtudják, kialakult-e náluk diabétesz, stroke, magas vérnyomás, krónikus tüdőbetegség (COPD), asztma, csontritkulás, ízületi gyulladás, rák, depresszió vagy szorongás.

Az eredmények azt mutatták, hogy akik legkevésbé voltak elégedettek a társas kapcsolataikkal, azoknál kétszer akkora eséllyel alakult ki többféle betegség is, mint azoknál, akik a leginkább meg voltak elégedve az emberi viszonya- ikkal. A társas kapcsolatok bármelyik típusát vizsgálták, hasonló eredményre jutottak – áll a BMJ General Psychiatry című szaklapjában frissen megjelent tanulmányban.

„A közösségek szintjén a társas kapcsolatok minőségét érintő beavatkozások igen hatékonyak lehetnek a krónikus betegségek kialakulásának megelőzésében” – következtettek a Queenslandi Egyetem kutatói.

Egy másik tanulmány azt állapította meg, hogy a bármely életkorban elkezdett rendszeres testmozgás az időskori jobb agyműködéssel függ össze. A kutatók valószínűnek tartják, hogy a felnőttkor alatt folyamatosan végzett sport a legjobb módja az agyi képességek megőrzésének és a demencia megelőzésének.

University College London tudósainak tanulmánya szerint még a hatvanas életévekben kezdett mozgás is jobb az agyi képességek szempontjából, mintha egyáltalán nem csinálunk semmit – írták a Journal of Neurology, Neurosurgery and Psychiatry című szaklap friss számában.

A brit kutatók 1417 ember adatait elemezték arról, hogy mennyit sportoltak négy évtized alatt. Öt alkalommal, a résztvevők 36, 43, 53, 60-64 és 69 éves korában végeztek felmérést.

A kognitív teszteket, a feldolgozási gyorsaságot és az emlékezetet vizsgáló kutatást akkor végezték el a résztvevőkkel, amikor a 69. évüket betöltötték. Azoknak lettek a legjobbak a teszteredményei, akik mind az öt időközi felmérésben arról számoltak be, hogy havonta legalább egy-négy alkalommal sportolnak.

A munkaerőpiacra visszatérő kisgyermekes anyák többsége teljes munkaidőben dolgozik, a részmunkaidő és az otthonról végezhető munka kevésbé elterjedt a körükben – mondta előadásában Veroszta Zsuzsanna, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének megbízott igazgatója a Demográfiai helyzetünk: várandósság, csecsemőkor című online szakmai rendezvényen.

A Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztálya által szervezett konferencián a Népességtudományi Kutatóintézet által 2018-ban indított longitudinális kutatás legfrissebb eredményeit mutatták be. Az uniós támogatással megvalósult Kohorsz’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat a várandósság és a kora gyermekkor időszakáról gyűjtött adatokat, és egyebek mellett a gyermekvállalás körülményeit, a párkapcsolat stabilitásának jellemzőit, a származási egyenlőtlenségeket, a gyermekgondozási munkamegosztást, az anyák munkavállalását és a családtámogatások igénybevételét elemezte. A kiindulási minta 8300 várandós kismama volt, akikkel folyamatosan igyekeztek tartani a kapcsolatot, és mintegy 6000 anya még a gyermek hároméves korában is szolgáltatott adatokat – ismertette a kutatás hátterét Veroszta Zsuzsanna.

Tájékoztatása szerint az derült ki, hogy Magyarországon az anyák már eltávolodtak a tradicionális, „csak kenyérkereső” apaképtől. Mindössze a megkérdezettek mintegy 20 százaléka gondolta úgy, hogy a feleség számára az otthon és a gyerekek, a férj számára pedig a munka a fontosabb feladat, még abban az esetben is, ha mindketten dolgoznak. A tradicionális apakép azokban a családokban jellemzőbb, ahol az anya fiatal, alacsonyabban képzett, többgyermekes vagy egyedül él – magyarázta Veroszta Zsuzsanna. Ezzel együtt a házimunkák zömét továbbra is anyák végzik várandósság idején, illetve kisgyermek mellett - mutatott rá a kutatás, amely szerint a kisgyermekgondozásban az apák legaktívabban a fürdetésből veszik ki a részüket.

A kutatás rávilágított arra is, hogy a gyermekek 66,2 százaléka volt tervezett a megkérdezett családokban. Arra a kérdésre, hogy három éven belül vállalnának-e második gyermeket, az anyák 62 százaléka felelt igennel. Kiderült az is, hogy minél magasabb végzettségű, minél kvalifikáltabb az anya, annál jellemzőbb, hogy további gyermeket is vállalna.

Az anyák munkába való visszatéréséről az derült ki, hogy a megkérdezettek 4,5 százaléka már a gyermek féléves korában dolgozott, a döntő többség viszont csak a gyermek két- és hároméves kora között szeretne ismét munkába állni. Főleg a sokgyermekes, alacsony végzettségű anyákra jellemző, hogy egyáltalán nem terveznek visszamenni dolgozni. "Többnyire rendszeres, nem otthonról végzett, teljes munkaidős állásba térnek vissza az anyák, a részmunkaidő nem gyakori a körükben" - fejtette ki Veroszta Zsuzsanna, hozzátéve: a dolgozó anyák 63,9 százaléka van teljes munkaidőben, míg részmunkaidős állást csak 36,1 százalékuk végez. Az anyák 69,1 százaléka nem otthonról dolgozik, mindössze 14,6 százalék tudja otthonról megoldani a munkavégzést, és további 14,6 százalék dolgozik részben otthonról.

A kutatás szerint a kétéves kor feletti gyerekek harmada (32,9 százaléka) járt bölcsődébe. A dolgozó anyák háromnegyede (75,5 százalék), a nem dolgozók 13,1 százaléka veszi igénybe a bölcsődei szolgáltatást.

A féléves gyermeket nevelő vizsgált családok 15 százaléka részesült családi otthonteremtési kedvezményben (csok), további 35 százalék pedig a kutatás idején tervezte, hogy igénybe veszi azt.