Ráckeve és környéke Hírnök 2023 Augusztus

INFORMÁCIÓS MAGAZIN

RÁCKEVE és környéke

Apaj, Dunaharaszti, Dunavarsány, Délegyháza, Dömsöd, Halásztelek, Kiskunlacháza, Lórév, Majosháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Taksony, Tököl, Áporka

Területek: Országosan és megyei megjelenésekkel, Budapesten, Pest Megyében, Heves Megyében... plusz regionális kiegészítéssel is... ...és határon túl...

Alapítva: 1992. – Első lapengedély kiállításának időpontja: 1992. szeptember 29.

A Hírnök Magazin minden hónap első csütörtökén jelenik meg és pénteken érkezik olvasóink virtuális postaládájába e-mail, illetve HírM@il üzenetben INGYENESEN. A www.lapkozpont.hu oldalon szabadon elérhető az összes lap, vagy területenként az Információs Központunk www.info-kozpont.hu helyi, regionális, megyei, vagy országos felületén!!!

HírM@il = Hírek, Újságok és AJÁNDÉKOK – INGYEN!

A Hírnök HírM@il egyedi, új műfaj a tájékoztatásban, amelyet a Hírnök Média hozott létre!

A HírM@il üzenetek kizárólag híreket és lap megjelenéseket, illetve ajándékokat tartalmaznak INGYENESEN és reklámmentesen!

Feliratkozás: www.hirmail.hu

Az ORSZÁGOS magazin tartalma minden területen megjelenik – a megyei és regionális lapoknál az adott terület hirdetéseivel, híreivel kerül kiegészítésre pluszként mellékletes megjelenéssel, vagy „mutációval” (cserével), amit célzottan küldünk HírM@il üzenetben az adott területen, régióban élő lakosoknak és vállalkozóknak

Országos / Országos + Megyei / Országos + Megyei + Regionális.

Fővárosban: Országos + Budapesti / Országos + Budapesti + Regionális (Buda, Észak- és Dél-Pest).

A regionális területek a korábbi kistérségek, vagy a járások felosztása alapján vannak meghatározva.

Hírnök Információs Központ Kiemelt területeink www.info-kozpont.hu

Összes Magazin (országos, megyei, regionális) www.lapkozpont.hu

HIRDETÉSFELVÉTEL: 06-70-417-9952; 06-28-540-160; 06-20-9359-952;

Ajánlat kérése: www.sajtokozpont.hu/ajanlatkeres

XXXI. évf. 8. szám; 2023. Augusztus

INGYENES INFORMÁCIÓS MAGAZIN

MEGJELENIK: MINDEN HÓNAP ELSŐ CSÜTÖRTÖKÉN

FŐSZERKESZTŐ: Meggyesi Gyula

06-20-9359-952 hirnok@hirnok.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: Fejér Andrea

06-20-480-1751 info@hirnok.hu

KÖZPONT ÉS LEVÉLCÍM: 2146 Mogyoród, Nagyhomoki út 10. Telefon: 06-28-540-160

Kiadja a

Alapítva: 1992

Online Hírportál – www.hirnok.hu

A HIRDETÉSEK TARTALMÁÉRT

NEM VÁLLALUNK FELELŐSSÉGET!

A programok, információk tájékoztató jellegűek!

Az írások és hirdetések máshol történő megjelenéséhez kiadónk hozzájárulása szükséges.

Fotók, grafikák: pixabay – www.pixabay.com freepik – www.freepik.com

Az Amazon a legértékesebb technológiai márka idén

Az Amazon lett a legértékesebb technológiai márka a világon idén a brit Brand Finance piackutató és üzleti tanácsadó vállalat összegzése szerint annak ellenére, hogy értéke egy év alatt 14,6 százalékkal, 299,3 milliárd dollárra csökkent.

A tavalyi rangsort vezető Apple a második helyre csúszott vissza. Márkaértéke 16,2 százalékkal, 297,5 milliárd dollárra csökkent. Az idei lista harmadik helyezettje 281,4

milliárd dollárral, a Google.

Ugyancsak megtartotta negyedik helyét a Microsoft, amelynek a márkaértéke 191,6 milliárd dollár volt.

Ötödik a Samsung (82,7 mil-

Fiatal pár tandem bicajon tekernek felfelé a meredek domboldalon. Amikor nagy nehezen felérnek a tetőre, leszállnak, a fiú lihegve megszólal:

– Hű, végre! Nem gondoltam, hogy fel bírunk idáig jönni.

– Én sem – feleli a lány – Végig behúzva kellett tartanom a féket, hogy vissza ne guruljunk!

„Ha döntened kell, az is döntés, ha nem döntesz.”

liárd dollár), hatodik a TikTok (65,7 milliárd dollár), hetedik a Facebook (59 milliárd dollár), nyolcadik a WeChat kínai csevegőszolgáltató (50,2 milliárd dollár), a kilencedik az Instagram (47,4 milliárd dollár), a tízedik pedig a Huawei (44,3 milliárd dollár).

A leggyorsabban növekvő technológiai márka idén a japán NTT DATA informatikai szolgáltató volt (+55 százalék, 8,9 milliárd dollár). A második helyet a növekedés tekintetében a LinkedIn közösségi hálózat foglalta el, márkaértéke 49 százalékkal, 15,5 milliárd dollárra nőtt.

Marsi Tamás, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet főosztályvezetője sajtótájékoztatón arról beszélt, a kiberbűnözők elsősorban pénzt, másodsorban információt akarnak szerezni, amivel később hozzájuthatnak a pénzhez; az elkövetéseknél az emberi hiszékenységre építenek, és a leggyengébb láncszemre, az emberre fókuszálnak, azaz jellemzően olyan ajánlatot tesznek, ami „túl szép ahhoz, hogy igaz is legyen”, és valószínűleg nem is az.

Elmondta: jelenleg a legnépszerűbb, kibertérben elkövetett csalás a webáruházas és az úgynevezett „anydeskes” csalás. Hozzátette: a webáruházas csalás lényege, hogy az online térben gyanúsan olcsó terméket hirdetnek, de a megrendelt helyett egy olcsóbbat és silányabbat küldenek. Vannak, akik nem is akarják leszállítani a terméket, ezeknél a webáruházaknál a bűnözők a vásárlók adatait akarják megszerezni. A legfontosabb figyelmeztető jel, ha nagyon alacsony az ár, külföldi szerverről működik a webáruház, csak előre, online lehet fizetni és nagyon széles határidőt szabnak meg a szállításra. Jelezte: régebben a magyartalan megfogalmazást is a figyelmeztető jelek közé sorolták, de mostanában már nagyon profi fordítások vannak ezeken az oldalakon.

A főosztályvezető közölte: mostanában megint „felfutott” az „anydeskes” csalás, amikor a bűnözők ráveszik az áldozatot arra, hogy telepítsen a számítógépére egy programot, majd ennek segítségével megszerzik a felhasználó adatait. Megjegyezte: a bűnözők jel-

lemzően az online piactéren veszik fel a kapcsolatot a sértettel, elhitetik, hogy megvennék a sértett által hirdetett árut, de közben ráveszik a program telepítésére.

Hangsúlyozta: egy idegen kedvéért ne telepítsen senki semmilyen programot számítástechnikai eszközére.

Marsi Tamás elmondta, a megelőzésben fontos szerepe van a KiberPajzsnak, valamint a hozzá hasonló, országok közötti kibervédelmi együttműködéseknek, amelyek segítenek a csaló webáruházak eltávolításában. Hozzátette: a bűnözők ugyanakkor gyorsan tudnak új webáruházat létrehozni, ezért folyamatosan dolgozni kell az online csalók ellehetetlenítésén.

Dorogi Rajmund, az Igazságügyi Minisztérium áldozatsegítésért felelős főtanácsadója emlékeztetett: KiberPajzs néven közös oktatási és kommunikációs együttműködést indított a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet és az

Országos Rendőr-főkapitányság, amihez tavasszal az Igazságügyi Minisztérium (IM) is csatlakozott.

Mint mondta, mivel az online térben elkövetett bűncselekmények száma nő, az IM áldozatsegítő területe májusban meghirdette a „KiberKedd” elnevezésű figyelemfelhívó kampányt, ahol az Áldozatsegítő Központ közösségimédia-felületein bemutatták a különböző csalástípusokat és azt is, hogyan előzhetők meg.

Bejelentette: a KiberPajzs résztvevői augusztus 8-tól közösen viszik tovább a kampányt, és minden hónap első keddjén kibervédelemmel, digitális biztonsággal, megelőzéssel kapcsolatos tartalmakat tesznek közzé saját csatornáikon.

Hozzátette: az összehangolt megjelenés segít a szélesebb nyilvánosságnak a csalások felismerésében, de ha valaki bűncselekmény áldozatává vált, keresse a legközelebbi Áldozatsegítő Központot vagy Pontot, illetve hívja az éjjelnappal ingyenesen hívható áldozatsegítő vonalat a 06-80225-225-ös számon.

A többség akkor cserél készüléket, ha a régi

tönkremegy

Egyre kevesebben tartjuk meg a használaton kívüli mobilunkat

Egyre kevesebben tartják meg a használaton kívüli mobiltelefonjukat, de a magyar lakosság 55 százaléka továbbra is otthon tárolja a régi készülékét – tájékoztat a Yettel az MTIhez eljuttatott közleményében.

A távközlési szolgáltató felmérése szerint a magyarok fele 3-4 évig használ egy mobiltelefont, ötödük 4 évnél tovább. 55 százalékuk csak akkor cserél készüléket, ha a régi használhatatlanná válik, 39 százalék akkor is, ha nagyon megviseltnek látszik, 38 százalék pedig már egy új funkció miatt is hajlandó másikat venni.

A régi készüléket a visszajelzések szerint 40 százalék elajándékozza, főképp a köz-

vetlen családtagoknak, 23 százalék eladja. Az adataira a többség figyel, mindössze 16 százalék vált meg a telefonjától úgy, hogy nem törölte le a személyes adatait – írták.

A Yettel kutatása megállapította, hogy a telefonhasználók egyre tudatosabbak, tavaly ugyanis még 63 százalék válaszolt úgy, hogy otthon tartja a használaton kívüli mobilkészülékét. Szemetesbe szintén egyre kevesebbet dobnak, de

még így is minden tizedik megkérdezett ezt teszi. A közlemény szerint egyik sem jó megoldás, mert az öregedő akkumulátorok a lakásokban tüzet okozhatnak, hulladékként pedig veszélyes anyagok szivároghatnak belőlük a természetbe.

A legjobb, ha az ügyfelek visszaviszik a telefonjaikat a szolgáltatókhoz, akik a készülékeket szétszerelik, alkatrészeit újrahasznosítják – hívják fel a figyelmet. A Yettel országos, reprezentatív kutatása június 30. és július 6. között készült 840 résztvevő válasza alapján.

Több mint hatvan millió forintért kelt el egy 2007-es iPhone

Több mint 190 ezer dollárért (60 millió forintért), az eredeti ár több mint 400-szorosáért kelt el egy amerikai árverésen egy első generációs, gyári csomagolású, kiváló állapotú 2007es iPhone-modell – számolt be a BBC hírportálja.

A 4 GB memóriás modellt az iPhone-gyűjtők Szent Gráljának tartják, mert akkoriban nem készült belőle túl sok példány.

Az LCG aukciósház szerint „rendkívül ritka, gyári csomagolású, első kiadású 4 GB-s modell kivételes állapotban”

volt. Az aukciósház által szervezett árverésre 28 licit érkezett, és a készüléket végül eredeti árának csaknem 400-szorosáért, 190 372 dollárért (63 millió forintért) adták el.

Tavaly szintén rekordáron kelt el két hasonló, első generációs iPhone – közölte az aukciósház.

A 2007-es 4 GB iPhone eredeti ára 499 dollár (166 ezer forint) volt. Steve Jobs, az Apple társalapító-igazgatója alig két hónappal a piacra dobása után döntött úgy, hogy kivonja a modellt, mert eladásai elmaradtak a várakozásoktól. A vásárlók inkább az egyidejűleg megjelent 8 GB modellt keresték, amelyben kétszer akkora volt a tárhely, és mindössze száz dollárral volt drágább. MTI

Csodák nincsenek, tartja a mondás, mely egy külföldről üzemeltetett webáruház esetén is igaznak bizonyult. Ha egy interneten rendelt áru sokkal olcsóbb, mint a versenytársak kínálatában, azzal az árucikkel feltehetően valami nem stimmel. A NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatóságának ellenőrei utánajártak egy Szlovéniában üzemeltetett webshop feltűnően alacsony árak mögötti „üzletfilozófiájának”.

A külföldi webáruházak célzott vizsgálatára létrejött Elektronikus Kereskedelem Ellenőrzési Osztály revizorai egy Szlovéniából működtetett virtuális áruház gyakorlatának jártak utána. Az elektronikaiés ruházati termékeket, szépségápolási cikkeket árusító webshop magyar vevőknek szállított termékeket. A jelentős hazai forgalmú cég hatalmas árengedményekkel reklámozta magát az interneten, azt azonban nem verte nagydobra, hogy a kedvező árakat milyen módszerrel sikerült elérni.

Az előzetes kockázatelemzés és a futárszolgálatok adatai alapján rendelték el a vizsgálatot, amibe a revizorok a szlovén adóhatóságot is bevonták,

hogy feltárják a belföldi ügyletek összes körülményét. Mikor összeállt a mozaik, egyértelműen kiderült, hogy az a versenytársakénál alacsonyabb árhoz nagyban hozzájárult a magyarországi adófizetés kikerülése, a bevételek eltitkolása. Tehát a nagy leértékelés hátterében az illegálisan csökkentett költségek álltak, a be nem fizetett áfa adta az árcsökkentés mozgásterét. Ez nem csupán a költségvetésnek okozott kárt, hanem jelentős versenyhátrányba hozta a jogszerűen működő, tisztességesen adózó hazai cégeket is.

Az ellenőrzés végén szembesítették az adózót a bizonyítékokkal és azzal, hogy a legjobb megoldás az áfabevallá-

sok visszamenőleges teljesítése, és a 210 millió forint áfa megfizetése, amiket az adózó ellenvetés nélkül meg is tett. Az internetes kereskedelem előretörésével a NAV is lépést tart, és kiemelt figyelmet fordít az olyan webáruházak kockázatelemzésére és ellenőrzésére, amelyek feltételezhet ő en nem tesznek eleget adófizetési kötelezettségüknek. A jövőben is nagy esélylyel számíthatnak ellenőrzésre azok, akik az adófizetés elmulasztásával jutnak jogosulatlan ár- és versenyelőnyhöz a tisztességesen adózó, alkalmazottaikat szabályosan foglalkoztató hazai cégekkel szemben.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Gyanúsan olcsó volt a webshop...

Az internet „vörös lámpás” negyedének elemzése

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a legújabb kutatásával az internet azon részére szeretné felhívni a figyelmet, amely a kiskorúak védelme és az emberi méltóság sérelme szempontjából aggályos lehet. Egy átlagos napon a tíz legnépszerűbb pornográf tartalmú weboldal közel 620 ezer magyar figyelmét köti le, egy hét alatt pedig mintegy 1,7 millió felhasználóét – derült ki az NMHH összeállításából.

2023 május 16. és június 16. között a hatóság figyelemmel követett tíz – magyar viszonylatban a legpopulárisabbnak számító – felnőtt weboldalt. A Gemius online közönségmérési adataiból kiderült, hogy egy átlagos napon a tíz legnépszerűbb pornográf tartalmú weboldal egy hét alatt mintegy 1,7 millió felhasználó figyelmét köti le. Ez az érték nem sokkal marad el a népszerű magyar hírportálok látogatószámaitól, ugyanis például az Index és a 24.hu is közel kétmillió magyart ér el hetente.

A leglátogatottabb felnőtt oldal a Pornhub.com, mely havi, de átlagos napi látógatószámban is jelentősen nagyobb értékekkel büszkélkedhet, mint a lista többi résztvevője: 400 ezerrel többen nézik egy hónap leforgása alatt és napi szinten is közel háromszor többen keresik fel, mint bármely versenytársát. A listán két magyar oldal, a Rosszlanyok.hu és a Napiszex.com is helyet szerzett magának.

A top tíz leglátogatottabb felnőtt oldal tartalomfogyasztási trendjeit tekintve jelentős szabályszerűség nem tapasztalható, csupán minimálisan emelkedik meg a látogatók száma a hét közepén: azaz kedden, szerdán és csütörtökön általában 4,7 százalékkal többen lépnek fel a vizsgált oldalakra, mint a pénteki és a hétfői napok között. A vizsgált egy hónap alatt közel 2,5 millióan látogattak el a szóban forgó felnőtt oldalak valamelyikére, s ennek a számnak jelentős részét, közel hetven százalékát a férfiak tették ki, ami azt jelenti, hogy az internetező magyar lakosság körében minden második férfi legalább egyszer egy hónapban fogyaszt valamilyen szexuális tartalmat, míg a nők esetében tízből csak ketten.

A másik karakteres dimenzió a felhasználók összetételében a kor, hiszen a különböző korcsoportok kissé eltérő mértékben veszik ki részüket a felnőtt tartalmak böngészéséből. A vizsgált időszakban a tíz pornográf oldalra fellátogató 2,5 millió felhasználónak a fele a 18-29, illetve a 3039 éves korcsoportba tartozott, egyötöde pedig 40-49 év közötti netező volt. A legmeghatározóbb

csoportnak a 30-39 év közötti korosztály nevezhető. A pornófogyasztás sokkal jelentősebbnek mutatkozik a mobiltelefonokon, hiszen majdnem háromszor többen voltak olyanok, akik csak mobilról keresték fel a tíz ranglistás oldal egyikét, míg kevesebben, mint félmillióan csak PC-ről, vagy épp mindkét eszközről.

A pornográf tartalmak fogyasztásának vizsgálata során felelőtlenség lenne azok káros negatívumait figyelmen kívül hagyni. Számos egészségtelen következménnyel és az élet minőségbéli romlásával járhat a mértéktelen pornófogyasztás, melynek egyik megnyilvánulási formája lehet a felnőtt oldalak rendszeres, hosszú időtartamú látogatása.

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)

www.shop.alimanklima.hu

n is terjednek a v

Szerencsére ugyan a nyugat-európai és egyesült államokbeli trendektől elmaradó mértékben, de már Magyarországon is találkozhatunk olyan kihívásokkal, amelyek gyermekek fizikai sérülését vagy akár halálát is okozhatják. Ilyen volt az a napokban történt tragédia is, amikor az úgynevezett blackout vagy „áramszünet”– kihívás teljesítése egy 15 éves tinédzser életét követelte. Az NMHH veszélyes online kihívások hazai megjelenési formáiról készített kutatásából kiderül, a 11 és 17 év közötti gyerekek 38 százaléka találkozott már a jelenséggel, 5 százalékuk pedig már részt is vett ilyenben.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) anonim kérdőíves kutatása több mint 1300, 11 és 17 év közötti diák válasza alapján készült, és abból indult ki, hogy az online térben megkülönböztetünk veszélyes és veszélytelen kihívásokat. Előbbi kategóriába tartozik a Tetrisvagy az Ice Bucket-kihívás, utóbbiba pedig az önkárosítást, mérgező anyagok belélegzését vagy fogyasztását, valamint bűncselekmények elkövetését követelő bátorságpróbák sorolhatók.

A kihívásokban való részvétel okai között a szakirodalom és a pszichológusok a „fear of missing out” (FOMO), vagyis a „kimaradástól való

félelem” jelenségét emelik ki. A kihívások teljesítésével járó társadalmi státusz, a kapcsolatok megerősítése és az idealizált énkép hangsúlyozása is szerepet játszhat az online trendek népszerűségében.

Nagy érdeklődés, de mérsékelt részvétel jellemző a magyar gyerekekre

Az NMHH kutatása rávilágított arra, hogy a felmérésben szereplő gyermekek nagy többsége valamelyik óriásplatform – mint például a Facebook, a YouTube vagy a TikTok – aktív felhasználója. Ezek közül a YouTube – 75% használja – és a Facebook Messenger (74%) emelkedik ki, de ma már a TikTok is az élvonalban van. Utóbbit a megkérdezettek 60%-a napi szinten látogatja.

A jelenség közismert: a megkérdezettek 72%a hallott már valamilyen online kihívásról, legtöbben a közösségi médiából és barátaiktól, ismerőseiktől. Az összes megkérdezett 58%-a már látott is ilyet, sőt 38%-uk olyat is, amely a feladatot teljesítő gyermek számára akár veszélyes is lehetett.

A megkérdezettek mindössze 5%-a jelezte,

Az üzletember hazatér hosszabb üzleti útjáról, és látja, hogy a fia egy vadiúj 12 sebességes biciklivel jár.

– Hát ezt meg honnan szerezted? Ez legalább 200 dollár lehetett!

– Én kerestem a pénzt, bújócskával.

– Ne hazudj, bújócskával nem lehet pénzt keresni!

– De igen! Miután elutaztál, minden este átjött a szomszéd bácsi, és azt mondta, kapok 20 dollárt, ha eltűnök…

„Az áram alatt lévő alkatrész ugyanúgy néz ki, mint amelyik nincs áram alatt. Csak más a fogása...”

Magyarországo

eszélyes online kihívások

hogy részt vett már számára veszélyesnek tűnő kihívásban, azonban az is kiderült, hogy többségük ezt társakkal, legfőképpen barátokkal tette. Aki találkozott már netes online kihívással, annak az egyharmadát kérték már meg arra, hogy vegyen is részt benne. Aggasztó tendencia ugyanakkor, hogy a részvételre buzdító személyek 30%-a ismeretlen volt a gyermek számára, de gyakran családtag vagy egy követett influencer volt a felkérő.

A veszélyes kihívásban részt vevő gyerek száma ugyan alacsonynak tekinthető, vagyis az ilyen bátorságpróbák terjedése hazánkban a sajtóban megjelenített helyzethez képest pozitívabban alakul. Ennek ellenére fontos a fokozott figyelem, hiszen számos frappánsnak tűnő népszerű kihívás rejt magában veszélyeket, amelyek súlyos következményekkel járhatnak. Érdemes észrevenni és a helyén kezelni az ilyen kihívásokkal kapcsolatos csoportnyomást, az ezekre buzdító üzeneteket.

A közösségi platformok aktivitása mellett fontos a felelős magatartás is Ma már a közösségimédia-platformok számos technológiai megoldással küzdenek a fizikai és lelki problémákat okozó online jelensé-

gek csökkentéséért. A YouTube-nak és a TikToknak is van az online veszélyes kihívások szűrésére és tiltására vonatkozó irányelve. Ehhez a gyakorlathoz tartozik például a hashtag alapú tiltás, amely az egymáshoz kapcsolt káros tartalmak egész láncolatának eltávolítását teszi lehetővé. Emellett a nagy közösségi oldalak egyre kiterjedtebb panaszkezelési struktúrával is rendelkeznek, amelyek egyik célja a káros tartalmak mielőbbi eltávolítása.

Mindemellett a platformok által alkalmazott tiltási lehetőségek, a mesterséges intelligencia segítségével történő monitorozás gyakran kikerülhető. Az olyan jelenségeknél, mint a blackout-kihívás, a mosókapszula-kihívás vagy a vonatszelfi kiemelten fontos a részvételhez kapcsolódó motivációk kezelése, a csoportnyomás csökkentése és a kockázatvállaló magatartás mérséklése a gyermekek körében.

Éppen ezért szülőként fontos figyelmet fordítanunk arra, hogy gyermekünk számára tudatosítsuk, az online térből származó információk, videók esetében is legyen óvatos, az azokban látható tevékenységek ugyanis gyakran manipuláltak, akár maradandó egészségkárosodást vagy halált is okozó veszélyekkel járhatnak.

Több vállalat is pereskedik a Twitterrel

Perrel fenyegeti a Twittert az irodai infrastruktúrájának biztosításával megbízott ausztrál cég, amely szerint Elon Musk vállalata a tavalyi tulajdonosváltás óta nem fizette ki a tartozásait – írta a The Guardian hírportája.

A brit lap beszámolója szerint a Facilitate nevű, munkahelytervezésre és irodaberendezésre szakosodott multinacionális cég összesen több mint egymillió ausztrál dollárt (229 millió forintot) követel a Twittertől a közösségimédia-vállalat négy különböző országban működő irodája számára nyújtott szolgáltatásokért. A syd ney-i székhelyű cég Londonban és Dublinban szenzorok telepítését, Szingapúrban irodák berendezését biztosította Musk cégének, Sydney-ben pe dig leszerelte a Twitter ottani irodáját, és ideiglenesen tárolta a berendezéseit.

Az Egyesült Államok észak-kaliforniai kerületi

bíróságán június végén benyújtott kereset szerint a Twitter azóta nem egyenlítette ki tartozását, hogy tavaly októberben Elon Musk megvásárolta a céget. A Facilitate szerint a vállalat nem vitatta a számlákat, egyszerűen csak nem fizette ki azokat.

Beadványában a kárpótlást követelő cég felhívja a bíróság figyelmét arra, hogy több vállalat is pereskedik a Twitterrel azóta, hogy Musk átvette a vállalat irányítását.

Az ausztrál cég szerint Musknak a tartalommoderálást illető döntései, valamint a neonáci tartalmú fiókok kitiltásának feloldása elijesztette a hirdetőket, ami pénzügyi válságba taszította a médiavállalatot.

Egy szőke nő áll a boltban, a kosarát teleteszi uborkával, mikor tele van, visszateszi. Mikor ezt már háromszor megcsinálta, odamegy hozzá az őr, és megkérdi:

Elnézést hölgyem, mondja mit csinál?

Tudja, tegnap voltam kozmetikusnál, és azt mondta, hogy jót tesz az arcomnak az uborkapakolás...

A Twitter szélsőséges megszorításokkal igyekezett orvosolni a helyzetet, ám ez a felhalmozott tartozások miatt perek sorozatát eredményezte – fűzték hozzá.

A Twitterrel szemben már több eljárás folyik kifizetetlen bérleti díjak és számlák miatt, valamint számos korábbi alkalmazott is beperelte a céget különböző ügyek miatt. Legutóbb június közepén indított pert a vállalat ellen 17 zenei kiadó, ők a szerzői jogok megsértése miatt 250 millió dollár kártérítést követelnek a Twittertől. Ezenkívül az amerikai kormányzat is vizsgálatot indított annak gyanújával, hogy a Twitter tevékenysége sértheti a szövetségi kereskedelmi bizottsággal (FTC) fennálló biztonsági megállapodásokat.

Ausztráliában június 22-én a Twitter 28 napot kapott arra, hogy a gyűlöletkeltőnek, „mérgezőnek” és rasszistának minősített tartalmakat eltávolítsa a felületéről, máskülönben napi 160 millió forintnak megfelelő ausztrál dollárra bírságolhatja meg az internetfelügyelet. MTI

Megbetegíti és pusztulásra ítélheti A vízimadarak etetése veszélybe sodorja az állatokat

A vízimadarak etetésének mellőzésére szólítja fel a vízpart mellett tartózkodókat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), az ugyanis nagy tömegben sodorja veszélybe, betegíti meg és ítéli akár pusztulásra az állatokat.

A tapasztalatok alapján az alapvetően jó szándékú emberek nincsenek tudatában annak, hogy a vízimadarak etetése felesleges, különösen nyáron, amikor korlátlanul találnak maguknak táplálékot. Etetésük ráadásul tömegesen sodorja veszélybe és betegíti meg az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek –olvasható az MME MTI-hez eljuttatott közleményében.

Mint írják, ezért az egyesület arra kéri a víz mellett sétálókat, strandolókat, kirándulókat és nyaralókat, hogy sehol, semmivel, kacsaetető automatákból se etessék a vízimadarakat.

A tájékoztatás szerint a vízimadarak életmódja és túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus téli etetőket látogató énekesmadarakétól, ezért

etetésük velük ellentétben több okból is káros, mert például a hosszú ideje tartó, egyoldalú kenyér és egyéb értéktelen „táplálék” angyalszárny-betegséget okozhat a madaraknál; valamint szennyezi a környezetet, rontja a víz minőségét, növeli a vizek szervesanyag-terhelését és az ebből eredő elmocsarasodást is.

A feleslegesen kiszórt rengeteg táplálék továbbá vonzza a patkányokat, segíti szaporodásukat, ami idén különösen nagy problémát jelent a fővárosban – hangsúlyozza a közlemény.

A vízimadarak etetése öngerjesztő problémaspirálként jelentkezik. A nyáron etetett madarak ugyanis ősszel nem vonulnak el, így az emberek, látva az éhesnek gondolt, valójában elkényelmesedett, vagy

már beteg, röpképtelen madarat, tovább etetik őket – olvasható az összegzésben. Mint írják, a fagyok beköszöntével a madárlétszám az etetőhelyeknél nyüzsgő madarak látványa miatt a vonulásukat megszakítókkal folyamatosan nő, ami tovább erősíti az emberek etetési hajlamát, aktivitását.

Az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet, így nő a nyári kéregetők száma és immáron több madárral kezdődik újra a folyamat –olvasható a közleményben.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a lakosság tájékoztatása, a strandokat, sétányokat üzemeltető önkormányzatok és a madarak segítése érdekében elkészített egy ingyenesen letölthető, kinyomtatható és kihelyezhető plakátot is a vízimadarak etetéséről. A hirdetményt az érdeklődők a www.mme.hu weboldalon tekinthetik meg – áll az egyesület elküldött összegzésében.

Több mint 50 ráktípust kimutató vérvizsgálatot teszteltek

Ígéretesnek mutatkozik egy új, több mint 50 ráktípust kimutató vérvizsgálat a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) nagyszabású vizsgálata szerint – írta a BBC hírportálja.

Az új vértvizsgálatot ötezer olyan emberen próbálták ki, aki daganatos betegségre utaló tünetekkel kereste fel háziorvosát Angliában vagy Walesben. A vizsgálat a ténylegesen rákos esetek 75 százalékában helyes diagnózist adott a vérminta alapján. A pozitív esetek 85 százalékában pedig a teszt felfedte a daganatos elváltozás kiinduló pontját is, ami azért fontos, mert segít célzottan meghatározni, milyen jellegű további vizsgálatokra van szükség. A

negatív teszteredményt mutató esetek 2,5 százalékánál derült ki, hogy a páciens mégis rákos.

A vizsgálat eredményeit a The Lancet Oncology című folyóiratban fogják közölni.

A daganat eredeti helyéről vérbe szivárgó genetikaikód-darabkák változásait kimutató, Galleri elnevezésű vizsgálat fejlesztése ugyan még jócskán folyamatban van, és további, még szélesebb körű kísérletekre van szükség, de valószínűsíthető, hogy használatával növelni tud-

Egy száguldozó autóst fog a rendőr. Odamegy az autóhoz és kiszedi belőle az öltönyös sofőrt:

– Na, barátocskám, most aztán nagy bajban van! Szépen bemegyünk az őrsre és irány a dutyi!

– De biztos úr, meg tudom magyarázni – próbál védekezni az autós.

– Hagyjuk a süket dumát! – dörren rá a rendőr.

Bent az őrszobán aztán bezárja a fiatalembert, meg sem hallgatva annak védekezését.

Két óra múlva bemegy hozzá beszélgetni:

– Na, magának aztán nagy szerencséje van! Nemsokára itt lesz a rendőrfőnök. Éppen a lánya esküvőjén van, biztos jókedvében lesz, így maga is megúszhatja valami enyhébb büntetéssel. – Erre ne fogadjon – mondja letörten a fiatalember.

Én lettem volna a vőlegény.

ják majd az időben diagnosztizált, sikerrel kezelhető rákos megbetegedések számát az Oxfordi Egyetem kutatói szerint. Gyakran a pácienseknek számos tünete van, például a kóros fogyás, amelynek több oka is lehet, és jelenleg csak rengeteg különféle vizsgálattal és kórházi látogatással lehet fényt deríteni a hátterére.

Bár még annyira nem pontos a vizsgálat, hogy a segítségével ki lehessen zárni a rákot, a kutatók szerint kifejezetten jó eredményeket lehet majd elérni vele a nehezen észlelhető ráktípusok –például a fej és a nyak, a bélrendszer, a tüdő, a hasnyálmirigy és a torok daganatainak kimutatásában.

A Grail nevű kaliforniai vállalat által kifejlesztett Galleri tesztet az NHS több ezer tünetmentes emberen is elvégezte, hogy kiderüljön, képes-e a vizsgálat rejtett daganatos elváltozások kimutatására. Ennek eredményeit még az idén közzéteszik, és ha biztatóak az adatok, akkor 2024ben és 2025-ben még további egymillió embert vonnak be a tesztelésbe Angliában.

Az alvászavar növeli a stroke kockázatát

Az alvászavarokkal küzdő emberek 16 százalékkal nagyobb eséllyel kapnak stroke-ot, mint azok, akik jól alszanak –derült ki egy új amerikai tanulmányból, amelyet a The Guardian ismertetett.

Wendemi Sawadogo, a tanulmány egyik szerzője, a Virginia Commonwealth University kutatója felhívta a figyelmet arra, hogy többféle terápiával lehet javítani az alvás minőségén, így ezzel egy későbbi stroke kockázatát is csökkenteni lehet.

A kutatásba, amelynek eredményeit a Neurology című szaklapban publikálták, több mint 30 ezer olyan embert vontak be, akiknek korábban nem volt stroke-ja, és kilenc éven át követték az egészségi állapotukat. A résztvevőket, akiknek átlagélet-

kora 61 év volt a vizsgálat elején, részletesen kikérdezték arról, hogy mennyire nehezen alszanak el, felébrednek-e éjszakánként vagy túl korán, vissza tudnak-e aludni, illetve mennyire érzik kipihentnek magukat reggelente. Tüneteik súlyosságát egy nyolcas skálán kellett a résztvevőknek osztályozniuk saját maguknak.

A kutatók a stroke kockázatának megállapításakor az egyes esetekben figyelembe vettek egyéb hajlamosító tényezőket is, mint például a dohányzást,

az alkoholfogyasztást és a testmozgás rendszerességét. A vizsgálat kilenc éve alatt 2101 résztvevőnél regisztráltak stroke-ot, közülük 1300 esetben az érintetteknek egy-négy alvászavarra utaló tünete volt, 436-nak ötnyolc tünete volt, 365-nek pedig nem volt alvászavara. Azok esetében, akik viszonylag sok, vagyis öt-nyolc alvászavaros tünetről számoltak be, 51 százalékkal nagyobb volt a stroke kockázata. Az összefüggés még nagyobb arányúnak bizonyult az 50 év alattiaknál, akiknek körében csaknem négyszer akkora volt a stroke kockázata azoknál, akiknek öt-nyolc alvászavarra utaló tünete volt.

A stroke alvászavarral összefüggő kockázata még nagyobb volt akkor, ha valakinek cukorbetegsége, magas vérnyomása, szívbetegsége vagy depressziója is volt.

Az élelmiszereket imitáló termékek szigorúbb szabályozása

Az állati eredetű élelmiszereket imitáló növényi alapú termékeknél szigorúbb uniós szabályozásra van szükség –közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

A NAK az európai mezőgazdasági termelők, illetve termelői szövetkezetek szervezetével a Copa-Cogecával közösen hívja fel a figyelmet arra, hogy az uniós jogalkotóknak minél hamarabb meg kell tiltaniuk az állati eredetű termékek megnevezéseinek használatát növényi alapú utánzatoknál. Nem engedhető ezen termékek „helyettesítőként” történő reklámozása, értékesítése sem. Nem szabad megtéveszteni a fogyasztókat, és az állati eredetű termékek megnevezéseit – valamint a főként állati eredetű összetevőkből készült terméke-

ket is – uniós szinten jogilag védeni kell. Mindezek mellett a tápanyagtartalomra utaló jelzéseknek is egyértelműnek kell lenniük – szorgalmazták.

Közölték, hogy a CopaCogeca által a növényi alapú hús- és tej-imitátumokkal öszszefüggésben kiadott állásfoglalás szerint a növényi alapú fehérjetermékek (hús- és tej-, illetve akár tojásutánzatok) olyan növényi kivonatokból, illetve növényi eredetű összetevőkből készült termékek, amelyek igyekeznek utánozni az állati eredetű termékek érzékszervi (forma, állag, íz, illat) tulajdon-

A cégvezető úgy gondolja, hogy tudatosítja mindenkivel, kinek tartoznak engedelmességgel.

Vásárol egy: „Én vagyok a főnök!” feliratú táblát, és kiszögezi az ajtajára. Mikor később visszatér az ebédszünetről, csodálkozva látja, hogy valaki egy cetlit ragasztott az ajtajára: „Főnök, a felesége telefonált. Kéri vissza a tábláját.”

A feleségemnek tegnap autóbalesete volt. Azzal védekezett, hogy a másik fél éppen fánkot evett és a mobilját babrálta.

A rendőrség szerint ez nem mentesíti a felelősség alól, mert mindenki azt csinál a saját konyhájában, amit akar.

ságait, valamint nevükre és elfogadottságukra is építenek. Forgalmazóik érdekük szerint kiemelik az állati eredetű termékekhez való hasonlóságukat, miközben igyekeznek megkülönböztetni is őket, elmosva a lényegi különbségeket.

Ezen termékeket sokszor az eredeti állati eredetű termékek helyettesítőinek „címkézik”, azt sugallva, hogy tápértékük azonos és az étrendben felcserélhetők.

Példaként említették, hogy a hús komplex fehérjeforrás, a növényi alapú változatokban azonban nincs jelen az összes esszenciális aminosav, továbbá alacsonyabb a B12-vitamin-, a cink-, a vas- és a mikroelemtartalom. A félrevezető tájékoztatás miatt sokan azt gondolják, hogy az eredeti állati eredetű termékek és a növényi alapú imitátumok tápértéke azonos, holott ez közel sincs így. Az ilyen jellegű félretájékoztatások étrendi hiányosságokhoz, de akár komolyabb egészségügyi problémákhoz is vezethetnek – olvasható a NAK közleményében.

A 40 év alattiak többsége Magyarországban gondolkodik

A magyar fiatalok nagyobb része 2050-re saját lakást, házasságot, gyermekeket és magyarországi életet lát maga előtt – derül ki az Ifjúságkutató Intézet közvélemény-kutatásából.

Azt írták, hogy az Ifjúságkutató Intézet 2022 végén és 2023 elején 15-39 éves magyar állampolgárok körében, országos, reprezentatív ezer fős mintán, személyes megkérdezéssel végzett kutatása arra volt kíváncsi, miként látják a jövőjüket bő negyedszázad távlatában, amikor már a 42-66 éves korosztályhoz fognak tartozni.

A válaszokból kiderül, a 15-39 évesek nagyjából háromnegyede tartja valószínűnek, hogy 2050-ben saját házban/lakásban (76 százalék), házasként (75 százalék), Magyarországon fog élni (72 százalék). E három állítást a megkérdezettek több mint fele (52 százalék) valószínűnek tartja, míg kevesebb mint tizedük egyiket sem (8 százalék).

A válaszadók kétharmada (68 százalék) tervez 2050-ig újabb gyermeket vállalni, és ugyanekkora arányban feltételezik azt, hogy anyagilag jobb helyzetben lesznek, mint most vannak – közölték.

Hozzátették: a megkérdezettek jelenlegi pénzügyi helyzete befolyásolja a jöv ő képüket. Megállapítható, hogy aki manapság nem küzd anyagi gondokkal, der ű látóbb a 2050-es anyagi helyzetét tekintve; illetve minél roszszabb anyagi körülményekr ő l számol be egy fiatal, annál kevésbé van elképzelése a 2050es kilátásairól.

A 15-39 évesek közel kétharmada (64 százalék) meglehetősen biztos abban, hogy a jelenlegi tanulmányainak vagy foglalkozásának megfelelő munkát fog végezni 2050-ben is. Azzal kapcsolatban viszont kiegyenlített a válaszadók véleménye, hogy a kollégáikkal többnyire magyarul, vagy idegen nyelven fognak-e értekezni (45-44 százalék).

A n ő k inkább tartják valószín ű nek, hogy 2050-ben nyugdíjasok lesznek (39 százalék kontra 30 százalék), Magyarországon fognak élni (76 százalék kontra 69 százalék), vagy, hogy saját tulajdonú lakásban/házban laknak majd (79 százalék kontra 73 százalék). A gyermekvállalás vagy további gyermekvállalás esélyét viszont inkább a férfiak látják

valószín ű bbnek (70 százalék kontra 66 százalék). Az is megállapítható, hogy az életkor emelkedésével növekszik a saját tulajdonú ingatlant, a házasságot, a magyarországi tartózkodást valószín ű sít ő k aránya.

Ehhez képest az idegennyelv ű munkakörnyezetet, a jelenleginél jobb anyagi helyzetet és a további gyermekvállalást te kint ve az életkor fordított összefüggését figyelhetjük meg.

A kutatás részletesebb megállapításait az MCC Feszten, az Ifjúságkutató Intézet sátrában, az IFJÚSÁG+ – Öt kérdésben a magyarországi 15-39 évesekről című jelentés bemutatásakor ismerhetik meg az érdeklődők. A felmérés később az intézet hivatalos honlapján is elérhető lesz – áll a közleményben.

A francia kormány hozzájárul a ruházati termékek javíttatásához

A hatékonyabb környezetvédelem érdekében a francia kormány októbertől hozzájárul a ruházati termékek javíttatásához, hogy a vásárlók kevesebb terméket dobjanak ki, és ezzel csökkenjen a hulladék mennyisége – számolt be róla a The Guardian online kiadása.

Franciaországban évente a becslések szerint mintegy 700 ezer tonna ruházati terméket dobnak ki, ennek kétharmada a szeméttelepekre kerül.

A francia kormány a hulladékmennyiség csökkentése érdekében ezért egy új intézkedéssel októbertől 6-25 eurós (2200-9400 forintos) térítéssel járul hozzá, hogy a megrongálódott ruhadarabokat és cipőket a vásárlók inkább megjavíttassák, mintsem kidobják.

A „javítási bónuszt” abból a 154 millió eurós (58 milliárd forintos) alapból fedezik majd, amit a kormány a következő öt évre tett félre erre a célra – mondta el Bérangere Couillard, környezetvédelmi államtitkár, aki egy párizsi divatközpontban tett látogatásán jelentette be a kezdeményezést, amely munkalehetőségeket is teremt.

Mint hangsúlyozta: azokat a vállalkozásokat, cipészeteket és varrodákat akarják támogatni, amelyek elvégzik a javításokat. Egyúttal csatlakozásra kérte fel a ruhajavító és cipészműhelyeket.

Világszerte százmilliárd textilterméket –ruhát, cipőt és háztartási textilárút – adnak el évente. Franciaországban évente minden személyre mintegy 10,5 kg textiltermék jut ebből.

A ruhafrissít ő kezdeményezéssel nemcsak arra akarják ösztönözni a lakosságot, hogy ja víttasa meg és használja to vább régebbi

ruházatát, hanem arra is, hogy ne vásároljon folyton új termékeket és adományozza el a megunt darabokat. Az adományozott ruhák 56 százalékát használják fel is mét, 32 százalékából pedig va lami új termék készül az újra hasz no sí tás során. A francia kormány tavaly év végén fogott bele az ága zatok közül az egyik legnagyobb kör nye zet szennye z ő nek tartott ruházati ipar reformjába.

Az ország törvényhozása 2020-ban fogadta el azt a törvényt, amelynek célja a háztartási cikkek előállításának megváltoztatása és a fogyasztási szokások átalakítása a hulladékcsökkentés, valamint a természeti erőforrások és a biológiai sokféleség megőrzése, továbbá a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében.

Új-Zéland betiltotta a nejlonzacskókat a boltokban

Új-Zéland a világon elsőként kiterjesztette a műanyagzacskók tilalmát a vékony nejlontasakokra, amelyeket jellemzően gyümölcsök vagy zöldségek vásárlásakor használnak a boltokban – írta a BBC brit műsorszolgáltató honlapján.

A hatályba lépett döntés egy szélesebb körű kormányzati kampány része, amelyet az egyszerhasználatos műanyagok ellen hirdettek.

A legtöbb vásárló már saját szatyrot visz magával a boltokba, miután 2019-ben betiltották a nagyobb műanyagzacskókat. Az elmúlt években

számos országban hoztak hasonló korlátozást. A környezetvédelmi minisztérium illetékese aláhúzta: Új-Zéland túl sok műanyagszemetet termel. Hozzátette: több mint egymilliárd műanyagzacskót takarítottak meg a 2019-es tilalom életbe léptetése óta.

A legújabb döntésnek kö-

Az anyós kérdezi a vejétől:

– Ha annyira utálsz engem, miért van kirakva a fényképem a TV fölé?

– Azért, hogy a gyerekeknek elmenjen a kedve a TV nézéstől!

szönhetően évente 150 millió nejlonzacskóval kevesebb fogy majd. Az új-zélandi kormány több intézkedést hozott az éghajlatváltozás elleni küzdelem jegyében. A kabinet októberben javaslatot tett a mezőgazdasági haszonállatok – egyebek között a juhok és a szarvasmarhák – által termelt üvegházhatású gázok megadóztatására. Ez lesz a világ első olyan rendszere, amelynek keretében a gazdák valamilyen formában fizetnek a mezőgazdasági kibocsátásokért. Az ÚjZélandon termelődött üvegházhatású gázok mintegy fele a mezőgazdaságból származik

A magyarok inkább autóval utaznak nyaralni

A mag y a ro k 95,58 s zázalé k a ny a r alá sk o r i nk ább autóval utazi k , m er t úg y go n dolja, e z adja a l e g n ag y obb s zabad s ágot, p r a k ti k u s , ug y a n a kk o r a v e z e té s élv e z e t es e lfoglalt s ág i s , mi kö zb en bizto ns ágo s , k i s zámítható m e g oldá s – kö z ö lt e o n li ne f e lmé r é se ere dmé ny ét a Mag y a r Suzu k i.

A cég május végén készített Autóvezetés és nyaralás című kutatásában 2129, 18 év feletti magyarországi autóvezető válaszolta meg mindegyik kérdést.

A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek 27 százaléka változtatott az autóhasználati szokásain többek között a ben-

zinárak, a nagyobb felelősség, vagy éppen a jármű nem megfelelő állapota miatt. Az érintettek 16,86 százaléka hétköznap kevesebbet, nyaraláskor viszont többet használja az autót, 8,97 százalékuk továbbra is autóval nyaral, de kevesebbszer utazik külföldre, mindössze 1,6 százalék mond-

ta, hogy már nem indul útnak autóval külföldre.

A közlemény szerint nemcsak az utazásszervezésre és a csomagolásra fordítanak időt a magyarok, hanem hosszabb út előtt az autóval is foglalkoznak: a válaszadók 67,64 százaléka nem indul el a gépjármű műszaki állapotának ellenőrzése nélkül, viszont csupán az elővigyázatosabbak fele viszi autóját szakemberhez. Több mint 38 százalék maga ellenőrzi az autó megfelelő műszaki állapotát.

A nemzetközi E.ON csoport ultratöltő telepítési programjának keretében Európa 9 országában több mint ezer, 150 kilowattos (kW) ultragyors töltőpont telepítését irányozta elő, a fejlesztési program legelső állomásaként adtak át két töltőberendezést az egyik székesfehérvári Aldi áruház parkolójában.

Az E.ON tájékoztatása szerint 2025 elejéig az Al dival együttm ű ködésben további 14 magyarországi áruháznál fognak 2-2 ultragyors, 300 kilowattos tölt ő t te lepíteni. A tölt ő k a 300 kilo wattos teljesítményt megosztva, kétszer 150 kilowattot tudnak biztosítani, így összesen 30 ultragyors tölt ő n 60 tölt ő pont áll majd az autósok rendelkezésére.

A vállalat a 260 magyarországi nyilvános elektromosautó-töltője közül 146-ot jelenleg is az Aldival közösen üzemeltet – közölték.

Az E.ON 2022-ben egy konzorcium részeként pályázott az Európai Unió által finanszírozott Európai Hálózat finan szíro zási Eszköz (CEF2) közlekedésfejlesztési felhívására. A CEF2 31,7 millió euró támogatást biztosít a CONNECT-E General és a CONNECT-E Cohesion projektekben a nemzetközi E.ON csoportnak az ultratöltő-telepítésekhez.

A CON NECT-E General projekt révén a vállalat Nyugat-Euró pában telepít, a CONNECT-E Cohesion projekt a cég kelet-európai tele-

pítéseihez biztosít forrást, közte a magyarországi telepítésekhez is. Hozzátették, hogy az utóbbi projektben az E.ON mellett más partnerek is kaptak támogatást.

A 300 kilowatt teljesítményű egyenáramú töltők a leginkább elterjedt 50 kilowattos villámtöltőkhöz képest hatszor gyorsabb töltést tudnak biztosítani, így az arra alkalmas járműveknél megfelelő körülmények esetén akár egy 15 perces bevásárlás alatt is feltölthető a jármű akkumulátora – ismertették.

Az Aldi Magyarországgal együttműködésben tervezett töltőállomásokon kívül további elektromosautó-töltőpontok létesítésével kapcsolatban az egyeztetések más partnerekkel még folyamatban vannak –közölte az E.ON. MTI

A munkavállalók stabilnak érzik pozíciójukat

Stabilnak ítélik a hazai munkavállalók saját munkaerőpiaci helyzetüket az előző év azonos időszakával összevetve: egyrészt optimistábban tekintenek a munkahelyükön belüli saját pozíciójukra, másrészt nem romlott az őket foglalkoztató cég jövőbeli fennmaradásába vetett bizalmuk – derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító cég és a Mediánnal közös munkaerőpiaci kutatásából.

Az idei második negyedévben készült felmérésben a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe 75 pontos értéket vett fel, amely a megelőző negyedévhez, valamint az előző év hasonló időszakához képest is változatlan – tájékoztattak.

Kiss Márk István, a BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója a közleményben kiemelte: a magyar munkavállalók hangulata összességében stabilizálódni látszik. A több mint egy éve tartó folyamatos áremelkedés és a nehéz gazdasági helyzet érdemben továbbra sem befolyásolja a munkaerőpiaci folyamatokat – mutatott rá.

A válaszadók közel egyötödének a háztartása kevesebb mint egy hónapot tudna átvészelni a fő kereső állásvesztése esetén, ami a tavalyi második negyedévhez képest 4 százalékpontos csökkenés. Emellett az előző negyedévben mért 27 százalékról 31 százalékra emelkedett azok aránya, akik legfeljebb 3 hónapot bírnának ki a fő kereső munkanélkülisége esetén, míg 21-ről 17 százalékra esett azok aránya, akik akár 6 hónapot is képesek lennének átvészelni.

Az interjúalanyok 35 százaléka aggódik amiatt, hogy egy éven belül esetleg elveszítheti az állását, ez nem érdemi változás az előző negyedévhez (32 százalék), valamint az előző év második negyedévéhez (36 százalék) képest.

A pozitív tendenciával ugyanakkor kissé ellentétes, hogy az előző évi adatokkal összevetve nem változott, az előző negyedévhez képest

Férfival közli az orvosa; – Rossz híreim vannak... meg fog halni.

– Mennyi időm van még?

– 10...

Év? Hónap?

– 9... 8... 7... 6... 5... *

„Óriási ötletem volt ma reggel, de nem tetszett.”

viszont 3 ponttal csökkent a munkavállalók mostani munkahelyük fennmaradásával kapcsolatos optimista percepciója. Megegyezik a 3 évvel ezelőtti nyári időszakban mért adatokkal, amikor a COVID-járvány nagyon erősen befolyásolta a hazai munkaerőpiaci hangulatot.

A BNP Paribas Cardif Biztosító a Mediánnal közösen 2014-ben alkotta meg az indexet, amely azt méri, mennyire stabil a munkaerőpiac a munkavállalók szemszögéből. Az index 1200 fő személyes megkérdezésén alapul, a minta életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálja a felnőtt magyar népességet

Jelentősen nőtt a forgalomba helyezett új autók száma az EU-ban

Júniusban jelentősen, immár zsinórban a tizenegyedik hónapban nőtt a forgalomba helyezett új autók száma az Európai Unióban éves összevetésben az európai autógyártók szakmai képviseleti szervezete, az ACEA honlapján publikált jelentés szerint.

Az év hatodik hónapjában éves szinten 17,8 százalékkal, 1 millióra ugrott a forgalomba helyezett új személygépkocsik száma, miután májusban 18,5 százalékos éves szintű növekedést regisztráltak.

A forgalomba helyezések éves növekedése tavaly augusztusban indult meg 4,4 százalékkal, és azóta jórészt 10 százalékot meghaladó a bővülés üteme.

Az idei els ő hat hónapban 5,4 millió új személygépkocsit helyzetek forgalomba, ami 17,9 százalékos növekedés a tavalyi azonos id ő szakkal összevetve. Az elmúlt hónapok javulása azt jelzi, hogy az európai autóipar kilábal a járvány miatti intézkedések által okozott ellátási zavarokból, a kumulált mennyiség azonban 21 százalékkal elmarad a 2019. év azonos id ő szakában jegyzett ő l. A régió piacainak többsége jelent ő sen n ő tt 2023 els ő hat hónapjában, a négy legnagyobb uniós autópiac közül Spa nyol or szágban volt a legjelent ő sebb a növekedés, 24,0 százalékos az els ő hat hónapban, majd Olaszország következett 22,8 százalékkal, Franciaország 15,3 százalékkal és Németország 12,8 százalékkal.

Júniusban a csak akkumulátorról üzemelő elektromos autókból (BEV) 158 252-et helyzetek forgalomba, 66,2 százalékkal többet a tavaly júniusinál, ezzel piaci részarányuk egy év alatt 10,7 százalékról 15,1 százalékra emelkedett, így először múlta felül a dízeles autók piaci részarányát.

A forgalomba helyezett hibrid-elektromos autók (HEV) száma 254 100 volt a múlt hónapban, ami 32,4 százalékos éves növekedés, miközben a hálózatról is tölthető, "plug-in" hibrid (PHEV) autóké 13,4 százalékkal, 82 938-ra emelkedett.

Júniusban a forgalomba helyezett új benzines autók száma 11,0 százalékkal, 379 067-re n ő tt, ugyanakkor a piaci részesedésük éves szinten 2,2 százalékponttal, 36,3 százalékra mérsékl ő dött. A forgalomba helyezett új

dízeles autók száma 9,4 százalékkal, 139 595-re csökkent, piaci részesedése 13,4 százalékra csökkent a tavaly júniusi 17,4 százalékról annak ellenére, hogy Németországban (10,3 százalékos) és a közép-európai piacokon, különösen Ro má niá ban (22,4 százalékos) növekedést jegyeztek fel.

Az ACEA adatai szerint Magyarországon az idei első hat hónapban 56 467 új autót helyeztek forgalomba, 1,6 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Ezen belül 26,5 százalékkal több, 2865 BEV-autót, 12,7 százalékkal több, 2761 PHEV-autót, 2,2 százalékkal több, 22 055 HEV-autót, 7,0 százalékkal kevesebb, 21 598 benzines, valamint 7,8 százalékkal kevesebb, 6770 dízeles autót helyeztek forgalomba.

Az első fél évben 7353 új lakás épült, 19 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 10 880 volt, 39 százalékkal kisebb, mint 2022 azonos időszakában – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Budapesten 2316 lakást vettek használatba, 36 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A vármegyeszékhelyeken 28, a többi városban 6,9 százalékkal kevesebb lakás épült. Csak a községekben bővült a lakásépítés, ott 9,2 százalékkal több lakást vettek használatba. A falusi építkezések többsége (66 százaléka) agglomerációkban valósult meg.

Főleg a vállalkozások által épített lakások száma esett vissza (24 százalékkal), miközben a természetes személyek építkezése ennél mérsékeltebben (5,3 százalékkal) csökkent.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 48 százaléka családi házban, 45 százaléka többlakásos épületben, 4,0 százaléka lakóparkban található.

A saját használatra épített lakások aránya 37, az értékesítési

célra építetteké 60 százalék volt. E tekintetben is érzékelhető az arányeltolódás a saját célra történő építkezések javára.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 8,6 négyzetméterrel, 97 négyzetméterre nőtt.

Kizárólag két régióban nem csökkent az új lakások száma: Pest régióban körülbelül ugyanannyi, Észak-Alföldön pedig 27 százalékkal több lakást vettek használatba, mint az előző év azonos időszakában.

Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 10 880 volt, 39 százalékkal kisebb, mint a múlt év első felében. Az új lakások 39 százalékát a fővárosban tervezik megépíteni. Az építési kedv az összes településkategóriában csökkent. A települési hierarchiában lefelé haladva egyre nagyobb a viszszaesés: a fővárosban 17, a

vármegyeszékhelyeken 38, a többi városban 47, a községekben 53 százalékkal kevesebb lakás építését tervezik az előző év azonos időszakához mérten.

Az építeni tervezett lakások száma – a minimális emelkedést felmutató Hajdú-Bihar vármegye kivételével – az ország minden részén csökkent. Regionális szinten a legnagyobb visszaesés Dél-Dunántúlon (58 százalék), ezen belül Baranya vármegyében következett be, ahol alig több mint negyedére zuhant a kiadott engedélyek száma.

A tervezett lakások számának visszaesése Közép-Magyarországon 32, az Alföld és Észak nagyrégióban 29 százalékos volt.

A kiadott új építési engedélyek alapján 47 százalékkal kevesebb, összesen 4238 lakóépület építését tervezik az országban.

A tervezett nem lakóépületek száma országos szinten 2081 volt, szintén elmaradt az egy évvel korábbitól. Ugyanakkor a nem lakóépületek közül az ipari épületek alapterülete 42 százalékkal növekedett.

Visszaesett a lakásépítés az első fél évben

Az önkormányzatok is örökölhetnek a helyi lakosok után

Július 1-jétől, ha nincs fellelhető örököse az elhunytnak, akkor a belföldi ingatlanja és az ott található ingóságok is a települési önkormányzaté lesznek – közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.

Hatályba lépett új szabályokról azt írták, örökös híján nem az állam, hanem az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat örököl. Hozzátették: aki szeretné megelőzni, hogy a hagyatéka később jogvitákat okozzon, végintézkedéssel maga döntheti el, kinek szánja az egyes vagyontárgyakat.

Az új szabályozás célja, hogy az elhunytak ingatlanvagyonát az önkormányzatok a helyi közösségek érdekeire fordíthassák, valamint az örökséget terhelő kötelezettségek, mint például a jelzáloghitel teljesítése is hatékonyabban kezelhető legyen.

Az önkormányzatnak lehetősége van visszautasítani az örökséget; ekkor az állam mint szükségképpeni törvényes örökös örököl. Automatikusan az állam lesz az örökös abban az esetben is, ha az elhunytnak egyébként vannak örökösei, de mindannyian visszautasították az örökséget, például a hagyatékot terhelő adósságok miatt. Az állam mint törvényes örökös, nem utasíthatja vissza az örökséget.

Kitértek arra is, hogy az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét művelési ágban nyilvántartott területek, termőföldek, illetve agrárgazdasághoz tartozásuk esetén a mezőgazdasági termelést szolgáló eszközök és az állatállomány mint hagyatéki vagyontárgyak sem szállhatnak át a települési önkormányzatra, még más örökös hiányában sem.

„Mindenképpen érdemes végrendelkeznie annak, akinek nincs rokonsága, amely örökölne utána. Így meg tudja előzni, hogy a hagyatéka jogvitákat okozzon. Előfordulhat ugyanis, hogy egy autó sorsát az fogja eldönteni, a garázsban, vagy az utcán hagyták-e. A bankszámlák pedig nem számítanak ingatlanon található vagyontárgyaknak, de ismert olyan bírói gyakorlat is, amely a bankbetétet mégis annak minősíti, ha az örökhagyó a lakásban tartotta a betétkönyvet” – magyarázta SzécsényiNagy Kristóf közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi ügyvezetője.

A közleményben kitértek az élettársakra is, akik kifejezetten sérülékeny helyzetbe kerülhetnek végrendelet nélkül. Még azt is bizonyítania kell a túlélő élettársnak, hogy a személyes tárgyai –

ruhái, könyvei -, amelyek az örökhagyó házában voltak, nem tartoznak a hagyatékhoz és azokat nem az önkormányzat örökli. Végrendeletet akár kézzel írva is lehet készíteni, de aki szeretné biztosítani, hogy valóban ahhoz kerüljön a vagyona, akinek szánta, érdemes szakértőhöz – közjegyzőhöz vagy ügyvédhez – fordulnia. Egy végrendeletnek ugyanis szigorú tartalmi és formai követelményeknek kell megfelelnie, és elég egy apró hiba, hogy érvénytelen legyen – figyelmeztet a kamara. A közjegyzői okiratba foglalt végrendelet további előnye, hogy a végrendelkezés tényét minden esetben bejegyzik a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába. Ez garancia arra, hogy biztosan előkerül és figyelembe veszik a hagyatéki tárgyaláson, ezáltal a végrendelkező akarata érvényesül –áll a közleményben. MTI

Nyolc-kilenc százalékkal többe kerülnek a medencés házak

Fokozódik a kereslet a medencés kerttel rendelkező házak iránt, emiatt a hasonló adottságú ingatlanok között nyolc-kilenc százalékkal többe kerülnek azok, amelyekhez medence is tartozik – áll a money.hu és az ingatlan.com MTI-hez eljuttatott közös elemzésében.

A közleményben jelezték: ma már nem feltétlenül jelent luxuskiadást egy medence telepítése, hiszen rendkívül széles spektrumon mozognak a le het ő ségek és az árak is. Hozzátették: mivel növelik az

ingatlan értékét, ezért egy medence-, terasz- vagy pergolaberuházás hitelből történő finanszírozása sem biztos, hogy rossz ötlet. Hangsúlyozták: ma már van nak el ő re gyártott elemekből összeállít-

– Te, figyu én azt nem értem, hogy ha villámlik, előbb látom a fényt és csak egy idő után hallom a hangját.

Szerinted miért van ez így?

– Drágám, erre nagyon egyszerű a válasz! Ugyanis a füled hátrébb van, mint a szemed!

„Bigámia az, ha valakinek eggyel több felesége van. A monogámia ugyanaz.”

ható medencék, amelyek a kert teljes átalakítása nélkül, részben a földbe süllyesztve telepíthetők.

Bár nagy a szórás, látható, hogy a pergolával rendelkez ő kertes házak 2-3 százalékkal, a medencések pedig 8-9 százalékkal magasabb áron szerepelnek a kínálatban. Ezek az ingatlanok jellemz ően az át lagnál jobb állapotúak, vonzóbbak, és eladáskor jó eséllyel könnyebben találnak gazdára – emelte ki a szakért ő .

A kiemelt üdülőkörzetekben 25 százalékkal nőttek az ingatlanárak

Tavaly együttesen 25 százalékkal nőttek a fajlagos árak Magyarország kiemelt üdülőkörzeteinek lakóingatlan- és üdülőpiacain, Budapestet nem számítva pedig 28 százalékos volt az emelkedés – derül ki az MBH Indexből, az MBH Csoporthoz tartozó MBH Jelzálogbank legfrissebb elemzéséből, amelyet az MTI-hez juttattak el.

Ugyanakkor jelezték, a nyolc (Sopron-Kőszeghegyalja, Balaton, Mecsek-Villány, Velencei-tó – Vértes, Dunakanyar, Budapest, Mátra-Bükk, Tisza-tó) kiemelt üdülőövezet között jelentősek a különbségek a drágulás mértékében: míg például Mecsek és Villány térségében 40 százalékkal nőtt a négyzetméterenként fizetett átlagár, addig a Dunakanyarban nem változtak az árak.

A fővárost – ahol 21 százalékkal 850 ezer forintra emelkedtek a négyzetméterárak tavaly – a Balaton követte a sorban 770 ezer forintos árral (35 százalékos növekedés), míg a harmadik legdrágább üdülőkörzet Sopron-Kőszeghegyalja volt, ahol 19,5 százalékkal 500 ezer forint körülire nőtt a fajlagos átlagár. A Velencei-tó-Vértesnél 32 százalékos drágulás után átlagosan 450 ezer forintot kellett fizetni egy négyzetméterért, míg a Dunakanyarban a 2021-es szinten maradva 420 ezer forint körül alakult az átlagár, amely Mecsek és Villány körzetében is megközelítette a 400 ezer forintot. A Mátra-Bükk üdülőövezetben 23 százalékos drágulást követően hozzávetőleg 340 ezer

Miért tette rá a szőke nő az ujját a szögre, mielőtt ráütött a kalapáccsal?

– Mert a hangos kopácsolástól megfájdul a feje!

forintot fizettek a vevők az ingatlanok négyzetméteréért. Ugyanilyen mértékben emelkedtek az árak a Tisza-tó vidékénél is.

Kiemelték, hogy a vízparti üdülőkörzetek vizsgált településeit tekintve Siófokon meghaladta az egymillió forintot az átlagos négyzetméterár, a második helyen Balatonfüred állt csaknem 900 ezer forinttal. A Balaton-környéki települések közül Hévíz, Keszthely és Tapolca számított olcsóbbnak, őket megelőzte Velence és Gárdony a maga 660 ezer és hozzávetőleg 640 ezer forintos fajlagos áraival. Továbbra is Tiszafüreden a legalacsonyabbak az árak, mintegy 260 ezer forintot fizettek a vevők a lakó- és az üdülőingatlanok négyzetméteréért.

Rekordösszegű zenei jogdíjat

fizet ki az EJI

Rekordösszegű, csaknem 1,8 milliárd forintnyi hangfelvételi jogdíjat fizet ki több mint 100 ezer magyar és külföldi zenésznek az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI).

A kifizetett összeg 200 millió forinttal meghaladja a megelőző év ugyancsak rekordot jelentő összegét. A gyarapodás részben a zenepiac bővüléséből, részben az EJI érdekérvényesítési munkájának hatékonyságából adódik: az egyesület mintegy 4,5 milliárd elhangzást dolgozott fel – áll az EJI által az MTI-hez eljuttatott jelentésben.

Mint a közlemény emlékeztet, a most lezárt zenei jogdíjfelosztás kiterjed a rádiós-, televíziós sugárzási és a háttérzenei jogdíjakra, a legfontosabb internetes streamingszolgáltatók által megfizetett jogdíjakra, a rádiós ismétlési jogdíjakra, a külföldi jogkezelőktől beszedett járandóságokra, valamint a meghosszabbított védelmi idejű hangfelvételek előadóit illető kiegészítő díjazásra.

Az EJI 14 milliónál is több rádiós, illetve televízió elhangzás adatát feldolgozva osztott fel 1,3 milliárd forint jogdíjat, 200 millióval kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. Az idén 57

ezer magyar és külföldi zenész részesült jogdíjban, ugyananynyi, mint tavaly. A jogdíjfelosztás során több mint 500 ezer felvételt azonosítottak be az EJI munkatársai – közölte az egyesület.

A jelentés szerint folyamatosan növekszik azonban az internetes zenei szolgáltatók által megfizetett jogdíj mértéke: ebben az évben az EJI csaknem 200 millió forintot osztott fel 4 milliárdnál is több internetes elhangzás adatai alapján.

A számok azt mutatják, hogy a közönség más előadókat és felvételeket hallgat internetes forrásokból, mint amelyeket a rádiók sugároznak. A streamingszolgáltatók leghallgatottabb dalai között egyre több a magyar felvétel, bár arányuk az összes lejátszásban még szerény – összegzett az EJI.

A zenét felhasználó boltok, vendéglátó- és szálláshelyek által megfizetett jogdíjat az EJI idén 120 milliónál is több elhangzás feldolgozása alapján

A rendőr, síppal a kezében, megállít egy szőke nőt. – Hölgyem, nem hallotta, hogy maga után fütyültem?! – Hallottam, – feleli a szöszi – de vezetés közben nem flörtölök!

HIRDETÉSI AJÁNLAT KÉRÉSE: HIRDETÉSI AJÁNLAT KÉRÉSE: www.sajtokozpont.hu/ajanlatkeres Egyetlen településen (városban, kerületben), regionálisan (megye, kistérség, járás), vagy országosan (és határon túl).

osztotta fel.

Ahogyan tavalyelőtt, 2022ben is volt olyan hangfelvétel, amelyet 30 ezernél is többször szólaltattak meg a különböző üzletek és szálláshelyek. A legtöbbet játszott felvételek között a magyar zenék aránya itt is alacsonyabb, mint 10 százalék. A tíz legmagasabb összegű jogdíjban részesült előadó közül egy volt magyar.

A közleményben emlékeztetnek arra, hogy azok az előadók is jogdíjban részesülnek, akik akár sok évtizeddel ezelőtt készítettek felvételt az akkori közmédia, vagy az állami hanglemezgyár számára.

Ezeket felvételeket az MTVA és a Fotexnet ma is intenzíven hasznosítja, az érintett felvételek előadói között az EJI idén közel 150 millió forintot osztott fel.

A jogdíjból viszonylag nagy arányban részesülnek olyan előadóművészek is, akik már nem aktívak, de felvételeiket ma is szívesen hallgatja közönség. A rádiós ismétlési jogdíjban a közmédia által készített felvételek előadói részesülnek, míg a hangfelvételek kiegészítő díjazásában a meghosszabbított védelmi idejű, vagyis az 50 évnél régebbi hangfelvételek előadóművészei – áll az EJI jelentésében.

Két év csökkenés után ismét növekedett az EU népessége

A koronavírus-járvány okozta 2020-as és a 2021-es népességfogyást követően ismét nőtt az Európai Unió lakossága, tavaly és idén összesen 1,7 millió fővel – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) felmérésében.

Az adatok szerint az EU összlakossága jelenleg 448,4 millió fő. A megfigyelt népességbővülés nagyrészt a harmadik országbeli migránsok járvány utáni és az ukrajnai menekültek háború utáni beáramlásának tulajdonítható.

Hosszabb időszakra visszatekintve az EU népessége az

1960-as 354,5 millióról 2023. január 1-jén mért adatok szerint 448,4 millióra nőtt, ami 93,9 millióval több lakost jelent. A növekedés üteme azonban az elmúlt évtizedekben lelassult: például a 20052022 közötti időszakban az EU népessége évente átlagosan 0,8 millió, míg az 1960-as

Hölgyem, erről a termoszról csak jót tudok mondani –magyarázza a szőke nőnek az eladó. Télen egész nap forrón tartja a teát, nyáron 12 órán át hideg marad benne az üdítő. A szőke nő elbizonytalankodik:

– És honnan tudja a termosz, hogy nyár van, vagy tél?

években 3,0 millió fővel nőtt. A koronavírus-járvány alatt a népesség körülbelül 800 ezer fővel csökkent.

Miközben az EU teljes népessége 2022-ben növekedett, nem minden tagállamban volt megfigyelhető népességnövekedés. Hét tagországban népességfogyás volt tapasztalható, a legnagyobb mértékben Olaszországban, ahol mintegy 180 ezer fővel csökkent a lakosság száma. A többi húsz tagországban azonban bővült a lakosság, Németországban például történelmi csúcsra, 84 millió fölé emelkedett a népesség, 1,2 millió fővel haladva meg az egy évvel korábbi szintet.

OLVASÓINKNAK MINDEN INGYEN!!!

Aktuális ajándékok: www.hirnokajandek.hu

Kódokat HírM@il üzenetben küldünk

H í rn ö k M a g a z i nn a l

és partnereink településein a helyi-, önkormányzati lappal

Iratkozz fel: www.hirmail.hu

Szeretet, Isten, pénz, bébi: slágerek szövegeit elemezték

A streaming-szolgáltatóknak köszönhetően ma már nem kellenek lemezek, CD-k, kazetták, nincs szükség a dalok letöltésére, csupán néhány kattintásra a telefonon és bármilyen zenét elérhetünk, néhány másodperc alatt. Sőt, pont ilyen gyorsan tovább is léphetünk egy másik dalhoz, de vajon hányszor figyelünk arra, hogy miről is szól egy jól ismert sláger? A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) új kutatása a Spotify- és YouTube-slágerek szövegét elemezte.

Egy 2023-ban tinédzserkorú fiatal nyugdíjba vonulásáig –az alvásidőt nem számítva –közel hat évet fog zenét hallgatni. Ebbe ritkán gondolunk bele, de a zene nagyon is az életünk része. A legnépszerűbb műfaj a pop, amely egybegyűjti a zenei világot domináló stílusok jelentős részét. A dalok hatása a könyvek, filmek, vagy reklámok szerepével vetekszik. Még ma is a rádió a legnépszerűbb eszköz a zenehallgatás során: a világ lakosainak

73 százalékának ez az elsődleges zeneforrása. A rádióhallgatók 84 százaléka keresne másik platformot, ha nem játszanának többé zenét, 63 százaléka pedig örökre kikapcsolná ezt az eszközt.

Az NMHH kutatása kifejezetten a magyarok által hallgatott, magyar nyelven írott slágerek szövegeinek vizsgálatára és a dalokban rejlő témák feltárása törekedett. A legnépszerűbb dalok kiválasztásakor az online platformok lejátszási

A hegymászó majdnem leesik a csúcsról, de a szikla peremén megkapaszkodik. Amikor fogytán van az ereje, kétségbeesve fölnéz az égre, és így kiált:

– Van ott fenn valaki?

– Igen – hangzik a válasz.

– Mit tehetnék?

– Bánd meg bűnödet, imádkozz és próbálj meg felmászni!

A hegymászó kicsit vár, azután újra az ég felé kiált:

– Nincs ott valaki más?

„Mindig van két lehetőség… …vagy nincs.”

listáit vette alapul. Web scraping-es adatgyűjtési eljárások alkalmazásával, majd a külföldi zeneszámok kiszűrésével végezetül 2366 dal került be az elsődleges dallistába, melyek közül 629 csak a Spotify-on jelent meg a chart-okon, 1160 csak a YouTube-on és 577 mindkét platformon. Ennyi magyar, nyilvánosan elérhető, toplistás sláger született 2023 márciusáig a két platformon.

A 2366 slágerhez hallgatottsági adatokat és standardizált kontaktusszámokat rendeltek hozzá az NMHH szakemberi annak érdekében, hogy a későbbiekben a legnépszerűbb témák is beazonosíthatók legyenek. A végleges adattisztítást követően a 2072 dal maradt, mely összesen 1.223.552 karaktert tartalmazott. Átlagosan egy zeneszöveg 1577 karakter hosszú és 279 szó, valamint 138 egyedi szó található meg benne.

A slágerek szövegeiben felfedezett topikok hét irányba ágaztak el: Szerelem, Vágyakozó, Álmodozó, Hagyomány, Gengszterélet, Utcakölykök és Bulizó.

A Szerelem témában megjelenik a párkapcsolat, a kötődés, a szerelmi csalódás, a féltés, de leginkább a szerelem érzete és az érzés kifejezése, a szerelemhez kapcsolódó cselekmények sora. A Vágyakozó téma fő eleme a hiány és az üresség. A dalok a múltba révednek, borongós érzéseket írnak le, fájdalmakról és problémákról szólnak. A szövegekben megjelenik a délibáb, az elérhetetlen szerelem és a tehetetlenség is. Az Álmodozó téma leginkább a természet motívumait használja: a Földet és az univerzumot, az időt, az ünnepeket és az időjárás elemeit. A Hagyomány téma Isten, a család és a haza

köré épül. Megjelennek benne a bűnök, a gonosz, a béke eszménye, a teremtés, a vallás, a misztikum, az Isten-ember kapcsolat, a születés és a magyarság. A Gengszterélet legfőbb kifejezőeszközei a trágár szavak. A sorok a csapodár élet élvezeteit próbálják kifejezni, a nemi kapcsolatot, az alkoholfogyasztást, a cigarettázást, a drogok használatát, a pénz szórását. Gyakran utalnak bennük –a maguk módján – a női nem szépségére és az aktuálpolitika is megjelenik a mellékvágányon. Az Utcakölykök topikban a trágár szavak tárháza szintén kimeríthetetlen, azonban ebben a csoportban inkább az egyén, az én áll a középpontban. Az utolsó kategória a Bulizó, melynek legfőbb eleme a szórakozás, az éjszakai élet, a tánc, az ivás, a hétvége, a nők és a csajozás.

A legtöbb sláger a Szerelem témában született, 434, az összes tétel 21 százaléka, melyet a Vágyakozó követett 20,8 százalékkal. Legritkábban a Gengszterélet témában írtak, a dalok csupán 7,8 százaléka került ide, majd a Hagyomány következett a sorban 8,8 százalékkal.

Az egy dalra jutó átlagos hallgatottsági statisztikák azt mutatják, hogy a Bulizó zenék a legnépszerűbbek, ezeket hallgatja legtöbbet a közönség. A Spotify-os stream-ek 19,2 százalékát, a YouTube-os views 18,3 százalékát zsebelték be, 130,1 százalékkal meghaladva a várt kontaktusszámot. Ha egy előadó ír egy dalt a szórakozásról, és az felkerül a toplistákra, várhatóan 375 ezerszer fogják meghallgatni a Spotify-on és 1,2 milliószor a YouTube-on.