Naponta egy órát pörgetjük a Facebookot

Fél perc alatt megközelítőleg 51.700 internetes weboldalt nyitnak meg a felhasználók Magyarországon számítógépen vagy laptopon. Ugyanezen idő leforgása alatt azonban ötször több, közel 268.000 kontaktus történik mobiltelefonon és tableten, ami egy átlagos napon 766 millió kattintást, oldalletöltést jelent. Milyen eszközökön böngészünk a legtöbbet, a mobiltelefonos applikációk népszerűek-e, illetve mennyi időt fordítunk az online hírfogyasztásra vagy éppen a közösségi médiára? A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb kutatása ezekre a kérdésekre kereste a válaszokat.

Az NMHH elemzése egy különleges, újításnak számító mobilpaneles mérési adatokon alapul, amit a Gemius április első napjaitól kezdve publikált. Az ezer főt meghaladó mobilpanel minden részt vev ő je egy, a kutatók által ingyenesen biztosított csúcskategóriás, a mérés érdekében módosított okostelefont használt, melyen keresztül – a személyes adatok védelmét figyelembe véve –rögzítették a legfontosabb inter nethasználati szokásokat, különös tekintettel az eddig nem mért telefonos alkalmazásokra, applikációkra.

A kutatásból kiderült a mobiltelefonok népszer ű ségének abszolút fölénye a számítógépek, illetve laptopok fe lett, hiszen ez utóbbiakat a 15 és 90 év közé es ő internetez ő magyar lakosság (közel 6,6 millió ember) 39 százaléka, míg a mobiltelefonokat több mint duplája, 84 százaléka használta 2023. április 1–10. között egy átlagos napon. A 15–39 éves korosztályban ki lencszer többen vannak azok, akik csak a mobiljukon keresztül neteznek, mint akik csak számítógépet vagy laptopot használnak. A 40-49 évesek esetében ez az arány már csak közel négy- szeres a telefont használók javára, míg az id ő sebb korosztályokban szinte megegyeznek az értékek.

Hatalmas különbség rajzolódik ki ugyanakkor a PC-n in ter netez ő k körében a magyar, illetve a külföldi weboldalak népszer ű ségét illet ően: a google.hu, a face book.com és a youtube.com napi elérési értéke mind a külföldi, mind a magyar weboldalak többszörösét mutatja.

A vizsgált id ő szak egy átlagos napján az internetez ő k 28,1 százalékánál felbukkan a listavezet ő Google keres ő je és funkciói 16 perc id ő tartamban, s szinte minden ötödik magyar (17,2 százalék) a facebook.com-ot is megnyitja. Ezzel szemben a magyar weblapok együttesen is a PC-n internetez ő k csupán 29,1 százalékát érik el.

A leglátogatottabb hazai oldal április 4-én a gov.hu (kormányzati gy ű jt ő portál) volt a maga 6 százalékos elérési értékével, majd utána az index.hu, illetve az origo.hu következett, melyeket a magyarok 4,4 és 3,5 százaléka látogatta. A három weblapon töltött átlagos napi id ő is rövidebb, mint a Google keres ő je és egyéb funkciói esetében, hiszen az Indexen nem egészen negye- dórát, a másik két oldalon pedig kevesebb, mint tíz percet időznek az érdeklődők.

A mobiltelefonon történ ő netezési trendek eltérő képet mutatnak a fentiekhez képest: míg a vizsgált külföldi weboldalakat a magyarok 44,4 százaléka nyitotta meg egy átlagos napon, addig a magyar oldalakat több mint 62 százaléka – amennyiben az applikáción keresztül történő eléréseket nem vesszük figyelembe. Ezen felül telefonon a böngészés ideje hoszszabb volt tíz per ccel. A Google, illetve a Facebook oldalait szinte ugyanannyian látogatták mobilon, mint PCn, a Blikk, az Origo és az Index oldalait pedig közel háromszor annyian tekintették meg telefonról.

Az egyik legnépszerűbb netezési forma a közösségi média. Az internetezők háromnegyede (76,6 százalék) nyit meg valamilyen social media weboldalt vagy applikációt nap mint nap, és több mint két órát szán erre a tevékenységre. Az NMHH értékeléséből kitűnik, hogy amíg naponta egy órát pörgetjük a Facebookot, addig negyedórát sem fordítunk általában arra, hogy valamilyen híroldalon vagy ezen oldalak applikációin keresztül tájékozódjunk.

Az Internet Hotline (IH) 2022-ben 2758 bejelentést kezelt, amelynek több mint 50 százaléka –a korábbi évekhez hasonlóan – gyermekkel szembeni szexuális visszaélést rögzítő tartalmakkal kapcsolatban érkezett. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által fenntartott tájékoztató és segítségnyújtó szolgálat történetében először adott ki részletes, éves beszámolót a 2022-es eredményeiről. Idén három olyan platform is bekerült az IH látókörébe, amellyel kapcsolatban a korábbi években nem érkeztek bejelentések.

Az Internet Hotline-hoz 2011 óta közel 15500 bejelentés érkezett, 2022-ben 2758 alkalommal fordultak a szolgálathoz. A jelzések 43 százaléka, azaz 1182 darab bejelentés igényelt intézkedést az IH elemzői részéről. A bejelentések jellemzően az Internet Hotline honlapján elérhető űrlapon keresztül érkeztek, 2022-ben az összes jelzés 74 százaléka.

A korábbi évekhez hasonlóan a gyermekpornográfia kategóriában érkezett a legtöbb jelzés 2022-ben is, az összes bejelentés 55 százaléka, amely 1507 jelzést jelentett. 2016 óta folyamatos növekedést mutat az e kategóriában érkező bejelentések aránya, és 2019 óta ebben a kategóriában érkezik a legtöbb bejelentés. A pandémia időszaka felerősítette a növekvő tendenciát, azonban nem állítható, hogy önmagában a koronavírus miatt az online térben töltött idő okozta a bejelentések kiugró arányát. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a 2022es év, amikor ugyan visszaesett az arány, de még mindig magasabb értéket mutat, mint a pandémiát megelőző évben, illetve a pandémia első évében.

Az Internet Hotline – a külföldi hotline-okhoz hasonlóan –azt tapasztalta, hogy a gyermek- ek online szexuális kizsákmányolásával érkező jelzések között egyre több a kiskorúak által saját magukról készített intim felvétel. Az Internet Hotline egyik elemző munkatársa az ilyen jellegű visszaélésekről elmondta: „A felvételek alapján az áldozatok jórészt 13 év alattiak, de sok közöttük 7 és 10 éves kor közötti lány és fiú is. A felvételeken jól kivehető, hogy a gyermek a webkamerás beszélgetés ideje alatt a saját gyerekszobájában tartózkodik, hiszen láthatóak a személyes tárgyai, így az iskolatáskája, vagy akár a plüssállatai is.”

2022-ben minikampányt indított az NMHH, amelyben arra bátorították a gyermekeket, hogy merjenek nemet mondani – akár az érzelmi nyomás hatására is –, ha valaki intim képet kér tőlük.

2022-ben három olyan platform került az IH látókörébe, amellyel kapcsolatban a korábbi években nem érkeztek bejelentések: Reddit, TikTok, Discord. Előfordult, hogy a bejelentők a platformokhoz kapcsolódóan a profilfeltörés és profillopás jelenségét sérelmezték, de a bejelentések 13 százalékát kitevő online zaklatás kategóriában érkeztek kéretlen, zaklató üzeneteket, a közösségi oldalakon közzétett lejárató kommentek, sértő, fenyegető üzeneteket sérelmező jelzések is.

Jellemző még, hogy a kamasz korosztályban ezeket a képeket és videókat a fiatal saját magáról készíti abból a célból, hogy az aktuális partnerével megossza (szexting), de az is előfordul, hogy egy idegen, rendszerint egy felnőtt csalja ki a gyermektől online behálózás (grooming) során. A problémára reflektálva

Az IH-hoz 2022-ben a hozzájárulás nélkül közzétett tartalom kategóriában érkezett a bejelentések 10 százaléka. Voltak olyan jelzések, amelyek kiemelten a Facebookon, illetve más közösségimédia-platformon, például az Instagramon és a TikTokon megjelent engedély nélkül közzétett tartalmakhoz kapcsolódtak. Az IH egyre súlyosabb problémaként érzékeli – jellemzően felnőtt nők körében – az intim képekkel való visszaélést, amely súlyos lelki károkat okozhat, korosztálytól függetlenül.