yarok bakancslistájának élén

Legtöbbször utazási helyszínek, utazással kapcsolatos élmények szerepelnek a magyarok bakancslistájának élén, ugyanakkor a pénz, a család és az egészség is előkelő helyet foglal el a leginkább vágyott célok között – derült ki az apartman.hu megbízásából az NRC piackutató által készített reprezentatív kutatásból.

Az MTI-nek elküldött kutatás szerint 10 magyarból 4 készít bakancslistát. A hátralévő életben elérendő célokat, álmokat, vágyakat tartalmazó lista készítése gyakoribb a nők, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és a városiak körében.

A kutatás szerint a bakancslistával rendelkezők közel fele tervezi azt is, hogy 2023-ban legalább egy dolgot megvalósít vagy át fog élni a felsorolt célok, vágyak közül.

Az utazáson belül leggyakrabban valamilyen tengerpart szerepel a magyarok bakancslistájának élén, míg ezt egy amerikai út, illetve Egyiptom követi. Sokan jelöltek meg egzotikus célpontokat is, mint Balit, Bora Borát, de akadt olyan válaszadó, aki a Holdra való eljutást határozta meg a legfontosabb célként. A bakancslistával rendelkező magyarok közül minden 100. szerepeltette első helyen céljai között a Föld körüli utazást, de a sarki fény megtekintése is sokak számára egyike a legvonzóbb élményeknek.

Az anyagiak vonatkozásában a leggyakoribb vágy egy saját ház, vagy lakás megszerzése. Ezt követi az új autó vásárlása, a hiteltörlesztés lezárása, de szép számban akadnak olyanok is, akik a lottó 5-ös megnyerésére hajtanak.

Az egyéb célok között a házasság és a gyermekvállalás az egyik leginkább vágyott álom a magyarok bakancslistáján.

Naponta többször is találkozik az utakon a közlekedési szabályokat megszegő autósokkal a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ Zrt.) online felmérése résztvevőinek 61 százaléka – közölte a vállalat.

A május 11. és 25. között háromezer ember megkérdezésével készült felméréséből kiderül, hogy a válaszadók több mint kétharmada (68 százalék) szerint az elmúlt években egyre több az agresszív résztvevő a közlekedésben.

A válaszadóknak mindössze 29 százaléka érzi magát biztonságban mindenhol az utakon, a többiek megneveztek egy vagy több olyan helyet (például városon kívül, főutakon, vagy az autópályán), ahol ez nincs így.

Hasonló arányban látják romlónak összességében a hazai közlekedési morált a válaszadók: a NÚSZ Zrt. kutatásában résztvevők közel fele, 42 százaléka nem feltétlenül áll meg a stoptáblánál, legfeljebb lassít, és 27 százalékuk, azaz nagyjából minden harmadik válaszadó szintén csak lassít, és nem mindig tartja be a sebességkorlátozást az útépítéseknél, karbantartásoknál, annak ellenére, hogy ezeken a helyeken még inkább veszélyben lehetnek az emberek.

A válaszadók több mint negyede (27 százalék) látja azt az utakon, hogy a közlekedők gyakran nem adnak elsőbbséget a megkülönböztető jelzést használó mentőknek, rendőröknek és tűzoltóknak.

A válaszadók közel kétharmada (67 százalék) pedig azt tapasztalja, hogy a gépjárművezetők nem tesznek eleget a jobbratartási kötelezettségnek.

Az elfogadhatatlannak tartott szabályszegések között a büntetőfékezés vezet: a válaszadók 92 százaléka sorolta ezt a szabályszegést az „elfogadhatatlan” kategóriába. A legkevesebben (39 százalék) pedig a gyorshajtásra voksoltak. Az utóbbi szabálytalanságot követik el ugyanakkor – saját bevallásuk szerint – a legtöbben (82 százalék).

Arra a kérdésre, hogy hogyan lehetne javítani a hazai közlekedési morálon a kérdőívet kitöltők 63 százaléka írta azt, hogy már az általános iskolában tanítaná a gyerekeket a kulturált közlekedésre.

A válaszadók 35 százalékban jelölték meg a jogosítványszerzés feltételeként a pszichológiai alkalmasságot, 27 százalékuk szerint az utakon még több kamerával és rendőrrel, 25 százalékuk szerint pedig szabályszegés esetén szigorúbb büntetésekkel lehetne változtatni pozitív irányban a helyzeten – áll a felmérésben