Nagykáta és környéke Hírnök 2023 Április

INFORMÁCIÓS MAGAZIN NAGYKÁTA és környéke

Farmos, Kóka, Nagykáta, Pánd, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tóalmás, Sülysáp, Mende, Úri

Területek: Országosan és megyei megjelenésekkel, Budapesten, Pest Megyében, Heves Megyében... plusz regionális kiegészítéssel is... ...és határon túl...

Alapítva: 1992. – Első lapengedély kiállításának időpontja: 1992. szeptember 29.

A Hírnök Magazin minden hónap első csütörtökén jelenik meg és pénteken érkezik olvasóink virtuális postaládájába e-mail, illetve HírM@il üzenetben INGYENESEN. A www.lapkozpont.hu oldalon szabadon elérhető az összes lap, vagy területenként az Információs Központunk www.info-kozpont.hu helyi, regionális, megyei, vagy országos felületén!!!

HírM@il = Hírek, Újságok és AJÁNDÉKOK – INGYEN!

A Hírnök HírM@il egyedi, új műfaj a tájékoztatásban, amelyet a Hírnök Média hozott létre!

A HírM@il üzenetek kizárólag híreket és lap megjelenéseket, illetve ajándékokat tartalmaznak INGYENESEN és reklámmentesen!

Feliratkozás: www.hirmail.hu

Az ORSZÁGOS magazin tartalma minden területen megjelenik – a megyei és regionális lapoknál az adott terület hirdetéseivel, híreivel kerül kiegészítésre pluszként mellékletes megjelenéssel, vagy „mutációval” (cserével), amit célzottan küldünk HírM@il üzenetben az adott területen, régióban élő lakosoknak és vállalkozóknak

Országos / Országos + Megyei / Országos + Megyei + Regionális.

Fővárosban: Országos + Budapesti / Országos + Budapesti + Regionális (Buda, Észak- és Dél-Pest).

A regionális területek a korábbi kistérségek, vagy a járások felosztása alapján vannak meghatározva.

Hírnök Információs Központ Kiemelt területeink www.info-kozpont.hu

Összes Magazin (országos, megyei, regionális) www.lapkozpont.hu

HIRDETÉSFELVÉTEL: 06-70-417-9952; 06-28-540-160; 06-20-9359-952;

Ajánlat kérése: www.sajtokozpont.hu/ajanlatkeres

XXXI. évf. 4. szám; 2023. Április INGYENES INFORMÁCIÓS MAGAZIN

MEGJELENIK: MINDEN HÓNAP ELSŐ CSÜTÖRTÖKÉN

FŐSZERKESZTŐ: Meggyesi Gyula

06-20-9359-952 hirnok@hirnok.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: Fejér Andrea

06-20-480-1751 info@hirnok.hu

KÖZPONT ÉS LEVÉLCÍM: 2146 Mogyoród, Nagyhomoki út 10. Telefon: 06-28-540-160

Kiadja a

Alapítva: 1992

Online Hírportál – www.hirnok.hu

A HIRDETÉSEK TARTALMÁÉRT

NEM VÁLLALUNK FELELŐSSÉGET!

A programok, információk tájékoztató jellegűek!

Az írások és hirdetések máshol történő megjelenéséhez kiadónk hozzájárulása szükséges.

Fotók, grafikák: pixabay – www.pixabay.com freepik – www.freepik.com

Rekordot döntött világszerte az internet-hozzáférés blokkolása

Egy új jelentés szerint tavaly rekordszámú országban blokkolták az internet-hozzáférést politikai okok miatt – írta a The Guardian című brit napilap online kiadása.

Az Access Now jogvédő csoport és a #KeepItOn elnevezésű, internetblokkolás ellen küzdő koalíció által készített kutatás megállapította, hogy 2022-ben 35 országban összesen 187 alkalommal kapcsolták le az internetet.

A korlátozások dokumentálásának kezdete, 2016 óta nem volt példa arra, hogy ilyen sok kormány folyamodott volna az internet blokkolásához. Legtöbb esetben tüntetések, konfliktusok és jogsértések indokolták a lépést. A korlátozásokra időnként iskolai vizsgák és választások idején került sor.

A 2022-es listát India vezeti, ahol legalább 84 alkalommal blokkolták a hozzáférést a világhálóhoz. A korlátozások többségét a vitatott hovatartozású, politikailag instabil Dzsammu és Kasmír területén rendelték el.

A visszaesőnek számító Iránban tavaly 18

alkalommal kapcsolták le az internetet a kormányellenes tüntetések miatt, míg a mianmari junta hét alkalommal vezetett be korlátozásokat.

Az orosz hadsereg 22 alkalommal vágta el az internetet Ukrajnában rakétacsapásokkal és kibertámadásokkal, és arra törekedett, hogy „a megszállt területeket az erősen cenzúrázott és megfigyelt orosz hálózatokra kényszerítse át” –állt a jelentésben.

Az Access Now és a #KeepItOn feljegyzései szerint az etiópiai kormány által a lázadó Tigré tartományban bevezetett korlátozás volt az eddigi leghosszabb, amely több mint két évig tartott. A novemberi tűzszünet aláírása után a térség nagy részén helyreállt a telefon- és a mobilinternet-szolgáltatás.

A legtöbb kormány, amely tavaly blokkolta polgárai internet-hozzáférését, a múltban is gyakran folyamodott hasonló lépéshez az elégedetlenséggel szemben.

„A kormányok az ellenőrzés fegyvereként és a büntetlenség pajzsaként használják az internet-hozzáférés korlátozását’ – mondta Felicia Anthonio, az Access Now munkatársa.

A jelentés egy kedvező tendenciára is rámutatott: míg 2021-ben 12 országban kapcsolták le az internetet választás idején, 2022-ben csak öt ország folyamodott ehhez a lépéshez.

A beszámoló szerint a korlátozások 2019-ben érték el a csúcsot: akkor 33 országban összesen 213 alkalommal blokkolták a hozzáférést az internethez.

A Google több mint 5,2 milliárd rosszindulatú hirdetést távolított el

A Google 2022-ben több mint 5,2 milliárd hirdetést távolított el, több mint 4,3 milliárd hirdetést korlátozott, illetve több mint 6,7 millió hirdetői fiókot függesztett fel; 2021-hez képest 2 milliárddal több hirdetést távolított el – közölte a vállalat éves jelentése alapján az MTI-vel.

A jelentés szerint a Google emellett több mint 1,5 milliárd kiadói felületen blokkolta, vagy korlátozta a hirdetések megjelenését, és több mint 143 ezer kiadói oldalon hajtott végre széleskörű, teljes webhelyre vonatkozó biztonsági intézkedéseket.

Kiemelt figyelmet fordítottak tavaly a csalások elleni fellépésre. A csalások száma továbbra is folyamatosan nő. Bár az átverések nem számítanak újdonságnak a digitális hirdetések világában, valódi pénzügyi károkat okozhatnak, ezért a Google elkötelezetten küzd platformjain a különböző csalások ellen.

Tavaly a vállalat bővítette a pénzügyi szolgáltatások ellenőrzésére irányuló programját, amely megköveteli a hirdetőktől annak bizonyítását, hogy a helyi szabályozó hatóság engedélyezte számukra termékeik és szolgáltatásaik reklámozását. Ez egy újabb lépcsőfok a csalókkal szembeni biztonsági intézkedések terén, mely még hatékonyabban védi az embereket a pénzügyi csalásoktól. A Google eddig 11 országban indította el a programot, köztük az Egyesült Királyságban, Ausztráliában és Szingapúrban, 2023-ban pedig további bővítéseket tervez.

Tavaly a Google 142 millió hirdetést blokkolt, vagy távolított el a megtévesztésre vonatkozó irányelv, további 198 millió hirdetést pedig a pénzügyi szolgáltatásokra irányuló irányelv megsértése miatt.

Az elmúlt években a vállalat intézkedéseket dolgozott ki a téves információk és a megbízhatatlan állítások elleni küzdelemre vonatkozóan az általános hirdetési ökoszisztémában. Ezek közé tartoznak az egészségre vonatkozó, káros és a bizonyíthatóan hamis állítások elleni irányelvek. 2022-ben több mint 300 ezer sajtókiadói oldalon tiltotta le olyan hirdetések futtatását, amelyek nem feleltek meg ezen szabályozásoknak, illetve több mint 24 millió, az irányelveket sértő hirdetést blokkolt. Továbbá több mint 51,2 millió hirdetést blokkolt és távolított el nem megfelelő tartalom miatt, beleértve a gyűlölet-

beszédre és erőszakra vonatkozó, illetve egészségügyi témákra vonatkozó káros állításokat, valamint 20,6 millió veszélyes termékeket, vagy szolgáltatásokat, például fegyvereket és robbanóanyagokat népszerűsítő hirdetést –közölték.

Az ukrajnai háború kitörését követően a cég megakadályozta az olyan hirdetéseket, amelyek kihasználják, tagadják, vagy elnézően írnak a háborúról. Ez kiegészíti azokat a régóta érvényben lévő irányelveket, amelyek megtiltják az erőszakra uszító, vagy tragikus események megtörténtét tagadó tartalmak hirdetésekként való futtatását, vagy az azokhoz kapcsolódó, a Google szolgáltatásain keresztüli pénzszerzést. A Google a termékeit érintő oroszországi kereskedelmi tevékenységeinek többségét is szüneteltette.

Tavaly a vállalat több mint 17 millió, az ukrajnai háborúval kapcsolatos hirdetést blokkolt, ezen kívül pedig több mint 275 államilag finanszírozott médiakiadvány weboldaláról távolított el hirdetéseket a platformjain.

Egy ember egy órája vajúdik a WCben, de hiába, még semmi eredmény. Közben hallja, hogy a szomszéd retyóba valaki benyit, majd a szokásos bemelegítő zajokat követően ssssss, aztán csobbb. Emberünk nyögve, kínlódva, vigaszt remélve átszól:

– Jaj, de irigylem magát.

Válasz is érkezik: – Ne irigyeljen: az első a nadrágomba ment, a második a mobilom volt.

Szőke nő a barátjának: – Drágám, elakadtam a keresztrejtvényben, tudnál segíteni? 5 betű, az első betűje "N", az utolsó pedig „Z” és a könnyű ellentéte.

– Nehéz – mondja a barát.

– Tudom – feleli a szőke. – Én is már vagy negyed órája gondolkozom rajta.

Hatezer visszaélésből, több mint 9 milliárd forint

Rohamosan nő a kiberbűnözés

Az emberek saját megítélésük szerint tisztában vannak a pénzforgalmi visszaélések módszereivel, tartanak is attól, hogy csalás áldozataivá válnak, mégsem védekeznek tudatosan – derült ki az OTP Bank megbízásából készült reprezentatív kutatásból.

Majdnem minden válaszadó hallott már valamilyen banki visszaélési formáról és 81 százalék tart is attól, hogy kiberbűnözés áldozatává válik. Bár a megkérdezettek több mint 80 százaléka gondolja, hogy ki tudja szűrni a gyanús tartalmakat, a Magyar Nemzeti Bank adatai erre rácáfolnak – hívta fel a figyelmet az OTP Bank közleményében.

Az összefoglalóban felidézték, hogy tavaly csaknem 6 ezer sikeres visszaélés történt

az elektronikus pénzforgalomban, több mint 9 milliárd forint értékben. Ez 238 százalékkal több, mint 2021-ben volt. A sikeres visszaélések csatornáit tekintve a legtöbb interneten keresztül történt (3400), második helyen a mobiltelefonos csalások állnak (2318), harmadik helyen pedig a papíralapú visszaélések végeztek (207).

A kutatás szerint a megkérdezettek 92 százaléka tisztában van azzal, hogy még az óvatosabb emberek is lehetnek

csalás áldozatai. A válaszadók 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy pár alapszabály betartásával viszonylagos biztonságban lehet az ember.

Ugyanakkor a válaszadók majdnem fele úgy véli, hogy nem érdemes annyit foglalkozni a biztonsággal, mert ha egy csaló bárkitől is próbál adatokat, vagy pénz szerezni, úgyis sikerrel fog járni. A helyzetet rontja, hogy az emberek nem szeretnének a kényelmükből alább adni, a kutatásban résztvevők harmada még az alapvető biztonsági előírásokat sem tartja be, ha ez a kényelme rovására megy – jelezte az OTP Bank.

A bankszámlacsomagok tudatos megválasztásával jelentősen csökkenthetők a számlavezetési költségek, évente akár több ezer forintot is megtakaríthatnak az ügyfelek – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az MTI-vel.

Az MNB folyamatosan nyomon követi és elemzi a banki ügyfelek által fizetett pénzforgalmi díjak alakulását. Az MNB 2021-es díjkimutatások adatainak felhasználásával készített tájékoztatót, eszerint jelentős különbségek vannak a bankok és számlacsomagok között.

A közleményben kiemelték: számos ügyfél fizet többet

olyan szolgáltatásért, amelyet olcsóbban is elérhetne. Az MNB adatai szerint az ügyfelek több mint negyede 6 ezer forintnál is többet fizetett a bankkártya szolgáltatásért, pedig a legtöbb banknál már elérhető évi 3-4 ezer forintért is bankkártya.

Az SMS szolgáltatás éves átlagos díja 6390 forint, de

többszázezer ügyfél fizet 20 ezer forintnál magasabb összeget. A szolgáltatást legtöbbször kiválthatja az általában ingyenes mobilértesítés (push üzenet) – írták.

A jegybank közleménye szerint a legnagyobb költségmegtakarítás akkor érhető el, ha mindenki a fizetési szokásainak leginkább megfelelő számlacsomagot választja. A MNB bankszámlaválasztó programja (https://bankszamlavalaszto.mnb.hu/kalkulator) ebben segít az ügyfeleknek.

Egyre célzottabb ellenőrzésekre képes az adóhivatal

Egyre célzottabb ellenőrzésekre képes a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a mesterséges intelligenciát is hasznosító, automatizált folyamataival és a nemzetközi forrásokkal kiegészített adatbázisával – hívta fel a figyelmet az EY az MTI-nek küldött közleményében.

A nemzetközi tanácsadó cég emlékeztet arra, hogy az adóhatóság 2023-as ellenőrzési terve szerint az idén kiemelt figyelmet fordít többek között az elektronikus kereskedelemre, az étrendkiegészítőkkel, tüzelőanyagokkal és klímaberendezésekkel foglalkozó vállalkozásokra.

Átfogó ellenőrzésre számíthatnak a webshopok, az élelmiszeripari forgalmazók és az építőipari vállalkozások, de a

marketing-, a reklám-, a médiaszolgáltató, valamint a filmgyártó cégek is – jelezték.

A Magyarországon forgalomba helyezett új gépjárművek adóeljárásait továbbra is szigorúan figyeli a hatóság –tették hozzá.

Kiemelt helyen szerepel a jogszerű foglalkoztatás ellenőrzése elsősorban a vagyonvédelmi és építőipari vállalatok és a munkaerő-kölcsönzéssel, illetve a takarítással foglalkozó

társaságok számíthatnak vizsgálatra. Az EY rámutat: iparágtól függetlenül az adóhatóság vizsgálhatja az adókedvezmények és a transzferárazási gyakorlatok, valamint az adó-viszszaigénylések jogszerűségét is.

A NAV akár biztosítási intézkedés hatálya alá is veheti az „adókijátszásban” érintett vállalkozás vagyonát az eljárás lezárásig – idézték a közleményben Bajusz Dánielt, az EY adóperes ügyvédjét.

Több ezer forintos különbség a bankszámlacsomagok díja között

Óriási emelkedést mértek a mobilfizetéseknél

Nagyon népszerűek az okostelefonos fizetési megoldások, 2022-ben az egy évvel korábbinak a többszörösére nőtt a tranzakciók száma és az azokhoz köthető forgalom – derül ki a K&H összeállításából.

Az MTI-nek küldött közlemény szerint a pénzintézet lakossági ügyfelei a Google Pay, Apple Pay, Garmin Pay és Xiaomi Pay fizetési lehetőségekkel az egy évvel korábbihoz képest 250 százalékkal több tranzakciót bonyolítottak le. A tranzakciókhoz köthető forgalom eközben 271 százalékkal nőtt. Az okoseszközös fizetések területén a következő időszakban újabb kiugró növekedésre lehet számítani – közölték.

Az MTI érdeklődésére közölték: tavaly decemberben az érin-

tésmentes fizetési megoldásokkal végzett tranzakciók száma átlépte a havi 3,1 milliót. A K&H-nak 640 ezer digitálisan aktív ügyfele van, a mobilbankját pedig 520 ezren használják aktívan. Az ügyfelek 88 százaléka valamilyen digitális csatornán – internetbankon, mobilapplikáción – keresztül intézi az ügyeit. A mobilbankos bejelentkezések száma elérte a havi 8,4 milliót. 2022-ben az új számlák 44 százaléka nyílt online. Folyamatosan nő az érintésmentes fizetések száma is, az összes kártyás fize-

tés 20 százalékát tette ki az okostelefonos és okosórás fizetés, 25 milliárd forint értékben.

A részletes adatokból kiderül az is, hogy a Google Pay-tranzakciók számánál az egy évvel korábbihoz képest 3,6-szoros volt a növekedés, ezzel párhuzamosan a költések összegénél több mint négyszeres volt a bővülés. Az Apple Pay-fizetések esetében a tranzakciószám megduplázódott, a forgalom pedig 131 százalékkal nőtt. Bár a Garmin Pay-nél a volumen alacsonyabb, de mind a tranzakciószám, mind a vásárlások összege kiemelkedően magas, tizenegyszeres bővüléssel zárta a múlt évet.

A kutyák és az emberek agya hasonlóan dolgozza fel a hangokat

Az ELTE etológusainak legújabb kutatása szerint a két faj evolúciós távolsága ellenére a kutyák és az emberek agya hasonlóan dolgozza fel a környezet hangjait.

Az eredmények azon túl, hogy hozzájárulnak az emberi agy evolúciójának megismeréséhez, a robotok fejlesztését is segíthetik – olvasható az ELTE Etológiai Tanszékének szerdai közleményében.

A természetes hangadások egyik kulcsfontosságú szerepe, hogy megmutassák, milyen érzelmek zajlanak a hangot kiadó egyedben. Ezt gyakran két alapvető akusztikai paraméter határozza meg, az alapfrekvencia és a hanghossz.

Az ELTE kutatói arra keresték a választ, hogy kutyák és emberek agya mutat-e preferenciát az élőlények természetes hangadására emlékeztető hangokra, illetve a hangok „élőszerűsége” hatással van-e az agyi feldolgozására.

Ennek érdekében 21 kutyát és 21 embert teszteltek hasonló módon, nem-invazív funkcionális MRI vizsgálatban. A tesztben a kutatók által mesterségesen generált hangokat játszottak le. Ezek egy része az élőlények hangadására emlékeztetett, a másik része pedig egyszerű periodikus (szinuszos) hang volt. A vizsgálatban a kétféle akusztikus ingerre adott agyi válaszokat hasonlították össze.

Az új vendéget véletlenül megvágja a borbély. Némi mellébeszéléssel próbálja kiengesztelni, majd megkérdi:

– Uram, járt már nálunk korábban is?

– Nem, a lábamat a háborúban vesztettem el…

A csinos szőke fiatalasszonytól kérdik a kolléganői:

– Nagyon fáradtnak tűnsz. Nem aludtad ki magad?

– Nem, a postás hajnali ötkor felébresztett. De ez volt az utolsó eset.

– Miért, bepanaszoltad a főnökénél?

– Nem, csak többet nem alszom vele.

„Az ufóhívők léte és tevékenysége önmagában még nem elég indok, hogy elvessük a földön kívüli értelmes élet lehetőségét.”

Az ember és a kutya esetében is találtunk olyan hallókérgi területeket, amelyek intenzívebben reagáltak hangadásszerű, mint szinuszos hangokra, míg fordítva, vagyis a hangadásszerű hangokhoz képest a szinuszos hangoknál nem figyeltünk meg erősebb agyi aktivitást egyik fajnál sem – idézik a közleményben a cikk első szerzőjét, Bálint Annát, az ELKHELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport posztdoktor munkatársát.

Ezzel elsőként sikerült kimutatnunk nem fajspecifikus, általánosabb preferenciát vokális hangokra egy nem-főemlős fajnál, a kutyánál –tette hozzá. Mindkét fajnál találtunk olyan hallókérgi területeket, amelyekben a kétféle hangtípus feldolgozását az alapfrekvencia ellentétesen befolyásolja. Míg szinuszos hangok esetében a nagyobb alapfrekvenciájú hangok váltottak ki nagyobb agyi aktivitást, hangadásszer ű hangok esetében éppen az alacsonyabb frekvenciájú hangokra kaptunk er ő sebb agyi választ. Ez az eredmény az él őlényekre jellemz ő hangadások agyi feldolgozásának funkcionális hasonlóságára utal két, evolúciósan egymástól távol álló eml ő s fajban – részletezte a közleményben Andics Attila, a tanulmány egyik szerz ő je, az MTAELTE Len dület A Kommunikáció Neuro etoló giája Kutatócsoport vezet ő je.

Az eredményekből úgy tűnik, hogy ugyanazon agyi régió érzékenysége ugyanarra az akusztikai paraméterre (például alapfrekvencia) eltérő lehet a hallott hang típusától függően. Most először sikerült kimutatni egy nemfőemlős fajban effajta differenciált érzékenységet. Kutatási eredményeink fontos vonatkoztatási és kiindulási pontként szolgálhatnak olyan alkalmazott kutatási területeken, mint a szociális robotika, hiszen a robotok fejlesztésénél lényeges szempont, hogy azok mesterséges kommunikációs hangjai miként kerülnek feldolgozásra az emberi agyban – foglalja össze Gácsi Márta, a tanulmány utolsó szerzője, az ELKH-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársa.

Új spanyol állatvédelmi

törvény Legfeljebb három napig lehet

magára hagyni a háziállatokat

Legfeljebb három napig lehet magára hagyni egy háziállatot, a macskákat kötelező ivartalaníttatni és chippel ellátni, a kutyatulajdonosoknak felelősségbiztosítást kell kötniük –egyebek mellett ezek szerepelnek az új állatjóléti törvényben, amelyet a spanyol parlament fogadott el Madridban.

A jogszabály el ő írja az állatok „méltó körülmények” közötti tartását, és listában határozza meg, hogy melyek azok a fajok, amelyeket magánszemélyek házi kedvencként tarthatnak az otthonukban.

A törvény megtiltja a kutyák, macskák és görények árusítását a kisállatkereskedésekben, bemutatásukat kizá-

rólag örökbefogadási céllal en gedélyezi. Kimondja továbbá azt is, hogy kisállatok tenyésztését és értékesítését csak szabályszerűen regisztrált személyek végezhetik, megfelelő állatjóléti garanciák mellett.

A szabálytalan kereskedelmi célú állattenyésztésért 50 ezer eurótól 200 ezer euróig terjedő pénzbírság szabható ki.

A jogszabály rendelkezése szerint tilos a vadon élő állatok cirkuszi szerepeltetése, hasonló korlátozásról a spanyol tartományok többsége már saját hatáskörben döntött.

Az új állatjóléti törvénnyel összhangban a parlament szigorította büntető törvénykönyv vonatkozó fejezeteit is. Az eddig kiszabható legmagasabb büntetési tétel 18 hónapos szabadságvesztés volt különös kegyetlenséggel elkövetett állatgyilkosság esetén, amelyet most 36 hónapra emel a szeptemberben hatályba lépő jogszabály.

MINDEN INGYEN!!!

Fehér Krisztina, az MTI tudósítója

rősödött a vállalkozások foglalkoztatási szándéka

Erősödött a vállalkozások foglalkoztatási szándéka, a cégek mintegy negyede tervez munkaerőfelvételt, miközben újra 10 százalék alatt van az elbocsátásban gondolkodók aránya – közölte a K&H az MTI-vel a legutóbbi kkv bizalmi index kutatása alapján.

A közleményben kiemelték, hogy a cégek átlagosan 11 százalékos fizetésemelésre készülnek, emellett javulás látható a tervezett béren kívüli juttatásoknál is, ez utóbbira minden második cégnél számíthatnak a munkavállalók.

Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés támogatás vezetője a közleményben arra hívta fel a figyelmet, hogy az előző negyedévi, meglehetősen borús képhez képest most javulás látható a kkv-k foglalkoztatottsági hajlandóságában. Az előző negyedévi 16 százalékról 23 százalékra nőtt a létszám-

bővítést, és 11 százalékról 8 százalékra csökkent az elbocsátásban gondolkodó cégek aránya, ugyanakkor az elbocsátási arány az elmúlt 10 évet nézve még mindig magas. A cégek jelentős többsége, 68 százaléka nem tervez változtatni a dolgozók létszámán –tette hozzá szakember.

A közlemény szerint a foglalkoztatás látványosabb bővülésére elsősorban a szolgáltató szektorban és az iparban lehet számítani, míg a kereskedelemben és a mezőgazdaságban visszafogottabb mértékű létszámbővítés várható.

A cégméretet tekintve a kis-

Egy szőke nő beszélget a barátnőjével: – Képzeld, a barátom két év után végre beszélt a házasságról.

– Na, és mit mondott?

– Elmondta, hogy van egy felesége és 3 gyereke.

„Bombaszakértő vagyok. Ha futni lát, próbáljon velem lépést tartani.”

vállalkozásoknál minden negyedik, míg a mikro- és középvállalkozásoknál minden ötödik cég tervez új munkaerőt felvenni. A cégek 73 százaléka tervez béremelést, szemben az előző negyedévi 66 százalékkal. Átlagosan 11 százalékkal magasabb fizetésre számíthatnak a kkv-k dolgozói a következő 12 hónapban - írják a közleményben.

A közleményben rámutattak arra is, hogy a béren kívüli juttatások között továbbra is a 13. havi fizetés, jutalom, vagy bónusz áll az élen, ezt követi a közlekedési költségtérítés, és a SZÉP-kártya. Az utóbbi népszerűsége tovább emelkedhet az alszámlák megszűnésével, mivel így munkáltatói oldalról csökken az adminisztráció, a munkavállalóknak pedig egyszerűsödik a használat –mutattak rá a közleményben.

A K&H Magyarországon 2004 óta folyamatosan készít negyedéves kkv bizalmi indexet. A legutóbbi kutatásban tavaly november 7-25. között kérdezték meg 400 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóit.

Fontosabb a munka és a magánélet egyensúlya, mint a karrierépítés

Egy nemzetközi felmérés alapján a dolgozók számára hosszú távon fontosabb a munka és a magánélet egyensúlya, mint a karrierépítés lehetősége – közölte a Profession.hu az MTI-vel.

A közlemény szerint a Boston Consulting Group (BCG) globális, többek között a Profession.hu bevonásával készített idei felmérésében a munkavállalók álláskereséssel és munkavállalással kapcsolatos attitűdjeit, preferenciáit vizsgálta.

A 160 országot érintő, 90 ezer ember – köztük magyarok – megkérdezésén alapult kutatásban a hosszú távú munkavállalásnál a nem anyagi jellegű preferenciák közül minden hetedik válaszadó a munka-magánélet egyensúlyát jelölte meg, ez a szempont volt leginkább domináns régióktól és korcsoportoktól függetlenül. A válaszadók 41 százaléka számára fontos, hogy előrébb jussanak a karrierjükben az adott cégnél. A harmadik legfontosabb szempont pedig, hogy a munkavállalók érdekes termékekkel, szolgáltatásokkal, témákkal, technológiákkal foglalkozhassanak

munkahelyükön.

Az emberek inkább fix munkahelyet választanak a látszólag nagyobb rugalmassággal járó és elterjedt részmunkaidős, részfoglalkoztatásos tevékenységekkel szemben. A kutatás szerint a megkérdezettek 75 százaléka részesíti előnyben a hagyományos, alkalmazotti státuszt és az ehhez társuló 5 napos munkahetet. Viszont 54 százalékuk a home office lehetőségét, vagyis a hibrid munkavégzési modellt részesíti előnyben.

A felmérés arra is rámutatott, hogy bár hosszú távon a legfőbb elvárás a dolgozók részéről a munka és a magánélet egyensúlya, viszont egy adott munkaszerződés mérlegelésénél a fizetési csomag (a bérezés és a bónuszok) válik a legfontosabb tényezővé.

A nyilatkozók 21 százaléka számára számít kizáró oknak a nem megfelelő munkadíj egy álláslehetőségnél. A megkérdezettek 19 százaléka nem fogadna el egy állásajánlatot, ha nem biztosított a munka és magánélet egyensúlya, 15 százalékuknál pedig az adott állás jövőbeni stabilitása a fő szempont.

Arra is kitértek, hogy a felvételi folyamatban fontos a pozitív munkavállalói élmény, ugyanis a jelentkezőnek gyakran ez az első közvetlen tapasztalata a vállalattal és annak céges kultúrájával. A megkérdezettek kétharmada szerint egy cég munkaadóként kitűnhet a többi közül a gördülékeny toborzási folyamatával.

A közlemény idézte Simon-Göröcs Lilit, a Profession.hu HR igazgatóját, aki elmondta a legtöbben továbbra is szívesebben vesznek részt személyes állásinterjúkon, meglepő módon a digitális területen dolgozók és a fiatalabb generációk tagjai is a hagyományos kiválasztási folyamatokat preferálják.

www.neumetall.hu

Gödöllői telephelyünkre – Karosszéria lakatost, vagy lakatost keresünk munkagépek elemeinek javítására, hosszútávra, jó csapatba. alfawintrade@gmail.com

Telefon: 06-20-233-0174;

Szakítás utáni segítség, hogy „a kis sérülésből ne legyen nagy fájdalom”

A Szeress jobban (Love Better) címmel elindított kampány célja, hogy segítsen továbblépni azoknak, akiknek összetörték a szívét. A kampányvideóban nem beállított jelenetek láthatók színészekkel, hanem olyanok mondják el élményeiket, akiket nem rég hagyott el a párjuk.

Rendben, megteszem. Hivatalosan törlöm az exemet minden közösségi oldalon –mondja az egyik szereplő, majd egészen közel hajol a telefonhoz, és azt suttogja: továbblépek.

A videóban kimondják, hogy „szakítani szívás”, és a kampány célja, hogy a frissen szakítottak segítsenek más sorstársaiknak, hogy „egy kis sérülésből ne legyen nagy fájdalom”.

A kampányban lesznek videók, cikkek, podcastok, valamint a TikTokra és az Instagramra is készül majd tartalom.

Ezt még soha egyetlen kormány sem próbálta sehol a világon – mondta a The Guardiannek Priyanca Radhakrishnan új-zélandi közösségi és önkéntességi miniszter, aki abban bízik, hogy a valós és nyers beszámolók segítenek azoknak, akiknek szükségük

van rá.

A lap szerint a 16 és 24 év közötti új-zélandiak 80 százaléka volt már kapcsolatban, és 87 százalékuk azt mondta, hogy a normálisnál jobban fájt a szakítás. 55 százalékuk pedig egyáltalán nem, vagy csak kicsit bízik abban, hogy bántás nélkül véget lehet vetni egy kapcsolatnak. A nagy többség érzelmi fájdalomról számolt be, de minden hatodik megkérdezett fizikai bántalmazást is átélt.

Ez már kezd nevetséges lenni. Szétcsúszik minden. Aludni akarok az éjjel. Túl kell lépnem rajta, át kell lépnem ezen az akadályon. Csak törlés és blokkolás – mondja egy fiatal férfi a videóban.

Radhakrishnan abban is bízik, hogy a kampány ahhoz is hozzá tud járulni, hogy csökkenjen a kapcsolati, családon belüli és szexuális bántalmazás a szigetországban.

Új-Zélandon nagyon magas a családon belüli és szexuális erőszak aránya. Szeretnénk ezen változtatni, és tisztában vagyunk azzal, hogy ehhez innovatív eszközökhöz kell nyúlnunk – fogalmazott a politikus.

A kampányban részt vesz a fiatalok segítésével foglalkozó Youthline civilszervezet is, amely szöveges üzenetekkel és e-mailekkel segíti majd azokat, akik segítséget kérnek.

Azon kívül, hogy meggyűlöljük a másikat, vagy teljesen kizárjuk az életünkből, az egyetlen tipikus válasz az szokott lenni, hogy megpróbálunk semmit sem érezni. Ezért nagyszerű azt megmutatni, hogy normális, ha szakítás után ennyi érzés kavarog valakiben, és hogy van mód arra, hogy ezt egészségesen lehessen kezelni – magyarázta Jo Madsen, a Youthline egyik vezetője.

A szakember szerint az internet és a közösségi média korábban ismeretlen és komplex vetületet vitt a szakításokba.

A kampányra 6,4 millió újzélandi dollárt (1,4 milliárd forint) különítettek el. MTI

Este tízkor minden negyedik óvodás korú a képernyő előtt ül

A tévé egyre kevesebb gyereket ér el

A gyerekek médiafogyasztása – és ezen belül a tévénézés – fontos szerepet tölt be a jövő generációjának formálásában. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából 2022 őszén készült elemzésből kiderül: bár a tévé évről évre egyre kevesebb gyereket ért el egy átlagos napon, a nézett idő mégsem csökkent.

Minden 18 év alatti korosztálynál megfigyelhető egyfajta specializálódás. A kutatás szerint a középiskolások tévéznek a legkevesebbet, az óvodás és kisiskolás korú gyerekek viszont naponta 3 óránál is hosszabb ideig ülnek a tévékészülék előtt.

Az NMHH megbízásából – a Nielsen Közönségmérés adatbázisa alapján – készült elemzés célja az volt, hogy részletesebben feltérképezze, a 2012 és 2021 közötti időszakban mikor, mennyi időt töltött a 18 év alatti korosztály tévénézéssel, és jellemzően egyedül vagy inkább társaságban ültek a képernyők előtt, és ilyenkor milyen műsorokat néztek.

Általánosságban elmondható, hogy a 18 év alattiak lényegesen kevesebb időt töltenek a tévé képernyője előtt, mint a felnőtt korosztály. Ez egyfelől az élethelyzetükből adódhat, másfelől pedig az általuk fogyasztható tévés tartalmak köre is korlátozottabb. A gyerekek napi átlagos aránya a tévéközönségen belül 15-18 százalékkal csökkent az elmúlt 10 évben, aminek oka feltehetően a médiafogyasztási szokásaik megváltozása, hiszen megjelent az okostévé, valamint a tévéhez csatlakoztatható digitális eszközök, és maga az internet-hozzáférés is tovább terjedt.

Meglepő az az adat, hogy este 10 órakor lényegében minden negyedik 4-7 éves gyerek még nézi a tévét, sőt még 23 órakor sem elhanyagolható a jelenlétük, miközben ebben az idősávban már igen sok csatornán 16, illetve 18 éven felülieknek ajánlott műsorokat sugároznak. A nézőszám a 8–12 évesek esetében 22 órakor is még 30 százalék volt, 23 órakor pedig a korcsoport tagjainak 14-16 százaléka ült még mindig a képernyők előtt.

2021-re a 4-7 éves gyerekek műsorfogyasztásának legnagyobb részét – közel a felét – a rajzfilmek tették ki, a „magányos” tévénézésnél még inkább ez dominál. A 2-3. helyen stabilan a sorozatok és a vígjátékok álltak. A 8–12 évesek köré-

ben az általános szórakoztató csatornák a fiatalabbakhoz képest nagyobb arányt képviseltek a tévénézési időből, illetve ennél a korosztálynál már megjelenik a sport iránti érdeklődés is.

A 13–17 éves korosztály műsorfogyasztásának mintegy negyedét a sorozatokra fordította, de az animációk is egyre nagyobb arányt képviseltek. Szintén népszerűek a különböző vígjátékok és szórakoztató műsorok (vetélkedő, reality) is, különösen a társas tévézésnél. Összességében a műsorfogyasztás ebben a korosztályban már jóval sokszínűbb, vegyesebb, az egyes tematikák nagyobb figyelmet kaptak a kisebb gyerekekhez képest.

Élen: Érd, Erdőkertes, Nagytarcsa, Biatorbágy, Gyömr

ő…

Országszerte költözési célpont az agglomeráció

Több fővárosi kerületben és a vármegyeszékhelyeken is csökkent az állandó lakosok száma a múlt évben, az agglomerációs települések ugyanakkor szerte az országban népszerű költözési célpontnak számítottak – írta legfrissebb elemzésében az ingatlan.com.

Az MTI-hez eljuttatott közleményben idézték az ingatlanhirdetési portál vezető gazdasági szakértőjét, Balogh Lászlót, aki szerint folytatódott a korábbi évekre jellemző trend, azaz az agglomerációs települések erősödtek, a drágább lakásokkal rendelkező nagyobb városokban pedig csökkent a népesség; sokan a kiköltözéssel válaszoltak a magas lakásárakra, amihez hozzájárult a lakáshitelkamatok emelkedése is.

Jelezte: egy-egy település lakosságszám-változásánál figyelembe kell venni azt is, hogy nemcsak a be- és kiköltözésekről van szó, hanem a népesség természetes alakulása, azaz a születések és halálozások számának különbsége, valamint az egyéb okokból történő lakcím-bejelentkezések is szerepelnek az adatokban.

Érd lakosságszáma nőtt a leg-

nagyobb mértékben – 821-gyel – egy év alatt, és az érdi átlagos négyzetméterárak a kínálati piacon egy év alatt 16 százalékkal, 753 ezer forintra emelkedtek. Érd után további budapesti agglomerációs települések következnek: a Pest vármegyei Erdőkertesen, Nagytarcsán, Biatorbágyon és Gyömrőn 343-360 fővel nőtt a lakosok száma. Ezeken a településeken az átlagos négyzetméterár 4-21 százalékkal, 661-813 ezer forintra emelkedett.

A lakosságszám szerinti változását nézve a top 10-ben szerepel még többek között a szintén Pest vármegyében lévő Vácrátót, ahol a lakosság 12 százalékos bővülését 17 százalékos drágulás kísérte, így a négyzetméterárak 733 ezer forintra nőttek. A legjobb tízben az egyetlen nem Pest vármegyei település Hajdúsámson: a Debrecen vonzáskör-

zetében található településen a lakosok száma 254-gyel bővült, az átlagos négyzetméterárak pedig 15 százalékkal 439 ezer forintra emelkedtek – írták. Az elemzés szerint a fővárosi összlakosságszám tavaly 13 ezer fővel tovább csökkent 1,63 millióra, Budapest IV. és XXI. kerületében, Pécsen, Szegeden, Debrecenben és Miskolcon 11332259 lakossal lettek kevesebben. Az ingatlanok viszont a lakosok számának visszaesése ellenére drágultak: az átlagos négyzetméterár ezekben a városokban és kerületekben 13-21 százalékkal emelkedett, 435-729 ezer forintra. A szakértő szerint a lakosságszám-csökkenést elkönyvelő budapesti városrészekben és vármegyeszékhelyeken azért drágultak a lakások, mert az arányokat tekintve mindössze 1 százalék körüli mértékben csökkent a népesség, így marad kereslet az ottani lakásokra. Ráadásul a budapesti kerületek és az egyetemvárosok a befektetési célú vásárlók kedvelt célpontjai, ami szintén felfelé húzza vagy „megtámasztja” az árakat.

Az ingatlanpiacon a középkorúak a legaktívabbak

Az életkor szerinti megoszlás alapján továbbra is a középkorúak a legaktívabbak az ingatlanpiacon: az Otthon Centrum (OC) hálózatán keresztül a legtöbb tranzakciót a 40-49 év közötti korosztály kötötte 26,5 százalékkal – közölte az ingatlanközvetítő hálózat az MTI-vel.

Az OC vevőprofilt összegző elemzése, amely a 2022 október és 2023 február közötti időszakra terjedt ki, megállapította, hogy a második helyen 24,7 százalékkal a 30-39 év közötti generáció áll. A 60 év felett ingatlant vásárlók aránya 14,5 százalékot tesz ki, míg a 70 év felettieké mindössze 3,6 százalék.

A közlemény idézte Soóki-Tóth Gábort, az OC elemzési vezetőjét, aki elmondta: a vevőprofil megalkotásánál azt vizsgálták, hogy ki, hol, mit és mennyiért vesz leginkább. Az adatok összesítésekor kirajzolódott, hogy bár a vásárlók között a 70 év feletti nyugdíjasok vannak a legkevesebben, mégis ők azok, akik a legtöbbet, átlagosan 57 millió forintot költenek egy ingatlanra, míg az országos átlagérték 39 millió forint. Ennél 8 százalékkal többért, 42,3 millió forintért vettek ingatlant a 40-49 éves generáció tagjai. A többi korosztály a középérték alatt költ, a sorból leginkább a fiatal felnőttek lógnak ki. Az ingatlanpiacra először belépő generáció átlagosan 30,5 millió forintot fordít ingatlanvásárlásra, ami 22 százalékkal elmarad az országos átlagtól.

Soóki-Tóth Gábor a közleményben arra is kitért, hogy az utóbbi hónapokban jelentősen visszaesett a hitelből vásárlók aránya, de az állami támogatásokat is jóval kevesebben veszik igénybe. Ezzel párhuzamosan azonban nőtt a készpénzes vevők hányada, országos átlagban már a 76,1 százalékot is eléri. A hitelt is igénylők aránya 13,3 százalék, míg az állami

Szőke nő hűtőgépet vesz, az eladó győzködi:

Hölgyem, ez kiváló minőség, AA osztály és az ajtó is megfordítható…

Mire a szöszi: – És miért jó nekem, ha kívül van a tojástartó?

„Az önző csak magára gondol. Az irigy másokra is!”

támogatásokat hitellel vagy anélkül igénylők aránya 10,5 százalék.

A 30 év alattiak 54,6 százaléka vásárol csak készpénzzel, 20,5 százalékuk vesz igénybe hitelt, negyedük pedig állami támogatást. Nem meglepő, hogy a 30-39 éves korosztály tagjai között a legmagasabb a hitelből vásárlók aránya, 22,2 százalékkal. Hatvan év felett azonban már 98 százalékban a készpénz dominál, 70 év felett pedig kizárólag ez jöhet szóba – ismertette elemzésében az OC.

A vásárolt ingatlan típusában is találtak különbséget az egyes korosztályok között: a 30 év alattiak körében a családi házat, vagy panellakást, a 70 évesnél idősebbek között pedig a használt téglalakást választók aránya a legmagasabb.

Éledezik az ingatlanpiac

Az ingatlanközvetítő cég saját becslése szerint országosan 6253 adásvétel történt, ami januárhoz képest 7 százalékos növekedés.

A főváros budai oldalán a Duna House közreműködésével eladott ingatlanok között 25-25 százalékkal szerepeltek a 40-60, valamint a 80-100 négyzetméter közötti otthonok. A pesti oldalon főként a 20-40, valamint a 40-60 és a 60-80 négyzetméter közötti alapterületű ingatlanok voltak a kelendőek. Budán és Pesten is négyzetméterenként 600800 ezer forint között adták el a legtöbb lakást.

Februárban országosan (Közép-Magyarország kivételével) a 40-60 négyzetméter közöttiek álltak az első helyen az értékesített ingatlanok között, míg Pest vármegyében a 40-60, illetve a 80-100 négyzetméter közöttiek voltak a legnépszerűbbek. Országosan a négyzetméterenkénti 250 ezer forint alatti, Pest vármegyében viszont a 600 ezer forint feletti fajlagos ár kate-

góriába tartozott legtöbb értékesített ingatlan.

Arra is kitértek, hogy az ország keleti részén a panellakások átlagos négyzetméterára idén februárban az előző év azonos időszakához képest 24,5 százalékkal, 453 ezer forintra emelkedett. Ezáltal a keleti házgyári lakások elérték a nyugati területeken található panelek árszintjét, amely a vizsgált időszakban 452 ezer forint volt négyzetméterenként.

A keleti országrészben a használt tégla lakások átlagos fajlagos ára a 2022 februárjában mért 262 ezerről 278 ezer forintra nőtt idén februárban, míg az ország nyugati felén ez az érték 314 ezer forintról, 342 ezer forintra emelkedett.

Budán a panelek átlagos négyzetméterára 744 ezerről, 749 ezer forintra nőtt, Pesten viszont 647 ezerről 614 ezer forintra csökkent 2023 februárjában éves összevetésben.

A használt téglaépítésű lakások négyzetméterára a főváros budai oldalán 812 ezer forint-

ról, a belvárosban pedig 873 ezer forintról emelkedett 1 millió forint fölé éves szinten, míg Pesten 643 ezerről, 723 ezer forintra nőtt.

A fővárosban és vidéken is a befektetés volt a legnépszerűbb vásárlói motiváció, amit mindkét esetben a nagyobb ingatlanba költözés és az első ingatlan vásárlása követett.

Ugyanakkor jelezték, akik ingatlanba fektették megtakarításukat, azok Budapesten átlagosan 48,8 millió forintot, vidéken viszont 25,6 millió forintot költöttek. Miközben a fővárosban 59,9 millió forintra volt szükség az első lakás megvásárlására, ugyanerre a célra vidéken 29,8 millió forintot fordítottak.

Az ingatlan eladásának leggyakoribb oka Budapesten a befektetés értékesítése volt, amit az örökölt ingatlan értékesítése követett, ezzel szemben vidéken a sorrend felcserélődött.

Az eladók befektetéseiktől a fővárosban 64,3 millió forintért, vidéken 32,08 millió forintért váltak meg, míg örökségükért átlagosan 52,7 millió forintot, illetve 21,5 millió forintot kaptak.

Növekvő tranzakciószámmal és lassan erősödő kereslettel éledezett a lakáspiac februárban – közölte a Duna House az MTI-vel.

Pusztító baktérium veszélyezteti a burgonyát és a paradicsomot is

Három vármegyében – Hajdú-Biharban, Jász-Nagykun-Szolnokban és Zalában – igazolták a pusztító növénykórokozó Ralstonia pseudosolanacearum baktérium jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) munkatársai 2022 szeptemberében vett mintákban – közölte a szervezet a honlapján.

A közlemény szerint a baktérium „zárlati károsítónak” minősül, jelenléte jelentős gazdasági károkkal járhat, mivel a terjedése csak a megfelelő növényegészségügyi intézkedésekkel biztosítható, kémiai ellenszere ugyanis egyelőre nincs.

A Nébih szerint a burgonya, a paradicsom, a tojásgyümölcs, a rózsa mellett dísznövények is gazdanövények lehetnek.

A baktérium terjedésének elsődleges kiindulópontja a

fertőzött szaporítóanyag, de a baktériumfaj képes a felszíni eredetű öntözővíz révén is terjedni, amelynek forrása a kesernyés csucsor (Solanum dulcamara). A növénykórokozó baktérium fertőzőképességét tartósan megőrzi, és akár munkagépekkel érintkezése is eredményezhet további fertőzéseket – írták.

A Nébih arra figyelmeztetett, hogy a fertő zés teljes mérték ű terméskiesést is okozhat, és a fertőzött területen akár évekre szüneteltetni

kell a gazdanövények termesztését. A vegyszeres védekezés hiányában a Nébih preventív növényegészségügyi intézkedések alkalmazását javasolja a gazdáknak, hogy csak laboratórium által bevizsgált, egészséges szaporítóanyagokat használjanak, és fertőtlenítsék a munkaeszközöket. Az ugaroltatás, illetve a kalászosok vagy egyéb fűfélék termesztése vetésváltásban is javasolt, valamint az árvakelések irtása.

Csőtörés, tűz-, casco, kgfb., vihar…

Bizto

sítási kár toplista

A lakásokat ért károk közül a legtöbbet a csőtörések okozzák, de tavaly is pusztított az időjárás: a viharokhoz kapcsolódó károk száma megközelíti a csőtörésekét. Kárkifizetés szempontjából a csőtörés után a tűzkár áll a második helyen, több mint egymillió forintos átlagos térítési összeggel. A casconál a töréskár viszi a prímet, az átlag kárkifizetés pedig megközelíti a félmillió forintot.

A kárinfláció miatt az ingatlanok és az ingóságok esetében egyre fontosabb, hogy ne legyünk alulbiztosítottak, a járműkárokat pedig tudatos vezetéssel előzhetjük meg. Többek között ezekre világítanak rá az Allianz Hungária 2022-es lakás- és gépjárműbiztosítások statisztikái.

A csőtörés a leggyakoribb káresemény a lakásokban

Az Allianzhoz tavaly közel százezer lakóingatlannal kapcsolatos kárbejelentés érkezett, a károk típusát tekintve az előző évekhez hasonlóan ismét a csőtörés vezeti a ranglistát. Ez tavaly az összes kárbejelentés 30 százalékát tette ki, hasonló arányban, mint az azt megelőző két évben. A csőtöréskárok átlag kifizetése meghaladta a százezer forintot.

„A lakásbiztosításokkal kapcsolatban sokan nem tudják, hogy csőtörés esetén a biztosítás nemcsak az ingóságban és az épületben okozott károkat téríti meg, hanem térülhet az elfolyt víz miatti többletdíj is. Ez kifejezetten sokat számít, ha például egy nyaralás miatt hetekig távol vagyunk otthonról, vagy ha a vidéki nyaralónkról van szó, hiszen az ennyi idő alatt elfolyt vízmennyiség jelentősen megemelheti a vízszámlánkat” – hangsúlyozta Borbély Krisztián, az Allianz Hungária Zrt. kárrendezési igazgatóságának vezetője.

Júniusban volt a legtöbb

kárbejelentés, márciusban a legkevesebb

Az időjárás tavaly is óriási károkat okozott. Az ingatlankárok számát tekintve a csőtörés után a viharkárok fordultak elő leggyakrabban 15 százalékkal, de az összes viharos időjárással összefüggésbe hozható károk (gyakoriság szerint: beázás, villámcsapás indukciós hatása, jégverés, felhőszakadás, üvegtörés, villámcsapás, tetőbeázás, hónyomás) száma megközelíti a csőtörésekét, kárkifizetésben is.

„Tavaly február volt a legviharosabb hónap, ekkor csaknem négyszer annyi viharos időjárás-

sal összefüggésbe hozható kárbejelentés érkezett az Allianzhoz, mint a havi átlag, az időjárási szempontból legnyugodtabb márciushoz képest pedig tízszer annyi. Ebben a hónapban a viharokhoz kapcsolódó károk az Allianzhoz beérkező összes bejelentett kár 46 százalékát tették ki. Ehhez hasonlóan magas volt az ilyen típusú károk aránya júniusban (41 százalék), illetve májusban (közel 40 százalék), amikor a jégveréskárok száma hétszer annyi volt, mint egy átlagos hónapban. A viharos időjárás ezenkívül szeptemberben okozott még nagyobb pusztítást, amikor a havi átlagnál kétszer több beázás volt, augusztusban pedig a villámlások eredményeztek kiugró mértékű károkat” – mondta a szakember.

Bár a tűzesetek nem tartoznak a leggyakrabban előforduló kártípusokhoz, hiszen az összes bejelentett kár 1 százalékát sem teszik ki darabszám tekintetében, a kárkifizetéseket nézve viszont 13 százalék az arányuk, így ebből a szempontból a tűzkárok a csőtörés után a második helyen állnak, az átlagos térítési összeg pedig több mint egymillió forintra rúg.

Félmillió forintos

átlag kárkifizetés cascora

„A gépjárművek esetében a kártérítési igények számát tekintve 2022-ben nem volt lényeges eltérés az azt megelőző két év tendenciáihoz képest. A 2020-as járványidőszakban az autós forgalommal párhuzamosan a casco és a kgfb

bejelentések száma is némiképp csökkent, ám a tavalyihoz képest csupán 10 százalékkal volt alacsonyabb. A casco biztosítások kapcsán káronként az 500 ezer forintot is megközelítette az átlagkifizetés” – fejtette ki Borbély Krisztián. A casco biztosítások esetében a töréskár áll az első helyen, amit az üvegkár követ. Ezek együttesen az összes kárigény és kifizetés csaknem 90 százalékát teszik ki. A rangsorban a harmadik a jégveréskár, ami darabszám alapján tavaly közel a felére csökkent 2021-hez képest, ám ez még mindig a háromszorosa a 2020-as adatoknak. A májusi jégverés tehát az autókat sem kímélte: a bejelentések száma több mint ezerrel több volt a havi átlagnál. A hatodik és hetedik helyen álló rongálások és lopások száma 2020-hoz viszonyítva két és félszeresére, illetve másfélszeresére csökkent.

Biztosítás nélkül még nagyobb a baj

Az időjárás a jövőben egyre kiszámíthatatlanabb és szélsőségesebb lesz, az ilyen típusú károkra kell felkészülnünk. Mindeközben az általános infláció és a kárinfláció mértéke is folyamatosan nő. A KSH legfrissebb adatai szerint az általános infláció tavaly év végén

24,5 százalék volt, az építőipari termelőiárindex 26 százalék, míg a fogyasztói árindex a járműalkatrész esetén 22,8 százalékos, a járműjavítás, -karbantartás esetén pedig 22,6 százalékos. Tehát az alkatrészek, az építőipari anyagárak, a munka- és rezsióradíjak növekedésével a káresemények helyreállítása is egyre többe kerül, a kisebb helyreállítások során is. Az Allianz tapasztalatai alapján ráadásul a szakemberek munkadíja ma már az anyag- vagy alkatrészek árának akár többszörösére is emelkedett.

Ilyen gazdasági körülmények között különösen fontos, hogy rendelkezzünk biztosítással, és azt a lehető legjobban az igényeinkre szabjuk. Emellett a már meglévő biztosítási szerződésünket is tanácsos rendszeresen, legalább évente felülvizsgálni annak érdekében, hogy otthonunk ne váljon alulbiztosítottá. Ha pedig megtörténik a baj, és kár éri otthonunkat vagy autónkat, a legfontosabb, hogy a káreseményt fotókkal, a lehető legpontosabban és legrészletesebben dokumentáljuk, és minél hamarabb bejelentsük azt a biztosító felé, hogy a kárelhárítás mielőbb megkezdődhessen, és ne legyen még nagyobb baj.

Hí ök CÍMJEGYZÉK / CÍMLISTA

Valtteri Bottas: „az Alfa Romeo

A 2019-ben, majd 2020-ban is a száguldó cirkusz éves menetelésének végén ezüstérmet szerző, jelenleg az Alfa Romeot erősítő finn pilóta, Valtteri Bottas immár azokhoz a szerencsésekhez tartozik (mindössze ötszázan vannak), akik a feledhetetlen, diadalmas 1965-ös előd által ihletett, magas gyűjtői értékkel rendelkező Giulia GTA szedán tulajdonosának nevezhetik magukat.

V.B. Torinóban, a Stellantis &You bemutatóteremben vehette át a piros színű Alfa Romeo Giulia GTAm betonhasítót. Minden idők legerősebb Alfájából ötszáz példány készül(t). A versenyző és a teljes csapat egy emberként ünnepelte a pillanatot, amely messze túlmutatott egy szélvész gépkocsi vásárlásán: azzal ugyanis, hogy a márka egyik legendás típusának tulajdonosává vált, a pilóta megerősítette azt a szoros, személyes kapcsolatot, ami a márkához fűzi.

Cristiano Fiorio, az Alfa Romeo F1-igazgatója kiemelte: „különleges pillanat ez az Alfa Romeo számára. Valtteri Bottas kiemelkedő autóversenyző, született győztes típus, amiről hosszú F1-es karrierje során elért 10 nagydíj-győzelme is tanúskodik. Valtteri bebizonyította, hogy döntéseinket olykor a szenvedély is vezérelheti. Szeretettel köszöntjük a „Klub" legbelső körében.” Bottas, aki pedig a Williams, a Lotus és a Mercedes volánja mögött is ült már, arra jutott, hogy: „mind közül az Alfa Romeo márkáért rajongok legjobban. Megtiszteltetés, hogy előbb a márka nagyköve-

te, most pedig ügyfele is lehettem, az ötszáz Giulia GTA szedán egyikének tulajdonosaként. Egy olyan, kiemelkedő műszakiságú autóról van szó, amelyet a Sauber Engineering szakembereinek bevonásával, a Forma-1-ből származó tapasztalat és műszaki ismeretek közvetlen felhasználásával valósítottak meg. Nekünk, az autókért és a motorsportért lelkesedő rajongóknak azonban ennél sokkal többet jelent a modell. A motorsport-történelem egyik legendás típusának: az 1965-ös Giulia GTA-nak a hagyatékát kelti életre, tökéletesen megtestesítve a márka génjeit”.

A Giulia GTA a Giulia Quadrifoglio alapjaira épül. A modellt az Alfa Romeo 2.9 V6 Bi-Turbo motor továbbfejlesztett, 540 lóerős változata hajtja. Az automobilt szénszálas és kompozit anyagok (is) alkotják. Az egyedi aerodinamikai jellemzők révén megnövelték a leszorítóerőt. A Sauber-csapat aktívan részt vett az új Giulia GTA aerodinamikai komponenseinek tervezésében, prototípusok elkészítésében, és a végleges elemek gyártásában.

A GTA betűszó a „Gran Turismo Alleggerita” (azaz könynyű túraautó) kifejezés rövidí-

tése. A nevet elsőként az 1965ös Amszterdami Autószalonon leleplezett Giulia Sprint GTA viselte. A Sprint GT alapjaira épülő, motorsport típusbizonyítvánnyal rendelkező autó a Giulia Sprint GT karosszériájával azonos megjelenésű, ám alumíniumból készült borítólemezeket kapott, így a közúti változat 900 kilogrammos tömegével szemben mindössze 745 kg-ot nyomott. A mérnökök az 1570 cm3-es, kettős felül fekvő vezérműtengellyel szerelt erőforrást sem hagyták érintetlenül.

A dupla gyújtású motor már az utcai kivitelben is tekinté-

lyes 115 lóerőre volt képes. Az Alfa Romeo hivatalos versenyistállójának, az Autodeltának a mérnökei azonban a túra-géposztály referenciapéldányának szánták a modellt, ezért a teljesítményét 170 lóerőre növelték. A modell egymás után háromszor diadalmaskodott az európai túraautóbajnokságban, világszerte tucatnyi országos bajnoki címet, több száz futamgyőzelmet könyvelhetett el. Sz.Z.A.

márkáért rajongok legjobban!”

Kevesen terveznek

sárlást egy éven belül

Kevesen vennének autót egy éven belül, a megkérdezettek mindössze 6 százaléka vásárolna biztosan, 29 százalékuk elképzelhetőnek tartja, 65 százalék pedig egyáltalán nem tervez autót vásárolni – derül ki a K&H 30-59 évesek körében a tavalyi utolsó negyedévben végzett reprezentatív felméréséből.

A K&H az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a magyar autópark folyamatosan öregszik, a járművek átlagéletkora már átlépte a 15 évet, de az általános áremelkedés, a gazdaság lassulása és az autók drágulása miatt a többség nem számol autóbeszerzéssel rövid távon.

Hozzátették, hogy a magyar vásárlók körében még mindig a hagyományos – benzin- és dízelmotoros – kocsik a legkedveltebbek, amit részben a

hibridek és a villanyautók magasabb ára magyaráz.

A vásárlást fontolgató válaszadók közül 43 százalék választana benzines autót, 21 százalék dízelmotorost és 13 százalék hibridet. A villanyautók népszerűsége továbbra is alacsony, a válaszadók mindössze 7 százaléka gondolkodik ebben.

A felmérés szerint az autóvásárlást fontolgatók 27 százaléka szeretne új autót – elsősorban a diplomások és a magas

jövedelműek –, míg a többség használtban gondolkodik.

A megkérdezettek átlagosan 3,4 millió forintért vennének autót. Azok, akik használt autót vennének átlagosan 2,1 millió forintot költenének rá, akik újban gondolkodnak, azok 6,7 millió forintos keretet szánnak a vásárlásra.

A közleményben megjegyezték, hogy 6,7 millió forint csak a legalacsonyabb áron elérhető új autókra elég. A gépkocsik ára jelentősen emelkedett az elmúlt időszakban: januárban például a KSH adatai szerint több mint 24 százalékkal voltak drágábbak, mint egy évvel korábban.

Az új Doblò stresszmentes munkakörülményeket ígér

A Doblò 2000 óta része a FIAT-palettának. 2006-ban az „International Van of The Year” díjat is elnyerte a jármű. A népszerű furgon legújabb változatai most érkeznek a kereskedésekbe. Természetesen, a kor elvárásainak megfelelve, elektromos modellel is számolhatunk.

A jövevény kétféle karosszériahosszal, háromféle konfigurációban (furgon, crew cab, kombi) érhető el. Sokszínű hajtáslánc-választéka imponáló. A tervezők ráadásul kiemelt figyelmet fordítottak a kocsi által kínált utazási komfortra; a pihentető, stresszmentes munkakörnyezet létrehozása érdekében kiemelt figyelmet fordítottak a zajszigetelésre, az ütéseket és rezgéseket elnyelő futómű-kialakításra. A Magic Cargo rendszer jóvoltából 0,5 m³ -rel bővíthető a raktér kapacitása, illetve lehetővé válik hosszú tárgyak – akár 3,4 méter hosszú csövek, vagy létrák – elhelyezése.

„Az új Doblò és E-Doblò páros a harmadik generációba sorolandó. A városi közlekedést pihentetőbbé és biztonságosabbá tevő innovatív, eredeti megoldásoknak köszönhetően az új Doblò haszonjárműként a felhasználók legszigorúbb elvárásainak is megfelel” – adta hírül a FIAT Professional.

A márka a jövevények bemutatásával folytatja az elmúlt években útjára indított villamosítási folyamatot: a FIAT ugyanis arra törekszik, hogy 2024-től tisztán elektromos új modelleket vezessen be Európában, 2027-től pedig kizárólag villanymotoros járműveket forgalmazzon. Az új

E-Doblò az olaszok haszongépjármű „csapatának” a harmadik akkumulátoros elektromos modellje az E-Ducato és az E-Scudo után.

„A kompakt furgon legújabb kiadásaként az új Doblò a variálhatóság, a hasznos terhelhetőség és a biztonság terén egyaránt a maximumot nyújtja. A rugalmasan alkalmazkodó, tágas jármű minden ügyfél igényeinek tökéletesen megfelel, így optimális eszköz a város meghódítására. A Doblò Van akkumulátoros elektromos hajtáslánccal, valamint belső égésű motorokkal egyaránt elérhető” – informált a FIAT.

Ha ennél is több helyre van szükség, az utasoldali ülés megemelhető, az alatta található rekesz pedig ideális dobozok és törékeny tárgyak elhelyezésére. Egy forgatható asztalka jóvoltából pedig mobil irodaként is helyt állhat az automobil belső tere.

Nem kevésbé varázslatos a Magic Mirror: egy 5 colos képátlójú, digitális visszapillantó tükör, amely három különböző nézetet kínál: a hagyományos visszapillantó tükör képe mellett megjeleníthető rajta a teljes holttér, illetőleg tolatókameraként is szolgálhat. Újdonság a Magic Plug, avagy a mágikus csatla-

kozó is. Ennek lényege, hogy általa a hajtóakkumulátort speciális átalakítások (pl. raktérhűtő, vagy elektromos munkapad) energiaigényének kielégítésére használjuk.

A modell tisztán elektromos hajtáslánccal is élvonalbeli hasznos terhelhetőséget kínál. Az E-Doblò mindkét tengelytávval 800 kilogrammot szállíthat. A belső égésű motorral szerelt Doblòk maximális teherbírása akár az egy tonnát is eléri.

A tisztán elektromos kivitel mellett kétféle dízelmotoros változat is született: az 1,5 literes motor 100 lóerős kiviteléhez kézi sebességváltó társul, míg a 130 lóerős variáns kézi, illetve nyolcfokozatú automata sebességváltóval egyaránt rendelhető A kínálatot 110 lóerős, 1,2 literes benzinmotor teszi teljessé.

Az új E-Doblò 50kWh kapa-

citású akkumulátort és 100 kW csúcsteljesítményű villanymotort kapott, elektromos hatótávolsága – a WLTP ciklus szerint – meghaladja a 280 kilométert. A gyorstöltés-funkció akár 100 kW-os teljesítményű egyenáramú töltést tesz lehetővé, amivel mindössze 30 perc alatt 80 százalékra tölthető az akkumulátor. Az autó három-

féle – normál, öko és power –üzemmódot kínál. Az akkumulátorcsomag beépítéséhez nem volt szükség a jármű szerkezeti módosítására. A modell nem kevesebb, mint tizenhét fejlett biztonsági és vezetőtámogató (ADAS) funkciót kínál, és ezzel a kategória élvonalába tartozik.

Megy János bácsi a szekérrel, a szekér mellett a kutyája baktat. János bácsi meg időnként rácsap a ló hátára: Gyí, te! Egyszer csak a ló megáll és rászól János bácsira:

– Te János, miért ütsz annyit, én is egy érző lény vagyok, nekem is fáj...

János bácsi beijed a beszélő lótól, futásnak ered, a kutyája is vele. Mikor kifárad, leül pihenni. Ekkor megszólal a kutya:

– Azta, hogy megijedtem amikor megszólalt a ló!

Sz.Z.A.

Rekordra emelkedett a kgfb-átlagdíj

Rekordra, 52 322 forintra emelkedett a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítások (kgfb) átlagdíja március elején –közölte a Netrisk az MTI-vel.

Az online biztosításközvetítő Netrisk kgfb-indexe szerint – amely a cég adatain alapul –egy év alatt 8,8 százalékkal nőtt az átlagos kgfb-díj.

Az átlagos casco-díj a 2023 első kéthavi adatok szerint 15 százalékkal 136 ezer forintra nőtt az egy évvel korábbi 119 ezer forintról – közölték.

Az autóbiztosítások, ezen belül a kötelező felelősség- és casco-biztosítások díját nagyban meghatározza az új és a használt autók, valamint az alkatrészek árának alakulása. A pandémia eredményeként pe-

dig komoly problémák léptek fel az ellátási láncokban, így az autógyártók nem tudták kiszolgálni a keresletet, ami felfelé hajtotta az árakat – írták.

A Netrisk a KSH adatait idézte: eszerint az új autók árának egy évre visszatekintő emelkedése csak az idén februárban 23,9 százalék volt, míg a megelőző évek februári 12 hónapra visszatekintő második havi árindexe 7,3, 12,1, és 3,7 százalék volt, ami azt jelenti, hogy 2019-hez képest több mint másfélszeresére nőtt az idén.

A Netrisk adatai szerint a kgfb

átlagdíja 2019 első két hónapjához képest, amikor 41 ezer forint volt, 27 százalékkal emelkedett 2023 azonos időszakára. Eközben a casco ennél nagyobb mértékben, 42 százalékkal drágult, 2019-ben 96 ezer forint volt.

Az idei év első két hónapjában a Netrisknél 82 ezer, 2019 azonos időszakában 66 ezer új kötelező felelősségbiztosítást kötöttek.

Felhívták a figyelmet arra: az átlagos díjak emelkedése miatt fontos a kínálat áttekintése a szerződéskötés előtt, mert a biztosítók eltérő árazási politikája miatt ugyanarra az autóra jelentős eltérések lehetnek az ajánlatok között.

Hírnök Együttműködés

– Önkormányzatoknak, – Helyi-, Önkormányzati lapok, Szerkesztőségek, – Újságírók, Szerkesztők, Hirdetésszervezők... számára

www.sajtokozpont.hu/egyuttmukodes

Magazinunk fejlesztésével kiépítettük honlap hálózatunkat, így a

– Hírnök Hírportál: www.hirnok.hu

– Info-Központ: www.info-kozpont.hu

– Címjegyzék: www.cimjegyzek.hu

– Sajtóközpont: www.sajtokozpont.hu

– Állásportál: www.jobvip.hu

– Ajándék oldal: www.hirnokajandek.hu

egy jól működő rendszert alkotnak (Főbb területeink: www.hirnok.hu/rolunk).

1992 óta folyamatosan fejlesztett, modern rendszerünket tudjuk hasznosítani, sajtó megjelenés, megyei, regionális, helyi tájékoztatás, hirdetések szervezése, terjesztés, illetve e-mail lapküldés stb. területén.

Érdeklődni: 06-20-9359-952

hirnok@hirnok.hu

A világ legnagyobb egérirtására készülnek a Marion-szigeten

A világ legnagyobb irtási művelete keretében eltávolítanák a 19. században fókavadászok által véletlenül behurcolt egereket az Indiai-óceán déli részén fekvő Marion-szigetről, hogy megvédjék a vándoralbatroszokat és más veszélyeztetett tengeri madarakat – írta a The Guardian című brit napilap online kiadása.

Az egerek az elmúlt harminc évben a melegebb és szárazabb körülmények között elszaporodtak, és nagy pusztítást végeztek a sziget gerinctelen élőlényei és növényei, valamint a földön és odúban fészkelő tengeri madarak fiókái, sőt felnőtt egyedei között.

A Marion-sziget a közigazgatásilag a Délafrikai Köztársasághoz tartozó Prince Edwardszigetek tagja. A lakatlan, vulkáni eredetű földdarab 2200 kilométerre található Fokvárostól, az afrikai kontinens és az Antarktisz között. Több millió tengeri madár fészkel itt, köztük négy pingvinfaj és a világ vándoralbatroszainak negyede.

Szakértők szerint ha nem irtják ki az egereket, akkor az albatrosz – 18 másik tengeri madárfajjal együtt – teljesen eltűnhet a szigetről.

A rágcsálóirtást 2025 déli féltekei telén végzik el Dél-afrikai Köztársaságból érkező helikopterek segítségével. A helikopterek rágcsálóirtó csalétket szórnak ki a 30 ezer hektáros sziget teljes területére. Ez a módszer már sikeresnek bizonyult a brit fennhatóságú Dél-Georgia szi-

Két énekes beszélget:

– Szörnyű lehet az énekesnek, amikor rájön, hogy elment a hangja!

– Az biztos. De még szörnyűbb, ha nem jön rá.

getén, ahonnan egy évtized alatt irtották ki a patkányokat és az egereket. Hasonló projekteket hajtottak végre a brit Lundy szigetén, a Man-szigeten és a Külső-Hebridákon, új életre keltve a területeken élő tengeri madarak állományát.

A megközelíthetetlen és nehezen járható felszínű szigeteken végzett irtási műveletek azonban eddig nagy nehézségekbe ütköztek, ahogy az az Atlanti-óceán déli részén található Goughsziget esetében is történt.

Az Egérmentes Marion projekt lesz az eddigi legnagyobb, egyetlen művelet keretében végrehajtott irtási akció. A projekt a dél-afrikai kormány és a BirdLife South Africa partnerségében valósul meg.