Fejér vármegyei Hírnök 2024 Április

INFORMÁCIÓS MAGAZIN FEJÉR VÁRMEGYE

Területek: Országosan és megyei megjelenésekkel, Budapesten, Pest Megyében, Heves Megyében... plusz regionális kiegészítéssel is... ...és határon túl...

Alapítva: 1992. – Első lapengedély kiállításának időpontja: 1992. szeptember 29.

A Hírnök Magazin minden hónap első csütörtökén jelenik meg és pénteken érkezik olvasóink virtuális postaládájába e-mail, illetve HírM@il üzenetben.

Szabadon, INGYENESEN elérhető az összes lap területenként

Információs Központunk www.info-kozpont.hu

helyi, regionális, megyei, vagy országos felületén!!!

HírM@il = Hírek, Újságok és

AJÁNDÉKOK – INGYEN!

A Hírnök HírM@il egyedi, új műfaj a tájékoztatásban, amelyet a Hírnök Média hozott létre!

A HírM@il üzenetek kizárólag híreket és lap megjelenéseket, illetve ajándékokat tartalmaznak INGYENESEN és reklámmentesen!

Feliratkozás: www.hirmail.hu

Az ORSZÁGOS magazin tartalma minden területen megjelenik – a megyei és regionális lapoknál az adott terület hirdetéseivel, híreivel kerül kiegészítésre pluszként mellékletes megjelenéssel, vagy „mutációval” (cserével), amit célzottan küldünk HírM@il üzenetben az adott területen, régióban élő lakosoknak és vállalkozóknak

Országos / Országos + Megyei / Országos + Megyei + Regionális. Fővárosban: Országos + Budapesti / Országos + Budapesti + Regionális (Buda, Észak- és Dél-Pest). A regionális területek a korábbi kistérségek, vagy a járások felosztása alapján vannak meghatározva.

HIRDETÉSFELVÉTEL: 06-70-417-9952; 06-28-540-160; 06-20-9359-952; Hírnök Információs Központ – Minden vármegyének van saját Hírnök Magazinja és információs oldala – egyes területeken járásoknak és településeknek is. A terület magazinja az információs oldalakon található, illetve ingyenesen lapozható! www.info-kozpont.hu

Ajánlat kérése: www.sajtokozpont.hu/ajanlatkeres

XXXII. évf. 4. szám; 2024. Április INGYENES INFORMÁCIÓS MAGAZIN

MEGJELENIK: MINDEN HÓNAP ELSŐ CSÜTÖRTÖKÉN

FŐSZERKESZTŐ: Meggyesi Gyula 06-20-9359-952 hirnok@hirnok.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: Fejér Andrea 06-20-480-1751 info@hirnok.hu

KÖZPONT ÉS LEVÉLCÍM: 2146 Mogyoród, Nagyhomoki út 10. Telefon: 06-28-540-160

Kiadja a

Alapítva: 1992

Online Hírportál – www.hirnok.hu

A HIRDETÉSEK TARTALMÁÉRT

NEM VÁLLALUNK FELELŐSSÉGET!

A programok, információk tájékoztató jellegűek!

Az írások és hirdetések máshol történő megjelenéséhez kiadónk hozzájárulása szükséges.

Fotók, grafikák: pixabay – www.pixabay.com freepik – www.freepik.com

Fél évvel nőtt az európaiak várható átlagos élettartama

Az előző évhez képest fél évvel nőtt, 80,6 évre emelkedett az európai uniós állampolgárok születéskor várható átlagos élettartama 2022-ben – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat jelentéséből.

Az uniós hivatal közlése szerint a születéskor várható élettartam legmagasabb értékét az elmúlt két évtized során 2019-ben érte el az EUban, amikor a születéskor várható élettartam 81,3 év volt, 3,7 évvel több, mint 2002-ben. A koronavírus-járvány kitörését követően azonban ez a mutató csökkent: 2020-ban 80,4 évre, 2021-ben pedig 80,1 évre.

A jelentésből kiderült, hogy 2022-ben a születéskor várható élettartam a spanyol fővároshoz, Madridhoz tartozó régióban volt a legmagasabb, 85,2 év.

A madridi régiót az olaszországi Trento régiója követte (84,4 év), majd a Párizs környéki Ile de France (84,1 év), a svéd főváros, Stockholm (84 év), illetve a spanyolországi Navarra tartomány (83,9 év) következett. Ezzel szemben a születéskor várható élettartam legalacsonyabb számait négy bulgáriai régióban (72,3-74,1 év) és az észak-magyarországi régióban (74,1 év) jegyezték fel.

Az Eurostat szerint a születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon 76 év. A jelentés hét magyarországi régió és Budapest lakosságának születéskor várható élettartamát sorolta fel.

Ezek között a nyugat-dunántúli régióban 76,9, a Pest megyei régióban 76,7, a dél- és a közép-dunántúli régióban egyaránt 75,8, a délalföldi régióban 75,5, az észak-alföldi régióban 75, az észak-magyarországi régióban 74,1 év, Budapesten pedig 78,1 év volt a lakosság születéskor várható élettartama. Az EU-ban a nők születéskor várható átlagos élettartama 2022ben 83,3 év volt, azaz 2021-hez képest 0,4 évvel nőtt, de 2019-hez képest 0,7 évvel csök-

HIRDETÉSI AJÁNLAT KÉRÉSE: HIRDETÉSI

kent. A férfiak esetében ez az adat 77,9 év volt 2022-ben, ami 2021-hez képest 0,7 éves növekedést, de 2019-hez képest 0,6 éves csökkenést jelent.

A n ő k és a férfiak születéskor várható élettartama az uniós országok között eltéréseket mutat: Lettországban a n ő k várhatóan 10 évvel élnek to vább, mint a férfiak, ő ket Észtor szág és Litvánia követi, ahol ez a különbség 8,7 év.

A legkisebb különbség Hollandiában (2,9 év), Írországban (3,3 év) és Svédországban (3,4 év) volt. Magyarországon a nők születéskor várható élettartama 2022-ben 79,3 volt, a férfiaké 72,6 –derült ki az Eurostat jelentéséből.

Gebauer Szabolcs, az MTI tudósítója

AJÁNLAT KÉRÉSE: www.sajtokozpont.hu/ajanlatkeres Egyetlen településen (városban, kerületben), regionálisan (megye, kistérség, járás), vagy országosan (és határon túl).

A leggazdagabbakat tette még vagyonosabbá az infláció

Magyarországon legalább 500 millió forint vagyon kell ahhoz, hogy valaki bekerüljön a leggazdagabb egy százalékba – derült ki a Blochamps Capital pénzügyi tanácsadó cég összeállításából.

Karagich István a cég ügyvezetője kiemelte: „elmondható, hogy a világon végig söpört infláció a leggazdagabbak vagyonát gyarapította elsősorban. Soha nem látott mértékben emelkedett a leggazdagabb egy százalék vagyona hazánkban is.”

Az elmúlt tíz évben figyelemre méltóan megnőtt a dollármilliárdosok száma. A világ felnőtt lakosságának 1,1 szá-

zaléka dollármilliomos, összesen közel 60 millió ember. A Blo champs Capital összeállításából az is kiderül, hogy mely or szágokban mekkora vagyonra van szükség ahhoz, hogy valaki a legfelső egy százalékba tartozónak mondhassa magát.

A legtöbb vagyonra Monacoban van szükség. Itt a lakosság 30 százaléka dollármilliomos és 12,9 millió dollár (4,8

Az irodában dolgozó csinos nőhöz mindennap odamegy a kollégája, odaáll szorosan mellé, nagy levegőt vesz, és megszólal:

– Hmmmm.... Csodálatos illatod van!

A nő egy ideig tűri, majd felmegy az igazgatóhoz: – Szeretném beperelni a kollégámat és a céget szexuális zaklatás miatt!

– De miért? – kérdi a főnök döbbenten.

– A kolléga mindennap odaáll elém, elkezd szimatolni, majd azt mondja, hogy jó illatom van!

– És ez miért lenne szexuális zaklatás?

– Mert a kolléga egy törpe, és csak a derekamig ér!

*

„A stressz az, amikor üvöltve ébredsz fel, aztán rájössz, hogy nem is aludtál.”

milliárd forint) kell ahhoz, hogy valaki bekerüljön az elit klubba. Luxemburg után az USA a harmadik, 8,5 millió dollár a top 1 százalékba tartozás követelménye. Magyarországon megközelítőleg 1,5 millió dollár, azaz nagyjából 500 millió forint kell ahhoz, hogy itthon a leggazdagabbak közé tartozónak tekinthesse magát valaki. A bő egy évtizeden át tartó mennyiségi lazítás a világ jegybankjai részéről, az ezzel járó tartós bika részvénypiacok és az utóbbi évek magasabb inflációs/hozam környezete, mind-mind tovább növelték a fejlett társadalmakban a legfelső vagyondecilis, de még inkább a legfelső vagyoncentilis gyarapodását globálisan.

A magyar társadalom szövete is számos szempontból szétszakadt, az utóbbi években pedig a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek frusztrációja összeforrt az infláció ejtette sebekkel.

A lakossági hitelállomány 15.000 milliárd forintos teste, illetve a társadalom fogyasztási kosaraira nehezedő infláció

9 vagyondecilisen terül szét. Bár a legfelső 10% is 3000 milliárd forintnyi adósságterhet visel, ám emellé körülbelül 63.000 milliárd forintnyi pénzügyi eszközállomány és 48.000 milliárdnyi reál eszközállomány párosul, míg a társadalom alsó 90%-nak 12.000 milliárdos hitelállományához mindössze 115.000 milliárd forint teljes vagyon mutatható ki. Fontos megjegyezni, hogy a súlyos differenciálódási folyamatot erősen enyhítette az ország háztartási szinten rendkívül magas, összességében 86 százalék feletti ingatlan penetrációja, s az ingatlanállomány felértékelődése révén annak pozitív hatásai.

„Nem emlékszünk ilyen dinamikájú vagyonosodásra, és a legfelső 1% ilyen mértékű térnyerésére. Hiába a rekordra

ugró, 96.400 milliárd forintos társadalmi pénzügyi vagyon méret, ha a növekmény gyakorlatilag egy szűk rétegre koncentrálódik. Míg a legfelső 10% a társadalom pénzügyi vagyonának kétharmadát birtokolja, addig a legfelső 1% egyenesen a harmadát, s ezen a kétpólusosságon az infláció csak további hasadékot ejtett az alsó kilenc tized kárára. Megugrott a privátbanki vagyon mérete és bizony dinamikusan változik az ügyfelek pénzhez való viszonya is ebben a rétegben” – konkretizálta a vagyonkezelési szakemberek megnőtt felelősségét a Blochamps Capital Ügyvezetője, Karagich István.

A kutatásaik alapján egyértelműen látszik, hogy Magyarországon a felső egy százalékban is jelentős szerepet foglal el ugyan az ingatlan és reálva-

gyon. Ám a legfrissebb, 2020as vagyoncenzus adatok szerint csak az összvagyon 26 százalékára rúg az ingatlanok aránya, 74%-ot a pénzügyi eszközök tesznek ki. Ugyanez az az adat a legvagyonosabb 10 százalék esetében 44% és 55%. Vagyis minél lejjebb megyünk a vagyondecilisben, minél kisebb a vagyona egy rétegnek, az ingatlan az összvagyonnak egyre jelentősebb részét teszi ki.

A társadalom legfelső vagyoni százalékába gyakorlatilag 40.000 háztartás tartozik, 2020-ban az összes bruttó vagyonuk 32.200 milliárd forintot tett ki, a felső 10 százalék összvagyona 82 378 milliárd forintra rúgott, míg a két vizsgált réteg részesedése a teljes társadalmi pénzügyi vagyonból 2023-ban 29 és 56 százalék volt.

Együttműködés

1992-ben alapított kiadónk minden területen lépést tart a korral, fejlődéssel és technikával, így napjainkban egyedi megjelenéssel és rendszerrel jut CÉLZOTTAN AZ OLVASÓKHOZ a Hírnök Magazin (országos, megye, járás, település), amely mögött jelentős

HONLAP HÁLÓZAT teszi teljessé lehetőségeinket, tevékenységeinket.

Önkormányzatok!

SAJÁT ÚJSÁG! REGIONÁLIS (járás / volt kistérség), vagy VÁRMEGYEI megjelenés a Hírnök Magazin mellékleteként Újság digitalizálása, terjesztése, helyi lap küldése e-mail-ben, célzottan a település lakosságának Ú JSÁGÍRÓK , S ZERKESZT Ő K , H IRDETÉSSZERVEZ

Ő K

MINDEN VÁRMEGYÉBEN JELEN VAGYUNK és folyamatosan erősítjük regionális megjelenéseinket, amelyeknél lehetőséget biztosítunk azok számára, akik tudásuk, kapcsolatrendszerük, esetleg helyi lap készítésében szerzett jártasságuk által együttműködnek, vagy akár átveszik a területet.

Elsősorban számlaképes munkatársakat, társakat keresünk, akik átlagon felüli bevételt érhetnek el, vagy akár Franchise jellegű együttműködéssel veszik át a területet.

S ZERKESZT Ő SÉGEK

HOZZUK A REKLÁMOT! Évek óta működünk sikeresen együtt, helyi- és önkormányzati lapokkal is, ahol partnereink hirdetéseit helyezzük el. Levesszük a terhet a szerkesztőkről, de a célzott megjelenés, kiterjedt kampány és a gyors, egyszerű ügyintézés által, kiemelkedő sikere van együttműködésünknek.

Részletek: www.sajtokozpont.hu/egyuttmukodes

Rólunk, területeink: www.hirnok.hu/rolunk

Érdeklődni: 06-20-9359-952 hirnok@hirnok.hu

Ablakokat és visszapillantó tükröket támadó madarak

A költési időszak közeledtével, kora tavasszal számítani lehet ablakokat, autókat támadó, valójában a saját tükörképükkel harcoló madarakra, de a probléma könnyen kezelhető – tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-t.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez évről évre érkeznek kora tavaszi, tavaszi bejelentések olyan madarakról, amik épületek ablakában, autók visszapillantó tükrében akár napokon át is a saját tükörképüket támadják – olvasható a közleményben.

Mint írják, az állatok ennek következtében legyengülhetnek, megsérülhetnek, folyamatos kopogtatásuk, ürülékszennyezésük pedig nagyon zavaró lehet.

A tájékoztatás szerint jelenség hátterében a madarak költési időszakának kezdetével felerősödő területféltő magatartása, és ezzel összefüggésben a civilizációs környezet „tükörképszennyező” hatása áll.

Mivel a természetben a mesterséges tükröződő felületekhez hasonló, stabil és tiszta tükörkép nem létezik, az állatoknak nem volt lehetősége evolúciós szinten alkalmazkodni, felkészülni erre az ingerözönre. A nyugodt víztükörben tükröződő „ellenfél” legyőzhető, mivel a hullámzással a kép teljesen eltűnik és a víz újabb elsimulásáig nem is tér vissza.

A laktanyába új parancsnok érkezik. Összehívja az ezredet és így szól hozzájuk: – Katonák! Az én szótáramból hiányzik az a szó, hogy félelem.

Mire egy hang a hátsó sorból: – A majrénál tetszett nézni?

A probléma az, hogy a költési időszakban agresszívabbá váló hímek saját tükörképükkel vívott, sokórás mániákus harca teljesen természetellenes körülmények között zajlik, így a madár képes a végkimerülésig küzdeni. Eközben nem táplálkozik rendesen, nem tudja a területét megvédeni a valódi riválisoktól, és akár a fiókák etetésébe való besegítést is hanyagolhatja. Sőt, az ablakban tükröződő „fajtárs” támadása következtében betörő üveg a madárnak fizikai sérülést okozhat.

A jelenség megelőzése, kezelése egyszerű: ennek módja a tükröződő felületek eltakarása, a külső visszapillantó tükrök behajtása, a tükröződés csökkentése függönnyel, de kihelyezhető a madarakat riasztó „rémzsinór” is – olvasható az összegzésben.

A kutyák az emberekhez hasonlóan értik a szavakat

A kutyák az emberekhez hasonlóan értik a szavakat – derült ki az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak a Current Biology című folyóiratban megjelent tanulmányából, amely szerint az ismert szavak a kutyák agyában is előidézik a jelentés mentális reprezentációját.

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói a kutyák agyi válaszait vizsgálva mutatták ki, hogy a látszat ellenére a kutyák nemcsak, hogy értik a tárgyszavak jelentését is, de az ezt támogató agyi és mentális folyamatok hasonlóak ahhoz, mint amelyeket az embereknél tapasztalnak.

„A kutyák nemcsak egy tanult viselkedéssel reagálnak a szavakra, hanem valóban értik a jelentésüket” – összegezte a vizsgálat eredményeit a közleményben Boros Marianna, az ELTE Etológia Tanszéken működő Neuroetológiai Kutatócsoport kutatója, a

Bizzar felismerés

tanulmány egyik vezető szerzője. Magyarázata szerint a kutyák nemcsak a kontextus alapján találják ki, hogy mire vonatkozhat egy-egy szó, hanem a szavak hallatán előhívnak egy emléknyomot, egy úgynevezett mentális reprezentációt. „A mentális reprezentáción keresztül történő jelentés feldolgozást referenciális szóértésnek hívjuk, és sokan úgy gondolják, hogy ez egy kizárólag emberi képesség” – tette hozzá.

„A beszélni még nem tudó csecsemők, vagy állatok szótudását mérő tesztekben általában egy aktív választ várnak a

Két vízimentő járőrözik csónakkal. Egyszer csak a vízben egy embert pillantanak meg. Azonnal be is húzzák a csónakba, majd az egyikük elkezdi szájon át lélegeztetni. Hirtelen a társához fordul:

– Te, ennek iszonyú büdös a szája!

Mire a másik:

– Nem csoda, korcsolya van a lábán!

tesztalanyoktól” – magyarázza Magyari Lilla, a Neuretológiai Kutatócsoport és a Stavangeri Egyetem munkatársa, a tanulmány másik vezető szerzője. A kutató ismertetése szerint a kutyáktól például azt kérik, hogy hozzanak nekik oda egy tárgyat vagy menjenek oda egy tárgyhoz. „Csak kevés kutya tudja a véletlen szintnél jobban teljesíteni ezeket a teszteket. Mi arra voltunk kíváncsiak, hogy nem lehetséges-e, hogy valójában értik a szavakat, csak a feladat okoz nekik nehézséget” – magyarázta a kutató.

Ezért úgy döntöttek, hogy új tanulmányukban a kutyák passzív tudását fogják vizsgálni non-invazív EEG segítségével, mivel a korábbi tapasztalatuk szerint az agyi válasz mérése érzékenyebb módszer lehet a nyelvértés vizsgálatára kutyáknál.

A kísérletben 18 kutya és gazdáik vettek részt. A kutya gazdája kimondta egy tárgy nevét, majd felmutatta azt a tárgyat. Néha viszont meglepte a kutyáját, és nem azt a tárgyat mutatta fel, amelyiknek a neve elhangzott. Eközben a kutatók

EEG-vel mérték a kutya agyi aktivitását. A kutatók azt feltételezték, hogy ha az elhangzott szó aktiválja a kutyáknál a tárgy mentális reprezentációját, akkor a kutya várni fogja, hogy az azzal megegyező tárgyat mutassák fel.

Emberi kísérletekben a szó és a tárgy közötti eltérés érzékelését negatív EEG-jel kíséri, mely a bemutatástól számított 400. milliszekundumban szokta elérni maximumát. A kutyáknál egy hasonló időbeli lefutású mintázatot tapasztaltak a kutatók, ami embereknél a szavak jelentésének feldolgozását tükrözi. A kutyáknál mért különbség nagyobb volt azoknál a tárgyaknál, melyek nevét a kutyák jobban ismerték, ami tovább erősíti azt az értelmezést, hogy az itt talált agyi mintázat valóban a kutyák szóértését tükrözi. Az, hogy hány szót ismert egy

kutya, nem volt hatással az eredményekre – jegyezték meg.

„Nem számít, mekkora a kutya szókincse, a kutya elméje képes arra, hogy egy szót hallva előhívja a hozzá tartozó mentális reprezentációt. Vagyis úgy tűnik, hogy ez a képesség nemcsak néhány, kivételesen sok tárgyszót ismerő egyedre jellemző, hanem általánosan jelen van a kutyákban” – teszi hozzá Andics Attila, a kutatócsoport vezetője.

A közlemény szerint az, hogy a kutya mint faj az emberhez hasonlóan általánosságban képes referenciálisan érteni a szavakat, alapvetően megváltoztathatja azt, ahogyan a kutatók az ember nyelvhasználatának egyediségéről gondolkodnak. Az Etológia Tanszék kutatóinak eredményei hatással lehetnek a nyelv evolúciójának elméleteire és modelljeire, emel-

lett a kutyatartók számára is fontos felismeréseket tartalmaznak.

„A kutyák többet értenek, mint amennyit mutatnak” –mondja Magyari Lilla. „Habár gyakran úgy tűnhet, hogy nem tudják miről beszélünk, valójában érthetik egyes szavak jelentését” – hangsúlyozza a kutató.

Az eredmények azonban további kérdéseket is felvetnek. Nem tudni, hogy a kutyák referenciális szóértési képessége fajspecifikus jelenség-e, vagy más emlősöknél is jelen lehet, illetve hogyan alakult ki ez a képesség és összefügg-e a kutyák domesztikációjával. Annak a megválaszolása is várat magára, hogy ha a kutyák az emberekhez hasonlóan értik a tárgyszavakat, miért okoz nekik nehézséget elsajátítani azokat – írták a kutatók.

A mesterséges intelligenciát be kell építeni az oktatásba

Egyértelmű szabályozást sürget a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a mesterséges intelligencia (AI) felsőoktatásban történő felhasználására.

A HÖOK MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: az AI-t nem tiltani, hanem felhasználni kell a hatékony tanulásra. Megjegyezték: a fiatalok körében rohamosan terjed a mesterséges intelligencián alapuló eszközök használata, ezért egyre fontosabb, hogy a felsőoktatásban betöltött szerepük definiálva legyen.

A legcélravezetőbb megközelítés, ha a mesterséges intelligenciára „eszközként tekintünk”, amit be kell építeni az

oktatási és tanulási folyamatokba – fogalmaztak a közleményben.

Indítványozzák, hogy a szakdolgozatokra vonatkozóan legyenek egyértelműen tisztázva a mesterséges intelligencia segítségével készített részek hivatkozásának szabályai az intézményi tanulmányi és vizsgaszabályzatokban.

Javasolják azt is, hogy az intézmények indítsanak kurzust, amelyen megtanítják az adott tudományterület AI-lehetőségeinek használatát.

Ajánlást tettek arra is, hogy a felsőoktatási intézmények törekedjenek azon számonkérési formák előtérbe helyezésére, amelyek készségeket és a tudományterület megértését helyezik előnybe a lexikális tudással szemben.

Kitértek arra, hogy az oktatói munka hallgatói véleményezése térjen ki a mesterséges intelligencia oktatásba építésének hatékonyságára; a felsőoktatási intézmények biztosítsanak hozzáférést a képzésben használatos AI-eszközökhöz és szervezzenek továbbképzést az oktatóknak a mesterséges intelligencia oktatásban való felhasználásáról.

Az előfizetéses streaming

repíti a zeneipart

Az előfizetéses online zenehallgatás repítette 2023-ban a hangfelvételipart. Utóbbi összbevétele tavaly 10,2 százalékkal 28,6 milliárd dollárra nőtt, Magyarországon 16 százalékos növekedés mellett 9,3 milliárd forint volt ez a szám.

A Global Music Report című jelentést az IFPI (International Federation of the Phonographic Industry) tette közzé, e szervezet hazai képviselője, a MAHASZ (Magyar-Hangfelvétel-kiadók Szövetsége) pedig a magyar piac statisztikáit közölte.

A közzétett adatok szerint a rögzített zeneművek utáni bevételek nominálisan immár a kilencedik egymást követő évben mutatnak növekvő tendenciát. Az előfizetéses streamingből származó bevételek 11,2 százalékkal nőttek, és a globális piac közel felét (48,9 százalék) tették ki. 2023-ban a zenei streamingszolgáltatások előfizetéseinek száma most először meghaladta az 500 milliót, és több mint 667 millió felhasználónak biztosít hozzáférést a zenetárakhoz.

audio streamingből, 522 millió a reklám alapú audio streamingből, 1,9 milliárd forint pedig a video streamingből származott.

2023-ban az IFPI által vizsgált minden régió bevételemelkedést könyvelhetett el. Az 58 országot érintő adatelemzés alapján a világ hét régiójából ötben kétszámjegyű százalékos növekedés volt tapasztalható.

A MAHASZ jelentése szerint a hazai hangfelvételipar 2023-as bevétele nettó 9,3 milliárd forint volt, és ez a tizedik év, amikor a bevétel nominálértéke folyamatos növekedést mutat.

Ismét több mint 1 milliárd forinttal nőtt a magyarországi zenei streaming bevétele, így a teljes digitális forgalom is: a 2022-es 6,4 milliárd forintról 18 százalékos növekedés mellett 7,5 milliárd forintra. Ebből 4,95 milliárd az előfizetéses

Erőteljes növekedés volt tapasztalható a fizikai formátumok terén is: ezek forgalmai globális szinten 13,4 százalékkal lettek magasabbak, a nyilvános előadásból származó jogdíjbevételek pedig 9,5 százalékkal nőttek. Ez volt a harmadik egymást követő év, amikor a digitális és a fizikai bevételek is gyarapodást mutattak.

A magyar zene által generált digitális bevétel ismét nőtt: a teljes digitális zenei forgalom 31 százaléka, vagyis 2,36 milliárd forint származott a hazai repertoár digitális értékesítéséből. A hazai fizikai hanghordozók értékesítésénél pedig 271 ezer eladott darab után 447 millió forint jött be, ami a teljes fizikai bevétel 24 százaléka.

2023-ban 9 százalékkal több vinyl lemez fogyott (239 ezer), ez 16 százalékkal több bevételt generált (nettó 1,13 milliárd forint), mint egy évvel azelőtt. A növekvő tendencia kompenzálta a CD-k iránti kereslet csökkenését.

Tavaly összesen 645 ezer darab fizikai hanghordozót értékesítettek Magyarországon, összesen 1,8 milliárd forint értékben. Az eladott mennyiség ugyan 3,6 százalékkal csökkent, ám az összérték 9,1 százalékkal nőtt az előző évi adatokhoz képest. MTI

A gyors öregedés, a bélflóra és az edzettség összefüggése

Az emberi mikrobiom állapota összefüggést mutat az öregedés gyorsaságával – derül ki egy tanulmányból, amelynek első szerzői Kerepesi Csaba, a HUN-REN Számítástechnikai és

Automatizálási Kutatóintézet (HUN-REN SZTAKI), valamint Torma Ferenc, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem kutatói.

A biológiai életkort mesterséges intelligencia alapú, úgynevezett epigenetikai órák mérik, amelyek képesek az öregedési folyamat mérésére és betegségek, illetve a halál előrejelzésére. A magasabb edzettségi fokot lassabb öregedéssel és egészségesebb élettel hozzák összefüggésbe.

A mikrobiom (például a bélflóra) változik különféle betegségek és az öregedés hatására, mégis a kapcsolata az epigenetikai öregedésórákkal eddig ismeretlen volt – írták a HUN-REN SZTAKI MTI-hez eljuttatott közleményében.

Ennek kiderítésére a kutatók aktív emberek bélflórájából,

valamint véréből vettek mintákat, amelyet az edzettségi adataikkal vetették össze. „Alkalmazva az epigenetikai öregedésórákat, összefüggéseket kerestünk a gyorsult öregedés, a bélflóra összetétele és az edzettség között” – fogalmazott a közleményben Kerepesi Csaba, a HUN-REN SZTAKI kutatója.

A kutatók azt tapasztalták, hogy a középkorú, illetve idős emberek között a gyorsult öregedés a bélflóra megnövekedett diverzitásával és alacsonyabb edzettségi fokkal, valamint rosszabb egészségi állapottal párosult – emelte ki Kerepesi Csaba.

A közlemény szerint a kutatók azt is megfigyelték, hogy a lassult öregedést és a magasabb edzettségi szintet mutató egyének bélflórájában nagyobb arányban fordultak elő azok a baktériumok, amelyeket gyakran gyulladásgátlással hoznak összefüggésbe.

„Összefoglalva, az eredményeink azt sugallják, hogy a mikrobiom egyes megváltozásai összefüggésbe hozhatók a vér alapján mért gyorsult öregedéssel és az edzettséggel” –mutattak rá a kutatók.

A vizsgálat eredményeit bemutató cikk az Aging Cell című szakfolyóiratban jelent meg a közelmúltban.

Tovább csökkent

a születésszám az EU-ban

Az Európai Unió tagországaiban 3,88 millió csecsemő született 2022-ben,

A 2022-es adatokat rögzítő jelentés megjegyezte, az EU-ban született gyermekek száma 2008 óta folyamatosan csökken, akkor 4,68 millió gyermek született.

A uniós termékenységi ráta 2022-ben 1,46 születés volt egy édesanyára vetítve, ami szintén visszaesést jelent a 2020-ban és 2021-ben feljegyzett kismértékű növekedés után, amikor a termékenységi ráta 1,51, illetve 1,53 volt.

A tagországok között a legmagasabb termé-

kenységi mutatót Franciaországban (1,79) jegyezték fel, majd Romániában (1,71), Bulgáriában (1,65) és Csehországban (1,64), Szlovákiában (1,57), valamint Magyarországon (1,56). Ezzel szemben a legalacsonyabb termékenységi rátát Máltán (1,08), Spanyolországban (1,16) és Olaszországban (1,24). A jelentés szerint Magyarország esetében a termékenységi mutató a 2022-ös 1,56öt megelőzően 2019-ben 1,55, 2020-ban 1,59, 2021-ben pedig 1,61 volt. MTI

Elvárható, hogy a gyermekeket

24 éves korukig támogassák?

Azt írták, a közvéleménykutatásban a szülők szerepét vizsgálták a fiatalok önállósodásában. Az utóbbi években a saját egzisztencia megteremtése, az önálló élet megkezdése kitolódik a nyugati társadalmakban, ami összetett okokkal magyarázható: a fiatalok életstílusának és értékeinek változásával, a külső feltételek alakulásával. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy manapság egyre nehezebb megteremteni az önálló lakhatáshoz szükséges anyagi feltételeket, ami a szülőkre is jelentős terhet ró – részletezték.

Nemzetközi kutatásában arról kérdezte az Ifjúságkutató Intézet az európaiakat, hogy véleményük szerint hány éves korig kell a szülőknek anyagilag és lakhatás biztosításával támogatniuk gyermekük önállósodását. A 12 vizsgált országban (Ausztria, Bulgária, Csehország, Észak-Macedónia, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia) a megkérdezettek átlagosan 24 éves korig látták szükségesnek a fiatal felnőttek segítését. A leg-

Elvárható a szülőktől, hogy gyermekeiket 24 éves korukig anyagilag, illetve a lakhatás biztosításával támogassák –derült ki az Ifjúságkutató Intézet 12 országra kiterjedő közvélemény-kutatásából, amelynek eredményéről a Mathias Corvinus Collegium (MCC) tájékoztatta az MTI-t. HÍRNÖK HÍRPORTÁL: HÍRNÖK HÍRPORTÁL: www.hirnok.hu

tovább a románok (átlagosan 26 éves korig), míg a legkevesebb ideig a délszlávok (a horvátok, szlovének, montenegróiak átlagosan 23 éves korig) szerint fontos a gyermek önállóvá válásának támogatása. Magyarországon – a részt vevő országok átlagához hasonlóan – a megkérdezettek szintén 24 éves kornál húznák meg a határt – ismertették.

Az intézet felmérése szerint a fiatalok lakhatásának megoldásában a szülői szerepvállalást átlagosan a megkérdezettek 71 százaléka tartja szükségesnek. A szerbeknek, horvátoknak és osztrákoknak több mint 80 százaléka, a szlovákoknak 56 százaléka, a szlovénoknak pedig 47 százaléka ért egyet azzal, hogy elköltözése után gyermekének lakóhelyé r ő l a szül ő gondoskodjon. Magyar országon az átlagosnál szintén alacsonyabb (65 százalék) azoknak az aránya, akik szerint elvárható, hogy a már feln ő tt gyerekének a szül ő hajlékot biztosítson. Ma gyar or szá gon az iskolai végzettség növekedésével ezt egyre kevésbé tartják elvá-

ONLINE MAGAZIN: ONLINE MAGAZIN: www.hirnokmagazin.hu

randónak. Településtípus szerint a fővárosban élőkre – az egyéb városokban lakókhoz képest – ez a hozzáállás inkább nem jellemző

A közvélemény-kutatásban részt vevők a felnőttkorú fiatalok anyagi támogatását valamivel nagyobb arányban érezték szükségesnek, mint lakhatásuk megoldását. A pénzügyi támogatásról a magyarok véleménye csaknem megegyezik a vizsgált országok átlagával: ugyanis 76 százalékuk szerint várható el, hogy felnőtt gyermeke önállósodásához a szülő pénzügyi segítséget adjon. A két szélsőséget a szerbek és az észak-macedónok jelentik: Szerbiában a megkérdezettek 90 százaléka szerint kell anyagi segítséget nyújtaniuk a szülőknek, míg Észak-Macedóniában csak 58 százalékuk véli ugyanezt.

A kutatás alapját képező adatfelvétel 2023 áprilisában készült 12 ezer, országonként ezer ember megkérdezésével. Az adatfelvételt Közép-Európa szakértője, médiafigyelője és piackutatója, a CEPER készítette az Ifjúságkutató Intézet számára – olvasható a közleményben.

A Mathias Corvinus Collegium a Nézőpont Intézettel együttműködésben 2021-ben hozta létre az Ifjúságkutató Intézetet.

HIRDETÉSI AJÁNLAT KÉRÉSE: HIRDETÉSI AJÁNLAT KÉRÉSE:

www.sajtokozpont.hu/ajanlatkeres

Egyetlen településen (városban, kerületben), regionálisan (megye, kistérség, járás), vagy országosan (és határon túl).

A ketogén diéta és a böjt daganatokra gyakorolt hatásai

Népszerű diéták, például a ketogén étrend, vagy az időszakos böjt és a velük járó kalória- és tápanyag-korlátozás, illetve a behatárolt étkezési időtartam gátolhatja a daganatok növekedését és terjedését, derül ki a Semmelweis Egyetem új tanulmányából.

Az étrend és a bevitt tápanyagok vizsgálata új lehetőségeket nyit a rákterápiában, ám a diéták vizsgálatában résztvevők alacsony együttműködési hajlandósága és elegendő klinikai vizsgálat híján egyértelmű ajánlások még nem léteznek. A Semmelweis Egyetem kutatói népszerű diéták, közöttük a ketogén étrend, a csökkentett kalória bevitel, az időszakos böjt és a daganatos megbetegedések közötti kapcsolatot összegezték az egyik legnevesebb szakmai folyóiratban.

Az egyes daganattípusok tápanyagszükségletei nagyon változatosak, nincs egységes megközelítés – mondja dr. Menyhart Otília, a Semmelweis Egyetem Bioinformatikai Tanszékének adjunktusa, a tanulmány első szerzője.

„Ami közös, az a tumorsejtek óriási energiaigénye, ami akár többszöröse lehet a normál sejtekének.” Daganat-típustól függően a tumoros sejtek a szükséges energiát több forrásból is nyerhetik, mint például glükózból (pld. vastagbél-, méhnyak- és több emlődaganat esetében), fruktózból (pld. prosztatarák), zsírokból és aminosavakból (például a nem kissejtes tüdőrák, has-

nyálmirigyrák, és különféle agydaganatok esetén a glutamin egy fontos energiaforrás).

Ezekből a tápanyagokból a sejtek számos építőelemet hoznak létre, mellyel gyors ütemű növekedésüket és szaporodásukat is biztosítják. „Amikor megvonjuk a szervezettől a szénhidrátokat, az az elraktározott zsírokat kezdi el bontani. Az éhezés során az első 36 órában a máj/izmok glikogénraktárai kiürülnek, ezt követően kezdődik meg a zsírokból a ketontestek képződése. Az egészséges sejtek a szervezetben keringő ketonokat remekül hasznosítják alternatív energiaforrásként, ám a tumorsejtek ezen képessége redukált” – magyarázza dr. Menyhart Otília.

A böjt hatására az egészséges sejtek osztódása lelassul és ún. javító/regeneráló fázisba kerülnek, amely megvédi őket a káros külső hatásoktól, mint a kemoterápia, vagy a sugárzás.

A tumorsejtek viszont kevésbé tudnak alkalmazkodni a megváltozott anyagcsere feltételekhez. Felgyorsult növekedésük miatt az egészséges sejtekkel ellentétben nem kerülnek regeneráló/javító fázisba, és kalória-deficit esetén sokkal kiszolgáltatottabbak a DNS-

– Doktor úr mit csináljak hogy lefogyjak?

– Időben fel kell kelni!

– Az ágyból?

– Nem, az asztaltól!

károsításán alapuló kemoterápiás kezeléseknek – számolt be az adjunktus.

Ezt a mechanizmust használják ki kemoterápia során, amikor a kezelés előtt és azt követően böjtöt alkalmaznak, amely megvédi az egészséges sejteket ugyanakkor hatékonyabban támadja a tumorsejteket.

„A keletkező ketontestek hatására eltérő folyamatok indulnak be az egészséges és daganatos sejtekben, például a rákos sejtekben fokozódik a szabad gyökök képződése, mely fokozza a kemoterápia hatását”, magyarázza dr. Menyhart Otília. A böjt, melynek ideje 1-5 nap között változhat, egyes esetekben a kezeléssel járó mellékhatásokat is csökkenti – összességében hatékonyabb a terápia, kevesebb mellékhatással, teszi hozzá az adjunktus.

A laboratóriumi és állatkísérletek többsége megerősíti a ketogén diéta kedvező hatását: egy 2017-es áttekintés állatkísérletek 72%-nál számolt be tumorellenes hatásról.

Egy 2023-ban készült, 65 állatkísérlet eredményeit összegző kutatás szerint az önmagában alkalmazott ketogén diéta egyértelműen javította az állatok túlélési esélyeit. Bizonyos daganattípusoknál (például B-sejtes limfóma, gliobasztóma és egyes emlődaganatok), melyek a zsírsavakat használják fő energiaforrásként azonban a ketogén diéta a rák terjedésének kedvez, hangsúlyozza a szakértő

Ez az étrend még az egészséges szervezet számára is

megterhelő, több kellemetlen mellékhatással jár (pld. kimerültég, székrekedés). A betegeknél pedig fennáll a vitaminhiány és a cachexia, az izomtömegvesztés veszélye, mely világszinten a daganatos halálozások harmadáért felel.

Ezért a kutatások további, az összkalória-bevitelt fenntarthatóbb formában korlátozó, rugalmasabb étrenddel kísérleteznek. Ilyenek például az időszakos böjtölés (IF), mely során eltérő hosszúságú böjt és étkezési szakaszok váltják egymást, a nap során az étkezés idejét korlátozó diéta, vagy a böjtöt imitáló étrend (Fasting Mimicking Diet). Az eredmények itt is ígéretesek: egy böjtöt és táplálást váltakozó napokon alkalmazó állatkísérlet során az egerek élettartama átlagosan 12%-27%-al nőtt, a rosszindulatú elváltozások

pedig később alakultak ki.

Egy több mint 2 ezer nőt 10 éven át vizsgáló kutatás szerint csökkent az emlődaganatok előfordulása, amennyiben az éjszakai böjtölés meghaladta a 13 órát. Bár az eredmények ígéretesek, többségük laboratóriumi és állatkísérletekből származik, melyek nem tükrözik pontosan az emberi szervezetben lezajló változásokat. „Ahhoz, hogy egyértelmű ajánlásokat tudjunk megfogalmazni, kellő számú klinikai vizsgálatra van szükség” –mondja dr. Menyhart Otília.

A betegek együttműködési hajlandósága a böjt, étrend típusától is függ, ezért olyan protokollokat kell alkotni, melyet többen végig tudnak csinálni – teszi hozzá.

2023 szeptemberében világszinten összesen 35 összkalória-bevitelt tanulmányozó kli-

nikai vizsgálat toborzott betegeket/állt indulásra készen, melyek elsősorban a glükózt hasznosító daganatokra fókuszáltak, számol be a tanulmány. A legtöbb klinikai vizsgálat (12 vizsgálat) a női emlőrák különböző molekuláris típusaira és stádiumaira összpontosít. Emellett méh-, vastagbél-, prosztata- tüdőrákos betegeket terápiáját egészítik ki étrendi módosításokkal.

A tanulmány f ő üzenete, hogy ha valaki az egészségét támogatná, csökkentse le a napi kalóriabevitelét 25-30%al – mondja dr. Menyhart Otília. „Ez ugyanis nemcsak keringési és anyagcsere beteg ségek el ő fordulását, hanem a szervezetben lévő gyulladást, s így a rák kialakulásának kockázatát is lecsökkenti, egyes állatkísérletek alapján akár 50%-al.”

A holland kormány gendersemleges kifejezéssel helyettesítene

Anya kifejezés helyett

„szülő, akitől a gyermek született”

A holland ügyvivő kormány a népesség-nyilvántartásban az anya szót a „szülő, akitől a gyermek született” kifejezéssel kívánja helyettesíteni, a gendersemleges kifejezésre való áttérésre vonatkozó javaslatot egy átfogó módosító indítványban terjesztették a parlament elé a hatályos törvények több más tervezett kiigazításával együtt.

A törvényjavaslat indoklása szerint – amelyet az NlTimes hírportál idézett – a változtatás az anyakönyvi rendelet 2022től érvényes korábbi kiigazításából következik. Akkor a kormány kivételt fogalmazott meg a gyermeket vállalók közül azok számára, akik még rendelkeznek a nő biológiai jellemzőivel, de már jogilag férfiként jegyezték be őket. Az ő esetükben az anyakönyvi kivonatban az anya szó helyett „a szülő, akitől a gyermek született” kifejezés szerepel. A kormány

most úgy véli, hogy a személyi nyilvántartásról szóló törvényben is ezt a gendersemleges terminológiát kell használni.

Hugo de Jonge belügyminiszter, a Kereszténydemokrata Tömörülés politikusa a törvényjavaslatról szóló hivatalos tanácskozáson azt mondta: nem számít arra, hogy a törvényjavaslat sok vitához vezet a parlamentben.

A konzervatív Református Politikai Párt képviselője, Andre Flach nyilatkozatában jelezte, hogy a kormány egy

közös javaslatban rejt el „egy rendkívül érzékeny módosítást” úgy, hogy más módosításokkal együtt nyújtja be. A képviselő szerint három évvel ezelőtt a kabinet még úgy vélekedett, hogy az anya és apa megjelölések eltörlése nem kívánatos, mert sok szülő fontosnak tartja az anya jogi értelmezését, most pedig mindenki számára el akarják távolítani a megnevezést, miközben egy kis csoport számára már van megoldás.

Andits Eszter, az MTI tudósítója

Amikor az apjuk meghal, a fivérek úgy döntenek, öltönyben temetik el. Az idősebbik fiú elküldi a fiatalabbat, hogy hozzon öltönyt. Szépen fel is öltöztetik az apjukat, és megadják neki a végtisztességet. Egy hónap múlva a fiatalabb így szól az idősebbhez: – Testvér, kéne egy kis pénz, hogy ki tudjam fizetni apa öltönyét.

– Jól van – feleli a bátyja.

A kérés ezután hónapról hónapra megismét-

lődik, és a fivér egyre kevésbé érti a dolgot. Végül megkérdezi:

– Te, miért vettél részletre ilyen drága öltönyt a halott apánknak?

– Miért vettem volna részletre, amikor kölcsönözni is lehetett.

*

„Én sosem verem a kutyámat. Ha meg akarom büntetni, szájkosarat teszek rá és bezárom a kolbászok közé.”

Floridában megtiltották a közösségi média használatát gyerekeknek

Florida kormányzója törvényt írt alá a közösségi média használatának tilalmáról 14 évesnél fiatalabb gyerekek számára.

Az Egyesült Államok szövetségi államának törvényhozása által elfogadott jogszabályt Ron DeSantis republikánus kormányzó az eredeti formájában megvétózta, mert teljes tilalmat hirdetett volna 16 év alatt. A szöveg kompromisszumos módosítása szerint a közösségi oldalak használatát 14 év alatti gyerekek számára tiltják meg, míg 14 és 16

év között szülői hozzájáruláshoz kötik. A floridai törvényalkotók szándéka szerint a jogszabály 2025. január elsején lép hatályba, ugyanakkor a kikényszeríthetősége gyakorlati akadályokba ütközik, és a várakozások szerint törvényességi felülvizsgálaton is át kell majd esnie.

A jogszabályt kezdeményező törvényhozók bíznak abban,

Szöszi odamegy egy sráchoz a diszkóban ismerkedni. Megszólítja:

– Szia! Te milyen autóval jöttél? – Én? Busszal jöttem! – Aztaaa, van egy buszod?

hogy a törvény kiállja a bírósági eljárás próbáját, mert nem a tartalmat célozza, hanem például az automatikus értesítéseket és a szintén automatikusan elinduló videókat nem tartja elfogadhatónak, amelyek függőséget okozhatnak.

Florida új törvénye az Egyesült Államokban az egyik legszigorúbb jogszabály a közösségi oldalak használatát illetően. Arkansas államban a közösségi médiafiók létrehozását kötötték törvényi úton szülői hozzájáruláshoz a kiskorúak esetében, aminek alkalmazását tavaly augusztusban egy szövetségi bíró függesztette fel.

Áremelkedéssel indította az évet a fővárosi lakáspiac

A fővárosi lakáspiac áremelkedéssel indította az évet, az első két hónapban a téglalakások átlagos négyzetméterára már egymillió forint fölé emelkedett – közölte a Duna House az MTI-vel.

Az ingatlanközvetítő cég saját elemzése szerint a használt téglaépítésű lakások átlagos négyzetméterára a fővárosi kerületekben 558 ezer és 1,3 millió forint között volt az első két hónap tranzakciói alapján. A közleményben a Duna House PR és elemzési vezetőjét idézve azt írták, „a gazdasági helyzet javulása, a csökkenő kamatpálya és a megújult állami támogatások meghozták 2024 elejére a fordulatot”. Budapest kerületeiben fokozódó kereslet mellett megindult a tranzakciószámok emelkedése is, ami a későbbiekben várhatóan jelentős hatással lesz az árak

alakulására is – fogalmazott Benedikt Károly. Közölték: a fővárosi otthonteremtők átlagosan 56,5 millió forintot fordítottak használt téglalakásra 2024. első két hónapjának értékesítési adatai alapján. A kerületek többségében akár már 40 millió forint is elég volt egy élhető alapterületű – 40 négyzetméter körüli – lakás megszerzéséhez a Duna House szakértői szerint.

Kiemelték: az árak annak ellenére emelkedtek a használt és az új lakások piacán a fővárosban 2023-ban, hogy enyhe volt a kereslet és alacsony a tranzakciószám.

Tavaly a használt téglalaká-

Két barát elhatározza, hogy kipróbálnak valamilyen extrém sportot.

– Mit szólnál a bungee jumpinghoz? – kérdi az egyik.

– Az szóba se jöhet! - feleli a másik – Azért születtem meg, mert elszakadt a gumi, nem akarok ugyanezen okból meghalni!

„A mákos bab egy étel, ami úgy készül, hogy kettőt lapozunk a szakácskönyvben.”

sok átlagos négyzetméterára 10 százalékkal 968 ezer forintra nőtt. Az ingatlanra fordított összeg átlaga 51,8 millió forintról 57,2 millió forintra emelkedett, míg az átlagos ingatlanméret változatlanul 59 négyzetméter maradt.

Közölték azt is, hogy Budapest legmegfizethetőbb kerülete az idei évben eladott téglalakások adatai alapján a XIX. kerület (558 ezer forint/négyzetméter), míg a legmagasabb (1,3 millió) az I. kerület, tehát több, mint 2,5-szeres a különbség a legolcsóbb és a legdrágább budapesti kerület átlagos négyzetméterára között.

Hangsúlyozták: 2022-ben a XX., tavaly a XXI. kerület volt a legolcsóbb, az idén a XIX., a XXIII., valamint a XX. és a XXI. volt a legmegfizethetőbb (558-602 ezer forint közötti négyzetméterárral).

A legdrágább kerületek sorrendjében a második helyet a XI. kerület szerezte meg 1,2 millió forinttal, a legdrágább pesti kerület a XIII. volt, 1,1 millió forintos átlagos négyzetméterárral.

Határidő előtt valóra váltak a 2030-as célszámok

Két év alatt duplájára nőtt a hazai napelemes kapacitás

Duplájára nőtt a hazai napelemes rendszerek beépített teljesítménye 2021 végéhez

képest – tájékoztatott az Energiaügyi

Minisztérium a Facebook oldalán.

Közölték: 2024 februárjában is folytatódott a napenergia lendületes térnyerése Magyarországon. Az ipari naperőművek kapacitása 3478 megawattra nőtt, háztartási méretű napelemes rendszerekből pedig már közel 260 ezer működik 2362 megawatt összteljesítménnyel.

A saját célra termelő erőművek további 260 megawattjával a teljes napenergia kapacitás elérte a 6100 megawattot, így hat évvel az eredeti határidő előtt valóra váltak a korábbi 2030as célszámok (6000 megawatt összteljesítmény és 200 ezer háztartási kiserőmű).

A Nemzeti Energia- és Klímaterv felülvizsgált változata ezért a következő évtized elejére 12 000 megawatt naperőművi kapacitással számol – tájékoztattak.

A tavalyelőtti több mint 1000 megawatt után 2023-ban is rekordmértékben, mintegy 1600 megawattal nőtt az összes napelemes beépített

– Te figyu haver, hogyan kell a nőket úszni tanítani?

– Egyszerű. Átkarolod a mellénél fogva, beleugrotok a vízbe, és együtt lubickoltok benne.

– Ne hülyéskedj, a húgomról van szó. – Ja, akkor egyszerűen csak lökd be a vízbe!

teljesítmény. A napenergia aránya az európai országok közül Magyarországon a második legmagasabb, 18 százalék feletti az áramtermelésben. A 2021 végi adatokhoz képest több mint kétszeres a bővülés a naperőművi összteljesítményben, és közel van a duplázás a háztartási méretű kiserőművek darabszámában is.

A jövő a zöld energiáé: a kormány a 75 milliárd forint keretösszegű Napenergia plusz programmal segíti a családokat a modern napelemes rendszerek telepítésében.

A mostanáig beérkezett közel 12 ezer támogatási kérelem elbírálása folyamatosan zajlik. Ezer pályázó esetében már a kedvező döntések is megszülettek, kivitelezőik az elosztói engedély birtokában megkezdhetik a napelemek és energiatárolók beszerzését, üzembe helyezését – írták. MTI

A csevegőprogramok térhódításának folyamatát vizsgálta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb kutatása. A hagyományos telekommunikációs eszközök folyamatos visszaszorulása évről évre megfigyelhető, és mára eljutottunk oda, hogy a „– Holnap hívlak. – Melyiken?” –párbeszéd már nem a vezetékes vagy mobiltelefonra vonatkozik, hanem valamelyik csevegőfelületre vagy alkalmazásra.

Az NMHH folyamatosan figyelemmel kíséri a kommunikációs csatornák használatát, így a „hagyományos” eszközök viszszaszorulása évek óta érzékelhető. Vezetékes telefonon 2005ben beszéltünk a legtöbbet, azóta 80 százalékkal csökkent a használata: két évtizede még 10 milliárd perc volt a magyarországi éves teljes beszédforgalom, ez 2023-ra kétmilliárd percre apadt. A mobiltelefon visszaszorulása később kezdődött: míg a csúcsévben, 2018ban másfél milliárd SMS-t küldünk, tavaly már csak egymilliárdot. A mobiltelefonon folytatott beszélgetések percei 2021ben tetőztek – akkor egy magánelőfizetésre átlagosan havi 321 percnyi indított hívás jutott –, azóta pedig ez a szám folyamatosan csökken, 2023-ra 304 percre. Nem a mondanivalónk lett kevesebb, hanem a kommunikáció tolódott el a csevegőalkalmazások felé.

Az internethasználók körében végzett 2023-as NMHHfelmérés eredményei szerint a netezők mindössze 4 százaléka nem használja az internetet sem üzenetküldésre (csetelésre), sem hanghívásra, sem videótelefonálásra. Viszont a többség – 57 százalék – mindhárom módon kommunikál bizonyos időközönként. A csetelés inkább a magánjellegű kommunikációban gyakori: erre a célra az internetezők 93 százaléka használja, miközben munkával kapcsolatos kommunikációra csak 53 százalék. Ugyanakkor az üzleti életben vagy az oktatásban mindennapossá vált videótelefonálás lényegében ugyanolyan bevett eszközzé vált a munkában, mint a kép nélküli internetes telefonálás.

A hagyományos telefonos kommunikáció kiváltására számos alkalmazás és program született, manapság is szinte

hetente jelennek meg újabb és újabb fejlesztések. Ezek közül a magyar internetezők legnagyobb számban a Messengert, a Vibert és a WhatsAppot használják hanghívásra és csetelésre.

Amint az az új szolgáltatások igénybevételénél gyakori, az innováció a fiatal korosztályokban terjed el először, az idősebbek jobban ragaszkodnak a hagyományoshoz. Az online kommunikációs eszközöknél ugyanezt figyelhetjük meg: míg a 15–20 évesek alig 3 százaléka egyáltalán nem csetel, a 65 feletti korosztályban ez az arány 13 százalék; internetes telefonálással a legfiatalabbak csupán 28, a nyugdíjaskorúaknak viszont 41 százaléka nem él. Ezzel szemben „hagyományos” mobilhívást (magáncélból) a 15–20 évesek 35 százaléka egyáltalán nem szokott folytatni, miközben az idősebbeknek csak 24 százaléka.

Csak elsőre drágább a prémium gumi – a nagyobb futásteljesítménynek köszönhetően valójában akár fele annyiba is kerülhet, mint az olcsó.

Márciustól a legtöbb európai országban nem kötelező már téli gumit használni. Azoknak a sofőröknek, akik nem a régi garnitúra nyári abroncsot tetetik fel újra, hanem egy új szettben gondolkodnak, érdemes utánajárni, melyik gumi kínálja a legnagyobb biztonságot, a maximális kényelmet és a leginkább gazdaságos üzemeltetést – a prémium termékek ugyanis hosszú távon gyakran képesek visszahozni az árukat.

A piacon elérhető abroncsok széles választékában nem könnyű eligazodni, mégis érdemes alaposan tájékozódni, mivel jelent ő s különbségek vannak az egyes gumik teljesítménye között. Az abroncs döntően befolyásolja például a féktávolság hosszát: nedves úton 80 km/h sebességnél akár 15 méteres, száraz úton 100 km/h sebességnél pedig 7 méteres eltérés is lehet1 a különböző nyári mintázatok között.

Egy szett prémium abroncs ára elsőre borsosnak tűnhet, de érdemes rá befektetésként tekinteni, mivel ezek a termékek hosszú távon nemcsak nagyobb teljesítményt és kényelmet, hanem jelentős megtakarítást is kínálnak.

Kétszer annyi kilométer

egy garnitúrával

Az Auto Bild német autós szaklap 20 nyári gumiabroncs futásteljesítményét hasonlította össze idei nagyszabású tesztjében, és az összehasonlításból 63.200 km-es eredménnyel a

Goodyear Eagle F1 Asymmetric 6 került ki győztesen. Ez több mint kétszer akkora távolság, mint amennyit a tesztben utolsó helyre sorolt abronccsal lehet megtenni.

Ha a 20 vizsgált gumi árát elosztjuk a futásteljesítményükkel, azt kapjuk, hogy bár a Goodyear Eagle F1 Asymmetric 6 prémium termék, hosszú távon ez a legolcsóbb választás, mivel 1000 kilométerre vetítve mindössze 8,70 euróba kerül. Vagyis ezer kilométerenként fele annyi az ára, mint az utolsó helyre rangsorolt hét abroncs átlaga (16,14 euró). Az 50% pedig már jelentős spórolás.

Készen a villanyautókra

A korszerű nyári prémium gumikat már úgy tervezik meg, hogy az elektromos autók igényeinek is maximálisan megfeleljenek. A Good year minden abroncsnál figyel arra, hogy egyformán jól használható legyen belső égésű és elektromos hajtású járműveken is. A Goodyear Eagle F1 Asymmetric 6 nyári gumiabroncsot számos innovációval készítették fel a villanyautók nagyobb súlyának és nyomatékénak kezelésére.

Az abroncs mintázatát pedig úgy alakították ki, hogy az utastérbe minél kevesebb gördülési zaj szűrődjön be4. SoundComfort technológia bevetésével a gumi előző generációjához képest felére (akár 4 decibellel) mérsékelhető a belső zaj – ez különösen fontos elektromos hajtás esetén, amikor a gördülési zaj a leghangosabb hanghatás, ami bejut az utastérbe.

Csúcstechnológia

a sofőrök szolgálatában

A mintázat számos elismerést érdemelt ki piacra kerülése óta: az Auto Bild 2023-ban az abroncsot „Eco-Master”, a Goodyear-t pedig „Nyári gumik vezető gyártója” címmel tüntette ki, zsinórban immár a második évben.1 Az abroncs nemrég megnyerte az Auto Bild allrad tesztjét is.

A Goodyear Eagle F1 Asymmetric 6 számos élvonalbeli innovációt vonultat fel. A gondtalan utazást szolgálja SealTech technológia, amely

akár 5 mm átmérőjű futófelületi sérüléseket is képes tömíteni. (A funkció bizonyos méretekben érhető el.) A Dry Contact Plus technológia segít az abroncsnak alkalmazkodni a sofőr vezetési stílusához és az autó tulajdonságaihoz, illetve javítja a teljesítményt száraz úton. Vizes felületen a Goodyear autósport-tapasztalataira épülő Wet braking Pro technológia lehetővé teszi, hogy az abroncs nagyobb mikroérintkezést érjen el az útfelülettel, ami jobb kezelhetőséget és fékezést biztosít.

„A Goodyear több mint 125 éve játszik szerepet a mobilitás jövőjének alakításában piacvezető abroncsok kifejlesztésével. Idén nyáron díjnyertes és széles méretválasztékban elérhető Eagle F1 Asymmetric 6 gumiabroncsunkat ajánljuk a sofőrök figyelmébe, akik kiemelkedő vezetési élményt és nagy futásteljesítményt keresnek, függetlenül attól, hogy milyen autót vezetnek” – mondta el Sonia Leneveu, a Goodyear európai fogyasztói marketingigazgatója.

Ezért nem ajánlott fennhagyni nyárra a téli gumit

A Goodyear azt javasolja a járművezetőknek, hogy a jó idő beköszöntével cseréljék le a téli abroncsokat nyárira. A legfrissebb tesztek azt bizonyítják, hogy 15°C-os tavaszi időben a téli gumikkal körülbelül két méterrel hosszabb lesz a féktáv 80 km/h sebességről fékezve nedves úton. A német autóklub, az ADAC ajánlása ugyancsak az, hogy a balesetveszély elkerülése érdekében használjunk az évszaknak megfelelő abroncsot.6

„Minél melegebb a hőmérséklet, annál nagyobb a szakadék a téli és a nyári abroncsok teljesítménye között – magyarázza Laurent Colantonio, a Goodyear regionális technológiai igazgatója. – Ha fenn hagyjuk a téli gumikat, megváltozik az autó alapvető mozgási dinamikája, emellett a nyári abroncsok keveréke és kialakítása révén a kopási ütemük is jóval lassabb nyáron, ami pozitív hatással van a futásteljesítményre, a hatékonyságra és a fenntarthatóságra.”

Gumiabroncs-karbantartási tippek

Csak a megfelelő karbantartással hozhatják ki a legtöbbet prémium gumiabroncsaikból az autósok, és hosszú távon még pénzt is megtakaríthatnak.

Rendszeresen ellenőrizze, hogy nincs-e sérülés nyoma a gumik felületén, és győződjön meg róla, hogy abroncsai megfelelnek a minimális profilmélységre vonatkozó jogszabályoknak. A kopott gumiabroncsok teljesítménye különösen nedves úton esik vissza, mivel elkopik a víz elvezetésére szolgáló futófelület.

Legalább havonta egyszer ellenőrizze az abroncsok nyomását! Ha a nyomás túl alacsony, a gumik nem csak több üzemanyagot fogyasztanak, de növelik a kopást is, szélsőséges esetben pedig defektet is okozhatnak. Mindig kövesse a gyártó abroncsnyomással kapcsolatos útmutatásait. Ezek az információk az autó kézikönyvében találhatók meg. Soha ne használjon gumiabroncsokat az ajánlott terhelési index alatt.

Lehetőség szerint kerülje a járdaszegélyekkel és kátyúkkal való érintkezést! Továbbá a leghatékonyabb útvonal megtalálása és a nyugodt vezetési stílus növeli a gumiabroncsok élettartamát és csökkenti az üzemanyag-fogyasztást.

HIRDETÉSI AJÁNLAT KÉRÉSE: HIRDETÉSI AJÁNLAT KÉRÉSE: www.sajtokozpont.hu/ajanlatkeres

Egyetlen településen (városban, kerületben), regionálisan (megye, kistérség, járás), vagy országosan (és határon túl).

Rekordforgalmat ért el a használtautó-piac

Februárban az egy évvel korábbinál 28 százalékkal több, 77 800 személygépkocsi cserélt gazdát, ezáltal megdőlt a havi forgalomra vonatkozó 76 ezres rekord, amit 2022 márciusában állított be a piac – közölte a DataHouse adatai alapján a JóAutók.hu portál az MTI-vel.

A közlemény idézte Halász Bertalant, a JóAutók.hu vezérigazgatóját, aki elmondta: csaknem egy évnyi oldalazó mozgás után az év első két hónapjában jelentősen nőtt a belföldi használtautó-piac aktivitása, a havi adásvételek száma látványosan kitört az eddigi, 70 ezres sávból. Kiemelték, hogy a forgalom nem csupán a használt autóknál, hanem az újautó-piacon is élénkült: idén februárban 10 százalékkal több új személygépkocsit regisztráltak, mint tavaly ilyenkor. A reáljövedelmek újbóli emelkedését követően az eddig óvatosan kiváró vásárlók egy része már újra megjelent a piacokon. A kamatok csökkenésével pedig a hitelezett eladások száma is emelkedni kezdett. A használtautó-piacon az is segítette a folyamatot, hogy az elmúlt időszakban egyes használtautó-szegmensekben

akár 10 százalékot meghaladó mértékű áresés is lezajlott, így a vevők ismét reálisabb árakon juthatnak autóhoz.

Jelezték ugyanakkor, hogy az általános piaci környezet továbbra sem vetít előre további meredek emelkedést: a kereslet lassan, fokozatosan tér vissza, az adásvételek száma a következő hónapokban inkább a 75 ezres sávban stabilizálódhat.

Közölték, a magyarországi használtautó-piacon leggyakrabban alsó-középkategóriás személyautók, illetve kisautók cserélnek gazdát, amelyek 28, illetve 21 százalékos arányt képviseltek az év első két hónapjában. Előbbieknél a legnépszerűbb modellek közé tartozik az Opel Astra, a Ford Focus és a Volkswagen Golf. A kisautók listáját magasan a Suzuki Swift vezeti, amelyet az Opel Corsa és a Volkswagen Polo követ. A leggyakoribb modellek között a felsőközépkategória a Volkswagen Passattal, a Skoda Octaviával és a BMW 3-as szériával képviselteti magát.

Arra is kitértek, hogy a használtautó-piacon 2024 első két hónapjában 151 200 személyautó cserélt gazdát, ami 18,7 százalékos növekedés az előző év hasonló időszakában regisztrált 127 400-as értékhez képest. Az importált használt autók száma ugyanebben az időszakban 18 600 darab volt, ami 9,4 százalékkal múlja felül az egy évvel korábban mért 17 000-es értéket.

Nincs pontos képük a jogairól és lehetőségeikrő

A nők fele nem tér vissza eredeti munkahelyére a szülés után

A közlemény szerint tízből négy, szülési szabadságról visszatérő nő került már olyan helyzetbe, hogy nem vette vissza a munkáltatója, pedig a hatályos jogszabályok alapján ez kötelező

A válaszadók további 14 százalékánál pedig a megszűnt munkakörre hivatkozva nem adtak más lehetőséget a viszszatérésre.

Jelezték ugyanakkor, hogy a megkérdezett munkáltatók 68 százaléka rugalmasnak tartja a

A nők csaknem fele nem tér vissza eredeti munkahelyére a szülési szabadságot követően – közölte a Profession.hu legfrissebb kutatása alapján az MTI-vel. www.facebook.com/horvathklimagyor.hu

szülési szabadságról visszatérő dolgozóknak kínált feltételeket, és pusztán 5 százalék látja úgy, hogy nem segíti eléggé a kisgyermekes szülők visszaintegrálódását.

A közlemény szerint a munkavállalók jelentős részének nincs pontos képe a jogairól és lehetőségeiről, a munkáltatókat pedig sokszor felkészületlenül éri, amikor egy alkalmazott bejelenti, hogy gyermeket vár.

Ezért Az emberi oldal nevű

kezdeményezéssel a Profession.hu az UNICEF Magyarországgal együttműködésben idén a gyermekvállalást tervező és a munkaerőpiacra kisgyermekes szülőként visszatérő munkavállalókat és az őket alkalmazó munkáltatókat segíti. A szülési szabadság előtti és utáni folyamatok átgondolásával, tudatos tervezéssel és családbarát intézkedésekkel a munkáltatók és a munkavállalók egyaránt nyernek – tették hozzá.

A Profession.hu a reprezentatív felmérésben 1000 munkavállalót és 400 munkaadót kérdezett meg.

A magyar munkavállalók csaknem fele váltana munkahelyet

A magyarországi munkaerőpiacon szinte minden második alkalmazott váltana munkahelyet, amelynek kiválasztásánál a fizetés mértéke és a munkahely elhelyezkedése számít elsősorban – közölte a Profession.hu negyedéves reprezentatív kutatása alapján az MTI-vel.

Országos felmérésében az álláskeresési portál megállapította, hogy szinte minden második, 18-65 év közötti magyar munkavállaló potenciális jelölt lehet a munkatársakat kereső vállalatok számára. A válaszadók 12 százalékát adó aktív munkakeresők mellett ugyanis nem elhanyagolható lehetőség a passzív munkakeresők (a megkérdezettek 36 százalékának) megszólítása: ők azok, akik ugyan nem mennek a meghirdetett állások után, viszont kifejezetten nyitottak egy jó ajánlatra.

Hozzátették, hogy az állást keresők fele nem szűkíti a lehetőségeit kizárólag arra az ágazatra, amelyben éppen dolgozik, vagy dolgozott legutoljára, hanem más területeken is érdeklődik az elérhető pozíciók után. Csaknem harmaduk pedig pályát módosítana, ezért kifejezetten más szektor álláshirdetéseit böngészi.

Kiemelték, hogy az új állás kiválasztásakor a munkavállalóknak a legfontosabbak az anyagiak: a fizetés mértéke a magyar munkavállalók 87 százalékánál az első helyen áll.

A közlemény idézte Dencs ő Blankát, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakért ő jét, aki elmondta kutatásukat 2022 óta negyedévente végzik, a bér ez id ő alatt mindig az els ő helyen szerepelt.

A munkavállalók szemében sokat számít még a munkahely elhelyezkedése (67 százalék), illetve a munkaid ő és munkarend (58 százalék), aminek jelent ő sége a pandémia alatt és után er ő södött meg. Ezt követik az olyan árnyaltabb jellemz ő k, mint a munkakörülmények, a kollégák, a csapat. A szakmai ambícióval kapcsolatos elvárások 20 százalék alatt vannak.

A felmérés alapján az emberek párhuzamosan több csatornát használnak új munkahelyük megtalálására. Az aktív keresők többsége állásportálokon böngészi az elérhető hirdetéseket, de népszerűek az apróhirdetésekkel foglalkozó internetes oldalak is, illetve tíz munkakeresőből hárman a munkaügyi központhoz fordulnak ilyenkor segítségért. Mindezek mellett fontos szerep jut az informális forrásoknak is: minden második ember hívja segítségül barátait, ismerőseit, amikor új munkahelyre vágyik és a közösségi médiát is hasonló gyakorisággal használják ilyenkor.

A Profession.hu idei első negyedéves online felmérésébe a 18-65 év közti magyar lakosságból 1500 embert vontak be.

HIRDETÉSI AJÁNLAT KÉRÉSE: HIRDETÉSI AJÁNLAT KÉRÉSE: www.sajtokozpont.hu/ajanlatkeres

Egyetlen településen (városban, kerületben), regionálisan (megye, kistérség, járás), vagy országosan (és határon túl).

Az NMHH és az Adatvezérelt Marketing Szövetség kutatása

Az idősebbek kiszolgáltatottabbak az online veszélyekkel szemben

Az 50–79 éves magyarországi internetezők 97 százaléka napi rendszerességgel használja az internetet. Bár átlagosan mintegy két órát töltenek naponta az interneten, kevesen tartoznak a digitálisan felkészültek közé, ezért jobbára bizalmatlanok és kevésbé tudatosak – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és az Adatvezérelt Marketing Szövetség (DIMSZ) friss közös kutatásából.

„Az idősebb népesség online szokásai és a digitalizáció veszélyei” című elemzés szerint az idősebb korosztály 58 százaléka naponta többször, 13 százaléka pedig szinte folyamatosan használja az internetet. A hírolvasás, e-mailezés és tájékozódás mellett a közösségi média, a chatelés és a különösebb cél nélküli böngészés tartozik a leginkább jellemző tevékenységeik közé.

„Az idősebbek közel 50 százaléka fokozottan kiszolgáltatott az online veszélyekkel és csalásokkal szemben. Különösen jellemző ez a 64 éven felüliekre, egyedül élőkre és vidékiekre. Ezért mind a környezetükben élőknek, mind a szolgáltatóknak és a hatóságoknak fokozottan oda kell figyelniük rájuk, támogatniuk kell őket abban, hogy megtalálják a védekezés megfelelő formáit” –hívta fel a figyelmet Soós Edina, az NMHH kutatásszervezője a DIMSZ által szervezett Adatvezérelt reggeli elnevezésű rendezvényen.

Az 50–79 éves internetezők

89 százaléka egyáltalán nem szívesen adja meg az adatait az interneten, és közel ugyanenynyien nem fizetnek online, inkább utánvéttel vásárolnak. A teljes célcsoport 80 százaléka tart a számítógépes vírusoktól, de a magukat körültekintő internetezőnek tartók 28 százaléka is gyakran kattint félrevezető tartalomra vagy linkre. Az online világot a megkérdezettek fele tartja veszélyesebbnek az offline-nál, és hasonló arányban tartanak az internetes átverésektől is.

Csalás észlelése esetén a válaszadók 47 százaléka a rendőrséghez fordulna, de az informális segítségkérés (család, barátok) és a szolgáltató felkeresése is (13-13%) jellemzőbb, mint a segítő szolgáltatások és online felületek igénybevétele, aminek aránya 5 százalék, vagy az alatt van.

Félelmeik ellenére hirdetésblokkolót csak 33 százalékuk, titkosított csatornákat pedig mindössze 21 százalékuk használ. A válaszadók legfőbb félelme az adatlopás,

adathalászat, de sokan említették a számítógépes vírusokat (42%) és a „csalást, átverést” (37%) is.

A kutatásból az is kiderül, hogy a többség ismer és használ valamilyen online védelmet. Ezekből a leginkább elterjedt a biztonságos jelszó (78%), a vírusirtó és a tűzfal használata (70-70%). A személyes adatok elrejtésének lehetőségét 45 százalékuk ismeri, a komolyabb védelmi mechanizmusok (kétfaktoros azonosítás, biometrikus azonosítás) használati aránya nem haladja meg a 20-30 százalékot ebben a korosztályban.

A kutatás szerint az érintettek a csalási, online támadási módok többségét ismerik, ezen belül a legtöbben az ártó szándékú hírlevéllel, a hamis termékeladással, a hamis nyereményjátékkal vannak tisztában; ezek esetében a károsultak aránya is relatíve magas, 10 százalék feletti. Az idősek körében az SMS-ben kapott kártékony link szedi leggyakrabban az áldozatait.

Microsoft, Google, PayPal, Apple, Wish, TikTok, Temu...

GVH büntetések, eljárások, versenykorrekció…

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nagy hangsúlyt helyez a fogyasztók védelmére az online térben is, és elemzi a mesterséges intelligencia piaci versenyre gyakorolt hatását is –közölte a GVH az MTI-vel.

A GVH közleménye szerint a mesterséges intelligencia robbanásszerű terjedése torzíthatja a versenyt a digitális ágazatokban és kiszolgáltatottabb helyzetbe hozhatja a fogyasztókat.

A GVH is kezdeményezett már eljárást a mesterséges intelligencia alkalmazásához kapcsolódóan: a Microsofttal szemben 2023-ban indult eljárás, amiért a vállalat valószínűleg nem tájékoztatja a fogyasztókat

megfelelően a mesterséges intelligencián alapuló chat funkciót használó keresőjéről.

A közleményben emlékeztetnek, hogy az új fogyasztóvédelmi kihívásra tekintettel a GVH idén piacelemzést kezdeményezett a mesterséges intelligencia hatásairól a versenyre és a fogyasztói döntésre.

Az online térben máskor is volt már szükség intézkedésre nemzetközi nagyvállalatok ellen. Az elmúlt években a

Google és a PayPal számára írt elő versenykorrekciós kötelezettségeket a GVH, az Apple és a Booking.com pedig jelentős versenyfelügyeleti bírságokat fizetett.

A világ egyik legnagyobb ekereskedelmi piacterével, a Wish-sel szembeni vizsgálat tavaly februárban ért véget, szintén tavaly, november végén zárult le a TikTok elleni nemzetközi hatású ügy. A Temu üzemeltetőjével szemben pedig elkezdődött a versenyfelügyeleti eljárás, amiért az internetes piactéren a cég vélhetően megtéveszti az ügyfeleket – írták.

Az online vásárlási szokásokat vizsgálta az NMHH

Kevesebbet költünk a neten

Megtorpant az online vásárlás korábbi növekedési üteme –állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása.

Az internetes vásárlás ugyanakkor hozzátartozik a legtöbb ember mindennapjaihoz, 2023ban a magyar felhasználók 80 százaléka vásárolt legalább egy terméket a weben keresztül.

Az online vásárlás ugyan továbbra is jelentős szerepet tölt be a kiskereskedelemben, ám a szektor korábban tapasztalt növekedése megtorpant. A KSH adatai szerint 2009-től 2021-ig az interneten értékesített áruk összértéke évről évre gyorsabban növekedett, mint a teljes kiskereskedelem. 2022ben viszont a hosszú felívelő trend megszakadt, majd tavaly tovább romlott. Az NMHH kutatása szerint 2023-ban a ma-

gyar internetezők 80 százaléka vásárolt legalább egy terméket online. A legtöbben, 47 százalékuk ruhát, vagy cipőt, amelyet az egészséggel kapcsolatos termékek, valamint az élelmiszerek és italok követtek.

2021 és 2023 között az egy vásárlásra eső költés nem csökkent, sőt a vásárlók becslése alapján a vizsgált 14 termékcsoport szinte mindegyikénél jelentősen emelkedett az alkalmanként kifizetett összeg. A legnagyobb kosárérték-növekedés az élelmiszereknél és italoknál volt: egy online élelmiszer-bevásárlás például 9 ezer forintról 16 ezer forintra drágult, ami érthető az idő-

Sünike elhatározza, hogy elkéri a mókuskától a létráját. Elindul hozzá, ám pár perc múlva elgondolkodik: – Mi van, ha nem lesz otthon? Na mindegy!

Megy tovább. Pár perc múlva ismét támad egy gondolata: – És ha ide sem adja? Na, mindegy!

Megy tovább, majd megint megáll: – Hátha pénzt kér érte!

30 perc múlva odaér a mókuskához, ám addigra minden tüskéje égnek áll már az idegtől. Felkiabál a mókuskának: – Tudod mit mókuska! Dögölj meg a létráddal együtt!

szakban tapasztalt kiugró élelmiszer-infláció mellett. Hasonló áremelkedés állapítható meg a háztartási tisztítószereknél és vegyszereknél.

Az egy főre jutó vásárlási alkalmak számát is vizsgálta a hatóság. Bár a lakberendezési cikkek és építőanyagok, barkácscikkek vásárlási gyakorisága csökkent, a többi termékcsoporté kisebb-nagyobb mértékben, de növekedett. A divatcikkek esetén emelkedett leginkább ez a mutató: egy vásárló átlagosan már háromszor rendel egy év alatt ruhát, vagy cipőt.

A negatív trend viszont nyilvánvalóan megmutatkozik az egyes árucsoportokból vásárlók csökkenő számában. Ez a visszaesés a fiatal, 16-35 éves korosztályt érintette leginkább. Az online rendelők aránya mindegyik termékcsoportnál mérséklődött a vizsgált időszakban, de annak mértékében jelentős különbségek vannak árutípusok szerint. A legkisebb arányú visszaesés a divatáruk online vásárlóinak éves arányában volt (mínusz 12 százalék). Az élelmiszereknél, valamint az egészséggel kapcsolatos termékeknél (pl.

gyógyszereknél, gyógyhatású készítményeknél) a csökkenés szintén mérsékelt. Ezzel szemben mintegy megfeleződött az online vásárlók aránya az építőanyagoknál, barkácscikkeknél, valamint a járműveknél és járműalkatrészeknél. Általában azoknál az árucsoportoknál csökkent kevésbé a vásárlók száma, amelyekre a kisebb értékű, de gyakori vásárlás jellemző, a nagyobb értékű költések viszont már inkább elmaradtak a bizonytalan 2022-es és 2023-as években.

Mindegyik vizsgált termékcsoportnál igaz, hogy minél magasabb valakinek a jövedelme, annál valószínűbb, hogy online vásárol. A jövedelem a jármű és járműalkatrész internetes beszerzését befolyásolja leginkább. 300-400 ezer forintos nettó jövedelem mellett az emberek 16 százaléka vásárol

ilyen terméket online, 700 ezer forint felett viszont a vásárlók aránya ennek duplája.

Az életkornak és a nemnek szintén jelentős hatása van az online vásárlásra. Minél fiatalabb valaki, annál szívesebben vásárol az interneten divatárut, kiszállított készételt, élelmiszert és italt, könyvet, kozmetikumot, telefont, szórakoztató elektronikai, számítástechnikai és lakberendezési cikkeket. Az idősebbek viszont nagyobb valószínűséggel rendelnek gyógyszert, gyógyhatású terméket az interneten. Annak valószínűsége, hogy egy nő online rendel ruhát, vagy cipőt 53 százalék, míg a férfiaknál csak 39 százalék. De a gyógyhatású készítmények, könyvek, kozmetikumok, háztartási tisztítószerek, lakberendezési tárgyak internetes vásárlása is a nőket jellemzi inkább. A férfiak viszont telefont,

szórakoztatóelektronikai, számítástechnikai, barkács cikkeket, építőanyagot, járművet, alkatrészt rendelnek nagyobb valószínűséggel.

A kisebb városokban, községekben, ahol kevesebb az üzlet és kisebb a választék, az emberek inkább rendelnek online ruhát vagy cipőt, kozmetikumot, háztartási gépeket, szerszámokat, építőanyagot, barkácscikket, járművet, vagy alkatrészt. Az online rendelt élelmiszer és ital, valamint a készétel-kiszállítás viszont sokkal inkább nagyvárosi szokás, ahol a házhozszállítást kínáló áruházak, éttermek és futárcégek választéka is nagyobb. Annak valószínűsége például, hogy egy budapesti lakos online rendeljen élelmiszert 34 százalék, míg egy községi lakos esetén csak 26 százalék.

– a megyei és regionális lapoknál az adott terület hirdetéseivel, híreivel kerül kiegészítésre pluszként mellékletes megjelenéssel, vagy „mutációval” (cserével), amit célzottan küldünk HírM@il üzenetben az adott területen, régióban élő lakosoknak és vállalkozóknak

Országos / Országos + Megyei / Országos + Megyei + Regionális. Fővárosban: Országos + Budapesti / Országos + Budapesti + Regionális (Buda, Észak- és Dél-Pest).

A regionális területek a korábbi kistérségek, vagy a járások felosztása alapján vannak meghatározva.

Ajánlat kérése: www.sajtokozpont.hu/ajanlatkeres www.sajtokozpont.hu AZ ORSZÁGOS MAGAZIN TARTALMA MINDEN TERÜLETEN MEGJELENIK