Tízből kilenc magyar kiszúrja a hamis terméket

Az Európai Unióban a magyarok vannak a legnagyobb mértékben tisztában azzal, mi is a szellemi tulajdon, és a magyar fogyasztóknak csak 9 százaléka szokott elbizonytalanodni a hamis termékek felismerése terén az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatalának legfrissebb tanulmánya szerint – tájékoztatta a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) az MTI-t.

Az elemzés szerint uniós szinten a válaszadók 83 százaléka mondta azt, hogy nagyon jól, vagy jól érti a szellemi tulajdon fogalmát. A megértés azonban országonként jelentősen eltér: az első helyen Magyarország és Portugália áll 92-92 százalékkal, míg Dániában csak 49 százalék, Svédországban pedig 47 százalék ez az arány.

A tanulmány vizsgálta a hamisított árukkal kapcsolatos fogyasztói magatartásokat is. A magyar fogyasztók abban is élen járnak, hogy kevesen vesznek szándékosan illegális terméket, csak 9 százalékuk vásárolt ilyet. Ez az adat Dániában és Hollandiában 26-26, Bulgáriában 31, Romániában pedig 72 százalék volt.

A világhálón elérhető illegális tartalmakkal kapcsolatban a dánoknak csak 24 százaléka mondta azt, hogy elfogadhatónak tartja az internetről illegálisan, személyes használatra szánt tartalom beszerzését, míg a szlovákok 58, a szlovének 56 százalékban gondolják így. A

Rozoga kocsi gurul be a benzinkútra. – Tele kérem! – mondja a sofőr a kutasnak.

A benzinkutas kételkedve néz rá:

– Biztos, hogy bír ez még menni annyi kilométert?

Hölgyem, van egy kis műszaki probléma a kocsiban.

– Igen? Mi az?

– Rövidzárlat.

– Tényleg? Akkor hosszabbítsa meg.

„A pénz beszél: azt mondja, viszlát.”

HIRDETÉSI AJÁNLAT KÉRÉSE: HIRDETÉSI AJÁNLAT KÉRÉSE: www.sajtokozpont.hu/ajanlatkeres Egyetlen településen (városban, kerületben), regionálisan (megye, kistérség, járás), vagy országosan (és határon túl). magyar válaszadók között ez az arány 54 százalék. A felmérés szerint az európaiak 12 százaléka tavaly kizárólag sportközvetítéseket nézett illegális forrásokon keresztül. Magyarországon ez az arány csak 6 százalék volt, míg Görögországban és Bulgáriában a sportrajongók 20-21 százalék választott illegális csatornát.

Lábody Péter, az SZTNH elnökhelyettese a hivatal közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy a szellemitulajdon-jogok tiszteletben tartása a feltalálók, alkotók számára kiemelten fontos, ez részben a megélhetésük forrása is. Az SZTNH minden fórumon hangsúlyozza a szellemi tulajdon védelme, illetve a hamisítványok, a hamisítás, az online kalózkodás elleni közös fellépés jelentőségét – közölte.

Az online rendelé s eknél a ma g yar v ásá rl ó k 74 s z á zaléka a g yor s h á zhoz s z á llít ás t tart j a az e g yik le g fonto s abb tényez ő nek, különö s en i g az ez élelmi s zerek va g y g y óg yhat ás ú ké s zítmények rendelé s énél – közölte a DODO technol óg iai é s lo g i s ztikai v á llalat a le g fri ss ebb felméré s e alap já n.

Idén március és április között a Behavio Labs végezte a reprezentatív felmérést, amelybe a magyarországi online vásárlók közül 1200 embert vontak be.

A kutatásból kiderült, hogy a megkérdezettek 37 százaléka az elmúlt egy évben azért szakította meg az online vásárlás folyamatát a termékek kiválasztását követ ő en, mert a kiszállítási lehetőségek között nem szerepelt elég gyors kézbesítés, csaknem 30 százalékuk pedig a korábbi túl lassú házhoz szállítás miatt nem vásárolt újra egy webáruházban.

Közölték, az aznapi kiszállítás nem csupán az ügyfél elégedettség miatt válik egyre fontosabbá, a vásárlói döntéseket és így az értékesítés volumenét is pozitívan befolyásolhatják a gyorsabb kézbesítési lehetőségek.

Rámutattak, hogy a Z generáció tagjainak 32 százaléka, míg az X generáció 23 százaléka részesíti előnyben a 90 perces vagy aznapi kézbesítést. A termékkategóriákat tekintve a gyors kiszállítás igénye az online élelmiszervásárlásnál és a gyógyhatású készítményeknél a legmagasabb. A fővárosiak és a kisebb városokban élők között is érzékelhető a különbség az aznapi kiszállítás fontosságának megítélésében: a budapesti válaszadók körében 7 százalékkal magasabb azok aránya, akik a gyors, a megrendelés napján megvalósuló kézbesítést tekintik ideálisnak.

Hozzátették, a megkérdezettek csaknem harmada hajlandó lenne plusz összeget1600-2400 forintot – fizetni az aznapi kiszállításért, negyedük pedig akár ennél is többet fordítana erre.

A kutatásból az is kiderült, hogy az online vásárlást kínáló weboldalak közötti választásnál a kedvező árak és a termékek magas minősége mellett a házhoz szállítás költsége és módja is döntő tényező. A felmérésben résztvevők több mint 90 százaléka leginkább a szállítás árát tart- ja fontosnak, de több mint négyötödüket az is befolyásolja, hogy van-e lehetőség a preferált szállítási mód kiválasztására.

A DODO aznapi kiszállításra specializálódott nemzetközi logisztikai vállalat, ügyfelei között olyan vállalatok szerepelnek, mint a KFC, a Hervis, a ROSSMANN vagy a SPAR. A több mint 2300 futárral és több mint 1000 autóval rendelkező DODO Csehország, Magyarország, Ausztria, Németország, Szlovákia, Lengyelország és Bulgária számos városában van jelen, Magyar országon a többi között Budapesten, Miskolcon, Debrecenben és Szegeden.

Értesülj azonnal a Hírnök megjelenéséről