A kiberbűnözők pénzt és információt akarnak

Marsi Tamás, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet főosztályvezetője sajtótájékoztatón arról beszélt, a kiberbűnözők elsősorban pénzt, másodsorban információt akarnak szerezni, amivel később hozzájuthatnak a pénzhez; az elkövetéseknél az emberi hiszékenységre építenek, és a leggyengébb láncszemre, az emberre fókuszálnak, azaz jellemzően olyan ajánlatot tesznek, ami „túl szép ahhoz, hogy igaz is legyen”, és valószínűleg nem is az.

Elmondta: jelenleg a legnépszerűbb, kibertérben elkövetett csalás a webáruházas és az úgynevezett „anydeskes” csalás. Hozzátette: a webáruházas csalás lényege, hogy az online térben gyanúsan olcsó terméket hirdetnek, de a megrendelt helyett egy olcsóbbat és silányabbat küldenek. Vannak, akik nem is akarják leszállítani a terméket, ezeknél a webáruházaknál a bűnözők a vásárlók adatait akarják megszerezni. A legfontosabb figyelmeztető jel, ha nagyon alacsony az ár, külföldi szerverről működik a webáruház, csak előre, online lehet fizetni és nagyon széles határidőt szabnak meg a szállításra. Jelezte: régebben a magyartalan megfogalmazást is a figyelmeztető jelek közé sorolták, de mostanában már nagyon profi fordítások vannak ezeken az oldalakon.

A főosztályvezető közölte: mostanában megint „felfutott” az „anydeskes” csalás, amikor a bűnözők ráveszik az áldozatot arra, hogy telepítsen a számítógépére egy programot, majd ennek segítségével megszerzik a felhasználó adatait.

Megjegyezte: a bűnözők jel- lemzően az online piactéren veszik fel a kapcsolatot a sértettel, elhitetik, hogy megvennék a sértett által hirdetett árut, de közben ráveszik a program telepítésére.

Hangsúlyozta: egy idegen kedvéért ne telepítsen senki semmilyen programot számítástechnikai eszközére.

Marsi Tamás elmondta, a megelőzésben fontos szerepe van a KiberPajzsnak, valamint a hozzá hasonló, országok közötti kibervédelmi együttműködéseknek, amelyek segítenek a csaló webáruházak eltávolításában. Hozzátette: a bűnözők ugyanakkor gyorsan tudnak új webáruházat létrehozni, ezért folyamatosan dolgozni kell az online csalók ellehetetlenítésén.

Dorogi Rajmund, az Igazságügyi Minisztérium áldozatsegítésért felelős főtanácsadója emlékeztetett: KiberPajzs néven közös oktatási és kommunikációs együttműködést indított a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet és az

Országos Rendőr-főkapitányság, amihez tavasszal az Igazságügyi Minisztérium (IM) is csatlakozott.

Mint mondta, mivel az online térben elkövetett bűncselekmények száma nő, az IM áldozatsegítő területe májusban meghirdette a „KiberKedd” elnevezésű figyelemfelhívó kampányt, ahol az Áldozatsegítő Központ közösségimédia-felületein bemutatták a különböző csalástípusokat és azt is, hogyan előzhetők meg.

Bejelentette: a KiberPajzs résztvevői augusztus 8-tól közösen viszik tovább a kampányt, és minden hónap első keddjén kibervédelemmel, digitális biztonsággal, megelőzéssel kapcsolatos tartalmakat tesznek közzé saját csatornáikon.

Hozzátette: az összehangolt megjelenés segít a szélesebb nyilvánosságnak a csalások felismerésében, de ha valaki bűncselekmény áldozatává vált, keresse a legközelebbi Áldozatsegítő Központot vagy Pontot, illetve hívja az éjjelnappal ingyenesen hívható áldozatsegítő vonalat a 06-80225-225-ös számon.