Területek: Országosan és megyei megjelenésekkel, Budapesten, Pest Megyében, Heves Megyében... plusz regionális kiegészítéssel is... ...és határon túl...
Alapítva: 1992. – Első lapengedély kiállításának időpontja: 1992. szeptember 29.
jelenik meg és
e-mail,
de a www.lapkozpont.hu
területenként az
felületén!!!
A Hírnök HírM@il egyedi, új műfaj a tájékoztatásban, amelyet a Hírnök Média hozott létre! A HírM@il üzenetek kizárólag híreket és lap megjelenéseket, illetve ajándékokat tartalmaznak INGYENESEN és reklámmentesen! Feliratkozás: www.hirmail.hu
Az ORSZÁGOS magazin tartalma minden területen megjelenik
– a megyei és regionális lapoknál az adott terület hirdetéseivel, híreivel kerül kiegészítésre pluszként mellékletes megjelenéssel, vagy „mutációval” (cserével), amit célzottan küldünk HírM@il üzenetben az adott területen, régióban élő lakosoknak és vállalkozóknak Országos / Országos + Megyei / Országos + Megyei + Regionális. Fővárosban: Országos + Budapesti / Országos + Budapesti + Regionális (Buda, Észak- és Dél-Pest). A regionális
máshol történő megjelenéséhez kiadónk hozzájárulása szükséges.
Fotók, grafikák: pixabay – www.pixabay.com freepik – www.freepik.com
köménymag, gyömbér
Hozzátette, a kísérletezés és a kutatás arra fókuszál, hogy „fel tudnak-e támasztani” olyan középkori magyar sörtípusokat, amelyek a mai fogyasztók számára is élvezetes sörökké tudnak válni. Kiemelte: vannak olyan kiadványok, amelyekben a középkori Magyarország sörtípusai és azoknak fűszerei szerepelnek. A kísérletekből pedig az derül ki, hogy melyik fűszerekkel működne ma is jól a sörfőzés, és
melyekkel nem. Bízom benne, hogy a jövőben lesz olyan főzde, amelynek üzemeltetői meglátják a lehetőséget a középkori magyar sörökben –hangsúlyozta Pelles Márton.
Az 1500-as évek elejétől korlátozták a sörök fűszerezését a komlóra, de korábban, a középkori Magyar Királyságban különböző fűszereket is használtak, például köménymagot, gyömbért és borsikafüvet is – ismertette Pelles Már-
ton. A magyar sörfőzés hagyományáról elmondta, hogy már az Árpád-korban több liter sörrel adóztak évente házanként a magyar jobbágyok, a dömösi prépostság pedig évi csaknem 16 ezer liter sört adózott.
A 14. században kialakultak az első sörfőzdék, de később, a török idők után a német sörhagyományok vették át az uralmat, és a magyar történelmi sörfőzés egy kissé feledésbe merült. Éppen ezért tesznek kísérletet arra, hogy hagyományos sörfajtákkal élesztenék újra a történelmi magyar sörfőzést – húzta alá.
számára www.sajtokozpont.hu/egyuttmukodes Magazinunk fejlesztésével kiépítettük honlap hálózatunkat, így a – Hírnök Hírportál: www.hirnok.hu – Info-Központ: www.info-kozpont.hu – Címjegyzék: www.cimjegyzek.hu – Sajtóközpont: www.sajtokozpont.hu – Állásportál: www.jobvip.hu – Ajándék oldal: www.hirnokajandek.hu egy jól működő rendszert alkotnak (Főbb területeink: www.hirnok.hu/rolunk). 1992 óta folyamatosan fejlesztett, modern rendszerünket tudjuk hasznosítani, sajtó megjelenés, megyei, regionális, helyi tájékoztatás, hirdetések szervezése, terjesztés, illetve e-mail lapküldés stb. területén. Érdeklődni: 06-20-9359-952 hirnok@hirnok.hu
A munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder csaknem 7 ezer munkavállaló béradatait dolgozta fel az elemzésében.
A statisztikák alapján a régiók többségében 1400 és 1600 forint között mozog a fizikai dolgozók átlag órabére. Közép-Magyarország és a főváros ugyanakkor kiugrik a magyarországi mezőnyből: ezeken a területeken az órabérek átlagos nagysága már meghaladta a 2000 forintos szintet is.
A közleményben Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója kiemelte: fordulóponthoz ért a magyarországi munkaerőpiac, hosszú évek óta nem volt példa arra, hogy a béremelések mértéke elmaradjon az infláció mögött. A fizikai munkabérek reálértéke jelen-
A harmadik negyedévben a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére 1579 forint volt, ami 11 százalékos növekedés az előző év azonos időszakában mért 1429 forinthoz képest – közölte a Trenkwalder és a Moore Hungary az MTI-vel. www.jobvip.hu
leg 9 százalékkal kisebb, mint 12 hónappal ezelőtt volt. Ugyanakkor jelezte, az eltérésnek ez a mértéke várhatóan nem lesz tartós, a munkáltatók többsége hagyományosan az év elején emeli a béreket, és a minimálbér jövő évi emelkedése is felfelé fogja mozdítani az átlagórabéreket.
A Moore Hungary tanácsadó és könyvvizsgáló cég ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég magyarországi leányvállalatánál dolgozó csaknem 500 középvezető béradatait vizsgálta meg. A 700 ezer és 1 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottaknál a béremelkedés mértéke az idén a harmadik negyedévben átlagosan 10 százalék volt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere a közleményben megjegyezte, a középvezetői szegmensben is arra számítanak, hogy a cégek nem tudják majd az inflációt teljesen kompenzálni a béremeléssel. Az energiaés egyéb működési költségek brutális emelkedése miatt sok cégnél jelenleg a folyamatos működés biztosítása a fő cél.
Valamivel jobb helyzetben vannak a nemzetközi piacokon működő cégek, amelyeknek központjai euróba átszámolva kevésbé érzik majd meg a várható béremelkedést. A recessziós hangulatban ugyanakkor a munkavállalók körében kezd felértékelődni a stabil, biztos munkahely lehetősége, így reálbér-csökkenés esetében sem várható a fluktuáció megerősödése a következő időszakban – tette hozzá Hajnal Péter.
Anya és a lánya esküvői ruhát választanak a lány esküvőjére. – Úgy örülök, hogy ilyen szép fehér ruhában mész férjhez! – mondja az anya – Mit jelent a fehér ruha?
– Tudod, a szokások szerint, ha valaki szűzen megy férjhez, akkor fehér ruhában járul az oltárhoz, egyébként pedig világoskékben. A lány elpirul: – És van hozzá kék kesztyű?
A világjárványoktól és energiaválságoktól tartanak leginkább a magyar cégvezetők az Ericsson üzleti ellenállóképességet vizsgáló legfrissebb jelentése szerint – közölte a svéd távközlési berendezésgyártó az MTI-vel.
A világszerte 30 országban – köztük Magyarországon is –összesen 9200 vállalatvezető és alkalmazott megkérdezésével készített kutatásból kiderül: a döntéshozók 42 százaléka már ma is úgy gondolja, hogy az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák kihívást jelentenek, és még többen vélik, hogy a jövőben is megmarad ez a helyzet. A magyar vállalatvezetők az átlagosnál kevésbé tartanak ettől, csupán 28 százalékuk érzi az éghajlatváltozást jelentős problémának –áll a közleményben.
A magyar válaszadók külföldi kollégáikhoz hasonlóan a pandémiákat tartják a legnagyobb valószínűséggel bekövetkező és legnagyobb ve-
széllyel járó válsághelyzeteknek: 10-ből 9 megkérdezett tart újabb világjárványtól.
A többi potenciális rizikófaktor kapcsán a magyarok az átlagnál kevésbé aggódnak. Kivétel ez alól a munkahelyi balesetekkel és a korrupcióval kapcsolatos válságok bekövetkezése: előbbitől 41, utóbbitól 37 százalék tart. A hazai vállalatvezetők a világjárványok után – 44, illetve 42 százaléknyian – az ellátásilánc-zavarok és energiaválságok esélyét tartják a legmagasabbnak.
A kutatás szerint a felkészülést a digitalizáció és az automatizálás vezérli: a kidolgozott alkalmazkodási stratégiával rendelkező vállalatok 90 százaléka olyan technológiákba fektet, mint az 5G, amelyek
Megy be a postás a kapun, viszi a levelet. Látja, hogy a kutya el van engedve.
– Nem kell tőle félni! – mondja a gazda – Most lett kiherélve, bágyadt még. – Nem is attól félek, hogy megdug, hanem, hogy megharap!
lehetővé teszik a távmunkát, a digitalizálást és az automatizálást, jobb pozíciót teremtve ezzel a zavarok kezeléséhez.
Tízből 7 döntéshozó mondta, hogy az infokommunikációs technológiák jelentősen hozzájárulnak szervezetük felkészültségéhez. A válaszadók 72 százaléka szerint fontos, hogy a mobilhálózatok ellenálljanak a zavaró eseményeknek, válságoknak. A magyar válaszadók között még magasabb, 80 százalékos ez az arány. Globális viszonylatban a leginkább az olyan technológiáktól remélik a cég ellenállóképességének növelését, mint a mesterséges intelligencia, a virtuális valóság, vagy az intelligens energiamenedzsment. Átlagosan 10 válaszadóból 6 tartja hasznosak ezeket a megoldásokat a kutatás szerint.
A magyar válaszadók csaknem azonos arányban tartják fontosnak a válsághelyzetek átvészelését elősegítő digitális megoldások bevezetését, mint más országok, ugyanakkor a felsorolt konkrét technológiákra egyelőre csak 45 százalékuk nyitott.
A mai napig befolyásolja az emberi egészséget az 1300-as évben Európában pusztító pestisjárvány után elterjedt génmutáció – derült ki a korabeli áldozatok maradványainak DNS-vizsgálatából.
Amikor a Fekete Halál végigsöpört Európán és lakosságának csak a fele élte túl a járványt, olyan erős genetikai nyomot hagyott az emberiségen, amely jelenleg is összefügg egyes betegségek kialakulásával – idézte a Nature tudományos lap friss számában közölt tanulmányt a BBC hírportálja.
A több évszázados emberi maradványok úttörő jelentőségű DNS-elemzése megállapította, milyen mutációk segítettek túlélni a pestisjárványt, az emberi történelem legjelentősebb, leggyilkosabb és legsötétebb eseményeinek egyikét, mely a becslések szerint akár 200 millió ember halálát okozhatta.
A kutatók úgy sejtették, egy ilyen mértékű katasztrófa befolyásolhatta az emberi evolúciót. Mintát vettek 206 korabeli csontváz fogaiból, és pontosan meg tudták határozni, hogy az egyes maradványok a járvány előtti, alatti, vagy utáni időkből származnak.
Az elemzett csontok közül volt, amelyik londoni járványtömegsírokból, több pedig dániai temetőkből került elő.
A tanulmány kiemelkedő eredményei az ERAP2 elnevezésű génmutációival kapcsolatosak. Aki a megfelelő változatot hordozta, annak 40 százalékkal megnőtt az esélye, hogy a pestist túlélje.
Ez hatalmas, rendkívüli a hatása, és meglepő, hogy ilyesmit fedeztünk fel az emberi génkészletben – mondta el a BBC-nek Luis Barreiro, a Chicagói Egyetem kutatója.
A gén irányítja azoknak a fehérjéknek a képződését, amelyek a szervezetbe hatoló mikrobákat felaprítják, a darabokkal megismertetik az immunrendszert, hogy az hatásosabban találjon rá az ellenségre és semlegesítse.
A génnek különböző változatai léteznek, vannak, amelyek jól működnek, mások semenynyire sem, és az ember mindkét szülőjétől örököl egy-egy példányt belőlük. Azok voltak a szerencsések, akik apjuktól is, anyjuktól is a gén jól működő verzióját kapták meg. Ezt a változatot adták tovább utódaiknak a túlélők, a gyerekek az unokáknak, így a hasznos génmutáció gyorsan elterjedt.
Két-három nemzedék alatt tíz százalékos változást látunk, ez az eddig ismert legerőteljesebb szelekciós esemény az emberi evolúcióban – magyarázta Hendrik Poinar, a McMaster Egyetem evolúciógenetikusa.
Az eredményeket a pestisbaktérium (Yersinia pestis) segítségével ellenőrizték: a hasznos génváltozatot hordozó mai emberek vérmintáján azt látták, könnyebben ellenáll a kórokozónak, mint azoké az embereké, akik nem rendelkeznek ezzel a mutációval.
A pestissel szemben jól védő génmutáció még ma is gyakoribb, mint a Fekete Halál előtti időkben. Az a gond velük, hogy kapcsolatot találtak a génváltozat és egyes autoimmun betegségek, köztük a bélgyulladással járó Crohn-betegség között, vagyis ami egykor a túlélést segítette, ma ronthat a hordozója egészségi állapotán.
Barreiro szerint a túlélés valószínűségének 40 százalékos növelése az emberi evolúcióban eddig tapasztalt „legerősebb szelektív fittségi hatás”. Úgy tűnik, a HIV-rezisztenciát okozó, valamint a tehéntej emésztését lehetővé tevő génmutáción is túltesz, bár a közvetlen összehasonlítástól óva intett a professzor.
A magyarok több mint fele heti 3 órát sem mozog, és csak minden ötödik ember gondolja úgy, hogy tudatosan táplálkozik – derül ki a KOMETA megbízásából az Opinio Institute Kft. által készített reprezentatív felmérésből, melynek eredményét az MTI-hez juttatták el.
Sokkal magasabb a vágyott életkor, mint amennyit a jelenlegi statisztikák szerint élünk. A nők negyede, a férfiak 30 százaléka legalább 91 évet szeretne élni. Minden második magyar több időt töltene családjával, barátaival, utazással, egyéb szabadidős tevékenységgel. A hosszú, aktív élet legfőbb gátja a válaszadók döntő többsége szerint a stressz.
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a születéskor várható átlagos élettartam 2021-ben 74,5 év volt, míg az EU-ban
mindez 5,6 évvel magasabb. A felmérés szerint alig mozgunk, de a tudatos táplálkozás még több ember életéből hiányzik. A magyarok 57 százaléka nem mozog heti 3 órát sem, pedig 91 százalékuk szeret mozogni. A tudatos táplálkozás hiánya még nagyobb: csak minden ötödik magyar gondolja, hogy tudatosan táplálkozik. Az egészségtelenül táplálkozók ezt főképp a jó minőségű étel drágaságával indokolják.
A kutatás szerint a magyarok 75 százaléka szeretne sokáig
élni, tovább, mint a jelenlegi születéskor várható átlagos élettartam. 22 százalékuk „élek, ameddig élek” szemlélettel rendelkezik, és csak a válaszadók 3 százaléka mondta azt, hogy nem vonzza a hosszú élet.
Az aktív, egészségben eltöltött életévek száma a válaszadók legnagyobb része (59 százalék) szerint a stressz csökkentésével érhető el. Mindkét nemnél és minden korcsoportban leginkább a stresszt tartják a hosszabb élet gátjának, a nemek között a nők (65 százalék), korosztályokat tekintve pedig a negyvenesek (68 százalék) különösen kiemelkednek –állapította meg a felmérés.
Az elmúlt években a korlátozások, a kötelező maszkviselés miatt az influenzajárvány enyhébb volt, de idén az várható, hogy intenzívebben fog visszatérni – tudatta a Házi Gyermekorvosok Egyesülete az MTI-vel.
Azt írták, hogy az influenzaszezon kezdete itthon általában október végére, november elejére tehető, de már korábban is többen jelentkeznek a háziorvosoknál, különböző vírusok által okozott, influenza szerű tünetekkel.
Jelezték, hogy bizonyos tanulmányok szerint a gyermekek szervezete hosszabb ideig üríti az influenzavírust, mint a felnőtteké, akár tíz napon túl is fertőzhetnek, sőt a kisgyermekek már több nappal a betegség tüneteinek megjelenése előtt is terjeszthetik a vírust.
Az influenza leggyakrabban észlelt tünetei közé tartozik a magas láz, a hidegrázás, a köhögés, a torokfájás, az izomfájdalom, a fejfájás, a fáradékonyság. A légúti tünetek mellett néha gyomor- és bélrendszeri panaszok is előfordulhatnak, például hasmenés, hányinger, hányás. A betegség lappangási ideje általában 1-7 nap – tették hozzá. Fontosnak tartották kiemelni, hogy bár az influenza az esetek döntő többségében a krónikus betegségben szenvedő idősek (közülük is kiemel-
Egy öreg néni csoszog az utcán két kezében nylon szatyorral. Az egyik zacskóból minden lépésnél kihullik egy húszdolláros bankjegy.
Észreveszi ezt egy rendőr és megállítja.
– Asszonyom, a szatyrából húszdollárosok szóródnak.
– Köszönöm, hogy szólt.
– Honnan van ez a pénz? – kérdi a rendőr –Talán lopta?
– Jaj, dehogyis! A kertem végében van egy stadion, és a nézők mindig a kerítésemhez járnak elvégezni a dolgukat. Amikor odajönnek a bokrokhoz, és meg akarják öntözni a virágaimat, előugrok egy ollóval, és így azt mondom: Fizess, vagy lenyisszantom! Hát innen van a pénzem.
– Ötletes! – nevet fel a rendőr – A másik szatyorban is pénz van?
– Hát, tudja... nem mindenki szokott fizetni...
ten az asztmások, a túlsúlyosak és a cukorbetegek), a várandós nők és a 65 év felettiek körében okozhat súlyos szövődményeket, a gyermekek is a magas kockázatú csoportba tartoznak.
Gyermekkorban a heveny középfülgyulladás az influenza leggyakoribb szövődménye, ez a felelős a megbetegedett gyermekek számára felírt antibiotikum-kezelések mintegy 80 százalékáért.
Hangsúlyozták: az orvosok szerint a betegség elleni védekezés legjobb módja továbbra is a védőoltás. Hozzátették, hogy a gyerekek számára tavaly óta Magyarországon is elérhető a tű nélküli, szuszpenziós orrspray influenza elleni vakcina, amelynek beadása semmilyen kellemetlenséggel nem jár.
INGYENES megjelenés Vállalkozásoknak!
A Hírnök hálózat Információs Központja – www.info-kozpont.hu – címlistájának célja a tájékoztatás, ezért a vállalkozások számára az alap megjelenés (Cégnév, Tevékenység, Cím, Telefonszám) INGYENES, ami garantáltan nem lehet később sem fizetős! Azok számára, akik szeretnének ajánlatukkal a figyelmet felkelteni, a konkurencia elé kerülni, lehetőség van kiemelt reklámok megjelenítésére, helyi-, önkormányzati, regionális, országos, online és offline megjelenésre, vagy akár reklámtáblák bérlésére. Adatok beküldése ingyenes megjelenéshez: www.info-kozpont.hu saját régió, vagy település oldalán az Ingyenes megjelenés beküldésének választásával.
Hirdetési ajánlat kérése: www.sajtokozpont.hu/ajanlatkeres Érdeklődni: 06-20-9359-952 hirnok@hirnok.hu
A világon először kaptak mesterségesen előállított vért egy brit klinikai kísérlet résztvevői, az eljárás könnyebbé teheti a rendszeresen transzfúzióra szorulók és a ritka vércsoporttal rendelkezők életét – írja a bbc.com.
A kísérletben azt vizsgálják, hogy a kis – néhány evőkanálnyi mennyiségű – mesterséges vér milyen hatásokat vált ki az emberi szervezetben. Egyelőre két ember vesz részt a kísérletben, de a kutatók legalább tíz embert szeretnének bevonni a vizsgálatokba. A tesztalanyok legalább négy hónapnyi különbséggel egy adag normál vért és egy adag mesterséges vért kapnak.
A laboratóriumban előállított vér megoldást jelenthet azoknak, akik rendszeresen vérátömlesztésre szorulnak és azoknak is, akiknek rendkívül ritka a vércsoportjuk.
A vérátömlesztések akkor sikeresek, ha a donor vér, vagy annak komponensei kompatibilisek a recipiens (a beteg) vérével. A vérkészletek mennyisége gyakran azon is múlik, mennyien hajlandóak vért adni, de például Nagy-Britanniában mindöszsze három egységnyi vért tárolnak az 1950-es években Indiában azonosított, rendkívül ritka Bombay-vércsoportból.
A kísérlet alapját a mesterségesen, őssejtek segítségével előállított vörösvérsejtek ad ják. Ezek felelősek egyebek mellett az oxigén és a szén-
Andris gazda összevert arccal sétál a község utcáján, találkozik a helybeli rendőrrel.
– Magának mi baja? – kérdezi a rendőr.
– A Riska tehénnel vót egy kis bajom.
– Aztán mi?
– Fejés közben folyton csapkodott a farkával, erre én egy téglát kötöttem rá.
*
„A téves szám miért nem foglalt sohasem?”
dioxid szállításáért a szervezetben. A vörösvérsejtek átlagosan 120 nap után bomlanak le a szervezetben. Hagyományos úton általában fiatal és idősebb vörösvérsejtek keverékét használják véradásnál. Az új eljárással frissen előállított, ténylegesen 120 napig működő vörösvérsejteket adnának a pácienseknek, így a kutatók szerint ritkábban és kisebb mennyiségben kellene transzfúziót kapniuk.
A kutatásban a Bristoli, a Cambridge-i és a Londoni Egyetem, valamint a brit Nemzeti Egészségügyi Hatóság (NHS) vesz részt.
Farrukh Shah, az NHS transzfúzióért felelős igazgatója szerint a kutatás megalapozza a vörösvérsejtek mesterséges előállítását, amelyek aztán biztonságosan használhatók lennének olyan betegségekben szenvedők transzfúziójára, mint például a sarlósejtes vérszegénység.
Hozzátette: kutatásuk azok számára lehet különösen jelentős, akik számára egyébként korlátozott a vérátömlesztés lehetősége.
Naponta legalább öt óra alvás csökkentheti számos krónikus betegség kialakulásának kockázatát 50 év felett – derült ki egy hosszú távú, nagy léptékű új kutatásból, amelyről a BBC közölt összefoglalót a honlapján.
Amellett, hogy az egészségügyi problémák megzavarhatják az ember éjszakai alvását, már önmagában a nem megfelelő mennyiségű alvás is intő jel, sőt kockázat lehet. Arra már van bizonyíték, hogy az alvás segíti a test és az agy regenerálódását és megújulását, de az továbbra is rejtély marad, miért számít pontosan az, hogy hány órát alszik valaki.
A PLoS Medicine orvostudományi folyóiratban publikált tanulmány szerzői 8 ezer brit köztisztviselő egészségügyi állapotát és alvási szokásait követték nyomon kikérdezéssel, egyes esetekben pedig alvásfigyelő okosórák használatával.
Húsz éven keresztül figyelték, hogy a résztvevők közül kinél alakult ki valamilyen krónikus betegség, például
cukorbetegség, rák, vagy szívbetegség. Kiderült, hogy azoknak, akik 50 éves koruk körül naponta 5 órát, vagy annál kevesebbet aludtak éjszakánként, 30 százalékkal nagyobb eséllyel lett valamilyen egészségügyi problémájuk, mint azoknak, akik napi 7 órát aludtak.
A tanulmányból az is egyértelművé vált, hogy azok, akik kevesebbet aludtak naponta, nagyobb eséllyel haltak meg a vizsgálat ideje alatt, többségében krónikus betegségeik következtében.
Lakosonként mintegy 127 kilogramm élelmiszer ment kárba az Európai Unióban 2020-ban, a koronavírus-járvány első évében – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.
A hivatal első ilyen témájú jelentése szerint 2020-ban a háztartások termelték az élelmiszer-hulladék 55 százalékát, amely lakosonként 70 kilogrammot tett ki, míg az élelmiszerlánc szereplőinél ez 57 kilogramm volt.
Egy lakosra vetítve mintegy 14 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezett a termelés-
ben, 23 kilogramm a gyártásban, 12 kilogramm a vendéglátásban és 9 kilogramm az élelmiszer-forgalmazásban.
Az élelmiszer-hulladék összmennyisége csaknem 57 millió tonna volt az unióban, ebből a háztartásokban kidobott élelmiszer több mint 31 millió tonnát tett ki.
Magyarországon 2020-ban
905 067 tonna élelmiszerhulladék keletkezett (egy lakosra vetítve mintegy 92 kilogramm).
A termelésre az összmennyiségből 16 587 tonna, a gyártásra 187 391 tonna, az élelmiszer-forgalmazásra 41 952 tonna, a vendéglátásra 19 331 tonna jutott, miközben a háztartások 639 806 tonna (lakosonként mintegy 65 kilogramm), élelmiszert dobtak ki – tájékoztatott az uniós statisztikai hivatal.
Gebauer Szabolcs, az MTI tudósítója
A bőr speciális illata tesz egyes embereket „szúnyogmágnessé”, és ez a tulajdonság évek alatt sem változik – állapította meg egy új amerikai kutatás.
Ha bizonyos vegyi anyagok nagy mennyiségben fordulnak elő egy ember bőrén, akkor ő lesz az, akiből a piknik alatt a legtöbbet lakmároznak a szúnyogok – idézte a The Guardian online kiadása Leslie Vosshallt, a New York-i Rockefeller Egyetem neurobiológusát, a Cell tudományos lap friss számában megjelent tanulmány egyik szerzőjét.
A kutatók olyan kísérletet terveztek, amelyben egyes emberek illatát vetették össze. Arra kértek 64 önéntest az egyetemről és a környékről, hogy alkarjukon viseljenek nejlonharisnyát, ami átveszi a bőrük szagát. A harisnyákat egy hosszú cső végén egyesével csapdákba helyezték, ezután több tucat szúnyogot engedtek rájuk. A rovarok a legvonzóbb szagú emberek mintája körül zsongtak, ez azonnal egyértelmű lett – magyarázta Maria Elena De Obaldia, a tanulmány másik szerzője.
A mintákat ezután „körmérkőzéseken” versenyeztették, míg kiderült, hogy a győztes illat nagyjából százszor vonzóbb volt a szúnyogoknak, mint az utolsó helyezett.
A kutatók az egyiptomi csípőszúnyogot (Aedes aegypti) használták a kísérlethez, ez a faj terjeszti többek között a sárgalázat, a zika-
A cirkuszigazgató bemegy egy bárba, és látja, hogy mindenki egy asztal körül gyülekezik. Az asztalon egy tál, abban egy kacsa, amelyik topogva táncol. Az igazgatónak megtetszik a mutatvány:
– De jó lenne nálunk a cirkuszban egy ilyen produkció! – és megveszi a kacsát az edénynyel együtt a gazdájától 10 ezer dollárért.
Három nap múlva a direktor dühösen jön vissza a bárba, ott találja a kacsa gazdáját:
– Ide figyeljen, maga átvert engem! Telt ház előtt mutattam be a kacsát a tálban, és esze ágában sem volt táncolni.
Mire a régi gazda így felel:
– Nem felejtette el meggyújtani a gyertyát az edény alatt?
és a dengue-lázat.
Ugyanazokat az embereket több éven át vizsgálták, a különbségek megmaradtak – mondta Matt DeGennaro, a Floridai Nemzetközi Egyetem tudósa, aki nem vett részt a kutatásban.
A szúnyogok kedvenceinek bőrén egyes savak nagyobb arányban fordultak elő, mint másokén. Ezek a „zsíros molekulák” a bőr természetes hidratálásában vesznek rész, az emberek különböző arányban termelik őket. A bőrön élő egészséges baktériumok ezeket megeszik, így állítják elő a bőr illatprofiljának egy részét – magyarázta.
A kutatás segíthet új módszereket találni, melyekkel távol tarthatók a szúnyogok. Talán lehetséges, hogy a bőrbaktériumok befolyásolhatók, és az ember vonzó illatán lehet változtatni – vélte Jeff Riffell, a Washingtoni Egyetem neurobiológusa.
A világ TOP 500 szuperszámítógépének rangsorába tartozik a legújabb és eddigi legerősebb magyar szuperszámítógép, a Komondor – jelentette be közleményében a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ).
A legújabb magyar szuperszámítógép, a Komondor telepítése szeptemberben kezdődött meg a KIFÜ, debreceni szuperszámítógép központjában. Az ügynökség által üzemeltetett rendszer a teszteket követően hamarosan a felhasználók rendelkezésére áll – tették hozzá.
A hatalmas számítási teljesítménnyel rendelkező szuperszámítógép, azaz a High Performance Computing (HPC) infrastruktúra ma már nélkülözhetetlen a tudományos élet-
ben éppúgy, mint az innovatív ipari megoldások kidolgozásánál. A mindennapokban olyan feladatok megoldásában segít, mint például a klímakutatás, a telekommunikáció, a közlekedésszervezés, az energetika, a gyártásoptimalizálás, vagy az orvostudomány legújabb vívmányainak fejlesztése – ismertette a KIFÜ.
Az új szupergép teljesítménye 5 HPC petaflopsra tehető, amely a nagy kapacitású processzoros és a grafikus számítási egységek mellett dedikált
mesterséges intelligencia, valamint big data partíciót is tartalmaz. Az energiahatékony hűtéssel ellátott Komondor a hazai felsőoktatást, közoktatást, kutatás-fejlesztést, könyvtárakat, közgyűjteményeket és egyéb közintézményeket kiszolgáló, KIFÜ biztosította hálózat révén 100 Gb/s sávszélességgel lesz elérhető. A gép kapacitását a felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és partnereik térítésmentesen vehetik igénybe, valamint bizonyos feltételekkel az innovatív – kutató-fejlesztő tevékenységet végző – piaci szereplők számára is elérhető ez a lehetőség – ismertette az ügynökség.
Csökkentek a PC-kiszállítások a világon az idei harmadik negyedévben, akárcsak a második és az első negyedévben is éves összevetésben.
Az International Data Corporation (IDC) amerikai informatikai és távközlési piackutató vállalat honlapjára felkerült adatok szerint a személyi számítógépek kiszállítása világszerte 15 százalékkal, 74 millió 252 ezerre esett a szeptember végével zárult három hónapban éves összevetésben az alacsonyabb kereslet miatt.
A kínai Lenovo az idei harmadik negyedévben is megőrizte világelsőségét a szemé-
lyi számítógépek kínálatában. A szeptember végéig tartó három hónapban a kínai gyártó 16,88 millió személyi számítógépet szállított le, ezzel 22,7 százalékos részesedést szerzett a világpiacon. Piaci részesedése a tavalyi harmadik negyedévben nagyobb, 23,1 százalék volt 20,12 millió darab kiszállított készülékkel.
Nem történt változás a második és a harmadik helyen sem. A HP 12,71 millió PC-t
Fapados légitársaság járatán kérdezi a légikisasszony:
– Uram, szeretne vacsorázni?
– Miből választhatok?
– Igen vagy nem. *
szállított le, amivel a pici részesedése 17,1 százalék volt, kisebb a tavalyi harmadik negyedévi 20,2 százaléknál.
A listán harmadik Dell Technologies 11,96 millió készülékével 16,1 százalékos piaci részesedésre tett szert, ami elmarad az egy évvel korábbi 17,4 százaléktól. A listán negyedik Apple 10 millió 60 ezer PC-t szállított le, többet a tavalyi harmadik negyedévi 7,17 milliónál, a piaci részesedése pedig 8,2 százalékról 13,5 százalékra ugrott.
Az ötödik helyet az ASUS szerezte meg 5,54 millió személyi számítógép kiszállításával, a piaci részesedése 7,5 százalékra emelkedett a tavalyi harmadik negyedévi 6,9 százalékról.
Minden ingatlantípusban (tégla, panel, családi ház) jelentősen nőtt a használt lakások átlagos négyzetméterára az év első kilenc hónapjában, 2021 hasonló időszakához képest – közölte az Otthon Centrum az MTI-vel.
Az ingatlanközvetítő hálózat szerint a vidéki városokban a használt téglalakások négyzetméterára elérte az 524 ezer forintot idén január és szeptember között. A legmagasabb fajlagos árat Debrecenben mérték 713 ezer forinttal, a második helyen Győr szerepel, ahol 658 ezer forint az ingatlanok négyzetméterára, míg a harmadik Székesfehérvár, 642 ezer forinttal. A legtöbb megyei jogú városban 400-500 ezer forint között alakult a négyzetméterár átlagértéke.
A közlemény idézte Soóki-Tóth Gábort, az Otthon Centrum elemzési vezetőjét, aki elmondta, ezek az árak 35 százalékkal magasabbak az egy évvel korábbi értéknél. Debrecenben 36, Győrben pedig 32 százalékkal nőtt a használt téglalakások négyzetméterára. A panellakásoknál az átlagos négyzetméterár
461 ezer forint volt az év első kilenc hónapjában. A városok közül Veszprém állt az élen 619 ezer forintos négyzetméterárral, Debrecen a második helyre szorult 597 ezer forintos négyzetméterárral. Székesfehérvár ebben a szegmensben is harmadik lett, 580 ezer forintos fajlagos árral. A panellakásoknál a legtöbb városban 300-450 ezer forint között alakult az átlagos négyzetméterár.
A megyei jogú városokban átlagosan 32,4 százalékkal drágultak a panellakások a tavalyi év azonos időszakához képest. Veszprémben 40 százalékot meghaladó ár növekedést tapasztalt az Otthon Centrum, míg Debrecenben 37 százalékot. Néhány városban pedig az országos átlaghoz képest kisebb volt az emelkedés: Kecskeméten 15 százalékkal, Szekszárdon és Szolnokon 19,5 százalékkal nőttek az árak.
A használt családi házak négyzetméterára az év első kilenc hónapjában 381 ezer forint volt a megyei jogú városokban. A legmagasabb fajlagos árral Sopronban találkozhattak az érdeklődők, itt átlagosan 565 ezer forintot kértek egy négyzetméterért. Ezt követte Debrecen 481 ezer, Győr 477 ezer, Érd 471, Székesfehérvár 463 ezer forintos, átlagos négyzetméterárral. A használt házak drágulása az előző év azonos időszakához képest átlagosan 23,4 százalék volt – olvasható az Otthon Centrum közleményében.
Csaknem egymillió gépjárműnek, köztük több mint félmillió személygépkocsinak esik még mindig január elsejére a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) évfordulója, esetükben a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) közel 100 ezer szerződésváltásra számít az év végi váltási időszakban, és mintegy 10 százalékos átlagdíj-emelkedésre.
A szövetség az MTI-nek elküldött tájékoztatásában felhívta a figyelmet, hogy az érintett 12 biztosító legkésőbb november 2-ig hirdetheti ki tarifáit, ezzel kezdetét veszi az év végi kgfbkampány. Az érintett ügyfelek ezt követően tudják összehasonlítani a piacon elérhető lehetőségeket a meglévő biztosítójuk által megajánlott díjjal, amelyet november 11-ig kell megkapniuk postai úton, vagy e-kommunikációs szerződés esetén e-mailben.
A meglévő szerződés felmondására legkésőbb december elsején éjfélig van lehetőség.
A FBAMSZ gépjárműszekciójának elnöke rámutatott: a kárkifizetések az idén is jelentősen, csaknem 20 százalékkal nőttek, emiatt a biztosítók nem kerülhetik el a díjemelést. Papp Lajos jelezte:
arra számítanak, hogy a díjemelés mértéke a tavalyi díjakhoz képest átlagosan 10 százalék körüli lesz, így az újonnan megkötött év végi évfordulós szerződések éves átlagdíja személygépkocsik esetében 32-33 ezer forint körül alakul majd.
Az előző évek tapasztalatai alapján az érintettek körülbelül 10 százaléka él a biztosításváltás lehetőségével, ennek alapján még a jelenlegi kampányban is megközelítheti a 100 ezret a lecserélt szerződések száma – tette hozzá.
A közleményben kiemelték, hogy az év végi átlagdíj jelentősen elmarad az év más időszakaiban tapasztalható 48-49 ezer forintos átlagdíjtól. Az eltérés elsődleges oka az érintett járműpark speciális összetétele. Az év végi kampány ugyanis idősebb, 2010 előtt vásárolt autók biztosítására vonatkozik, ezek jelentős része pedig a legkedvezőbb, B10 bónuszfokozattal rendelkezik, és az üzemeltetők magasabb átlagéletkorához is kedvezőbb díjszorzók kapcsolódnak.
Az új biztosítás kiválasztásának határideje december 31-e, de a FBAMSZ gépjárműszekciójának elnöke szerint az új kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási szerződés megkötését célszerű a meglévő szerződés felmondásával egyidejűleg intézni.
Az autósok 2010. január 1-je előtt egységesen január elsejei évfordulóval köthettek kötelező biztosítást. Az azóta megvásárolt gépjárművek szerződéseinél már nem a naptári év kezdőnapja, hanem a megvásárlás napja számít évfordulónak, amikor lehetőség van a biztosítót váltani, 2010 óta tehát évről évre csökken az év végén forduló kgfb-szerződések aránya.
– Na, mi újság, végül átmentél az autóvezetési vizsgán? – kérdi Jolánkát a barátnője.
– Igen, sikerült.
– Akkor miért nem látlak soha vezetni?
– Nézd, engem ötször megbuktattak, mire jogosítványt kaptam. Nem leszek bolond most kockára tenni!
Az elektromos gépjárműtulajdonosok 45 százalékkal több áramot töltöttek járműveikbe nyilvános töltőállomásokon a második negyedévben a tavalyi év hasonló időszakához képest, továbbá 13 százalékkal többet az előző negyedévhez viszonyítva – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legfrissebb negyedéves beszámolója alapján az MTI-vel.
A közleményükben kiemelték, hogy az engedélyköteles töltőberendezések száma 24,8 százalékkal 2031 darabra nőtt egy év alatt; ezeken a töltőberendezéseken 4094 csatlakozó áll az elektromos gépjárművet használók rendelkezésére.
A zöld rendszámmal rendelkező autók száma 67 százalékkal 53 ezerre nőtt az egy évvel korábbi adatokhoz ké pest – emlékeztettek a Bel ügy minisztérium adatai-
ra hivatkozva. Az előző év azonos időszakához viszonyítva minden megyében nőtt az elfogyasztott energiamennyiség: Tolna megyében megháromszorozódott, míg Győr-Moson-Sopron me gyében, Budapesten, Fejér és Jász-NagykunSzolnok megyében nőtt a legkisebb mértékben – írták.
A publikus töltésű villamosenergia 57,6 százaléka Budapesthez és Pest megyé-
hez kötődik, 5 százalék feletti részaránya van Győr-MosonSopron és Csongrád-Csanád megyének, míg a többi megye 5 százalék alatti részaránnyal rendelkezik. A háztartási és egyéb nem nyilvános töltési lehetőségek nem szerepelnek a beszámolóban.
Az országos és megyei emobilitás adatok megtalálhatóak a MEKH honlapján – hívta fel a figyelmet a MEKH a közleményben.
Globálisan 5,3 százalékkal, 9,6 milliárd euróra növekedtek 2021-ben a világszerte beszedett szerzői jogdíjak, de még nem érték el a pandémia előtti, 10 milliárd euró fölötti szintet.
A közös jogkezelők nemzetközi szervezete, a CISAC frissen közzétett jelentése szerint a növekedés elsősorban a digitális szolgáltatásoknak köszönhető, amelyek világszerte immár az összes jogdíj harmadát adják, megközelítve a rádiós-televíziós jogdíjak szintjét. Az élő- és háttérzenei jogdíjak ezzel ellentétben stagnáltak tavaly az elhúzódó pandémiás hatások miatt – közölte a magyarországi jogkezelő, az Artisjus zeneipari szakmai blogján, a Dalszerzőn.
Magyarországon az Artisjus dalszerzőknek beszedett jogdíjai a globális átlagnál kétszer nagyobb mértékben, 12 százalékkal nőttek. Ez a zenei jogdíjak kelet- és közép-európai régiós átlagához (+2,8 százalék) képest különösen nagy bővülés.
Ebben a régióban az európai átlagnál lassabb a felépülés a pandémia okozta sokkból: a digitális jogdíjak nagy növekedést mutattak, ám alacsony bázisról kiindulva. Az Artisjus által beszedett online jogdíjak 2021-re 188 százalékos növekedéssel átlépték az 1 milliárd forintos határt, így már az összes dalszerzői jogdíj 10 százalékát tették ki.
A CISAC jelentése rámutat: a digitális szektor minden növekedés ellenére sem képes méltányos fizetséget nyújtani az alkotóknak. A strukturális problémák orvosolása mellett
az adatok pontosságán is javítani kell, amihez a zeneipar különböző szereplőinek összefogására van szükség, és a szerzők részéről is fontos a tudatosság – áll az összegzésben.
A 119 ország jogkezelőit összefogó, több mint 4 millió alkotót képviselő CISAC éves jelentése emlékeztet arra, hogy 2020-ban a pandémia miatt 9,9 százalékos volt a visszaesés, tehát a korábbi szintre 2021ben sem emelkedtek vissza a beszedett jogdíjak. A 2019-es rekordévben a jogdíjak globális összege meghaladta a 10 milliárd eurót; 2020-ban 9 milliárdra esett vissza, 2021-ben pedig 9,6 milliárd euró volt.
A pandémia hatására a jogdíjbevételek három legfőbb forrása közül az élő- és háttérzenei jogdíj csak stagnált. 2020-ban ez zuhant a legnagyobb mértékben, 45,2 százalékkal. 2021-ben az év elején sokak által várt fellendülés elmaradt; ennek az oka az, hogy számos korlátozás tovább élt, és még a le nem mondott rendezvényekre is csak óvatosan tért vissza a közönség.
Idén a jegyeladások eddig minden korábbi rekordot megdöntöttek, de az élőzenei szektor számos problémával küzd a munkaerőhiánytól az infláció miatt lemondott turnékig, így a szakértők 2023-2024-re várják azt, hogy az innen származó
jogdíjak visszatérnek a 2019es szintre. A háttérzene révén a turizmus is fontos, áttételes forrása a jogdíjaknak; a legtöbben itt is inkább jövőre várják a szektor teljes felépülését.
A növekedés így elsősorban a digitális jogdíjak 28 százalékos emelkedésének köszönhető. Ez még nagyobb mértékű, mint a 2020-as növekedés volt; a 2019-es állapothoz képest pedig majdnem másfélszeres volt a digitális jogdíjak globális összege: 3,1 milliárd euró. (Kelet- és Közép-Európa: +52 százalék, Magyarország: +188 százalék)
A legnagyobb mértékű jogdíjat továbbra is a rádiós és televíziós felhasználások után szedik be a közös jogkezelők, noha itt évek óta a főösszeg lassú csökkenése látható. Ma gyarországon a televíziós és kábeltévés zenei jogdíjak területén 17 százalékos növekedés történt, a hazai kábeles és műsorszolgáltatói piac bővülésével és egyes elmaradt, vagy vitás összegek éven túli beszedésével.
A jogdíjak megoszlása a különféle források között az utóbbi években szintén nagy változáson ment át. Mint a CISAC felidézi, 2017-ben az élő- és háttérzene a teljes összeg 29,5 százalékáért felelt, míg ez 2021-ben 16,5 százalék volt. Közben a digitális jogdíjak részesedése 13,6-ról 32,6 százalékra emelkedett, de ez még mindig elmarad a rádiós és televíziós jogdíjaktól (38 százalék).
Mint a jelentés kiemeli, az
audio stream szolgáltatók jó ideje nem emeltek árat, miközben jelentősen több zenét és jobb szolgáltatást kínálnak a felhasználóknak. Komoly gond az is, hogy a szerzők a stream jogdíjakból jóval kisebb részesedéshez jutnak, mint a hangfelvétel-kiadók és a szolgáltatók.
A CISAC vezetői emellett a metaadatok szerepére hívják fel a figyelmet. A zeneműveket különféle szempontból (szerzemény, hangfelvétel; szerzők, előadók, közreműködők) azonosító adatok hiányos volta miatt, akár százmillió eurós nagyságrendben nem jutnak el a jogdíjak azokhoz, akiket megilletnének. Ezen a területen számos előrelépés történt, de széles iparági összefogásra van ahhoz szükség, és maguknak az alkotóknak is tudatosabbnak kell lenniük ezen a téren, amiben a közös jogkezelők információs kampányokkal segítenek – mutatnak rá.
A közös jogkezelők által képviselt öt nagy repertoár közül egyedül a zene tudott növekedni 2021ben, 7,2 százalékkal. A zenei jogdíjak teljes összege 8,5 milliárd euró, vagyis az összes jogdíj 88,5 százaléka. Az audiovizuális, irodalmi, vizuális művészeti és drámai repertoár mindegyikében csökkentek a jogdíjak, bár a lezárásoknak kitett drámát leszámítva kisebb, 1-3 százalékos mértékben – összegez a CISAC jelentése.
Eladó- kiadó ingatlanokat keresek ügyfeleim részére. Sikeres eladás esetén 2% jutalékért, 22 éves szakmai tapasztalat, értékbecslés. Hívjon bátran nem fog csalódni! Tel.: 06-20-3974-055
MUNKA Gödöllői telephelyünkre – Karosszéria lakatost, vagy lakatost keresünk munkagépek elemeinek javítására, hosszútávra, jó csapatba. alfawintrade@gmail.com Tel.: 06-20-233-01-74;
Jogvédelmi biztonság, járjon egy lépéssel a problémák előtt. Tel.: 06-3098-98-730
a megyei és regionális lapoknál az adott terület hirdetéseivel, híreivel kerül kiegészítésre pluszként mellékletes megjelenéssel, vagy „mutációval” (cserével), amit célzottan küldünk HírM@il üzenetben az adott területen, régióban élő lakosoknak és vállalkozóknak Országos / Országos + Megyei / Országos + Megyei + Regionális.
Fővárosban: Országos + Budapesti / Országos + Budapesti + Regionális (Buda, Észak- és Dél-Pest).
A regionális területek a korábbi kistérségek, vagy a járások felosztása alapján vannak meghatározva.
