Az elektromos autók drágák, de biztosításuk állja a versenyt

Bár az elektromos autók jellemzően drágábbak a hasonló, hagyományos meghajtásúaknál, a kötelező biztosításuk átlagdíjait tekintve ez az eltérés alig látszik. Ebben szerepet játszhat, hogy a villanyautókban kevesebb alkatrész van, mint a hagyományos autókban – derül ki a Netrisk Magyarország biztosításközvetítő társaság legfrissebb elemzéséből.

Idén alig több mint 50 ezer forint volt az elektromos személygépkocsik átlagos éves kötelező felelősségbiztosítási (kgfb) átlagdíja, míg a benzineseké megközelítette a 48 ezret, a dízeleké pedig meghaladta az 58 ezer forintot –közölte a Netrisk.

A Netrisk felidézte: egyre nagyobb szeletet hasítanak ki az újautó-piaci eladásokból az elektromos autók. Az idei első negyedévben az uniós piacokon forgalomba helyezett autók 13,9 százalékát adták a tisztán elektromos autók, szemben az egy évvel korábbi 11,4 százalékkal. Magyarországon kisebb mértékű a növekedés, 5,5 százalékról 5,7 százalékra nőtt a villanyautók részesedése.

Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója a közleményben megjegyezte: bár az elektromos autók térnyerése jól látszik az európai és magyarországi adatokon is, az autóbiztosításoknál még visszafogott a részesedésük. A magánszemélyek által a Netrisken idén megkötött kötelező felelősségbiztosításoknak 4,3 százalékát adták az

Nagypapa mesél az unokáinak a háborús emlékeiből: alternatív hajtású autók. Ezekből a hibrid és villanyautók aránya több mint 3 százalék volt. A Netrisk adatai szerint az idén villanyautókra kötött kgfb-szerződések 14 százaléka 0-50 kilowattos teljesítményű autókra szólt. Az 50-100 kilowattos autók részesedése 41 százalékos, a 100-180 kilowattosoké több mint 34 százalék. A 180 kilowattnál erősebbeké pedig meghaladta a 10 százalékot. A cascobiztosításoknál az idén megkötött szerződéseket tekintve a benzineseknél az átlagos cascodíj majdnem 135 ezer forint, a dízelekre majdnem 146 ezer forint, a villanyautóknál 118 ezer forint alatti összeget mutat a statisztika. A hibridek cascója viszont átlagosan majdnem 156 ezer forint – derül ki a Netrisk tájékoztatásából.

– Egyszer egy teljes századot tettem harcképtelenné, teljesen egyedül!

– Tényleg? Tüzér voltál?

– Nem, szakács...

Május elsejétől a sebességellenőrzéssel érintett jármű esetében a jogilag elfogadott sebesség az az érték, amelyet a hitelesített sebességmérő mért. A rendőrségnek nincs lehetősége ettől – és az egyes esetekben ezzel járó esetleges felelősségre vonástól sem – eltekinteni.

Az elmúlt években a rendőrség által használt eszközök oly mértékű technikai fejlődésen mentek keresztül, amely mára már nem indokolja a korábban alkalmazott „tűréshatárt” a sebességellenőrzések során. Ezt a bírói gyakorlat is egyértelműen alátámasztja. A korábbi gyakorlatot a több tíz évvel ezelőtt használt eszközök esetleges mérési pontatlanságai miatt alkalmazta a rendőrség, hiszen azok esetében – pl. kézből üzemeltetve – előfordulhatott olyan mértékű eltérés, ami ezt indokolta.

Nem lesz érezhető változás

Tulajdonképpen egy technikai, a mérési eljárásban történt változásról beszélünk, amely a szabályosan közlekedő autósok életében nem okoz változást. A jogszabályok – így a sebességkorlátozás – betartása nem lehetőség, hanem mindenki számára kötelező. Nem érdemes kockáztatni! teni, hogy annak nincs a mérési eredményt befolyásoló hibája. Napjainkban a sebességmérők hitelesítési jegyzőkönyvében már nem is adják meg a hitelesítési hibahatárt.

Akkor mégis mire számíthat az autós?

El kell oszlatni a korábbi tévhiteket: más eszközökhöz hasonlóan a sebességmér ő knek sem volt soha „mérési hibahatáruk”. Ez csupán a mérésügyi hatóság által meghatározott követelmény volt.*

*Apróbetűs rész: a mérésügyi törvény szerint a hitelesített mérőeszközt – az ellenkező bizonyításáig – úgy kell tekin-

Ahogy már írtuk: a szabályosan közlekedőkre nézve nincs változás. De valóban igaz, hogy májustól akár 1 km/óra mért sebességtúllépés is szankcionálható. Ha a járművezetőt sebességtúllépés miatt megállítják, az intézkedő rendőr dönti el, hogy helyszíni bírságot alkalmaz, vagy szabálysértési feljelentést tesz. Ha úgy ítéli meg, hogy a figyelmeztetés is kiváltja a járművezetőnél a kellő hatást, akkor ezt is alkalmazhatja. Az új gyakorlat bevezetését követő időszak, egy úgynevezett türelmi időszak lesz, amelynek során a rendőrök, a megállítást követően elsősorban a jármű- vezetők figyelmét hívják majd fel a lehetséges jogkövetkezményekre.

Közigazgatási eljárás határa

Ha a sebeségtúllépés mértéke akkora, hogy közigazgatási eljárás indítása szükséges (ez 50 km/óra sebességhatárig 10 km/órát, 100 km/óra sebességhatárig 15 km/órát jelent, 100 fölött pedig 20 km/órát), akkor – ahogyan az eddig is volt – nincs mérlegelési lehetőség a szankciók kapcsán. Ekkor a jogszabályban meghatározott mérték ű bírságot kell kiszabni.

Két egyszerű példa:

Valakit lakott területen belül 52 km/órás sebességgel bemérnek: Május elseje előtt az 52 km/óra mért értékből levontunk 3 km/óra hibahatárt, így a kapott 49 km/óra megállapított sebesség alapján nem követett el szabálysértést a járművezető és nem is intézkedtünk. Ma – ennél a példánál maradva – a mért sebességen nem változtatunk, ezért a járművezetővel szemben szabálysértés miatt intézked(het)ünk.

Valaki autópályán 130 km/órás megengedett sebességnél 151 km/órával fut bele a „traffipaxba”: A 151 km/óra sebesség esetén május előtt levontunk 3%-ot, igy a megállapított sebesség 146.5 km/óra lett. Ez a túllépés (ha nem történt megállítás) korábban nem volt szankcionálható. Májustól viszont a 151 km/óra sebességet nem csökkentjük 3%-kal, így ez a gyorshajtás már megállítás nélkül is az objektív felelősség alapján bírságolandó. (30 000 Ft)

Fontos, hogy a május elseje előtti jogsértéseknél a korábbi gyakorlat szerint kell eljárni, senkit sem érhet emiatt hátrány!

Csal-e az autók órája?

A járművek sebességmérője nem csal. Ha mégis van minimális eltérés, az mindig „felfelé” tapasztalható, vagyis kicsivel többet mutat az óra, mint a valós sebesség. A járművezető ezt egy okostelefonnal könnyedén ellenőrizheti.

ORFK Kommunikációs Szolgálat