2 minute read
Hogyan ha t a klímaváltozás a mentális egészségünkre?
Next Article
Vajon tényleg jó, ha 1 kg ruhához kétszer annyi csomagolást kapunk? Végül de nem utolsó sorban az Ázsiából érkező ruhák karbon lábnyoma a szállítás miatt jóval magasabb, mint a helyben gyártottaké, így a „vásárolj hazait” jelmondat a divatunkat is fenntarthatóbbá teszi.
Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft.
Források: https://www.pwc.com/hu/hu/kiadvanyok/assets/pdf/ korforgasos.pdf https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/ economy/20151201STO05603/korkoros-gazdasag-mitjelent-miert-fontos-es-mi-a-haszna https://piacesprofit.hu/klimablog/a-nagy-divatmarkak-isatallnak-a-korforgasos-uzleti-modellre/ https://europapont.blog.hu/2019/12/05/korforgasos_ gazdasag_sved_pelda https://europapont.blog.hu/2019/11/17/korforgasos_ gazdasag_a_gyakorlatban_a_finn_pelda
Hogyan hat a klímaváltozás a mentális egészségünkre?
Van egy téma, amelyről talán ritkábban esik szó, ha a klímaváltozás hatásairól beszélünk, azonban legalább annyira fontos, mint a gazdasági és politikai következmények. Előfordul, hogy ezt a hatást valamiért súlytalanabbnak és kevésbé megfoghatónak érezzük, pedig egyre markánsabb befolyást gyakorol mindennapjainkra és jövőképünkre egyaránt. Ez a téma nem más, mint a klímaváltozás mentális egészségünkre gyakorolt hatása.
Aklímaváltozás befolyása kiterjed a viselkedésünkre, a reakcióinkra, a gazdaságra, a politikára és a jövőképünkre is. Az Amerikai Pszichológiai Társaság szerint ráadásul erősödő tendenciát mutatnak a klímaváltozásra adott pszichológiai reakcióink, mint például a konfliktuskerülés, a tehetetlenségérzés és a rezignáltság. Ez azt jelenti, hogy a saját tudatos és tudattalan mentális működésünk gátol minket abban, hogy meghatározzuk a probléma okait, megoldásokon dolgozzunk és erősítsük a pszichológiai ellenálló képességünket. Mindezekre pedig szükségünk van ahhoz, hogy helyrehozzuk azt a válságot, amit mi magunk okoztunk. Nem engedhetjük meg, hogy elhanyagoljuk a klímaváltozás pszichológiai hatásait, csak mert a tudomány,
a technológia, a politika vagy a gazdaság problémáit égetőbbnek érezzük. A mentális egészségre úgy kell tekintenünk, hogy az bármely klímaváltozást kezelő terv szerves része.
Demográfiai vetület
Britt Wray író és műsorvezető, másfél éven keresztül vezetett munkacsoportokat és beszélgetéseket több száz ember részvételével, melynek témája a klímavészhelyzet korában történő családtervezés volt. TED konferencián előadott beszédében elmondja, hogy már létezik egy BirthStrike nevű mozgalom is, amelynek tagjai például nem fognak gyermeket vállalni az ökológiai válság mértéke és az ezt veszélytelennek
tartó kormányzatok tétlensége miatt. Néhányan úgy érzik, hogy jobb megoldás az örökbefogadás, má sok pedig úgy, hogy etikátlan egynél több gyermeket vállalni. Wray hozzáteszi, hogy ezeket a nézetet azért nem tartja szerencsésnek, mert nem az életmódválasztásban - jelen esetben a gyermekvállalásban - látja a problémát, hanem véleménye szerint a hiba rendszerszintű. Az emberek gyermekvállalással kapcsolatos döntései ráadásul mélyen személyesek, ezért érthető, hogy sokaktól távol áll a családtervezés és a klímakrízis témáját összekapcsoló vita. Egy dolgot azonban kétségkívül leszögezhetünk: a klímaváltozás miatt a gyermekvállalással kapcsolatos aggodalom növekedése, erőteljes figyelmeztető jelzés arról, hogy milyen méreteket ölt a szorongás.
