A fenntArthAtó jövő lenyűgöző építészeti megoldásAi

könnyen fel-, valamint leszerelhető, egyszerű megoldás, magas szintű személyreszabhatósággal. A szigetelőpaplanok a felületen leadott hőmennyiséget akár 90%-kal csökkentik, ezáltal ipari gőzszerelvényeken alkalmazva hozzávetőlegesen fél éven belül, de alacsonyabb hőmérsékletű fűtési rendszereken is 3 éven belüli megtérülésre lehet számítani.

Az energiatakarékosságon felül egy másik, az utóbbi időben egyre nagyobb jelentősséggel bíró tényező a munkavédelmi szempontok betartása. Az alkalmazott területeken nem ritkák a 100°C feletti hőmérsékletek, amelyek szigeteletlen állapotban a környezet indokolatlan hevítése mellett, az üzemeltetés, vagy karbantartás során történő közvetlen érintés veszélye esetén jelentős személyi sérüléseket tudnak okozni. A szigetelőpaplanokat alkalmazva, egy réteg szigeteléssel is 60°C alá, vagyis (emberi) érintésre biztonságos tartományba csökkenthetjük a berendezések hőmérsékletét.

Összegezve tehát, két legyet üthetünk egy csapásra, azaz a jogszabály által kötelezett energetikai fejlesztést elvégezzük, valamint munkavédelmi szempontból is jelentősen csökkenthetjük a kockázatot, méghozzá mindezt gazdasági szempontból is kifejezetten előnyösen, rendkívül rövid megtérülési idővel.

Ez egy XXI. századi megoldás, egy XXI. századi problémára.

Fehér Károly

A tervezés formát ad a jövőnek – vallja Bjarke Ingels dán sztárépítész. A szakember, csapatával együtt olyan ambiciózus terveket készít, mint például a LEGO Ház vagy az úszó, fenntartható városok, melyek alkalmazkodnak a klímaváltozás következtében kialakult helyzethez. Világunk folyamatosan változik, de megvan az erőnk ahhoz, hogy alkalmazkodjunk ezekhez a változásokhoz és saját magunk alakítsuk jövőnket.

LEGO Ház – „A kocka otthona”

Dánia, Billund nevű kisvárosában járunk, 50 méterre a LEGO szülőatyjának Ole Kirk Christiansennek a házától. A látvány, ami elénk tárul szinte leírhatatlan. A kisváros közepére felhúzott építmény huszonegy egymásra pattintott fehér LEGO alkatrészként tornyosodik elénk, tetején a legikonikusabb kockával. Rengeteg különlegességének egyike, hogy kívülről bárki számára megmászható az épület. A két helyen is lépcsős kialakítású homlokzatról kiindulva, játszótérként is funkcionáló, újra felhasznált alapanyagokból készült teraszok érintésével lehet felsétálni a tetőre. Egyben ez a város legmagasabb pontja is, így innen egész Billund belátható. Az építész elmondása szerint rendkívül izgatott volt, amikor felkérést kapott az épület megtervezésére. Céljuk egy olyan épület megalkotása volt, ami interaktív, magával ragadó és játékos is egyben. Azt hiszem, hogy elfogultság nélkül állítható: teljesítették a kitűzött célt. Az épületben található élményzónákat színekkel különböztették meg, így a piros a kreatív, a kék a kognitív, a zöld a társas, a sárga pedig az érzelmi funkciókat állítja középpontba. Mindegyik zónában más és más

kalandokban lehet része a látogatóknak. A LEGO Ház nem kevesebb, mint múzeum, kiállítás, játszóház és közösségi tér. Mindezt pedig egyetlen épület foglalja magába.

Síelés a hulladék-erőmű tetején

Az építész szerint, ami elegáns kinézetűvé tesz egy épületet, az ugyanaz, mint ami elegánssá teszi a működését is. Példaként említi a koppenhágai partra tervezett és megépült, hulladékból energiát előállító erőművet. Korszerű szűrőinek köszönhetően ez a világ egyik legtisztább ilyen jellegű erőműve. A szakember azzal folytatja előadását, hogy bár Koppenhágában megszokott jelenség a hóesés, hegyek viszont egyáltalán nincsenek, így a síelni vágyóknak több órát kell utazniuk, ha hobbijuknak szeretnének hódolni. Ezt a gondolatot folytatva felmerült bennük az ötlet, hogy építenek egy lesiklópályát az erőmű tetejére, ami egyben demonstrálja a formatervezés világrengető erejét is. Megtették és az eredmény önmagáért beszél.

Úszó városok

2050-re a világ nagyvárosainak 90%-a szembesülni fog az emelkedő tengerszint problémájával. Hamburgban egy egész városrészt építettek, ahol úgy tervezték a járószintet, hogy ellenálljon az elkerülhetetlen áradásnak. Svédországban olyan várost terveztek, ahol az összes park nyirkos kertekből áll, amiket úgy alakítottak ki, hogy bírja az árvizet és a szennyvizet.

Ma már 3 millióan élnek folyamatosan tengeren, így Ingels és csapata arra gondolt, hogy tervezhetnének egy olyan úszó várost, amely az ENSZ összes fenntartható fejlődési célját egy merőben új mesterséges ökoszisztémába foglalja. Természetesen olyanra tervezték, hogy képes legyen ellátni magát energiával az óceán termálforrásaiból, az árapály, az áramlatok, a hullámok erejéből, a szélenergiából és a nap energiájából. Helyben dolgozzák fel a szemetet, komposztálják, majd energiává alakítják át az összes hulladékot. New Yorkban már építés alatt van az első prototípus, mely az ENSZ székház-

hoz közeli East Riveren fog horgonyozni. Összefoglalásként Bjarke Ingels véleményével egybehangzóan az alábbiakat állapíthatjuk meg: Minél merészebb, fenntarthatóbb és kreatívabb dolgokat tervezünk ma, annál jobban fogja ez motiválni a jövő építészeit, annál nagyszerűbb és elrugaszkodottabb ötleteket fognak megvalósítani és gyakrabban merítenek majd ihletet ezekből az alkotásokból.

Tábori Olivér

Forrás: https://www.ted.com/talks/bjarke_ingels_floating_cities_the_ lego_house_and_other_architectural_forms_of_the_future

Képek forrása: https://dac.dk/en/knowledgebase/architecture/amagerbakke-2/ https://www.bbc.com/news/world-47827136