Issuu

TALENTUM A FRÁTER GYÖRGY KATOLIKUS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM DIÁKLAPJA 2021. június

Laudetur Jesus Christus! „Van itt egy gyermek…” Számtalanszor hallottuk már a csodálatos kenyérszaporításról szóló történetet. Talán ez volt az az esemény, amikor Jézust a legnagyobb tömeg vette körül. Elképzelhető, hogy egyetlen másik tanításánál és csodájánál sem voltak kíváncsiak rá egyszerre ilyen sokan. Jézus látja az emberek szükségleteit: nem csak a tanításra éheznek, nem csak a lelküket kell táplálni, van ezeknek az embereknek hasuk is, ráadásul üres. És fölteszi a kérdést a tanítványoknak: Na, fiúk, most mit csináljunk? Fülöp reagál esőként. Mester, elmehetnénk venni valamit nekik, van is valamennyi pénz nálunk, de ahhoz biztosan kevés, hogy ennyi ember jól lakjon. Aztán megszólal András. Mintha valamit kapiskálna, bár nagyon bizonytalan: Van itt egy gyermek, öt kenyérrel és két hallal. De mi ez ennyi éhes embernek? Jézus azonban tökéletes magabiztossággal megragadja ezt a lehetőséget. Érdekes lenne megtudni valamit erről a fiúról: kikkel volt ott, milyen lehetett a családja, kiknek szánta a nála levő ételt… de semmi személyes nem derül ki. Talán nem is baj, mert így mindannyian beleképzelhetjük magunkat a helyzetébe. Egy dolog azonban mégis kiderül róla: hogy ami nála volt, azt gondolkodás és húzódozás nélkül odaadta Jézusnak, és ennek köszönhetően a hatalmas embertömeg jóllakott. Érdemes lehet ezen elgondolkodni: ha őszintén beleélem magam ennek a fiúnak a helyzetébe, én hogyan reagáltam volna? A tömegre néztem volna, vagy a nálam lévő csekély mennyiségű eledelre? Számolgattam volna, mint Fülöp és András? A gyermeki lélek az, ami azonnal, mérlegelés nélkül odamegy úgy, ahogy van, és odaadja azt, amije van, bármilyen kevésnek is tűnik. Jézus azt mondja: „Ha nem változtok meg, s nem lesztek olyanok, mint a gyermekek, nem mentek be a mennyek országába.” Sokszor ügyetlennek, bénának, gáznak érezzük magunkat. Elhiszed, hogy Jézus ma, itt és most, és minden egyes nap, minden helyzetben rajtad keresztül akarja megmutatni a figyelmességét és éreztetni a szeretetét? Elhiszed, hogy ő tud valamit kezdeni azzal, ami nálad van? Elhiszed, hogy neki semmi nem túl kevés? Egy másik mondat jut eszembe, amit kenyeres-halas fiú előtt többszáz évvel egy hasonló korú gyermek, Sámuel mondott ki egy éjszaka: Itt vagyok Uram. Szólj, hallja a te szolgád. Ne kételkedj magadban! Ne becsüld le magad! Ne értékeld le a talentumaidat! Ne a feladat nagyságára, ne az akadályokra, és ne a körülötted lévő emberek számára figyelj. Ha kevésnek is érzed, elég ha csak annyit mondasz minden nap: Uram, amim van, azt odaadom neked. Hiszem, hogy te meg tudod sokszorozni. Te vagy az a gyermek, akin keresztül ma Jézus meg akarja mutatni figyelmességét és szeretetét. Add oda, amid van, szeretettel és bizalommal, és figyeld, ahogyan megváltoznak körülötted a dolgok a családodban, az osztályodban vagy a csapatodban. Gábor atya

ISKOLÁNK RÖVID TÖRTÉNETE 1992. szeptember 1-jén nyitotta meg kapuit iskolánk a rendszerváltást követően a megye első katolikus iskolájaként. A zárdaiskola egykori tanulói biztatták a szatmári irgalmas nővéreket arra, hogy a Báji-Patay-házat visszaigényeljék, és újraindítsák az iskolát. A tanév kezdete előtti nyáron kapta vissza az egyház az épületet, amit sok-sok önkéntes segítséggel, ingyenes munkával tettek az oktatás és a diákok számára megfelelőnek. A Nővérek négyen a Kis-Hunyad utcai épületbe költözhettek, és segítették iskolánkban a lelki élet kialakítását, megvalósítását. A következő évben kaptuk meg a Városház tér 6. számú épületet is, így a termek számának bővülése miatt lehetőségünk nyílt három nyolcévfolyamos osztályt indítani, amivel a megyében iskolánk lehetett az első. A Hunyadi úti épület ekkor vált leánykollégiummá, ami mai nap is diáklányok otthonául szolgál középiskolai tanulmányaik alatt. Az iskola kezdetektől fogva koedukált gimnázium, vagyis fiúk és lányok egyaránt tanulhatnak itt, ezzel is jelezve azt, hogy a női és férfi szerzetesrendek által működtetett gimnáziumoknak hivatalos jogutódja iskolánk. Ez a folyamat 1997-ben vált teljessé, amikor felvettük Fráter György nevét. 1996-ban az első ballagást követően érezhették először, hogy nem csak elkezdtek valamit, hanem be is fejezték és maradandót alkottak. 1997 tavaszán a fenntartó támogatásával kezdetét vette az épületegyüttes felújítása. Kezdetben a különleges T alakú telken négy különálló épület állt. A két legnagyobbat építették össze, melyek oktatási célt szolgáltak, és összeépítésükkel újabb termeket kaptak. 2000-ben fontos beruházás ment végbe az öltözők és a vizesblokkok korszerűsítésével. 2001-től saját iskolalelkészt kaptunk, s azóta mindig van iskolánkban lelki vezető, iskolalelkész. Iskolánk beiskolázási rendje is stabilizálódott: évről évre kettő nyolcévfolyamos és egy négyévfolyamos osztályt tudtunk indítani. A húsz osztály számára egyre több tantárgyból tudtunk csoportbontást biztosítani, emelt óraszámban folytatni az oktatást. 2002-ben két informatikai szaktanterem berendezésére és a kollégium valamennyi helyiségeinek felújítása került sor. Az „Árpád szent fája” udvaron található kerámiafreskót ebben az évben avattuk fel, amely Vincze Ildikó művésznő alkotása. 2007-ben a nyílászárók korszerűsítése történt, 2009-ben iskolánk egyik udvarát alakítottuk ki pihenő parkká, illetve ebben az évben konditerem létrehozására került sor a zárdaépület alagsorában. 2008-ban a nővérek Esztergomba költözését és az épület üresedését követően, lehetőség nyílt a Nővérek Házában nyelvi tantermek és a mindenkori nyelvi lektor számára lakás kialakítására. Ettől az évtől a kápolna mögötti kiskert gondozása, rendben tartása is feladatunk lett. A 2010/11. tanév végén Mariscsák István igazgató úr új feladatokat kapott érsek atyától, így iskolánk élére Ft. Lóczi Tamás atya került. 2012-ben iskolánk fennállásának 20. évfordulójára kialakításra került a díszterem, mely a Fráter terem nevet viseli azóta. 2014-ben gimnáziumunk hátsó udvari részén egy gumiborítású külső sportpálya került kialakításra. 2015-ben szülői támogatással és alapítványunk segítségével kiépítésre került a kamerarendszer az épületek folyosóin valamint iskolai beruházásként a kollégium alsó szintjén a melegítő konyha. Ezek mellett aulánkban a büfé számára helyet biztosítottunk, valamint megvásárlásra kerültek az első interaktív táblák. A patinás épületekben, a Fráterben mindig folynak javítások, szépítések, korszerűsítések annak érdekében, hogy a diákok minél komfortosabban érezhessék magukat tanulás közben. Péli Panna Petra 12.C

KOLLÉGIUMUNK Kollégiumunk névadója Avilai Nagy Szent Teréz (1515–1582) spanyol szerzetes nővér, a sarutlan karmelita rend alapítója, egyháztanító. A kollégium működését intézményünk vezetője, egy állandó nappalos és állandó éjszakai nevelő, csoportvezetők, szaktanárok, védőnő biztosítja. A munkájukat segítik a takarítónők, karbantartók, alkalmanként a gimnázium egyéb szakos oktatói, nevelői, gazdasági vezető, irodai dolgozók. Mivel kollégiumunk a Fráter György Gimnáziumhoz tartozik, diákjaink elsőbbséget élveznek a felvétel során. Körülbelül 5-6 éve külsős diákok is jelentkezhetnek, illetve jellemző is Miskolc különböző gimnáziumába járók jelentkezése (Avasi Gimnázium, Balázs Győző Református Gimnázium, Berzeviczy Gergely Szakgimnázium, Fáy András Görögkatolikus Közgazdasági Szakgimnázium, Földes Ferenc Gimnázium, Herman Ottó Gimnázium, Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium és Pedagógiai Szakgimnázium, Zrínyi Ilona Gimnázium). Szeretettel fogadunk határon túli lányokat is. Felvételnél nem elvárás, hogy egyházi iskolában tanuljon a jelentkező, de kérünk lelkészi ajánlást, amihez a formanyomtatvány honlapunkról letölthető. Mivel kollégiumunk befogadó képessége mindössze 44 fő, úgy élünk itt, mint egy nagy család. A közösen végzett munka, programok, lelkiség hamar összekovácsolja az itt lakó diákokat. A négy lakószoba ugyan többágyas (Szent Margit- 14 fős, Szent Erzsébet- 9 fős, Szent Kinga- 8 fős, Boldog Jolán- 13 fős), de tágas, magas belterű, így kényelmesen elférnek a diákok. A társalgó ad helyet a közös programoknak, foglalkozásoknak, valamint az önálló tanulás is biztosított itt az íróasztalok, számítógépek, nyomtató, kézi könyvek, szótárak használatával. Lehetőség van tv-nézésre is, ha éppen senkit nem zavar a tanulásban. A melegítőkonyhánk látja el ebéddel az azt igénylő kollégistáinkat, a reggelit és vacsorát a jól felszerelt teakonyhában fogyaszthatják el a tanulók. Az étkezéshez szükséges edényeket, tányérokat, evőeszközöket biztosítja a kollégium, valamint öt hűtőszekrény, két mikrohullámú sütő, vízforralók, rezsó, szendvicssütő, pirítóssütő, tartós élelmiszerek tárolására alkalmas kisszekrények, mosogató áll a rendelkezésükre. Az épület alsó és felső szintjén is található zuhanyzó mosdókkal, vécékkel. Az itt lakók a kollégium előterében fogadhatják vendégeiket. A vezeték nélküli internet elérhetősége, társasjátékok, könyvek, sporteszközök, a saját udvar és sportpálya segíti a szabadidő tartalmas eltöltését. A rend és tisztaság alapvető követelmény intézményünkben. A felszereltséget állandóan fejlesztjük, ebben támogatja munkánkat a Fráter György Gimnáziumért Alapítvány. A tanulás segítése legfőbb feladataink közé tartozik, szeretnénk diákjainkból a maximumot kihozni, ezért tanulásmódszertani foglalkozásokkal, korrepetálásokkal, tehetségfejlesztő játékokkal egészítjük ki a délutáni kötelező szilenciumot. A szilencium délután 4–6 óráig tart a gimnázium osztálytermeiben, két tanulócsoportban, amit szaktanárok segítenek. Kérhető egyéni és kiscsoportos segítségnyújtás is, akár tanulási időn kívül is, a kollégiumi nevelők készségesen állnak a diákok rendelkezésére.

KOLLÉGIUMUNK A heti rendszerességű csoportfoglalkozásokon, egyéni beszélgetéseken kívül hagyományos programok, vetélkedők, közös kirándulások, alkalmi kiállítások, műsorok megtekintése színesítik a kollégium életét. Színházi bérlet is igényelhető kedvező áron. Hagyományos programok:- Bemutatkozó műsorral és vetélkedővel összekötött szamáravató - Mikulásest - Adventi gyertyagyújtás - Karácsony előtti angyalkázás - Karácsonyi műsor és ajándékozás - Aktuális nemzeti és egyházi ünnepekről való megemlékezés - Kollégiumi ballagás, szerenád fogadása - Tanév végi közös kirándulás az alapítvány támogatásával A programok lebonyolítására rendelkezésünkre áll a gimnázium aulája. A lelki élet elmélyülését, a felmerülő problémák konstruktív megoldását segíti a heti hit- és erkölcstan foglalkozás, a közös imák, a személyiségfejlesztő foglalkozások, közös szentmise látogatások és az őszinte beszélgetések. A testi egészségről a gimnáziummal közös védőnőnk gondoskodik. Hétvégén és tanítási szünetekben hazautaznak diákjaink, de ekkor is tartják egymással a kapcsolatot, mert tudják, hogy mindig, minden körülmények között számíthatnak egymásra. Szeretettel várjuk régi és új tanulóinkat a tanév kezdetén, s visszavárjuk volt kollégistáinkat is egy-egy kiadós beszélgetésre, hiszen nem közömbös számunkra, hogyan alakul életük. Célunk a keresztény értékrend továbbadása, nemzeti értékeink ápolása, egymás tisztelete és segítése. Szeretnénk valóban második otthonná válni és egész életre szóló útravalóval elengedni tanulóinkat, hogy szárnyaljanak! „Az is világot alkot, aki otthonossá tesz egy üres teret.”

KÖNYVTÁRUNK A Könyvtár a Gimnázium kezdeti éveiben 1992-től a Hunyadi úti kollégiumban kapott helyet. Az állományt a Máltai Szeretetszolgálattól kapott, valamint a miskolci Városi Könyvtár duplum raktárából leválogatott könyvek, adományok, hagyatékok könyvei alkották. A Herman Ottó Gimnázium által is használt régi könyvtár helységébe 1994-ben költözött át, ahol olyan igazi könyvtár hangulata volt a teremnek. A nap csak ritkán sütött be, mert sugarait felfogták az öreg hársfa levelei. Egyszerre kb. 10-15 fős csoportok tudtak dolgozni, kutatni, nézelődni. 1999 őszén a terveztetésé lett a főszerep, mert ekkor álmodta meg a gimnázium könyvtárának galériás belsőépítészeti bútortervét Rudolf Mihály építész és tervező csapata. Gondos egyeztetések és előkészítő munka után már 2000 januárjában elkezdődött a kőművesmunkákkal a terület előkészítése. Az átadásra, felszentelésre pedig 2000 júniusában került sor. A mai könyvtár a B épület fölszintjén, az aulában található könnyen megközelíthető, központi helyen és információs forrásközpontként, dokumentációs adatbázisával fontos szerepet tölt be az intézmény életében. Számítógép, televízió, DVD-lejátszó is hozzájárul a hatékony oktató-nevelő tevékenység folytatásához. Könyvtárunk egy kb. 120m2-es helyiségből áll, de funkcionálisan megoszlik: az egyik a szabadpolcos tér, a másik olvasóteremként működik, itt található a kézikönyvtár. Az olvasóhelyeink száma 40. Ennyi tanuló tud egyszerre dolgozni a könyvtárban. Nem nyilvános könyvtár, tehát szolgáltatásait csak az iskola diákjai és dolgozói vehetik igénybe, akik a könyvtári szabályokat magukra nézve kötelező érvénnyel elfogadják. A könyvtárnak tagja lehet az iskola minden tanára, dolgozója és az iskolával jogviszonyban álló minden tanuló. Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével és szolgáltatásaival segítse az iskolában folyó oktató-nevelő munkát. Kiemelt feladatának tekinti az IKT kompetenciák (elsősorban a biztonságos internethasználat) és a szociális kompetenciák fejlesztését, állományának folyamatos fejlesztését.

KÖNYVTÁRUNK A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. A könyvtár tagja elfogadja a házirendben foglaltak könyvtárra vonatkozó részeit, valamint a könyvtárhasználati szabályzatot. A könyvtár jelenleg kb. 25.000 kötetnyi dokumentummal rendelkezik. Az állomány összetételét tekintve elsősorban az oktató-nevelő munkához, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumokból áll. Az állomány szabadpolcon van elhelyezve: • a szakirodalom ETO-szakrendben, • a folyóiratok tematikus rendben, • a tankönyvek tantárgyi elhelyezésben, • az audiovizuális dokumentumok , valamint • a muzeális értékű iskolatörténeti anyag zárható szekrényekben. Az állomány nagyobb részét könyvek teszik ki, de DVD-k, CD-k és CD-ROM-ok, időszaki kiadványok is megtalálhatók a gyűjteményben. Kb. 7000 db az egyedi nyilvántartású tankönyv. Muzeális könyveink két évszázad diákjainak, tanárainak simogató pillantását, keze nyomát őrzik. Könyvtárunkba 12 féle folyóirat is jár. / 5 perc angol, Minden nap németül, Rubicon, BBC History, Keresztény Élet, Vigília, Új Ember, Chip Magazin…stb/ A tanulók információszerzését 4 számítógép - állandó internethozzáféréssel - segíti. Lehetőség van dokumentumok fénymásolására és nyomtatására is. Aki egy kis kellemes szórakozásra vágyik, társasjátékokkal is játszhat a diáktársakkal, persze a kulturált, alapvető viselkedési szabályok betartásával, a csendre vágyókat nem zavarva. Minden évben 1-2 érdekes és hasznos társasjátékkal bővül a könyvtár./ Concept, Dixit, Dobble, Activity stb./ A faliújságon mindig található az aktuális évszakhoz, ünnepekhez kapcsolódóan kiállítás és könyvajánló. A diákokat és tanárokat is ellátó könyvtár állománya folyamatosan növekszik, átlagosan évente 700-800 db új könyvvel gyarapszik, amelybe természetesen beletartoznak az új tankönyvek is. A könyvtár állományáról tájékozódni - a személyes tájékoztatás mellett - már az elektronikus katalógusunkon keresztül is lehet, mely az iskola honlapjáról érhető el. A könyvtárban folyamatosan vannak könyvtári órák, amelyeken a diákok elsajátíthatják a könyvtárhasználat alapjait, valamint egyéb rendezvényeknek is helyet ad. Rendszeresen vannak itt szaktárgyi órák / történelem, hittan, irodalom/, napközis foglalkozások, alkalomhoz kötött pl. karácsonyi kézműves, vetítéses, ismeretterjesztő előadások, megbeszélések. Sok diák készül itt fel szabadidejében a tanórákra, versenyekre. A könyvtár tanítási napokon hétfőtől csütörtökig 7:45–15:45-ig, pénteken pedig 7:45–12:00-ig várja olvasóit és búvárkodni szerető látogatóit. Kölcsönzési idő 4 hét. A kölcsönzési határidő meghosszabbítható. Tanév végéig minden kölcsönzött dokumentumot vissza kell szolgáltatni. Ez a hely azonban nemcsak könyvtár, hanem az évközi rendezvények alkalmával menedék, pihenőhely, társalgó. A mindennapokban pedig nyüzsgő, élettel teli közösségi tér. Iskolánk minden tanulóját és dolgozóját, aki csendre, pici nyugalomra, meghallgatásra, segítségre, kellemes olvasgatásra vágyik, szeretettel várja: Szalayné S. Rita könyvtáros

FRÁTER MÉDIA Sziasztok! Tóth Levi vagyok 11. b osztályos tanuló. 7 éve járok a Fráterbe és 2020 szeptemberében lettem a Fráter Média diákvezetője. A média csapathoz harmadikként 2019 őszén mint operatőr, volt DÖK elnökünk, Rech Bálint és alelnökünk, valamint osztálytársam, Kulcsár Domonkos után. Mentorunk, Medveczky Krisztián felkarolt és meglátta a lehetőséget abban a munkában, amit akkor még csak Bálint és Domonkos végzett a fényekkel különböző iskolai rendezvényeken. A média csoport megalakulása nagy mértékben köszönhető Bálint állhatatos és teljes mértékben önkéntes munkájának, sokszor „széllel szemben”. Visszatekintve, az események szerencsésen alakultak, hiszen még a pandémia előtt össze tudott szokni a kis csapatunk, és tovább is bővültünk. Közvetlenül utánam csatlakozott hozzánk az iskolarádió csapata is. Ebben a nehéz helyzetben mi, médiások tudunk és szeretnénk olyan tartalmakat készíteni, amelyek segítenek Nektek, diáktársainknak átélni valamennyire a diákéletből kimaradt eseményeket (pl. a mikulást, a farsangot). A Fráters God Talent-el próbáltunk egy kevés közösségi élményt teremteni és remélhetőleg hagyományt is. A múlt évben a végzősöknek a ballagást is megpróbáltuk pótolni és sajnos ebben az évben sem volt másképp. A ballagás mindannyiunk számára egyre inkább közeledik, így, ha szeretnéd fejleszteni magad a fotózás, videózás, vágás, fénytechnika, rádiózás vagy a média akármely más területén, a lehetőség csak rád vár! A social media több szegmensében is jelen vagyunk, így ha újságírói vénával is rendelkezel, vagy feltörekvő influencerként szívesen kipróbálnád magad, akkor köztünk a helyed. Vidám csapatunk őrült ötletekkel teli, amelyek megvalósítása még várat magára. Reméljük szeptembertől teljes erőbedobással megmutathatjuk, hogy mi mindennel foglalkozunk. Minden iskolai program technikai lebonyolítása és megörökítése a mi feladatunk, ezekhez mindig vannak saját ötleteink, amelyeket az iskola vezetése is támogat. Minden felvételt hosszas brainstormingok, meetingek és próbák előznek meg, amelyek olykor a délelőttjeinket teljesen lefedik. Mivel mindenki a legjobbat akarja kihozni egy-egy ilyen alkalommal, kitartásra és türelemre is szükségünk van. Ha úgy érzed, hogy szeretnél tagja lenni a Fráter Média csapatának keress minket bátran, akár privát üzenetben vagy a media@frater.hu e mail címen vagy remélhetőleg minél hamarabb élőben. Eddigi tartalmaink és az iskolaújság digitális változata is elérhető a frater.hu/media oldalon. Tóth Levente 11.B

MÁRCIUS 15. Március 15-e nemzetünk egyik legfontosabb ünnepe, melyet mindenki ismer. De vajon ténylegesen fordítunk rá elég figyelmet és tiszteletet? Amit 1848/49-ben megtettek múltbéli magyar társaink egy elég bátor és merész cselekedet volt, amelyet lehet, hogy manapság mi meg sem tudnánk csinálni. Ezen a napon a bécsi forradalom hatására a Pilvax kör tagjainak sikerült elindítani egy revolúciót, mely évszázadok óta kijárt volna már a magyarságnak. A leghíresebb nevek, akik kezükbe vették az irányítást: Petőfi Sándor, Jókai Mór és Vasvári Pál volt, de ezen kívül sok más ember segítette őket, mint például Irinyi József, aki a 12 pontot fogalmazta meg. Következő lépésük e pontok kinyomtatása volt, melyet a jól ismert Landerer nyomdában tettek meg, ezután pedig a Nemzeti Múzeum elé mentek. Felnyitották a nép szemét és erőt adtak nekik a bátorságukkal. Később elfogadtatták a helytartótanáccsal ezen gondolataikat, és sikerült Táncsics Mihályt is szabadon bocsátaniuk. A magyar nép összefogott, és bizalmat szavaztak egymásnak, félretéve esetleges nézeteltérésüket. Ez az, ami lehetővé tette azt, hogy elindítsanak egy ilyen nagy forradalmat. Büszkék lehetünk arra, hogy felmenőink képesek voltak a sok negatív hatás ellenére is, amelyet a magyar nép átélt a múltban, megtenni ezt a lépést. Ezen ünnepek mutatják meg azt, hogy igenis legyünk büszkék arra, hogy magyarok vagyunk. Tiszteletünket a kokárda viselésével és megemlékezéssel mutatjuk ki. A kokárdát a franciáktól vettük át, de mi voltunk az elsők, akik a nemzeti színekben viselték ezt. Ebben az évben szokástól eltérően otthon tudtunk megemlékezni erről a napról, videó formájában, amiben hallhattuk diáktársaink énekeit, Himnuszt, Szózatot. Ezen kívül rajzok kerültek bemutatásra, amelyeket iskolánk diákjai készítettek. Czurkó Lili 11.A

Mit ér az ember, ha magyar? Számomra a magyarság egy erős nemzeti öntudat, amelyet csak erősít a több mint ezer éves kegyetlen sorsunk. Úgy gondolom, hogy történelmünknek és egyedi nyelvünknek köszönhetően a magyarság egy jelentősen összetartó népcsoport. A körülöttünk lévő országoknak közel sincs olyan történelme és eredettörténete, mint amivel mi büszkélkedhetünk. Őseink Európa egyik legkedvezőbb területét foglalták el, melyet sok idegen népcsoport próbált már megszerezni. Erős összetartásunk miatt a mai napig fennmaradhatott Magyarország, s területeinket is csak igazságtalan összefogással sikerült végleg megcsonkítaniuk a szomszédos nemzeteknek. Anyanyelvünknek köszönhetően sokkal részletesebben ki tudjuk fejezni magunkat, mint mások. Személyes tapasztalataim szerint is sokkal humorosabban, bőbeszédűbben lehet kommunikálni magyarul. Nyelvünk valóban nem világnyelv, de ennek hála nem fenyegeti az egyszerűsödés veszélye. Tennünk kell azért, hogy ne haljon ki! Éreznünk kell súlyát a fontosságának. Ha az anyanyelvet választani lehetne, gondolkodás nélkül döntenék a magyar mellett, elvégre minél bonyolultabb egy nyelv, annál komplexebben tud elmélkedni a használója. Számtalan hungarikummal, magyar népviselettel, motívummal és találmánnyal dicsekedhetünk. Népmeséink, népdalaink, költőink, íróink nyelvezete sokszínű, mennyiségük még a német szomszédainkat is felülmúlja. Zeneszerzőink művei szintén kiemelkedőek. A magyar néptánc gyönyörűségéről, valamint a jellegzetes magyar ételekről sem szabad megfeledkeznünk. Ezek mind olyan töredékei örökségünknek, melyek jól bizonyítják azt, hogy egy rendkívül egyedi nép vagyunk, és véleményem szerint ezeket mind meg kell őriznünk az utókornak. Ilyó-Kovács Levente 11.A

GOD TALENT A Fráter történetében először került sor egy olyan tehetségkutató megszervezésére, amelyben a diákok megcsillogtathatták a művészetek iránti szeretetüket. A vírusra való tekintettel online került megrendezésre, de reméljük, hogy hagyományt teremtettünk és a jövő éven már személyesen is részt vehet rajta, aki szeretné. A helyzet ellenére nagy lelkesedéssel küldtek diáktársaink kimagasló színvonalú alkotásokat ének, fotó és slam poetry kategóriában egyaránt (lentebb egy beküldött munka olvasható). Mindezért nagyon hálásak voltunk és vagyunk, hiszen ez is azt mutatja, hogy a digitális oktatás alatt sem távolodtak el a fráteresek az iskolától. A munkákat a tanárainkból álló zsűri bírálta, és így ők választották ki a győzteseket. Nehéz dolguk volt, hiszen a diákok ezek keresztül is megmutatták, hogy milyen tehetség rejlik bennük. Bátorligeti Zsófia 12.C

Hogyan tudom eldönteni, kiben bízhatok? Nehéz feladat, de legalább egy téma amiről írhatok, és ami mellett ki is tartok. Hiszen, mit ér a szó ha nem igaz? Ilyen helyzetben talán még a csend is jobb vigasz, igaz megszokhattam volna, hogy manapság már mindenhez elég odavágnod egy nyájas grimaszt, és még az sem baj, ha az éppenséggel nagyon pimasz. Így hát tovább reménykedem, hogy egyszer hátha kinövi ezt az ember, elméje nem olyan lesz, mint a fogyasztói társadalom által kreált, gleccser nélküli tenger. De nem, mert az nem kell. “Snapchaten a beauty filter persze kell, mert ha nem ez az értékrended, semmit nem érsz ebben az életben” és ezáltal már az sem véletlen, hogy felhígultak a szavak, köztük a valakire számítás, de majd csak később jössz rá, hogy nem volt ez más, csak ámítás. Majd azon a véleményem leszel, hogy a szó nem elég, és tettel kell bizonyítani, ezután könnyebb lesz a barátokat, hogyan viszonyítani. Hidd el, ez olyan mint a magyar órán tanult téma-réma kapcsolat, ami a füzetben amúgy csak egy karcolat. Azt hiszed, hogy ismered, közben negatív újdonság szúr majd neked szemet. De legalább az remek, hogy azt mondják, hogy szeretnek. Viszont kiállni a másik mellett már nem mernek, hogy a jelentéktelenekkel konfliktusba ne keveredjenek, így az emberségük már azon a szinten meg is rekedt, szóval rájössz majd, hogy az a szeretlek szó volt a legnagyobb eretnek. De lassan betelik a papírom, mert hosszú ez a gondolatébresztő lista, így mosolyogva búcsúzik ez a bátor idealista. Haraszin Panna 10.C

TIZENKETTEDIK ÉV „Lehet, hogy gyenge még a hangunk, lehet, hogy léptünk még bizonytalan, de indulunk: a szépet, jót akarjuk S érezzük, hogy hitünknek szárnya van! /Juhász Gyula/

Van miért hálásnak lenni, van miért köszönetet mondani. 4 év. Ennyi idő telt el mióta beléptünk az iskola falai közé, félve. Új élmények, programok, amelyek összekovácsoltak minket, egy osztály lettünk. Megélhettünk oly eseményeket, gondolván itt a szamáravatóra, a kampányra, melyeket feledhetetlen emlékként őrzünk a szívünkben. Hány dolgozat, felelet, monológ, fejmosás, amely nélkül nem állhatnánk itt. Kik is lettünk? Talán erre a kérdésre a tanáraink jobban tudják a választ. Bármikor is rosszak voltunk, hangosak, ők mindig velünk voltak. Talán az online oktatás alatt jöttünk rá az iskola fontosságára. Napokkal az érettségi előtt visszagondolva az iskolában töltött napokra, be kell vallanom hiányzik. Nem volt szalagavatónk, ballagásunk. Nincsen búcsú, nincsenek örömkönnyek. Egy életszakasz lezárul, lezárult. Egy osztály mond köszönetet, hálás és elindulva az úton mindig mosollyal az arcunkon fogunk visszatekinteni ezekre az évekre. A ballagási meghívónkra szánt idézet is minket igazol. Osztályunk lassan elindul az úton, a kikövezett úton, amin végig menve, „lehet, hogy léptünk bizonytalan”, de készen állunk és küzdeni fogunk céljainkért, álmainkért. Köszönjünk ezt a 4 évet, s reméljük, 5 év múlva újra találkozhatunk! Varga Eszter 12.C

DIGITÁLIS OKTATÁS ALSÓS SZEMMEL A koronavírus okozta világjárvány miatt 2020-ban egy olyan dolog történt velünk, ami még eddig soha. A családoknak karanténba kellett vonulniuk, és megkezdődött az online oktatás. Ugyanez ismétlődött meg most, 2021. március 8-án. A digitális oktatás alatt gépről vagy laptopról jelentkeztünk be a tanórákra. Nekünk persze így is figyelnünk kellett, mert haladtunk tovább a tananyaggal. Bármikor felelhettünk vagy dolgozatot írhattunk. Egy átlagos napomon az ébredést követően felöltözöm, megreggelizek, fogat mosok és megfésülködöm. 7.45-kor kezdődik az első óra, amelyre előtte pár perccel bejelentkezek. Furcsa volt a saját szobámból látni az osztálytársaimat és a tanárokat. A legtöbb tanár általában kérte, hogy a kamera legyen bekapcsolva. Amikor feleltünk vagy dolgozatot írtunk, akkor is kamerával és mikrofonnal kellett megjelenni, így ellenőrizték, hogy nem puskázunk-e. Voltak beadandó házi feladatok is, amiket mindig határidőre kellett beküldeni. Szerintem tanítani sem lehetett egyszerű, mert úgy kellett csinálni, hogy lássák, hallják és megértsék a diákok. Erre az időszakra új órarendet kaptunk, ami napi 4-5 online és 1-2 offline tanórából állt. Az órák között 10 perces szünetek voltak, amit a következő órára való felkészüléssel töltöttem. Ha vége volt az óráknak, megebédeltem, kicsit pihentem, majd nekiláttam a házi feladatok elkészítésének. Amikor készen voltam, kimentünk Zsófival és anyával biciklizni, futni, labdázni, játszani, vagy egy jót sétálni. A digitális oktatás szerintem azért volt jó, mert nem kellett olyan sokat tanulni, nem kellett korán kelni és itt volt velem anya. Mindezek ellenére jó volt visszamenni a suliba, mert végre találkozhattam a barátaimmal. Erdélyi Anna 5.A

DIGITÁLIS OKTATÁS ÉS ÉRETTSÉGI Kisebb-nagyobb kihagyásokkal, de összességében szinte egy teljes tanévet online oktatásban végeztünk el. Tavaly tavasszal mindössze egy hétvégénk volt felkészülni a távoktatásra, de úgy gondolom, hogy sikeresen alkalmazkodtunk ehhez az – akkor még szokatlan – helyzethez. Ősszel már több időnk volt, hiszen szeptembertől minden a második hullámról szólt, így novemberre az iskola informatikai csapata egy még jobb, átláthatóbb rendszert tudott létrehozni a Google Classroomban. A tanárainkért nagyon hálásak lehetünk, hiszen a jelenléti oktatáshoz hasonlóan a távoktatásban is rengeteget segítettek, és teljes erőbedobással, valamint hatalmas alkalmazkodóképességgel végezték munkájukat mindkét bezárás alkalmával. Miután havonta jöttek az újabb és újabb bejelentések a veszélyhelyzet meghosszabbításáról még az újévben is, elkezdtünk aggódni az érettségi miatt. Sokáig úgy tűnt, hogy hiába súlyosbodik a vírus, az érettségi szokásosan meg lesz tartva. A fiatalok körében ez felháborodást keltett országszerte, hiszen nem értettük, hogy egy rendkívüli helyzetben hogyan lehetne az érettségit úgy megtartani, mint egy teljesen átlagos évben. A tanáraink hiába igyekeztek mindent ugyanúgy megtanítani nekünk, a személyes oktatást egyszerűen lehetetlen pótolni. Távoktatásban nehezebb koncentrálni, jóval megterhelőbb szellemileg és fizikailag is. Ráadásul a bezártság miatt minden motivációnkat elvesztettük, a helyét a bizonytalanság és félelem vette át. Születtek a szóbeli vizsgarész elhalasztását szorgalmazó petíciók, de ezek nagy ellenszenvet váltottak ki a kívülállók körében. Nálunk jóval idősebbek lustának és műveletlennek neveztek minket a kommentekben, pedig a tavaly végzettek sem szóbeliztek, de valamiért őket nem érték ilyen rosszindulatú vádak, pedig akkor jóval kevesebb megbetegedést és halálesetet okozott a koronavírus. Mivel úgy tűnt, hogy kéréseink az érettségi elhalasztásával kapcsolatban nem találnak meghallgatásra a nyomós érvek ellenére sem, ezért a lehetőségeinkhez mérten el kellett kezdenünk felkészülni. Februárban azt a kön�nyítést kaptuk, hogy hetente két alkalommal személyes konzultációs órákra járhattunk az érettségi tantárgyakból. Sosem gondoltam volna, de felüdülés volt hónapok után elhagyni a házat, és iskolába menni. Sajnos ezek az alkalmak nem tartottak sokáig, az emelkedő esetszám miatt pár hét után abbamaradtak a konzultációk. Ekkor már kezdtünk teljesen kétségbe esni, hiszen az érettségi vészesen közeledett, mi pedig teljes bizonytalanságban figyeltük, hogy mi fog történni. Április elején végre megérkezett a várva-várt bejelentés: a szóbeli érettségik idén is elmaradnak a legtöbb tárgyból. Ez hatalmas megkönnyebbülést jelentett, hiszen a korosztályunkból kevesen vannak még beoltva, ezért a szóbeli vizsgák valószínűleg újabb gócpontokat okoztak volna, nem is beszélve az új mutánsokról, amelyek már a fiatalokra is rendkívül veszélyesek. Megemlítendő pozitívum még, hogy így már május közepe táján letudjuk a vizsgákat, ezzel egy kicsit megtoldva a nyári szünetünk hosszát. Így is elég stresszes folyamat felkészülni az érettségire, hiszen ez az eddigi életünk egyik legnagyobb megmérettetése. A tény, hogy mindezt egy világjárvány közepén tesszük meg, megmutatja, hogy minden negatív kritika ellenére mi egy erős, kitartó generáció vagyunk. Egy biztos: lesz mit mesélni az unokáinknak a kalandos és szokatlan érettséginkről! Hornyák Flóra 12.C

INTERJÚ Iskolánk új angol-történelem szakos tanárához, Andrejkovics Péter tanár úrhoz volt szerencsém néhány kérdést feltenni. - Mikor és miért döntött úgy, hogy angol és történelem tanár szeretne lenni? - Már középiskolában eldöntöttem, hogy tanár szeretnék lenni. Amikor bárkinek kérdése volt történelem órai anyaggal kapcsolatban mindig engem kérdeztek meg, és az osztálytársaim mondták, hogy jól magyarázok. Azt hiszem jól esett, hogy jó vagyok valamiben. Ezután barátaimtól, családomtól és tanáraimtól is több ajánlást kaptam, hogy jó lennék a pályára. Természetesen azért is tanultam és azért is dolgozom, hogy nekik se okozzak csalódást, de az igazság az, hogy nagyon szeretek tanítani. A szakpárom választása pedig úgy hiszem természetesen jött a számomra. Kéttannyelvű gimnáziumban végeztem, így az angol alapvető választás volt, és ahogy említettem a történelem állt még hozzám nagyon közel. - Mit szeret a tanításban? - Igazából rengeteg mindent. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy szeretem hallattatni a hangom. Ezzel talán nem árultam el nagy titkot azok számára, akik ismernek. Jó dolog, hogy mindent elmondhatok, nem csak a tananyaggal kapcsolatban, hanem az azokból felmerülő elgondolkodtató kérdéseket is át tudjuk járni a diákokkal. Szeretném, ha a „kezem alól” értelmes, gondolkodó és kreatív ifjú felnőttek kerülnének ki. Meg akarok nekik mindent adni – vagy legalábbis ami tőlem telik –, hogy jól boldoguljanak az életben. Számomra ebből kifolyólag a legjobb dolog a tanításban nem más, mint a diákság. Minden órára örömmel megyek be, hiszen minden óra új dolgot rejt, új problémát, amit megbeszélünk, új tananyagot, amit el kell sajátítanunk, és ebben mind partnerek a diákjaim. Szeretek velük dolgozni és igyekszem számukra is élvezetessé tenni az órát. Reményeim szerint így nem csak számomra, hanem számukra is jó élmény lehet minden óra. - Miért döntött úgy, hogy a Fráter György Katolikus Gimnáziumban szeretne tanítani? - Egyetemi gyakorlatom alatt már tanítottam az iskolában. Már akkor is tetszett a jó hangulat, ami fogadott az iskolában. Ezért választottam az iskolát. Remek légkör, segítőkész kollégák és nagyszerű diákok. - Miért tekinti fontosnak az angol és történelem órákat? - Az angol nyelv úgy hiszem a nyugati civilizáció lingua francája, azaz összekötő nyelve. Ennek hasznosságát szerintem nem kell ecsetelnem, hiszen akár egy nyaralás, vagy későbbi külföldi kapcsolatok alkalmával is elengedhetetlen a megfelelő nyelvi kommunikáció amire az angol remek lehetőség. A történelem pedig az egyik legfontosabb tantárgy véleményem szerint. Persze nem azért mondom ezt, mert érettségi tantárgy. A történelem segítségével megismerhetjük elődeink kultúráját, szokásait, problémáit. Milyen nehézséget hogyan oldottak meg. Ha ezeket megértjük és saját korunkra kivetítve konklúziót tudunk vonni az egész életünk könnyebb és biztonságosabb lehet meglátásom szerint. Arról nem is beszélve, hogy ezen a tárgyon keresztül tudhatunk meg többet saját népünk és nemzetünk történelméről. - Az online vagy a hagyományos oktatást preferálja jobban? - Egyértelműen a hagyományos oktatást. A tanuláshoz szükség van a teljes figyelemre és azt hiszem nem árulok el nagy titkot azzal, hogy az online oktatás alatt elkallódhat a diákok figyelme. Arról nem is beszélve, hogy a személyes kontaktus sokkal közvetlenebbé tudja tenni a tanórákat. - Mit szeret a szabadidejében csinálni? - Rengeteg mindennel szeretek foglalkozni a szabadidőmben. Szeretek különböző történelmi könyveket olvasni, főleg ókori témákban. Szeretek videójátékokkal játszani. Szeretek a barátaimmal időt tölteni (persze ezt manapság inkább csak az online térben). Szeretek túrázni és kirándulni. Sajnos az utóbbi időkben kevés időm jutott ezekre a kedvteléseimre, de remélhetőleg hamar fel tudom venni ismét a megfelelő ritmust, hogy a hobbijaimnak is tudjak élni. Köszönöm a beszélgetést! Kozma Panni 9.A

INTERJÚ Iskolánk német-magyar szakos tanárát, Fórizs-Tóth Noémit kerestük fel, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre. - Mikor, és miért döntött éppen a tanári pálya mellett? - Már általános iskolai éveim alatt formálódott bennem a gondolat, hogy tanár szeretnék lenni. Sok pozitív példa állt előttem, mint az egykori tanító nénim, majd az általános iskolai és gimnáziumi osztályfőnököm. Aztán a Fráterben egyre biztosabb lettem benne, hogy tanár szeretnék lenni. Több példaképem is volt, akikre máig azt mondom, hogy ilyen tanár szeretnék lenni. És bízom benne, hogy egyszer tényleg olyan nagyszerű tanár lehetek, mint ők. - Miért a német nyelv és a magyar oktatása mellett tette le a voksát Tanárnő? - A német mindig is a kedvenc tantárgyam volt. Tetszett a nyelvtan átláthatósága, a rendszerezettség, a szabályok. Illetve kiváló tanáraim voltak, akik megszerettették velem a német nyelvet. Tizenegyedikes voltam, amikor eldöntöttem, hogy németet szeretnék tanítani, azonban pont ebben az évben újult meg a tanárképzés, és muszáj volt két szakot választani. Sokáig hezitáltam, hogy mi legyen a második szakom. Nem tudtam dönteni hittan és a magyar között. Végül a magyar mellett maradtam, elsősorban azért, mert így nem kellett elmenni a városból. Csak Debrecenben vagy Budapesten tudtam volna németet és hittant is tanulni, de épp elég volt négy évet kollégiumban tölteni. Másodsorban mindig is szerettem a magyart, és nem bántam meg a választásomat. Most ugyan nem tanítom, de a gyakorlati éveim során nagyon szerettem készülni az irodalom órákra, és élmény volt megtartani őket. - Mi jelent Tanárnő számára motivációt, sikerélményt a szakmájában? - Szeretek sok ötös dolgozatot kiosztani. Viccet félretéve: jó látni, amikor a diákok megértik azt, ami elhangzott az órán. Jó látni, ha elsajátítják az új ismereteket, és azt használni tudják. Szeretem a játékos órákat, amikor új módszereket használhatok és a diákjaim élvezik az órákat. Nagyon jó visszajelzés számomra, amikor az órákon párbeszéd, esetleg vita alakul ki és a végén látom a tanulókon, hogy élvezték az órát. - Milyen érzés Tanárnőnek, mint volt fráteres diáknak immár pedagógusként visszatérni intézményünkbe? - A tanév elején nagyon furcsa érzés volt. Hiszen a volt tanáraim most már a kollégaim lettek. Illetve az iskola hagyományait, szokásait eddig csak diák szemszögből ismertem. Azonban jó volt visszatérni. A már jól ismert épületek, tantermek biztonságot nyújtottak. Legalább abban biztos lehettem, hogy eltévedni nem fogok… - Szabadidejében mivel szeret Tanárnő kikapcsolódni? - Szabadidőmben sokat olvasok regényeket, novellákat. Emellett szívesen túrázok, szeretek várost nézni. A legtöbb délutánomat viszont varrással töltöm. - Mennyire volt nehéz beilleszkedni, beleszokni az iskola életébe tanárként, így, hogy az év nagy része digitális oktatásban telt? - Szerintem ebben a helyzetben mindenkinek nehéz dolga van, mind a diákoknak, mind a pedagógusoknak. Sajnos sok olyan esemény elmaradt, ami összekovácsoló erővel bír, ahol jobban megismerhettük volna egymást. Mindenesetre nagyon hálás vagyok azért, hogy legalább a tanév első két hónapját – igaz maszkok mögött –, de jelenléti tanítással tölthettük. Ebben az időszakban legalább egy kicsit megismerkedhettem a diákjaimmal, felvehettük egymás ritmusát. Köszönöm a beszélgetést!

Gerencsér Panna 9.A

AZ ORVOSSÁG Az Orvosság, mely gyógyít minden betegséget Koronavírus. Mennyi minden megváltozott. Több mint egy éve szenvedünk ettől a világjárványtól, emberek százezrei haltak már bele, több millió fertőzött van világszerte. Lassan már látjuk a végét, a vakcinák is folyamatosan beadásra kerülnek. Az rendben van, hogy be leszünk oltva, a rend lassan helyreáll, de mi lesz a hagyatéka ennek a nagy történelmi eseménynek, mert valljuk meg őszintén az elmúlt száz évben erre nem volt példa! ,,Már nem lesz semmi ugyanolyan, mint amilyen volt!” Ez az állítás részben igaz, de ha egy kicsikét belegondolunk talán mégsem. Miért? Ebben az időszakban bizonyos dolgok jelentőségére felfigyelhettünk, és az eddig általános, jól megszokott dolgokat is átértékelhettük és azoknak jelentőségét, fontosságát esetleg felfoghattuk. Mennyi mindenben korlátozottak lettünk. A templomokat bezárták, rokonainkat, jó barátainkat nem láthattuk esetleg „sunyiban”, szórakozóhelyek stb. Visszatérve a „Miért?”-re. Mert amint a rend helyreáll, mi is visszaállunk. Volt egy vírus, a 21. századi világot, rendben van, ”legyőztük”. De itt van az influenza 100 év után is. A vírus eltűnni nem fog, mert fertőzöttek, gócpontok feltehetően lesznek, csak nem akkora számban. Nekem van egy rossz érzésem, hogy az ember magatartása nem javulni fog, hanem romlani. Mert a társadalmi normák és erkölcsök felborulni látszanak. Egy Isten nélküli világ, ahol az ember magát, mint teremtőt állítja be, és nem tudja hol van a helye a teremtésben, hiszen ő is csak teremtmény. Lehet, hogy óriási áttöréseink, sikereink vannak tudományos téren meg rengeteg mindent elő tudunk állítani mesterségesen, ez jó is, hát fejlődni kell. De az ember lassan elveszíti identitását, vagy már el is vesztette, hogy ő csak egy teremtmény. Élete nem a saját kezében van. Kihagyjuk az Istent a képletből. „Hát ha van Isten, mutassa meg magát! Akkor miért nem szeret minket?. Ha van Isten miért szabadította ránk a vírust?!” Gyakori jelenség ez. Szidjuk az Urat, hogy miért csinálja ezt velünk, csak nem vesszük észre, hogy ez a vírus is talán a mi érdekünkben van itt. Kicsit érezhetnék, hogy ez egy enyhe pofon, hogy észhez térjünk. Menekülünk az Istentől. De hova? Ádám is mikor szemei felnyíltak elbújt az Isten elől. „Ádám hol vagy?” Kereste őt az Isten. Nagyon is jól tudta hol van. A teremtés óta nem változtunk. Szemeink felnyíltak, okosodunk, mindent racionálisan nézünk, és Istent kivonjuk belőle, mert Ő minek? Elbújunk, elmenekülünk az Igazság elől. Olyanok vagyunk, mint a serdülő kamaszok. Azok is mindennek ellentmondanak, lázadnak, tiszteletlenek olykor a szülővel szemben. Nem, Isten nem azért büntet, mert rosszat akar, hanem azért mert pont jót, mert a szülő sem csak simogatással és szép szavakkal nevel. A szülő, ha kell megmondja a frontális és kemény kritikát a gyerekével szemben. Milyen lehetett annak az embernek, aki kórházba került s a vírus teljesen tönkretette és lehet már élve nem jut ki onnan? Kétségbeesés, pánik. Nincs reménye, hogy odaát van egy jobb élet, ahol nincs keserűség s rossz, hanem béke, igazságosság és szeretet. Mennyivel másabb annak az embernek, akinek van hite, mert annak lesz reménye is, hogy ettől már csak jobb lehet. Milyen igaz az Úr Jézus kijelentése: „Mert akinek van, még kap hozzá; akinek pedig nincs, attól még azt is elveszik, amiről azt véli, hogy az övé.” (Lk. 8, 18)

AZ ORVOSSÁG A karanténidőszak egy dologra nagyon megtanított bennünket, arra, hogy nagyon meg kell becsülni mindazt amink van. Értem ez alatt az istenkapcsolatunkat, az emberi kapcsolatainkat, családtagokat stb. Sok helyről hallottam, hogy egyesek depressziósok, feszültek, megint mások kétségbeesettek. Erre is van orvosság, -mint ahogyan a vírusra is- az Isten. Megadja a keretet a dolgoknak, de legfőképpen az életünknek. Egész életünkre hatással van a Vele való kapcsolat, mert irányít bennünket, vezet minket a helyes úton a szeretetben. Élet Krisztusban. Nincs más lehetőségünk. Mennyivel másabb lenne a világ, ha a szeretet és a szent evangéliumok tanítása járná át. Mert ameddig abortusz van, gyilkoságok vannak, bőrszín általi megkülönböztetés van, szeretetlenség van, addig ne várjunk jó életet se most, se a jövőben. „Új parancsot adok nektek: Szeressétek egymást! Amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást.” (Jn. 13, 34) Azt gondolnánk, hogy ez nem is nehéz parancs. De nagyon is az. Rokonokat, barátokat szeretünk és ez így is van rendjén. De a szeretet kijár a felebarátnak is. Azzal sem beszélhetek úgy, mint a kutyával, nem lehet a rabszolgám, nem nézhetem le, nem ölhetem meg, nem gyalázhatom meg, és nem tehetem tönkre az életét, mert ő nem családtag vagy barát. Akkor az ítéletre mi magunk is méltók vagyunk. ”Hát én Őt nem szeretem.. Jaj de nem szeretem ez az embert!” Ilyenek vagyunk, tisztelet a kivételnek. Az egónk hatalmas tud lenni, ahol a másik ember már nem számít. Milyen lenne, ha az Isten válogatna? Jó nagy bajban lennénk. Ő mindenkit ugyanúgy szeret. Nem a tulajdonságaink meg képességeink miatt, azokat Ő adta, hanem mi miattunk, a személyünket, azt hogy mi létezünk, a létezésünk miatt szeret minket. Nem is tudjuk Őt viszontszeretni, de azt a szeretetet, amit Ő ad azt a többi embernek tudjuk közvetíteni –amennyire gyarlóságunk ezt lehetővé teszi. De a szeretetre nyitottnak kell lennünk, hagynunk kell, hogy az Isten szeressen bennünket, mert ha nem hagyjuk, akkor nem fogjuk megtapasztalni, nem fogunk tudni Belőle élni, és szeretetét nem fogjuk tudni közvetíteni, mert arra alkalmatlanná válunk. Milyen jó, amikor a családban érezzük, hogy szeretve vagyunk. Tulajdonképpen mind a 8 milliárdan testvérek vagyunk Krisztusban. A szeretet eláradna földön, s az ember is tudná hol a helye a teremtésben akkor vagy a második eljövetel valósult meg, vagy megtért mindenki. Bizony a megtérés. A pandémia remek lehetőséget kínál erre, hogy a megpróbáltatás, a nehézségek idején a Teremtő Istenhez forduljunk segítségért. Én úgy, gondolom, hogy ez a helyzet ezt az üzenetet hordozza magában. Nem ostorral, korbáccsal a kezében kell elképzelni az Istent, egy szerető jóságos Mennyei Atyát kell elképzelni, aki vezeti9 és alakítja életünket. Maga az Úr Jézus tanít így bennünket imádkozni, hogy Mi Atyánk! Gyermeki bizalommal kell az Atya felé fordulni. De hallgatni kell az egyház felszólítására is ami mindig aktuális: „Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az Evangéliumban!” Keressük fel az Istent. Azt hisszük micsoda fényév távolságokra van, meg elérhetetlen, holott csak egy imádságnyira van. Nem feleslegesen testesült meg, lett gyarló emberré az Úr Jézusban. Nem azért szenvedett, halt kínhalált és támadott fel, mert neki ilyen kedve volt. Hanem azért, hogy életünk legyen s az bőségben legyen, bűneinkből megváltást nyerjünk és megnyissa számunkra a kaput a Mennyek Országába, hogy helyet kapjunk az Ő végtelen szeretetében és végtelenségében. Pandémiában a reményünk az Úr Jézus legyen, a szent evangélium szavaival élve: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen!” Szabó Máté Albert 11.A

EGÉSZSÉGROVAT A védőoltásokkal kapcsolatban megnyilvánulni manapság népszerű dolognak tűnik. Szinte mindenkinek megvan a maga határozott elmélete, hogy miért oltassa vagy éppen ne oltassa magát. Én most azért vállalkoztam erre az írásra, mert épp olyan időszakot tudhatok magam mögött, amiről az utókor szerintem úgy fog megemlékezni, mint a védőoltások bevezetésének és elterjedésének koráról, ill. az egészségügyben emiatt lezajlott forradalomról. Miért állítom ezt? Mert saját életem története fényes bizonyítékokkal szolgál. Édesapám testvére torokgyíkban 2 évesen halt meg. Sokszor kellett végig hallgatnom azt az elbeszélést, ami visszarepített engem a nagyszüleim tehetetlen szomorú helyzetébe, amit akkor éreztek, mikor a szobában a pici koporsóban ott feküdt, az addig oly aranyos, dédelgetett kisfiúk. De ugyanilyen szívbemarkoló volt az a történet, amelyet a szüleim arról az időszakról meséltek, mikor a járványos gyermekbénulás szedte az áldozatait. Egyik pillanatról a másikra bénultak le ártatlan gyermekek, kerültek vastüdőbe vagy életük végéig járógépbe. Ez a járvány hála Istennek kikerülte a családomat. A nővérem kiskorában a szamárköhögéstől szenvedett hetekig, nem túlzás azt írni, kishíján megfulladt. És amikor én 5 évesen megkaptam a kanyaró nevű, szintén rettegett kórt, annyira beteg voltam, hogy éjszaka hívtak orvost hozzám, és napokig szenvedtem a magas láztól, és az akkor egyedüli gyógymódtól: a hideg vizes borogatástól. De túléltem, nem vesztettem el a hallásomat sem, hála a Teremtőnek. Bevillan most egy újabb kép, óvodás koromban a védőnők alumínium kanálba teát tesznek, amibe valamit belecseppentenek, majd gondosan ügyelnek arra, hogy minden lurkó lenyelje az italt. Igen, ez volt a SABIN csepp. Szüleim fellélegezhettek. Nem lesznek mozgáskorlátozottak a gyermekeik! Nem véletlenül lettem védőoltáspárti. 42 éves gyermekorvosi pályafutásom alatt, másról sem kaptunk okítást, mint arról, hogy miként finomítanak az addig nagyon jó, de az új kutatások tükrében tökéletesíthető szisztémán. És az eredményeket „saját bőrömön” tapasztalhattam. Amig fiatal háziorvosként egész éjszaka a kruppos gyerekekhez kellett szaladgálnunk ügyeletben, addig mára az ügyeletek csendes, telefonos tanácsadásokká szelídültek. Mi áll a háttérben? Igen, az újabb és újabb védőoltások bevezetése. Mostanra a fertőző betegségek mellett, a rákos megbetegedések is megelőzhetőkké váltak egy egyszerű „szurival”. Kiterjedt családom egyetlen tagja sem halt meg fertőző betegségektől az elmúlt 50 évben, és amióta a körzetemben folyamatosan beadjuk a kötelező védőoltásokat, a rengeteg hozzám tartozó iskolás is sok-sok vakcinát vett fel általam, az oltási „szövődmény” mindössze múló rosszullét volt. Ezért jelentkeztünk és kaptuk meg teljes családommal a COVID elleni vakcinát a lehető leghamarabb, és köszönjük szépen jól vagyunk! Dr. Orosz Imre iskolaorvos

IDÉZET „Meg kell ragadnunk minden lehetőséget, hogy jóságot árasszunk és szívből szeressünk. (...) Bízd magad a lelkiismeretedre! Hagyd, hogy a szíved vezessen, ha sötét az élet.” Amikor ezen az idézeten gondolkodtam, eszembe jutott házasságunk első pár éve, amikor bizony néha összezördültünk férjemmel. Ő a vitákat általában egy Szent Ágoston idézettel zárta le: „Szeress, és tégy, amit akarsz!” Ez a mondat mindig megsemmisített, „kiütötte a kezemből a kardot”, és tükröt tartott elém. Hiszen ha szeretek, minden tettem szeretetből fakad. Az én szívemben viszont ott volt a harag, a türelmetlenség, gőg… És be kellett látnom, hogy ezektől csak akkor tudok szabadulni, ha engedem, hogy Jézus nagytakarítást végezzen a szívemben, kisöpörje, ami nem oda való, és megtanítson valóban szeretni. Akkor már bátran hallgathatok a szívemre. Vannak emberek, akiknek az élete fáklyaként világít. Számomra ilyen például Böjte Csaba, Teréz anya, vagy a mai hétköznapi hősök, akik nem féltek tenni a jót. Hiszen a szeretet nem csupán érzelem, hanem döntés is. Sok kicsi „igen” a „nem”-ek világában azok számára, akiknek szükségük van a mi szeretetünkre. Így talán mi is lehetünk egy kinyújtott kéz, egy ölelő kar, bátorító szó, megértő tekintet, irgalmas szív…egy-egy kicsi gyertyaláng, mely elhozza Krisztus fényét a világba. Mártonffy Zsuzsanna napközis tanár „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok.” Igaz az idézet elég régi, de az alapgondolat örök. Ebben a rohanó világban még fontosabb, hogy odafigyeljünk egymásra, emberekre és bármilyen élőlényre, aki segítségre szorul. Nyitott szemmel járni és spontán cselekedni. Fontos a pozitív gondolkodás. A rendszeresen adódó problémákat praktikusan megoldani, nem felnagyítani. Egy jó hangulat ösztönösen előbbre viszi az emberi kapcsolatokat. Nekem nagyon fontosak az állatok. Úgy érzem ők a legkiszolgáltatottabbak ebben a világban. Rendszeresen gondozok, és támogatok kóbor illetve menhelyi állatokat. Egyik nap a főutcán haladtam szokásos tempómban. A Bató-ház előtt a járdán mozdulatlanul ült egy kismadár látszólag élettelenül. Pár lépés után visszafordultam érte, hogy ne tapossák szét. Amikor felvettem, akkor láttam, hogy lélegzik, de a lábai furcsán össze voltak ragadva. Kivittem Mályiba a Madármentőkhöz. Hím rozsdafarkú volt, és valószínűleg patkányméregbe léphetett. Ez sem egy természetes dolog szegény életében. Azóta érdeklődtem sikerült megtisztítani, és szabadon engedték. Ilyen véletlenekből áll az élet. Nagyon örültem, hogy arra jártam. Balogh Judit tanárnő

FILM-, KÖNYVAJÁNLÓ Mennyei csodák A mennyei csodák egy igaz történet alapján rendezett filmdráma. Egy regény készült belőle, egy édesanya meséli el családjuk hihetetlen, de egyben csodálatos történetét a lánya gyógyíthatatlan betegségéről. A történet a Beam család középső gyermekéről a 10 éves Anna-ról szól, aki egy nagyon ritka és gyógyíthatatlan betegségben szenved. Christy (Anna édesanyja) amikor megtudja ezt a szörnyű hírt, elhatározza, hogy bármilyen áron is, de meg fogja gyógyíttatani a lányát. Viszont, ahogy telik az idő Anna állapot egyre rosszabb lesz, ezért Christy, mindent feladva elindul Anna-val egy másik államba egy klinikára, és csak remélni tudja, hogy lányán segítenek. Az édesanya nem tudja elképzelni, hogy miért történik ez velük és kezdi elveszíteni a hitét. Viszont váratlanul érkeznek az orvosi rendelőbe, bejelentkezés nélkül, ezért előszőr Anna-t nem is „akarják” fogadni. Időközben amíg várakoznak az orvos jóváhagyására, Christy elviszi Anna-t egy étterembe, ahol a kislány összebarátkozik egy hölggyel, Angela-val, akivel nagyon jó barátságba kerülnek. Majd ezekután Dr. Nurko-nak (a klinika főorvosa) hála, Anna-t felveszik a kórházba és megkapja a kezelését, amitől jobban lesz. A szobatársával, Haley-vel is összebarátkozik akinek erőt ad a gyógyuláshoz, azzal, hogy mesél hitéről neki, viszont Haley édesapja jelzi, hogy ne beszéljenek ilyenekről, mert nem hisznek az Istenben illetve abban, hogy lánya meggyógyulhat. Pár nap után Anna-t kiengedik a kórházból, ezért családjával hazaindulnak. Miután hazaérnek minden nagyon jónak tűnik, a kislány állapota is egyre jobb. De sajnos később Anna-t egy szörnyűséges baleset éri. Aki ismeri, imádkozik érte. Miután megmentik, és a kislány túléli minden karcolás nélkül a balesetet, elmeséli, hogy a Mennyországban volt amíg az életéért küzdöttek, az őrangyalával találkozott, aki azt mondta neki, hogy ne adja fel a küzdelmet, mert még nagy dolgok várnak rá az életében. A „csoda” megtörténte után mindannyian elmennek a templomba, és elmesélik a történetüket, arról, hogy sohasem szabad feladni a hitünket. Annabel és családja életük inspiráló, szomorú, de szívmelengető történetén keresztül arra tanít minket, hogy sosem szabad elveszíteni a reményt, mert csoda bármikor történhet, a szeretet és a hit segítségével mindannyiunk számára bekövetkezhet. Kemény Berill 9.A Leiner Laura: Ég veled (Iskolák Országos Versenye trilógia, 1. rész) Újvári Hanna egy éve veszítette el édesanyját és még mindig nem sikerült feldolgoznia a tragédiát. Azóta teljesen magába fordult, már csak az apjával törődik, mert fél, hogy esetleg őt is elveszítheti. Amikor azonban felkérést kap az igazgatótól, hogy három társával együtt képviselje a Szirtes Gimnáziumot az Iskolák Országos Versenyén, vonakodva bár, de elvállalja. Így aztán Hanna Bernadett, Lóri, Zsombi és Titanilla tanárnő társaságában elindul, hogy részt vegyen a versenyen. A történet rendkívül izgalmas, már az első oldalaktól kezdve fenntartja az érdeklődést. Hannáéknak érdekesebbnél érdekesebb feladatokat kell megoldaniuk a versenyben maradás érdekében. Vannak logikai feladványok, van olyan, ami az offline kapcsolatokra épít, vannak sportfeladatok és természetesen van, mikor csapatba vagy éppen egyénileg kell gondolkodni. A feladatok változatossága és a rengeteg új szereplő megismerése miatt a történet egyáltalán nem laposodik el. Attól függetlenül, hogy ez a könyv már komolyabb témával foglalkozik, mint az írónő többi könyve, mégis jellemző rá ugyanaz a humorosság, játékosság és könnyedség, amit már megszokhattunk Leiner Laurától. Lengyel Laura 11.C

ÍGY ÍRUNK MI (Jótékony Hatás c. könyv, 10. fejezet) Planck-szilánk (részletek)

„Kezdet, kezdetünk…Az az öntudat-megébredés, ami előtt elegendő információt szereztünk a világból, hogy megkezdjük tudatos munkálatunkat (alap lényünk le tudta tölteni a környezetének programját, ami nem más, mint az a példa és érzelem-csomag, amit a szüleinktől kapunk -vagy akiktől valamilyen nevelési forma ér-, illetve egyéb transzgenerációs „sóhajtások”), azt az utat, amit Isten tervezett nekünk. Alap személyünkhöz hozzácsatolhatók kis cetliként feltüntetve az élményeink, amik szabad akaratunk és mások szabad akarata által lett ránk ragasztva. Ezek a kis cetlik pillangóhatással vannak egymással összekötve, gyakorlatilag egy lelki érhálózatot rajzolnak le. (…) Komoly kutatómunkát és figyelmet, befelé fordulást -magyarán ez lehet egy Istennel való suttogás-kommunikáció – igényel ez a felismerés. Noha nem mondta senki, hogy lesz ez fájdalmas is, azért legbelül ott van bennünk alapból, hogy „ezt jobb, ha nem firtatjuk”. Mert a félelem és a küzdeni nem akarás nagy úr. A saját múltunkban való kotorászás – amit pszichológus nem érhet el, mert ez egy sokkal felsőbbrendű folyamat, ők mindig is csak másodlagos tényezők lesznek az ember fejlődésének útján, a körülöttünk lévő emberek csak mankók, mi vagyunk azon dolognak a táptalaja, amit magként el kell ültetnünk és ápolni kell nap mint nap – rengeteg dologgal szembesít minket saját magunkkal. Olyan dolgokkal, amikről nem is gondoltuk volna, hogy mi vagyunk, vagy bennünk lakozott, vagy már rég a selejtes emlékek közé terelte az emberi gondolkodásunk. Mert van egy emberi és egy szellemi elménk párhuzamosan. (…) Isten munkálkodásának kezdetéhez nagy érzelmi állapotok szükségesek. Nem véletlenül -már bocsánat- nem ér annál sokat ez az egész fejlődés első körben, aki nem él át mélypontokat és magaslatokat. De nem is stagnál, s pontosítva az előző kijelentést: „Mindenkinek személyre szabott útja van Isten tervével.” Máshogy nem is tudnánk ezt megélni. (…) Nem tudom, hogy más kapott- e ilyen karizmát – de biztos van ilyen, vagy csak nem nevezi ezt nevén -, hogy előre tudja mi fog rá várni, s tehetne ellene, vagy mellette, de mégis, amikor bekövetkezik, az megy végbe, ahogy az „meg van írva”. Ezalatt azt értem, hogy arra nincs felhatalmazva, hogy úgy készüljön rá, hogy mást tegyen, hanem mondjuk… Tegyük ide az én első esetemet, amikor kaptam egy betekintést egy hónapokkal később megtörténő esetre s abból egy erős érzelemcsomagot, hogy tudjam mi az, amivel nekem meg kell majd birkóznom. Érdekes, mi? Ebbe és más dolgokba való hitünk belefektetése igen szubjektív. Valamikor én is figyelmen hagytam ezen intelmeket és akkor duplán pofára estem. Küzdenem kellett azért, hogy Isten újra felvegyen. S megérte… mindig megéri a kemény munka – esetekben szenvedés is akár. S nem mondom, hogy amikor az ember beszél belőlem, nem frusztrációs faktorom az, hogy ha tudtam, miért nem tudtam úgy tenni, hogy az az én kényelmemet szolgálja? Észben kell tartanunk, hogy az Élet nem a kényelemről szól. (…) Az a szép ebben, hogy amikor a kezdeti és jelenben folyamatosan bővülő pont párhuzamra talál. Amit akkor tudott már a szellemi elme, most emberi nyelven definiálja neked, számodra világossá válnak azok a szilánkok, amik bele voltak fúródva ebbe a cetli-hálózatba a sok-sok kezdetektől fogva – mert hát, mint tudjuk, sok fejezet van egy ember életében, annak pedig van egy kezdete. Hogy mit miért kaptál, érzel és látsz. Minden rossz és jó dolog értelmet nyer és hálát adsz Istennek, hogy minden úgy alakult, ahogy Ő azt eltervezte Veled. (…) „

Izsépi Laura 11.C

ÍGY ÍRUNK MI Ültömben Egyszer ültömben a küszöbön Azon töprengtem, én esküszöm, hogy Miért botlok mindig olyanba Amit egyszerűen megbánok utána S ahogy elmerültem Az iszapos agyvizemben Rájöttem, hogy magam előtt van minden Minden, amit kerestem A megfelelő kérdés és az arra megért Értelmem... Hogy megadjam betűre Pontosan a választ korábbi hülyeségemre. Kérdés, hogy képes lennék-e észre venni, A ráhangolódást az összefüggésekig? Igennel rendelkezek, de a makacsul Bezárult objektívemmel, csak a pazarul Egy pontra pazarolt padlót szemlélgetem Azon egy koszt... Egy foltot, s elfelejtem Hogyan is kerültem a hideg, nyirkos földre Mit a hátsóm három órája melegített Felállok, letörlöm az arcomról a komort Elsétálok a tükörig és visszatekintek amott Nemrég ültében zuhanó énemre. Megmosolyogtat, hogy milyen védekező mechanizmus amaz, hogy magamat kinevetve találom meg az oldást kudarcomban. Izsépi Laura 11.C

MI TÖRTÉNIK? Boldog Születésnapot Sir David! Május 8-án ünnepelte 95. születésnapját Sir David Frederick Attenborough brit természettudós, természetfilmes, akinek neve mára már fogalommá vált, és egybeforrt a biológia sokszínűségének bemutatásával, illetve a természetvédelem fontosságának hangsúlyozásával. David Attenborough az utóbbi években egyre erősebben hallatja a hangját, amivel Földünk jövőjével és az élővilág változásának fennmaradásával kapcsolatos aggodalmait fejezi ki. A legendás tévés már évtizedek óta próbálja az embereket emlékeztetni arra, hogy milyen nyomot hagynak a természetes világon. Sir David nem olyan rég a legújabb filmjének, a The Year Earth Changed (Az év, amikor megváltozott a Föld), megjelenése kapcsán köntörfalazás nélkül kijelentette, hogy: „Az emberek még a világ legjobb indulatával is képesek korlátozni az élővilágot. Ez bizonyos fokig szinte elkerülhetetlen, de vegyük észre, hogy betolakodók vagyunk, hogy már elkéstünk, és hogy az élővilág összességében sokkal jobban járna, ha nem lennénk itt.” E filmjében azt mutatja be, hogy a koronavírus miatti lezárások és korlátozások milyen hatással voltak az élővilágra. Fokozottan ajánlom mindenkinek, hogy tekintse meg Sir David Attenborough korábbi munkáit, hiszen gyönyörű felvételek bemutatása mellett szakszerű és érdekes magyarázat segítségével tanulhatunk a Földről és annak páratlan élővilágáról. Zentai Petra 12.C

RECEPT Könnyű, nyári hűsítő desszert, amelynek neve citromos álom! Percek alatt megvan, sütni nem kell, és a nagy melegben jól is eshet! Szóval isteni finom! Hozzávalók: - 5dl tejföl - 10 evőkanál cukor - 1 csomag vaníliás cukor - 2 db citrom - 5 dl habtejszín (Hulala) - 25 dkg cukrozott tetejű babapiskóta Elkészítés: - A tejfölt kikeverjük a kétféle cukorral, beledolgozzuk a citromok reszelt héját és levét. - A habtejszínt kemény habbá verjük, majd óvatosan beletesszük a citromos krémbe. Egy jénai tál aljára egy sor piskótát rakunk, amire rákenjük a krém felét, majd ismét egy sor piskóta és a tetejére a krém másik fele kerül. - A sütemény tetejét citromszeletekkel díszítjük. - Egy éjszakára a hűtőbe tesszük, hogy a piskóta megpuhuljon. Határ Héli 9.A

Talentum A Fráter György Katolikus Gimnázium lapja Felelős kiadó: Molnár Tünde igazgató. Felelős szerkesztő: Tóth László, Balogh Attila Szerkesztőbizottság: Bátorligeti Zsófia, Czurkó Lili, Gerencsér Panna, Haraszin Panna, Határ Héli, Hornyák Flóra, Izsépi Laura, Kemény Berill, Kozma Panni, Lengyel Laura, Lőrinczi Csenge, Pál Fanni, Péli Panna Petra, Szabó Máté Albert, Tóth Réka, Varga Eszter, Wouterson Rebecca, Zentai Petra Email: talentum@frater.hu Készült a Tipo-Top nyomdában.