Vรกrrรณl Vรกrra 2018
Boldogkő Januår - Boldogasszony hava H
K Sze Cs
P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
Boldogkő Február - Böjtelő hava H
K Sze Cs
P Szo V
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
1
2
3
4
Hollรณkล Mรกrcius - Bรถjtmรกs hava H
K Sze Cs
P Szo V
26
27
28
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
Hollókő Április - Szent György hava H
K Sze Cs
P Szo V
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
Regéc Május - Pünkösd hava H
K Sze Cs
P Szo V
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
Regéc Június - Szent Iván hava H
K Sze Cs
P Szo V
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
Füzér Július - Szent Jakab hava H
K Sze Cs
P Szo V
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
Kisnรกna Augusztus - Kisasszony hava H
K Sze Cs
P Szo V
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
Salgรณ Szeptember - Szent Mihรกly hava H
K Sze Cs
P Szo V
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
Sรกrvรกr Oktรณber - Mindszent hava H
K Sze Cs
P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
Vรกrpalota November - Szent Andrรกs hava H
K Sze Cs
P Szo V
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
Csรณkakล December - Karรกcsony hava H
K Sze Cs
P Szo V
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
BOLDOGKŐ – A vulkanikus sziklaszirt, amelyre a vár épült, 370 méter magasságba emelkedik; falairól belátható a Hernád folyó völgye, amelynek védelmére szolgált. Az Aba nemzetség ezen a tájon telepedett le, s a középkorban várak sora épült a terület megóvására. A Boldog-kőre emelt erősség létesítését a tatárjárás pusztításának tanulsága magyarázza, a kőfalakat nem tudták bevenni a támadók a rendelkezésükre álló fegyverekkel. Pusztulása — sok más várhoz hasonlóan — az 1700-as évek elején kezdődött, a császáriak rombolásának következményeként. Jelentőségét fokozatosan elvesztette, hiszen a birtokosok korszerűbb, kényelmesebb elhelyezésre vágytak. 1786ban felépült a faluban, Boldogkőváralján az egyemeletes, barokk Péchy-kastély, amely azután a Zichy család birtokába került.
FÜZÉR – A füzéri vár az Aba nemzetség védelmi rendszerének része lehetett, s feltételezhetően a tatárjárás előtti időszakig nyúlik vissza története, első írásos említése 1264-ből maradt ránk. Mint hegytetőn álló vár kiváló értékmegőrző létesítménynek számított, nem csoda, hogy a mohácsi vész után a Szent Koronát Füzér várába menekítették. A Perényiek megerősítették; az 1530 és 1567 közötti munkálatok nagy része az olasz kőműves, Alessandro Vedani tervei alapján valósult meg. A vár sorsa 1676-ban pecsételődött meg, amikor a császári katonaság felégette. A rom a turisták kedvelt kirándulóhelye, az országos kéktúra egyik állomása lett. Századunk elején nagyszabású építkezés indult, a vár 17. századi leltára alapján próbálják egykori állapotát visszaállítani.
A történelem során gyakran váltották egymást a várat birtokló családok. Az itt megfordult jeles személyiségek közül a költő Balassi Bálintot emeljük ki, akit az 1580-as években versre ihletett e táj. A történelmi viharok ellenére a vár falainak nagy része megmaradt, s alapot adhatott a részleges felújításhoz. Az 1960-as évektől tervszerű feltáró kutatásokra került sor, s ezek eredményét felhasználták a rekonstrukciós munkálatok során: a kapubástyára és a déli toronyra védőtetőt helyeztek, az alsó udvar falán gyilokjáró épült. Egyik vonzó érdekesség itt a déli sziklakiszögellésen kialakított kilátóhely. Helyreállították a szárazmalmot, az északi védművet, az alsóvár kapuját, s bemutatják a vár egyedülálló ipartörténeti jelentőségű emlékét, a 16. századi kohót, melyet egykor a pénzhamisításhoz szükséges bronz előállítására használtak.
KISNÁNA – A kisnánai vár a későközépkori földesúri lakóhely szemléletes példája. Története az 1400-as évek elejéig nyúlik vissza, de a törökök már 1543-ban lerombolták. Többször is felmerült a végvárrá alakítás terve, de többé nem építették újjá. A környék népe több mondát is kapcsol az épülethez. Az egyik legenda szerint a mély kútban szunnyadó sárkány egyszer föléled, s újra felépíti a várat, amelybe visszatérnek a lovagok. A 2010-ben indult helyreállítási munkálatok eredményeként megerősítették a várfalakat, csinosították az Öreg-torony helyiségeit, ahol kiállítótermek várják a látogatókat. Van pompás panorámát kínáló toronyterasza és többcélú rendezvényterme.
HOLLÓKŐ – A világörökségnek számító Hollókő község szomszédságában, mintegy 400 méteres sziklafalon építették föl a középkortól kezdve a várat, amelynek alapterülete 68 x 51 méter. A viszonylag kis vár feladata a környék lakóinak védelme volt, s az igényeknek megfelelően fokozatosan bővült. Központja egy ötszögletű torony, amelyben négy lakószintet alakítottak ki. 1270 táján palotaszárnyat építettek hozzá, majd egy lovagterem és egy kápolna létrehozásával elégítették ki a növekvő igényeket. Jól megtervezett falszoros, felvonóhíd, kapurendszer szolgálta a védelmet. A vízszükségletet ciszternával biztosították.
SALGÓ – Ismereteink szerint a tatárjárást követő években, egy nógrádi sziklaormon épült a vár, amelyet egy 1348-ban kelt oklevél említ először. Később — a török előrenyomulástól félve — védelmi rendszerét megerősítették, a vár azonban mégis elesett. A harcok során több épület romba dőlt, s nem játszott többé szerepet a hadakozásban. 1845-ben Petőfi Sándor úton Gömörből Pestre tartva felkereste a festői romokat, s a következő évben Salgó címen hosszabb elbeszélő költeményben írt meg egy sötét középkort idéző történetet. Régészeti feltárás csak az 1980-as években indult, s azt követő részleges helyreállítás megmentette a falakat a további pusztulástól.
A hollókői várat a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békekötés után részlegesen lerombolták; több mint két évszázadon át köveinek egy részét a lakosság építkezéseihez elhordta. A vár feltárását 1966-ban kezdték el, s megmaradt falait megerősítették, elkezdték a helyreállítás nagy munkáját. Harminc év múltán a várat megnyitották a kiránduló közönség előtt, s a nagyarányú érdeklődést megtapasztalva ma is folytatódik az építkezés. A látogató a 13. századot idéző panoptikumot tekinthet meg, régi fegyvergyűjteményt láthat; a fiataloknak ostromjátékot szerveznek, várjátékok vonzzák a turistákat.
SÁRVÁR – Viharos történelmünk miatt kevés középkori várunk maradhatott épségben az évszázadok során, szerencsére Sárváron teljes egészében sikerült megőrizni az épületegyüttest. 1327-ből való első írásbeli említése, akkor királyi kézen volt. Későbbi urai közül a 15. század végén a Kanizsaiak zárt udvarú, palotaszárnyakkal és védőművekkel körbevett várrá építették ki. A következő évszázadban fokozatosan megerősítették e végvárat, hogy képes legyen ellenállni a törökök támadásainak; kiépült az öt olasz bástyás erődítmény és a széles vizesárok. A kastély fő látványossága a díszterem, amelynek mennyezeti freskói Nádasdy Ferenc országbíró bőkezűsége nyomán 1653-ra készültek el. A várudvar árkádsora még a reneszánsz ízlést követi, a díszterem és a szomszédos szalonok viszont már barokk stílusúak.
VÁRPALOTA – Várpalota központjában szabályos alaprajzú, négy saroktornyos várkastély magasodik, amelyről 1397-ből van az első okleveles adatunk. Akkor palotaként említik, tehát elsősorban főúri lakként szolgált, nem voltak nagyobb védművei, a 15. század közepén erősítették meg tornyokkal. A vár ötven éven át sikerrel állt ellent a törökök ismételt ostromának, csak 1593ban tudták elfoglalni, s 1687-ig uralták. A 18. században a Zichy család alakíttatta át barokk ízlés szerint. A négy saroktoronyból csak kettő maradt meg a tetősík fölé emelkedve, a másik kettőt Rabutin generális lebontatta. A vár ma Várpalota legjelentősebb kulturális intézménye.
REGÉC – A regéci várat minden bizonnyal az Aba nemzetség tagjai emelték, első írásos említése 1307-ből maradt ránk. Története során egymást váltották főúri birtokosai; jól őrizhető falai biztonságot nyújtottak. Nem véletlen, hogy első férje halála után, 1677-ben Zrínyi Ilona ide húzódott vissza kisfiával, II. Rákóczi Ferenccel, aki innen széttekintve ismerte meg, szerette meg a hazai tájat. E vár volt a nagy kiterjedésű regéci uradalom központja. A Zrínyi Ilona második férje, Thököly Imre által vezetett kuruc harcok idején itt volt a sereg hadellátási központja. Caprara generálisnak azonban sikerült elfoglalnia a várat, s császári rendeletre 1686-ban leromboltatta.
CSÓKAKŐ – 1299-ben említi már oklevél a Vértes szélén, 479 m tengerszint feletti magasságban, egy sziklán emelt várat, amelynek feladata fontos hadi út védelme volt. A felsővár a 13. században épült, északkeleti sarkán állt a háromszintes torony, ehhez csatlakozott a palotaszárny. A 15. század óta a nagyobb kiterjedésű alsóvár fogja körül, ennek része a ma is látható kaputorony. Az alsó és felső vár között megépült kápolnából csak a szentély pillérei maradtak meg. Jelentősége fokozatosan csökkent. Az elhagyott erősség egyre romlott, s bár műemlékké nyilvánították, benőtte a gaz, látogatni sem nagyon lehetett, 1995 után indult csak meg feltárása, falainak védelme.
A Rákóczi-szabadságharc bukása után az uradalom királyhű birtokosok, kezébe került, akik a vár fokozatosan fogyatkozó köveivel nem törődtek, s bozót nőtte be a falakat, a romot csak lelkes természetjárók látogatták. Csak 1999-ben kezdődött a régészeti feltárás, majd elindult az állagmegóvás a már feltárt északi területeken. A sok nehézség ellenére a vár feltárása folyamatosan haladt, visszaépítették az északi bástyát, felújították és kiszélesítették a várhoz vezető utat, valamint újjáépült az öregtorony, melyben négy szinten kiállítóteret alakítottak ki. Részben visszaépítették a palotaszárny falait is, az elöregedett falépcsőket és feljárókat kicserélték; ma már egy rendezett várrom áll a hegytetőn, amelynek egyre nő a látogatottsága.
201 8
Várról Várra
(2018. évi falinaptár)
Kiadja: Feliciter Kiadó Kft. www.feliciterkiado.hu
Fotók: Csutkai Csaba fotóművész www.csutkai.hu
Design: Csutkai Márton csutkaimarton@gmail.com
Szerkesztők: Kováts Judit Kováts Dénes
Drónpilóta: Hegedüs Péter
Nyomdai munkálatok: Grafit Nyomda „R” Kft. www.grafitnyomda.hu