Falinaptar 2017

2017 VÁRRÓL VÁRRA

BUDA

JANUĂ R 2017 JANUARY

V

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

H

K

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

DIÓSGYŐR

FEBRUÁR 2017 FEBRUARY

Sze

Cs

P

Szo

V

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

H

K

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

MÁRCIUS 2017 MARCH

VISEGRÁD 1

Sze

2

Cs

3

P

4

Szo

5

V

6

H

7

K

8

Sze

9

Cs

10

P

11

Szo

12

V

13

H

14

K

15

Sze

16

Cs

17

P

18

Szo

19

V

20

H

21

K

22

Sze

23

Cs

24

P

25

Szo

26

V

27

H

28

K

29

Sze

30

Cs

31

P

ÁPRILIS 2017 APRIL

NAGYVÁZSONY KINIZSI-VÁR

1

Szo

2

V

3

H

4

K

5

Sze

6

Cs

7

P

8

Szo

9

V

10

H

11

K

12

Sze

13

Cs

14

P

15

Szo

16

V

17

H

18

K

19

Sze

20

Cs

21

P

22

Szo

23

V

24

H

25

K

26

Sze

27

Cs

28

P

29

Szo

30

V

NAGYVÁZSONY

MÁJUS 2017 M A Y

PÁLOS KOLOSTOR

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

H

K

Sze

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

SZIGLIGET

JĂšNIUS 2017 J U N E

Cs

P

Szo

V

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

H

K

Sze

Cs

P

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

SZIGLIGET

JÚLIUS 2017 J U LY

AVASI ROMTEMPLOM

Szo

V

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

H

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

SĂ ROSPATAK

AUGUSZTUS 2017 A U G U S T

K

Sze

Cs

P

Szo

V

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

H

K

Sze

Cs

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

EGER

SZEPTEMBER 2017 SEPTEMBER

P

Szo

V

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

H

K

Sze

Cs

P

Szo

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

SÜMEG

OKTÓBER 2017 OCTOBER

V

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

H

K

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

NOVEMBER 2017 NOVEMBER

DÖBRÖNTE SZARVASKŐ VÁRA

1

Sze

2

Cs

3

P

4

Szo

5

V

6

H

7

K

8

Sze

9

Cs

10

P

11

Szo

12

V

13

H

14

K

15

Sze

16

Cs

17

P

18

Szo

19

V

20

H

21

K

22

Sze

23

Cs

24

P

25

Szo

26

V

27

H

28

K

29

Sze

30

Cs

VAJA

DECEMBER 2017 DECEMBER

P

Szo

V

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

2017 VÁRRÓL VÁRRA

(2017. ÉVI FALINAPTÁR)

Kiadja: Feliciter Kiadó Kft. www.feliciterkiado.hu

Fotók: Csutkai Csaba fotóművész www.csutkai.hu

Szerkesztők: Kováts Judit Kováts Dénes

Design: Csutkai Márton csutkaimarton@gmail.com

Nyomdai munkálatok: Grafit Nyomda „R” Kft. www.grafitnyomda.hu

BUDA – Építése a XIII. században kezdődött akkori neve szerint a „pesti Újhegyen”, a mai budai Várhegyen. Miután Nagy Lajos Visegrádról Budára helyezte át udvartartását, évszázadokon át a magyar királyok otthona. Ebből a korszakból a középkori falak és néhány épület maradt fenn, de a XIX. században jelentősen átalakították Ybl Miklós és Hauszmann Alajos tervei alapján. 1541-ben török kézre került, s csak 1686-ban szabadult fel. 1849-ben a honvédseregek Görgey Artúr vezetésével elfoglalták a császáriaktól.

A második világháború alatt még egy súlyos ostromot állt ki, aminek során jelentős része elpusztult.

SZIGLIGET, AVASI ROMTEMPLOM – A római kori épület felhasználásával román stílusban épült Árpád-kori templom eredetét homály fedi. Mivel a szigligeti várat a bencések kezdték építeni, és a falu a XII. században a pannonhalmi bencés főapátság birtoka volt, feltételezhető, hogy a templom építése is az ő nevükhöz fűződik. Mára csak alapfalai maradtak, illetve ép még a torony, amelynek kősisakja a XIII. századból való. A XIV-XV. században északi oldalán kápolnával bővítették, aminek alapjai ma is látszanak. 154450 között a török támadások következtében pusztult el.

DIÓSGYŐR – Helyén már a XII. században állhatott erődítmény, a mai gótikus vár azonban a tatárjárás után épült.

Fénykorát Nagy Lajos uralkodása alatt élte, lovagterme a legnagyobb volt Európában. Később a magyar királynék jegyajándéka, egészen a török időkig. A XVII. század végére már lakhatatlanná vált, állapota egyre jobban leromlott.

Régészeti feltárása az 1960-as években zajlott, rekonstrukciója a 2000-es évek elején kezdődött.

SÁROSPATAK – A magyarországi késő reneszánsz építészet legértékesebb alkotása. 1534-42 között Perényi Péter építtette, 1616-ban Lorántffy Zsuzsanna hozományaként került a Rákócziak birtokába, amivel jelentős építkezés vette kezdetét. 1670-ben, a Patakon kirobbant Wesselényi-összeesküvés leverése után császári katonaság szállta meg, de 1683-ban Thököly kurucai visszafoglalták. 1685ben ismét a császáriak kezén van. A Rákóczi-szabadságharcban fontos szerepet játszott, a vezérlő fejedelem 1708ban ide hívta össze az országgyűlést. A szabadságharc leverése után a Trautsohn, Bretzenheim és Windischgrätz családok tulajdona, akik jelentősen átépítették.

VISEGRÁD – A fellegvár fontos politikai, katonai szerepet játszott a magyar történelem során egészen a XVII. század végéig, amikor is hadászati jelentőségét elvesztette. IV. Béla a tatárjárás után építtette a Salamon-toronynak is nevezett, hatszög alakú, vastag falú lakótornyot. Míg ő a Duna-parton építkezett, addig felesége, Mária királyné a magas sziklacsúcsot erődíttette meg eladott ékszerei árából. A két várrészt kiegészítette a meredek hegyoldalon végigfutó zárófal, amelynek vége egészen a Duna-parti Vízi-várig futott le. Királyi lakhely, Zsigmond uralkodása alatt a koronát is itt őrizték. A török többször megostromolta, végső pusztulása 1685-ben következett be.

EGER – A vár történetének kétségkívül leghíresebb eseménye az 1552-es ostrom, amikor a védők Dobó István kapitány parancsnoksága alatt visszaverték a jelentős túlerőben lévő török sereget. Az ostrom alatt súlyos károkat szenvedett. Az újjáépítés során korszerűsítették védműveit, a helyőrség létszámát hétezer főre emelték. Ennek dacára 1596-ban, az újabb török támadásnak nem tudott ellenállni: védői rövid viadal után feladták. A Habsburgok 1687-ben foglalták vissza. 1701-ben a császári haditanács felrobbantatta a feleslegessé vált külső vár védőműveit, ezután lassú hanyatlásnak indult. Köveit szekérszámra hordták el a városi építkezésekhez.

NAGYVÁZSONY, KINIZSI-VÁR – Nevét legdicsőségesebb uráról, a magyar történelem egyik legismertebb és legnevezetesebb hőséről kapta. Mátyás király 1472-ben adományozta vitézségéért Kinizsi Pálnak, aki halálig uralta s jelentős átalakításokat hajtott végre rajta. Ekkor emelték a külső falat, az emeletes palotaszárnyat, a várkápolnát, a kaputorony elé a barbakánt. A XVI. század közepétől a magyar végvárrendszer része. A Rákóczi-szabadságharc idején hol a kurucok, hol a labancok kezén van, a szabadságharc bukása után katonai jelentősége fokozatosan csökkent. Földrengés, tűzvész, pusztulás: a XIX. század fordulójára rom lett belőle.

SÜMEG – A magányos hegycsúcs tetején álló erődítmény magja az 1260-as években épült öregtorony alsó szintje. A fellegvár falai egy évszázaddal később épültek, majd a XV. század folyamán a vár előtti fennsíkot is erős, magas védőfallal vették körül. A külső vár megépülésével a környék legerősebb kővárává fejlődött. A Rákóczi-szabadságharcban fontos szerepet kapott, falai között még lőport is gyártottak. 1709-ben ágyúlövés nélkül adta fel a kuruc katonaság, épületeit négy esztendő múltán, egy hadgyakorlat ürügyén, felgyújtatta a császári parancsnokság. Régészeti feltárása az 1960-as években kezdődött.

NAGYVÁZSONY, PÁLOS KOLOSTOR – A Bakony ősrengetegében, Vázsony várától nyugatra alapította a legendás törökverő Kinizsi Pál és apósa, a szintén híres hadvezér, Magyar Balázs valamikor 1480-1483 között. Családi temetkezőhelynek szánták, s Kinizsit 1494-ben valóban idetemették. Sorsát Veszprém várának eleste pecsételte meg.

Azért, hogy a törökök nehogy erődítménnyé alakítsák, s ezzel fenyegethessék a közeli vázsonyi végvárat, a többi környékbeli kolostorral együtt fölrobbantották.

DÖBRÖNTE – Szarvaskő vára: A Döbrönte fölött magasodó gerincen, a XIV. században épült. Mohács után urai igyekeztek megerődíteni, a kor harcászati igényeinek megfelelően ágyúrondellával és új bejárattal bővítették. A török időkben a végvárvonal része. Az 1550-es évek krónikáiban még sértetlenül szerepel a Dunántúl erősségei között, későbbi források, mint leromlott kastélyt említik. Pusztulását valószínűleg portyázó török csapatok okozták. 1990-ben és 2001-ben részleges állagmegóvó munkákat végeztek rajta, de helyreállítása még várat magára.

SZIGLIGET – Legkorábbi részeit a pannonhalmi bencések építették 1260-62 között. A török időkben a végvárrendszer része. Leghíresebb várkapitánya Magyar Bálint. A török hódoltság után az ország védelmében már nem játszott szerepet, hadászati jelentőségét elvesztette. Pusztulása a XVII. század végén kezdődött, s mint oly sok, hegycsúcson emelkedő középkori várét, végzetét villámcsapás okozta: az egyik toronyban őrzött puskapor felrobbant, s a tűzben épületeinek jelentős része leégett. 1702-ben I. Lipót más várakkal együtt leromboltatta.

VAJA – Birtokosának, a Vay családnak már 1554-ben emelkedett itt egy kisebb kúriája, de a jelenlegi, téglalap alapú, vastag falú épületet csak a XVII. század elején létesítették a kor reneszánsz stílusában. A Rákóczi-szabadságharc idején a nagyságos fejedelem belső udvari köréhez tartozó Vay Ádám birtoka. Maga a fejedelem kétszer látogatott Vajára, második alkalommal 1711-ben, amikor is a Habsburg fegyveres erők parancsnokával tárgyalt a békekötésről. A várkastély szerencsésen túlélte a szabadságharcot: nem sorolták a lerombolásra ítélt magyar várak közé. A közelmúltban végzett nagyszabású helyreállítási munkálatok óta ismét régi fényében pompázik.