TDK 2025

ELTE GTK Tudományos Diákköri Konferencia 2025 Absztraktfüzet

KÖSZÖNTŐ

A 2025. évi Tudományos Diákköri Konferencia ismét lehetőséget ad arra, hogy a hallgatók önálló kutatásaikon keresztül megmutassák, miként gondolkodnak a gazdasági, társadalmi és szervezeti kérdésekről. Az idei évben nyolc szekcióban, összesen ötvenegy dolgozat mutatja be a kutatási érdeklődések sokszínűségét – a munkaerőpiaci változásoktól a fenntarthatóságon és médiatudatosságon át egészen az oktatás jövőjéig.

A konferencia célja nem csupán a tudományos eredmények bemutatása, hanem a kapcsolódás: az a közös tanulási tér, amelyben hallgatók, konzulensek és bírálók közösen gondolkodnak a felvetett problémákról. A TDK ilyen értelemben a tömegoktatás közegében is emlékeztet arra, hogy a tudományos kíváncsiság, a reflektív gondolkodás és az egymástól tanulás adja a felsőoktatás valódi értelmét.

Köszönet illeti mindazokat, akik hozzájárultak a konferencia megvalósításához: a konzulenseket a hallgatók munkájának szakmai kíséréséért, a bírálókat az értő visszajelzésekért, valamint a bizottsági tagokat a felelős döntésekért és támogatásért.

Az absztraktkötet célja, hogy a konferencia után is megőrizze ezt a sokféle gondolatot és erőfeszítést – dokumentálva, hogy az egyetemi tanulásban továbbra is van helye a kérdezésnek, a felfedezésnek és a közös értelmezésnek.

Dr. Bedzsula Bálint TDT-elnök, a konferencia szervezője Eötvös Loránd Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar

DIGITÁLIS MARKETING, INNOVÁCIÓ ÉS KÖZÖSSÉGI MÉDIA SZEKCIÓ Időpont: 2025.11.05. 14:00 Helyszín: Q épület Q307 terem Bizottság: - Elnök: Dr. Brávácz Ibolya - Titkár: Táskai Ottilia - Tag: Dr. Forrai Gábor

Csürök Vivien Fiametta Közösségi média csatornapreferenciák és weboldal-használhatóság tesztelése a DRX Sport Élményvezetés példáján Kácsor Noémi Zorka A reklámokban használt különböző zenei típusok hatása azok hatékonyságára a Z generáció körében Kőrösi Csenge A digitális anyák tartalompreferenciájának vizsgálata a Logiscool Újbuda Facebook-oldalának aktivitásnövelése céljából László-Kajcsa Henrietta A True Crime műfaj és a szociálpszichológiai reakciók a fogyasztói magatartás, valamint a médiafogyasztás dinamikájában Schmidt Alexandra Z generációs vásárlói élmények szépségápolási termékek kiterjesztett valóság (AR) megoldásaival kapcsolatosan Sima Szabolcs Női követők elérése a motorsport közösségi médiában - a BME Formula Racing Team stratégiájának kritikus visszamérése Sinkovics Lili A részvétel mozgatórugói - attitűdök, motivációk és ösztönzők vizsgálata társadalomtudományi kutatásokban

ELTE GTK TDK 2025

1

KÖZÖSSÉGI MÉDIA CSATORNAPREFERENCIÁK ÉS WEBOLDAL-HASZNÁLHATÓSÁG TESZTELÉSE A DRX SPORT ÉLMÉNYVEZETÉS PÉLDÁJÁN Csürök Vivien Fiametta Gazdálkodási és menedzsment alapszak (7. félév)

A dolgozat célja a prémium kategóriás sportautókkal foglalkozó vállalat, a DRX Sport Élményvezetés számára a legnagyobb felhasználói elérést és interakciót (kedvelés, hozzászólás, megosztás) biztosító közösségi média csatorna meghatározása, illetve a weboldal használhatóságának tesztelése, felhasználóbarát javaslatok megfogalmazása.

A vállalat többnyire online, a közösségi oldalakon keresztül informálja az autósport iránt érdeklődőket az eseményekről és programokról, ezért a szolgáltatás minőségének folyamatos fejlesztésén túl fontos az interneten való aktív jelenlét és jó benyomás keltése, ami elengedhetetlen a célközönség elköteleződésének kialakításában és hosszútávú fenntartásában. Jelen kutatás a DRX Sporttal való közös együttműködés alapján a felhasználók szükségleteinek felmérésére épült.

A csatornapreferencia kérdésében a kutatás a kvantitatív módszerek közül az online kérdőíves felmérést alkalmazza, amelyhez a kitöltendő űrlap e-mailben, a vállalat közreműködésével jutott el a célcsoporthoz.

A kitöltők önkényes mintavételi módszerrel, anonim módon adtak visszajelzést. A dolgozat tárgyalja a felhasználók közösségi média használati szokásait, beleértve az egyes platformok látogatási gyakoriságát, illetve tartalompreferenciára vonatkozó kérdéseket is tartalmaz. Az interakció növekedésének elősegítése érdekében a kutatás kiterjed a követők reagálásra motiváló tényezőire is. A platformok különböző szempontok szerinti értékelése a Transzaktív Memória Rendszer (TMS) modell kibővített, hat dimenziós változatára épült. Az alap dimenziók, mint a specializáció, koordináció, hitelesség, illetve a kibővített modell részét képző faktorok, mint a tudásmegosztás, kommunikáció minősége és az online csatornaválasztás tették lehetővé a közösségi média felületek fogyasztói megítélését.

Az adatok feldolgozása és az eredmények áttekintése során választ kapunk arra, hogy hogyan érdemes a DRX Sport Élményvezetésnek erőforrásait optimalizálnia, milyen fejlesztendő területekkel célszerű foglalkoznia a közeljövőben. Az interakció növelésére a dolgozat végső soron a TikTok oldalon való szórakoztató, valamint konkrétan élményvezetéssel, sportautókkal kapcsolatos tartalmak megosztását ajánlja, előre megfontolt és ütemezett gyakorisággal. Az általános tájékoztatás a Facebook oldalnak tulajdonítható a megosztások száma és a felhasználók körében való népszerűsége miatt.

A weboldalra vonatkozó használhatósági tesztelés során mért adatok iránymutatást adnak egy felhasználóbarát honlap fejlesztéséhez, ami kulcsfontosságú a bevétel szempontjából.

Kulcsszavak: közösségi média, csatornapreferencia, TMS modell, weboldal-használhatóság teszt, SUS kérdőív

Témavezető: Dr. Bence-Kiss Krisztina

ELTE GTK TDK 2025

2

A REKLÁMOKBAN HASZNÁLT KÜLÖNBÖZŐ ZENEI TÍPUSOK HATÁSA AZOK HATÉKONYSÁGÁRA A Z GENERÁCIÓ KÖRÉBEN Kácsor Noémi Zorka Kereskedelem és marketing alapszak (7. félév)

Dolgozatom célja annak feltárása volt, hogy a reklámokban alkalmazott különböző zenei típusok, például a dinamikus, vidám, illetve a lassú, érzelmes dallamok hogyan befolyásolják a reklám hatékonyságának különböző aspektusait a Z generáció körében. A vizsgálat középpontjában olyan tényezők álltak, mint a figyelemfelkeltés, az emlékezetesség, és az érzelmi reakciók.

A kutatás elméleti hátterét a zene kognitív és érzelmi hatásairól, valamint a zeneilleszkedésről szóló szakirodalom adta. Empirikus adatgyűjtésként először egy minifókuszcsoportos interjút végeztem, majd egy kvantitatív online kérdőívet készítettem (n = 106). A kutatás során a résztvevők három azonos képi világú, de eltérő zenei aláfestésű reklámvideót tekintettek meg, amelyeket azonos kérdések követtek, így biztosítva az összehasonlíthatóságot és a zenére vonatkozó hatások elkülönítését.

A kutatás legfontosabb megállapításai: - A reklámzene típusa befolyásolta a figyelemfelkeltést: a gyorsabb, lendületes zene élénkebb reakciókat váltott ki.

- A zene és a reklám közötti észlelt illeszkedés jelentősen hozzájárult a pozitív megítéléshez.

- A reklám által kiváltott érzelmi reakciók eltértek a zenei hangulattól függően.

- A fülbemászóság nem minden esetben járt együtt kedveltséggel, de növelhette az emlékezetességet.

- A személyes zenei preferenciák hatása vegyes képet mutatott, önmagukban nem bizonyultak meghatározónak.

A dolgozat hozzájárul a reklámzene hatásmechanizmusának jobb megértéséhez, különösen a Z generációra fókuszálva. Eredményeim alapján javasolható, hogy a reklámzenék kiválasztásakor nem csupán az esztétikai, hanem az illeszkedési és érzelmi tényezőket is figyelembe kell venni a hatékonyság maximalizálása érdekében.

Kulcsszavak: Reklám, Zeneilleszkedés, Z generáció, Fülbemászóság, Érzelmi hatások

Témavezető: Dr. Láng Benedek István

ELTE GTK TDK 2025

3

A DIGITÁLIS ANYÁK TARTALOMPREFERENCIÁJÁNAK VIZSGÁLATA A LOGISCOOL ÚJBUDA FACEBOOK-OLDALÁNAK AKTIVITÁSNÖVELÉSE CÉLJÁBÓL Kőrösi Csenge Kereskedelem és marketing alapszak (7. félév)

A dolgozat célja annak feltárása, hogy milyen tartalmat preferálnának a digitális anyák a Logiscool Újbuda Facebook-oldalán. A probléma hátterében az áll, hogy bár az oldal követőinek száma eléri a 2,4 ezret, az elköteleződési arány rendkívül alacsony (0,0024), így nem tartozik az optimálisnak tekintett 0,01 és 0,05 közötti tartományba. A kutatás középpontjába ezért a digitális anyák közösségimédia-használati szokásai, motivációi és tartalomfogyasztási preferenciái kerültek, mivel ez a szegmens különösen fontos célcsoportot jelent a gyermekekkel foglalkozó iskolák és szervezetek online kommunikációjában. A vizsgálat kvantitatív módszerrel, online kérdőív segítségével zajlott. A kérdéssor a közösségi médiában előforduló tartalomtípusokra és a digitális anyák motivációs tényezőire épült. A kérdőív olyan anyákat ért el, akik rendszeresen követik gyermekük iskolájához vagy szabadidős tevékenységeihez kapcsolódó Facebook-oldalakat. A módszertan alapját a használat–igénykielégítés médiaelmélet adta, mely szerint a felhasználók tudatos döntés alapján olyan médiatartalmakat keresnek, amelyek szükségleteik kielégítésére – például információszerzésre, kapcsolattartásra vagy szórakozásra – alkalmasak. Az eredmények alapján a képes és szöveges bejegyzések, különösen a hírek, érdekességek és tippek a legrelevánsabbak, és ezek a leggyakrabban látott tartalmak is a hírfolyamukban. Ugyanakkor érdekeltségtől függetlenül ritkán reagálnak a posztokra. A legerősebb motivációk az információszerzés és a kapcsolattartás, míg a nyereményjátékok és a márkakövetés kevésbé jellemző. A válaszadók többsége az esti órákban aktív, és mobiltelefonon használja a platformot. A gyermekekkel kapcsolatos oldalakon az informatív, dokumentáló jellegű bejegyzések a leginkább preferáltak, különösen a hírek, események és a gyermekek tevékenységét bemutató posztok. Ezért javasolt az esti időzítés és a hasznos, gyermekekhez kötődő tartalmak előtérbe helyezése. A kérdőív eredményei alapján elkészült egy egyhónapos posztterv, amely ajánlásokat tartalmaz a bejegyzések időzítésére és tartalmára, valamint egy mini fókuszcsoport is segítette a vizsgálatot, amely mélyebb betekintést nyújtott a szülők tartalomhoz való viszonyába és motivációiba. A dolgozat így a két módszer eredményeit ötvözve kínál gyakorlati javaslatokat a célcsoport igényeit figyelembe vevő tartalomtervezéshez, amelyek nemcsak elméletileg megalapozottak, hanem közvetlenül alkalmazhatók a Logiscool Facebook-stratégiájában is.

Kulcsszavak: digitális anyák, Facebook, Logiscool, tartalompreferencia, közösségimédia-aktivitás

Témavezető: Dr. Bence-Kiss Krisztina

ELTE GTK TDK 2025

4

A TRUE CRIME MŰFAJ ÉS A SZOCIÁLPSZICHOLÓGIAI REAKCIÓK A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS, VALAMINT A MÉDIAFOGYASZTÁS DINAMIKÁJÁBAN László-Kajcsa Henrietta Kereskedelem és marketing alapszak (3. félév)

Az elmúlt években a true crime műfaj népszerűvé vált a digitális médiában, különösen a streaming- és podcastplatformokon. Az új terek szélesebb közönséget érnek el, így az algoritmusok révén formálják a felhasználók szokásait és erősítik a binge-fogyasztást. Ez a jelenség felveti a kérdést, hogy milyen társadalmi és egyéni tényezők magyarázzák a műfajhoz való vonzódást.

A kutatás indítékát a ‘CSI-effektus’ (Crime Scene Investigation) inspirálta, ahol a fikciós bűnügyi sorozatok nyomán egyre magasabb érdeklődést kezdtek mutatni a fogyasztók a bűntények és biztonságuk iránt. A true crime műfaj továbbviszi mindezt a valós események feldolgozásával, lehetővé téve a digitális fogyasztói szokások vizsgálatát. Kutatás arra a kérdésre keresi a választ, hogy kik fogyasztják a true crime tartalmakat, milyen élethelyzetekben és kontextusokban fordulnak hozzájuk, valamint milyen motivációk állnak a választásaik mögött.

A várható eredmények hozzájárulnak a digitális médiafogyasztási szokások és a fogyasztói motivációk mélyebb megértéséhez, és rávilágíthatnak arra, hogy a true crime műfaj milyen szerepet játszik a tartalomválasztásban és a márkákhoz, platformokhoz való kötődés kialakulásában.

Kulcsszavak: true crime, streaming, digitális médiafogyasztás, bűnügy, fogyasztói motivációk

Témavezető: Dr. Tanács János

ELTE GTK TDK 2025

5

Z GENERÁCIÓS VÁSÁRLÓI ÉLMÉNYEK SZÉPSÉGÁPOLÁSI TERMÉKEK KITERJESZTETT VALÓSÁG (AR) MEGOLDÁSAIVAL KAPCSOLATOSAN Schmidt Alexandra Kereskedelem és marketing alapszak (7. félév)

Az elmúlt években a kiterjesztett valóság használata a szépségiparban új lehetőséget nyitott a vásárlási élmény formálásra. A kutatás célja, hogy feltárja milyen attitűdökkel viszonyul a Z generáció a kiterjesztett valóság alapú sminkpróbákhoz online vásárlás során.

A kutatás a technológiaelfogadási modellek (TAM, UTUAT) és a vásárlási élmény vizsgálatára alkalmas változók mentén, kvalitatív félig strukturált mélyinterjúkkal (n=6) és kvantitatív online kérdőíves (n=104) módszertannal vizsgálta a vásárlók használati szokásait és élményeit, hogy átfogó képet nyújtson az AR jelenlegi szerepéről és fejlődési potenciáljáról.

A célcsoport többsége, összességében pozitívan értékeli a technológiát. A hasznosság, használat egyszerűsége és bizonytalanság csökkentése, segítik a döntéshozatalt. Ugyanakkor, a bizalom erősen termékkategória függő: míg az ajaktermékek esetén a legmagasabb, a szempillaspirálok és alapozók esetén a legalacsonyabb. Kiemelt szerepet kap a hedonikus használat. A vizuális élmény, kényelmi faktorok és érzékelt élvezet növelik a vásárlási élményt. Kiemelten fontos a célcsoport számára a személyre szabhatóság, az AR belső funkciói segítségével. A dolgozat a jelenlegi megoldások több hiányosságára is rámutat, ami arra utal, hogy AR jelenlegi formájában nem váltja ki a hagyományos vásárlást és további fejlesztésekre szorul. Faktorelemzés és kétlépcsős klaszterelemzés alkalmazása alapján a szkeptikusok és a nyitottak szegmensére különült el a minta.

A kutatás új értéket jelent, abban a tekintetben, hogy vegyes módszertannal a TAM modell és a vásárlási élmény kategóriái mentén vizsgálja az AR online vásárlás során betöltött szerepét.

A szépségiparban tevékenykedő vállalati szakemberek számára érdemes lehet a technológia bevezetése a fenti eredmények figyelembevételével. A technológia alkalmazása során fontos, a stabil és gyors működés biztosítása, egyszerű elérhetőség az oldalon, túlzó alap szépítő filterek elhagyása, színek finomhangolása, és a személyre szabhatóságot támogató funkciók integrálása. Javasolt továbbá az AR marketingtámogatása és bevezetése fizikai üzletekbe is.

A kutatás korlátja, hogy a minta nem reprezentatív a célcsoportra, csak egy generációra terjed ki, ezért érdemes lenne azt kiterjeszteni más célcsoportokra.

Kulcsszavak: AR, szépség ipar, virtuális próba, beauty tech

Témavezető: Dr. Hlédik Erika

ELTE GTK TDK 2025

6

NŐI KÖVETŐK ELÉRÉSE A MOTORSPORT KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN - A BME FORMULA RACING TEAM STRATÉGIÁJÁNAK KRITIKUS VISSZAMÉRÉSE Sima Szabolcs Kereskedelem és marketing alapszak (7. félév)

A dolgozat célja, hogy feltárja, a BME Formula Racing Team (BME FRT) közösségi média stratégiájában megfogalmazott, a női követők arányának növelésére irányuló javaslatok milyen mértékben valósultak meg a gyakorlatban, és ezek mennyiben járultak hozzá a női elérés növekedéséhez. A kutatás középpontjában az áll, hogy a korábbi kommunikációs irányelvek és tartalomstratégiák milyen hatékonysággal alkalmazhatók a motorsport területén, ahol a közönség nemi megoszlása erősen férfidomináns.

A kutatás alapját kevert módszerű adatgyűjtése (fókuszcsoportos interjúk és kérdőíves megkérdezés) képezte, amelyet kiegészítő kvalitatív mélyinterjúk egészítettek ki a csapat közösségi média tevékenységében aktívan részt vevő tagokkal. A módszertan lehetővé tette, hogy a javaslatok megvalósítását és hatásait mind felhasználói, mind szervezeti oldalról értékelje a dolgozat.

A legfontosabb eredmények az alábbiak: -

A javasolt emberközpontú és rövid, vertikális videóformátumok hatékonyan növelték az elérést és az interakciókat.

A csapat kommunikációjában hangsúlyosabbá vált az emberi oldal és a közösség bemutatása, amely pozitívan hatott a márka megítélésére.

A belső kommunikáció hiányosságai és a szereplési hajlandóság alacsony szintje azonban korlátozták a tartalomstratégia következetes megvalósítását.

A női elérés növekedése mérsékelt volt, ami azt jelzi, hogy a tartalomfejlesztés mellett szükség van tudatosabb közösségépítő és moderálási gyakorlatokra.

A dolgozat új értéket teremt azáltal, hogy gyakorlati példákon keresztül mutatja be, miként alkalmazhatók a sportkommunikációban elméletileg megalapozott modellek, például a Uses and Gratifications és a Psychological Continuum Model a közösségi média stratégiák fejlesztésében. Az eredmények más egyetemi vagy motorsport csapatok számára is iránymutatást nyújtanak a női közönség bevonásának és megtartásának hatékonyabb megvalósításához.

Kulcsszavak: motorsport, közösségi média, női követők, sportkommunikáció, Formula Student, BME FRT

Témavezető: Dr. Bence-Kiss Krisztina

ELTE GTK TDK 2025

7

A RÉSZVÉTEL MOZGATÓRUGÓI - ATTITŰDÖK, MOTIVÁCIÓK ÉS ÖSZTÖNZŐK VIZSGÁLATA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÁSOKBAN

Sinkovics Lili Marketing mesterszak (3. félév)

Hazánkban éves rendszerességű országos szintű háztartási élelmiszerhulladék felmérés készül, amelyben a résztvevő kutatási alanyoknak egy teljes héten keresztül hulladéknaplóba kell rögzítenie a háztartásában keletkező élelmiszerhulladékok mennyiségét. A kutatásban önkéntes alapon vesznek részt a háztartások.

A felmérés szervezői csapatának tapasztalata alapján a résztvevő háztartások száma évről-évre csökken, különböző ösztönzők bevonása mellett is. Jelen tanulmány célja a potenciális résztvevők szegmentálási lehetőségeinek, illetve különböző ösztönzők hatásainak vizsgálata annak érdekében, hogy a kutatásszervezők számára célzott marketingkommunikációs, ösztönzési és toborzási stratégia alapját biztosítsa. A tanulmányban két primer kutatási módszert alkalmaztam. Elsőként két mini fókuszcsoportos interjú került megszervezésre összesen 7 fő részvételével, amelynek eredményei megalapoztak egy kvantitatív kérdőíves kutatást. A kutatásokban való részvételi hajlandóság és az azokhoz tartozó ösztönzési stratégiák hazánkban kevéssé vizsgált területnek számítanak, így az eredmények újszerűek és a hazai kutatás szervezők számára igen hasznosak lehetnek. A válaszadók mintegy 40%-a tart igényt valamilyen típusú ösztönzőre, annak ellenére, hogy a kezdeti válaszuk alapján a többség jutalom nélkül is hajlandó lenne részt venni. A válaszadási teher növekedésével emelkedik azon válaszadók száma, akik semmiképpen nem vállalnák a kutatási részvételt. A 253 fős minta alapján 3 szegmens (Alacsony érdeklődésűek, Társadalmilag elkötelezettek, Cselekvésközpontúak) azonosítható, amelyek összhangban vannak a szakirodalom elemzése során megismert attitűd és motivációs dimenziókkal. A tanulmány eredményei szerint a klaszterek és az ösztönző választási döntések között nem található szignifikáns kapcsolat, azonban az ösztönzők segítségével a részvételi hajlandóság a szervezők javára fordítható, így az ösztönzők használata semmiképpen sem elhanyagolható, ezért érdemes már a költségek tervezésekor számolni ezen tételekkel. A szegmensek megfelelő alapot biztosítanak a kutatásszervezőknek egy jól elkülöníthető marketingkommunikációs stratégia alapjaként, amelynél fontos hangsúlyozni az elérés kiterjesztésének fontosságát, hogy eljusson a potenciális résztvevőkhöz a kutatásban való részvétel lehetősége. A résztvevői csoportok demográfiai összetétele esetén nem állapítottam meg szignifikáns különbségeket, amely arra enged következtetni, hogy a társadalomtudományi kutatások során elsősorban az attitűd- és motivációs tényezők befolyásolják a klaszterek kialakulását.

Kulcsszavak: részvételi hajlandóság, ösztönző, attitűd, motiváció, szegmentáció

Témavezető: Dr. Magyar Mária, Kunszabó Atilla

ELTE GTK TDK 2025

8

EMBERIERŐFORRÁS-MENEDZSMENT SZEKCIÓ Időpont: 2025.11.05. 14:00 Helyszín: Q épület Q301 terem Bizottság: - Elnök: Dr. Kozák Anita - Titkár: Ökrös Ferenc - Tag: Bárány Mónika

Horváth Eszter A rugalmas munkarend bevezetésének hatásai a közszférában a munka-magánélet egyensúlyra és a munkavállalói elégedettségre Horváth Lara A Z generáció munkapiacra való belépési nehézségei Keczeli Réka Dorina Workforce Management in Independent Pharmacies Laczik Napsugár A légiközlekedésben működő Minibud Kft.-nél dolgozó értékesítéssel foglalkozó munkavállalók motiválásának lehetőségei Nagy Emília Munkáltatói márkaépítés szerepe a Z-generációs munkavállalók toborzása során Nagy Péter Lukács A magyar NB1 férfi labdarúgócsapatainak toborzása és kiválasztása emberi erőforrásmenedzsment szempontból

ELTE GTK TDK 2025

9

A RUGALMAS MUNKAREND BEVEZETÉSÉNEK HATÁSAI A KÖZSZFÉRÁBAN A MUNKAMAGÁNÉLET EGYENSÚLYRA ÉS A MUNKAVÁLLALÓI ELÉGEDETTSÉGRE

Horváth Eszter Nemzetközi gazdálkodás alapszak (7. félév)

A dolgozat a rugalmas munkarend bevezetésének a munka-magánélet egyensúlyra és elégedettségre kifejtett hatásaira keresi a választ egy állami szervezet dolgozóinak körében, ahol az alternatív foglalkoztatási módok jelenleg nem megengedettek. A dolgozat célja ennek a kutatási kérdésnek a megválaszolása, melyhez az alternatív foglakoztatási módok és az elméleti keretrendszerek szakirodalmának áttekintése szolgál szekunder forrásokként, a kérdőíves adatok (n=65) és a strukturált vezetői interjúk (n=4) pedig primer források. Az átfogó szakirodalom áttekintés segített a felállított hipotézisek megfogalmazásában és alátámasztásában. Öt hipotézis került felállításra, melyekkel a legfontosabb eredmények összefoglalhatóak. Ezek alapján a lojalitás nem eredményez magasabb munkával való elégedettséget, és a felettes támogatása pozitívan hat a munka-magánélet egyensúlyra. A gyermekes dolgozók jobban ki vannak téve a család-munka konfliktusnak, ám ez nem jelent erősebb home office igényt, ellenben a kimerültséggel. Az nagyobb otthoni munkavégzési vágyat és rosszabb work-life balance-ot eredményez. A két fő kutatási komponens összevonásából az a konklúzió vonható le, hogy az elégedettebb dolgozók kiegyensúlyozottabbak a munkájuk és a magánéletük terén.

Az eredmények alapján a rugalmas munkarend bevezetésére jelentős igénye lenne a kutatás alanyainak, és a vezetők is pozitívan vélekednek erről. Ám a home office már megosztóbb. A munkavállalók kipróbálnák, de a vezetőkben vannak kétségek, amelyek elsősorban a bizalom problémájára vezethetőek vissza. Az elégedettséget viszont mindenképpen magasabb szintre emelné és az egyensúly fenntartásán is könnyítene. Összeállításra került egy átfogó javaslatcsomag a menedzsment részére a gördülékenyebb munkarendbeli átállás céljából. Ez tartalmazza többek között motivátorok, mentorprogramok bevezetését és egy home office mintaprogram elindítását. Az energiát adó napi ellátás, a kötelező szünetek előírása, a resiliencia tréningek, illetve a bizalomnövelő tevékenységek szintén része a javaslatoknak. A változás kulcsa lehet még a szolgáló vezetés, illetve szükséges lenne folyamatosan mérni a munka-magánélet egyensúly javulását és az elégedettséget. A dolgozók élethelyzetét támogató kezdeményezések, a well-being programok és az e-mail mentes időszakok kialakítása szintén pozitív hatásokat tartogathat. Ám a fokozatosság elengedhetetlen. Először a rugalmas munkarend bevezetése ajánlott, majd lehet tesztelni a heti egy-két nap home office-t.

A dolgozat értékét az átfogó javaslatcsomag adja. Ez eloszlathatja a kételyeket a rugalmas munkarendről az állami szervezetben dolgozók között, és ha elfogadják a tanácsokat, kialakulhat egy dolgozóbarát munkahely, ahol nem lesz probléma a lojalitás, továbbá a toborzási gondokat is elkerülheti a menedzsment, hiszen a szervezet munkarendje vonzó lesz a jövő generációjának.

Kulcsszavak: közszféra, rugalmas munkarend, Home office, munka-magánélet egyensúly, munkával való elégedettség

Témavezető: Dr. Hoffmann Piroska

ELTE GTK TDK 2025

10

A Z GENERÁCIÓ MUNKAPIACRA VALÓ BELÉPÉSI NEHÉZSÉGEI Horváth Lara Gazdálkodási és menedzsment alapszak (3. félév)

A kutatás alapkérdése, hogy a Z generációhoz tartozó fiatalok milyen nehézségekkel és kihívásokkal szembesülnek a munkapiacra való beilleszkedés során. A célkitűzés az volt, hogy feltérképezze a pályakezdők munkatapasztalatait, valamint azokat a tényezőket, amelyek leginkább befolyásolják a munkába állás sikerességét, különös tekintettel arra, hogy az első munkahelyi élmények mennyiben felelnek meg a fiatalok előzetes elvárásainak.

A kutatás során vegyes módszertani megközelítést alkalmaztam: kvantitatív adatgyűjtés céljából online, anonim kérdőívet használtam, míg kvalitatív módszerként egy fókuszcsoportos beszélgetés is lebonyolításra került, amelyet hangfelvétel és tartalomelemzés révén dolgoztam fel. A kérdőívben több nemzetközileg validált skálát is beépítettem a mérési megbízhatóság növelése érdekében.

Az eredmények alapján a legtöbb fiatal már tanulmányai mellett munkát vállal, amely tapasztalat jelentősen enyhíti a munkapiaci belépéskor tapasztalható "sokkhatást". Ugyanakkor a generációk közötti különbségek – különösen a munkahelyi kommunikáció és szemléletmód terén – gyakran feszültséget okoznak, mivel a munkahelyek többsége nincs felkészülve a Z generáció igényeire. A legnagyobb nehézségek közé tartozik a munka és a magánélet egyensúlyának megtalálása, valamint a mindennapi stresszel való megküzdés.

A kutatás következtetései alapján javasolt a fiatal munkavállalókat támogató karrierprogramok fejlesztése, valamint a munkaadók érzékenyítése és felkészítése a generációs sajátosságokra annak érdekében, hogy elősegítsék a Z generáció hatékony és hosszú távú integrációját a munka világába.

Kulcsszavak: Z generáció, Belépési sokk, Stressz és megküzdés, Mentorálás, Beilleszkedés

Témavezető: Dr. Michalec Gabriela

ELTE GTK TDK 2025

11

WORKFORCE MANAGEMENT IN INDEPENDENT PHARMACIES Keczeli Réka Dorina Nemzetközi gazdálkodás alapszak (7. félév)

This paper examines workforce management practices in independent pharmacies, focusing on employee satisfaction, motivation, and managerial strategies. A mixed-method approach was applied, combining quantitative and qualitative research, as well as secondary data collection. The aim was to explore how independent pharmacies can maintain employee engagement and performance despite limited human resources, tighter budgets than pharmacy chains and increasing workplace pressures.

To investigate these issues, a survey was conducted among pharmacy employees, assessing various aspects of their work experience, including satisfaction with training, perceptions of workplace support, and their intention to remain in their current role. Special attention was given to analyzing responses by age group, in order to identify trends and differences that may inform age-specific workforce strategies. The results emphasize the importance of designing workforce management strategies that address the distinct needs of each age group.

The qualitative part of the study included in-depth interviews with two pharmacy managers and ten pharmacy workers. Their responses confirmed a shared emphasis on communication, professional support, and maintaining a calm and respectful workplace environment. However, some discrepancies emerged—for example, in how effectively stress and reward systems are managed from both viewpoints.

Additionally, secondary data from academic literature and sector reports provided context regarding labor market trends, workforce challenges in healthcare, and best practices in human resource management.

These insights enriched the interpretation of primary data and helped identify areas where independent pharmacies can implement more sustainable, employee-centered practices.

By combining employee and management perspectives with external research, this study delivers a comprehensive, real-world analysis of human resource management in independent pharmacies. The findings offer practical value for improving employee satisfaction, retention, and operational efficiency in small-scale healthcare environments.

Keywords: workforce retention, motivation, non-financial incentives, job satisfaction

Témavezető: Dr. Szeiner Zsuzsanna

ELTE GTK TDK 2025

12

A LÉGIKÖZLEKEDÉSBEN MŰKÖDŐ MINIBUD KFT.-NÉL DOLGOZÓ ÉRTÉKESÍTÉSSEL FOGLALKOZÓ MUNKAVÁLLALÓK MOTIVÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI

Laczik Napsugár Nemzetközi gazdálkodás alapszak (7. félév)

A kutatás célja, hogy feltárja a Minibud Kft. értékesítőinek motivációs lehetőségeit és olyan gyakorlati megoldásokat javasoljon a vállalat számára, melyek a motiváció növelését célozzák.

A vállalat jelenlegi motivációs rendszerében az anyagi ösztönzők dominálnak, azonban az alkalmazottak részéről a nem anyagi ösztönzők is fontosak. Az anyagi ösztönzők javítása mellett a nem anyagi motivációs eszközök kialakítása is indokolt, melyek kevésbé vannak jelen a Minibud Kft. életében.

A szakirodalmi tanulságok alapján a legfontosabb motivációs eszközök közé a fizetés és bónuszok, munkahelyi kapcsolatok, elismerés, teljesítmény és fejlődési lehetőség, munkahelyi körülmények, megfelelő visszacsatolás és a csapatmegbeszélések tartoznak, de a stressz és a munka-magánélet egyensúlya is befolyásoló tényező.

A kutatás 2 kutatási kérdés (KK1: Melyek azok a tényezők, amelyek leginkább képesek növelni az értékesítők motivációját és elégedettségét a vizsgált vállalatnál?; KK2: Mely tényezők fontosak a Minibud Kft. értékesítőinek motiválásban Herzberg és McClelland elméleti besorolása szerint?) és 2 hipotézis (H1: A kifejezett preferenciák alapján az értékesítési vezetővel való közvetlen kapcsolat kialakítása képes növelni a Minibud Kft. értékesítőinek motivációját.; H2: A rendszeres csapatmegbeszélések bevezetése várhatóan pozitívan hatnak az értékesítők teljesítményére és motivációjára a Minibud Kft.-nél.) vizsgálatára épült.

Az adatgyűjtés 23 értékesítő körében kiküldött 12 kérdéses online kérdőívvel, és 6 fővel készített interjúval vizsgálja az értékesítők motivációs preferenciáit. A vezetői oldal nézőpontját 17 interjúkérdés tárja fel.

Az eredmények alapján az anyagi ösztönzők, az elismerés és a munkahelyi kapcsolatok képesek leginkább növelni az értékesítők motivációját. Herzberg besorolása szerint az anyagi ösztönzők, elismerés és visszacsatolás, a teljesítmény, míg McClelland kategorizálása alapján a kapcsolat és a teljesítmény szintén motiváló tényező. Az eredmények alátámasztották a vezetővel való közvetlen kapcsolat pozitív hatását a motivációra (H1), azonban az értékesítők csapatmegbeszélésekre való alacsony igénye miatt a H2 elutasításra került.

A kutatás a motiváció növelésére a cafetéria rendszer kialakításán keresztül javasolja a SZÉP kártya bevezetését, mely kulturális-és sporteseményekre biztosítana jegyeket az értékesítőknek. Továbbá a 3 legjobb teljesítményt nyújtó értékesítőnek az év végi pénzjutalom javaslata az éves teljesítményük elismerését szolgálná.

A nem anyagi ösztönzők kapcsán a dolgozat a rendszeres csapatmegbeszélések és a hónap dolgozója díj kialakítását javasolja, mely a motiváció és teljesítmény növekedése mellett az alkalmazottak elégedettségét is biztosítaná. A munkakörülmények javítására való igény miatt a takarítóeszközök beszerzése, rendszerezők és étkezésre alkalmas asztalok és pihenősarok kialakítása, valamint a mindennapi munkavégzéshez szükséges eszközök ellenőrzésének és esetleges cseréjének javaslata is a nem anyagi ösztönzők fejlesztését támogatja.

Kulcsszavak: légiközlekedés, értékesítő munkatársak, motiváció, ösztönzés, vegyes módszertan

Témavezető: Dr. Pádár Katalin

ELTE GTK TDK 2025

13

MUNKÁLTATÓI MÁRKAÉPÍTÉS SZEREPE A Z-GENERÁCIÓS MUNKAVÁLLALÓK TOBORZÁSA SORÁN

Nagy Emília Gazdálkodási és menedzsment alapszak (7. félév)

A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen szerepe van a munkáltatói márka építésének a Zgenerációs munkavállalók toborzásában, valamint, hogy milyen csatornákon, milyen üzenet és érték közvetítésével érhetőek el a leghatékonyabban a toborzás során.

A szakirodalmi áttekintés megerősítette, hogy a Z-generáció munkáltatók felé támasztott elvárásai különböznek az idősebb generációk elvárásaitól. A közvetítő csatornákat tekintve szintén jelentős változások mentek végbe, ebből kifolyólag a kutatás részletesen kitért a közösségi média vizsgálatára.

Számos kutatás foglalkozik a Z-generáció viselkedésével, illetve a munkáltatói márkával, de ezek felületesen térnek ki a Z-generáció munkáltatói márkához kapcsolódó igényeinek vizsgálatára, nem különítik el különböző generációk elvárásaitól. Ezáltal egy jelentős szakirodalmi hiány került definiálásra, hiszen a gyakorló HR szakemberek nem kapnak iránymutatást arra az esetre, amikor a munkáltatói márkaépítés célcsoportja kifejezetten a Z-generáció.

Az elméleti keretrendszer a munkáltatói márka volt. A primer kutatás kombinált módszertant alkalmazott: kérdőíves megkérdezés a Z-generáció körében (n=106) és félig-strukturált interjúk HR szakértőkkel (n=5). A primer kutatás eredményeit felhasználva a 2025-ös Randstad kutatás alapján a legvonzóbb magyarországi munkáltató díjat elnyerő első három vállalat karrieroldalainak és álláshirdetéseinek tartalomelemzése történt.

A kutatás legfontosabb megállapítása: jelentős információs aszimmetria van a munkavállalói oldal elvárása és a munkáltatói oldal percepciója között. A vállalatok karrieroldalainak és álláshirdetéseinek szisztematikus elemzése megerősítette ezt, hiszen elsődleges szerepet kaptak azon tényezők, melyeket a munkáltatói oldal ítélt fontosnak és háttérbe szorultak azon elemek, amelyeket kizárólag a célcsoport, azaz a Z-generáció értékelt prioritásként. Átfogó javaslatként említhető ezen információs különbség kiküszöbölése: a munkáltatóknak saját meglátásaik helyett a célcsoport szemléletére kell fókuszálniuk.

Kulcsszavak: munkáltatói márka, Z-generáció, toborzás, emberi erőforrás menedzsment

Témavezető: Dr. Hoffmann Piroska

ELTE GTK TDK 2025

14

A MAGYAR NB1 FÉRFI LABDARÚGÓCSAPATAINAK TOBORZÁSA ÉS KIVÁLASZTÁSA EMBERI ERŐFORRÁS-MENEDZSMENT SZEMPONTBÓL Nagy Péter Lukács Nemzetközi gazdálkodás alapszak (7. félév)

A dolgozat központi kérdése az volt, hogy a magyar NB1-es (és egykori NB1-es) férfi labdarúgócsapatainak toborzási és kiválasztási gyakorlatában kialakult-e hazai szinten egységes tehetségmenedzsment-modell, vagy klubonként eltérő, egyedi rendszerek működnek? A kérdés megválaszolására az irodalmi adatok feldolgozása mellett 15 NB1-es (és egykori NB1-es) klubcsapattal és egy játékosügynökkel készítettem interjút és végeztem helyszíni megfigyeléseket ugyanazon kérdésekkel és megfigyelési szempotok alapján.

Az irodalmi feldolgozás során egyrészt a vállalati tehetségmegközelítést a futbalra adaptáltam, másrészt az európai és a brazil futbal eltérő csapattoborzási gyakorlatát elemeztem.

Megállapítottam, hogy a futbalban a játékosokat érintő humánerősforrásmenedzsment feladat egységesen négy fontos pilléren; a sportolók tehetségének azonosításán, a tehetségek vonzásán, fejlesztésén és megtartásán nyugszik. A tehetségek azonosítására Magyarországon kiépülőben van a klubok játékos kiválasztását segítő scouting-rendszer, ami a céljait tekintve nem tér el a nagynevű európai klubok gyakorlatától, de más az eszköztára és a lehetősége. A tehetség fejlesztése hazánkban a többi európai klubcsapathoz hasonlóan történik. A játékosvonzás és megtartás esetében előfordul, hogy ütközik a tehetség (egyén) érdeke és a klubérdek. A tehetség-azonosítása, vonzása, fejlesztése piaci alapon működő tehetségmenedzsmentet feltételez, melynek során a klub üzleti céljait a játékos kiválasztás- fejlesztés és eladás hatékonyan szolgálja. A tehetségek azonosítása, vonzása, fejlesztése a klubokban nemcsak egyéni, hanem szervezeti érdek is.

Eredményeim alapján összegzett javaslataim: - A hazai NB1-es labadarúgó kluboknak sikerességük maximalizálása érdekében piaci orientációjú működést kellene alkalmazniuk.

- A middle-step ligává válás jelentené a hazai NB1-es kluboknak az optimális piaci stratégiát.

- A futballklubokban is fontos tisztázni, hogy a tervezési, szervezési, irányítási és kontrolling munkában az egyes szereplők mivel tudnak hozzájárulni ahhoz, hogy versenyhelyzetben maradhasson a klub.

Kulcsszavak: futball, tehetség azonosítás, -vonzás, -fejlesztés, -megtartás

Témavezető: Dr. Daruka Eszter

ELTE GTK TDK 2025

15

ESG ÉS PÉNZÜGYEK SZEKCIÓ Időpont: 2025.11.05. 14:00 Helyszín: Q épület Q401 terem Bizottság: - Elnök: Dr. Lakatos Mária - Titkár: Kamocsai László - Tag: Büdy Zoltán

Apró Lili ESG kockázatok hatása a vállalati hitelminősítésre Hagar Walid Fathy Mahmoud Sabek Does Green Innovation pay off? The path from green innovation to financial performance – Evidence from China.

Schmél Boglárka Luca Location and Learning: The Impact of Urban-Rural Differences on Student Performance in Hungary Szabados Csillag Samasung’s role in South Korea’s economic growth Vadász Enikő Az ESG tényezők és a pénzügyi eredményesség kapcsolata az élelmiszeripari vállalatoknál, fenntarthatóság és pénzügyi teljesítmény kapcsolata az élelmiszeriparban

ELTE GTK TDK 2025

16

ESG KOCKÁZATOK HATÁSA A VÁLLALATI HITELMINŐSÍTÉSRE Apró Lili Nemzetközi gazdálkodás alapszak (7. félév)

A kutatás célja, hogy feltárja a vállalatok ESG minősítése és hitelminősítése közötti összefüggést, milyen módon és milyen mértékben befolyásolja ezen két tényező egymást.

Ennek céljául a kövező kutatási kérdésre keressük a választ: Milyen hatással vannak az ESG kockázatok a vállalati hitelminősítésre? A vizsgálathoz a következő hipotézist állítottuk fel: Az ESG tényezőknek szignifikáns hatása van a vállalatok hitelminősítésére.

A dolgozat bemutatja a témában megjelent eddigi kutatások eredményeit. Hasznos alapfogalmakat és háttérismereti részt tartalmaz. Leíró statisztikai módszerekkel kerestünk összefüggéseket, majd a következtető statisztikával erősítettük meg a korábbi megállapításainkat és tettünk újakat. Az előbbinél a diagrammok elemzése, az utóbbinál pedig hipotézisvizsgálat, regressziós modell felállítása és ennek illeszkedésvizsgálata adta a módszertant.

Kutatás eredményeként két fő megállapítás adódott: az ESG minősítés és a vállalatok hitelminősítése között gyenge negatív kapcsolat áll, tehát minél jobb a fenntarthatósági értékelés, annál alacsonyabb a nemteljesítési kockázat. Valamint, hogy a különböző ESG faktorok más-más mértékben befolyásolják a hitelminősítést. Tehát a hipotézist igazoltuk.

A dolgozat hozzáadott értéke abban rejlik, hogy kvantitatív módon vizsgálja a kutatási kérdést, valamint kitér olyan szempontokra, mint a vállalatok mérete, iparági besorolása, hitelminősítések csoportosítása. A kutatás egy átfogó általános képet ad az európai vállalatok fenntarthatósági értékeléséről pénzügyi szempontból.

A kutatás hasznos lehet a hitelintézetek és vállalatok számára, hiszen felhívja a figyelmet a fenntarthatóság üzleti életben kivívott nagy és egyre nagyobb szerepére. Illetve bármely olvasó hasznára válhat, mivel olyan fogalmak, összefüggések is megtalálhatók a dolgozatban, melyek a jövő pénzügyi világában már alapismeretnek számítanak majd.

Kulcsszavak: ESG, fenntarthatóság, hitelminősítés, vállalat

Témavezető: Kiss Boglárka

ELTE GTK TDK 2025

17

DOES GREEN INNOVATION PAY OFF? THE PATH FROM GREEN INNOVATION TO FINANCIAL PERFORMANCE – EVIDENCE FROM CHINA. Hagar Walid Fathy Mahmoud Sabek Finance and Accounting BA (7th semester)

This study builds on and extends a recent study conducted in the European Union (EU) on the relationship between green innovation (GI) and firms’ financial performance, applying it to the Chinese context. Using 1,224 firm-year observations from Chinese non-financial listed firms over 2017–2023, panel regression models are estimated with industry and year fixed effects. Financial performance is captured by both return on assets (ROA) and market capitalisation (MC). In contrast to the EU study, which found a negative GI ROA link and an R&D-mediated channel, our results show that GI is not significantly associated with ROA but, in line with EU evidences, is positively and significantly associated with MC. Mediation analysis reveals that environmental, social and governance (ESG) performance fully channels GI’s impact on MC, whereas R&D mediation is not examinable in the Chinese sample. This paper contributes to the literature by testing the generalisability of EU findings in a major emerging market and demonstrating a different mediation mechanism. It shows that, in China, the financial benefits of GI materialise only through improved ESG performance, while accounting-based returns remain unaffected. For practice, the findings indicate that Chinese managers and policymakers should treat GI and ESG performance as complementary levers.

Firms that integrate GI with credible ESG performance and transparent reporting can enhance investor confidence and market valuation, even without short-term accounting losses.

Keywords: Green Innovation, Financial Performance, ESG performance, R&D investments

Supervisor: Dr. László Szívós

ELTE GTK TDK 2025

18

LOCATION AND LEARNING: THE IMPACT OF URBAN-RURAL DIFFERENCES ON STUDENT PERFORMANCE IN HUNGARY Schmél Boglárka Luca Nemzetközi gazdálkodás alapszak (7. félév)

This paper investigates how a student’s place of residence in Hungary (specifically the distinction between Budapest, county seats, and other areas) affects academic performance in reading and mathematics, using data from the Hungarian National Competency Tests. By applying a linear Ordinary Least Squares (OLS) regression and Blinder–Oaxaca and Juhn–Murphy–Pierce decomposition, the study quantifies the extent to which performance differences are driven by socioeconomic background and educational aspiration, versus the independent effect of location. The analysis is conducted in two parts: the first compares students in Budapest with those in the rest of the country, while the second takes a more localized view by comparing county seat students with those in non-seat areas of the same counties.

Results show that while in the first part Budapest students outperform their peers on average, this advantage is largely attributable to compositional factors such as parental education and household resources. In the second part, however it is evident that they are not the top performers: some county seat students outperform even the capital city. Much of the performance gap is explained by background factors such as parental education and educational aspiration; however, persistent unexplained gap remains.

Notably, rural students benefit more from high aspiration than urban students, indicating stronger motivational returns in disadvantaged areas. These underscore the need for regionally tailored policies that address both socioeconomic inequalities and institutional effectiveness.

Keywords: Hungarian National Competency Tests, Student performance, Urban–rural achievement gap, Blinder–Oaxaca Decomposition, Juhn–Murphy–Pierce Decomposition

Témavezető: Dr. Patrick Baude

ELTE GTK TDK 2025

19

SAMASUNG’S ROLE IN SOUTH KOREA’S ECONOMIC GROWTH Szabados Csillag Nemzetközi gazdálkodás alapszak (9. félév)

This research examines how Samsung Electronics has become a central force in South Korea’s economic growth and investigates how its strategies can inform broader approaches to innovation-driven development. The paper seeks to answer the question: How has Samsung’s technological leadership, institutional structure, and collaboration with the state contributed to South Korea’s transformation into a globally competitive economy?

The study argues that Samsung’s influence extends far beyond corporate success, it serves as both a catalyst and a reflection of South Korea’s export-oriented growth model. The company’s strategic alignment with national industrial policies, combined with consistent investment in research and development, has positioned it as a driver of technological innovation, employment, and global trade integration. Empirical data show how Samsung contributes over one-fifth of South Korea’s GDP and underpins its high-tech export performance, confirming the depth of its economic impact.

Methodologically, the research employs a combination of qualitative and quantitative analysis, drawing on case studies of Samsung’s economic impact, policy reviews, and historical data to assess the company’s contributions to national development outcomes. The reasoning process demonstrates how government incentives, technological specialization, and international competitiveness reinforce one another in Samsung’s case.

The findings highlight that Samsung’s success depends on strategic adaptability, global diversification, and continuous innovation in semiconductors and artificial intelligence. However, the study also acknowledges risks tied to economic concentration within the chaebol system, emphasizing the need for stronger governance, SME collaboration, and inclusive growth policies and also its challenges.

The research contributes new value by illustrating a replicable model of public–private synergy for other emerging economies. It shows that when innovation policy and corporate strategy are aligned, technological leadership can evolve into a national advantage that sustains resilience, competitiveness, and long-term prosperity.

Keywords: Samsung, economics, South Korea, tariffs, cheabol, growth

Témavezető: Tóthné Dr. Rózsa Ildikó

ELTE GTK TDK 2025

20

AZ ESG TÉNYEZŐK ÉS A PÉNZÜGYI EREDMÉNYESSÉG KAPCSOLATA AZ ÉLELMISZERIPARI VÁLLALATOKNÁL, FENNTARTHATÓSÁG ÉS PÉNZÜGYI TELJESÍTMÉNY KAPCSOLATA AZ ÉLELMISZERIPARBAN

Vadász Enikő Pénzügy és számvitel alapszak (7. félév)

A kutatás célja annak feltárása, hogy az élelmiszeripari ágazatban az ESG tényezők (Enviromental, Social, Governance) miképp befolyásolják a vállalatok pénzügyi eredményességét.

A dolgozat kvantitatív kutatási módszert alkalmazott, amely során panel regressziós elemzést végeztünk 2014 és 2023 közötti időszakra vonatkozó ESG és pénzügyi adatok alapján, melyeket a Refinitiv adatbázisa biztosított. A kutatásban három pénzügyi mutatón – ROA, Net Income, MBR – keresztül vizsgáltuk meg a pénzügyi teljesítményt.

A kutatás legfontosabb megállapításai: -

Az ESG tényezők jelentős hatással vannak az élelmiszeripari cégek pénzügyi teljesítményére.

A vállalatméret, az eladósodottság és életkor kontrollváltozók közül az adósság mértéke bizonyult a leginkább befolyásoló tényezőnek.

Az ESG komponensenkénti vizsgálatánál a ROA és MBR esetén mindhárom tényező negatív, de szignifikáns hatást mutatott.

A Net Income elemzése során csak a környezeti és társadalmi pillér mutatott pozitív hatást, a vállalatirányítás nem bizonyult relevánsnak.

A dolgozat újdonságát az adja, hogy kifejezetten az élelmiszeriparra fókuszál, amely ebből a szempontból eddig viszonylag kevésbé vizsgált terület, ugyanakkor különösen kockázatosnak tekinthető. Az eredmények hozzájárulhatnak a szektorban működő vállalatok hatékonyabb kockázatkezelési gyakorlatainak kialakításához és továbbfejlesztéséhez, valamint a fenntarthatósági stratégiáik optimalizálásához.

Kulcsszavak: eredményesség, fenntarthatóság, élelmiszeripar, ESG, pénzügyi mutatók

Témavezető: Kiss Boglárka

ELTE GTK TDK 2025

21

FOGYASZTÓI ÉLMÉNY, TÁRSADALMI HATÁSOK ÉS MÁRKA SZEKCIÓ Időpont: 2025.11.05. 14:00 Helyszín: Q épület Q302 terem Bizottság: - Elnök: Dr. Hlédik Erika - Titkár: Dr. Tanács János

Juhász Zsolt Változó igények, változó preferenciák: A fogamzásgátló módszerekhez köthető elvárások és preferenciák vizsgálata fiatal és középkorú nők körében Kanyicsková Réka Quatro formensi - Többhasználatos menstruációs higiéniai eszközök megítélése Kovács Dorottya „A valódi szépség”: médiafogyasztás, testkép-önértékelés és a femvertising kapcsolata és hatása az X és Z generációs nőkre Molnár Anna Judit A 18–30 éves korosztály könyvesbolt-látogatási motivációinak vizsgálata a means-end chain modell alkalmazásával Nagy Ágnes Német és magyar fiatalok fogyasztási szokásainak összehasonlító elemzése a sport, az egészséges táplálkozás és a fizetési hajlandóság jegyében Tolnai Csilla Greenwashing vs. Genuine Environmental Efforts In the Fashion Industry: Impact on Consumer Trust and Behaviour Utasi Cintia Sára Az önértékelés kommunikációja a fehérneműiparban

ELTE GTK TDK 2025

22

VÁLTOZÓ IGÉNYEK, VÁLTOZÓ PREFERENCIÁK: A FOGAMZÁSGÁTLÓ MÓDSZEREKHEZ KÖTHETŐ ELVÁRÁSOK ÉS PREFERENCIÁK VIZSGÁLATA FIATAL ÉS KÖZÉPKORÚ NŐK KÖRÉBEN

Juhász Zsolt Kereskedelem és marketing alapszak (7. félév)

A kutatás átfogó célja az volt, hogy a magyarországi fiatal (18-29 éves) és középkorú (30-40 éves) nők fogamzásgátló módszerekkel kapcsolatos elvárásait és preferenciáit szisztematikusan feltárja és elemezze. A dolgozat fő célkitűzése a két korcsoport eltérő igényeinek kategorizálása és rangsorolása, melynek célja, hogy a gyógyszeripai vállalatok számára gyakorlati útmutatást nyújtson a termékfejlesztési folyamatok és a piaci marketingstratégiák finomhangolásához. A kutatás fókuszában a fogyasztói döntéshozatal mélyebb megértése és a felhasználó elégedettség növelésének lehetősége állt.

A kutatási célkitűzések közé tartozott annak vizsgálata, hogy a terhesség elkerülésének vagy vállalásának szándéka milyen mértékben befolyásolja a nők módszerválasztását, továbbá függetlenségi próbával elemeztem a demográfiai tényezők (életkor, jövedelem, iskolai végzettség, gyermekek száma) és az aktuálisan választott fogamzásgátló módszerek közötti összefüggéseket. Ebben a kutatásban kevert módszertant alkalmaztam. A kvantitatív adatgyűjtés egy Kano-modell és DAP- (The Desire to Avoid Pregnancy scale) mutatóhoz kapcsolódó, strukturált online kérdőívvel történt. A kvantitatív eredmények értékelésének céljából egy kvalitatív, félig strukturált szakértő mélyinterjúval egészült ki.

A kutatás legfontosabb megállapítása, hogy a két vizsgált korcsoport elvárásai és preferenciái szignifikánsan eltérnek egymástól, mely állítást a Khí-négyzet próba és a mélyinterjúban megkérdezett szakorvos véleménye is alátámasztott, és ezek mellett a Kano-modell általi kategorizálás alapján is látszódik az eltérés. Az eredmények alapján a réz spirál az ideális fogamzásgátló módszernek bizonyult a fiatal korosztály számára, ugyanakkor a szakértő a páciensbiztonságra hivatkozva nem támogatta ezt a tételt. A középkorú nők elvárásai ellentmondásosabbak voltak, így esetükben nem volt lehetséges egyértelműen ideális módszert azonosítani. A dolgozat konklúziója az, hogy a kapott adatok közvetlen hasznot nyújtanak a gyógyszeripari szereplők számára, hiszen lehetővé teszik a célzottabb termékfejlesztést és a marketingstratégiák korcsoport alapján történő finomhangolását, növelve ezzel az elégedettséget és a módszerhasználati arányt.

Kulcsszavak: fogamzásgátlók, elvárások, preferenciák, Kano-modell, szakértői mélyinterjú, kevert módszertan

Témavezető: Dr. Brávácz Ibolya

ELTE GTK TDK 2025

23

QUATRO FORMENSI - TÖBBHASZNÁLATOS MENSTRUÁCIÓS HIGIÉNIAI ESZKÖZÖK MEGÍTÉLÉSE

Kanyicsková Réka Kereskedelem és marketing alapszak (7. félév)

A menstruáció nemcsak a nők egészségének része, hanem társadalmi és környezeti felelősség is, ahol a fenntartható, többhasználatos termékek egyre fontosabb alternatívát jelentenek.

Bár többféle ilyen termék létezik, az ismeretek hiánya miatt még kevésbé elterjedtek, ezért a kutatási probléma középpontjában az a kérdés áll, miért nem váltak ezek a többhasználatos megoldások széles körben elterjedtté hazánkban, annak ellenére, hogy környezetvédelmi és gazdasági szempontból is előnyösek.

Dolgozatomban a 18-55 év közötti magyar nők többhasználatos menstruációs eszközökhöz fűződő attitűdjeit és preferenciáit vizsgáltam. Kutatásom során vizsgáltam a termékek ismertségét, a választást befolyásoló tényezőket, (például a környezettudatosság, a komfortigény és a szociodemográfiai jellemzők) valamint a használat elterjedtségét, illetve akadályait. Célom volt feltárni, hogy milyen motivációk és fenntartások befolyásolják a mosható betét, a menstruációs kehely, a menstruációs alsónemű és a menstruációs diszk hazai megítélését.

Adatgyűjtésemet kvantitatív, online kérdőíves módszerrel végeztem. A kvantitatív kutatás mintanagysága 263 nő volt, akik a megadott korcsoportba tartoztak. A kutatás a környezettudatos magatartást, a menstruáció megítélését, valamint a különböző termékekkel kapcsolatos tapasztalatokat és véleményeket vizsgálta. Az adatok feldolgozása leíró statisztikai módszerekkel, valamint Spearman-féle rangkorrelációval történt.

Kutatásom legfontosabb megállapításai szerint a megkérdezettek több mint háromnegyede már kipróbálta valamelyik terméket. Legismertebb a mosható betét, míg a menstruációs diszk a legkevésbé ismert és használt. A fiatalabb, 26-35 éves korosztály nyitottabb az alternatívákra, míg az idősebb (36-55 év) csoport körében alacsonyabb az elfogadottság. A használók többsége elégedett a termékekkel, főként környezetvédelmi, költséghatékonysági és egészségügyi szempontok alapján, míg a nem használók leggyakrabban higiéniai aggályokra és információhiányra hivatkoztak.

Az eredmények azt mutatják, hogy a válaszadók döntéseit leginkább az egészségügyi és gyakorlati szempontok határozzák meg, míg az ár és a társadalmi normák kevésbé befolyásolják a preferenciáikat.

Azon megkérdezettek, akik nem használtak többhasználatos menstruációs terméket, döntésüket a használatuk körülményességével, kényelmetlenségével indokolták.

A kutatás eredménye hasznos iránymutatás lehet a többhasználatos termékeket gyártó és forgalmazó vállalkozásoknak, amelyek segíthetik a termékfejlesztést, a marketingkommunikációt.

Kulcsszavak: többhasználatos menstruációs eszközök, környezettudatosság, fogyasztói attitűdök, fenntarthatóság, kérdőíves megkérdezés

Témavezető: Dr. Brávácz Ibolya

ELTE GTK TDK 2025

24

„A VALÓDI SZÉPSÉG”: MÉDIAFOGYASZTÁS, TESTKÉP-ÖNÉRTÉKELÉS ÉS A FEMVERTISING KAPCSOLATA ÉS HATÁSA AZ X ÉS Z GENERÁCIÓS NŐKRE Kovács Dorottya Gazdálkodási és menedzsment alapszak (7. félév)

A kutatás középpontjában a nők megjelenítése a médiában, a testkép-önértékelés és a femvertising kapcsolatának vizsgálata állt az X és Z generáció női tagjainak körében. Célom feltárni, hogy a testpozitív üzenetek és a femvertising hogyan hatnak az önértékelésre és a vásárlási magatartásra egy konkrét kampány esetében. A vizsgálat során szekunder adatgyűjtéssel áttekintettem a női X és Z generáció médiafogyasztási szokásait, a nők médiában megjelenő ábrázolását, a testpozitív marketingkommunikáció és a femvertising szerepét. Kvantitatív kutatásomat online kérdőíves megkérdezéssel végeztem (N=189), az adatok feldolgozásához alapstatisztikai elemzéseket, kereszttáblaelemzést, Spearman-féle rangkorrelációt és khi-négyzet próbát alkalmaztam. A Spearman-féle korreláció kimutatta, hogy a válaszadók testkép-önértékelése és a kampány megítélése között szignifikáns, negatív irányú összefüggés áll fenn: minél kevésbé elégedettek a megkérdezettek saját testalkatukkal, annál pozitívabban értékelték a kampány üzeneteit. A khi-négyzet próba eredménye alapján a szépségideálokat hangsúlyozó médiatartalmakkal való találkozás gyakorisága szignifikánsan összefüggött az önbizalom csökkenésével; a napi szinten érintettek körében az önbizalomcsökkenés aránya kiemelkedően magas. Ezt követően a két mini fókuszcsoportos interjú lebonyolítására azért került sor a vizsgált generációkban, mert a kérdőíves megkérdezés során a femvertising témakörében még több megválaszolatlan kérdés született, ezt kvalitatív módszerrel próbáltam mélyebben feltárni. A fókuszcsoportos kutatás nemcsak megerősítette a kvantitatív eredményeket, hanem mélyebb értelmezési lehetőségekkel egészítette ki. Az eredmények alapján jelentős különbségek mutatkoztak a médiafogyasztásban: az X generáció inkább hagyományos médiumokat, a Z generáció főként közösségi platformokat használt, ahol kritikusabban viszonyult a femvertising tartalmakhoz. A Dove kampány mindkét generációban pozitív megítélésben részesült, különösen a hitelesség és a testkép sokszínűsége miatt. A Z generáció tagjai nyitottabban álltak a femvertisinghez, erősebben azonosultak a kampány értékeivel, ami nagyobb márkahűséget és vásárlási hajlandóságot eredményezhet. Az X generációnál inkább az érzelmi azonosulás dominált, azonban vásárlási döntéseikre kevésbé hatott. A generációk sikeres megszólításához elengedhetetlen a célcsoportspecifikus kommunikáció, a hiteles női ábrázolás és a femvertising tudatos alkalmazása, amely erősíti a márka hitelességét és a fogyasztói bizalmat.

Kulcsszavak: femvertising, médiafogyasztás, testkép-önértékelés, fogyasztási szokások

Témavezető: Dr. Brávácz Ibolya

ELTE GTK TDK 2025

25

A 18–30 ÉVES KOROSZTÁLY KÖNYVESBOLT-LÁTOGATÁSI MOTIVÁCIÓINAK VIZSGÁLATA A MEANS-END CHAIN MODELL ALKALMAZÁSÁVAL Molnár Anna Judit Gazdálkodási és menedzsment alapszak (7. félév)

Dolgozat célja, hogy feltárja a 18-30 év közötti korosztály könyvesbolt-látogatási motivációit és az ott megélt vásárlói élményeket. A dolgozat alapjául a TÁRKI 2020-as kutatása (Bernát & Hudacskó, 2020) szolgál, amely szerint a fiatal felnőttek olvasnak a legnagyobb arányban a teljes társadalmat nézve, ám leginkább webáruházakban szerzik be könyveiket.

A releváns szakirodalom áttekintésével a dolgozat rávilágít arra, hogy milyen nehézségekkel kell szembenéznie az offline könyvesboltoknak a csökkenő vásárlószám mellett, illetve, hogy milyen közösségteremtő szerepük lehet. A kutatási kérdésekre, amik a könyvesboltba járás motivációival, a könyvesboltokban megélt élményekkel foglalkoznak, a means-end chain módszerre épülő kvalitatív mélyinterjúk segítségével kerestem a választ egy 7 fős mintán.

A dolgozatban öt könyvesbolt-látogatási motiváció került azonosításra: a hatékonyság, az olvasási örömszerzés, az önfejlesztés, a társas kapcsolatok és a pihenés, kikapcsolódás lehetőségének motivációja. További fontos megállapítása a dolgozatnak, hogy a könyvesboltokba látogatók többsége elsősorban a nyugodt, pihentető élményeket keresi. Az eredmények alapján a könyvesbolti atmoszféra és élménytér tudatos kialakítására fogalmazhatók meg menedzsmentjavaslatok.

Kulcsszavak: means-end chain modell, motivációkutatás, könyvesbolt, élménykeresés

Témavezető: Dr. Berki-Süle Margit

ELTE GTK TDK 2025

26

NÉMET ÉS MAGYAR FIATALOK FOGYASZTÁSI SZOKÁSAINAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE A SPORT, AZ EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS ÉS A FIZETÉSI HAJLANDÓSÁG JEGYÉBEN Nagy Ágnes Nemzetközi gazdálkodás alapszak (7. félév)

A kutatás célja a magyar és német fiatal egyetemisták egészségmagatartásának összehasonlító vizsgálata volt, tekintettel a táplálkozási, sportolási szokásokra és egészséggel kapcsolatos költési hajlandóságra. A hátteret az a két felismerés adta, hogy a kelet és nyugat-európai egészségmagatartási különbségek hosszú távon meghatározzák a kontinens társadalmi, gazdasági egyenlőtlenségeit, valamint, hogy a fiatal felnőttek életmódja hosszú távon meghatározó tényező az egészségi állapot, fogyasztási mintázatok, társadalmi attitűdök alakulásában. A kutatás kvantitatív, kérdőíves módszertannal, 70 magyar és 70 német egyetemi hallgató válaszainak elemzésével. A nem reprezentatív, feltáró jellegű primer kutatás mikroszintű eredmények makrogazdasági kontextusba helyezése rávilágít, hogy hogyan jelentkeznek a gazdasági fejlettség, jövedelmi viszonyok, árérzékenység különbségei az egyéni egészségmagatartásban.

Az eredmények alapján mindkét ország hallgatóinál láthatók az egészségtelen étkezési minták, azonban a németek étrendje tudatosabb és kiegyensúlyozottabb. A magyarok egészségmagatartását jobban befolyásolja az árérzékenység és egészséges alternatívák korlátozott elérhetősége, míg a németek körében a minőség és fenntarthatóság iránti igény hangsúlyosabb. A sportolási aktivitás Németországban magasabb, ahol a fizetős sportlétesítmények igénybevétele jellemzőbb, míg a magyarok inkább alacsony költségű, szabadtéri mozgásformákat választanak. A sportolás és egészséges életmód fő motivációja mindkét országban az egészség megőrzése. A költési hajlandóság terén a németek nagyobb arányban, rendszeresebben fordítanak egészséges élelmiszerekre, míg a magyarok körében az egészséges életmód megfizethetősége gyakrabban jelent akadályt. A prémium kategóriás kiadások szerkezete is eltér, a németek a bioélelmiszereket és környezetbarát termékeket részesítik előnyben, a magyarok viszont az egészségügyi szolgáltatásokra költenének inkább, ami az eltérő gazdasági fejlettségből és egészségügyi infrastruktúrából fakad.

A mikro szinten vizsgált mintázatok makrogazdasági szinten is értelmezhetők, a magyarok alacsonyabb jövedelme és árérzékenysége, a németek magasabb életszínvonala és fenntarthatósági tudatossága egyaránt alátámasztják az „európai egészségügyi szakadék” elméletét. A kutatás rámutat, hogy az egészségmagatartás nem pusztán egyéni döntések eredménye, hanem gazdasági, kulturális és strukturális tényezők által is formált jelenség és alapot kínál az egészséges életmódot támogató nemzeti és nemzetközi társadalmi, gazdaságpolitikai és marketingstratégiák kialakításához.

Kulcsszavak: egészségmagatartás; fogyasztási szokások; fiatal egyetemisták; Magyarország és Németország; sportolási szokások; fizetési hajlandóság

Témavezető: Táskai Ottilia

ELTE GTK TDK 2025

27

GREENWASHING VS. GENUINE ENVIRONMENTAL EFFORTS IN THE FASHION INDUSTRY: IMPACT ON CONSUMER TRUST AND BEHAVIOUR Tolnai Csilla Kereskedelem és marketing alapszak (7. félév)

The fashion industry’s growing environmental footprint has increased the need and demand for sustainability worldwide, particularly among Generation Z. However, the growing popularity of sustainability has also led to an increase in false and misleading sustainability claims from certain brands, which undermines consumer trust. This study examines how Generation Z in Hungary perceives sustainability and greenwashing and how these perceptions influence their purchasing behaviour, focusing on the motivations and barriers to sustainable purchasing among young Hungarian consumers.

In this paper, we study urban, educated and medium-income Hungarian Generation Z (18-28), using a mixed-methods approach combining two focus group discussions and an online questionnaire with 103 respondents. The most significant difference compared to the findings of the processed academic literature is that Hungarian Generation Z is much more sensitive to price than foreign research subjects in this generation, leading to a significant attitude-behaviour gap. It is crucial for companies aiming to reach this target group to position their sustainability as a complementary feature to other product attributes.

Further findings of the research reveal a positive relationship between a higher level of knowledge regarding sustainability issues and an increased number of sustainable purchases. This provides a valuable insight into the role of education, highlighting the need for more transparent and authentic brand communication.

Marketing tools such as awareness campaigns and social media education could greatly contribute to increasing young people’s knowledge in this area. The findings provide valuable insights into the challenges and opportunities of sustainability in the fashion industry for sustainable fashion brands or companies considering a shift towards more sustainable practices.

However, the study’s limitations, including convenience sampling, self-reported answers, and potential bias, must be acknowledged. Findings generalise to urban, educated, medium-income Generation Z in Hungary, not to rural, non-educated, or low-income individuals. Results should be interpreted with caution, considering that they may not accurately represent the broader population. Nonetheless, these findings provide a solid basis for further analysis and consideration.

Keywords: greenwashing, sustainability, generation z, trust, consumer behaviour

Témavezető: Dr. Forrai Gábor, Dr. Pap András László

ELTE GTK TDK 2025

28

AZ ÖNÉRTÉKELÉS KOMMUNIKÁCIÓJA A FEHÉRNEMŰIPARBAN Utasi Cintia Sára Kereskedelem és marketing alapszak (7. félév)

A dolgozat központi kutatási kérdése annak feltárása, hogy a fehérneműipar kommunikációja miként formálja a fogyasztók önképét, márkaattitűdjét és érzelmi kötődését a testpozitív kampányok kontextusában, valamint milyen mértékben képes alkalmazkodni a megváltozott társadalmi és generációs elvárásokhoz. A vizsgálat elméleti alapját a Self–Brand Connection (SBC) és a Self–Congruity Theory képezte, amelyek lehetőséget biztosítanak a márkaüzenetek és a fogyasztói énkép közötti érzelmi, illetve identitásszintű kapcsolatok értelmezésére.

A kutatás kvantitatív módszertannal, online kérdőíves adatgyűjtéssel zajlott, Z és Y generációs résztvevők (N = 155) bevonásával. Az adatfelvétel Likert-skálás és nyitott kérdéseket egyaránt tartalmazott, az elemzés pedig korrelációs vizsgálatokkal, t-próbával és varianciaanalízissel (ANOVA) valósult meg, generációs bontásban feltárva az attitűdök és önkép-megítélések közötti eltéréseket. A fő kutatást egy kiegészítő vizsgálat egészítette ki, amely a fehérneműipar egészére kiterjedően elemezte a márkaészleléseket, reklámértelmezéseket és vásárlási döntéseket. Ez lehetővé tette a Victoria’s Secret-specifikus hatások és az iparági trendek szétválasztását, komplexebb képet adva a testpozitív kommunikáció fogyasztói és pszichológiai dimenzióiról.

Az eredmények alapján a testpozitív kampányok hozzájárulnak a fogyasztók önértékelésének erősítéséhez és az érzelmi márkakötődés elmélyítéséhez, különösen azok körében, akik azonosulni tudnak a kampány által képviselt értékekkel. A generációs különbségek szignifikánsak: a Z generáció fokozottan érzékeny a hitelességre és sokszínűségre, míg az Y generáció inkább az értékalapú márkaazonosulásban talál megerősítést.

A kutatás korlátai között említhető, hogy az influenszer marketing empirikus vizsgálata elmaradt, a kvantitatív módszertan nem tette lehetővé a mögöttes motivációk mélyebb feltárását, és a hólabdamintavétel demográfiai aránytalanságai korlátozzák az eredmények általánosíthatóságát.

A dolgozat hozzájárul a reklámpszichológia és marketingkommunikáció tudományos diskurzusához, mivel empirikus bizonyítékokat szolgáltat a fehérneműipar kommunikációs paradigmaváltásának hatásairól, és gyakorlati iránymutatásokat kínál a hiteles, sokszínű és identitásorientált márkakommunikáció fejlesztéséhez.

Kulcsszavak: márkakommunikáció, fehérnműipar, Victoria's secret, hitelesség, önkép és testkép, generációs különbségek

Témavezető: Cservék Judit

ELTE GTK TDK 2025

29

FOLYAMATFEJLESZTÉS ÉS SZERVEZETI INNOVÁCIÓ SZEKCIÓ Időpont: 2025.11.05. 14:00 Helyszín: R épület R30 terem Bizottság: - Elnök: Dr. Tóth Zsuzsanna Eszter - Titkár: Dr. Szeiner Zsuzsanna - Tag: Dr. Dénes Rita Veronika Bencze Levente Új B2B piaci előfizetés alapú szolgáltatás folyamatának megtervezése KKV-k esetében Bohács Bálint A tudásépítés folyamatai a startupok fejlődési szakaszaiban: szisztematikus irodalmi áttekintés Halmos Dominik Norbert Költségkeret elosztási folyamat fejlesztése a költségtúllépések csökkentése érdekében Kovács Henriett A fenntarthatóság szerepe a divatiparban: a fast fashion és a fenntartható márkák termékjellemzői fontosságának vizsgálata Lengyel Bálint Japán típusú convenience store jellemzőinek Z generációs fogyasztói megítélése Budapesten Papp Kata Zenei fesztiválok minőségét befolyásoló tényezők súlyszámának és látogatói klasztereinek vizsgálata az AHP módszertan segítségével Patocskai Csongor Banki szolgáltatások minőségét befolyásoló tényezők kvantitatív vizsgálata Vida Mátyás Önszabályozó tanulási képességek felmérése és fejlesztése a felsőoktatásban

ELTE GTK TDK 2025

30

ÚJ B2B PIACI ELŐFIZETÉS ALAPÚ SZOLGÁLTATÁS FOLYAMATÁNAK MEGTERVEZÉSE KKVK ESETÉBEN

Bencze Levente Gazdálkodási és menedzsment alapszak (7. félév)

A dolgozat célja, hogy bemutassa a kis- és középvállalkozások számára, miként lehet egy új szolgáltatás bevezetésének folyamatát megtervezni és dokumentálni. A kutatás középpontjában az áll, hogyan alakíthatók ki olyan üzleti és technológiai folyamatok, amelyek egyszerre megbízhatóak, skálázhatók és fenntarthatók, valamint hosszú távon is versenyképessé teszik a szolgáltatót.

A dolgozat elméleti alapját az üzleti folyamatmenedzsment, a szolgáltatástervezés és a folyamatos fejlesztés (Kaizen) szakirodalma adja. A kutatás kvalitatív módszerekkel, félig strukturált interjúkkal és belső workshopokkal tárja fel a célpiac és a vállalat belső érintettjeinek igényeit. Az eredmények rávilágítanak, hogy a siker kulcsa a felhasználói elvárások pontos megértése, a transzparens működés, valamint a technikai támogatás és testreszabhatóság biztosítása.

A dolgozat kiemeli, hogy az új előfizetéses alapú ciklikus szolgáltatások sikeres bevezetéséhez nélkülözhetetlen a folyamatok részletes dokumentálása, a megfelelő KPI-k kialakítása, a kockázatok kezelése, valamint a fenntarthatósági szempontok integrálása. Az így létrehozott folyamatmodell nemcsak egy adott esetre (például chatbot-szolgáltatásra), hanem bármely olyan vállalkozás számára irányadó lehet, amely új szolgáltatást kíván a piacra vinni előfizetéses formában.

Kulcsszavak: folyamatmenedzsment, Kaizen, szolgáltatástervezés, standardizálás, autómatizálás

Témavezető: Dr. Bedzsula Bálint

ELTE GTK TDK 2025

31

A TUDÁSÉPÍTÉS FOLYAMATAI A STARTUPOK FEJLŐDÉSI SZAKASZAIBAN: SZISZTEMATIKUS IRODALMI ÁTTEKINTÉS

Bohács Bálint Nemzetközi gazdálkodás alapszak (5. félév)

A kutatás célja kettős. Egyrészt egy stabil, egységes startup-életciklus modell kialakítása, másrészt ennek összekapcsolása a Wiig knowledge management model tudásépítési folyamataival. A cél, hogy láthatóvá váljanak a tudásépítés mintázatai a startupok fejlődésének különböző szakaszaiban.

A vizsgálat szisztematikus irodalomkutatásra épült a Scopus és Web of Science adatbázisokban, a PRISMA 2020 statement irányelvei alapján. A szűrés két lépésben zajlott: először az absztrakt, majd a teljes szöveg alapján. Az idézet–kód egységek manuális feldolgozása után tematikus szintézis készült egységes kódolási szabályok szerint. Az életciklus-elemzés 311 találatból 27 tanulmányt eredményezett. Ezek alapján három szakaszból álló modell született: kezdeti, növekedési és érett fázis. A modellt a tudásépítés öt aldimenziójával bővült, 122 forrásból 36 releváns tanulmány feldolgozásával.

Az eredmények szerint a kezdeti szakaszt az informális, alapítói tudás jellemzi. A növekedés idején a külső hálózatok és a formalizált tanulás kerül előtérbe, míg az érett szakaszban az intézményesült, stratégiai tudás válik meghatározóvá. Világos mintázat rajzolódott ki: a belső tudás korán, a külső tudás a középső szakaszban, az intézményesült tudás pedig az érett fázisban kap kulcsszerepet. A kutatás eredményeként egy átlátható és stabil modell jött létre, amely a startup életciklust és a tudásépítés folyamatait közös keretben mutatja be. Ez gyakorlati segítséget nyújthat startupoknak és befektetőknek, valamint csökkenti a kutatási hiányosságokat ezen a területen.

Kulcsszavak: startup-életciklus, tudásépítés, tematikus szintézis, tudásmenedzsment

Témavezető: Dr. Bedzsula Bálint

ELTE GTK TDK 2025

32

KÖLTSÉGKERET ELOSZTÁSI FOLYAMAT FEJLESZTÉSE A KÖLTSÉGTÚLLÉPÉSEK CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN

Halmos Dominik Norbert Gazdálkodási és menedzsment alapszak (7. félév)

A dolgozat célja a költségtúllépések mögött húzódó okok feltárása és kezelési lehetőségeinek bemutatása egy összetett, többéves ipari projekt példáján keresztül. A kutatás központi kérdése az volt, hogy a jelenlegi tervezési és költségellenőrzési mechanizmusok mennyiben alkalmasak a túlköltekezés megelőzésére, és hogyan egészíthetők ki prediktív eszközökkel a proaktív költségmenedzsment támogatására.

A dolgozat első részében a projekt pénzügyi struktúráját, humánköltség-dinamikáját és a szervezeti működés sajátosságait vizsgáltam kvalitatív interjúk és dokumentumelemzés segítségével. Ezt követte egy kvantitatív szakasz, amelyben adatvezérelt költséganalízist és gépi tanuláson alapuló előrejelzési modellt alkalmaztam. A kutatás egyik fő eredménye egy saját fejlesztésű Early Warning System (EWS) koncepciója, amely havi szinten képes jelezni a költségtúllépés valószínűségét, és automatikus riasztásokat küld a projektvezetők és pénzügyi kontrollerek számára.

A modell figyelembe veszi többek között a humánköltségek alakulását, a projektfázisokat, szezonális hatásokat, valamint a korábbi költségeltérések mintázatát. A koncepció gyakorlati alkalmazhatóságát esettanulmány és szimuláció is alátámasztja. A kutatás megállapításai szerint a költségtúllépések nem csupán technikai, hanem szervezeti és módszertani kérdések is. Az EWS rendszer bevezetésével a vállalat képes lehet a kockázatokat korábban azonosítani és megalapozottabb pénzügyi döntéseket hozni. A dolgozat zárásaként javaslatokat fogalmaztam meg a tervezési folyamatok átalakítására, a havi monitoring rendszer bevezetésére és az EWS integrációjára a meglévő CF-ellenőrzési struktúrába.

Kulcsszavak: Költségtúllépés, projektmenedzsment, költségtervezés, költségkontroll, Early Warning System (EWS),

Témavezető: Fáró Jenő

ELTE GTK TDK 2025

33

A FENNTARTHATÓSÁG SZEREPE A DIVATIPARBAN: A FAST FASHION ÉS A FENNTARTHATÓ MÁRKÁK TERMÉKJELLEMZŐI FONTOSSÁGÁNAK VIZSGÁLATA

Kovács Henriett Gazdálkodási és menedzsment alapszak (7. félév)

A dolgozat célja az, hogy feltárja, mely termékjellemzők váltak meghatározóvá a fast fashion termékek megítélésében napjaink fogyasztói körében, különösen olyan tényezők tükrében, mint a minőség, a kényelem vagy a fenntarthatóság. A korábbi kutatások által hangsúlyozott ár és stílus szerepét a kutatás új megvilágításba helyezte hiszen statisztikai elemzések alapján egyértelművé vált, hogy a minőség ma már vezető prioritás, amelyet a kényelem követ, míg az ár és a márkanév – bár nem elhanyagolhatók – háttérbe szorultak.

A kutatás módszertani újdonsága a fuzzy logika alkalmazása volt, amely lehetőséget adott a válaszadói bizonytalanság és a komplex fogyasztói megítélések modellezésére. A hagyományos skálás értékeléssel szemben a fuzzy számok lehetővé tették, hogy a válaszadók egyéni gondolkodásmódját, a bizonytalan vagy éppen többféleképpen értelmezhető válaszaikat is figyelembe vegyük. Ez a megközelítés különösen hasznos a fast fashion szektorhoz hasonló, gyorsan változó, trendérzékeny piacon.

A statisztikai elemzések megerősítették, hogy az ár és kényelem jellemzők megítélése egységes volt a különböző demográfiai csoportok között, azonban a fenntarthatóság megítélése szignifikánsan a nemek csoportjában tért el. Ez lehetőséget nyit a fast fashion cégek számára a célzott, érzékenyített kommunikációs stratégiák kialakítására, különösen a női vásárlók irányába.

A dolgozat így nemcsak a fogyasztói preferenciák változására mutatott rá, hanem a vállalatok számára is hasznos útmutatást ad abban, hogy hogyan alakítsák termékkommunikációjukat, hogyan értelmezzék újra a minőség és kényelem szerepét, és hogyan pozícionáljak a fenntarthatóságot úgy, hogy az releváns és hiteles legyen. Emellett megerősítette, hogy a márkaérték önmagában ma már nem elegendő, a fast fashion jövője az értékalapú, hiteles és minőségtudatos működésben rejlik.

Kulcsszavak: fenntarthatóság, fast fashion, termékjellemzők, fuzzy számok, vásárlói vélemény,

Témavezető: Dr. Jónás Tamás

ELTE GTK TDK 2025

34

JAPÁN TÍPUSÚ CONVENIENCE STORE JELLEMZŐINEK Z GENERÁCIÓS FOGYASZTÓI MEGÍTÉLÉSE BUDAPESTEN Lengyel Bálint Pénzügy és számvitel alapszak (7. félév)

A dolgozat központi kérdése, hogy a japán típusú convenience store – a Seven-Eleven Japan példáján keresztül vizsgált, kifejezetten konbini-modell – mennyiben és hogyan illeszthető a budapesti Z generáció (18–25 évesek) vásárlási preferenciáihoz, és e preferenciák alapján hogyan határozható meg a Business Model Canvas (BMC) két legfontosabb elemének – a vevőszegmensnek és az értékajánlatnak – helyi változata. A megalapozást szekunder szakirodalmi áttekintés és egy kvantitatív, online kérdőíves primer vizsgálat biztosítja (n=118, budapesti fiatal felnőttek); a módszertan célzottan e két BMC-elem feltárására irányul, leíró és összehasonlító elemzésekkel, ami közvetlen alapot ad a menedzsmentkövetkeztetésekhez.

A dolgozat fő eredményei: -

A hazai vevőszegmens a belvárost gyakran látogató, „útba eső”, gyors vásárlásokat preferáló Z generációs fiatal felnőttek, akik a gyorsaságot és kényelmet előrébb sorolják az alacsony áraknál.

Az értékajánlat magja a saját gépjármű nélkül is könnyű megközelíthetőség, kompakt, gyorsan bejárható bolt friss, minőségi kínálat és egészségtudatos opciók. A kiegészítő szolgáltatások közül a csomagátvétel és az ATM/banki funkciók élveznek legerősebb támogatottságot.

Feltételes elemek: az azonnal fogyasztható készételek, a 24 órás nyitvatartás és a széles körű extra szolgáltatások iránti igény nem általános, lokáció- és szegmensfüggő.

A digitális ökoszisztéma, lojalitásnövelők és személyre szabott ajánlatok főleg a rendszeres alkalmazáshasználók körében növelik a relevanciát.

A budapesti adaptáció szelektív megközelítést igényel. A konbini koncepció a nagy gyalogosforgalmú, belvárosi lokációkban teljesít a legjobban, „közel és gyors” vásárlási élménnyel és friss, minőségi és egészségtudatos alapkínálattal. Stabil kiegészítők a csomagpont és ATM/banki funkciók; a készételek és a hosszabbított (nem feltétlen 0–24) nyitvatartás lokáció- és szegmensfüggően, fokozatosan vezetendő be.

Az értékajánlat árverseny helyett a minőség–frissesség–kényelem hármasára épít, és célzott digitális személyre szabással növeli a lojalitást az app-aktív felhasználóknál.

A dolgozat újszerűsége, hogy a japán típusú convenience store modellt empirikusan, BMC-alapon fordítja le budapesti kontextusra, a Z generációra fókuszálva, ezzel kézzelfogható döntéstámogatást nyújtva a hazai élelmiszer-kiskereskedelmi szereplőknek.

Kulcsszavak: convenience store, Z generáció, vásárlási preferencia, élelmiszer-kereskedelem, Business Model Canvas

Témavezető: Dr. Bedzsula Bálint

ELTE GTK TDK 2025

35

ZENEI FESZTIVÁLOK MINŐSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK SÚLYSZÁMÁNAK ÉS LÁTOGATÓI KLASZTEREINEK VIZSGÁLATA AZ AHP MÓDSZERTAN SEGÍTSÉGÉVEL Papp Kata Nemzetközi gazdálkodás alapszak (7. félév)

A dolgozat célja annak meghatározása, hogy a zenei fesztiválokra látogatók szempontjából mely tényezők befolyásolják leginkább a fesztiválélmény minőségét, és ezek a tényezők milyen arányban járulnak hozzá az elégedettséghez. A kutatás nemcsak a minőségi szempontok sorrendiségére, hanem egymáshoz viszonyított fontosságára is fókuszál, valamint feltárja azt, hogy azonosíthatóak-e különböző elvárásokkal rendelkező látogatói csoportok.

A kérdés megválaszolásához az Analytic Hierarchy Process (AHP) módszertan került alkalmazásra. Előnye, hogy nemcsak rangsort állít fel, hanem tényleges fontossági arányokat is számszerűsít, pontosabb képet adva a látogatói preferenciákról. A dimenziók és altényezők kialakítása nemzetközi szakirodalmi áttekintésen alapult, az adatgyűjtés online kérdőív formájában zajlott.

A szakirodalom hangsúlyozza, hogy a látogatói elvárások között jelentős különbségek lehetnek, amelyek a fesztiválélmény értékelésére is hatással vannak. Ebből kiindulva a dolgozat a tényezők relatív fontossága mellett két klaszter vizsgálatára is kiterjed. A klaszterek jellemzése során bemutatásra kerül a válaszadók demográfiája, valamint az, hogy milyen eltérések figyelhetők meg a minőségi tényezők súlyozásában.

A dolgozat legfontosabb eredményei a fesztiválok minőségét befolyásoló tényezők fontosságának meghatározása. valamint annak kimutatása, hogy a két látogatói csoport eltérő súlyt tulajdonít egyes tényezőknek. Az összesített eredmények alapján azonosított fődimenziók közül a legnagyobb súlyszámmal a program és tartalom minősége rendelkezik, míg a legalacsonyabb súlyt a személyzet és szervezettség kapta. Az altényezők vizsgálata alapján a három legmeghatározóbb tényező az egyedi élmény, a line-up minősége, valamint a zenei előadások színvonala volt. A klaszterelemzés két jól elkülöníthető látogatói csoportot azonosított: az élménykeresőket, akik számára a személyes, sokoldalú és tartalmi élmény a legfontosabb, valamint a produkcióközpontú, hard-core koncertezőket, akik a zenei minőséget és a technikai megvalósítást helyezik előtérbe. Ez rávilágít arra, hogy a fesztiválélményt különböző motivációk és értékelési szempontok alakítják.

A dolgozat újszerűsége abban rejlik, hogy a látogatói elégedettséget befolyásoló tényezők relatív fontosságát az Analytic Hierarchy Process módszer segítségével vizsgálja, majd ezeket adatvezérelt klaszterelemzéssel kiegészítve is azonosítja. Ez a súlyozási megközelítés a fesztiválkutatásokban ritkán alkalmazott, pedig lehetővé teszi a minőségi tényezők egymáshoz viszonyított jelentőségének pontos meghatározását. A módszer révén nyert eredmények megbízható támpontot kínálnak a fesztiválszervezők számára stratégiai prioritások kijelöléséhez és célzott fejlesztésekhez.

Kulcsszavak: Analytic Hierarchy Process, látogatói elégedettség, relatív fontosság, klaszterelemzés, fesztiválélmény

Témavezető: Dr. Árva Gábor

ELTE GTK TDK 2025

36

BANKI SZOLGÁLTATÁSOK MINŐSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK KVANTITATÍV VIZSGÁLATA

Patocskai Csongor Vezetés és szervezés mesterszak (2. félév)

Az elmúlt évtizedekben banki szolgáltatások igénybevétele a mindennapok természetes részévé vált. A bankszektorban jelentős a verseny, ezért kulcsfontosságú, hogy adott pénzintézet ügyfeleit az elvárásaiknak megfelelő szolgáltatásban részesítse, mivel ettől profitabilitása nagymértékben függ.

A SERVQUAL-modell és az IPA-elemzés a szolgáltatásminőség-menedzsment meghatározó eszközei. Az említett módszerek általában Likert-skálát alkalmaznak az adatgyűjtésre, aminek viszont korlátai közé tartozik a mért adatok ordinális szintje, illetve az, hogy a skála nem képes az emberi megítélések „homályos”, szubjektív természetét kellően megragadni. A banki szolgáltatásminőséget befolyásoló tényezők fontosságát kifejező súlyszámok AHP módszerrel kerültek meghatározásra. Az adott szervezeti teljesítményszintek és az azokkal kapcsolatos elégedettség felmérése pedig egy kialakított fuzzy értékelőskála segítségével történt. Az ügyfelek elvárásai alapján a banki szolgáltatás minőségét leginkább az ígéretek betartása, a problémamentességre törekvés, valamint a biztonságos és felhasználóbarát internetes, illetve mobilbankolás befolyásolják, mivel ezekhez a tényezőkhöz rendelhetők a legnagyobb fontossági súlyszámok. A dolgozat eredményei rávilágítanak, hogy a szervezeti teljesítmény és az elégedettség közötti kapcsolat nem lineáris, és az ügyfelek magasabb elvárásokkal rendelkeznek azon tényezők esetében, amelyeket fontosabbnak tartanak. A kialakított értékelőskála az elégedettséget közvetlenül a szervezeti teljesítmények vonatkozásában vizsgálja, és így az ügyfélelvárások szintén beleépülnek. A kapott eredmények alapján a Likert-skálák nem bizonyulnak megfelelőnek a az ügyfelek megítéléseinek pontos rögzítésére.

A dolgozat korlátját jelenti a nem reprezentatív mintavétel. Ennek ellenére a dolgozat módszertani javaslatot ad a szolgáltatásminőség-értékelés fejlesztésére, valamint elvégzi az annak mérésére szolgáló skála kalibrálását. A kialakított értékelőskála pedig a tradicionális értékelési módszereknél pontosabb és megbízhatóbb információt ad a szolgáltató kezébe, így a hosszú távú versenyben maradás fontos eszköze lehet.

Kulcsszavak: banki szolgáltatásminőség, SERVQUAL, AHP, fuzzy értékelőskála

Témavezető: Dr. Árva Gábor

ELTE GTK TDK 2025

37

ÖNSZABÁLYOZÓ TANULÁSI KÉPESSÉGEK FELMÉRÉSE ÉS FEJLESZTÉSE A FELSŐOKTATÁSBAN

Vida Mátyás Vezetés és szervezés mesterszak (1. félév)

A felsőoktatásban egyre hangsúlyosabbá válik az önszabályozott tanulás (SRL), amely kulcsszerepet játszik a tanulói sikeresség és az élethosszig tartó tanulás támogatásában (Granberg et al., 2021). Az SRL egyik meghatározó eleme a metakognitív tudatosság, amely a gondolkodási folyamatokról való tudást és azok szabályozását foglalja magában (Schraw & Dennison, 1994). E komponensek fejlettsége különösen fontos tömegoktatási környezetben, ahol az egyéni tanulási támogatás korlátozott (Broadbent & Poon, 2015; Fukuda et al., 2022).

A bemutatott empirikus vizsgálat során 384 gazdaságtudományi alapszakos hallgató töltötte ki a Schraw és Dennison (1994) által fejlesztett Metacognitive Awareness Inventory (MAI) magyar nyelvű validált verzióját (Phavadee & Tóth, 2024), amely nyolc alskálán keresztül méri a metakognitív tudás és szabályozás dimenzióit. A kvantitatív adatok alapján az „Tervezés” és “Értékelés” dimenzió a legalacsonyabb pontszámot elért skálák közé tartozott. Ez azt jelezheti, hogy a hallgatók tisztában vannak azzal, mikor és hogyan kell tanulási stratégiákat alkalmazniuk, ugyanakkor kevésbé képesek saját teljesítményük és stratégiáik eredményes értékelésére, vagyis metakognitív önreflexiójuk fejletlen (Tuckman & Kennedy, 2011; Tuononen et al., 2023), illetve a mintában szereplő hallgatók között magas számban található meg az SRL szakirodalomban ismert „reaktív önszabályozás” (Greene & Azevedo, 2007). Pedagógiai megközelítésből az mondható, hogy a tervezés és értékelés alacsonyabb szintű, tehát a tanulási ciklus hiányos.

A kutatás azt elemzi, hogyan alakíthatók ki olyan tantervi és tanulásszervezési megoldások, amelyek célzottan fejlesztik az értékelési képességet. Fontos az explicit önértékelés, a pontos kritériumok megfogalmazása és olyan gyakorlati módszerek alkalmazása, mint például az értékelőtábla és forgatókönyv módszer (Panadero & Alonso-Tapia, 2013; Yan et al., 2023; McMillan & Hearn 2008). Azonban ebben a sikeres fejlesztésben minden szereplőnek van felelőssége: magának az intézménynek, az oktatónak és a hallgatónak egyaránt, de van értelme, mivel bebizonyított az SRL képességek taníthatók (Brown & Palincsar, 1982).

Kulcsszavak: SRL, Tervezés, Értékelés, Metakogníció, Felsőoktatás, Önszabályozás

Témavezető: Dr. Bedzsula Bálint

ELTE GTK TDK 2025

38

GAZDASÁGPOLITKA ÉS NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN SZEKCIÓ Időpont: 2025.11.05. 14:00 Helyszín: Q épület Q103 terem Bizottság: - Elnök: Dr. Molnár Márk - Titkár: Jászberényi-Király Viktor - Tag: Dr. Galántai Zoltán

Dauda Tamás Monetáris politika a zöldátállás és a klímaváltozás idején Kovács Csenge A Visegrádi Négyek válságkezelése 2020 és 2024 között Lázár Gergely The impact of the US-China trade war on solar panel production in both countries Le Vu Phuong Uyen The Relationship between Merger and Acquisition and Pricing: Evidence from the U.S. Credit Card Market in 2012-2019 Nagy Boglárka, Andjelic Milos The Impact of Price Caps and Market Dynamics: A Case Study of Hungary’s Food Inflation Crisis Ország Botond From “Made in China” to devised in China: The industrial policy of China and the clash with the United States of America Szabó Kata Between Opportunity and Dependence: The Maritime Silk Road and its Impact on EU-China Trade Relations

ELTE GTK TDK 2025

39

MONETÁRIS POLITIKA A ZÖLDÁTÁLLÁS ÉS A KLÍMAVÁLTOZÁS IDEJÉN Dauda Tamás Pénzügy és számvitel alapszak (5. félév)

A dolgozat központi kérdése, hogy mik a zöldátállás monetáris politikai kihívásai és a lehetséges jegybanki eszközei. A dolgozat célja ennek a megválaszolásán keresztül átfogó képet adni erről az összetett problémáról, és értelmezni a jegybankok helyzetét és lehetőségeiket. A fizikai és átállási kockázatok inflációra és pénzügyi stabilitásra irányuló hatásainak vizsgálatának az lett az eredménye, hogy a felmelegedés növekedése veszélyeztetheti a jegybanki célokat. Minél magasabb a károsanyag kibocsátás egy szcenárióban, annál nehezebb helyzetbe kerülnek a jegybankok. Annak érdekében, hogy a jövőben is el tudják érni a céljaikat, támogatniuk kell a zöld átmenetet. Az elsődleges célkitűzéseiket eközben nem veszélyeztetve. A hitelességük megőrzése érdekében a stratégiai keretrendszerek újjáértelmezésére is szükség van. Ez segít, hogy a jegybankok a zöldátmenet céljait össze tudják hangolni a hagyományos célkitűzéseikkel. A jegybankoknak vannak olyan eszközeik, amelyek a zöldátállás segítésére a fiskális politika partnereként, de önmagukban nagy változáshoz nem elegendőek. Emellett van lehetőségük arra is, hogy ellenállóbbá tegyék a pénzügyi rendszert a jövőbeni klímaváltozásból következő sokkokkal szemben.

A várható hatás és, hogy pontosan miylen célokra érdemes azokat használni nagyban változik eszközönként.

Kulcsszavak: klímaváltozás, zöldátállás, infláció, jegybank, monetáris politika

Témavezető: Dr. Pál Tamás Erik

ELTE GTK TDK 2025

40

A VISEGRÁDI NÉGYEK VÁLSÁGKEZELÉSE 2020 ÉS 2024 KÖZÖTT Kovács Csenge Pénzügy és számvitel alapszak (5. félév)

A kutatásom fő témája az, hogy megvizsgáljam a közelmúlt során a Visegrádi Négyek tagországai hogyan kezelték az egymást követő válságok közül a koronavírust, és az orosz-ukrán háború okozta energiaválságot. A dolgozat keretében a legfőbb intézkedések kerülnek megvizsgálásra a válságokat ideje alatt, valamint ezeknek az intézkedéseknek az összehasonlítása. A kutatás kvalitatív módszertannal készült, amely során a szakirodalomni forrásokat és makroökonómiai mutatókat elemeztem. A legfőbb makroönómiai mutatók az elemzésem során a munkanélküliség volt, ezt a négy ország sikeresen kezelte, habár Szlovákiában okozott ez a legnagyobb nehézséget, a belső egyensúly részeként az inflációt és az államadósságot vizsgáltam, a külső egyensúly részeként a folyó fizetési mérleg egyensúlyát. A kutatásom eredménye az, hogy a válságok leküzdésében jelentős szerepet kapott az, hogy a monetáris és a fiskális politika gyorsan reagált mind a válságra, mind egymásra, legfőképpen a Covid idején. A kutatás újdonságaként hathat, hogy egységes makrogazdasági keretben hasonlítja össze a Visegrádi országok válságkezelési stratégiáit, rávilágítva a különbségekre és a közös mintázatokra, amelyek hozzájárulhatnak a jövőbeli gazdaságpolitikai döntések megalapozásához Kulcsszavak: visegrádi négyek, gazdaságpolitika, koronavírus, energiaválság

Témavezető: Dr. Pál Tamás

ELTE GTK TDK 2025

41

THE IMPACT OF THE US-CHINA TRADE WAR ON SOLAR PANEL PRODUCTION IN BOTH COUNTRIES

Lázár Gergely Nemzetközi gazdálkodás alapszak (7. félév)

The aim of the research is to examine how the US-China trade war has influenced the production, supply chains, pricing, and market share of solar panels and the shifts in economic and industrial policy in both countries due to tariffs and trade restrictions.

In the literature review firstly, I focus on the rapid rise and current dominance of China in the solar PV market. Secondly, I give an overview of the US tariffs since 2013. Thirdly, I showcase the supply chain of the solar PV market, focusing on the main production parts and giving an overview of the current market share held by the largest producers at each stage. I also showcase the challenges that the solar PV market faces today.

In my research I used simple Ordinary Least Squared regression. I used OLS because I believe it was the best available method to estimate the shift in the trade between the US and China after the tariffs were implemented.

When it comes to production and market share China seemingly has not lost significant position in either.

The tariffs do not seem to affect the prices of solar panels in China. Chinese firms initially tried to evade tariffs by relocating production to other countries, however the US extended the tariffs to these as well.

When it comes to industrial policies China has not lost significant market share of the solar PV production market and has not changed its industrial policy.

In the Us when it comes to pricing, the price has not significantly changed after 2018. There was a fall in the imported value from China after the tariffs were implemented. On the other hand, the imported quantity seems to have increased from China after 2018. When it comes to industrial policy and production the US has taken steps in increasing its market share of solar panel production.

Keywords: solar pv, trade, trade war, renewable energy

Témavezető: Dr. Molnár Márk

ELTE GTK TDK 2025

42

THE RELATIONSHIP BETWEEN MERGER AND ACQUISITION AND PRICING: EVIDENCE FROM THE U.S. CREDIT CARD MARKET IN 2012-2019 Le Vu Phuong Uyen International Business Economics BA (7th semester)

Consolidations between credit card issuers are of particular interest because of possible increase in market power and its impact on pricing strategy. This thesis investigated the impact of mergers and acquisitions (M&As) among U.S. credit card issuers on consumer credit card interest rates (lower- and upper-bound APRs) and late fees in 2012-2019. Using a panel dataset of 25 U.S. banks and employing a difference-in-differences (DID) estimator with event-study aggregation, the price effects of M&As against not-yet-treated and never-treated control groups were analysed. Covariates utilised to condition the parallel trends assumption include market share by credit card receivables, credit card net losses, and a plan change dummy. Additional sensitivity analyses were performed for statistically significant estimates.

The findings suggest that M&As lead to a statistically significant increase in late fees by approximately 1.34 USD to 1.38 USD on average, an effect that persists for at least four subsequent quarters and is robust to minor violations of parallel trends. However, the impact on purchase APRs is statistically insignificant.

These results illustrate the mechanism through which market power gains from M&As among credit card issuers are manifested: instead of purchase APRs increasing, banks can increase late fees, a less salient price, thus indicating possible price discrimination targeting less educated consumers. This study contributes to the literature by examining the effects of consolidation on the credit card market using modern DID methods. The findings, while based on a limited sample requiring cautious interpretation, suggest that mergers manifest in less salient pricing changes, offering a nuanced view of market power dynamics.

Keywords: M&As, banks, credit cards, late fees, purchase APRs, difference-in-differences

Supervisor: Dr. Ádám Czelleng

ELTE GTK TDK 2025

43

THE IMPACT OF PRICE CAPS AND MARKET DYNAMICS: A CASE STUDY OF HUNGARY’S FOOD INFLATION CRISIS Nagy Boglárka, Andjelic Milos Nemzetközi gazdálkodás alapszak (7. félév), Nemzetközi gazdálkodás alapszak (7. félév)

This study examines the dynamics of food price inflation in Hungary with a particular focus on the effects of government-imposed price caps during a period of heightened global uncertainty. Following the Covid19 pandemic and the outbreak of the Russo-Ukrainian war, international supply chains suffered major disruptions, and Hungary, already prone to high inflation, experienced some of the most severe food price increases in Europe. Our analysis evaluates the extent to which policy interventions—most notably price caps on essential foodstuffs—altered market outcomes and inflationary pressures. We employ a comparative approach, situating Hungary’s experience alongside that of regional peers and the European Union (and Eurozone), in order to disentangle the interplay of internal policies and external shocks.

Preliminary findings indicate that while the price caps were intended to shield households from rising costs, they produced market distortions that amplified inflationary trends. By broadening the comparative scope beyond Hungary, we highlight similarities and divergences in inflationary responses across Central and Eastern Europe, offering a more nuanced understanding of policy effectiveness. In conclusion, we evaluate the effectiveness of these policy interventions and their broader implications for market stability.

Keywords: Crisis management, food prices, inflation, intervention policy, price caps

Témavezető: Dr. György László

ELTE GTK TDK 2025

44

FROM “MADE IN CHINA” TO DEVISED IN CHINA: THE INDUSTRIAL POLICY OF CHINA AND THE CLASH WITH THE UNITED STATES OF AMERICA Ország Botond Nemzetközi gazdálkodás alapszak (7. félév) This paper examines in depth the Chinese economic system, that was able to conquer the world economy in about three decades and now poses a serious threat to the global leading role of the United States. At the outset, the following question is posed: what does the Chinese system look like, how has its emergence challenged the global trading system headed by the US, and how is the US responding? After a brief introduction, the second chapter showcases the most important institutions that shape Chinese industrial policy: the State-owned Assets Supervision and Administration Commission in charge of overseeing the governance of state-owned enterprises, the National Development and Reform Commission in charge of creating policy plans and the Central Huijin Investment Ltd. which provides the funds needed for the completion of these policy plans. This triad complemented by the various direct and indirect controls of the Communist Party of China over the rest of the economy enabled, and still empowers China to rise, despite heavy US opposition. Chapter three discusses how China prompted the downfall of the multilateral trading system governed by the World Trade Organization’s rules. It explains through numerous examples how Chinese industrial policy, through clever interpretation and manoeuvring, outsmarted the mostly outdated rules of this system, and caused its eventual crippling by its creator, the US itself, back in 2019.

Chapters four, five and six concentrate on how the challenged hegemon is responding to the rise of this new power. It is explained why the first Trump administration’s trade war failed, why the US – despite the previously unprecedented efforts of the Biden administration – is unable to match Chinese subsidy programmes, and finally, the possible intentions behind the second Trump administration’s extraordinary tariff actions are revealed. The paper provides a clear account about the Chinese economy which can serve to understand the strengths, weaknesses and capabilities of this system. Furthermore, the analysis of the US’ response offers insight into why trade wars are incredibly hard to win, why a market economy can never be as effective in providing subsidies as a planned economy, and what could possibly drive the biggest importer state to threaten the biggest exporter state with a virtual trade embargo?

Keywords: US, China, trade war, tariffs, industrial policy, global trade

Témavezető: Dr. Dombi Ákos

ELTE GTK TDK 2025

45

BETWEEN OPPORTUNITY AND DEPENDENCE: THE MARITIME SILK ROAD AND ITS IMPACT ON EU-CHINA TRADE RELATIONS Szabó Kata Nemzetközi gazdálkodás alapszak (5. félév)

China’s 21st Century Maritime Silk Road (MSR), a key component of its Belt and Road Initiative, is profoundly reshaping the dynamics of EU-China relations. This paper examines the fundamental tension this creates for the European Union: does the MSR represent a vital economic opportunity, or does it establish dependencies that compromise the Union’s strategic autonomy? Using trade data, policy documents, and comparative case studies of Chinese investments in the ports of Piraeus and Hamburg, this analysis weighs the commercial benefits against the geopolitical risks of China’s expanding maritime presence.

The research reveals a clear duality. While Chinese capital offers tangible economic benefits by modernizing infrastructure, it simultaneously creates significant political and economic leverage for Beijing. This reality has triggered a fundamental shift in the EU’s approach, moving it from a fragmented and reactive stance to a more unified, security-focused strategy. The development of defensive tools like the FDI Screening Regulation and proactive alternatives such as the Global Gateway initiative serves as clear evidence of this evolution.

The paper concludes that the EU’s path forward is not a simple choice between engagement and containment, but the pursuit of strategic autonomy through a deliberate policy of "de-risking." This involves reducing critical vulnerabilities, diversifying supply chains, and crucially, building internal unity. Ultimately, navigating the MSR's complexities means the EU must manage its deep economic ties with China on its own terms, protecting its collective interests in an era of growing systemic rivalry.

Keywords: China, Maritime Silk Road, Trade, Policy, International Political Economy, EU

Témavezető: Dr. György László

ELTE GTK TDK 2025

46

JOG SZEKCIÓ Időpont: 2025.11.05. 14:00 Helyszín: R épület R21 terem Bizottság: - Elnök: Dr. Pázmándi Kinga - Titkár: Dr. Szánthó Péter - Tag: Dr. Vermaas-Ziegler Szilvia

Feke Boldizsár András Tiltott Szenvedélyek, Elfogadott Függőség?

Gáll Janka Noémi Roma nemzetiségűek megküzdési stratégiái és attitűdjei a munkaerőpiaci diszkriminációval szemben Kiss Barnabás The interaction between energy drink age restrictions and the EU internal market Kormos Veronika A határozott és határozatlan időre létrejött jogviszony különbsége: mennyire jelent biztonságot a határozott időre létrejött jogviszon Puskás Tamás The inspection game: analysing OLAF's governance environment Quan Thi Thu Huong Exposing the hidden: Offshore finance, politically exposed persons and the limits of accountability Szabadkai Réka A fogyatékossággal élő személyek integrációja a nyílt munkaerőpiacon: kihívások, lehetőségek és megoldások a befogadó foglalkoztatás érdekében

ELTE GTK TDK 2025

47

TILTOTT SZENVEDÉLYEK, ELFOGADOTT FÜGGŐSÉG? Feke Boldizsár András Kereskedelem és marketing alapszak (7. félév)

A dolgozat a szerencsejáték cégek modern futballban betöltött szponzorációs szerepét vizsgálja, különös tekintettel azok etikai, társadalmi és gazdasági aspektusaira. A kutatás központi kérdése, hogy a szerencsejáték szponzoráció hogyan vált napjaink egyik legnépszerűbb szponzorációs iparágává, és ez hogyan viszonyul az alkohol és dohánytermékek példájához. A dolgozat felhasznált irodalmakon keresztül bemutatja a sportszponzoráció általános mechanizmusait, majd részletesen elemzi a dohány- és alkoholtermékek szponzorációs térvesztésének folyamatait. Kiemelt figyelmet fordít a kiskorúak fokozott expozíciójára, a reklámtilalmak megkerülésére, valamint a fokozott láthatóságból eredő fogyasztásnövekedés társadalmi hatásaira. A dolgozat ezután feltérképezi a szerencsejáték cégek modern futballban történő térnyerésének gazdasági és szabályozási okait, bemutatva a szabályozás jelenlegi szintjét, amely kevésbé szigorú, mint a dohány- és alkoholtermékek esetében. A kutatás végül primer adatok segítségével a fogyasztói attitűdről, és a futball klubok szemszögéről ad részletesebb képet. Az így szerzett adatok segítségével a dolgozat megvizsgálja a fogyasztók percepcióit, különös tekintettel a társadalmi elfogadottságra és az etikai dilemmákra. Végül a kutatás bemutatja, hogy milyen mechanizmusok érvényesek a szponzorpiacon, milyen szabályozások és irányelvek vannak érvényben, mely faktorok a leghangsúlyosabbak a futballklubok számára, és hogyan képződik le Magyarországon a fogadóirodák és a klubok szponzorációs együttműködése. Továbbá a dolgozat az interjú segítségével felvázolja milyen lehetséges irányokba haladhat tovább a szponzorpiac.

Kulcsszavak: sportszponzoráció, fogadóirodák, dohány-, és alkohol ipar, etikai, gazdasági irányelvek

Témavezető: Dr. Pap András László

ELTE GTK TDK 2025

48

ROMA NEMZETISÉGŰEK MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁI ÉS ATTITŰDJEI A MUNKAERŐPIACI DISZKRIMINÁCIÓVAL SZEMBEN

Gáll Janka Noémi Nemzetközi gazdálkodás alapszak (7. félév)

„Elmentem egy frissen szerzett szakmával a kezembe egy kisebb varrodába [...] és nem azt nézte a főnök, hogy én szeretnék dolgozni, [...] hanem azt látta, hogy egy roma származású nő vagyok, és ezért ő azt mondta, hogy nem foglalkoztat roma származású embert.” Ez a mondat világosan rámutat a kutatásom központi problémájára. A magyar munkajog kategorikusan tiltja a diszkrimináció minden formáját, a gyakorlatban azonban ez korántsem jelent valódi egyenlőséget.

A dolgozat központjában annak a feltárása volt, hogy a roma munkavállalók milyen megküzdési stratégiákkal és attitűdökkel reagálnak a munkaerőpiaci diszkriminációra. Ami ennél még érdekesebb, hogy a tizenkét roma származású munkavállalóval folytatott mélyinterjú feldolgozása során ezen stratégiák mentén kirajzolódott három jól körülhatárolható csoport.

A sikeresen megküzdők azok a proaktív szereplők, akik nem apellálnak arra, hogy a külvilág megváltozik, inkább saját kezükbe veszik az irányítást, és teljesítményükkel próbálják lebontani az előítéleteket. A tudatosan kitörők hasonló attitűddel rendelkeznek, azzal kiegészítve, hogy gyermekkortól kezdve markáns szülői iránymutatást kaptak, gondosan egyengették útjukat, ami vállalkozásindítást vagy vezetői szerepet tett lehetővé számukra. Ez azonban senkit ne tévesszen meg. Akár több mint húsz éve működő vállalkozások vezetői is arról számoltak be, hogy legalább kétszer annyit kellett bizonyítaniuk, hogy elnyerjék a többségi társadalom bizalmát. Ezzel szöges ellentétben a kevésbé sikeresen megküzdők életét a sodródás jellemzi, hányattatott életet élnek, mivel boldogulásukat külső segítségre alapozzák, melyet rendszerint késve vagy nem megfelelő formában kapnak meg.

A kutatás legfontosabb tanulsága, hogy a siker nem a sérelmek hiányát, hanem azok kezelésének módját jelenti. A siker legnagyobb kulcsa az eltérő megküzdési stratégiákban rejlik. A rendszernek nem akkor kellene segítséget nyújtania, amikor a probléma csúcsosodik, hanem egy életutat kéne végigkísérnie. Nem elegendő biztosítani az eszközöket, meg kell tanítani a rászorulókat azok használatára is. Mert a jog önmagában kevés. A gyakorlatban kell valódi esélyt teremteni.

Kulcsszavak: roma munkavállalók, diszkrimináció, munkaerőpiaci kirekesztés, megküzdési stratégiák, felzárkóztatás, esélyegyenlőség

Témavezető: Dr. Csőke Rita

ELTE GTK TDK 2025

49

THE INTERACTION BETWEEN ENERGY DRINK AGE RESTRICTIONS AND THE EU INTERNAL MARKET

Kiss Barnabás Nemzetközi gazdálkodás alapszak (7. félév)

This paper explores the potential conflict between age restrictions on energy drinks and the EU internal market, especially the free movement of goods. After the general legal framework and the health risks associated with energy drinks were introduced, the analysis focused on the recent Hungarian legislation on energy drinks, which placed an age restriction on purchasing the products. Using secondary research, the arguments supporting and opposing the policy were assessed. The main argument in favour of the policy was based on health protection, while the potential restriction on the free movement of goods represented the main counterargument. The analysis concluded that the legislation could be justified under Article 36 TFEU; however, it has to be demonstrated that the legislation is necessary and proportionate for achieving the desired objective. Analysis of the Hungarian energy drink market and manufacturers’ reactions following the legislation shed light on how the policy influenced market dynamics. The policy draws a line between similar products based on composition criteria, reshaping their competitiveness. To better evaluate the policy’s effect, additional research is needed on the quantitative impact of the policy, as well as on the changes in youth energy drink consumption. A harmonised definition of energy drinks should also be considered at the EU level.

Keywords: energy drinks, internal market, EU, age restriction, public health

Témavezető: Dr. Pétervári Kinga

ELTE GTK TDK 2025

50

A HATÁROZOTT ÉS HATÁROZATLAN IDŐRE LÉTREJÖTT JOGVISZONY KÜLÖNBSÉGE: MENNYIRE JELENT BIZTONSÁGOT A HATÁROZOTT IDŐRE LÉTREJÖTT JOGVISZONY

Kormos Veronika Kereskedelem és marketing alapszak (7. félév)

Kutatásom arra a kérdésre keresi a választ, hogy nagyobb biztonságot jelent-e a határozatlan idejű munkaviszony, szemben a határozott időre létrejött munkaviszonnyal. Vajon befolyásolja életünket vagy éppen semleges jövőnk szempontjából, hogy milyen munkaszerződést kötünk.

A dolgozat jogszabályi hátterét az Európai Unió irányelvei és a magyar Munka Törvénykönyvének vonatkozó jogszabályai adják. A kutatás főként Eurostat adatokon alapul, melyek segítségével bemutatja a határozott idejű munkaszerződések alkalmazásának arányát, munkavállalóra gyakorolt hatását, valamint pszichológiai és szervezeti következményeit. A dolgozat értéke, hogy komplexen vizsgálja a határozott idejű munkaszerződés támáját, összekapcsolva a jogi, demográfiai és menedzsment szempontokat. Az ilyen típusú szemléletmód nehezen fellelhető jelenleg a magyar szakirodalmak között ebben a témában.

A kutatás eredményeképp megállapítható, hogy Magyarországon 2015-óta csökken a határozott idejű szerződések aránya a teljes foglalkoztatottságon belül, valamint, hogy Magyarországon 4,2% a határozott idejű szerződéses munkavállalók aránya. Ám a fiatalokat nagy számban foglalkoztatják jellemzően határozott idejű szerződéssel.

A határozott idejű szerződés negatívan befolyásolja a munkavállaló jóllétét, jövedelmi és foglalkoztatási biztonságát, kihat karrierjére és előrelépési lehetőségeire is. A határozott idejű szerződéssel rendelkező munkavállalók kevésbé számíthatnak a továbbképzési lehetőségekre, amitől csökken foglalkoztathatóságuk, tudásuk naprakészsége, azaz rosszabbak a munkaerőpiaci lehetőségeik a határozatlan idejű szerződéses munkavállalókhoz képest. A határozott idejű munkaszerződés kihat a munkavállaló szervezet iránti elköteleződésére is, tehát vállalati szempontból megfontolandó, hogy valóban megéri-e a munkavállalót határozott idejű szerződéssel foglalkoztatni, hiszen a hosszútávú szervezeti célokat a határozatlan idejű munkaszerződés jobban szolgálja, mivel az elkötelezett munkavállaló hatékonyabb és nagyobb értéket jelent a szervezetek számára.

Kulcsszavak: határozott idejű jogviszony, munkavállalói jóllét, biztonság, hátrányos megkülönböztetés, határozatlan idejű jogviszony, jövedelmi biztonság, foglalkoztatási biztonság

Témavezető: Dr. Csőke Rita

ELTE GTK TDK 2025

51

THE INSPECTION GAME: ANALYSING OLAF'S GOVERNANCE ENVIRONMENT Puskás Tamás Nemzetközi gazdálkodás alapszak (7. félév)

The European Anti-Fraud Agency, or OLAF for short is tasked with conducting investigations into suspected cases of fraud, corruption and other financial mismanagement involving EU funds, providing information and evidence to national and supranational authorities, and advise the European framework on fraud prevention. The effective protection of EU budget is crucial to the legitimacy of the EU, as it maintains the public trust in the ability of the EU to take responsibility for itself. However, there is much to improve; OLAF’s work is hampered, among others, by a rigid legal environment, an overlap of responsibilities with its partner agencies and organisational fragmentation causing its deterrence effect to be low and EU funds to be vulnerable. This study uses a game theoretic framework to model white-collar crime in general, and fraud and fraud prevention as a two-player game, with an emphasis on the role information and its perception plays. Using the model, it can be shown that the primary way in which an investigatory agency like OLAF can create value for stakeholders is through effective deterrence, which is affected by the information available for both the agency and outsiders. This study uses this microeconomical framework to assess the governance environment of OLAF, highlighting the relationship between the incentives created by the political, legal, and leadership environment and the outcomes of the organisation.

Keywords: EU, game theory, fraud prevention,

Témavezető: Dr. Pétervári Kinga

ELTE GTK TDK 2025

52

EXPOSING THE HIDDEN: OFFSHORE FINANCE, POLITICALLY EXPOSED PERSONS AND THE LIMITS OF ACCOUNTABILITY

Quan Thi Thu Huong International Business Economics BA (7th semester)

The thesis examines the extent to which the Panama Papers influenced global tax transparency and public accountability among politically exposed persons. It is guided by the central question of how the leak affected institutional responses and public trust in both democratic and authoritarian contexts.

The primary objective is to explore how offshore financial mechanisms, including shell companies, trusts, and nominee arrangements, were employed by elites to conceal beneficial ownership and evade scrutiny.

Employing a qualitative, case-study methodology, the research draws on journalistic investigations, legal documents, and policy reports. Additionally, it analyzes how differing governance structures shaped the political, social, and institutional consequences of exposure, with a particular focus on a comparative analysis of Iceland and Russia. The findings indicate that while the Panama Papers catalyzed significant advances in global tax transparency-such as the OECD's Common Reporting Standard, Country-byCountry Reporting, and the EU's list of non-cooperative jurisdictions-their effect on political accountability remains uneven. The analysis further demonstrates that democratic settings, exemplified by Iceland, allowed societal and institutional pressure to translate into tangible political consequences, whereas authoritarian contexts, exemplified by Russia, limited the impact of exposure due to concentrated power and restricted media freedom.

The thesis concludes that, despite international regulatory progress, offshore secrecy continues to undermine global tax justice, perpetuating inequalities and weakening the public's trust in instittions.

Addressing these challenges requires not only technical regulatory measures but also sustained political will and enhanced ethical accountability at both national and international levels.

Keywords: tax haven, offshore finance, transparency, accountability

Supervisor: Dr. Kinga Pétervári

ELTE GTK TDK 2025

53

A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ SZEMÉLYEK INTEGRÁCIÓJA A NYÍLT MUNKAERŐPIACON: KIHÍVÁSOK, LEHETŐSÉGEK ÉS MEGOLDÁSOK A BEFOGADÓ FOGLALKOZTATÁS ÉRDEKÉBEN

Szabadkai Réka Nemzetközi gazdálkodás alapszak (7. félév)

Jóllehet a jogszabályok rögzítik a munkához való egyenlő hozzáférés jogát és a diszkrimináció tilalmát, a fogyatékossággal élők foglalkoztatási aránya mégis jelentősen elmarad a fogyatékossággal nem élő népességhez képest. Dolgozatom központi kérdése, hogy a fogyatékossággal élő személyek milyen kihívásokkal néznek szembe a munkaerőpiacon, és ezeken milyen eszközökkel és intézkedésekkel lehetne enyhíteni. Ennek érdekében komplex elemzést végzek, hogy feltárjam a téma jogi, gazdasági és társadalmi aspektusait, így feltérképezzem a fogyatékossággal élők munkaerőpiaci nehézségeit, kiváltó tényezőit, a rájuk adott jogi válaszokat, valamint a foglalkoztatásuk jövőbeli perspektíváit.

A dolgozat kiindulópontját a hazai és nemzetközi jogszabályok elemzése képezi. Ezt követően statisztikai adatokon keresztül vizsgálom, hogy a jogi követelmények ténylegesen mennyiben jutnak érvényre az inklúzió, az esélyegyenlőség előremozdításában. Majd további szakirodalom feldolgozásával azonosítom a tapasztalt különbségek mögött meghúzódó okokat és összefüggéseket.

A kutatás eredményei szerint a jelenség nem kizárólag fizikai és intézményi akadályokra vezethető vissza, hanem mélyen gyökerező társadalmi előítéletekre és a munkáltatók körében tapasztalható attitűdbeli bizonytalanságokra is. A helyzetet tovább súlyosbítják a jogszabályokban megjelenő fogalmi zavarok és inkonzisztenciák, amelyek akadályozzák a normák következetes alkalmazását.

A dolgozat gondolatmenete a problémafeltárástól és háttérokok elemzésétől egészen a fogyatékossággal élők foglalkoztatásával járó előnyök bemutatásáig ível, majd az inkluzív munkahelyek kialakítását segítő jó gyakorlatok és lehetséges megoldások felvázolásával zárul. Ennek kidolgozásához részletesen tanulmányozom a hozzáférhetőség és az ésszerű alkalmazkodás jogi fogalmait, amely elvek a befogadó foglalkoztatás alapját jelenthetik.

Az értekezés egyik legfőbb hozadéka, hogy összetett és átfogó elemzésen keresztül reális képet ad a fogyatékossággal élők munkaerőpiaci helyzetéről, továbbá javaslatokat fogalmaz meg a jogalkotók és jogalkalmazók számára a szabályozás konzisztensebb és egyértelműbb működése érdekében. Emellett a gyakorlatba is átültethető, konkrét módszereket kínál a munkáltatóknak, amelyek erősíthetik a munkahelyi integrációt és hozzájárulhatnak a fogyatékossággal élők aktív részvételéhez a munka világában.

Kulcsszavak: fogyatékossággal élők helyzete és kihívásai a munkaerőpiacon, munkahelyi integráció és inklúzió, hozzáférhetőség és ésszerű alkalmazkodás

Témavezető: Dr. Csőke Rita

ELTE GTK TDK 2025

54

PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL SZEKCIÓ Időpont: 2025.11.05. 14:00 Helyszín: Q épület Q304 terem Bizottság: - Elnök: Dr.T óth Tamás - Titkár: Pasaréti Otília - Tag: Dr. Harsányi Gergely

Fabulya Zsófia Üres lelátóktól az új stadionig: A Manchester United bevételeinek, adósságainak és jövőbeli pénzügyi kilátásainak elemzése a Covid-időszaktól napjainkig Kiss Felicia Nikoletta The impact of MiFID II on market liquidity and research coverage: evidence from Austria and Hungary LE HA ANH Risk Management in The Correlated Market Regime-based Sector Allocation Strategies Pákai Péter Bence Bitcoin as a hedging tool against the US market volatility

ELTE GTK TDK 2025

55

ÜRES LELÁTÓKTÓL AZ ÚJ STADIONIG: A MANCHESTER UNITED BEVÉTELEINEK, ADÓSSÁGAINAK ÉS JÖVŐBELI PÉNZÜGYI KILÁTÁSAINAK ELEMZÉSE A COVID-IDŐSZAKTÓL NAPJAINKIG

Fabulya Zsófia Gazdálkodási és menedzsment alapszak (7. félév)

A dolgozat célja a Manchester United pénzügyi helyzetének és bevételi szerkezetének átfogó elemzése a 2019 és 2025 közötti időszakban, különös tekintettel a mérkőzésnapi bevételek alakulására és a stadionfejlesztés pénzügyi jelentőségére. A kutatás központi kérdése, hogy a klub milyen gazdasági tényezők miatt vált kiszolgáltatottá a mérkőzésnapi bevételek csökkenésének, és miként járulhat hozzá egy új stadion a hosszú távú pénzügyi stabilitás megteremtéséhez.

A vizsgálat alapját a Manchester United hivatalos éves és negyedéves pénzügyi beszámolói, valamint a Premier League klubjaira vonatkozó statisztikai adatok képezték. A kutatás három fő területre összpontosított: a bevételi szerkezet arányainak elemzésére, az egy mérkőzésre és egy ülőhelyre jutó bevételek összehasonlítására, továbbá a jegyértékesítési rendszer pénzügyi hatékonyságának vizsgálatára.

Az eredmények szerint a járvány időszakában a Manchester United bevételei drasztikusan visszaestek. Ez azt eredményezte, hogy a 2021-es pénzügyi évben a mérkőzésnapi bevételek összege mindössze 7 millió fontot tett ki, ami jelentős visszaesés a 2019-es évben elért 111 millió fontos bevételhez képest.

Az eredmények szerint a Covid-19 időszakban a Manchester United bevételei drasztikusan visszaestek. Ez azt eredményezte, hogy a 2021-es pénzügyi évben a mérkőzésnapi bevételek összege mindössze 7 millió fontot tett ki, ami jelentős visszaesés a 2019-es évben elért 111 millió fontos bevételhez képest. A klub a következő években fokozatosan helyreállította pénzügyi teljesítményét, amit elsősorban a jegyárazási stratégia és a szolgáltatások bővítése tett lehetővé. Az elemzés kimutatta, hogy a mérkőzésenként értékesített jegyek akár 448–528 fontos többletbevételt eredményezhetnek egy ülőhelyre vetítve a szezonbérletekhez képest.

A kutatás megállapította, hogy a 100 000 férőhelyesre tervezett „New Trafford” stadionprojekt jelentős bevételnövekedést és kereskedelmi lehetőségeket kínál, ugyanakkor a 637 millió fontos adósságállomány és a 36 milliós éves kamatteher miatt komoly pénzügyi kockázatot is hordoz. A dolgozat arra a következtetésre jut, hogy a Manchester United jövőbeli pénzügyi fenntarthatósága a stadionfejlesztés sikeres megvalósításától és a bevételi források további diverzifikálásától függ.

Kulcsszavak: sportgazdaság, sportmenedzsment, futball, Premier League, labdarúgás, bevételkiesés

Témavezető: Fehér Gábor

ELTE GTK TDK 2025

56

THE IMPACT OF MIFID II ON MARKET LIQUIDITY AND RESEARCH COVERAGE: EVIDENCE FROM AUSTRIA AND HUNGARY Kiss Felicia Nikoletta Pénzügy és számvitel alapszak (5. félév)

This research examines the effects of the Markets in Financial Instruments Directive II (MiFID II) on market quality, liquidity, and analyst coverage in EU capital markets, with a focus on Austria and Hungary. It explores how MiFID II’s measures, including research unbundling, enhanced transparency, and stricter trading regulations, influence liquidity and the availability of firm-specific information. Market liquidity, reflecting the ability to execute trades without significant price impact, and analyst coverage, representing information depth, are used as indicators of market efficiency. The study is based on secondary research, including regulatory documents, financial data, and Bloomberg market data, forming the basis for a forthcoming empirical analysis. Theoretical evidence suggests that while research unbundling reduces the number of sell-side analyst reports, especially for small and mid-cap firms, it may improve the quality of remaining research, mitigating potential negative effects on liquidity. The directive also aims to reduce information asymmetry between institutional and retail investors, promoting fairer and more transparent trading conditions. Differences in market structure, trading activity, and investor behavior between Austria and Hungary highlight the importance of local characteristics in shaping MiFID II’s impact. This research provides preliminary insights into the trade-offs between transparency, information coverage, and liquidity, offering guidance for policymakers, regulators, and market participants on maintaining efficient and resilient capital markets.

Keywords: MiFID II, liquidity,analyst coverage, capital markets

Témavezető: Dr. Czelleng Ádám

ELTE GTK TDK 2025

57

RISK MANAGEMENT IN THE CORRELATED MARKET REGIME-BASED SECTOR ALLOCATION STRATEGIES LE HA ANH International Business Economics BA (7th semester)

This research investigates regime-dependent tail risk in the U.S. equity sector ETF universe then utilizes for portfolio construction under mean-CvaR optimization. A two state Hidden Markow-switching model is used to detect regime through systematic and idiosyncratic volatility with Non-Gaussian method. The study solves problems based on two different dataset approach: the filtered probabilities provide real-time identification and smoothed probabilities refine ex-post inference, providing both practical and analytical insights . Non-Gaussian serves as a reliable approach which fits the heavy-tails, asymmetric characteristic of financial data. The idiosyncratic volatility increases substantially during bear/stress regimes and comove across different sectors but the magnitude and persistence vary significantly across sectors.

Defensive sectors are more stable with smaller CVaR values even in high-volatility regimes, while cyclical sectors have heavier tail-risk and react aggressively to regime sensitivity . While some sectors defensive sectors (Utilities, Consumer Staples, and Health Car) serve as effective instrument in capital conservation, others cyclical sectors (Technology, Financials, and Energy) are more sensitive to macroeconomic and volatility changes but crucial in generate substantial returns. Building on these findings, a dynamic mean– CVaR optimization porfolio is developed, incorporating both regime signals and guardrails. The portfolio improves risk-adjusted performance and better diversify across sector compared to benchmark strategies.

The results highlight the practical relevance of combining regime inference with sector-specific tail-risk analysis for adaptive and resilient portfolio management.

Keywords: Risk, CVaR, Portfolio contrusction, Markow Regime-switching, sector ETF, Non-Gaussian

Supervisor: Dr. Gergely Harsányi, Hedvig Gál

ELTE GTK TDK 2025

58

BITCOIN AS A HEDGING TOOL AGAINST THE US MARKET VOLATILITY Pákai Péter Bence Nemzetközi gazdálkodás alapszak (7. félév)

The relationship between cryptocurrencies and traditional assets is a heavily researched area, dating back to the mid-2010s, when the first transaction with Bitcoin occurred. Although the empirical framework remains relatively unchanged, the results show significant changes over time, indicating a developing or time-varying relationship. Therefore, this paper intends to follow the previous examples, but also to extend it by introducing correlation with new real economic variables, by (…)

-

(…) collecting and summarizing the currently available literature on the correlation between crypto returns and monetary policy conditions. (…) using empirical analysis to confirm that Bitcoin is an effective hedging tool against the US market conditions. (…) proving that the Minimum Variance Hedge Ratio is cointegrated with the current monetary policy conditions.

By answering these questions, this research will not only be a piece of literature that aims to explore a seemingly forgotten topic in a heavily researched environment. However, at the same time, investors would gain a deeper understanding of the nature of cryptocurrency volatility and the beneficial effects of incorporating alternative assets into a traditional market portfolio.

Keywords: Crypto markets, Bitcoin, Monetary policy, Portfolio hedging, GARCH, ARDL

Témavezető: Dr. Czelleng Ádám

ELTE GTK TDK 2025

59

További információk az ELTE GTK TDK konferenciáiról: https://gtk.elte.hu/tdk

ELTE GTK TDK 2025

60