AMK Kαλημέρα Μπελογιάννη

MAGYARORSZÁGI GÖRÖGÖK ORSZÁGOS ÖNKORMÁNYZATA 1054 BUDAPEST, Vécsey u. 5.

ámk | Μάρτιος 2016

•

ΚΑΛΗΜΕΡΑ, ΜΠΕΛΟΓΙΑΝΝΗ Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

Ο Μπελογιάννης Ζει…

1

Megvalósult az évek óta várt esemény Szidiropulosz Vaszilisz álma valóra vált: testvérvárosi kapcsolatra lépett Beloiannisz község és Amaliada városa Szidiropulosz Vaszilisz majd húsz éve kezdett el foglalkozni a gondolattal, hogy Amaliada város és Beloiannisz község között létrejöjjön egy testvérvárosi kapcsolat. A terv most érett meg arra, hogy valósággá váljék. Amikor Hrisztosz Hrisztodulopuloszt Ilida Járás Önkormányzatának polgármesterévé választották, Szidiropulosz Vaszilisz azonnal felhívta telefonon, s gratuláció gyanánt megígértette vele, hogy végre megköttetik a testvérvárosi szerződés a járáshoz tartozó Amaliadával.

Miután Amaliadában véget ért a város híres szülöttének, Nikosz Beloiannisz baloldali hős születésének (1915. december 22.) 100. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségsorozat, a járási elöljáró, Hrisztosz Hrisztodulopulosz hivatalosan is véglegesítette Beloiannisz község és Amaliada város testvérvárosi kapcsolatát.

Idén február 19. és 23. között Ilida Járás Önkormányzatának pártközi küldöttsége Hrisztodulopulosz járási polgármester úr vezetésével Magyarországra látogatott.

A rendezvényen tiszteletét tette Dimitrisz Jannakakisz, Görögország nagykövete; Andoniosz Theoharusz, a Ciprusi Köztársaság nagykövete; Kukumzisz Jorgosz, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának elnöke, valamint több hivatalos szerv képviselője.

Az ünnepi műsort a helyi kétnyelvű általános iskola diákjai kezdték versekkel és görög néptáncokkal, melyet a község két görög néptánccsoportja, a Triandafilla és a Pyrgos programja követett.

Ezt követően a két polgármester beszédére került sor. Papalexisz Kosztasz, Beloiannisz polgármestere hangsúlyozta, hogy a falu lakói évtizedek óta várták ezt a pillanatot, mivel a két települést örökre összeköti Nikosz Beloiannisz neve és személyisége.

Ilida járás polgármestere beszédében többek között kiemelte: „Magyarországon járva, amely minden más országnál nagyobb számban fogadta be a görög polgárháború menekültjeit, a meghatottság és az újjászületés érzése kerít hatalmába: az itteni hangulat, az Önök tekintete, a szeretetük, amellyel fogadtak minket, mindezektől úgy érzem, otthon vagyok.”

A küldöttséget szívélyesen fogadta a magyarországi görögök közössége Beloianniszban, valamint a budapesti találkozók során egyaránt.

Másnap, február 22-én, hétfőn a görög küldöttség látogatást tett az MGOÖ budapesti székhelyén. Hrisztodulopulosz urat és társait a testület tagjai és elnöke tájékoztatta a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának terveiről és céljairól, valamint a görög iskolák oktatási programjáról.

A küldöttség tagjai voltak: Andreasz Nikolakopulosz, a képviselőtestület elnöke; Alexandrosz Manolopulosz turizmusés sportkoordinátor; Iliasz Efsztathopulosz, az Önkormányzati Ingatlanfejlesztések elnöke; Jannisz Athanaszopulosz, a Középfokú Oktatási Bizottság elnöke; Dimitra Varela asszony, Amaliada önkormányzati alegységének elnöke; Haralambosz Danaszisz ellenzéki képviselő; Anasztasziosz Zmerosz, a demokrata tábor vezetője; Angelosz Koloszakasz képviselő, valamint Likurgosz Polihronopulosz, Ilida járás főtitkára.

Hrisztodulopulosz úr, Ilida járás - melyhez közigazgatásilag Amaliada városa is tartozik - polgármestere az Ellinizmosz folyóiratnak adott exkluzív interjújában hangsúlyozta: „Rendkívül elégedett vagyok. Évek óta vártam erre a pillanatra... Amióta csak felesküdtem, ez a testvérvárosi megállapodás egy igazi mérföldkő volt számomra. Nagyon örülök, hogy végre megvalósult.

Szeretném kiemelni azt a hatalmas vendégszeretetet, amellyel a magyarországi görögök fogadtak minket. Nagy öröm, hogy ebben részünk volt, és szívemből köszönöm Önöknek!”

Február 21-én, vasárnap délután a koszorúzást követően, a község kulturális központjában került sor a testvérvárosi eskük letételére, valamint a hivatalos dokumentumok aláírására. A terem zsúfolásig telt Beloiannisz magyar és görög lakóival, valamint budapesti görögökkel, akik buszokkal érkeztek az alkalomra.

Ahogy azt tőle megtudtuk, ha minden jól megy, várhatóan néhány hónapon belül megvalósul a testvérvárosi szerződés második része, melyben az Amaliadában létrehozandó Beloiannisz Múzeum megnyitó ünnepsége játssza majd a főszerepet.

2

Andreas Oikonomou

Αγαπητέ αναγνώστη,

Kedves Olvasó!

Κρατάς στα χέρια σου ένα νέο έντυπο το «ÁMKΚαλημέρα Μπελογιάννη», το οποίο στο εξής θα εκδίδεται κάθε δύο μήνες από την Αυτοδιοίκηση Ελλήνων Ουγγαρίας (Α.Ε.ΟΥ), που από το 2012 είναι το κύριο υπεύθυνο όργανο για τις αρμοδιότητες λειτουργίας του ÁMK, δηλαδή του Γενικού Πολιτιστικού Κέντρου Νίκος Μπελογιάννης , στο οποίο ανήκουν το Δημοτικό Σχολείο , το Νηπιαγωγείο, το Πολιτιστικό Κέντρο και η Βιβλιοθήκη.

Ön a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának mostantól kéthavonta megjelenő kiadványát, a Kalimera Beloiannisz-t tartja a kezében.

A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata (MGOÖ) 2012 óta a Nikosz Beloiannisz Általános Művelődési Központ (ÁMK) fenntartója. Az ÁMK-hoz tartozik a beloianniszi iskola, az óvoda, a művelődési ház és a könyvtár.

Σκοπός του νέου περιοδικού είναι να αναδείξει ζητήματα του Χωριού, τα προβλήματα ενημερώνοντας τους κατοίκους του. Επιθυμούμε να συμβάλλουμε ώστε το αναγνωστικό κοινό να γνωρίσει από κοντά και την πλούσια ιστορία του Δήμου, η οποία είναι σημαντική τόσο για τους Έλληνες όσο και για τους Ούγγρους κατοίκους του Χωριού Νίκος Μπελογιάννης.

Az új kiadvány célja, hogy bemutassa a települést érintő feladatokat, problémákat és informálja azokról a település lakóit.

Szeretnénk hozzájárulni, hogy az olvasóközönség minél jobban megismerje a település gazdag történetét is, amely a görög és magyar lakosság számára egyaránt fontos.

τα

Στόχος μας δεν μπορεί να είναι άλλος από την αξιόπιστη και άμεση ενημέρωση. Μέσα από την έρευνα του ιστορικού αρχείου της Βιβλιοθήκης του Νίκος Μπελογιάννης θα προσπαθήσουμε να έχουμε όσο περισσότερες πληροφορίες όχι μόνο για το υπεύθυνο κύριο όργανο την ΑΕΟΥ αλλά και για την δουλειά και το έργο των διοικούντων στο παρελθόν την Κοινότητα. Η ΑΕΟΥ τους προηγούμενους μήνες προχώρησε σε σημαντικά αναπτυξιακά έργα που είχαν ως σκοπό την βελτίωση του συστήματος υποδομών. Με την συμβολή του Ουγγρικού Υπουργείου Ανθρωπίνων Πόρων πραγματοποιήθηκε η ανακαίνιση του επικίνδυνου για ατύχημα ηλεκτρολογικού συστήματος του Δημοτικού Σχολείου , ενώ άρχισαν και τα έργα θεμελίωσης του νέου κλειστού γυμναστηρίου. Τα έργα για τον εκσυγχρονισμό του πλήρως απαρχαιωμένου συστήματος ύδρευσης στο Πολιτιστικό Κέντρο και στα Μαγειρεία έγιναν με χρήματα της Α.Ε.ΟΥ. Πιστεύουμε από κοινού με την Αυτοδιοίκηση του Χωριού παρά τα προβλήματα που προέκυψαν στην πορεία των έργων και των ανακαινίσεων ότι τα αναπτυξιακά έργα που γίνονται αποσκοπούν στην βελτίωση των συνθηκών των ίδιων μας των παιδιών εξυπηρετώντας το κοινό όφελος. Ελπίζοντας στην συνεργασία, υπολογίζω στην υποστήριξη σας και στην γνώμη σας , ευχόμενος περαιτέρω ανάπτυξη για την Κοινότητα μας και ότι καλλίτερο σε Εσάς προσωπικά.

Célunk nem lehet más, mint a hiteles és közvetlen tájékoztatás. Α Nikosz Beloiannisz Könyvtár archív dokumentumainak kutatásán keresztül megpróbálunk minél több információt közvetíteni nemcsak a fenntartó (MGOÖ), de a korábbi településvezetők tevékenységéről is.

Az MGOÖ az elmúlt hónapokban fontos fejlesztéseket indított el, amelyek célja az intézmények működési színvonalának javítása. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) segítségével sikerült felújítani az általános iskola balesetveszélyes elektromos hálózatát, valamint megkezdtük a könnyűszerkezetes tornaterem alapjainak lefektetését is.

A művelődési ház és a konyha teljesen elavult vízellátásrendszerének korszerűsítését az MGOÖ önerőből fedezte.

A beruházások, felújítások során felmerült problémák ellenére a települési önkormányzattal együtt úgy gondoljuk, hogy a fejlesztések gyermekeink életkörülményeinek javításához járulnak hozzá, tehát mindenféleképpen a közjót szolgálják.

A közösségi együttműködés reményében feltétlenül számítok az Önök támogatására, véleményére, s további eredményes fejlődést kívánok a községüknek és Önöknek egyaránt.

Tisztelettel: Andreas Oikonomou főszerkesztő

Με εκτίμηση Ανδρέας Οικονόμου Αρχισυντάκτης

AMK Kαλημέρα Μπελογιάννη

Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας Εκδότης: Αυτοδιοίκηση Ελλήνων Ουγγαρίας Υπεύθυνος Έκδοσης: Κουκουμτζής Γεώργιος Αρχισυντάκτης : Οικονόμου Ανδρέας Καλλιτεχνική Διεύθυνση: Σέλτνερ Λεβέντε Διεύθυνση Σύνταξης: 1054 Budapest, Vécsey u. 5. Τηλέφωνα: 06-1-302 7274, 06-1-302 7275 Φαξ: 06-1-302 7277 e-mail: ellinismos@hotmail.com Τυπογραφείο: Copycat kft. ISSN: 1786-0989

ΑMK Kalimera Beloiannisz

Az M.G.O.Ö. kiadványa Kiadó: az M.G.O.Ö. Testülete Felelős kiadó: Kukumzisz Jorgosz Főszerkesztő: Οikonomou Andreas Grafika: www.aitosz.hu 1054 Budapest, Vécsey u. 5.

Telefon: 06-1-302 7274, 06-1-302 7275 Fax: 06-1-302 7277 e-mail: ellinismos@hotmail.com Nyomda: Copycat kft. ISSN: 1786-0989

3

Τρεις Δήμαρχοι, τρείς διαφορετικές εποχές, τρείς αντιλήψεις Το τελευταίο διάστημα είχα την ευκαιρία να επισκεφθώ το Χωριό ¨Νίκος Μπελογιάννης¨ αρκετές φόρες γεγονός που βοήθησε σημαντικά στις ανάγκες αυτού του ρεπορτάζ που έχει να κάνει, στην πρώτη του τουλάχιστον φάση, με την παρουσίαση των μέχρι τώρα Δημάρχων, εν ενεργεία και μη, θέτοντας προς αυτούς ένα πολύ απλό ερώτημα. Τι κάνατε εσείς για το Χωριό και για ποιά πράγματα είσαστε περήφανος ; Παπαλέξης Κώστας (2010 ): ¨ Το Χωριό Μπελογιάννης έχει φτάσει σε τέτοιο επίπεδο που επιθυμεί πλέον όχι μόνο να παίρνει αλλά και να δίνει¨ ¨Μπορούμε να πούμε ότι το 2016 θα είναι πολύ καλή χρονιά, μια νέα εποχή, μια από τις καλύτερες εποχές αρχίζει για το Χωριό, Νίκος Μπελογιάννης. Θα ήθελα να σας επισημάνω ότι από το 2016, επί δικής μου Δημαρχίας, θα είναι πράγματι μια από τις καλύτερες χρονιές στην ιστορία του Χωριού. Πρόκειται πράγματι για την πρώτη μας χρονιά που μπορούμε να πούμε με σιγουριά ότι τα οικονομικά μας δείχνουν μια απόλυτη σταθερότητα, εννοώντας εδώ ότι τα έσοδα μας είναι σταθερά και τα έξοδα μας βρίσκονται σε απόλυτη ισορροπία. Θα ήθελα να τονίσω επίσης ότι ετοιμάζουμε διάφορές επενδύσεις, όπως την ανακαίνιση του ιατρικού κέντρου, τόσο με την βοήθεια σημαντικών κονδυλιών από Διαγωνισμούς (palyazatok) όσο και από τις δικές μας δυνάμεις (önrész). Μετά από πολύ καιρό λοιπόν αρχίζουμε την ανακαίνιση των δρόμων της κοινότητας μας και γενικά του οδικού δικτύου του Χωριού. Φέτος σχεδιάζουμε την ανακαίνιση των οδών Μουργκάνας και Ηλέκτρας, ενώ παράλληλα σχεδιάζουμε σειρά και άλλων μικρότερων επενδύσεων που έχουν να κάνουν με έργα, επιδιορθώσεις και ότι άλλο προκύψει στην πορεία. Όλα αυτά δείχνουν ότι τα οικονομικά μας έχουν σταθεροποιηθεί και μπορούμε πλέον να πούμε ότι και η μελλοντική μας εικόνα είναι ικανοποιητική. Τα σχέδια για το μέλλον κατά την διάρκεια της δικιά σας θητείας ; Στις εκλογές ξεκινήσαμε με το ψηφοδέλτιο της «Συμμαχίας Δυνάμεων για το Χωριό Μπελογιάννης» με οκτώ υποψήφιους δημοτικούς συμβούλους και έναν υποψήφιο Δήμαρχο. Σχεδιάσαμε ένα εκλογικό πρόγραμμα, που δεν έχει να κάνει μόνο με την παρούσα θητεία μου στο Δήμο, αλλά έχει συνολική μορφή αφού σχετίζεται με όλα εκείνα τα πράγματα (feladatok) που έχει ανάγκη και πρέπει να υλοποιήσουμε στο Χωριό. Οπωσδήποτε όλα αυτά δεν μπορούν να γίνουν κατά την διάρκεια μιας δημαρχιακής θητείας. Πρέπει να παρακολουθούμε συνεχώς τις πηγές εισροής από προκηρύξεις Διαγωνισμών εξαντλώντας κάθε είδους δυνατότητα. Αρκετά έργα πραγματοποιήθηκαν ήδη κατά την διάρκεια της έτους που μας πέρασε (2015), επισημαίνοντας εδώ την κατασκευή γηπέδου με πλαστικό χλοοτάπητα, ανακαίνιση των αθλητικών αποδυτηρίων, την αναβάθμιση του εσωτερικού κεντρικού οδικού δικτύου κ.α. Τα έργα συνεχίζονται με την ανακαίνιση του ιατρικού κέντρου και των δρόμων της Κοινότητας μας. Είμαστε ¨μέσα στα πράγματα¨ έχουμε στόχους…συνεχίζουμε. Προβλέπω ότι παρά πολλά είναι αυτά που θα καταφέρουμε να υλοποιήσουμε εντός της τετραετίας και περιλαμβάνονται στο εκλογικό μας πρόγραμμα. Στόχος μας είναι να κάνουμε όσο περισσότερα γίνεται , θα δούμε όμως καθοδόν τις δυνατότητες που υπάρχουν και τι μπορούμε να επιτύχουμε. Υπάρχουν ακόμη οι δυνατότητες για συμμετοχή σε διαγωνισμούς από τα προβλεπόμενα κονδύλια της Ευρωπαϊκής Ένωσης για την περίοδο 2014 – 2020. Προσέχουμε και παρακολουθούμε τα πράγματα από κοντά. Συζητούμε, διαπραγματευόμαστε και πιστεύω ότι θα καταφέρουμε να επιτύχουμε τεράστια βήματα για τα έργα που έχουμε σχεδιάσει με προοπτική να κάνουμε πραγματικότητα τουλάχιστον το 50% από αυτά. Θα μπορούσα να σας πω ότι εμείς οικοδομήσαμε, τον χρόνο που μας πέρασε, τις βάσεις. Πηγαίνοντας πίσω στο χρόνο, το 2010 κερδίσαμε τις εκλογές από το 2011 μέχρι το 2013 υπήρχαν σοβαρά οικονομικά προβλήματα που είχαμε να αντιμετωπίσουμε. Πραγματοποιήθηκαν διαρθρωτικές αλλαγές όπως η παραχώρηση

4

του δικαιώματος λειτουργίας του ΑΜΚ στην Α.Ε.ΟΥ (σημ. Περιοδικού: ΑΜΚ σημαίνει, Γενικό Πολιτιστικό Κέντρο στο οποίο ανήκει το Δημοτικό Σχολείο, το Νηπιαγωγείο, το Πολιτιστικό Κέντρο και η Βιβλιοθήκη ) καθώς και άλλες εσωτερικές αλλαγές με αποτέλεσμα να καταφέρουμε να σταθεροποιήσουμε την κατάσταση. Επισκέφθηκε το Χωριό μας και κοινοβουλευτική αντιπροσωπεία της Ελληνικής Βουλής που συμμετείχε στις εργασίες της Συνόδου του ΝΑΤΟ. Πάντα είμαστε ανοικτοί και δεχόμαστε τις αντιπροσωπείες από την Ελλάδα. Η μαγεία του Χωριού Μπελογιάννη παραμένει ενεργή εδώ στο κέντρο της Ευρώπης. Πρόσφατα επισκέφθηκε την Κοινότητα μας και αντιπροσωπεία από την πόλη της Αμαλιάδας με επικεφαλής τον Δήμαρχο Κώστα Χριστοδουλόπουλο. Στην πόλη αυτή γεννήθηκε πριν από 100 χρόνια ο Νίκος Μπελογιάννης. Το Χωρίο Μπελογιάννης και η Αμαλιάδα υπογράψανε συμφωνία αδελφοποίησης. Πρόκειται για ένα πολύ σημαντικό γεγονός που φέρνει ακόμη πιο κοντά την Ελλάδα με την Ουγγαρία σε συνδυασμό με την διατήρηση των παραδόσεων και της κληρονομιάς μας. Συμβολικά θα ήθελα να αναφέρω ότι το Χωριό Μπελογιάννης έχει φτάσει σε τέτοιο επίπεδο που επιθυμεί πλέον όχι μόνο να πάρει αλλά και να δώσει. Εμείς καλέσαμε τους Έλληνες να μας επισκεφθούμε δεν θέλαμε να πάμε εμείς στην Ελλάδα. Μπορούσαμε να το κάνουμε. Θέλαμε να δείξουμε ότι δεν είμαστε πάντα οι φτωχοί συγγενείς. Συνεχίζουμε τις προσπάθειες μα ς και είμαστε έτοιμοι να φιλοξενήσουμε σύντομα μαθητές από την Αμαλιάδα που στα πλαίσια εργασίας τους θα ασχοληθούν από κοντά με το έργο και την ζωή του Νίκου Μπελογιάννη.

Ριζογιάννης Κώστας (1998-2010) : ¨Χωρίς τις χρηματοδοτήσεις της Ελληνικής Βουλής, δια μέσου των εκάστοτε Πρόεδρων της, δεν θα είχαμε καταφέρει πολλά πράγματα¨ ¨Από το 1953 μένω στο Χωριό. Παρακολουθώντας από πολύ μικρό παιδί την ζωή και τις εξελίξεις στο Χωριό γνώριζα τα προβλήματα που αντιμετωπίζει ο τόπος, αργότερα με παρότρυναν συγχωριανοί, φίλοι, γνωστοί να κατέβω στις εκλογές για Δήμαρχος της Κοινότητας. Μετά από μια επιτυχή θητεία ως δημοτικός σύμβουλος (1994-1998), όπως όλοι το αναγνωρίζουν, εκλέχθηκα για πρώτη φορά Δήμαρχος το 1998 και μετά ακολούθησαν άλλες δυο τετραετίες από το 2002 και από το 2006 έως το 2010. Ένα από τα μεγαλύτερα έργα που έγιναν κατά την διάρκεια της θητείας μου είναι αυτό που σχετίζεται με τον καθαρισμό των υδάτων και την κατασκευή του δικτύου αποχέτευσης καλύπτοντας εκτός από την δική μας κοινότητα και τις ανάγκες και άλλων δύο χωριών της Ιβάντσα και του Ερτσι. Συνεχίσαμε με την κατασκευή των στεγών σε διάφορα οικήματα του Χωριού όπως το Δημαρχείο, το Σχολείο, το Πνευματικό Κέντρο, την Βιβλιοθήκη, το Νηπιαγωγείο κ.α. Στα σημαντικό αναπτυξιακά έργα για τον εκσυγχρονισμό του Χωριού εντάσσονται και τα έργα υποδομής που είχαν να κάνουν με την κατασκευή δρόμων όπως για παράδειγμα της οδού Ζάλκα Μάτι που συνδέει την Εκκλησία με το Κοιμητήριο, αλλά και η επίλυση του προβλήματος της περισυλλογής απορριμμάτων, ένα ζήτημα που βρήκε τελικά λύση όπως και τα προβλήματα φωτισμού που αντιμετώπιζε το Χωριό.

Παρόλο ότι τα οικονομικά του Χωριού , όπως και άλλων Δήμων στην Ουγγαρία βρίσκονταν σε άσχημη κατάσταση, θα ήθελα να τονίσω ότι δεν ήταν λάθος του Δήμου μας, ούτε είχε να κάνει με την λειτουργία της Κοινότητας μας. Τα οικήματα μας έπρεπε να λειτουργήσουν και λειτούργησαν… Ένα από τα μεγαλύτερα επιτεύγματα που έγινε κατά την διάρκεια της δικής μου θητείας ήταν και η Πλατεία του Χωριού μας, έργο για το οποίο είμαστε πολύ περήφανοι. Θα ήθελα διαμέσου του νεοσύστατου περιοδικού σας ¨ΑΜΚ – Καλημέρα Μπελογιάννη¨ να απευθύνω ένα μεγάλο ευχαριστώ στις μέχρι τώρα ελληνικές κυβερνήσεις με την συνεισφορά των οποίων έγιναν πολύ σημαντικά έργα. Χωρίς τις χρηματοδοτήσεις της Ελληνικής Βουλής δια μέσου των εκάστοτε Πρόεδρων της, του κ. Απόστολου Κακλαμάνη, της κας ‘Αννα Ψαρούδα – Μπενάκη και του κ. Δημήτρη Σιούφα, δεν θα είχαμε καταφέρει πολλά πράγματα. Ο ¨Μπελογιάννης¨ βρίσκονταν πάντα στο επίκεντρο των πολύ καλών φιλικών ελληνο-ουγγρικών σχέσεων. Τακτικά κατέβαινα στην Ελλάδα συμμετέχοντας σε συναντήσεις καλής συνεργασίας με Νομάρχες, Δημάρχους , Υπουργούς και άλλους κρατικούς φορείς, ενώ διετέλεσα και Αντιπρόεδρος του Δικτύου Ελλήνων Αιρετών της Τοπικής Αυτοδιοίκησης. Στον πολιτιστικό τομέα υπήρχε πολύ καλή συνεργασία με τα παραδοσιακά χορευτικά συγκροτήματα της μητέρας πατρίδας και συχνές ήταν οι επισκέψεις στην Ελλάδα. Πήρα εξαρχής μέρος στις διαδικασίες για το κτίσιμο της Εκκλησίας μας στο Χωριό βοηθώντας σημαντικά στο έργο του τον Σεβασμιώτατο Μητροπολίτη Αυστρίας και Ουγγαρίας κ. Μιχαήλ με τον οποίο είχαμε πολύ καλές σχέσεις. Το 2000 γιορτάσαμε τα 50 χρόνια του Χωριού με αποκορύφωμα την επίσκεψη του Οικουμενικού Πατριάρχη Κωνσταντινουπόλεως κ. Βαρθολομαίου. Την ίδια χρονιά το Χωριό βραβεύθηκε από την ουγγρική κυβέρνηση με το «Βραβείο Μειονοτήτων». Πολύ σημαντικές για την ιστορία του ¨Νίκος Μπελογιάννης¨ ήταν και οι επισκέψεις της Προέδρου της Βουλής κας Αννα Ψαρούδα – Μπενάκη (2006) αλλά και του Προέδρου της Ελληνικής Δημοκρατίας Κάρολου Παπούλια (2007) που είναι ιδιαίτερα δημοφιλής και αγαπητός στους Έλληνες της Ουγγαρίας, διατηρώντας μέχρι σήμερα στενούς δεσμούς φιλίας. Αισθάνομαι πολύ περήφανος που ο Πρόεδρος της Ελληνικής Δημοκρατίας στις 2 Απριλίου του 2007 μου απένειμε τον Χρυσό Σταυρό του Τάγματος του Φοίνικος, Το 2008 είχαμε μια μεγάλη φυσική καταστροφή στο Χωριό και χρειάσθηκε να επιδιορθώσουμε τις στέγες στα οικήματα μας Δημαρχείο, Βιβλιοθήκη, Πνευματικό Κέντρο κ.α. Χάρις στην βοήθεια που πήραμε από την ουγγρική κυβέρνηση από το προβλεπόμενο ειδικό κονδύλι για φυσικές καταστροφές το θέμα λύθηκε και ευτυχώς επιδιορθώθηκαν εγκαίρως όλες οι ζημιές¨

Zήσης Βλαχόπουλος (1985 – 1998) : ¨Το Χωριό ήταν καλά οργανωμένο, συμμαζεμένο και λειτουργούσε με τάξη¨ ¨…το 1990 δεν είχα σκοπό να συνεχίσω ως Πρόεδρος της Κοινότητας, που είχα αναλάβει από το 1985 και επιθυμούσα να επιστρέψω στην δουλειά μου στο εργοστάσιο τηλεπικοινωνιών ¨Μπελογιάννης¨, που ήταν καλή δουλειά και την αγαπούσα. Εξάλλου τα κλειδιά από το παλιό μου γραφείο τα είχα … αισθανόμουνα ακόμη νέος και ήθελα να συνεχίσω να δουλεύω. Έρχεται η αλλαγή το 1990 και αρχίζουν οι «αρουραίοι» τα «άντε να φεύγετε τώρα…», ά έτσι είστε τους λέω…τότε θα αναμετρηθούμε. Κατέβηκα λοιπόν στις πρώτες δημοτικές εκλογές και τις κέρδισα. Κοιτάξτε αυτό που έχω να σας πω είναι ότι το Χωριό ήταν καλά οργανωμένο, συμμαζεμένο και λειτουργούσε με τάξη. Όταν ανέλαβα ο πρώτος Έλληνας Πρέσβυς που ενδιαφέρθηκε πραγματικά για το Χωρίο και επισκέφθηκε επίσημα την Κοινότητα μας, ήταν ο κ.Καλπαδάκης. Αργότερα το 1993 είχαμε την πρώτη επίσημη επίσκεψη από την πατρίδα με τον

Αντιπρόεδρο της Ελληνικής Βουλής Παναγιώτη Σγουρίδη να επισκέπτεται το Χωριό. Είχε προηγηθεί ωστόσο η επίσκεψη του Πρέσβυ της Ελλάδας Γιάννη Δρακουλαράκου και του Προξένου Αλέξανδρου Ράλλη, δύο προσωπικοτήτων που συνέλαβαν τα μέγιστα για τον Ελληνισμό της Ουγγαρίας και βοήθησαν παρά πολύ την Κοινότητα μας. Από την στιγμή αυτή και μετά οι επισκέψεις του κ.Πρέσβυ ήταν εβδομαδιαίες, ενώ του κ.Ράλλη σε καθημερινή βάση, συμβάλλοντας και βοηθώντας σημαντικά τους κατοίκους του Χωριού, στην απλούστευση των διαδικασιών και της γραφειοκρατίας για θέματα ιθαγενειών και έκδοση ελληνικών διαβατηρίων. Μεγάλη ήταν η βοήθεια τους και στο συνταξιοδοτικό ένα φλέγον ζήτημα, που τελικά καταφέραμε να το διαχειριστούμε πολύ καλά. Εδώ στο Χωριό έγιναν οι αιτήσεις για τις συντάξεις. Ήρθαν δακτυλογράφοι από τον Σύλλογο των Ελλήνων της Βουδαπέστης, ο Κώστας ο Σούλας, ο Πρόεδρος ήταν και αυτός εδώ και μέσα σε δυο εβδομάδες το θέμα λύθηκε. Ήταν θα έλεγα μια ¨τεράστια περίπτωση¨ ένα μεγάλο γεγονός στην ιστορία του Χωριού μας. Το 1992 με πήρε στο τηλέφωνο ο πάτερ Ιωσήφ ο Κάλοτα. Μού είπε ότι είναι εδώ ο Σεβασμιώτατος Μητροπολίτης από την Αυστρία ο κ.Μιχαήλ και θέλει να έχει μαζί μου μια συνάντηση.Κανονίσαμε και τον δέχτηκα στο Δημαρχείο όπου ήταν παρόν και το Δημοτικό Συμβούλιο. Πρώτα απ’ όλα του εξήγησα λέγοντας του. ¨Σεβασμιώτατε, δεν πιστεύω αλλά σέβομαι του καθενός την πίστη και απαιτώ να σέβονται και την δική μου¨. Από εκεί και πέρα, τα είπαμε…τα βρήκαμε και πήγαμε όλοι μαζί να δούμε τα μνήματα στο Κοιμητήριο. Τελείως τυχαία λίγες μέρες πριν είχαμε φροντίσει να περιποιηθούμε τους χώρους κόβοντας τα χόρτα και τακτοποιώντας τους τάφους. Όλα πήγαν καλά. Θυμάμαι τότε μου είχε πει ο Μητροπολίτης. «Πρόεδρε αν χθες με ρωτούσε κάποιος, πώς είναι τα μνήματα στο Μπελογιάννης θα τους έλεγα ότι είναι μια πλάκα με ένα αστέρι…. ». Είδατε του είπα Σεβασμιώτατε κάνατε λάθος…Μπράβο σας, σας συγχαίρω μου είπε με την σειρά του, ενώ έμεινε έκπληκτος όταν τον παρακάλεσα να κάνει ένα Τρισάγιο για τους νεκρούς μας, λέγοντας του ότι δεν είναι παράκληση δική μου αλλά «πόθος όλων μας». Χάρηκε πολύ ο Σεβασμιώτατος και πως να σας το πω, με δέχτηκε με πολύ χαρά αυτός ο άνθρωπος… Μετά από μια εβδομάδα ξαναήρθε με τον κ.Πρέσβυ τον Γιάννη τον Δρακουλαράκο, και μιλήσαμε για πρώτη φορά για την Εκκλησία. Τους είχα πει τότε ότι θέλουμε και μια καμπάνα…Τι την θέλετε με ρώτησε ο Μιχαήλ, να την στήσουμε και να θυμίζει το χωριό μου του είπα χαριτολογώντας…Εντάξει Δήμαρχε αποκρίθηκε αμέσως ο κ.Πρέσβυς θα την έχεις, και σε μια εβδομάδα έφεραν την καμπάνα στο Χωριό… και ακόμη μέχρι σήμερα στέκει εκεί. Πριν λοιπόν χτιστεί η Εκκλησία η καμπάνα υπήρχε.Σας μιλάω μέσα από την καρδιά μου, όχι ως πρώην Δήμαρχος. Αυτή είναι η αλήθεια και πρέπει να την μάθουν όλοι. Μετά όταν ήρθε ο Παναγιώτης ο Σγουρίδης, Αντιπρόεδρος της Βουλής των Ελλήνων στο Χωριό του είπα και για την Εκκλησία και για τον δάσκαλο. Με δικιά του παρέμβαση του το 1994 ήταν η πρώτη φορά που το χορευτικό μας το καλούν στην Ελλάδα, συγκεκριμένα στο καρναβάλι της Ξάνθης. Τότε μου είχε πει ο Σγουρίδης, μην ανησυχείς Ζήση… όλα είναι εντάξει θα έρθει και ο δάσκαλος και πράγματι έτσι έγινε..Την περίοδο αυτή, τέλος ΄93 ήταν, ο Μιχαήλ μου ανακοίνωσε ότι θα κτισθεί η Εκκλησία. Του είπα εμείς χρήματα δεν έχουμε αλλά με δωρεές μπορεί να γίνει… ¨που τα ξέρεις βρε Δήμαρχε¨ μου λέει, ενημερωνόμαστε του είπα χαμογελώντας…και το θέμα έκλεισε εκεί. Μετά άρχισαν να βάζουν «φυτίλια» οι περιβάλλοντες τον Μητροπολίτη για τον χώρο που θα κτισθεί ο Ναός. Οπότε λέω μια μέρα στον Σεβασμιώτατο, να μπείτε στο αυτοκίνητό σας και να με ακολουθήσετε ας κάνουμε μια γύρα και θα σας δείξω. Έτσι κι΄έγινε σταματάω, κατεβαίνει και ο Μιχαήλ και του λέω. Εδώ Σεβασμιώτατε σας αρέσει…μόλις μπαίνουμε στο Χωρίο να κτίσουμε τον Ναό, κατά την γνώμη μου αυτό είναι το πιο ιδανικό μέρος. Ενθουσιασμένος ο Μιχαήλ μου ζητάει συγγνώμη για ότι είχε συμβεί προηγουμένως και απευθύνεται θυμωμένος στην συνοδεία του λέγοντας τους. ¨Μα τι είναι αυτά που μου λέγατε εσείς …υπάρχει καλλίτερο μέρος από αυτό¨. Λίγους μήνες αργότερα κανονίζονται οι άδειες και βάζουμε τον θεμέλιο λίθο….¨(συνεχίζεται). Η συνέντευξη – συζήτηση με τον κ. Ζήση Βλαχόπουλο διήρκεσε μιάμιση ώρα. Δημοσιεύουμε ένα μέρος της με την λογική να την παρουσιάσουμε εξ’ ολοκλήρου στα επόμενα τεύχη.

Ανδρέας Οικονόμου

5

Három polgármester, három korszak, három különböző felfogás Az utóbbi időben sokszor volt alkalmam Beloianniszba látogatni, és ez nagyban megkönnyítette az alábbi riportok elkészítését.

Célom az volt (legalábbis első körben), hogy a község jelenlegi és összes eddigi polgármesterének feltegyem a következő egyszerű kérdést: Milyen intézkedéseket tett a falu érdekében, és melyre a legbüszkébb ezek közül?

Papalexisz Kosztasz (2010 -): «Beloiannisz község mára eljutott oda, hogy már nemcsak kér, hanem ad is.»

Elmondhatjuk, hogy polgármesteri mandátumom alatt, a 2016os évtől Beloiannisz számára egy új korszak veszi kezdetét, a falu történetének egyik legtermékenyebb időszaka. Az idei év valóban az első, amikor biztosan kijelenthetjük, hogy pénzügyeink abszolút stabilan állnak, bevételeink és kiadásaink egyensúlyban vannak. Ki kell hangsúlyoznom emellett, hogy több jelentős beruházást is előkészítünk, mint például az orvosi rendelő felújítását, amelyekhez az anyagiakat pályázati forrásokból és saját önrészből fedezzük. Hosszú idő után végre megkezdhetjük az utak és az úthálózat felújítását is, melynek első ütemében idén az Ilektra és a Murgána utcákra kerül sor, ezzel párhuzamosan pedig egy sor kisebb-nagyobb munkálatot is elvégzünk. Pénzügyeink tehát stabilak, és elmondhatjuk azt is, hogy egy kielégítő jövőképet láthatunk magunk előtt.

Megbízatása alatt milyen tervei vannak még?

A választásokon a Beloiannisz Községért Koalícióval indultunk, listánkon nyolc képviselőjelölt és egy polgármesterjelölt szerepelt.

Választási programunk nemcsak egy ciklusra szól, hanem átfogó jellegű, mivel az összes olyan feladatra kitér, amelyet községünk érdekében végre kell hajtani. Egyértelmű, hogy ezeket nem lehet egyetlen polgármesteri ciklus alatt megvalósítani. Folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk a pályázati kiírásokat, és ki kell használnunk minden egyes adódó lehetőséget. A 2015-ös évben már több feladat megvalósult, amelyek közül kiemelném a műfüves futballpálya megépítését, a sportöltözők felújítását és az úthálózat központi részének renoválását. A következő lépés az orvosi rendelő és az úthálózat további részeinek már említett felújítása lesz. Benne vagyunk a «sűrűjében», vannak céljaink, a munkát pedig folytatjuk. Úgy látom, a választási programunkból sok mindent meg fogunk tudni valósítani, még a ciklus vége előtt.

Szeretnénk a lehető legtöbb pontot «kipipálni», menet közben viszont a lehetőségeink tükrében majd kiderül, hogy mit tudunk mindebből elérni.

Reális lehetőségünk van még arra is, hogy európai uniós forrásokhoz jussunk a 2014-2020-as pályázati időszakból.

Figyelemmel kísérjük a fejleményeket, megbeszéléseket tartunk, tárgyalunk, így reményeim szerint hatalmas lépéseket tudunk majd tenni abba az irányba, hogy feladataink 50%-át még ebben a ciklusban megvalósíthassuk.

Azt lehet mondani, hogy az elmúlt évben megteremtettük ehhez az alapokat. Ha visszanézünk az időben, láthatjuk, hogy a 2010es helyhatósági választások megnyerése után a 2011-2013-as időszakban igen komoly pénzügyi gondokat kellett megoldanunk. Életbevágó strukturális változásokat kellett tennünk, többek között át kellett adnunk az ÁMK működtetési jogait, ezek eredményeképp viszont sikerült stabilizálni a helyzetünket.

Községünket meglátogatta a görög parlament küldöttsége is, amely a NATO magyarországi csúcsán vett részt. Mindig nagy öröm, amikor görögországi látogatóink vannak. Beloiannisz község mindig is Közép-Európa egy varázslatos kis színfoltja volt.

A napokban nálunk járt Kosztasz Hrisztodulopulosz polgármester vezetésével Amaliada városának küldöttsége is, ahol 100 évvel ezelőtt Nikosz Beloiannisz született. Településeink testvérvárosi kapcsolatot létesítettek. Rendkívül fontos esemény ez, amely még közelebb hozza Magyarországot és Görögországot, és segít hagyományaink és kultúránk ápolásában. Szimbolikus jelentőségű, hogy községünk mára már nemcsak kérni, hanem adni is tud: mi hívtuk meg a görög delegációt is, nem akartuk azt, hogy minket lássanak vendégül. Most már megtehetjük.

Szerettük volna megmutatni, hogy nem vagyunk mindig a «szegény rokonok». A folyamat folytatásaként készen állunk arra is, hogy hamarosan Amaliada-beli iskolásokat lássunk vendégül, akik egy projektmunka keretében közelebbről is megismerkednek Nikosz Beloiannisz életével és munkásságával.

6

Rizojannisz Kosztasz (1998-2010) : «A görög országgyűlés és mindenkori elnökei pénzügyi segítsége nélkül nem vihettünk volna véghez nagy dolgokat.»

1953 óta élek a faluban. Kisgyermekkorom óta figyelemmel kísértem községünk életét, és jól ismerem a gondokat, amelyekkel fennállása során szembesült. Később a falubeliek, barátok és ismerősök bátorítottak, hogy induljak a polgármesterválasztáson. Egy mindenki által elismert, sikeres képviselői ciklust (1994-1998) követően, 1998-ban először választottak polgármesterré, amelyet további két ciklus követett 2002-től, majd 2006-tól, így ezt a pozíciót egészen 2010-ig töltöttem be. Megbízatásom évei alatt az egyik legnagyobb projekt az ivóvízhálózat megtisztítása és a csatornarendszer kialakítása volt, amely Beloianniszon kívül még két másik település igényeit is ellátja. Következett egy sor közintézmény, többek között a polgármesteri hivatal, a művelődési ház, a könyvtár és az óvoda tetőzetének átépítése.

A falumodernizálás köréből ki kell emelni az infrastruktúrafejlesztést, amely során utakat építtettünk, például a templomot és a temetőt összekötő Zalka Máté utcában, valamint hosszú idő után végre sikerült a hulladékszállítás és a közvilágítás problémáira is megoldást találnunk.

Ki kell hangsúlyoznom: községünk komoly anyagi nehézségeiért - Magyarország sok más önkormányzatához hasonlóan - sem az önkormányzat, sem a község működése nem hibáztatható.

Középületeinknek működniük kellett, és működtek is.

A megbízatásom alatt elért egyik legnagyobb eredmény községünk főtere, amelyre nagyon büszkék vagyunk.

Szeretném megragadni az alkalmat, hogy az újonnan alakult újságuk, az «ÁMK - Jó reggelt, Beloiannisz» hasábjain mondjak egy hatalmas köszönetet Görögország eddigi kormányainak, mert segítségükkel rendkívül komoly projekteket sikerült megvalósítanunk. A görög parlament és annak elnökei: Kaklamanisz úr, Pszaruda-Benaki asszony és Sziufász úr segítsége nélkül nem valósulhattak volna meg nagy dolgok.

Beloiannisz mindig is a görög-magyar baráti kapcsolatok középpontjában állt. Rendszeresen eljártam Görögországba különféle állami szervek (megyei és helyi önkormányzatok, minisztériumok, stb.) képviselőivel való találkozókra, valamint a Külföldön Élő Görög Képviselők Hálózatának alelnöke is voltam.

Kulturális szinten kitűnő kapcsolatokat ápoltunk görögországi hagyományőrző néptánc egyesületekkel, akikhez gyakran ellátogattunk.

Már kezdettől fogva részt vettem templomunk megépítésének szervezésében, jelentősen segítve a néhai Mihail metropolita úr munkáját, akivel nagyon jó kapcsolatot ápoltunk. 2000-ben ünnepeltük községünk alapításának 50. évfordulóját, melynek csúcspontja őszentsége I. Bartholomaiosz egyetemes pátriárka látogatása volt. Ugyanebben az évben a magyar kormány településünket Nemzetiségekért díjjal tüntette ki. Beloiannisz történetének igen fontos állomásai voltak még: Anna PszarudaBenaki, a görög országgyűlés elnökasszonya (2006), valamint Karolosz Papuliasz, Görögország köztársasági elnöke (2007) látogatása. Ekkor a köztársasági elnök a Phoenix Rend aranykeresztje kitüntetést adományozta számomra. Papuliasz elnök úr nagy népszerűségnek örvend a magyarországi görögök körében, és mind a mai napig szoros baráti szálakat ápol a közösséggel.

A 2008-as természeti katasztrófa szükségessé tette a község középületeinek - könyvtár, hivatal, kultúrház, stb. tetőrekonstrukcióját. A magyar kormány rendkívüli támogatásban részesítette falunkat is, így a probléma megoldódott, és időben sikerült a károkat kijavítani.

Vlahopulosz Ziszisz (1985–1998): «A falu jól szervezett volt, összeszedett, rendben működött.»

1990 -ben nem állt szándékomban folytatni Beloiannisz polgármesteri tisztségét, melyet 1985-től töltöttem be, úgy terveztem, hogy visszatérek előző munkahelyemre, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárba, amit nagyon szerettem. Az ottani régi irodám kulcsai még megvoltak, ráadásul a munkához még elég fiatalnak éreztem magam. És akkor jött a rendszerváltás, elkezdődtek a gúnyos odamondások, mint az «ideje eltakarodni» és hasonlók. «Szóval így állunk?» - kérdeztem. «Nos, akkor mérjük össze erőinket.» Ezzel elindultam az első önkormányzati választáson, amit meg is nyertem. Nézze, csupán annyit szeretnék mondani, hogy a falu jól szervezett volt, összeszedett, rendben működött. Megbízatásom alatt az első görög nagykövet Kalpadakisz úr volt, akit valóban érdekelt a község sorsa, és hivatalosan is ellátogatott hozzánk. Aztán 1993-ban a görög állam részéről az első hivatalos látogatást Panajotisz Zguridisz, a görög parlament alelnöke tette. Azt megelőzően viszont még Jannisz Drakularakosz és Alexandrosz Rallisz, az akkori nagykövet és konzul urak is meglátogattak minket, akik hatalmas segítségére voltak a magyarországi görögök közösségének és községünknek egyaránt. Attól fogva a nagykövet úr hetente tiszteletét tette nálunk, Rallisz úr pedig naponta, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a falu lakosai görög útlevélhez juthassanak. Sokat segítettek a másik égető kérdésben, a görög nyugdíjak ügyében is, amit kiválóan sikerült intéznünk. Helyben, a faluban lehetett benyújtani a nyugdíj iránti kérvényeket. Gépírók jöttek segíteni a Szillogoszból, Budapestről, Sulász Kosztasz elnök is eljött, és a dolog két hét alatt meg is oldódott. Óriási dolog volt ez a falu történetében. 1992-ben felhívott Kalota József atya. Azt mondta, itt van Ausztriából őtisztelendősége Mihail metropolita, s egy találkozót szeretne velem. A polgármesteri hivatalban fogadtuk őt a képviselő-testülettel. Először is elmagyaráztam neki, hogy «Őtisztelendőséged, én nem vagyok hívő, de tiszteletben tartom mindenki hitét, és elvárom, hogy ugyanúgy tiszteljék az enyémet.»

Mindent megbeszéltünk és tisztáztunk, azután pedig mindannyian együtt kimentünk a temetőbe, hogy megnézzük a sírokat.

Teljesen véletlenül néhány nappal korábban vágtuk le a füvet, és tettük rendbe a sírokat. Minden rendben ment. Emlékszem, a metropolita akkor azt mondta nekem: «Polgármester úr, ha tőlem tegnap valaki azt kérdezi, milyenek a sírok Beloianniszban,

azt feleltem volna, hogy egy kőlap vörös csillaggal.» «Látja, Tisztelendő, tévedett» - válaszoltam. Ő gratulált, aztán pedig nagyon meglepődött, mert megkértem, mondjon egy Triszagiont halottaink üdvéért. Elmondtam, ez nem az én kérésem, hanem minden lakónk régi vágya. Őtisztelendősége nagyon megörült, és - hát, hogy is mondjam - nagyon megkedvelt. Egy hét múlva visszatért Drakularakosz nagykövet úrral, akkor került szóba először a templomépítés ötlete is. Megemlítettem, hogy szükségünk lenne egy harangra is, erre ők megkérdezték, miért? Én kedvesen azt válaszoltam: «Hogy a szülőfalumra emlékeztessen». A követ úr azonnal beleegyezett, és egy hét múlva már községünkbe szállították. Azóta is ott van, azon a helyen, így tehát sokkal hamarabb volt harangunk, minthogy a templomunk felépült volna. Szívemből beszélek most, nem pedig mint volt polgármester. Ez az igazság, amit mindenkinek tudnia kell. Ezek után látogatott falunkba Panajotisz Zguridisz, a görög parlament alelnöke, akinek szintén említettem, hogy szükségünk lenne egy templomra és egy anyanyelvi tanárra.

Az ő közbenjárására 1994-ben a tánccsoportunkat első ízben hívták meg Görögországba, a Xanthi városi karneválra. Zguridisz megnyugtatott: «Ne aggódj, Ziszi, minden rendben lesz, küldünk tanárt is». És valóban úgy is lett. Akkoriban, 1993 vége felé történt, hogy Mihail bejelentette nekem, hogy lesz templomunk. Én azt mondtam, pénzünk nincs, de adományokból talán fel tudnánk építeni. «Honnan tudsz erről?» - kérdezte. «Tájékozódunk.»

- feleltem mosolyogva, és a témát le is zártuk. A metropolita emberei a templom leendő helyéről kezdtek volna vitatkozni, mire azt mondtam: «Tisztelendő, üljön autóba és kövessen, hadd mutassam meg azt a helyet.» Odamentünk, kiszálltunk és körbemutattam: «Tisztelendő, véleményem szerint a templom a legjobb helyen itt lesz, pont ott, ahol belépünk a faluba». Mihail fellelkesült, és elnézést kért kollégái viselkedéséért, rájuk pedig így ripakodott: «Miről beszéltetek ti nekem, hát van ennél jobb hely?» Néhány hónappal később megkaptuk a szükséges engedélyeket és megtörtént az alapkőletétel is... (folytatjuk).

Vlahopulosz Ziszisz úrral másfél órát beszéltünk. A jelen számunkban az interjúnak csak egy részét közöljük, a folytatást a következő hónapokban olvashatják.

Andreas Oikonomou

7

Η κληρονομιά του Δήμου Μπελογιάννη Dr. György Antal Diószegi Μπελογιάννης. Το επώνυμο του πολιτικού κρύβει μια πολύπλευρη κληρονομιά του ελληνισμού της Ουγγαρίας που θα αποτελέσει σημείο αναφοράς για πολλούς ακόμη αιώνες για εκείνους που θα ερευνήσουν την ιστορία του χωριού. Ο δρόμος αυτός περνά μέσα από την κατανόηση της μοίρας των ανθρώπων, στην οποία θα συμβάλλει και η αρχιτεκτονική κληρονομιά του χωριού. Ένα παντοτινό μήνυμα φέρει και το μνημείο των μαρτύρων στην εκκλησία. Η δίγλωσση επιγραφή «Στους μάρτυρες της ελευθερίας» που αναγράφεται στο μνημείο αφορά όλη την ανθρωπότητα και αντιπροσωπεύει το αιώνιο ιδεώδες της ελευθερίας ως βάσης της ανθρώπινης αξιοπρέπειας. Με τα μνημεία θα αποτίνουμε πάντα φόρο τιμής στους υπερασπιστές της ελευθερίας και στις θυσίες τους. Σημαντικό στοιχείο του μνημείου είναι η μορφή αρχαιοελληνικού κίονα, το οποίο θυμίζει για όλους την χιλιάδων χρόνων ελληνική συνείδηση και το αιώνιο αίσθημα της κοινής μοίρας. Το οικόσημο του Δήμου Μπελογιάννη (ουγγρικά, Beloiannisz) μιλά από μόνο του για τις τοπικές ελληνο - ουγγρικές σχέσεις, που με το παραδοσιακό ουγγρικό μοτίβο του άνθους πάνω από τον αρχαίο ελληνικό κίονα αποτελεί πραγματική ιδιαιτερότητα ανάμεσα στα οικόσημα των δήμων της Ουγγαρίας. Η σημερινή ελληνική κοινότητα είναι παρούσα στην Ουγγαρία από τον Απρίλιο του 1948. Χιλιάδες Έλληνες βρήκαν άσυλο, νέες ευκαιρίες και καλύτερες προοπτικές στην νέα πατρίδα τους. Ο ελληνικός εμφύλιος πόλεμος αποτέλεσε κίνητρο για την ανθρωπιστική αποδοχή των Ελλήνων προσφύγων στην χώρα αυτή, και η πράξη αυτή αποκτά ιδιαίτερη σημασία όταν διαπιστώνουμε ότι επρόκειτο για την διάσωση κυρίως ανηλίκων κάτω των 14 ετών. Για τους λόγους αυτούς ας αναφερθώ και στη ζωή στο σχολείο του δήμου Μπελογιάννη. “Να αγαπάτε την Ουγγαρία και μην λησμονάτε την Ελλάδα!” διαβάζουμε την μεγάλων διαστάσεων επιγραφή στον τοίχο του δημοτικού σχολείου Ν. Μπελογιάννη γραμμένη και στις δύο γλώσσες, σημαντικότατη πνευματική και συναισθηματική κληρονομιά. Σύμφωνα με μια μελέτη του 1980 “στο δημοτικό σχολείο του χωριού Μπελογιάννης αναπτύσσεται πολύπλευρη εκπαιδευτική δραστηριότητα, όπου η από κοινού μάθηση φέρνει πιο κοντά τα Ελληνόπουλα και τα Ουγγαρεζόπουλα, πράγμα που συμβάλλει θετικά στις σχέσεις των ενήλικων και των οικογενειών”.

(1) Το παραπάνω μήνυμα αγάπης και μνήμης αντιπροσωπεύει την γενική αξία των χιλιόχρονων φιλελληνικών και φιλο ουγγρικών σχέσεων. Εξαιρετικός ειδικός των εθνικοτήτων της Ουγγαρίας ο Dr. András Bertalan Székely διατύπωσε τα εξής: “Ερχόμενος σε επαφή με όλο και περισσότερους Έλληνες ή ελληνικής καταγωγής συμπατριώτες μου διαπίστωσα, ότι δίπλα στους Πολωνούς υπάρχουν και οι Έλληνες στους οποίους ο λαός μας μπορούσε πάντοτε να βασιστεί. Θα μπορούσαμε να λέμε λοιπόν επίσης: Έλληνες και Ούγγροι δυο φίλοι παντοτινοί”. (2) “Αγαπητοί μου φίλοι Έλληνες του δήμου Μπελογιάννη” χαιρέτησε το κοινό ο υπουργός Dr. Csaba Latorcai κατά την τελετή έναρξης του σχολικού έτους 2012-13 του Δημοτικού Σχολείου και Νηπιαγωγείου Ν. Μπελογιάννης. Προς τους μαθητές είπε: “Να αξιοποιήσετε τις ευκαιρίες που σας προσφέρει το μοναδικό εκπαιδευτικό πρόγραμμα του σχολείου σας. Να μάθετε καλά τα ελληνικά και να διατηρήσετε και στο εξής την ελληνική σας ταυτότητα, ώστε η πολιτιστική σας κληρονομιά και η μητρική σας γλώσσα να παραμείνουν για πολύν καιρό ακόμη μέρος του θησαυρού μας”. Αναφορικά με την ιστορική μνήμη των παλαιών ελληνικών κοινοτήτων της Ουγγαρίας διατύπωσε: “Οι ελληνοουγγρικές σχέσεις εδώ και πολλούς αιώνες αναπτύσσονται με πνεύμα της αμοιβαίας και πολύπλευρης δημιουργίας αξιών. Ανάμεσα στην Ουγγαρία και στην Ελλάδα πάντοτε υπήρχε συνεργασία σε πολιτιστικό και οικονομικό επίπεδο, στην οποία καθοριστικό ρόλο έπαιζαν οι Έλληνες της Ουγγαρίας. Η θρησκεία,

8

η εκκλησία, η εκπαίδευση και διατήρηση της μητρικής γλώσσας υπήρξαν πρωταρχικοί στόχοι για τον ελληνισμό της χώρας μας”.

(3) Ήταν επομένως μεγάλη μου τιμή να κάνω διάλεξη για τους εκπαιδευτικούς του Δημοτικού Σχολείου Ν. Μπελογιάννη στις 17 Ιουνίου 2015 με τίτλο “Δημιουργία αξιών από τους Έλληνες της Ουγγαρίας”. Ήταν μεγάλη χαρά δεδομένου ότι τα τελευταία χρόνια αυξάνεται ολοένα το ενδιαφέρον των Ελλήνων της Ουγγαρίας για τον ρόλο των προγόνων τους από τον 17ο-19ο αιώνα στην ανάδειξη αξιών στον χώρο του πολιτισμού και του εμπορίου της Ουγγαρίας. Αναφέρθηκα ακόμη μ.ά. και στους Έλληνες προγόνους μου στο Τόκαϊ του 17ου-19ου αιώνα, στην ύπαρξη ελληνικού ληξιαρχείου στο Τόκαϊ από τον 17ο-18ο αιώνα καθώς και στον Ιερό Ναό του Αγίου Νικολάου της ίδιας πόλης που κτίστηκε από την τοπική ελληνική κοινότητα. Ο ελληνικός ιερός ναός του δήμου Μπελογιάννη εδώ και δύο δεκαετίες αποτελεί εξαιρετικής εκκλησιαστικής και διπλωματικής σημασίας ορόσημο των ιστορικών ελληνο-ουγγρικών σχέσεων. Στις 22 Οκτωβρίου 2011 τελέστηκε η θεία λειτουργία στην μνήμη του κ. Μιχαήλ Στάικου, ,Μητροπολίτη Αυστρίας Έξαρχου Ουγγαρίας και Μεσευρώπης, που απεβίωσε στις 18 του ίδιου μηνός. Ο κ. Στάικος διέθετε διάφορες ύψιστες κρατικές και εκκλησιαστικές τιμητικές διακρίσεις, όπως π.χ. τον Αργυρό Σταυρό της Ουγγρικής Δημοκρατίας και το Χρυσό Μετάλλιο του Δήμου των Αθηνών. Πνευματικά αισθανόταν πολύ κοντά στον ουγγρικό λαό· τον Οκτώβριο πήρε την ουγγρική υπηκοότητα, πράγμα που αποδεικνύει επίσης και την δέσμευσή του προς τους Έλληνες της Ουγγαρίας. Ο κ. Στάικος (1946 Αθήνα - 2011 Βιέννη) διέθετε εξαιρετική μόρφωση. Το βιβλίο “Ευχαριστούμε Ουγγαρία” του Ιωάννη Ράπτη και του Χαραλάμπου Βλάχου από το 2005 αποτελεί λαμπρή απόδειξη των αισθημάτων της ελληνικής κοινότητας που βρήκε άσυλο και νέα πατρίδα στην Ουγγαρία από το 1948. Αξίζει να το ξεφυλλίσουμε γιατί προβάλλει τα ιδεώδη της ευγνωμοσύνης και της αγάπης. Με το έργο αυτό η χιλιόχρονη ελληνο-ουγγρική φιλία εμπλουτίστηκε με άλλο ένα αξιόλογο στοιχείο του πολιτισμού. Αποτελεί επίσης ιστορικό μνημείο και του φιλο-ουγγρικού πνεύματος, επειδή τα έθνη που εκτιμούνται αμοιβαίως αξίζουν τον σεβασμό μας. Εδώ να σημειωθεί και η διατύπωση της κας Izabella Papp: “οι Έλληνες της Ουγγαρίας του 18-19ου αιώνα αισθάνονταν ιερό τους καθήκον να εκφράσουν την ευγνωμοσύνη τους προς τις κοινότητες που ζούσαν, που τους εξασφάλισαν την διαβίωσή τους”. (4) Σχετικά με αυτό θα πρέπει να αναφερθεί και ο Έλληνας επιστήμονας Γεώργιος Ζαβίρας ο οποίος αποκαλούσε την Ουγγαρία ως “μητέρα της ανοχής” των εθνικοτήτων. (5) Διαφορετικές εποχές, η φιλο-ουγγρική δέσμευση όμως παραμένει ίδια, πράγμα που αποτελεί άξια συναισθηματική κληρονομιά της ελληνικής κοινότητας της Ουγγαρίας όποιας εποχής. Μπελογιάννης. Σχετικά με την ίδρυση του οικισμού αυτού πάντα τίθεται η απορία εάν οι πολιτικοί ιθύνοντες της εποχής εκείνης γνώριζαν ή όχι για το ιστορικό γεγονός ότι η περιοχή ανήκε στην ελληνικής καταγωγής οικογένεια Σίνα (Sina) κατά το 19ο αιώνα. Προτίθεμαι να αποδεχτώ ότι η μνήμη της οικογένειας αυτής κατά τα μέσα του 20ού αιώνα ήταν ακόμη ζωντανή σε φιλελληνικούς κύκλους της Ουγγαρίας. Για το ζήτημα αυτό θα αναφερθώ και στα εξής στοιχεία. Σύμφωνα με τα Αρχεία των Ημερησίων Διατάξεων του Συμβουλίου των Υπουργών στις 30 Μαρτίου 1951 το εν λόγω Συμβούλιο συζήτησε την ακόλουθη εισήγηση: “378/9. Μετατροπή της υπαίθριας έκτασης ‘Sina-telep’ του δήμου Ercsi σε αυτόνομη κοινότητα με την ονομασία Görögfalva [Ελληνοχώρι]». Στον «Κατάλογο γεωγραφικών ονομασιών» αναφέρεται και το τοπωνύμιο «Sina-telep (Ercsi, Görögfalva) 378/9». (6)

Μπελογιάννης και Besnyő: Στον ιερό ναό του χωριού Βesnyő, γειτονικού οικισμού του δήμου Μπελογιάννη κηδεύτηκε ο Siegfried Wimpffen (1865-1929) εγγονός του Σίμωνα Σίνα κι αδελφός του Simon Wimpffen· σύζυγος του δεύτερου ήταν η Karolina Széchenyi (1868-1932), τάφος της οποίας βρίσκεται επί του πίσω τοίχου του νεκροταφείου του Nagycenk. Πρέπει να τονιστεί ότι ο Simon Wimpffen ήταν επίσης εγγονός του Σίνα. Οι οικογένειες Σίνα και Széchenyi είχαν συνάψει συγγενικές σχέσεις: η κόρη του Σίμωνα, Αναστασία Σίνα υπήρξε η μητέρα των ως άνω αδελφών και σύζυγος του Viktor Wimpffen. Μπελογιάννης και Ercsi: Σημαντική είναι η σχέση του δήμου Ercsi για την ιστορία του ελληνισμού της Ουγγαρίας, διότι το Ζαχαρουργείο Ercsi εξασφάλιζε εργασία για τους Έλληνες πρόσφυγες ήδη από το 1950. Αξίζει να τονιστεί ότι ο Wimpffen Siegfried (1865-1929) εγγονός του Σίμωνα Σίνα, στο κτήμα τους στο Ercsi ίδρυσε μια γεωργική εκμετάλλευση-πρότυπο, καθώς τα εξαιρετικά ζαχαρότευτλα που καλλιεργούνταν εκεί επεξεργάζονταν στο τοπικό Ζαχαρουργείο, επίσης ιδιοκτησία του Siegfried. Σύμφωνα με τις Απογραφές του 1771 στο Ercsi ζούσε και εμπορευόταν και η ελληνικής οικογένεια Μάρκου. Η ουγγρική μορφή του επωνύμου αργότερα έγινε Margó. Ο Έλληνας πρόγονος του Tivadar Margó (Θεοδώρου Μάρκου) έδωσε όρκο πίστεως στον Ούγγρο βασιλιά στην ελληνική γλώσσα το 1775 (Κρατικά Αρχεία Ουγγαρίας, αρ. Misc. Fasc. 2. No. 8. 1775.) στην πόλη Székesfehérvár. (7) Ο Dr. Ödön Füves επίσης αναφέρει ότι ο Tivadar Margó καταγόταν από ελληνική οικογένεια. (8)

Μπελογιάννης και Dunaújváros: Η σημασία της πόλης επίσης σχετίζεται με τις θέσεις εργασίας που πρόσφερε και στους Έλληνες. Η πόλη Dunaújváros αναπτύχθηκε από το Dunapentele, οικισμό με ελληνικές πτυχές από τον μεσαίωνα και τον 19ο αιώνα. Σύμφωνα με τα προαναφερόμενα Αρχεία του Συμβουλίου των Υπουργών στις 30 Μαρτίου 1951 δεύτερο θέμα της ημερήσιας διάταξης (αμέσως μετά το ζήτημα “378/9: Μετατροπή της υπαίθριας έκτασης ‘Sina-telep’ του δήμου Ercsi σε αυτόνομη κοινότητα με την ονομασία Görögfalva») ήταν η εισήγηση «378/10: Ανάπτυξη σε πόλη του οικισμού Dunapentele μαζί με την εργατική συνοικία του διπλανού εργοστασίου σιδήρου.» (9) Στο νέο βιομηχανικό κέντρο Dunaújváros που μετατράπηκε από το Dunapentele βρήκαν εργασία και πολλοί Έλληνες. “ΗΜΕΡΑ ΕΛΛΗΝΟ-ΟΥΓΓΡΙΚΗΣ ΦΙΛΙΑΣ”: Λίγες μέρες πριν βρήκα τυχαία την διαφήμιση της εκδήλωσης αυτής που διοργανώθηκε στις 22 Σεπτεμβρίου 2012 στο δήμο Μπελογιάννη, στην οποία η φιλία των δύο εθνών παρουσιάζεται με ανάγλυφο τρόπο: η χρήση του σύνθετου συμβόλου της ουγγρικής και της ελληνικής σημαίας δικαιολογείται ιδιαίτερα στον οικισμό αυτό. Το χωριό “Μπελογιάννης” έχει έναν ειδικό ρόλο στις ελληνοουγγρικές σχέσεις του σήμερα και του παρελθόντος, καθώς αποτελεί σημείο αναφοράς για τις επόμενες γενιές και για τους μελλοντικούς ερευνητές τόσο των φιλελληνικών όσο και των φιλο-ουγγρικών διαστάσεων του πολιτισμού.

Πηγές: (1) Hetényi István: Beloiannisz. In.: Farkas Gábor: Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. Székesfehérvár, 1980. σελ. 141. | (2) Dr. Székely András Bertalan Görög, magyar – két jó barát. In.: „Az ezeréves görög-magyar kapcsolatok”. Kiállítási meghívó és katalógus, tanulmányokkal. Százhalombatta. 2012. december 1. Εκδ. A Görög Kultúráért Alapítvány. Százhalombatta, 2012. σελ.6. | (3) Dr. Latorcai Csaba: Kedves beloianniszi görög barátaim! In.: Ellinizmosz. Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának kiadványa. 2012 szeptemberi szám. σελ. 3, 4 | (4) Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban. In.: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 6. Szolnok, 2004. σελ. 202. | (5) Tóth Péter - Glaser Tamás: Bevezető. In.: Prelude to a United Europe. Greek cultural presence in Hungary from the 10th to the 19th century. 28 March – 25 April 2008. Monday to Friday 10.00 a.m. – 18.00 p.m. University Library - Eötvös Loránd University. Ministry of Culture Greece, Greek Embassy ,Budapest Eötvös Loránd University. Budapest, March 2008. σελ.12. | (6) A Magyar Országos Levéltár segédletei 11/3. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek napirendi jegyzékei.

1950. február 25.–1952. augusztus 14. Επιμ.: Haász Réka, Katona Klára, Kurecskó Mihály, Szűcs László, G. Vass István. Σύντ.: G. Vass István. Magyar Országos Levéltár.

Budapest, 2006. σελ. 81,201. | (7) Dr. Füves Ödön: Margó Tivadar orvosprofesszor származása. In.: Orvostörténeti közlemények. 77. Επιμ. Antall József. Budapest, 1976. σελ 107 | (8) Dr. Füves Ödön: Magyarországi újgörög telepesek és az orvostudomány Επιμ. Palla Ákos.Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. Budapest, 1963. σελ. 274. | (9) A Magyar Országos Levéltár segédletei 11/3. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek napirendi jegyzékei. 1950. február 25.–1952. augusztus 14. Επιμ.: Haász Réka, Katona Klára, Kurecskó Mihály, Szűcs László, G. Vass István. Συντ.: G. Vass István. Magyar Országos Levéltár. Budapest, 2006. σελ. 81.

9

Beloiannisz öröksége az összefüggések tükrében Dr. Diószegi György Antal Beloiannisz. E szóban oly számos történeti örökség ötvöződik a magyarországi görög közösségben, ami évszázadokon át meghatározó értéküzenet lesz mindazok számára, akik kutatják majd e település történetét. Emberi sorsok megismerésén és megértésén keresztül vezet ez az út, amihez Beloiannisz épített öröksége is fontos támpontokat ad. Görög mártír nevét viseli a település, és ezért is fontos az az egyetemes emberi üzenet, ami az itteni emlékművön olvasható.

„A szabadság mártírjainak” (görög és magyar feliratos) emlékműve méltó üzenetet hordoz minden kor embere számára. A szabadságért való kiállás, az áldozatvállalás és a kegyelet érzülete jegyében az emberi méltóság alapját jelentő örök szabadságeszményt megfogalmazó emlékmű mindig is a helyszíne lesz a tiszteletadásnak és a megemlékezésnek. Fontos érték ezen emlékmű ókori görög oszlopot idéző ékessége, ami mindenki számára az évezredeken átívelő hellén nemzettudat és sorsközösség egyetemességét jeleníti meg.

Beloiannisz címere önmagáért beszél a magyar-görög kapcsolatok itteni jelentőségéről: az ókori görög oszlop és

10

a felette elhelyezkedő magyar nemzeti színekben pompázó virágjelkép igazi különlegesség a magyar településcímerek világában.

A mai magyarországi görög közösség 1948 áprilisától van jelen Magyarországon. Több ezer görög lelt menedéket, új hazát, új életlehetőséget Magyarországon. A görög polgárháborúval kapcsolatos okok vezettek a görög menekültek humanitárius indíttatású befogadásra: ez utóbbi minősítést azért is indokolt megtenni, mert nagyrészt 14 év alatti görög gyermek került ekkor a biztonságot jelentő magyar területre. Ezen okoknál fogva is indokolt Beloiannisz iskolavilágának napi szinten is tetten érhető jelentőségére utalnom. „Szeressétek Magyarországot, ne feledjétek Görögországot!”: ez, a beloianniszi általános „iskolában elhelyezett nagyméretű görög és magyar felirat” rendkívül jelentős érzületi és szellemi örökség, amit egy 1980-ban megjelentetett tanulmány rögzített, mely szerint a „beloianniszi általános iskolában … sokoldalú nevelőoktatómunka folyik”, és az „együtt tanulás közel hozza egymáshoz a görög és magyar gyermekeket”, ami „kedvezően hat a felnőttek, a családok kapcsolataira is”. (1) Beloiannisz fenti, emlékezetés szeretetüzenete általános értékrendi jelentőséget képvisel a filhellén magyar és a hungarofil görög kapcsolatrendszer évezredeken átívelő világában. A magyarországi nemzetiségek kiváló szakértője, Dr. Székely András Bertalan ezt rögzítette egy írásában: „Számos kortárs görög vagy görög származású honfitársunkat megismerve alakult ki bennem a meggyőződés, hogy a lengyelek mellett talán a görögök azok, akikre a kezdetektől feltétel nélkül számíthattunk. Nem véletlenül mondhatjuk tehát velük kapcsolatban is: Görög, magyar – két jó barát…”. (2) „Kedves beloianniszi görög barátaim!”: Dr. Latorcai Csaba ezen megszólítása a beloianniszi „Nikosz Beloiannisz Általános Iskola és Óvoda” 2012-2013. évi tanévnyitóján elhangzott köszöntőjében hangzott el. A tanulókhoz szólva ezt mondta: „éljetek az iskolátok nevelési, oktatási programja által biztosított kivételes lehetőségekkel”; „tanuljatok meg jól görögül, és továbbra is őrizzétek meg görög identitásotokat”, hogy a „napjainkig megőrzött kulturális örökséget és anyanyelvet még sokáig értékeink között tudhassuk”. Beszédében a korábbi évszázadok magyarországi görög közösségei történeti emlékezete kapcsán is megfogalmazta, hogy a „magyar és a görög kapcsolatrendszer a sokrétű és kölcsönös értékteremtés jegyében zajlik évszázadok óta”; „Magyarország és Görögország mindig is jelentős művelődési és gazdasági kapcsolatépítést folytatott: ebben a magyarországi görögök rendkívül fontos szerepet vállaltak”; és „a vallás és a templom, valamint az iskoláztatás és az anyanyelv megőrzése mindig is nagy jelentőségű volt a magyarországi görögség számára”. (3) A fentiek okán is megtisztelő volt számomra az a felkérés, mely eredményeként előadást tarthattam Beloiannisz iskolájának pedagógusai számára 2015. június 17-én, „Görög értékteremtés Magyarországon” címmel. Öröm volt ez azért is, mert az utóbbi

években jelentősen gyarapodott azon magyarországi görögök száma, akik egyre inkább érdeklődéssel tekintenek az egykor itt élt, XVII-XIX. századi görögség Magyarországon betöltött értékteremtő, kereskedelmi és művelődéstörténeti szerepére.

Megemlékeztem ezen az előadásomon (többek között) a XVIIXIX. századi tokaji görög elődeimről is, a XVII-XVIII. századi tokaji görög anyakönyvezés tényéről, és e körben a tokaji görög egyház által felépített Szent Miklós templomról is.

Beloiannisz görög temploma immár két évtizede kimagasló egyházi és diplomáciai értékkel bír a történelmi gyökerű magyar és görög együttműködés világában is. 2011. október 22-én (szombaton) liturgia keretében emlékeztek meg Mihail Sztaikosz metropolitáról, aki 18-án hunyt el. Mihail Sztaikosz metropolita számos magas állami és egyházi kitüntetésben részesült: a Magyar Köztársaság középkeresztje és Athén város aranyérme is ezek közé tartozott. A görög metropolita lélekben nagyon közel állt a magyarsághoz: októberben letette a magyar állampolgári esküt, ami a metropolitának a magyarországi görög közösség iránti elkötelezettségét is mutatja. Mihail Sztaikosz (Athén, 1946 - 2011, Bécs) Ausztria metropolitája, Magyarország és Közép-Európa exarchája kiemelkedő műveltséggel bírt.

Beloiannisz és Besnyő: Beloiannisz szomszédos falujában, a besnyői templomnál van eltemetve Sina Simon egyik unokája, Wimpffen Siegfried (1865-1929), akinek a testvére, Wimpffen Simon 1897-ben vette feleségül Széchenyi Karolinát. Wimpffen Simonné Széchenyi Karolina (1868-1932) síremléke Nagycenk temetőjének hátsó falánál található. Wimpffen Simon kapcsán is kiemelendő, hogy ő szintén Sina Simon unokája volt. A Széchenyi család és a Szinasz/Sina család rokonsági kapcsolata jegyében fontos, hogy Sina Simon leánya (az említett Wimpffen testvérek édesanyja), Sina Anasztázia volt az, aki Wimpffen Viktor felesége lett.

Beloiannisz és Ercsi: fontos kapcsolat ez a görögség tekintetében, mert az Ercsi Cukorgyár munkalehetőséget és megélhetést biztosított a görög menekülteknek az 1950-es évektől kezdve. A történelmi összefüggések köréből kiemelendő, hogy a görög Sina Simon unokája, Wimpffen Siegfried (18651929) tette az ercsi birtokát mintagazdasággá: legjobb földjeinek termését az általa Ercsiben alapított cukorgyárában dolgozták föl.

Az 1771. évi összeírás szerint Ercsiben élt és kereskedett a görög Markou család: e vezetéknév magyar alakja később a Margó lett. Margó Tivadar magyarországi görög őse 1775-ben Beloiannisz görög görög nyelven letette a hűségesküt (Magyar Országos Levéltár Misc. Fasc.

2. No. 8. 1775.) Székesfehérvárott. (7) temploma immár két Dr. Füves Ödön rögzítette, hogy görög családból származott Margó Tivadar. évtizede kimagasló (8)

A „Köszönjük Magyarország!” címet viselő, Raptisz Ioannisz és Vlahosz Haralambosz által összeállított, 2005ben kiadott könyv az 1948 áprilisától Magyarországon menedékre és otthonra lelt görög közösség életérzésének kimagasló értékű bizonyítéka. Érdemes Beloiannisz és Dunaújváros: ez a egyházi és diplomáciai ezt a könyvet kézbe venni, mert a hála kapcsolat szintén a magyarországi és szeretet eszményeit hirdeti napjaink görögök munkalehetősége jegyében értékkel bír a történelmi emberének is; és ezzel az évezredeken fontos adalék.

Dunaújváros átívelő magyar-görög nemzetbarátság elődtelepülése volt Dunapentele, újabb fontos művelődéstörténeti örökséggel ahol a középkorból és a XIX. gyökerű magyar és gyarapodott. Ezen könyv a hungarofil századból is vannak görög történeti görög örökség történelmi emléke is, emlékek. A fentebb már említett, a görög együttműködés hiszen az egymást megbecsülő nemzetek „Minisztertanácsi jegyzőkönyvek tiszteletet érdemelnek. Ennek jegyében napirendi jegyzékei” tanúsága szerint fontos Papp Izabella megállapítása: a 1951. március 30. napján (a „378/9. világában is.

XVIII-XIX. századi magyarországi „görögök Görög menekültek részére Ercsi fontosnak tartották, hogy kifejezzék község külterületén épült Sina-telep hálájukat a befogadó közösségek iránt”, Görögfalva néven önálló községgé azaz „azoknak a településeknek, melyek alakítása.” utáni napirendként) tárgyalta megélhetést biztosítottak számukra”. (4) A fenti megállapítás a Minisztertanács az alábbi címet viselő belügyminiszteri kapcsán kell utalni a magyarországi görög tudós, Zavirász előterjesztést is: „378/10. Dunapentele községhez tartozó György megállapítására, aki Magyarországot a nemzetiségek Dunai Vasmű területének és az ahhoz kapcsolódó lakótelepnek „türelmes anyjának” (Μητέρα της ανοχής) nevezte. (5) Különböző várossá fejlesztése.” (9) A Penteléből ipari központtá kialakított korszakok, ám azonos hungarofil elkötelezettség: méltó érzületi Dunaújvárosban sok magyarországi görög talált munkát. öröksége ez bármely kor magyarországi görög közösségének! „GÖRÖG-MAGYAR BARÁTSÁG NAPJA”: pár napja akadt a Beloiannisz: e település létrehozatala kapcsán mindig felmerülő kezembe a 2012. szeptember 22-én Beloianniszban megtartott kérdés, hogy a korabeli döntéshozók számára nyilvánvaló rendezvény plakátja, ami igen érzékletes módon fejezte ki e két volt vagy sem az a történelmi tény, hogy a görög Szinasz/ nemzet egymás iránt tanúsított baráti érzületét, hiszen a görög Sina család és leszármazottainak volt e térségben jelentős és a magyar nemzeti zászlók együttes jelképi alkalmazása ezen földbirtoka. Erősen hajlok arra, hogy a XIX. századi görög településen a leginkább indokolt.

Szinasz/Sina család emlékezete a XX. század közepén még igen elevenen élhetett a filhellén magyar köztudatban: ezen Beloiannisz különleges szerepet tölt be napjaink magyar-görög kérdéskör megítélése kapcsán is lényeges az alábbi adalék. A kapcsolatrendszerében: igaz ez a múlt és jövő összefüggéseinek „Minisztertanácsi jegyzőkönyvek napirendi jegyzékei” tanúsága körében is, ami a filhellén magyar és hungarofil görög műveltségi szerint 1951. március 30. napján tárgyalta a Minisztertanács az tér tekintetében igen lényeges alapvetés a jövő nemzedékek és alábbi címet viselő belügyminiszteri előterjesztést: „378/9. Görög a kutatók számára is. menekültek részére Ercsi község külterületén épült Sina-telep Görögfalva néven önálló községgé alakítása.”. A „Földrajzi nevek mutatója” között megtalálható a „Sina-telep (Ercsi, Görögfalva) 378/9.” megnevezés is. (6)

11

Nikosz Beloiannisz Általános Művelődési Központ

dr. Orosházi Györgyné

Kocolárisz Eftichia

- intézményvezető

- intézményvezető helyettes - újgörög-angol szakos tanár

Szatmári Krisztina

Debreczeni Szilvia

- 1.o. osztályfőnök - tanító

- 2.o. osztályfőnök - tanító

Polák-Marada Anett Papalexi Anna Mária - napközis tanító (1-2. o.)

- alsós munkaközösség vezető - 3. o. osztályfőnök - tanító, angoltanár

Tóthné Bognár Zsanett

Faragóné Csiszár Ágnes

- 4. o. osztályfőnök - tanító, fejlesztőpedagógus

- 5. o. osztályfőnök - matematika-fizika szakos tanár

Kovácsné Németh Csilla - 6. o. osztályfőnök - történelem-magyar szakos tanár

12

Fabókné Czankovits Hédi - felsős munkaközösség vezető - 7. o. osztályfőnök - kémia-biológia szakos tanár

2455 Beloiannisz, Rákóczi út 26-28. / tel: +36 30 720 8065

Farcalasz Johanna - 8. o. osztályfőnök - könyvtáros tanár, gyermekvédelmi felelős, napközis tanár 3-4. o. és 8.o.

Zarkadi Theodora - újgörög tanító, óvónő

Horváth György Bálint - testnevelő tanár

Christos Triantafyllou - újgörög tanító

Houliarou Efthymia

Tosounidis Theodoros

- újgörög-testnevelő szakos tanár

- művészet szakos (ének) tanár

Fábián Balázs

Szokoli Attila

- óraadó - informatikatanár

- óraadó - földrajz-rajz szakos tanár

Dimanovszka Máhi

Rédli Kata

- tanító

- tanító

13

1. osztály - Szatmári Krisztina

4 oszály - Horváth György Bálint

6 osztály - Kovácsné Németh Csilla

14

2 osztály - Debreczeni Szilvia

3 osztály - Polák-Marada Anett

5 osztály - Faragóné Csiszár Ágnes

7 osztály - Fabókné Czankovits Hédi

8 osztály - Farcalasz Johanna

15

16

Fotók: Vasilis Athanasiou