A modernizmus metamorfózisai

A Club Aliga történetén jól nyomon követhetők a huszadik század építészettörténeti folyamatai, még ma is van egyfajta “skanzen” jellege az üdülőterületnek.

A második világháború előtti, nagyon előremutató modernista építészetet képviseli a ma is álló, bár átalakított, egykori Csongor és Tünde szálló. A háború utáni epizódszerű szocreál korszak szép példája a Castro-villa, melyet a hatvanas években visszatérő modernizmus követett. Utóbbi egyfajta aranykora az üdülőtelepnek. Ekkorból származik a pártvezető különleges villája.

“Valójában a térben és időben elszigetelődésre, „cezúrára” törekvő politikai szándék ellenére az építészet területén egy egyértelmű és markánsan jelenlévő kontinuitás figyelhető meg a modern továbbélésében, mint ahogy annak számos nívós példáját láthatjuk országszerte, így a Club Aliga területén is. Utóbbi területe talán annyiban kivételes még, hogy itt kiemelt funkciója miatt több helyen, az országban általánoshoz képest nívósabb anyagokat használhattak a tervezők.”

(Hurták Gabriella dolgozata a BME DLA iskola kiadványában.)

A táborban szeretnénk mélyebben megismerni ezt a sokrétű örökséget szakértők, kutatók és a még élő akkori építészek segítségével, újraértékelve a különböző korok építészeti eszközkészletét, az azokban rejlő kontinuitást és megszakítottságot. A megismerés mellett lehetőségünk lesz arra is, hogy az épületek további hasznosíthatóságának a lehetőségeiről gondolkodjunk, és arról, hogy a ma műemléki védettséget élvező villák és középületek milyen részleteikben megmentendők, és mik azok a dolgok, amiket meg kell haladni a használat érdekében.

Képeslap a ’40-es évek Balatonaligájáról a Tünde szállóval

A szocializmusban átalakított, ma már üresen álló Tünde szálló