A vilag újabb képe a művészetben és a tudományban

A világ újabb képe a művészetben és a tudományban

Természet és művészet elválaszthatatlan egymástól. Egyik a rendező elv, a másik a teremtő képzelet, de hogy melyik épp melyik szerepben van, ez ami nehezen eldönthető. A két alkotási folyamat nem elválasztható, az alkotó az ami elválaszt, ez határozza meg a folyamatot és az eredményt . Az ember, mint a természet része sosem leválasztható ennek teremtő képzeletéről, a kapocs életünk legmeghatározóbb elemi erejű meghatározója. Amen�nyiben ezt megkérdőjelezni, meghaladni, szétzilálni, vagy bármit tenni ellene készülünk, a létünket magunkat kérdőjelezzük meg, minden egyes atomi és működési elemével egyaránt .

Az ötvenes évek technológiai forradalmának egyik legmeghatározóbb aspektusává vált a természeti rendszerek és az ember által konstruált rendszerek közötti működési hasonlóság felismerése, ill. annak a felismerése, hogy az univerzális alkotó általi létrahozott teremtés követhető, analizálható, utánozható, így tán megérthető és hasznosítható, bár teljes valójában sosem újrateremthető. Ennek a képtelenségnek a felismerése által a szemlélet tárgya, a teremtett valóság, azon csoda, mely tökéletességében rejti magában az időtlenségnek, a strukturális szépségnek, a hiba beépülésének, az egyedi és megismételhetetlen, vagy épp a folyamatosan épülő, szerveződő, önszerveződő és a problémák megoldásának a legtökéletesebb és sokszor legmeglepőbb megjelenését, mindazt a csodát, amely nem mechanikus, amely organikusan élő és dinamikusan változó, amely a természet komplex rendszerének a csodája.

Kepes György, A világ új képe a művészetben és a tudományban című könyvének képanyaga az ötvenes évek felfedezéseinek és rácsodálkozásainak képei, a mai nap is ugyanolyan érvényben lévőek, univerzálisan érthetőnek, megcsodálhatónak és elgondolkodtatónak tekinthetőek az oktatás és a tudomány és művészet szimbiózisának összefüggésrendszerében.

2

Az ötvenes évekre jellemző a nyugati ember rácsodálkozása erre a rejtett, vagy épp pont előttünk lévő, de észre nem vett világra. Az ezredforduló embere mindazokat a fejlesztéseket, amelyek ebben az időszakban ezen rácsodálkozások során kezdtek fejlődni már természetszerűen használja. Ez a szimbiózis jelen életünk szerves része. Talán a természetessége is közvetlenebb lett általa. Talán eljutottunk odáig, hogy már nem kell magyarázni a természet csodáját, talán van már bennünk annyi alázat, hogy ismervén a reprodukálás képtelenségét, azon elemeit analizáljuk, melyek érthetők, használhatók, melyek alázattal való megközelítése mindennapi életünket segíti. Talán kisebb a gőg bennünk.

Mindeközben a mindennapi élet szintjén pont ezen dolgok által sokszor hatalmas távolság is egyszerre jelen van. A létünk vált digitálissá, miközben elemi szinten válunk sokszor értetlenné, miközben a világban ugyanolyan anyagi szinten maradtunk létezők, mint eleve elrendeltetett . Érteni és elemezni most talán nagyobb feladat és értelemmel, személyes tartalommal, egyéni ízzel elegyíteni a mechanikus szépséget, a mechanikus rendezői elvet a jelen kor művészetének egyik legfontosabb globális kihívása. Ez az ún. post-digital egyik legizgalmasabb aspektusa.

Anyag, szerkezet, működés, természeti és természetfeletti, kapocs a természet, az idő végtelensége, a mikro és makro világ, a kozmosz és lét felépítő rendszerei között . És mindez a teremtett anyag által, a digitális tudat nyelvezetével értelmezve, átértelmezve és átlényegítve, egyedi hangvétellel, őszintén és tisztán.

Balla Dóra

3

4

New York, Fritz Henle felvétele Kepes György: A világ új képe, 57. oldal

5

Mozgó gépkocsi reflektorának fénye, Kepes György felvétele Kepes György: A világ új képe, 68. oldal

6

Kovamoszat, Max Poser felvétele Kepes György: A világ új képe, 103. oldal

7

Kovamoszat, Max Poser felvétele Kepes György: A világ új képe, 103. oldal

8

Penészgonmák, Dr. R. Vishniac felvétele Kepes György: A világ új képe, 98. oldal

9

Penicillium notatum, az Abbott Laboratories felvétele Kepes György: A világ új képe, 101. oldal

10

Triplochiton, Sugaras metszet, Prof. I. W. Bailey felvétele Kepes György: A világ új képe, 107. oldal

11

Fa metszete, Friedvalszky Lóránd felvétele Kepes György: A világ új képe, 106. oldal

12

Tetramerista keresztmetszete, Prof. I. W. Bailey felvétele Kepes György: A világ új képe, 106. oldal

13

Sequoia sempervirens, sugaras metszet, Prof. I. W. Bailey felvétele Kepes György: A világ új képe, 106. oldal

14

Nyersgyapot keresztmetszete, az USDA Southern Regional research Laboratory felvétele Kepes György: A világ új képe, 108. oldal

15

Villaresia Samoensis, Prof. I. W. Bailey felvétele Kepes György: A világ új képe, 108. oldal

16

Arzén tartalmú bronz ötvözet, A Carl Zeiss Co. felvétele Kepes György: A világ új képe, 114. oldal

17

Tiokarbonát, L.C. Massopust felvétele Kepes György: A világ új képe, 114. oldal

18

Réz- és kálciumkarbonát, L.C. Massopust felvétele Kepes György: A világ új képe, 116. oldal

19

Hexanitrodifenilamin, Faz Armour Research felvétele Kepes György: A világ új képe, 121. oldal

20

Vörösréz öntvény szerkezete, a Chase Brass Company felvétele Kepes György: A világ új képe, 122. oldal

21

Laurilszulfát, Beryvhian Magnel felvétele Kepes György: A világ új képe, 125. oldal

22

Kristályos folyadékok, Dr. O. Lehmann felvétele Kepes György: A világ új képe, 126. oldal

23

Kristályos folyadékok, Dr. O. Lehmann felvétele Kepes György: A világ új képe, 126. oldal

24

3% vassal szennyezett berillium, H. P. Roth felvétele Kepes György: A világ új képe, 127. oldal

25

Párologtatott molibdén,William C. Coons felvétele Kepes György: A világ új képe, 133. oldal

26

Esőcseppek növekedése, a General Elecrtic Company gyorsfényképe Kepes György: A világ új képe, 137. oldal

27

Légsodor, Prof. F. N. M. Brown felvétele Kepes György: A világ új képe, 137. oldal

28

Lichtenberg ábra, Prof. A. R. van Hippel felvétele Kepes György: A világ új képe, 140. oldal

29

Szivacs, Dr. D. Kornblum felvétele Kepes György: A világ új képe, 142. oldal

30

Hőkezelt üveglapon keletkező repedések, F. E. Barstow és Prof. H. G. Edgerton felvétele Kepes György: A világ új képe, 142. oldal

31

Hangábra, Acoustic Laboratories, Massachusetts Institute of Technology Kepes György: A világ új képe, 151. oldal

32

Katódsugár oszcilloszkóp ábrái Kepes György: A világ új képe, 154. oldal

33

Diktafonszalag Kepes György: A világ új képe, 156. oldal

34

A Bell-féle transzlátorral láthetóvá tett állathangok Kepes György: A világ új képe, 151. oldal

35

Frekvencia-átalakítási sorozat R. K. Potter hozzájárulásával Kepes György: A világ új képe, 57. oldal

36

Lissajous ábra, Prof W. B Hales Kepes György: A világ új képe, 153. oldal

37

Katódsugár oszcilloszkóp ábrái Kepes György: A világ új képe, 155. oldal

38

Gyémánt, hátsó tükrözés, Prof. Kathleeen felvétele Kepes György: A világ új képe, 160. oldal

39

Röntgendiffrakciós ábra, Prof. J. T. Norton Kepes György: A világ új képe, 160. oldal

40

Analógikus számítógép oszcilloszkóp-ábrái, Marc Chambell hozzájárulásával Kepes György: A világ új képe, 156. oldal

41

Analógikus számítógép oszcilloszkóp-ábrái, Marc Chambell hozzájárulásával Kepes György: A világ új képe, 156. oldal

42

Kalcitkrostály metszete, Polaroid Corporation, Cambridge Kepes György: A világ új képe, 167. oldal

43

Kalcitkrostály metszete, Polaroid Corporation, Cambridge Kepes György: A világ új képe, 167. oldal

44

Zeeman effektus, Prof. R. C. Lord Kepes György: A világ új képe,167. oldal

45

Feszülltségdiagram, Prof. W. Murray fotoelasztikus felvétele Kepes György: A világ új képe, 168. oldal

46

Feszülltségdiagram, Prof. W. Murray fotoelasztikus felvétele Kepes György: A világ új képe, 168. oldal

47

New York, Fritz Henle felvétele Kepes György: A világ új képe, 57. oldal

48

Nagynyomyomású kamra azonos nyíró-igénybevételének kitett helyei. Franklin Institute Kepes György: A világ új képe, 169. oldal

49

Ferromágneses fémkristályok mágneses tere, H. J Williams felvétele Kepes György: A világ új képe, 173. oldal

50

205.7 cm-es szárnymélységű szárnyszelvény mögött keletkező örvénysor, Prof. F. N. M. Brown hozzájárulásával Kepes György: A világ új képe, 171. oldal

51

Áramláskutató műszerrel rögzített ábra. Prof. A.D. Moore Kepes György: A világ új képe, 170. oldal

52

Vízbe hulló tintacseppek, Herbert Matter felvétele Kepes György: A világ új képe, 185. oldal

53

Szilíciumkarbid kristály növekedése, Fa general Electric research Laboratory felvétele Kepes György: A világ új képe, 183. oldal

54

Harminográf, E. J. Marey Kepes György: A világ új képe, 57. oldal

55

Vékony ér keresztmetszete, Prof. I. W. Bailey fotomikrográfja Kepes György: A világ új képe, 194. oldal

56

Hókristály, W. A. Bentley fotomikrográfja Kepes György: A világ új képe,194. oldal

57

Arany-indium film, Prof. L.. A. Woodward és Prof. John L. Brown felvétele Kepes György: A világ új képe, 244. oldal

58

Esőcseppek növekedése, General Electric Company Kepes György: A világ új képe, 213. oldal

59

Modulációs tárcsa, Dr. F. Vilbig, a Technological Review hozzájárulásával Kepes György: A világ új képe, 5211. oldal

60

Az óceán padozata, az Aero Service Corporation légifelvétele Kepes György: A világ új képe, 271. oldal

61

Erózió által kivájt szikla, Edwar Weston felvétele Kepes György: A világ új képe, 275. oldal

62

Törött üveg felülete, az Armour Research felvétele Kepes György: A világ új képe, 272. oldal

63

Fluidum akadályoztattott áramlása, Prof. J. Hunsaker felvétele Kepes György: A világ új képe, 57. oldal

64

Áramlás Fluid Maperrel felfogott képe, Prof. A. D. Moore felvétele Kepes György: A világ új képe, 275. oldal

65

Kávéaroma liofilizátum, Joseph Breitenbach Schlieren felvétele Kepes György: A világ új képe, 275. oldal

66

Mágneses mező, Prof. F. Bitter hozzájárulásával Kepes György: A világ új képe, 276. oldal

67

Lichtenberg ábra, Prof. A. R. von Hippel felvétele Kepes György: A világ új képe, 277. oldal

Nézetem szerint a látás képessége a legnagyobb adományunk, mivel a kozmoszról való ismereteinkből semmit se tudhattunk volna meg soha, ha az emberek nem látták volna a csillagokat, a napot vagy az eget . De így, a nap és az éj, a hónapok és az évek körforgásának látása létrehívta a számok művészetét, s megajándékozott bennünket nemcsak az Idő fogalmával, hanem azzal az eszközzel is, mellyel a kozmosz természetébe behatolhatunk.

Platón: Timaiosz, 47

Művészet és tudomány Kepes György: A világ új képe, 11-17. oldal

A görög filozófia teóriája elválaszthatatlanul kapcsolódott a görög művészethez és költészethez, mert nem csupán a racionális gondolkozást foglalja magába, bár elsősorban ezekre gondolunk, hanem (mivel a teória szó is a látásra utal) azt a fajta gondolkodást is, mely a tárgyakat egészükben ragadja meg, és mindenben meglátja az ideát, azaz a szemlélhető formát .

W. Jaeger: Paideia XX, 1.

68

Az érzékek a kellő arányú dolgokban úgy gyönyörködnek, mint valami hozzájuk hasonlóban, mivel az érzékek éppúgy az értelem egy fajtájának is tekinthetők, miként a megértés képességének.

Aquinói Tamás: Summa Theologiae I, 5, 4. I.

A világot nem szabad a megértés határai közé beszorítani — miként az eddig az emberiség gyakorlata volt —, hanem a megértés korlátait kell kitágítani, hogy befogadhassuk a világnak a kutatás során feltáruló képét .

Francis Bacon: Parasceve, 4. aforizma

Ha csak szerves észleleteink volnának, gondolataink is kizárólag csak természetesek és szervesek lehetnének. Az ember vágyait észleletei határozzák meg; senki sem kívánhat olyat, melyet valaha nem észlelt . Az ember csak olyan dolgokat vethet össze és ítélhet meg ítélőképessége révén, melyeket már észlelt valaha.

William Blake: There is No Natural Religion. Poems of William Blake

Az idea szó az eredeti — Pindarosz, Arisztophanész és Máté evangélista által használt — értelmében valamely távoli tárgy vizuális absztrakcióját jelentette: ilyenkor az egészet látjuk, a részletek megkülönböztetése nélkül.

S. T. Coleridge: Biographia Literaria

A szem az értelem nélkül nem lát formákat, ahogyan a szem nélkül az értelem sem látja azokat . Amikor az érzékelés tárgya találkozik az érzékelő szervvel, az ember értelmében létrejön a látás folyamata, s ennek szolgál eszközéül a szem érzékenysége. Az az állítás, mely szerint „a szemünkkel látunk”, éppúgy csak az eszközre utal, mintha valakiről azt állítjuk, hogy „az íjával ejt sebet”. Az értelem az, mely szemtudatával látja a formákat.

Részlet a Viszuddhi-Maggából

Művészet és tudomány Kepes György: A világ új képe, 11-17. oldal

Az érzékelés nem más, mint születő látás, nem oka a megértésnek, hanem a megértés maga, amely az önnemzés és önfejlődés folyamatában valamilyen korábbi képességként mutatkozik meg.

S. T. Coleridge: Biographia Literaria

69

Művészet és tudomány Kepes György: A világ új képe, 11-17. oldal

Amikor az értelem erőteljes, aktív alkotó munkáját végzi, nincs ideje szóalkotásra; a szavak túl nehézkesek, nem jut idő kiválasztásukra és csoportosításukra. Ezért képzetekben, képekben, érzelmekben és ritmusokban gondolkozik az ember. A gyakorlott, szervezett és fegyelmezett értelem rendkívül gyorsan és intenzíven működik, s a komplex, messze ható kombinációknak oly tömegét állítja elő, hogy azokat évek alatt sem lehetne leírni. Az írás viszont szavak lassú kúszása, azon a kis szerkezeten keresztül, mely a gondolatra hasonlít, miközben az értelem ide-oda szökik és vissza-visszatér.

Louis H. Sullivan: Kindergarten Chats

70

A gondolkozás — ha helyesen vélekedem — biológiai szempontból a képteremtés folyamata után következik. Csak akkor lehetséges, ha a múltbeli ingerek és helyzetek felgyülemlett hatását sikerült megtörni, és a régi reakciók szüntelenül megnyilvánuló zsarnokságának legyőzésére megtaláltuk a módot . Mégis, bár a gondolkozás a későbbi és a magasabb szintű fejlemény, sajátos hátrányainál fogva mégsem teszi feleslegessé a képalkotás módszerét . Az utóbbinál ugyanis kevésbé életszerű, élénk és változatos. Legfőbb eszközei a szavak, melyek részint társadalmi jellegüknél fogva, részint azért, mert szükségszerűen láncszemekként követik egymást, még a képeknél is hajlamosabbak arra, hogy automatikus megnyilvánulásokká váljanak.

F. C. Bartlett: Remembering. A Study in Experimental and Social Psychology

Az egzakt tudomány és annak gyakorlati mozzanatai nemhogy akadályoznák, hanem éppenséggel segítik és bátorítják a nagy költők munkáját . A kezdet és az emlékezés ebben gyökerezik — itt vannak a karok, melyek először emelték fel, és karolták át szeretettel ­ s oda tér vissza minden vállalkozása és kalandja után. A tengerész és az utazó — az anatómus, a vegyész, a csillagász, a geológus, a frenológus, a lélekbúvár, a matematikus, a történész és a lexikográfus maguk nem költők ugyan, de ők adnak törvényt a költőknek, és az ő eredményeikre épül minden tökéletes költemény. Ők vetették el a magját minden elképzelésnek, bármi legyen is az, és tőlük származnak a lélekkutatás látható eredményei. Ha atyát és fiút szeretet és egyetértés kapcsol össze, s ha a fiú kiválósága az atya kiválóságának folytatása, úgy szeretet kell hogy összekapcsolja a költőt is a kísérletező tudóssal. Ezért a költemény szépsége nem más, mint a tudomány kivirágzása.

Walt Whitman: Előszó a „Fűszálak”-hoz

Művészet és tudomány Kepes György: A világ új képe, 11-17. oldal

Az érzékes pszichológiája kimutatta, hogy mindkét szemünk használata, a binokuláris látás nélkül nem észlelnénk a tér harmadik dimenzióját . Az emberi tapasztalatok mélysége ugyanilyen értelemben függ attól a ténytől, hogy képesek vagyunk-e látásmódunkon, a valóságról alkotott szemléletünkön változtatni. A rerum videre formas (a dolgok formáját látni) nem kevésbé fontos és nélkülözhetetlen feladat, mint a rerum cognoscere causas (a dolgok okát megérteni).

Ernst Cassirer: Értekezés az emberről

71

Művészet és tudomány Kepes György: A világ új képe, 11-17. oldal

72

Míg a kisebb rejtélyeket a tudomány megoldja és megszünteti, a nagyobbak létezését kénytelen elismerni. Ha egy gyönyörködtető jelenség érzelmi értékét szükségszerűen le is rontja — ahogy Newton Keats számára megtörte a szivárvány varázsát, kétszeresen visszatéríti azt . A világ fenséges, roppant dimenzióiról, a mindent átható rendről és a mindent betöltő mozgásról szerzett elsődleges benyomásainkhoz — melyeket a régi tudomány nyújtott az emberi érzékeknek —, a modern természettudomány a sokféleség, a bonyolultság, a formai azonosság, a kölcsönhatás és a fejlődés meghökkentő benyomásaival járult hozzá. A tudomány szélesebbre tárja az érzelmek ablakait . Vannak olyan nagyszerű és lélekemelő távlatok, melyekhez egyedül a tudomány útja vezet el. A tudomány és az érzelmek szembeállítása többnyire félreértésen alapul. Ahogy egyik filozófusunk megjegyezte, a természettudomány voltaképpen „egyike a humán tudományoknak”.

J. Arthur Thomson: The Outline of Science, IV. kötet

Chopin zenéről beszélt s ez felfrissítette. Azt kérdeztem, tulajdonképpen mi a zene logikája. Elmagyarázta a harmónia és az ellenpont fogalmát . A tiszta logika a zenében a fúga, s aki megérti a fúgát, az a zenei oknak és okozatnak a fő elemét ragadta meg. Arra gondoltam, hogy milyen boldogan tanultam volna mindezt, pedig a műveletlen zenészek életét ez keseríti meg. Ez a vágy megsejttette velem, milyen örömet talál a tudományban

Így, mivel szerintem az igazi művészet éppoly szerves dolog, mint egy kankalin vagy egy tölgyfa, meggyőződésem, hogy a művészet világa, amelyről általában mint „a tudomány körén kívül eső világról” szokás beszélni, nem kívül esik azon, hanem éppen hogy éltető ereje, lelke ennek a nagy anyagi burjánzásnak, akár a vallásnak a lelkiismeret .

S mivel hiszek abban, hogy a művészet a dolgok tudományos szerkezetének a lelke, vallom azt is, hogy éppen a művész elméjétől kell elvárnunk annak felismerését is, hogy milyen jelentőséggel bír a társadalom számára a gép. Nem több az és nem kevesebb, mint az organikus növekedés elve, mely ellenállhatatlanul érvényesíti az élet akaratát az emberen keresztül.

Frank Lloyd Wright: The Art and Craft of The Machine. The New Industrialism

Művészet és tudomány Kepes György: A világ új képe, 11-17. oldal

a hivatásához valóban méltó tudós. Köznapi értelemben tudományon az ismereteknek bizonyos területét értik, amely pontosan elhatárolható a művészettől. Márpedig az igazi tudomány nem ez! A tudomány, ha így nézzük, és olyan ember mutatja meg, mint Chopin, maga a művészet . A művészet viszont nem az, aminek a köznapi gondolkozás hiszi, nem valami tudj’ isten honnan előbukkant ihlet, amely kiszámíthatatlan pályát ír le, s csak a dolgok festői külsőségét ragadja meg. A művészet maga az értelem, amelyet a lángelme felékesít, de amely magasabb törvények által meghatározott szükségszerű úton halad.

Eugéne Delacroix naplója, 1849. április 17.; Faludi János fordítása

73

Művészet és tudomány Kepes György: A világ új képe, 11-17. oldal

74

Hogy milyen jelentőséget tulajdoníthatunk az érzékszerveink által észlelt jelenségeknek, azt a kísérletezés dönti el, nem a puszta megfigyelés. Kísérletezés útján bizonyosodhatunk meg arról, hogy két folyamat között bármely általunk tetszőlegesen választott időpontban és tetszőlegesen változtatható körülmények között is fennáll-e az összefüggés. A puszta megfigyelés nem nyújthatna ugyanilyen bizonyosságot, még akkor sem, ha gyakran és különböző körülmények közt ismételnénk meg. Az utóbbi esetben csak arról győződhetnénk meg, hogy a szóban forgó folyamatok gyakran fordulnak elő együtt (vagy akár tapasztalataink keretei közt mindig), de egyedül a megfigyelés nem bizonyíthatná, hogy azok egyszersmind bármely általunk meghatározott időpontban is együttesen lépnek fel.

Még olyan módszeres tudományos megfigyelések esetén, mint amilyeneket például a csillagászat, meteorológia vagy geológia területén végzünk, sem lehetünk soha teljesen meggyőződve a megfigyelt jelenségek vélt okairól mindaddig, amíg ugyanezeknek az erőknek a működését laboratóriumi kísérletekben nem mutattuk ki. Amíg tudományunk nem kísérleteken alapul, semmiféle új erő felismerésére nem vezethet .

Világos, hogy a fenti módon szerzett tapasztalatok útján annyit tudhatunk meg az érzékelhető „jelzések” jelentéséről, amennyit utólag kísérleti úton igazolhatunk: vagyis mindazt, ami elképzeléseinkből pozitív és reális.

Művészet és tudomány Kepes György: A világ új képe, 11-17. oldal

wDe mind az általános, mind a különös következtetések szavak helyett érzéki benyomások által is kifejezhetők. Ennek igazolására elég a műalkotások hatására hivatkoznom. Egy istenszobor semmilyen határozott eszmét nem idézhetne fel bennem, ha nem tudnám, hogy az a forma és az a kifejezés, melyet arca tükröz, általában vagy éppen mindig bizonyos határozott jelentéssel bír. És — az érzékelés területén maradva — ha tudom, hogy a szemmozgatás milyen, általam már a gyakorlat folytán beidegzett módja szükséges ahhoz, hogy egy tíz méter távolságra és ugyanennyire jobbra fekvő pont kerüljön közvetlenül látókörömbe, ezt már általános érvényűnek tekinthetem minden olyan esetre, amikor egy hasonló távolságban levő pontra irányítottam vagy fogom irányítani a tekintetem. Ez a tudás szavakban nem fejezhető ki, de minden korábbi tapasztalat összegezésének tekinthető. Bármikor egy szillogizmus felső premisszájaként kezelhetem, valahányszor hasonló helyzetű pontot szemlélek, és érzem, hogy ezt oly módon teszem, amint az a felső premisszában foglaltatik. Annak a tudata, hogy mit cselekszem, képezi az alsó premisszát, míg a konklúziónak az felel meg, hogy a keresett tárgyat a szóban forgó ponton találhatom meg.

H. von Helmholtz: The Recent Progress of the Theory of Vision.

Popular Lectures on Scientific Subjects

75

Művészet és tudomány Kepes György: A világ új képe, 11-17. oldal

76

Egyes elmék sikeresen tudnak foglalkozni olyan elvont men�nyiségekkel is, melyek a szem számára csak szimbólumokként, az értelem számára pedig kizárólag matematikusok által felfogható formában jelentkeznek. Mások szívesebben követik a papírra rajzolt geometriai formákat, vagy képzeletükben üres térben építik fel őket . Ismét mások nem nyugodhatnak addig, míg minden fizikai energiájukat bele nem adják abba a jelenségbe, amit felidéznek. Kikutatják, hogy milyen sebességgel száguldanak a bolygók az űrben, és ez kellemes érzéssel tölti el őket . Kiszámítják, hogy mekkora erővel vonzzák egymást az égitestek, és ettől még saját izmaik is megfeszülnek. Az ilyen emberek számára a gyorsulás, energia és tömeg nem egyszerűen a tudományos kutatás eredményeit jelző absztrakt kifejezések. Számukra ezek súlyos jelentőségű szavak, melyek — akárcsak a gyermekkori emlékek — lelkük mélyére hatolnak.

Ezekre a különböző típusokra tekintettel a tudományos igazságokat különböző módokon kellene demonstrálni, s egyaránt tudományos jellegűnek kellene elismerni a határozott formájú, színpompás testi ábrázolást és a testetlen, sápadt, szimbolikus kifejezést .

James Clerk Maxwell: Presidential address on Mathematics and Physics at the Liverpool Meeting of the British Association

Mert többször is előfordult, hogy a logika e zsarnoki tudósának a művészet vonatkozásában valamiféle hiányérzete, kétsége támadt, mintha valamilyen kötelességet mulasztott volna. Lehetséges-e — kérdezhette ilyenkor önmagától —, hogy amit én nem értek, az azért még nem érthetetlen ? Létezhet-e a tudománynak olyan birodalma, melyből a logika tudósát kizárták?

Lehetséges-e, hogy a művészet kölcsönhatásban áll a tudománnyal, s annak éppenséggel szükségszerű kiegészítője?

F. Nietzsche: A tragédia eredete

Művészet és tudomány Kepes György: A világ új képe, 11-17. oldal

A megfigyelés, beszéd és írás sajátos tudományos szimbólumainak és módszereinek feltalálása a közlésnek olyan eszközeit biztosítja számunkra, melyeknek a gyakorlati jelentősége roppant nagy. Mégis csupán egyike az emberiség által használható módszereknek. Tragédia, hogy viszonyát a többi lehetséges módszerhez nem ismertük fel. Egyes tudósok ezért azt a téves felfogást tették magukévá, hogy saját megfigyelési és közlési módjaik az egyedül helyesek. Ez ugyanaz a tévedés, melynek elkerülését maga a tudomány tanította a tizenhetedik században. Megfigyeléseket mások számára a tudományos szimbolizmus útján is leírhatunk. Éppen ezt teszi a szimbolizmus minden neme. A festő megfigyelései közlésére sajátos módszereket használ. Eredeti festők új módszereket, új művészeti formákat találnak fel. Ezek szó szerint tágítják nemcsak magának a festőnek, hanem a képek szemlélőinek látását is. A művészek bizonyos szimbólumok segítségével a tér új aspektusait fedezték fel, akárcsak a természettudósok, másfajta szimbólumok útján.

J. Z. Young: Kétség és bizonyosság a tudományban

77

Művészet és tudomány Kepes György: A világ új képe, 11-17. oldal

A világ számára a legfontosabb kérdés bizonyára a gyakorlati tudomány és az esztétikai szemlélet összebékítésének lehetősége és módszere. Az előbbi hiányában az ember játékává és áldozatává válnék azoknak a természeti erőknek, melyeket nem tud befolyásolni és hasznosítani. Az utóbbi nélkül az emberek olyan „gazdálkodó szőrnyekké” válnának, melyek szüntelen kemény alkudozást folytatnának a természettel és egymással, s ha szabad idejüket nem a merő unalom töltené ki, azt csupán hivalkodó magamutogatásra vagy különcködő szórakozásra lennének képesek felhasználni.

John Dewey: Reconstruction in Philosophy

78

A művészet az egyetlen eszköz, mely képes a századok távolságában és a nyelvek különbözőségében élő emberiséget egyesíteni. E hitben valljuk, hogy az építészetnek, melytől oly sokan követelik, hogy az ésszerű funkcionalizmus szolgálólánya legyen, nem tudományként, hanem művészetként kell fellépnie. Csakugyan — ahogy Mies van der Rohe mondja — az építészet a szellem küzdőtere kell legyen azáltal, hogy átalakítja és megváltja a tudományt, és felépíti a megértésnek azt a hídját, mely egyedül alkalmas arra, hogy újra láthassuk és létrehozhassuk a szépet .

Sajnos nem tagadhatjuk, hogy ma a művészekre és építészekre egyre nehezebb feladat hárul abban a társadalomban, mely értetlenül áll szemben küldetésükkel.

Pietro Belluschi Science and the Modern Architecture

Művészet és tudomány Kepes György: A világ új képe, 11-17. oldal

Kezd nyilvánvalóvá válni, hogy a tárgyak mérhető aspektusai önmagukban nem fejezhetik ki mindazt, amiben a tudós, mint olyan érdekelt, és hogy egy, a metrikustól eltérő összefüggésekkel foglalkozó matematikai elmélet kifejlesztése nagy segítséget nyújthat a tudományos kutatásnak, amikor az a szervetlen természet bonyolultabb, vagy a szerves természet bármelyik problémájával kerül szembe. A fizika legkésőbb kifejlődött résztudományaiban, így a hullámmechanikában vagy a biológiai problémák esetében (beleértve a civilizáció megoldatlan problémáit is) az egészt és részeit egyaránt folyamatosan figyelembe kell venni. A mérőléc többé már nem varázsvessző, amely képes a fizika összes problémáját egymagában megoldani, és a laboratórium falain kívül az »egyedül magunk« gondolat is — mely például az erőteljes nacionalizmust jellemzi — a gyakorlatban használhatatlanná vált . A laboratórium kapuján belül és kívül egyaránt olyan problémákkal találkozik az ember, melyeknek megoldása »ellenpontos« gondolkodást, vagy — másképp kifejezve — olyan szellemi tevékenységet igényel, melyet rendszerint a művészek végeznek; olyan emberek, akik végtelenül sok figyelmet tudnak szentelni a részleteknek, anélkül hogy az egészet szem elől tévesztenék.

William H. George: The Scientist in Action. London, 1936)

79

80

Jáger Tímea, MA I. Makro-Mikro Aspergillus Niger - Fekete Penész

81

Jáger Tímea, MA I. Makro-Mikro Aspergillus Niger - Fekete Penész

82

Jáger Tímea, MA I. Makro-Mikro Aspergillus Niger - Fekete Penész

83

Jáger Tímea, MA I. Makro-Mikro Aspergillus Niger - Fekete Penész

84

Jáger Tímea, MA I. Makro-Mikro Aspergillus Niger - Fekete Penész

85

Jáger Tímea, MA I. Makro-Mikro Aspergillus Niger - Fekete Penész

86

Jáger Tímea, MA I. Makro-Mikro Aspergillus Niger - Fekete Penész

87

Jáger Tímea, MA I. Makro-Mikro Aspergillus Niger - Fekete Penész

88

Jáger Tímea, MA I. Makro-Mikro Aspergillus Niger - Fekete Penész

89

Jáger Tímea, MA I. Makro-Mikro Aspergillus Niger - Fekete Penész

MOME | Tervezőgrafika Tanszék | 2014

VIZUÁLIS KUTATÁS METODIKAI ELEMZÉSEK A POST-DIGITÁLIS KORBAN

print dokumentáció: Balla Dóra Borítókép: Jáger Tímea, MA I. Makro-Mikro, Aspergillus Niger - Fekete Penész Forrás: Kepes György: A világ új képe a művészetben és a tudományban.

(The New Landscape in Art and Science.) Fordította Széphelyi F. György. Budapest: Corvina, 1979

A kiadvány a MOME „Kiemelt Felsőoktatási Intézmény” címéhez kapcsolódóan valósult meg.

Emberi Erőforrások Minisztériuma