Fontos iratok kerültek vissza az egyház tulajdonába (Somogyi Botond

Értékes levéltári iratokat kapott vissza nemrég az Erdélyi Református Egyházkerület, amelyeket sajtótájékoztató keretében mutattak be az érdeklődőknek. Ennek kapcsán beszélgettünk Ősz Sándor Előd lelkipásztorral, egyházkerületi levéltárossal a kolozsvári Farkas utcai templom kerengőjében kialakított református levéltár székhelyén.

Fontos iratok kerültek vissza az egyház tulajdonába Beszélgetés Ősz Sándor Előd levéltárossal

–Hogyan kerültek a történelmi egyházak egyes iratai Bukarestbe? –A Román Nemzeti Történelmi Múzeumot 1970-ben hozták létre Bukarestben, amelyet fel kellett tölteni anyaggal. Ezt úgy érték el, hogy a fővárosba szállították a megyei múzeumok és a városi gyűjtemények legértékesebb és legfontosabb műtárgyait. Később felszólították a gyülekezeteket, az egyházi könyvtárakat is, hogy szolgáltassanak be műtárgyakat. –Egy negyvenéves történet végére került pont. Miként sikerült viszszaszerezni az iratokat? –2000-ben született meg a törvény, amellyel megnyílt a lehetőség az iratok visszaszolgáltatására. Az egyházkerület az elmúlt években többször indította el az eljárást, de ez mindig elakadt valahol. Tavaly újra elindultunk, és idén meglett a több hónapos levelezés, tárgyalás után az eredménye.

Ősz Sándor Előd a pápai brévével

ontos iratok kerültek vissza az egyház tulajdonába

–A sajtótájékoztatóra román újságírókat is meghívtak, miért? – E zt egyrészt azért tartottuk fontosnak, hogy bemutassuk: a magyar történelmi egyházak is óriási kulturális örökséggel bírnak. Számunkra ez egyértelmű, de a román közvélemény előtt nem. Másik célunk az volt, hogy reagáljunk az új levéltári törvény parlamenti vitája során kialakult hisztériakeltésre. A sajtóban is negatív kampány indult ellenünk, román történészek attól sem riadtak vissza, hogy a kisebbségi történelmi egyházakat okkult csoportosulásnak nevezzék. Elhangzott, hogy amennyiben viszszakapnánk a levéltári anyagokat, senki nem férhet majd hozzájuk, nem kutathatja azokat. Az iratok bemutatásával szerettük volna jelezni, hogy a visszaszolgáltatást követően azonnal hozzáférhetőkké váltak. Az iratokat nem azért kérjük vissza, hogy valakik elől elrejtsük, hanem azért, hogy visszakerüljenek abba a közegbe, ahonnan kiszakították. Nem levéltárakat, hanem dokumentumokat államosítottak. Az értelmezési közegükből szakították ki őket. –A Román Nemzeti Történelmi Múzeum jelenlegi vezetésével könynyen ment a tárgyalás. Megmarad ez a jó kapcsolat? –A múzeum főigazgatója, Ernest Oberlander Tarnoveanu a törvény adta lehetőségek között együttműködő, európai gondolkodású személy, akinek pozitív hozzáállása is kellett ahhoz, hogy az iratok visszakerüljenek az egyház tulajdonába. Erdélyi ember, aki ismeri a kultúrák együttélését, ismeri nyelvünket, történelmünket. A Román Nemzeti Történelmi Múzeum idén ünnepli a román–svájci diplomáciai kapcsolatok felvételének századik évfordulóját. Jövő év május 9-ig a múzeumi kiállítások ennek a jegyében zajlanak. Az igazgató felvetette annak lehetőségét is, hogy a református egyház történetét bemutató kiállítást rendezzünk, hiszen a legrégibb erdélyi–svájci kapcsolatok éppen egyházunkhoz kötődnek. Somog yi Botond főszerkesztő (Üzenet – Erdélyi Egyházkerület)

Az iratok:

1. 1518. június 21. Hieronymus de Ghinuctys kardinális, pápai kamarás, Ladislaus testvér, a magyar Domonkos-provincia perjele és Lucas Italicus testvér, a kolozsvári Domonkos-rendház perjele kérésére átírja X. Leó pápa brévéjét, amelyben a Domonkosrendnek ugyanazokat a jogokat adományozza, amelyeket a többi kolduló rend is élvez. 2. Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem 1587. december 28-án kiállított oklevele, amelyben százötven forintot adományoz a marosvásárhelyi református iskolának. 3. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1615. október 31-én kiállított oklevele, amelyben megerősíti Báthori Zsigmond 1587-es adományát a marosvásárhelyi református iskolának. 4. Apáczai Csere János 1659-ben II . Rákóczi György erdélyi fejedelemhez írott levele, amelyben anyagi segítséget kér a Kolozsvári Református Kollégium tanári karának bővítésére. 5. Halicsi Mihály karánsebesi származású román református értelmiségi könyveinek (négyszáztizennégy darab) és egyéb javainak jegyzéke, amelyeket 1674-ben végrendeletileg a Szászvárosi Református Kollégiumra hagyott. 6. I . Apafi Miháy erdélyi fejedelem 1675-ben átírja és megerősíti azt az adásvételi szerződést, amelyet Sorbán Komfucz kopacseli nemes és Székely László fejedelmi postamester kötött egy szevesztrényi (Fogarasföld) malomhelyről.