A református kultúra ünnepe

BALOGH-ZILA TEODÓRA

Fáklyás felvonulás, térzene, matinékoncertek, áhítatok és kórustalálkozó. A régizenétől a jazzig számos műfaj megtalálható a Református Zenei Fesztivál zenei palettáján. A május utolsó hétvégéjén, Budapest szívében szerveződő többnapos eseményről Bódiss Tamás egyházzenei vezetőt kérdeztük.

Miért fontos, hogy a templomfalakon kívül is megjelenjen a református kultúra?

Mert a kultúránk olyan gazdag, hogy nem fér be csak a templomokba. Egyházunkban is egyre sokrétűbben fejeződik ki ez, hiszen egyre több a református művészeti iskola. Más szemszögből nézve pedig azért is fontos, hogy megmutassuk magunkat egy belvárosi fesztivál keretén belül, mert így az is találkozhat az értékeinkkel, aki nem jön be a templomba, ez aztán segítheti lelki életének alakulását, fejlődését, Isten felé fordulását. Ezért fontos például a fesztivál látványos és jól hallható eleme, a Ráday utcán végigvonuló menet, amely énekeskönyvi énekeket énekel. Ezt a hagyományt ebben az évben is felelevenítjük, ugyanakkor új utakat, új helyszíneket is bekapcsolunk, mint például az Orczy-park vagy a Nagyvárad téri református templom.

Mitől lesz a kultúra vagy a zene református?

Ez a zenei fesztivál azért református, mert mi csináljuk és hozzánk kötődik. Abból az értékrendből, hitvallásból táplálkozik, amelyben mi, magyar reformátusok élünk. Ebbe beletartozik a templomi istendicséret, de belefér az is, sőt, összhangban van az értékeinkkel, hogy parkokban, belső udvarokban zenélünk különböző műfajokban.

A rendezvény koncertjei, gyermekműsorai mellett fontos programpont az az új református énekeskönyv köré épülő konferencia, amelyet május 28-án, szombaton délelőtt szerveznek a Nagyvárad téri református templomban. A kötet már múlt év őszén megjelent. Miért látták mégis szükségét ennek a konferenciának?

Sokakhoz eljutott már az új énekeskönyv, de még nem mindenki ismeri. Ugyanakkor számos kérdés is felmerült a kiadás óta. Leginkább az foglalkoztatja a kötet aktív használóit, hogyan lehet kísérni azokat az énekeket, amelyek nincsenek benne a régi énekeskönyvünkben és az ahhoz tartozó korálkönyvben. Az új kötetben ugyanis 210 új éneket, köztük 120 új dallamot találunk. A most ezekhez formálódó kíséretgyűjteményt a régebben bevett korálkönyv kifejezés helyett kántorkönyvnek szeretnénk nevezni. A szerkesztést Szabó Balázs zenetörténész, székesfehérvári orgonista-kántor fogja össze. Ő lesz egyik vendégünk a szombat délelőtti konferencián, ahol jó néhány kíséretet bemutat. Az énekeket azonban nemcsak kísérni kell, hanem valamit eléjük is szoktunk játszani, ezeket intonációnak vagy prelúdiumnak nevezzük. Szükség van továbbá orgonára írt olyan darabokra is, amelyekben feltűnik egy-egy ének dallama. Ezt a műfajt jól ismerjük Bachtól. A kántorkönyvben kíséretek és előjátékok mellett ilyen új dallamfeldolgozások megjelentetését is tervezzük.

Arra számítanak, hogy a kántorkönyv még jobban segíti majd az énekeskönyv terjedését?

Mindenképpen. A tavaly ősszel megjelent énekeskönyvet óriási érdeklődés övezi, már 60 ezer példány talált gazdára belőle. A kiadó folyamatosan szervezi a gyártást és eladást, hogy újabb helyekre jusson el a kötet. Számos gyülekezet kezdte el adventkor, újévkor használni az énekeskönyvet, vannak azonban, akik húsvétkor vezették be a használatát. Lesznek, akik ezután veszik kézbe, de az biztos, hogy a kántorkönyv sokat lendít majd az ügyön. Ezért is van szükség erre a találkozóra, ahogyan magára a zenei fesztiválra is. Hagyományos és új zenei kincsünk így minél többekhez eljuthat.

 FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ

A Református Zenei Fesztivált május 27. és 29. között rendezik Budapesten. A református tanárok és diákok felvonulásával induló esemény főbb helyszínei a Kálvin tér, a Bakáts tér, az Orczy-kert és a Nagyvárad téri református templom. Részletes program az rzf.reformatus.hu oldalon érhető el.

A szerző a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke