1 minute read

Nevek könyve

Mózes második könyvét a héber hagyomány szerint a könyv első szava alapján a Nevek könyvének hívják: „Név szerint ezek voltak Izráel fiai…” (2Móz 1,1) Ez a bevezető mondat köti össze az első és a második mózesi könyvet: József és Jákób történetei arról szólnak, miként kerültek Izráel fiai Egyiptomba, majd az ő haláluk után a lassanként néppé váló család gyarapodott és szaporodott. Az új korszakot jelző király, fáraó „nem ismerte Józsefet” (2Móz 1,8), ellenséget látott a népben, ezért rabszolgamunkával sanyargatta őket, valamint kegyetlen módon elrendelte, hogy a héber bábák a megszületett héber fiúkat öljék meg. Az istenfélő bábák nem engedelmeskedtek a parancsnak.

A könyv második fejezete Mózes születését beszéli el ebben az életveszélyes helyzetben. Három hónapig tartó rejtegetés után gyékénykosárban bocsátották a gyermeket a Nílusra, aki a fáraó leányának köszönheti életét és megmenekülését. Végül saját anyja szoptatta és nevelte, majd amikor „a gyermek nagyobb lett, elvitte a fáraó leányához, aki a fiává fogadta. Mózesnek nevezte el, mert ezt mondta: A vízből húztam ki” (2Móz 2,10). Mint látjuk, Mózes egész élete, megmenekülése az Úr gondviseléséből Isten népének megszabadulását készíti elő. A vízből kihúzott, a fáraó által elnevezett gyermek Isten történelemformáló akaratának eszköze lett.

Advertisement

Mózesnek Midján földjére kellett menekülnie, Midján papjának a lányát vette feleségül. A harmadik fejezetben találjuk, hogy amikor apósának a juhait legeltette, egy égő, de el nem égő csipkebokrot látott. Az Úr itt mutatkozik be az atyák, Ábrahám, Izsák és Jákób Isteneként, és Mózes itt kapja meg nagy küldetését. Ekkor érdeklődik, hogy mi a vele beszélő Úr neve (2Móz 3,13). Itt hallja a csodálatos kijelentést: „Isten ezt felelte Mózesnek: Vagyok, aki vagyok.” (2Móz 3,14)  PAP FERENC

A felnőtté válás határán rengeteg kapu nyílik ki a fiatalok előtt. Az önállósodás, a szülőktől való elszakadás mellett a hivatáskeresés kerül a fókuszba és vezet sokszor bizonytalansághoz, önmaguk megkérdőjelezéséhez. Mi a dolgom ebben az életben? Mire szán engem a Jóisten? A napokban Kéri Ákossal, a nagymarosi gyülekezet lelkipásztorával beszélgettem a fiatal lelkészlét sajátosságairól. A lelkipásztor a Károli Gáspár Református Egyetemen nemrégiben szerzett diploma után a belépésről az igazi lelkészi életbe, a gyülekezetért vállalt felelősségtudatról, illetve a magánélet fontosságáról számolt be.