FELELŐSSÉGET HORDOZUNK

Ez utóbbi Ferenc pápától származó idézet, az elsőt pedig Mózesnek mondja Isten az égő csipkebokornál. Mindkettő nagyon jó üzenet. Igazság szerint mindig levetett saruval, nem dübörgő bakancsban kellene járnunk ebben a világban, mert bárhova lépünk, az mind szent hely. Ferenc pápa üzenete kifejezetten aktuális, hiszen egész környezetpusztító, környezetterhelő létünk egyik nagy problémája éppen az, hogy nem halljuk meg a teremtmények hangját, nincs „fülünk a hallásra” (Mk 4,9), nem vesszük észre, milyen elképesztő fájdalmat és pusztulást okozunk a természetnek.

Ön a szerzője többek között egy nyolcadik osztályos biológiakönyvnek, amelyet először 1972-ben adtak ki. Azóta számos tankönyv és oktatási segédlet szerkesztésénél bábáskodott, jelenleg pedig a Református Tananyagfejlesztő Csoport munkáját segíti. Lehet-e a biológiakönyv hasábjain keresztül teremtésvédelemre nevelni a gyerekeket?

HEGEDŰS BENCE

Nem mindennap jut eszünkbe, hogy megszentelt földön járunk és az Isten teremtette világban élünk, mint ahogy nincs fülünk arra sem, hogy meghalljuk a teremtmények hangját, sokszor segélykiáltását. A Teremtés hetéről Victor András nyugalmazott főiskolai tanárral, a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület korábbi és tiszteletbeli elnökével, az Ökogyülekezeti Tanács tagjával beszélgettünk.

Tizenötödik éve ünneplik meg Magyarországon is szervezett formában a Teremtés hetét. Mi a tapasztalata, mennyire lett része a gyülekezeti életnek?

Adatot nem tudok mondani, mindenesetre beépült a gyülekezetek rendjébe és a közgondolkodásba is, hogy a Teremtés hetét megünnepeljük. Jó, hogy ezt a nemzetközi kezdeményezést másfél évtizede felkarolta a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa.

Miért kell egy kijelölt hét arra, hogy a teremtést ünnepeljük és a teremtésvédelemre fókuszáljunk?

Mert az ember ilyen. Szükségünk van jelzőkarókra, amelyek tájékoztatnak és eligazítanak, és amelyek eszünkbe juttatják, hogy egész évben figyelnünk kellett volna erre.

A Teremtés ünnepe minden évben egy mottó, egy kijelölt téma köré szerveződik. Idén a „Szent ez a hely, ahol állsz”, illetve a „Halld meg a teremtmények hangját!” lett a központi üzenet.

Az alsó tagozatos környezetismeret- és a felsős természettudomány-, de akár még a történelemtankönyvekben is esik szó környezetvédelemről, természetvédelemről. De olyan irgalmatlan mennyiségű anyag van a tankönyvekben, hogy a tanárok azt mondják, nincs időnk erről beszélgetni. Bátor tanár – igazán értelmes osztályban – persze megteheti, hogy az aznapi tananyagot otthoni tanulásra kiadva a Föld jövőjéről beszélget a tanulókkal. A tananyagfejlesztő csoporttal az 5–6. osztályos természettudomány tantárgy korszerűsítésén dolgozunk, hangsúlyozva a komplex látásmód fontosságát éppen a teremtésvédelem érdekében. Nagyon szuggesztív személyiségnek kell lennie a tanárnak, hogy a teremtésvédelem gondolata megfoganjon a gyerekekben, hiszen a pedagógus vagy a lelkipásztor hetente csak néhány órát van együtt velük; nehéz így felülírni a barátok és a család rossz attitűdjét.

Hogyan ünnepelhetjük otthon a Teremtés ünnepét?

Ez csak kreativitás kérdése. Például lemondunk valami környezetterhelő dologról: elhatározzuk, hogy minden héten lesz egy (vagy több) nap, amikor nem eszünk húst. De ültethetünk fát is. Ünneplés lehet az is, ha a család leül egy vén diófa vagy tölgyfa alá, és csendben, áhítatosan hallgatja a „teremtmények hangját”. Nem szólnak egy szót sem, csak csöndben jól érzik magukat abban a légkörben, amelyet egy 300 éves tölgyfa árnyékában meg lehet tapasztalni. 

FOTÓ: BAZÁNTH IVOLA

A TEREMTÉS ÜNNEPE

A nemzetközi kezdeményezést 2009-ben honosította meg a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa. A Teremtés hetét hazánkban minden évben a szeptember utolsó és október első vasárnapja közötti időszakban tartják, megünnepléséhez, az aktuális témák feldolgozásához segédanyagot is készítenek.

A szerző református lelkész, teológiai tanár a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán