Fényképezés a mindennapi fogászati praxisban

Dr. Kovács Tamás (Szerbia) FÉNYKÉPEZÉS A MINDENNAPI FOGÁSZATI PRAXISBAN

Kedves Olvasó, őszinte meggyőződésből írom ezt a cikket, hogy megpróbáljam inspirálni Önöket, mennyire fontos rendszeresen fényképezőgépet használni a rendelőben! Lassan 17 éve vagyok gyakorló „falusi” fogorvos egy 10000 lélekszám alatti kisvárosban, Délvidéken. Kezdetektől fogva használok képrögzítésre alkalmas eszközt a munkám során, 10 éve tükörreflexes gépet makroobjektívvel és vakuval. Természetesen az évek múlásával egyre magasabb szintre emelkedett mindez…

Igen, nem egyszerű bevezetni! Igényel, mint minden más, egy kicsit hosszabb tanulási folyamatot, de állítom, hogy ma már képtelen lennék dolgozni fotográfia nélkül! Nagyon megérte a befektetett pénzt, a tanulást, az időt és a kitartást!

Néhány ok, ami bizonyítja használatának előnyeit

1. Dokumentáció – minden irreverzibilis és invazív beavatkozást meg kellene örökíteni. Forenzikus jelentősége (esetleges perek során) is lehet ezeknek a fotóknak bármikor! Nehéz lenne azt állítani, hogy pl. 6 hónap után valaki tökéletesen emlékszik egy adott páciens esetére/elváltozására úgy, hogy közben – valószínűleg – több száz pácienst vizsgált meg!

2. Diagnosztika és kezelési terv felállítása (pl. DSD-digital smile design) Esztétikai alapelvekről oldalakat lehetne itt is írni, de ebben a témában dr. Csillag Mária nagy jelentőségű munkájára mindenki építhet. E téma kapcsán ajánlom még Mauro Fradeani Esthetic Checklist-jét, amelyet a következő linkről ingyenesen le lehet tölteni: https://www.quintessenz.de/downloads/fradeani1_en.pdf

3. Kommunikáció a) fogorvos-páciens, b) fogorvos-fogtechnikus. Minden egyes kép felér ezer szóval! Sokkal egyszerűbb felhívni a figyelmet, vagy megérteni/megértetni valamit képek segítségével. Ezért is döntöttem úgy, hogy ez a cikk kicsit olyan legyen, mint egy „képregény”, mert a mai, rohanó világunkban előfordulhat, ha optikailag és esztétikailag nem hívjuk fel valamire a figyelmet, könnyen elsiklik az érdeklődés a mondandónk felett. 4. Ön- és minőségkontroll - természetesen ehhez szükség van önkritikára, de állítom, hogy rengeteg dolgot tanultam a fotóim elemzése során. Sajnos a legfájóbb, de a legjobb tanulási mód, ha a saját hibáinkból okulva végezzük el a szükséges korrekciót! 5. Illusztrációk előadásokhoz vagy cikkekhez. 6. Marketing (weboldal és más közösségi média).

E cikk terjedelme nem teszi lehetővé, hogy részletesen írjak fényképészeti alapfogalmakról, mint pl. az expozíciós idő, a rekeszérték, az ISO stb., amelyek ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy fényképezőgépet használjunk. Ilyen témájú előadásaim és kurzusaim alatt kiderült, sokan azt hiszik, hogy sok százezer forint ráköltésével megoldhatják a fényképezéseik során jelentkező minőségbéli problémáikat, de NEM! Ezért mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy interneten a kezdő digitális fotózás alapjai, alapfogalmak témakörében részletesen tanulmányozzon át egy cikket/dokumentumot, pl. az alábbi link alatt találhatót: http://inter-studium.hu/kepzes_pdf/foto/Jegyzet_1_ alapismeret.pdf

Azt is személyes tapasztalatból ajánlom, hogy a fényképezőgép használati utasításának áttanulmányozása (conditio sine qua non) elengedhetetlen feltétel, mert tudnunk kell, hogy mit és hogyan állítsunk be! E nélkül nem fog menni!

Természetesen nem állítom azt, hogy bármilyen telefonnal, kis kompakt géppel, bridge- vagy intraorális camera-val kitűnőt és állandó minőségűt lehet alkotni, de sokszor még ezek használata is többet ér, mintha semmit sem használnánk képalkotásra a rendelőben (1. ábra)!

Induláskor szükségünk lesz egy digitális tükörreflexes (d-SLR) fényképezőgéptestre. Én személy szerint Nikon felhasználó vagyok, de állítom, hogy bármely más ismert

1. ábra

gyártó (pl. Canon) termékeivel is ugyanolyan jót lehet alkotni. A cikkben szereplő fényképezőgépek 5 és 10 éves technikát képviselnek, ezzel is bizonyítva, hogy az út a minőségi képalkotáshoz nem a legdrágább és legújabb megvásárlásán múlik. Teljesen felesleges ún. full-frame (FX-teljes) formátumú gépre költeni. Sőt, a DX formátumúak a dentális fotográfiában előnyt élveznek a kb. 1,5-szeres gyújtótávolság-szorzójuk miatt!

Egy minőségi makroobjektív megvásárlása elengedhetetlen! Az első legyen mindenképp 100/105 mm-es, amit utólag érdemes egy 60-as gyújtótávolságúval is kiegészíteni. Az előző jobban funkcionál intraorális fotózásnál, míg a kisebbik szebb képeket ad portré készítésekor, illetve a mosoly fotózása során. Ismert és jó minőségű márkák: Nikkor, Canon, Sigma, Tamron, Tokina.

A vakun sem érdemes spórolni! Itt elsősorban azzal kell tisztában lenni, hogy egy körvaku sokkal univerzálisabb és könnyebben használható, de magas színvonalú fotókhoz mindenképp laterálvakukban vagy softboxokban kell gondolkodnunk. A globalizációnak köszönve már az olcsóbb árkategóriákban is megfelelő termékek kaphatók (Visico, Mei-

2. ábra

ke, Yongnuo), bár a nagynevű gyártók azért továbbra is viszik a prímet. A LED körfényekért semmiképp se adjunk egy vasat se! Nem elég erősek a megfelelő mélységélesség eléréséhez.

A rendelőmben a portréfotózáshoz a reggelizősarkot alakítjuk át 1-2 perc leforgása alatt „fotóstúdióvá”. A háttér matt szürke festett fal (nem kell drága profi hátterekre költeni!), míg a softboxos megvilágítás sem került többe 80000 forintnál. Ezt azonban lehet későbbre is hagyni, mert sok minden más, kis segédeszközre is szükségünk lesz ahhoz, hogy szép fotókat készíthessünk (2. ábra)!

A 3. ábrán taglalnám az intraorális fotózáshoz használható vakuk előnyeit és hátrányait.

Az állandó minőség elérése érdekében mindig ugyanolyan beállításokkal kell dolgoznunk, konstans fényviszonyok mellett és ugyanolyan távolságról. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a záridőt (160-250) és a rekeszértéket (potré 1114, intraorális 22-36) állítjuk be kézzel a fényképezőgépen, hanem e mellett a vakuk erősségét és pozícióját is, valamint az objektívek leképezési arányát is mindig manuálisan (4. ábra) állítjuk be! Csakis így tudjuk elérni, hogy a fotók magas minősége mindig reprodukálható legyen.

4. ábra

5. ábra

Az intraorális fotózáshoz használatos elengedhetetlen kiegészítőket az 5. ábrán mutatom be, amelyen az általam legtöbbször használtakat be is jelöltem. Sajnos ideális szájterpesz, kontraszter és tükör nincs, ezért ezekből mindenképpen venni kell néhány különböző alakút és nagyságút. Ezek után áttérnék az általam évek óta használt és öszszeállított fogászati fotósorozat bemutatására, amely elkészítése nem igényel többet 10 percnél. Nagyon fontos, hogy legyen egy protokoll, amit állandóan követünk, minden páciensünk esetében. Így elkerülhetjük azt, hogy egy szépen sikerült esetünknél épp hiányzik a kiindulási fotónk, vagy pl. egy repedt fog során a páciensnek felajánlott overlay/korona elkészítése helyett ő megáll a tömés fázisában, de megfeledkezik arról, hogy milyen végleges kezelési tervet ajánlottunk fel neki és miért, miközben ráharapási érzékenység miatt reklamál… Minden képen látható lesz maga a fotó(k), továbbá a használt aparatúra és a beállítások. Ez nem azt jelenti, hogy

6. ábra

7. ábra

csak ez működik, de ez kiszámítható, és 99%-ban helyesen exponált képeket eredményez, könnyen elsajátítható, állandó sorrendű stb.

Az általam fotózáshoz használt 2 gép összeállítása a 6. ábrán látható. Minden portré 2 ajaktartási pozícióban (elengedett és széles mosoly) készül szemből, teljes és 2/3-os profilból, külső, szórt fényforrással (7. ábra). A 8. ábra rengeteget segít abban, hogy az alsó frontfogakat analizálhassuk, és tervezhessük az arc különböző síkjaihoz és struktúráihoz képest, valamint hogy teljes öszszeharapáskor kitér-e az alsó állkapocs valamilyen kényszerpozícióba.

A mosolyt ugyanazon 2 pozícióban és szögekből fotózom, mint a portrékat, de közelebbről és bouncerekkel (9. ábra).

8. ábra

9. ábra

Továbbá 12 óra irányából, amelyben szépen analizálhatók a felső frontfogak orovestibuláris pozíciói és az alsó ajkakhoz való viszonyuk (10. ábra).

10. ábra

11. ábra

12. ábra

13. ábra

A színt 3 különböző fényforrás segítségével fotózom, ugyanis a fogak és a fogpótlások is teljesen másként viselkednek különböző színhőmérsékletű és szórtságú fény esetében (12–14. ábrák).

14. ábra

15. ábra

Mivel a szájüreg elsősorban rágóapparátus, ezért a funkciós mozgásokat is regisztrálni kell. Mindezt több szögből is, ugyanis csak szemből sok információ elveszhet (15–16. ábrák).

16. ábra

17. ábra

Az alsó és felső frontfogak azonban esztétikai szempontból is kifejezetten jelentősek, ezért ezeket különböző fényforrások és beállítások mellett is lefotózom (17–18. ábrák). Az okkluzális és kvadráns fotók a mélyebb képletekbe engednek betekintést. Itt csakis körvaku használatát ajánlom langyosra melegített tükrökből, páramentesen fotózva (19–20. ábrák).

18. ábra

19. ábra

20. ábra

Természetesen azt is tudnunk kell, hogy szükségünk van megfelelő asszisztenciára is a fotók készítése során, és a mi feladatunk betanítani őket. Ezennel szeretnék köszönetet mondani Kovács Anitának és Csuka Szantennek a cikkben szereplő és a naponként

készülő fotókhoz nyújtott segítségükért. Remélem, sikerült felébreszteni e cikk olvasóiban a vágyat, hogy belekezdjen ebbe az „avantúrába” (kalandba), azoknak, akikkel pedig régóta „egy hajóban evezünk” – sikerült néhány új ötletet adni!