Debreceni Borozó 2015 ősz

Debreceni

BOROZÓ Mátra, Eger, Bükk, Tokaj és Érmellék ingyenes gasztronómiai és bormagazinja 2015. õsz

Teszt

TERROIR TÖRTÉNET: BORÁSZPORTRÉ: KITEKINTÕ/GENERÁCIÓK:

OFFTOPIC:

TARTALOM:

4. oldal Köszöntõ 5. oldal

KÖSZÖNTÕ

Kovács Pál lapkiadó !

4 Debreceni BOROZÓ

Fotók: Németi Attila Viktor

Tudják, az ember sok mindent betervez magának, aztán ilyen- olyan okok miatt halogatja, halogatja. Így voltunk mi is ezzel, hiszen van annak már legalább három éve, hogy beterveztünk egy lendvai kirándulást, hogy bemutassuk az ottani magyar borászok helyzetét. Végre most elmentünk és csodát láttunk. Kezdjük azzal, hogy a Murán túli vidék zömmel magyarlakta terület. Szlovéniának ebben a részében mintegy 60-70 százalékos a magyarok aránya, minden útbaigazító, tájékoztató kétnyelvû, szlovén és magyar. Akár hiszik, akár nem, ott mindenki tud magyarul - ízesen, gyönyörûséges tájszólással beszélnek, és a szlovének is megszólalnak magyarul, ha már másképp nem megy. Lendva-hegy pedig olyan, mintha egy óriás tenyere lenne és minden ujján az ujjközökben, szép csíkokban szõlõsorok erednek le a völgynek. Bizony, nem könnyû itt a szõlõ mûvelése, meg kell dolgozni vele, néha szinte négykézláb haladva felfelé a dombon. Rendezett, szép tiszta porták, kerítés csak jelképes, mint a sógoroknál, az emberek kedvesek, a borok szépek és finomak. Egy szó, mint száz, aki még nem járt Lendvahegyen, írja fel a kötelezõen meglátogatandó helyek listájára, mert mi is úgy búcsúztunk el, hogy ide vissza kell jönni! De ez a lapszámunk még egy másik nagy élménnyel is szolgál, mert folytattuk a terroir-történet sorozatunkat, ezúttal az Egri Borvidék nagy, vagy inkább premier cru dûlõjét vettük szemre, a Nagy-Eged dûlõt, amely a Nagy-Eged hegy felsõ része. Az itt mûvelt szõlõbõl készülnek Egerben a legnagyobb borok, amelyek már nemzetközi szinten is vetekedni fognak a komoly francia, spanyol és más borokkal. A tesztelt italok egyértelmûen meggyõztek minket minderrõl. Azt gondoljuk, hogy az itteni tulajdonosoknak érdemes lenne elgondolkodnuk egy Nagy-Eged super brand név létrehozásában, amellyel soha nem látott magasságokba érhetnének el a boraik. Ebben a számban háromféle teszttel is jelentkezünk, néhány komoly meglepetéssel és néhány megszokott rovattal, de a lendvai anyag sokszínûsége miatt, amit semmiképpen nem szerettünk volna kihagyni, néhány rovat most kimarad. Ígérjük, hogy nem szûnnek meg, csak egy kicsit szellõsebben jelentkeznek. Finisébe jutott a negyedik Debreceni Bormustra szervezése is, megvannak a TOP-20 résztvevõi és a vendégek is, aki ebben az évben pezsgõvel fogják kínálni a Déri Múzeumba ellátogató kedves vendégeinket. Addig is olvassák a lapunkat!

Nagy-Eged-hegy: Dûlõ jó kezekben A Nagy-Eged-hegy az Egri borvidék legszebb borainak ad otthont. Napjainkra a borvidék szimbóluma lett, mégis kevesen tudják titkát, ismerik történetét. Ezért kértük meg az ott gazdálkodó és a terület históriájával foglalkozó borászokat, hogy a Debreceni Borozó Magazin szerkesztõivel kerekasztalt alkotva, üljünk le és az onnan származó borok kóstolása közepette beszélgessünk kicsit magáról a terroirról. Így gyûltünk össze szeptember utolsó napján a St. Andrea Borászat kóstolótermében...

T E R R O I R T Ö RT É N E T A beszélgetést lejegyezte és összerendezte: Darin Sándor

Kezdjük a beszélgetésünket azzal, hogy hol tart az idei szüret a NagyEged-hegyen? Adamovich Károly - Gróf Buttler Borászat: Fehérszõlõink közül a Viogniert már leszüreteltük. Mustfokot tekintve nagyon komoly beltartalommal rendelkezik, ami kedvezõ a fahordós erjesztésnek. Vörösök tekintetében Pinot Noir, Merlot, Syrah, Kadarka, Cabernet Sauvignon és Cabernet Franc vannak a mi általunk mûvelt területen, amik közül a Pinot Noir szüretével végeztünk eddig, és holnap kezdjük meg a Merlot leszüretelését. Dr. Lõrincz György - St. Andrea Szõlõbirtok és Pincészet: Nálunk a fehérszõlõk közül Furmint és Chardonnay található. Ezeket idén is dolgozzuk fel, mert nagyon kevés lett a szõlõ, köszönhetõen a fácánoknak, vaddisznóknak. Nagyjából egy hordó borunk lesz így ebbõl a termésbõl. Tapasztalatom az, hogy a területen a fehérszõlõk egy hûvösebb évjáratban jobban teljesítenek. Készen vagyunk a Pinot Noir szüretével, ami nagyon szép beltartalommal bír, igazi Grand Cru potenciál van benne. Kovács Mónika - Kovács Nimród Winery: A mi területünk három részbõl áll, legfelül a Kékfrankos, középen a Syrah és legalul a Furmint található. Ezek jelenleg a termõ ültetvényeink. Két éve lett telepítve a területre Merlot, Pinot Noir és Cabernet Franc, ezek még nem fordultak termõre. Mi még nem kezdtünk hozzá a szürethez a területen, de már most látszik, hogy a Furmintnál szépen beindult az aszúsodás, amit szeretnénk kihasználni majd a borkészítés során. Sokan nem jól értelmezik ezt a termõhelyet, szerintem tegyük tisztába a Nagy-Eged-hegy, mint dûlõnek a fogalmát. Hány részbõl áll ez a termõhely? Csutorás Ferenc - Almagyar-Érseki Szõlõbirtok: A terület tagozódására legjobb, ha a borvidék irattári emlékeit hívjuk segítségül, amibõl megtudhatjuk a borvidék részeinek történelmi besorolását. Milyen ismereteink vannak errõl? Csutorás Ferenc - Almagyar-Érseki Szõlõbirtok: A Szilágyi Réka által végzett levéltári kutatások szerint - ami az Egri Bikavér története köré csoportosul - az Eged-hegyen három katasztrális osztályba sorolták a dûlõket. Voltak kimagaslóan jó területei éppúgy, mint kevésbé jók. Ezt úgy lehet a legjobban szemléltetni, hogy 1533-ban 2995 katasztrális hold szõlõültetvény volt Egerben, ebbõl 2139 katasztrális hold (1 kh = 0,5755 ha - szerk.) minõsítését ismertetik, amibõl a 942 katasztrális hold elsõ osztályú, míg 758 katasztrális hold a másod osztályú terület. Az elsõ osztályú területek 14,36%-a, a másodosztályú területekbõl 2,3%, míg a harmadosztályú szõlõterületeknek pedig az egy negyede feküdt a Nagy-Eged oldalban. Ebbõl is látszik, hogy már abban az idõben a Nagy-Eged-hegy, vagy oldal volt - a Síkhegy mellett - az egyik legkiemelkedõbb termõhely. Ezek a minõségi besorolások osztják részekre a területet? Dr. Lõrincz György - St. Andrea Szõlõbirtok és Pincészet: Nagyon fontos, hogy a fogyasztó is tisztában legyen ennek a termõhelynek a különlegességével. Ha megnézzük a hegyet, akkor látható, 6 Debreceni BOROZÓ

hogy a középsõ-felsõ részek erõsen erodált talaja merõben eltér az alsó területek jóval vastagabb termõrétegû talajától. Érthetõ, hogy ezeken a területeken más és más karakterû borok fognak születni. Így van ez Burgundiában is, ahol akár egymástól öt-tíz méterre fekvõ dûlõk teljesen más besorolásba tartoznak adottságaik alapján. Mi a Hegyközségben is azt képviseltük az eredetvédelem megfogalmazása során, hogy ezeket az eltérõ adottságú részeket külön kell kezelni, hiszen más lesz a fogyasztott bor élménye is annak függvényében, hogy a hegy melyik részén termett szõlõ felhasználásával készült. Fontos, hogy ilyen finomságokra is figyeljen a borvidék. Most milyen hivatalos elnevezésekkel lehet megkülönböztetni az innen származó borokat? Dr. Lõrincz György - St. Andrea Szõlõbirtok és Pincészet: Sokáig egységesen "Nagy-Eged oldal"-ként szerepelt a köztudatban. A mostani nomenklatúrában "Nagy-Eged-hegy" a középsõ és felsõ rész dûlõelnevezése, míg az alsó részen "Nagy-Eged" néven lehet borokat készíteni. Biztos vagyok benne, hogy a fogyasztók egy ideig még össze fogják a neveket keverni, de a bor karaktere és az árazás irányt tud majd nekik mutatni. Történelmileg van példa erre a minõségbeli dûlõtagozódásra? Csutorás Ferenc - Almagyar-Érseki Szõlõbirtok: 1853-ban így jellemzik a területet: "...Az Eged-hegy három részre osztható. A Nagy-Eged egyenesen a város fölött található, déli-délnyugati oldala szõlõvel van beültetve. A Hosszú-Eged ettõl északkeletre fekszik, ennek déli oldala szintén szõlõvel van telepítve. A Nagy-Eged délnyugati tövénél emelkedik a Kis-Eged, aminek kedvezõ fekvésû részein szintén szõlõ található..." Ennyit írnak le az osztályba sorolásokról. Mindig is a Nagy-Egedi szõlõk adták a legjobb borokat, de az itt termelõ gazdáknak voltak a vastagabb termõrétegû részeken is szõlõik és sok esetben az Eged-hegyi bort javítóként használták a többi terméshez, mivel ezek sokkal koncentráltabb, gazdagabb borok voltak. Ez adta végeredményként a komoly, nagy egri bort.

Milyen ízvilág jellemzõ erre a termõhelyre? Dr. Lõrincz György - St. Andrea Szõlõbirtok és Pincészet: A feszesség, a meszes alapú, ásványos struktúra egyértelmûen beazonosítható a Nagy-Eged-hegyi borokban, ami vitathatatlanná teszi mindenki számára. Fel tudja ismerni a fogyasztó ezeket a borokat? Mikuska Péter - Gróf Buttler Borászat: Visszafelé fejtve könnyû rámondani, hogy ez a bor a Nagy-Eged-hegy termése, kóstolás alapján sokkal nehezebb beazonosítani. Nyilván jönnie kell egy asszociációnak, hogy ez feltehetõen ebbõl a terroirból származik, és a cél egyértelmûen az, hogy felismerhetõ, beazonosítható legyen a termõhely a borokban. Ezen dolgozunk mindanynyian, hogy ez egy közös összefogásból származó, borászatok fölött álló Nagy-Eged brand legyen. Kovács Mónika - Kovács Nimród Winery: Nyilván a fogyasztó számára elsõ sorban a bornak kell tetszenie és nekünk kell mellé tennünk, hogy ez egy Nagy-Eged-hegyi bor, így a késõbbiekben már tudatosan keresse ezt a brandet, mert tudja, hogy ez egy különleges minõséget takar. Adamovich Károly - Gróf Buttler Borászat: Ez azonban egy hosszú folyamat, hogy a fogyasztó a borcímke alapján tudatosan társítson a Nagy-Eged-hegyhez egy magas minõséget. Az elsõ szempontnak annak kell lennie, hogy a bor jó legyen, élményt adjon a fogyasztónak. Ahhoz, hogy ez számára a Nagy-Egedet jelentse, szerintem még kevés bort készítettünk. A terroir jelleg még nem hiszem, hogy évjáratról évjáratra egyértelmûen beazonosítható fogyasztói szemmel. Kellõen idõsek a szõlõtõkék az egyértelmûsíthetõ teroir bor készítéséhez?

Kovács Mónika - Kovács Nimród Winery: Szerintem még túl fiatalok ezek az ültetvények. Ahogy egyre idõsödnek a tõkék , úgy egyre hangsúlyosabb, karakteresebb ízvilágú termést adnak majd és ezáltal egyre szebbek, elegánsabbak lesznek a borok is. Mikuska Péter - Gróf Buttler Borászat: A dolognak a fókusza az, hogy a Nagy-Eged-hegynek - mint Premier Cru termõterületnek - kell magát a brandet megteremtenie. Természetesen mindig is lesz benne egy fajtabeli diverzitás, egy termõhelyen belüli fekvésbõl adódó diverzitás, ami már szinte parcellánként beazonosítható, de a konkrét célnak, hogy megmutassuk ennek a termõhelynek az exkluzivitását, nem szabad változnia. Milyen célt kell egy borásznak kitûznie egy ilyen termõhelynél? Szerdahelyi Péter - Kovács Nimród Winery: Az évjárat és a termõhely adottságaiból a borásznak a legtöbbet kell kihoznia, úgy, hogy közben a legtöbbet megtartsa az egyedi tulajdonságokból. A technológiai háttér, a borász ízlése, a pincészet filozófiája borászatról borászatra eltérõ lehet, de ha mindenki a legtöbb adottság megtartására törekszik, akkor borászattól függetlenül meg fog jelenni a terroir jelleg a borokban. Szét lehet választani egy borban a borászt és a termõhelyet? Adamovich Károly - Gróf Buttler Borászat: Mind a kettõ fontos, nem lehet õket különválasztani. A borásznak az a feladata, hogy egy jó bort elkészítsen az adott termõhelyrõl. A termõhelyi borásznak pedig az a feladata, hogy az adott termõhelybõl hozza ki a tudása szerinti legjobbat. Vannak olyan esetek, hogy a borász elképzelése a fontosabb és van olyan, hogy a termõhely mondja meg a borásznak, hogy milyen irányba kell mennie. Milyen árpozíciót töltenek be a Nagy-Eged-hegyi borok?

Debreceni BOROZÓ 7

Dr. Lõrincz György - St. Andrea Szõlõbirtok és Pincészet: Az árképzés mindig egy nagy vívódás a borász számára. A prémium borok többségét ötvened áron értékesítjük a külföldi csúcsborokhoz képest. Kérdés mindig az, hogy van-e piaca ezeknek a prémium termékeknek? Mi a Nagy-Egedhegyrõl származó borok döntõ többségét külföldön tudjuk értékesíteni. Sajnos nincs megfelelõ fizetõképes réteg idehaza, és közben komoly küzdelem külföldön árban érvényesíteni a magyar borok igazi értékét. A Jóisten majd gondoskodik arról, hogy ezek a borok idõvel a helyükre kerüljenek. Az egyértelmûen látszik, hogy most még nem ezek a borok fogják eltartani a birtokot. Van lehetõség a tökéletesség kivárására? Dr. Lõrincz György - St. Andrea Szõlõbirtok és Pincészet: Ezek a borok nem a mindennapi megélhetéshez kellenek. Mivel jelenleg még nincsenek a megfelelõ elfogadott árszínvonalon a nemzetközi piacon, de beltartalmukból adódóan komoly érlelhetõség rejlik bennük, ezért nem szabad olcsón elherdálni, hanem ki kell várni, amíg a legszebb arcukat mutatják és csak akkor piacra dobni õket. Így láthatóvá válik a Nagy-Eged-hegy fantasztikus karaktere. Meg tudjuk ezáltal mutatni, hogy Eger ekkora élményt is tud nyújtani. Hol tart ehhez a borvidéki összefogás? Dr. Lõrincz György - St. Andrea Szõlõbirtok és Pincészet: Nagyobb csapatot mindig nehéz egy borvidéken közös cél érdekében összehozni, de a Nagy-Eged-hegy képviseletében erre én jó esélyt látok. Ez rendkívül inspiratív lenne, nemcsak az ott gazdálkodó kollégák, de az egész borvidék szempontjából is. Toszkánában csináltak például egy Brunello konzorciumot, ami pontosan egy borra épült és ezt a márkát tudatosan ágyazták be a világ borkedvelõinek tudatába. Úgy érzem, hogy a Nagy-Eged-hegyi borok hasonlóan méltóak lennének erre a feladatra. A közel két órás beszélgetés során úgy érzem, sikerült a dûlõt, mint termõhelyet a helyére raknunk és megfogalmaznunk egyfajta építendõ brand létjogosultságát. Ehhez természetesen nagymértékben hozzájárult az a 15 bor is, amiket közben kóstoltunk, hiszen mindenkinek a poharába került a bizonyíték, hogy itt valami egyedi, elegáns és felbecsülhetetlen érték van az itt gazdálkodó borászok kezében - nagyon úgy éreztük, hogy ez a dûlõ igen jó kezekben van.

8 Debreceni BOROZÓ

NAGY-EGED HEGY kóstoló

A Nagy-Eged-hegy vitathatatlanul komoly tekintélyt parancsol a borkedvelõk körében. Ma már nincs olyan borissza idehaza, aki ne kapná fel a fejét, ha szóba kerül egy kóstoló alkalmával. Három pincészet mondhatja magát olyan szerencsésnek, hogy a területen gazdálkodhat: a Gróf Buttler Borászat, a Kovács Nimród Winery és a St. Andrea Szõlõbirtok. Azt kell, hogy mondjam, mi is nagyon szerencsések vagyunk, hogy ez a terület ilyen jó kezekben van, hiszen mind a hárman nagyon komolyan veszik azt az örökséget, amit ez a terület jelent az egri borvidék történelmében, amirõl a mostani kóstolónk is tanúbizonyságot adott. Kóstolók: Adamovich Károly - Gróf Buttler Szõlõbirtok Csorján Balázs - Debreceni Borozó Csutorás Ferenc - Almagyar-Érseki Szõlõbirtok Darin Sándor - borutazo.hu Kerekes Sándor - Debreceni Borozó Dr. Lõrincz György - St. Andrea Szõlõbirtok Mikuska Péter - Gróf Buttler Borászat Szerdahelyi Péter - Kovács Nimród Winery A kóstoló helyszínét a St. Andrea Szõlõbirtok biztosította. Köszönjük!

Debreceni BOROZÓ 9

N AG Y- E G E D H E G Y k ó s t o l ó Jegyzeteket és a gondolatokat Darin Sándor összesítette

St. Andrea Szõlõbirtok "Mária" 2014 (palackminta) 90 pont A Nagy-Eged-hegy dûlõ különleges fehérbora, mely közel 5050 % Furmint és Chardonnay házasítás. Három hete került ki a hordókból palackokba. Elegáns illat, finom fahordós jegyekkel. Ropogós, karakteres savak jellemzik. Ízében rendkívül ásványos szép gyümölcsökkel fûszerezve. Mind illatában, mind ízvilágában megbújik egy kis ánizsos vonulat. Rendkívül elegáns tétel. Jelenleg nincs forgalomban. St. Andrea Szõlõbirtok Mária Egri Grand Superior 2013 88 pont Hasonlóan 50-50 % Furmint és Chardonnay fajták házasításával készült bor. Valamivel élénkebbek a savai, mint az elõzõ tételnek. A borban szépen megjelennek a hordós érlelés jellegzetes aromái, mellette gyógynövények és citrusok díszítik a szájban a kortyot. Nagyon elegáns, nagyvilági fehérbor. Jelenleg nincs forgalomban. Gróf Buttler Borászat Viognier 2012 89 pont Október közepén volt a szüret. Illatában parfümös, picit likõrös hangulatot áraszt. Nagyon komplex aromáját szintén a likõrös-parfümös jegyek és a területre jellemzõ elegáns ásványosság adják. Igen karakteres, elegáns tétel. Jelenleg nincs forgalomban. St. Andrea Szõlõbirtok Mária Egri Grand Superior 2012 92 pont Szintén 50-50 % Furmint és Chardonnay házasítás. Nagyon kerek bor. A terroir jegyeket szépen átölelik az érett, érlelt, palackérett aromajegyek. Komplex illat és íz, szép savak, besimuló test jellemzi. Igazán ünnepi bor. Jelenleg nincs forgalomban. Kovács Nimród Winery Nagy Eged Furmint 2011 88 pont Nagyon szép bor. Kiválóan mutatja az "újvilági" stílust. A nagy hordós erjesztés, a finom seprõs érlelés, mind-mind komoly eleganciát adott a bornak. Illatában almás-körtés, ízében is rendkívül gyümölcsös, de ott bujkál benne az Eged-hegy meszes talajának eltéveszthetetlen karaktere. www.monarchiaborok.hu - 6950 Ft

St. Andrea Szõlõbirtok Nagy-Eged-hegy Egri Bikavér Superior 2013 93 pont Kifinomult, nagyon gazdag illat- és ízvilág. Erdei gyümölcsös, szeder, eper, némi áfonya érzõdik ki belõle. Szép savakkal rendelkezõ, érett, gyümölcsös tétel pici füstösséggel, sós-ásványos jegyekkel fûszerezve. Nagyon elegáns, koncentrált bor. Jelenleg nincs forgalomban. Gróf Buttler Borászat Egri Kadarka Superior 2012 89 pont Tizenkét hónapot érlelõdött 10 hektós hordókban. Nagyon karakteres intenzív illattal és ízvilággal találkozunk poharunkban. Érett cseresznye, konyakmeggy és enyhe szilvalekvár vehetõ észre. Nagyhordóra jellemzõ ízjegyek és a termõhely sajátos ásványvilága teszik kerekké. Jelenleg nincs forgalomban. Gróf Buttler Borászat Egri Bikavér Superior 2009 88 pont Rendkívül összetett tétel. Egyszerre ásványos és gyümölcsös. Illatában és ízében is fõleg fekete bogyós gyümölcsök és elegáns fûszerek keveréke köszön vissza a poharunkból. Komoly érlelési potenciállal rendelkezik. www.borbolt.hu - 5720 Ft Kovács Nimród Winery Grand Bleu 2011 92 pont A tétel a Nagy-Eged-hegy legtetejérõl szüretelt Kékfrankosból készült. Illatában földes, dohányos, fûszeres jegyek figyelhetõek meg. Ízében különlegesen gyümölcsös, fõleg cseresznye, szilva, meggy jelenik meg intenzíven. Egyértelmûen különleges alkalmak vörösbora. www.monarchiaborok.hu - 18900 Ft Kovács Nimród Winery NJK 2009 93 pont A pincészet zászlósbora, amely elõször ebben az évben készült kizárólag a Nagy-Eged-hegy termésébõl. A Syrah és a Kékfrankos fajták igazán szép és harmonikus házasítása. Illatában intenzíven fûszeres, picit füstös és likõrös. A korty nagyon gazdag gyümölcsös aromákban, fõleg meggy, szeder és a szilvalekvár dominál. Elegáns testû, komoly bor. www.monarchiaborok.hu - 12500 Ft Gróf Buttler Borászat Syrah Superior 2011 93 pont Francia-amerikai-magyar tölgyfából készült új hordókban 2,5 évig érlelt tétel! Már illatából érzõdik, hogy egy rendkívüli bor került a poharunkba. Gyümölcsös-fûszeres világa aromáiban is visszaköszön kiegészülve a különleges érlelés erényeivel. Telt, érett, elegáns tétel. www.borbolt.hu - 5720 Ft

Gróf Buttler Borászat Phantom 2011 92 pont Intenzív illatában meggy, fekete bogyósok, fûszerek és fekete csokoládé a meghatározóak. Ízében is rendkívül gazdag a gyümölcsös-fûszeres vonal, amibe szépen simul a termõhely ásványos karaktere. Most is fantasztikus, de türelmesebb borkedvelõk még hosszú ideig érlelhetik is. www.grofbuttler.hu - 18000 Ft

St. Andrea Szõlõbirtok Nagy-Eged-Hegy Egri Bikavér Superior 2011 95 pont Rendkívül gazdag – ásványos, fûszeres, gyümölcsös, picit sós – illat. Ízében fantasztikus harmónia és gazdagság uralja. Igazi nagy bor! Egyik kollégánk úgy jellemezte: "A tökéletes bor, megismételhetetlen élmény!" Nos, nehéz ezek után bármit is mondani róla, mert abban az öt szóban minden benne van! www.borbolt.hu - 23980 Ft St. Andrea Szõlõbirtok Nagy-Eged-Hegy Egri Bikavér Superior 2012 92 pont Az elõzõ gazdag bor kisöccse, jól örökített génekkel. Rendkívül gazdag, mély illat, melyben szépen harmonizálnak az ásványos és gyümölcsös jegyek. Ízében is rendkívül izgalmas és harmonikus. Hatalmas potenciállal és félelmetes erõvel rendelkezik. Jelenleg nincs forgalomban. Gróf Buttler Borászat Merlot 2012 91 pont A terroir és az évjárat különleges találkozásából született a természet eme csodás ajándéka. A tökéletesen szép, egészséges, érett szõlõ és az évjárat lehetõvé tette a késõi szüretet. Ez adott kihagyhatatlan alkalmat ennek a félédes bornak az elkészítésére. A bor egészét uralják a töppedt szõlõbõl származó illatok és aromák. Szép savainak köszönhetõen nagyon kerek ízhatást gyakorol az ízlelõbimbóinkra. www.grofbuttler.hu - 4800 Ft

Nehéz szavakat találni a kóstoló végén. Mindenki igyekszik a számára legkedvesebb tételekbõl még egy-két kortyot visszakóstolni. De melyiket ne kóstolnánk vissza szívesen?! Nem is tudom, mikor volt szerencsém ilyen borsorhoz, ahol a 15 tétel átlagpontszáma 91 lett? Szerintem soha, és ez is híven tükrözi a termõhely, a NagyEged-hegy különleges adottságait és a három itt gazdálkodó termelõ elhivatottságát és magas szakmai hozzáértését. Köszönjük!

Te r r o i r t ö r t é n e t - S z e n t Ta m á s d û l õ A jegyzeteket összesítette: Darin Sándor

Egy óriás kéznyoma Lendva szõlõdombjain jártunk Tornyiszentmiklós irányából érkezve jelképes kis határátkelõn érkeztünk Szlovéniába. Már a határ átlépését követõ néhány száz méteren szembetûnõ volt a két ország közti különbség. Míg a határ menti magyar szakasz sok helyen néptelen, gazdátlan telkek elhagyatottságát mutatja, addig a túloldalon osztrák precizitással felérõ rendezett porták, pedáns otthonok képe fogadja az erre járót.

Debreceni BOROZÓ 11

Kitekintõ Darin Sándor - www.borutazo.hu írása

A határ szlovén oldalán már az elsõ település, Pince neve is sejteti, hogy itt lesz mit kóstolnia a szomjas borturistáknak. Az innen 10 kilométerre lévõ Lendva utazásunk célja, ahol három magyar borásszal és boraival ismerkedünk majd meg. A szõlõtermelés Lendván több évszázados hagyományokra tekint vissza. A szõlõültetvények 9 km-es sávban Hosszúfalutól Pince településig terjednek. Az alig 500 hektáros borvidéken közel négyezer gazda foglalkozik szõlõtermesztéssel, borkészítéssel. Legelterjedtebb fajták az Olaszrizling, Rajnai rizling, Chardonnay, csak az utóbbi pár évtizedben kezdtek a termelõk a kékszõlõ fajtákkal is foglalkozni. Még fel sem értünk a szõlõhegyre, de már az országútról magával ragadt minket a szõlõdombok és az azokat tagoló vízmosásszerû szurdokokra emlékeztetõ völgyek látványa. Ha a magasból szemlélnénk a területet, olyannak hatna, mintha egy óriás tette volna a kezét a földre, ahol a széttárt ujjak lennének a dombok és a közöttük lévõ mélyedések alkotnák a völgyeket. Utunk elõször a szõlõhegyen pár hete átadott, 53,5 méter magas, ultramodern kilátóhoz visz, ahonnan csodálatos panorámában gyönyörködhetünk. Szemügyre vehetjük az egész borvidéket. Jól látszik a Rozsman Borozó -az elsõ kóstolónk helyszíne -, nem messze innen, a Lármafa szomszédságában áll a Cuk Borház - ahol a szállásunk lesz -, és tõlünk nyugatra, a Hosszúfaluhegy tövében csak sejtjük, hogy melyik lehet Huzimec Zoltán háza, ahová holnap megyünk kóstolóra. Isteni idõnk van, talán a legszebb õszi napot fogtuk ki! A borút szinte dugig van turistákkal. Látni bicikliseket, túrabottal felszerelkezett gyalogos vándorokat, de elõszeretettel keresik fel a vidéket autóval, motorral érkezõ vendégek is. A bor mellett a látnivalók gazdag tárháza is tökéletes mozgatórugója lehet egy családos lendvai kirándulásnak. A város utcaképét szinte uralja az Eszterházy család által építtetett Szent Katalin templom és a mögötte magasodó dombon álló Lendvai vár, ahol megtekinthetjük a vidék, illetve a magyar közösség kulturális hagyományait bemutató történelmi, régészeti és néprajzi kiállításokat. A Fõ utca szomszédságában találjuk a 90-es években felújított zsinagógát, ami 2013 óta a Szlovénia Holokauszt Múzeumnak ad otthont. A zsinagóga mellett áll a város meghatározó kortárs építménye, a Makovecz Imre tervezte mûvelõdési ház. A szõlõhegyek ölelésében magasodik Lendva egyik legjelentõsebb nevezetessége, a Szentháromság kápolna, amely egykoron népszerû zarándokhely volt. Az 1728-ban emelt szentélyben láthatunk egy mumifikálódott testet, mely a néphagyomány szerint a törökellenes csatározások hõsének, Hadik Mihály kapitánynak a földi maradványa. Innen, a Lendva-hegy 266 méter magas csúcsáról szép idõben csodás panoráma nyílik a Balaton irányába. Mostani látogatásunk elsõsorban a helyi borászok és boraik megismerésére szorítkozott, de látva a csodás dombokat, a rengeteg kikapcsolódási lehetõséget nyújtó borutat, és a látnivalókban gazdag Lendvát, biztosan állíthatjuk, hogy mostani ittlétünk csupán az elsõ lépés a Muravidék részletes felfedezéséhez... A látnivalók részletes bemutatását a Bor & Párlat magazin 2015 õszi számában olvashatják - http://boresparlat.hu/ Bõvebb információ: http://www.turizem-lendava.si

12 Debreceni BOROZÓ

Kitekintõ Kovács Pál írása

Akit a rendõrök is ismernek Tornyiszentmiklóson egy darabig tanakodtam, hogy jó irányba megyünk-e, de aztán elhagyva az utolsó, kicsit romos, elhanyagolt házakat, megláttuk az államhatárt és rögtön a rendõrségi autót. Na, nem a magyart, hanem a szlovént. Amint meghallotta, hogy jövünk, felénk fordult. Lassítottam, lehúztam az ablakot és elkezdetem kotorászni a személyi igazolványom után. A rendõr szalutált és magyarul érdeklõdött a jövetelünk céljáról. Rozsman István borászhoz jövünk, válaszoltam. A rendõr elmosolyodott. A jó hely - mondta -, menjenek be a központba, aztán a templom után forduljanak jobbra, fel a Lendva-hegyre, nem lehet eltéveszteni. A városban újabb meglepetés következett: minden információs tábla kétnyelvû, szlovén és magyar, itt nekünk is könnyû eligazodni. A templom után jobbra, és irány fel a meredek utcákon a Hosszúhegyre. Jó kanyargós, de kiváló minõségû út, melyet két oldalán többnyire lakóházak öveznek, vagyis a lendvai szõlõhegy egyben lakóövezet is. A szûk utca jól belátható, mert a kerítések, ha egyáltalán vannak, legfeljebb derékig érnek. Erõsen kapaszkodunk felfelé. Pár perc múlva felbukkan a Rozsman Pince épülete is. Rögtön látszik, hogy itt van valami, mert jó nagy parkoló terpeszkedik elõtte. Mire kikászálódunk az autóból, István már ott áll és mosolyog, látszik rajta, hogy megkönnyebbüléssel veszi tudomásul megérkeztünk. A Rozsman Pincészetnek Lendva-hegyen már történelme van. 1976-ban házasság révén, mint nászajándék, került István keze alá az elsõ 20-22 are - nagyjából 0,2 hektár - szõlõ, ahol elkezdõdött az önálló borászkodás. A gyökerek sokkal régebbiek, mert már gyerekkorától kezdve szívesen segített a nagyapának, késõbb édesapának a szõlõben. Abban az idõben még szokás volt felkeresni a szomszédokat, megkóstolni egymás borait és a kis István nagy örömmel cipelte a harapnivalós szatyort az ilyen sétákon. Itt szívta magába a hegy ízét, a hagyományok fontosságát és a szõlõ iránti szeretetét. Az elsõ hordó bor jól sikerült, így aztán a két sógor szõlõje is István felügyelete alá került. Az elsõ lépés a nem igazán borszõlõ Szlanka fajta átváltása olaszrizlingre és rajnai rizlingre, mely fajták kiváló minõséget produkáltak a hegyen, nem ritkán október végi, november eleji, kicsit botrytises jellegû, 25-26 mustfokos kései szüretekkel. Ilyen borokhoz már pince is kellett, így 1979-ben édesapjával közösen elkezdték építeni a régi pincét, és palackozni a borokat. Az üzlet elindul, évi 1000-1500 palack bort tudtak eladni, sokkal kedvezõbb áron, mint az akkor divatos folyó bort. Hamar kiderült, hogy a tervezett pince kicsi lesz, így 1984-ben István megvette a jelenlegi épület területét és elkezdõdött a második pince építése, folyamatosan, lépésrõl-lépésre. Ne feledkezzünk meg arról, hogy István mindezt mellékállásban, elsõsorban hobby tevékenységként, a szõlõ iránti nagy szeretete által vezérelve csinálta, persze nem elhanyagolható anyagi eredménnyel. Az izgõ-mozgó emberre felfigyeltek a többiek is, és hosszú éveken keresztül kimozdíthatatlan elnöke volt a Lendva-hegyi szõlõ- és gyümölcstermelõk egyesületének. A pinceépítéssel párhuzamosan megszereztek új szõlõterületeket is, ahova szürkebarát és chardonnay települt, de már bérelt területek is képbe jöttek. Nagyjából a rendszerváltás környékére került tetõ alá a jelenlegi pinceépület, amelyen azóta is több módosítást, korszerûsítést hajtottak végre. Egy biztos, hogy a Rozsman pince a

Lendva-hegy egyik emblematikus helye, ahová nagyon sokak feljárnak megkóstolni az igencsak kellemes és kiváló minõségû Rozsman borokat. A gazdasági helyzet nehezedésével, és -mit szépítsük: - az idõ haladtával is küszködve, István kénytelen volt egy kicsit visszább venni a tempóból, így napjainkban nagyjából egy hektárnyi szõlõt mûvel, ahol szürkebarát, pinot blanc, pinot noir és kékfrankos, no meg a két rizling fajta éldegél nagy egyetértésben. Évi 3-4000 liter szõlõlé kerül a tartályokba és hordókba, majd a palackokba a Rozsman pincében, és aztán értékesítésre. Sajnos a tároló kapacitás nem tesz lehetõvé többet. Ami nem lehet kérdés, az a minõség. A Rozsman pince országszerte jól ismert, minõséget képviselõ borászatként van elkönyvelve nem csak Szlovéniában, de Magyarországon is, sõt a határon túli magyar borvidékeken, mint például a felvidéki Kürt környékén is. A jövõvel kapcsolatos kérdés hallatán István egy kicsit elkomolyodik. Minden bizonytalan körülötte, a gyerekeit nem nagyon hozza izgalomba a borászattal kapcsolatos lehetõség, mind a kettõnek van saját elképzelése a jövõre vonatkozóan, és abban pillanatnyilag nincs benne az apa által létrehozott mû továbbépítése. Aztán, rögtön kitisztul a homloka és megjelenik rajta a rá annyira jellemzõ optimizmus: csinálják Babuval - a hû társsal - ameddig tudják, és van egy pár elképzelése is, amirõl még korai beszélni, hiszen csak hat éve nyugdíjas és még sok minden elõtte van, de leginkább a hite, a szõlõ szeretete és alázata a Lendva-hegy iránt. Biztos vagyok benne, hogy még sokáig fogunk hallani a lendvai Rozsman Pincérõl, vagyis inkább az onnan származó szép borokról.

Debreceni BOROZÓ 13

Kitekintõ Kovács Pál írása

A Lármafa alatt

Miután Rozsman Istvánnál elfogyasztottuk a finom bográcsot, ahogy errefelé a magyar pincepörköltet hívják, tudják, a bõ szaftú pörköltet, amibe a végén belefõzik a burgonyát vagy krumplit, vagy pityókát és még ki tudja, hány neve van neki, elindultunk a Lendva-hegy másik ismert borászához, Cuk Lajoshoz. A Cuk Borház és Vendégház a Lendva-hegy legmagasabb pontjától, a Lármafától alig néhány lépésre van, nagyjából 300 méter tengerszint feletti magasságban. Az ide látogató vendégek a kiváló kiszolgálás mellett csodálatos látványban is részesülnek, hiszen innen fentrõl nagyszerû panoráma nyílik a Murán túli síkságra. Kétségtelen, hogy Lendva-hegy legfontosabb borászata a Cuk Borház, ahol a betérõ vendég finom borokat, házias és egészséges hideg ételeket, finom bográcsot, kiváló szállást és nagyon barátságos, kedves kiszolgálást kap. De ne szaladjunk elõre, kezdjük csak szépen az elején. A történet egy most is mûködõ virágkertészettel és bolttal indult, jó régen, ahogy Lajos és Irénke mondja, úgy nagyjából 25 évvel ezelõtt. Az elsõ szõlõterület, 1/3 hektár nagyobb része rizvanec fajtával volt telepítve, amibõl, korai fajta lévén, hamar lehetett készíteni egy újbort vagy inkább murcit, aztán azt gyorsan eladva, még ugyanabba a hordóba mehetett az olaszrizling. A terület folyamatosan bõvült, és a külföldi utazások tapasztalata azt tanította, hogy a vendégeknek lehetõleg olyat kell ajánlani, ami az adott térségben termett, így lehet a legjobban megmutatni a környezetet, amibe érkezett. Otthon aztán szépen felhasználva a látottakat, felépült az elsõ pince a Szentháromság kápolna tövében és a hozzá csatlakozó hektárnyi szõlõ területen. Minden adott volt a jó minõségû vendéglátáshoz, hiszen a gazdaságban meg tudták termelni mindazt, amit a vendégeknek kínáltak és persze a bort is adták hozzá, természetesen palackban. Lajos hitvallása, hogy a vendégnek eladott termékben nagyon fontos a hozzáadott érték, például a nyitott bor - magyarul: folyó bor - eladásával szemben a palackos bor már hozzáadott értéket tartalmaz és azon keresztül jobban át lehet adni a vendégnek az adott borvidék pozitív üzenetét. Hamarosan kiderült, hogy az elsõ borház kicsi, nehezen megkö14 Debreceni BOROZÓ

zelíthetõ, kevés a parkoló, így aztán megindult a hely keresése, amit a Lármafa közelében találtak meg. Alig egy év alatt felépült a jelenlegi Borház és ekkorára a szõlõterület is elérte a 3 hektárt. A gazdaság, ahol mindent megtermelnek, ami a borházban a vendégek kiszolgálásához szükséges. Nyolcvan felföldi skót marhát is nevelnek rideg tartásban, teljes egészében a fiatalabb Cuk, Péter feladata ez. A Borház minden nyûge Éváé, a lányáé és férjéé, de az egész család besegít, még a dédnagymamának is megvan a feladata, õ süti a finomságokat és vigyáz a két dédunokára. Szóval a Cuk Borház profi módon meg van szervezve, és a hétvégén mindenki ott serénykedik a kóstoló környékén, mert péntek, szombat és vasárnap a nyitva tartás napja, amikor bárki bejöhet, bejelentkezés nélkül. Mi persze bejelentkeztünk és rögtön kaptunk is egy meglepetést. Finom pezsgõt, köszöntõ italként, amit a házigazda készített pinot noir és kékfrankos borokból, tradicionális palackos érleléssel. Mint megtudtuk, a Borház jelenleg öt parcellában lévõ 3 hektárnyi területen gazdálkodik, kizárólag a Lendva-hegyen. Elég széles a fajta szerkezet, nevelnek pinot noir, olaszrizling, rajnai rizling, sauvignon blanc, pinot blanc, tramini, szürkebarát, sárgamuskotály, cserszegi fûszeres és kékfrankos szõlõt. Ezekbõl készülnek fajta és cuvée borok, fehér és rosé pezsgõ is, de a seprõ sem megy veszendõbe, mert abból készül a konyak - és mint reggel kiderült, van nagyon finom gyomorkeserû is, amely 14 féle gyógyfû felhasználásával készül. A telepített szõlõfajták kiválasztásánál figyelemmel kell lenni a terület adottságaira és a fajta igényeire, mert a borász szempontjából az a jó kombináció, amikor az évek közötti eltérések kicsik, vagyis a szõlõ minõsége és mennyisége hullámzik, úszik és nem fûrészfogszerûen ugrál le-fel évrõl évre - osztja meg velünk hitvallását Cuk Lajos. A borból megélni nem lehet, ezért is viszik a gazdaságot, amelyben mindent megtermelnek, amire szükségük van az ötféle kóstoló ajánlatukhoz, amelyekbõl a vendég kiválaszthatja a neki kedvezõt, és többször is visszatérhet és mindig újabb borokkal találkozhat. A szõlõért és a borért a Cuk Borházban Lajos felel, s tulajdonképpen a fontosabb mûveleteket is maga végzi. A metszés húsz éve

egyedi: egy szálvesszõ, csap nélkül, így a szõlõfa - így mondják itt a Lendva-hegyen a szõlõtõkét - nincs túlterhelve és könnyû, szellõs levélzet alakítható ki, így kevesebb a permetezési feladat, amit szintén Lajos végez a kis gumitalpas traktorral, amely még ott is vígan elmegy, ahol az ember is csak négykézláb képes felfelé kapaszkodni. Persze szezonban mindig van segítség, de az már bejáratott út. A borok acéltartályokban erjednek és aztán a szebb tételek ászokhordókban érlelõdnek házasítás és palackozás elõtt, mert a bor teljes mennyisége palackozásra kerül, ami évente átlag 15 ezer palackot jelent. A pezsgõnek való szõlõ korábban kerül házasításra, és már így fermentálódik, majd kerül másoderjesztésre a palackba. A két legfontosabb bor a Trojicai fehér cuvée - szürkebarát és sárgamuskotály házasítása, és a Hadik vére, ami 50 %-ban pinot noir, valamint kékfrankos, zweigelt és cabernet sauvignon házasítása. A Hisa Vina Cuk Borház, ahogy a hivatalos felirat mutatja, szemmel láthatóan jól üzemel, minden családtag komolyan részt vesz a mindennapok munkájában, jó kedvvel és nagyfokú hozzáértéssel. Mind a négy fiatal fõiskolai végzettséggel rendelkezik, s megtalálta itt a helyét. Az összetartást erõsíti a mindennapi közös ebéd, ahol

megbeszélik az éppen esedékes fontos kérdéseket és meghallgatják Lajos újabb és újabb ötleteit. Mert bár a rusztikus Borház nagyon jól mutat már messzirõl is a Lendva-hegyen, Lajosnak még vannak ötletei. Szeretne például az út túloldalán lévõ parkoló alá fúrni egy munkapincét hogy így a mostani, a Borház alatti átalakulhasson látvány-pincévé. Ami pedig Lendva-hegy jövõjét illeti, azzal kapcsolatban is van ötlete. Létre kellene hozni egy Lendva-hegy Borászati Zrt-t, ahová mindenki beadhatná a szõlõterületét részvényesként, mert egy 50-120 hektár területtel rendelkezõ borászat sokkal jobb lehetõségekkel rendelkezne az egyre nehezebb és küzdelmesebb nemzetközi borpiacon. Ilyen formában talán meg lehetne állítani a hegyen a szõlõterületek folyamatos csökkenését, amely már 50 %-os a fénykorához képest. Jó lenne megérni ezeket az idõket, jó lenne megérni, hogy egy ilyen, az Isten által is szõlõ termesztésére és bor készítésére teremtett helyen ne arról beszéljünk, hogyan lehet megállítani a zsugorodást, hanem arról, hogy milyen gyorsan fejlõdik ez a nagyon is ide való ágazat.

A kicsi, de jó Lassan kapaszkodunk felfelé a meredek, keskeny úton, néha megállunk és elengedjük a szembejövõ jármûveket. Nem könnyû, de az itteniek gyakorlottak és türelmesek. Végül megállunk egy kavicsokkal felszórt széles területen, elõttünk egy szép meredek hegyoldal, a Lendva-hegy magasodik és rajta egy csinos ház. Itt, a kertes házak között húzódik meg a lendvai harmadik borászat, Huzimec Zoltán borászata, ahová igyekszünk. Mögöttünk megáll egy autó, megjött a gazda is, de az épület felõl már közeledik felénk a ház asszonya is, aki, mint utóbb kiderül, remek sajtokat készít. Zoltán mûkedvelõ borászként mutatkozik be, mint mondja, mindent édesapjától tanult és a szõlõ egy részét is tõle örökölte. Rokkant nyugdíjasként foglalkozik a szõlészettel és borászattal, a régi édesapjától örökölt - csentei 0,2 hektáron, valamint a Lendva-hegy oldalában 2001-ben telepített 0,4 hektáron. Csak fehér fajtái vannak: tramini, rajnai rizling, olaszrizling, sauvignon blanc és a nagy kedvenc, a rizlingszilváni. Ez utóbbi nõtt a szívéhez, talán azért is, mert az apai örökségbõl származik, és visszahozza a fiatalság ízeit, emlékeit.

A gazdálkodás teljes egészében a biodinamikára épült, az elsõ ellenõrzést is a DEMETER németországi szervezete végezte, de aztán amikor a szlovénok is megkapták a minõsítési jogot, áttért a biogazdálkodásra, mert az évi kétfelé fizetendõ ellenõrzés sok munkával, adminisztrációval és költséggel járt, de a biogazdálkodásból nem engedett. A szõlõben és a pincében mindent egyedül végez, némi családi segítséggel. A tõkéket egy vesszõre metszi, nagyjából 1 kg/1 tõke terheléssel termeli a szõlõt, és így évi 3- 4000 palack bort ad a terület. Körülbelül egy éve kezdte el palackozni a borokat, elõtte folyóborként értékesítette a környékbeli vevõinek. Mikor ide jutunk, fel is áll Zoltán és beinvitál minket a pincébe, amit csupán egy ajtó választ el a háztól. A pincében bal oldalon néhány öreg, de nagyon jó állapotban lévõ hordót, szemben az acél tartályokat, a jobb oldalon pedig a palackos üvegtárolókat láthattuk. Már az asztalon voltak a poharak, és természetesen a gazdaasszony kiváló keménysajtjai, natúr, köménymagos, erõs paprikás változatban, egy kis tökmagolajjal kiegészítve. Debreceni BOROZÓ 15

Aztán elõkerültek a borok is. Kellemes, jó illatú, zamatos borok, egymás után sorban. Zoltán nagyon büszkén, de szakszerûen és szerényen mutatta be a borait - hogy milyenek, azt Ön is elolvashatja, ha néhány oldallal tovább lapoz. Zoltánék már borkóstolókat is rendeznek a betérõ vendégeknek, ahol a házi sajt és bor mellett jólesik a kemencében sütött házikenyérre kent vágott zsír. Tanúsíthatom, hogy remek kombináció. Hogy mi az a vágott zsír? Nos, ha meg akarja tudni, kedves Olvasó, akkor látogasson el Lendvára, ahol nagyon szívesen elmondják Önnek, sõt meg is kóstolhatja. Szerintem nagyon jó, kiváló korcsolya a borok mellé, erre aztán nyugodtan meg lehet inni a kínált borokat. Persze nem maradhatott el a jövõt firtató kérdésünk sem. Itt egy kis felhõt láttam elsuhanni a Zoltán homlokán. A gyerekeinket nem igazán érdekli a szõlõ. Mindegyiküknek szakmája van, messzire kerültek ettõl a munkától, és nem is nagyon vágynak rá. Azért talán nem reménytelen a helyzetünk, mert a nagyobb unokám szívesen segít, ha itt van. Ezért aztán jelenleg a birtok bõvítése nincs napirenden, inkább a minõségi vendéglátás felé próbálnak elindulni. Sok kétségem nincs afelõl, hogy sikerülni fog a dolog. Tudják miért? Mert rövid félóra beszélgetés után úgy éreztem magam Zolinál, mintha száz éve ismerném és mindent meg tudnék vele beszélni, ha maradna rá idõm. Zoli! Tudom, hogy még találkozunk és mindent megbeszélünk, ha nem máskor, akkor tavasszal az Országos Bio Borversenyen, mert ugye, elküldöd a boraidat?

16 Debreceni BOROZÓ

TESZT Jegyzeteket összesítette: Darin Sándor

SZLOVÉN BOROK TESZTJE Néhány szóban a terroirról... A Lendvai borvidék Szlovénia legkeletebbre esõ termõhelye. A helyi szõlõtermesztés gyökerei a római idõkbe nyúlnak vissza. Lendvahegyet a Kebele patak, a Lendva patak és a Kerka folyó között elterülõ festõi szõlõskertek alkotják. A Hosszúfalu - Lendva - Pince országút és Magyarország határa közti bortermõ vidéket öleli fel. Hosszúfalutól Pince településig 9 km hosszan, 489 hektáron terül el. Magassága 265-328 méter. Jellemzõ talajtípusa az agyag, ezáltal a borok meglehetõsen magas, intenzív savtartalommal rendelkeznek. Lendván a borok zöme fehérbor, leggyakoribbak a rizlingek, a Furmint, a Szürkebarát és a Chardonnay. Az elmúlt években néhány borász vörösborok készítésével is elkezdett foglalkozni.

Huzimec Zoltán - Bio Tramini 2015 (hordóminta) **** Már kész bor, de még sokat fog fejlõdni. Illata édeskés, fûszeres, enyhén déligyümölcsös. Savai könnyedek, behízelgõek. Légiesen könnyed bor. Saláták, grillezett sajtok mellé kiváló választás.

Rozman István - Olaszrizling (Laški rizling) 2012 (13,0% v/v) **** Zöldalmára emlékeztetõ illata ízében is visszaköszön. Nagyon karakteres, mondhatni férfias bor. Ízében az ásványosság mellett mandulás kesernye figyelhetõ meg. Savai erõteljesek, de nem bántóak. Kecske-, vagy juhsajtokkal készült ételek méltó kísérõje.

Huzimec Zoltán - Bio Rizlingszilváni (Rizvanec) 2014 (12,0% v/v) *** Igen illatos, citrusokban gazdag bor. Szép savai teszik kerekké. Ízében is a citrusosság jelenik meg dominánsan. Igazán könnyed, nyáresti bor. Magában, vagy fröccsnek is ideális.

Rozman István - Szürkebarát (Sivi Pinot) 2012 (13,0% v/v) ***** Illatában virágos, akácos jelleg dominál, enyhe grapefruit beütéssel. Ízében rendkívül gyümölcsös, nagyon szép savakkal. Szép testû, aromái hosszan megmaradnak. Halak mellé nagyon jól passzol.

Huzimec Zoltán - Bio Olaszrizling (Laški rizling) 2013 (11,5% v/v) ***/**** Illatában az érett szõlõ dominál. Élénk, vibráló savak, az enyhén zöldalmás, mandulás aroma igazán üde nyári borrá teszi.

Huzimec Zoltán - Bio 7 éves cuvée 2008 (palackminta) **** Illatában virágos, barackos jegyek jellemzik. Ízében picit körtés. Savai meglepõen fiatalon tartották.

Huzimec Zoltán - Bio Rajnai rizling (Renski rizling) 2013 (11,5% v/v) **** Almás, körtés illat. Acélos karakterû ízvilágában, picit édeskés köszméteszörpre emlékeztetõ jegyek jelennek meg. Közepesen kemény savai az alacsony alkoholfok ellenére is férfias megjelenést adnak a bornak.

Rozman István - Rajnai rizling késõi szüret (Renski rizling) 2008 - félszáraz (13,6% v/v) ****** Barackra emlékeztetõ illatában némi mandulát vélünk felfedezni. Illat alapján jóval édesebb borra számítanánk. Elegánsan petrolos. Íze leginkább virágos, mézes, a terroirra jellemzõ mineralitás szép savszerkezettel párosul. Indiai, ázsiai ételek mellé tudnánk leginkább elképzelni.

Rozman István - Pinot Blanc (Beli Pinot) 2013 (13,5% v/v) **** Megnyerõ finom parfümösség jelenik meg az illatában. Ízében megfigyelhetõek a csonthéjas aromák, de sokkal inkább a virágosság, parfümösség felé fordul. Savai szépen simulnak a borba. Cuk Borház - Pinot Blanc (Beli Pinot) 2013 (14,0% v/v) **** Virágos, parfümös illat jellemzi. Savai enyhén kemények, de nem bántóak. Ízében dió, némi mandula és ugyancsak parfümös jegyek fedezhetõek fel. Kemény sajtokból összeállított sajttálakhoz kiváló kísérõ. Huzimec Zoltán - Bio "Zvrst" 2012 (11,5% v/v) **** A Zvrst-nek nevezik Szlovéniában az egy termõhelyre jellemzõ borokból készült házasítást. Többnyire nem is tüntetik fel a címkéken, hogy milyen szõlõfajtákból készült. A Huzimec Zvrst címkéje sem árulja el az összetételt. Illatában virágos, enyhén mentás beütéssel. Ízében citrusos, virágos, parfümös jegyek dominálnak. Savai hangsúlyosak. Huzimec Zoltán - Bio Rajnai rizling (Renski rizling) 2012 (12,0% v/v) ***/**** Illatában enyhén barackos. Ízében is megfigyelhetõ ez a barackos, barackvirágos jelleg, ami intenzív savszerkezettel párosul. Nagyon komoly karakterû bor.

Rozman István - Pinot Noir 2012 (13,5% v/v) *****/****** Kifejezetten gazdag, mind ízében, mind illatában nagyon gyümölcsös, egyedi karakterû bor. Savszerkezete szép harmóniában van, tanninjai picit magasak, de ennek köszönhetõen pont egy nagyon elegáns stílust mutat. Vörösboros mártásokhoz, pörköltökhöz passzol leginkább. Cuk Borház - Hadik Vére cuvée 2013 (13,5% v/v) ***** Merlot, Zweigelt, Pinot Noir és Kékfrankos fajták házasítása. Meggyes, cseresznyés illata már belopja magát szívünkbe. Szép test, fûszeres, gyümölcsös aromák jellemzik. Telt, gazdag bor, diófa alatti õszi üldögélés méltó kísérõje, de egy vaddisznó pörkölthöz sem elvetendõ. Cuk Borház - Rajnai rizling válogatás (Renski rizling) 2011 - félédes (13,5% v/v) *****/****** Illatában az érett barack azonnal magával ragad. Ízében mézes, ásványos jegyek dominálnak. Savszerkezete szépen tartja a bor egyensúlyát. Könnyed, mégis elegáns bor. Zsírjában sült kacsamájhoz, narancsos kacsához, indiai ételek mellé remek választás lehet.

Ez a teszt is hûen bemutatta a Lendva-hegy csodás arculatát. Általánosságban elmondhatjuk, hogy az itt termett borok szép karakterûek, átlagostól magasabb savakat hordoznak és nincsenek kiugróan magas alkoholtartalmak. A javarészben fehérboros vidék azért szép, könynyed és elegáns vörösborokat is fel tud mutatni. Kirándulásunk két napja alatt a három pincénél kóstolt borok igazán szerethetõ összképet adtak a borvidékrõl. Különösen örömteli - és egyben egy kicsit irigylésre is méltó -, hogy a termelõk boraik szinte teljes egészét helyben tudják értékesíteni. Igaz ez éppúgy a kisbirtokon gazdálkodó bio termelõre, a több generációs családi hagyományokkal rendelkezõ borászra és a több hektáron gazdálkodó, három családot eltartó vállalkozásra is! Ez a borok ismertségén, minõségén túl a mûködõ borturizmusnak és a ráépülõ, jól átgondolt, színvonalas szolgáltatások összességének is köszönhetõ. Minket mind a szép borok, mind a kedves borászok, mind a festõi borvidék teljességgel meggyõzött: ide vissza kell térni újra, és újra! 18 Debreceni BOROZÓ

Kitekintõ Darin Sándor írása

Vinarium Lendava új attrakció a Lendva-hegyen Nemrégiben új látványossággal bõvült a Lendvai borút. Errõl a projektrõl Kovacic Mihály igazgatóval beszélgettem.

Hol vagyunk most? Ez a Vinarium Lendava névre keresztelt kilátótorony. Az építmény idén kora õszre készült el és szeptember 2-án volt az ünnepélyes avatása. Hol helyezkedik el az épület? Jelenleg 302 méteren vagyunk a tenger szintje felett, a Lendvahegyen. Az acélból készült kilátó teljes magassága 53,5 méter, ami 11 szintre oszlik. Ebbõl az alsó szinten található a jegypénztár, az ajándékbolt, és a kávézó helység. A nyolcadik szint egy üvegezett körpanorámás kilátónak ad otthont, míg fölötte egy nyitott panorámaterasz foglal helyet. Az elõbbi 37,8 méteren, míg az utóbbi 42,0 méteren helyezkedik el. A további szintek a lépcsõfordulókban kialakított pihenõk. Ezekkel a paraméterekkel jelenleg ez Szlovénia legmagasabb szabadon álló kilátótornya. Hány lépcsõfok vezet a tetõre? Összesen 240 lépcsõfokot kell megmásznia annak, aki gyalog szeretne feljutni, de természetesen egy panoráma lifttel kényelmesebben is el lehet érni a kilátó részt. Egyszerre ötven vendég tartózkodhat odafent. A torony érdekessége, hogy szép idõben négy országba, Ausztriába, Horvátországba, Magyarországba és természetesen Szlovénia belsejébe is le tudunk látni. Milyen beruházás keretében valósult meg a kilátó? A megvalósításban kizárólag helyi cégek vettek részt. A kilátó tervezõi Oskar Virag és Iztok Rajšter építészek voltak, az acélszerkezet megvalósításban pedig négy szlovén vállalat mûködött közre. A teljes beruházás 1,8 millió euróba került, melyhez az Unió 950 ezer eurót biztosított, a többit Lendva város vállalta magára. A település egyben a tulajdonosi és üzemeltetési jogköröket is ellátja. Milyen céllal létesült a Vinarium Lendava? A torony elsõdleges funkciója természetesen kilátó, de átvitt értelemben azt szeretnénk, hogy ez a hely legyen Lendva központi turisztikai találkozási helye, hiszen éves szinten 30-50 ezer látogatóra számítunk. A kávézó-bár részben megkóstolhatóak lesznek a helyi borok mellett a helyi alapanyagból készült ételek, illetve az ajándékboltunkban megvásárolhatóak a helyben készült mézek, lekvárok, tökmagolajak is. Ezzel szeretnénk felhívni az idelátogatók figyelmét térségünk gazdag gasztronómiai kínálatára. Hogyan látogatható a torony? Hétfõ kivételével minden nap nyitva vagyunk, hétköznap 10-tõl 18 óráig, míg pénteken, szombaton és vasárnap 9-tõl 19 óráig várjuk a látogatókat. A belépõjegy 6 euró, gyerekeknek 6 éves kor alatt ingyenes a látogatás. Bõvebb információ: http://vinarium-lendava.si

Debreceni BOROZÓ 19

Kékfrankosok tesztje:

színesek, illatosak, akár az õsz Bár a kékfrankos jellemzõen magyar szõlõfajta, ennek ellenére fajta borként kevésbé ismerik, illetve idegenkednek tõle. Ahogy többször is tettük már a lap hasábjain, örömmel mondhatjuk a teszt után a kétkedõknek, hogy a kékfrankos elfeledett értékeit bizony érdemes újra felfedezni. Azt is megállapíthattuk, hogy kékfrankos vonalon Eger egyre komolyabb italokat készít, ezt az élmezõnyben végzett borok is tanúsítják.

A bírálók: Csorján Balázs, Debreceni Borozó Darin Sándor, Debreceni Borozó Katics Gergõ, Debreceni Borozó Kerekes Sándor, Debreceni Borozó

B O R K U LT Ú R A Pintér Noémi írása

91pont

90pont

89pont

PETRÉNY SUPERIOR KÉKFRANKOS 2011 A kékfrankos 2011 illatában és ízben is tapasztalható gyümölcsössége olyan eleganciával párosul, ami méltón emeli a bort a nagyok közé. Textúrája sûrû, fûszeres és koncentrált bor. Lecsengésében is szép utat fut be, hogy aztán ismét ihletet adjon az újabb korty mielõbbi elfogyasztásához.

DEMETER CSABA EGED-HEGY KÉKFRANKOS 2006 Mély rubin szín érettebb reflexekkel, látványos koronával. Illatában kevés eukaliptuszos-cédrusos hûvösség után szilva és fekete szeder bújik elõ. Ízét lekerekedett tanninok vezetik, a cassis, a kökény, illetve az erdei gomba is megjelenik. Egyensúlya elegáns, összességében szép, kerek. Utóíze hosszú, ahol a herbalitás és az erdei jegyek adják a fûszerességét.

BOLYKI KISTIBRIK KÉKFRANKOS 2011 A rubinszínû bor illatában málnacukor és szilva. A hordós érlelés vaníliás jegyei jelentik az elsõ benyomást, aztán, ahogy levegõhöz jut a bor, egyre több konyakmeggyes, szilvás illetve újabb fûszerek, például étcsokis és kávés jegyek köszöntenek. A kompozíció vastagabb testtel, magasabb alkoholtartalommal párosul. Még kissé rakoncátlan, fiatal érzetû a bor, palackos érleléssel fejlõdhet. Hosszú lecsengés.

www.petrenywinery.hu

www.borkereskedes.hu - 7015 Ft

www.bolykipinceszet.hu

88pont

88pont

86pont

EGRI KORONA BORHÁZ BORNEMISSZA KÉKFRANKOS 2008 A barrique hordó fûszeres illata udvariasan és nagyot köszön. Érett gyümölcsök és az érlelésnek köszönhetõen meggy- és szilvalekvár, valamint kókuszos, csokis illat- és ízkavalkád bontakozik ki poharunkban. Ahogy lélegzik a bor a pohárban, tovább rétegzõdik ez a csábos, keleti világ, újabb aszalt gyümölcsök bújnak elõ. Tanninok a helyén, koncentráció, sûrûség, hosszúság egyaránt nagy.

BOLYKI ÖRDÖNGÕS KÉKFRANKOS 2011 Fekete maggal bíró, mélyülõ rubin szín. Ahogy nyílik, úgy bukkannak elõ az újabb és újabb aromák: cigánymeggy, fekete cseresznye, szilva, fûszerek. Megkóstolva folytatódik az élmény és hasonló komplexitást kapunk. Sûrû szövésû, komoly kékfrankos, amely komoly potenciállal rendelkezik. Emlékezetes lecsengés, izgalommal és ízekkel búcsúzik.

TÓTH FERENC KÉKFRANKOS 2012 (legjobb vétel címke) A bíborszínû borból majd kiugranak a friss, vidám, gurulós gyümölcsök. Az erõteljes meggyes, málnás primer hangulat folytatódik kortyban is. Tiszta, nem bonyolult, a kezdõk számára is beszédes. A sav-tannin-test mágikus háromszögében egyenlõ arányok figyelhetõk meg. Túlzásoktól mentes, de kategórián belül kifogástalan. Utóízben a fûszerek veszik át a hatalmat és tartanak ki.

Nincs forgalomban.

www.borbolt.hu - 3050 Ft

www.borbolt.hu - 1450 Ft

86pont

86pont

SZÕKE MÁTYÁS KÉKFRANKOS 2012 Friss, borsos, meggyes gyümölcs, szinte orrban robbanó. Tiszta és élénk, ahogy ezt a selymes tanninok és remek savak garantálják. A kvaterkázás nélkülözhetetlen partnere, mivel igazi szomjoltó a kortyban. Ezt kell képviselnie Magyarország legelterjedtebb vörös borszõlõfajtájának: egyenes vonalú, letisztult fajtaképet! Ilyen a kékfrankos könnyen megszerethetõ oldala a Mátrából.

TÓTH FERENC KÉKFRANKOS VÁLOGATÁS 2009 Mély, bíborszínû, gyûrûvel rendelkezõ bor. A gazdag illatvilág komoly beltartalmat ígér. Fõként az érett meggy és virágos jegyek, amelyek magával ragadnak. Kortyban tovább erõsödõ gyümölcsösség, aszalt meggy, feketeszeder, fûszerek. Ízében megjelenik az áfonya, étcsokoládé kíséretében. Nagyon szép a szerkezet, kerek, testes bor, közepesen hosszú lecsengéssel.

www.borbolt.hu - 1470 Ft

www.borbolt.hu - 2530 Ft

SIKE TAMÁS TÓ-BÉRC-DÛLÕ KÉKFRANKOS 2006 84 PONT Testes, sötétszínû maggal bíró kékfrankos. Illatában jól komponált arányban gyümölcsök és hordós jegyek. Kedves, hízelgõ, és nem fárasztó a kezdés. Szájban a szép fûszerezettség mellé érett meggy és csokoládé társul. Szép savgerincének köszönhetõen tökéletes egyensúlyban van. Vitális. Izgalmas és elegáns dûlõs bor. Nincs forgalomban. KARNER GÁBOR Tavasszal a föld 2012 80 PONT Burgundi elegancia, érettség és frissesség szép kombinációja, hûvös, ásványos buké az illatban. Kortyban a primer gyümölcsös elemek mellett kellõ fûszeres tartalom tölti ki és teszi gazdaggá a bort. Közepes test, jó ivású, savai frissek, hosszúak. Jól strukturált, jó arányokkal rendelkezõ kékfrankos a Mátrából. www.borbolt.hu - 4460 Ft

Debreceni BOROZÓ 21

TÉMA Kerekes Sándor írása

Tokaj-Hétszõlõ Szõlõbirtoka 2016-ra biominõsítésû lesz Interjú dr. Kovács Tiborral, a Tokaj-Hétszõlõ Szõlõbirtok igazgatójával Nagyon kevés biobor van ma Magyarországon, ha csak összehasonlítjuk Ausztriával a helyzetet, akkor pedig ég és föld - mondja a biobor helyzetérõl dr. Kovács Tibor, a Tokaj-Hétszõlõ birtokigazgatója. Persze, azt tudni kell, hogy a sógoréknál a szõlõültetvények arányában ott van a legtöbb bioszõlõ, de kimagasló az arány Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban is. Ott az utóbbi 10-15 év alatt exponenciálisan nõtt ennek az ágazatnak a jelentõsége. De mi a helyzet nálunk?

A Debreceni Borozó évek óta kiemelten kezeli a biobor ügyét. Tettük ez a bioborászatok bemutatásával, illetve rendszeresen beszámoltunk az ország egyetlen biobor versenyérõl is, amelyet jövõre már 10. alkalommal fog megrendezni a Debreceni Borbarátok Társasága, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. védnökségében. Enne köszönhetõen évrõl-évre szembesültünk azzal az ellentmondással, hogy bár Magyarországon természeti viszonyainak, éghajlati adottságainak köszönhetõen sokkal könnyebb lenne - elméletileg bioszõlõt termeszteni, mint például Ausztriában , ezzel együtt nem, vagy nagyon lassan terjed. Szüret idején interjút készíteni nem könnyû feladat. Érthetõ okok miatt Kovács Tibor is a birtok két pontja közötti száguldásban tud idõt szakítani rá, hogy utána folytatódjon a versenyfutás az idõvel, amíg az idei termés védett helyre nem ér. Tudja - válaszolva a biobor helyzetét firtató kérdésemre a szakember -, oka lehet a lassúságnak az is, hogy aki ma bioszõlõt mûvel, tisztában van azzal, hogy jóval nagyobb a kockázatot vállal fel, mint a hagyományos szõlõmûvelõk, a borok árában viszont mégsem vagy alig tud megjelenni. A biotermékek tekintetében a biobor mindössze 20-30 százalékkal kerülhet többe, ami azért érdekes, mert a zöldség vagy a hús eb-

ben a szegmensben, akár 50 vagy még nagyobb százalékban is drágábban értékesíthetõ. Nagy hátrányunk még a nyugat-európai helyzethez képest, hogy nálunk a biotermékek propagandája jóval szerényebb. Talán ennek következménye, hogy a magyar fogyasztó nem annyira tudatos, mint akár a szomszédos országban. A biotermékek, akár a biobor tekintetében az emberek zömének fogalma sincs, hogy mit jelent ez. Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy 2012-ig meglehetõsen hektikus volt az egész terület jogi szabályozása. Magát a kifejezést sem lehetett az EU-ban legalábbis hivatalosan használni, hanem csak a "bioszõlõbõl készült bor" megjelölést. Azt ugyanakkor szeretném leszögezni, hogy én nem azért fogyasztok biotermékeket, így akár biobort, mert attól félek, hogy a többi, nem bioélelmiszerben bármilyen vegyszermaradvány lenne. Inkább azért, mert sokkal jobb ízû egy biotermék, ami a szõlõnél és a bornál hatványozottan érvényes. A kulcskérdés ugyanis a talaj, vagyis a talajélet. A szõlõ, hogy fel tudjon a gyökerein keresztül minél több mikroorganizmust venni, ahhoz intenzív talajélet kell. Egy maréknyi talajban - nem túlzás - elképesztõ mennyiségû, akár egy milliárdnyi mikroelem van. Minden olyan szer, ami ezt a talajéletet rombolja, tönkreteszi, ez ellen hat. Igaz, már vannak olyan mikrokultúrák, amelyek a talajélet híján vannak, és ilyenben akár lehet például paradicsomot is termeszteni, de az ilyen zöldségnek egyszerûen nincs íze.

Minden borász vallja: a szõlõ és a belõle készült bor fokozottan terroir-függõ. A legapróbb különbségek azonnal megjelennek benne,. Ezért is szoktam mondani a kollégáknak, ha azt szeretnék, hogy a terroir minél inkább megjelenjen a borban, akkor végsõ soron nincs más választásuk, mint a biomûvelés. Az én "biotörténetem" Svájcban kezdõdik, ahol a nyolcvanas években többször is dolgoztam. Ott már akkor biodinamikával foglalkoztak. Amikor az egyik gazda errõl beszélt nekem, bevallom, kétkedve fogadtam szavait. Nem véletlenül. Nagyüzemi szõlészként végeztem és nekem teljesen mást tanítottak! A gyomirtó szerek, a mûtrágya és minden növényvédõ szer, ami kapható volt a piacon, azok használatát. Még Montpellier-ben is, ahol szintén szõlõtermesztést tanultam, a bioszõlõ kifejezést még csak említés szintjén sem találtam a tananyagban. Ehhez képest zárójelben jegyzem meg, hogy ma Franciaországban 35 ilyen tankönyv foglalkozik vele. Visszatérve a svájci borosgazdával kapcsolatos élményemhez. Kitöltött nekem két pohár bort. Mindkettõben ugyanabból a szõlõfajtából, ugyanolyan fekvésû és talajú területrõl készített bor volt, csak az egyik biomûvelésû. Engem egy életre meggyõzött az akkor tapasztalt különbség. A jó borász a maximumra törekszik. Meggyõzõdésem, hogy ennek a göröngyös útnak a végsõ állomása a biomûvelés. Nélküle a borász ugyanis beszorul bizonyos keretek közé és nem tudja azt a csúcsbort elkészíteni, amire a terület maximálisan képes lenne. Elõbb-utóbb mindenki el fog jutni erre a pontra. Huszonnegyedik éve mûködik a Hétszõlõ. Szerencsésen startoltunk a biomûvelés szempontjából is, mert olyan területet kaptunk, amely már parlagon feküdt, az ötvenes-hatvanas években ugyanis kivágták a szõlõket. 1991-ben visszaépítettük a hegyoldalt, visszahordtuk rá a löszös termõtalajt, és arra telepítettük a szõlõt. A manapság alkalmazott organikus mûvelés lehetõvé tette a környezet és talaj megóvását és a teljes egészében újratelepített szõlõültetvény megkímélését. A kezdetektõl fogva ezért soha nem használtunk mûtrágyát, gyomírtószert. Persze, akkor még nem beszéltünk biomûvelésrõl, csak a talaj megkímélése volt a cél. Aztán fokozatosan a rovarölõ szereket is elhagytuk. Végül három évvel ezelõtt megszületett a kézenfekvõ döntés - saját helyzetünket értékelve -, hogy kérjük meg a biominõsítést. A hivatalos átállási idõ három év. A szõlõink fele már most biomõsítésû, 2016-ban pedig az egész terület az lesz.

A költségeket firtató kérdésemre Kovács Tibor azt állítja, hogy meglepõ módon a biológiai növényvédelem olcsóbb, mint a hagyományos, például a kén jóval kevesebbe kerül. Azt szoktam mondani, ha valaki kórkép-gyûjtemény kialakítása miatt akar jönni a Hétszõlõbe, hát az nehéz lesz, mivel a szõlõink egészségesek és tökéletes egyensúlyban vannak. Még az utóbbi évek lisztharmat fertõzésének hullámait is nálunk csak egy-két fürtön észleltük. Annyira "beálltak" a szõlõink, hogy az idén elõször már nem kellett zöldszüretet végeznünk. Egy kilós, egy kiló húsz dekás fürt terem a tõkén, pont annyi, amennyit mi szeretnénk. Azt tudni kell, hogy az intenzív kultúrák sokkal gyengébbek és érzékenyebbek a betegségekre. A birtokigazgató, egyébként a borásztársadalom részérõl megnyilvánuló reakciókat két nagy csoportra bontja. Van olyan, aki a biobor készítést teljesen elutasítja, mivel nem érti meg, vagy túl kockázatosak tartja. Szerencséreazonban egyre több olyan kolléga is akad, akit már a szakmai kíváncsiság vezérel. Közülük egyre több megy érdeklõdni a Hétszõlõ birtokhoz. A biobor készítésnek van egy másik érdekes aspektusa: ez pedig a foglalkoztatottság szempontja, és ez különösen fontos ott, ahol viszonylag magas a munkanélküliség. A mezõgazdaságban ugyanis a biotermékeket elõállító cégek kétszer annyi munkaerõt foglalkoztatnak - hívja fel a figyelmet erre Kovács Tibor. A Tokaj-Hétszõlõ Szõlõbirtok elsõ biobora, egy 2014-es Hétszõlõ Furmint - amelyen már ott van a Biokontroll Hungária ezt tanúsító logója - kint van a piacon. Ez még csak a kezdet - mondta mosolyogva a birtokigazgató. - Akkor lennék igazából elégedett, ha azt tapasztalnám meg, amit egy átlagos osztrák élelmiszerüzletben. Az ott kapható termékek harmada, fele ugyanis bio. Ha Tokajban elmegyek egy hétvégi vásárlásra, akkor még nem ez a kép fogad. Mit is kívánhatnánk a tudatos bor- és élelmiszer fogyasztók nevében? Váljon valóra az álom és legyen Tokaj az ország egyik bioborközpontja!

Egy õszi, párás estén vettük magunk elé ezt a rég boncolgatott témát, szép eredményekkel. Nem tudom, hogy vannak vele, de a magam részérõl bizonytalan vagyok, ha a hárslevelû fogyasztásának megfelelõ körülményeirõl van szó (OK, Frank Sinatra éneklõversenyek, de ezen kívül). A száraz borokra is jellemzõ édeskés-fûszeres-nõies karaktere okán hajlamos vagyok az ázsiai konyhába elhelyezni, még ha a muszlimok, hindik, buddhisták nem ihatják, a kínaiaknál meg a gyász színe a fehér.

Tesztelõk: Csorján Balázs, Debreceni Borozó Darin Sándor, Debreceni Borozó Katics Gergõ, Debreceni Borozó Kerekes Sándor, Debreceni Borozó Kovács Pál, Debreceni Borozó

90pont

89pont

88pont

Hangavári Tokaji Hárslevelû 2013, félszáraz Húsleves szín, hársméz és licsi illat. Kortyban érett barack, olaj, csiszolt savszerkezet, egyensúlyosan és elegánsan elõadva. Tiziano érett nõi testeinek balzsamozásához, esetleg japán gésákkal történõ társalgáshoz egyrõl beszélünk, na.

Bolyki Meta Téma Grand Superior 2013 II. szüret, félédes (jó vétel címke) Olajos mozgás, fûszeres és gyümölcsös illat. Ízében is keleti fûszerek és gyümölcsök, datolya, naspolya és füge. Ha az arabok, perzsák, indiaiak ihatnának bort, ez nemzeti italuk volna.

Borpalota Fríz 2008, félszáraz Száraz szamorodnis, hûvös karakter, töppedt jegyek erdei gombával és avarral. Szép õszi színekre asszociál az ember, rozsdabarna és vörös. Frank Sinatra "Fly me to the moon" éneklõversenyekre.

www.hudacsko-pince.hu - 1800 Ft

www.borbolt.hu - 2980 Ft

www.borbolt.hu - 2860 Ft

87pont

87pont

86pont

Holdvölgy Expression Betsek 2009 Karácsonyi illat, gyertyafüst. Ízében elegáns ásványosság, birsalma és enyhe csípõsség. Érdekes, vibráló koncepció. Nem fog rajta az idõ, többen fiatalosnak gondolták. Ezzel együtt is meghálálja a szellõztetést, letisztult hárslevelû-esszenciát kapunk.

Bolyki Meta Téma 2012 (jó vétel címke) Klasszikus szín és illat, olaj és méz. Érett, kerek, összetett hársos jelleg, õszi avar, mézes aromajegyek. A végén pikáns kesernye, szolid savak. Kicsi izgalommal megfejelve világklasszis is lehetne.

Petrény Hárslevelû Solaria 2009 Tavaszi virágillat és õszi esõ: jin és jang. Krémes, magas szerkezetû ital, csiszolt felszínnel. Elegáns, szép lecsengés. Vakteszten erre se mondja meg senki, hogy hat éves bor.

www.moonvalleywines.com

www.borbolt.hu - 2100 Ft

www.petrenywinery.hu

85pont Chateau Megyer Hárslevelû 2013 Egres, ugyanakkor fajtajelleges karakter, fehér bors és narancs. Kezdõdõ érettség jelei, szép savszerkezet.

www.pajzos.com

Petrény Astra Cuvée 2009 84 pont Zöldes, savhangsúlyos karakter, nem kimondottan hársos. Kiszellõztetve kinyílik, jön az édes-fanyar jelleg, ásványok: szecsuáni citromos hal mellé. Megosztó bor. www.petrenywinery.hu Chateau Megyer Hárslevelû 2014 82 pont Üde, könnyed karakter, lime és friss tavaszi gyümölcsök kompozíciója. www.pajzos.com Dégenfeld Tokaji Hárslevelû 2013 82 pont Lassan nyíló virágillat, felbontás után szellõztessük kicsit, mert direktben van némi animális illata. Ha ez sikerült, akkor édeskés és fanyar ízvilág jön. www.borbolt.hu - 1650 Ft

Chateau Pajzos Hárslevelû 2014 palackminta 81 pont Tiszta, korrekt bor, de nem a testéért szeretjük, kb. mint az elsõ barátnõnket. www.pajzos.com Holdvölgy Expression Hárslevelû Betsek 2012 (palackminta) 81 pont Szikár, erõteljes illat, a korty kissé bizonytalan és csikós, még nem kellõen kialakult koncepció. www.moonvalleywines.com Patricius Hárslevelû 2009 80 pont Fás illat. Oxidált karakter, szebb idõket látott öregecskedõ feleség, hogy egy klasszikust is megidézzünk. Nincs forgalomban.

NÓRI KÉRDEZ

Nem egyszerû eligazodni a borok világában annak, aki nem ezzel foglalkozik minden héten. Sokan fordulnak hozzám olyan kérdésekkel, hogy meddig iható egy üveg vörösbor, mennyit ér a nagymama ötven évig a tévé tetején tárolt Tokaji Aszúja, vagy hogy milyen bort vegyen a német keresztapának. Ezekre a kérdésekre adott egyszerû válaszokat foglalja össze „Nóri kérdez” rovatunk. Nóri nem teljesen kezdõ, de nem is profi borfogyasztó, irodai munkát végez, és társasházi lakásban lakik. Debrecen, Párizs, majd Budapest után jelenleg Berlinben él, és a kelet-magyarországi borok nemzetközi márkaépítésének és fogyasztásának elkötelezett képviselõje.

Nóri kérdez: Mitõl fáj az ember feje, ha iszik? Igaz, hogy a bor kéntartalma befolyásolja a másnaposságot?

Aki válaszol: Grasselli Norbert Lássuk mit ír a témában a Wikipédia: A másnaposság nagy mennyiségû alkoholos ital fogyasztásának másnap jelentkezõ utóhatása. Népies elnevezése: macskajaj, vagy katzenjammer. Alapvetõen a másnaposság arra vezethetõ vissza, hogy az alkohol dehidratál, azaz kiszárítja a szervezetet. Ezt tapasztalhatjuk, amikor a másnaposság esetén szájszárazságot érzünk és erre vezethetõ vissza a fejfájás tünete is. Az alkoholban lévõ etanolt a máj acetaldehidre bontja, ami mérgezõ és tovább súlyosbítja a tüneteket. Emellett a vér laktát-szintje is megemelkedik, amely alacsony vércukorszint esetén károsíthatja az idegrendszert is. A kén alapvetõen nem befolyásolja a másnaposság mértékét, kivéve az arra érzékenyek esetén. A kén-dioxid a bor erjedése közben a borkészítés folyamata során keletkezik és az allergiások számára nagyon kellemetlen tüneteket okozhat. A leggyakrabban asztmások esetén jelentkezik bõrpír, légszomj, hõhullám. A kén-dioxid egyébként más ételekben is megtalálható, pl. a legtöbb paradicsomkonzervben is. A kén mellett a borban az élesztõ és a hisztamin is jelenthet problémát az arra allergiások számára. A másnaposság mértékét elsõsorban az elfogyasztott alkohol mennyisége befolyásolja, de a gyengébb minõségû italok, vagy az egyéb adalékanyagok (ezek borok esetében kevésbé jelennek meg) is ronthatnak a helyzeten. A másnaposság kezelésre az interneten száz és száz módszert találhatunk. Mindenesetre sok víz, C-vitamin, szódabikarbóna, paradicsom- és narancslé általában segít. Mint oly sok minden esetében, a sport itt is jót tesz, mert a bõvebb oxigénellátás a vérben felgyorsítja a méregtelenítés folyamatát. A legjobb megoldás persze a megelõzés: ne igyunk olyan sokat, hogy másnaposak legyünk.

26 Debreceni BOROZÓ

BORÁSZNAPLÓ Szerkesztette: Grasselli Norbert

Kvaszinger Pincészet, Olaszliszka

Július Ahogyan az júliusban szokott lenni, nagyon meleg van és rendkívül kevés a csapadék is. Egy részrõl ez nem baj, mert a növényvédelmi permetezéseket ritkíthatjuk, mivel a gombás betegségeknek egyáltalán nem kedvez ez az idõjárás. A nappali hõség miatt nagyon korán (4-5 órakor) kezdjük az ültetvényekben a munkákat, amit nem szeretek, mivel a nyári idõszakban nem szoktam korán lefeküdni, és nagyon nehéz néhány óra alvás után felkelni. Nem is tudom, mikor fogok én ehhez hozzászokni. A pincében ez egy pihenõsebb hónap, egyedül a 2013-as birtok Furmintunkkal van egy kis tennivaló, hiszen visszük a palackozóba letölteni. Hosszú érlelést kapott a tétel a magasabb alkohol és savtartalma miatt, de a több mint 10 hónapos hordós érlelés sokat segített és szép bort sikerült a palackokba töltenünk.

Augusztus Folytatódik a száraz, meleg nyár. A szõlõterületeken egyre kevesebb a munka, a növényvédelmi permetezéseket is abbahagytuk már, mivel a lisztharmat és a peronoszpóra ilyenkor már nem tud kárt okozni az ültetvényekben. A kevés csapadék miatt a hajtások sem nõnek olyan intenzíven és a gyomirtás is elhúzódik. A helyben élõ szõlészekkel és borászokkal folyamatosan konzultálunk, hogy milyen termés várható, és abban mindenki egyetért, hogy több csapadékra lenne szükségünk a fürtök kineveléséhez és a "szép évjárat" kialakulásához. A rendkívüli meleg idõszakokat a Bodrog vizében tudjuk átvészelni a legjobban. A napi munkák után mindig az az elsõ, hogy úszunk

egyet a folyóban, de a délutáni órákat is szívesen töltjük a Bodrog partján fröccsözgetve. Közben folyamatosan érkeznek kenuval a turisták és a vendégek, hogy borozgassanak a Bodrog partján található kóstoló épületünkben. Augusztus végén kezdünk készülni a szüretre, hiszen nagyon elõre van minden, és szeptember elején kezdõdhet a "buli".

Szeptember A korábbi évekhez képest két héttel korábban kezdjük a szüretet, így már szeptember elsõ hetében leszedjük a Sárgamuskotályunkat. Nagyon szép a termés és bõséges is. Sárgamuskotályunk esetében úgy döntöttünk, hogy hûthetõ tartályt bérelünk a gróf Degenfeld borászatban, és ott készítjük el a bort. Az ottani borász, Újvári Vivien nagyon sokat segít, szinte az õ irányítása alatt készül a bor. Ha éppen nem szüretelünk, akkor próbálunk az értékesítéssel is foglalkozni, ezért elsõ alkalommal rész vetünk a Budavári borfesztiválon, mint kiállító borászat, a Borterasz-stand borászatai között. A szép idõjárás miatt gyorsan érnek a szõlõk és a Sárgamuskotály után a Furmintokat is elkezdjük szüretelni. Az egész éves száraz meleg miatt fontos, hogy a korábbi szüreteléssel megõrizzük a szõlõ savtartalmát, hiszen az ilyenkor jelentõsen csökkenhet. Szeptember végére pincében vannak a dûlõszelektált száraz Furmintok és a birtok Furmint mustjai is, amelyek szépen erjednek. Viszonylag sok szõlõt hagyunk kint a tõkéken, mivel az édes borokból kifogytunk. Reménykedünk abban: az évjárat lehetõvé teszi, hogy késõi szüretelésû borokat, édes szamorodnit vagy akár Aszút is készíthessünk. A termés szép és a hordóban lévõ tételek nagyon bíztatóak…

Debreceni BOROZÓ 27

GA S Z T R O N Ó M I A Gyepes Gabojsza receptjei és fotói – http://www.gabojsza.hu

Márton napi lúdlakoma November 11. Szent Márton napja, az újbor ünnepe, a nap, amikor hagyománytisztelõ ember libát eszik. A legenda úgy tartja, Szent Márton alázatból ki akart térni püspökké választása elõl, a ludak óljába rejtõzött, de azok gágogásukkal és szárnycsapkodásukkal elárulták hollétét, innen a "Márton lúdja" elnevezés. Ilyenkor vágják le az "áruló" tömött libákat, és úgy tartják: "aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik." Ezt a napot tartották a tél kezdetének, Márton napra befejezték a mag- és szõlõszüretelést, s megkezdték a disznóvágásokat.

ZSÍRJÁBAN SÜLT MÁJ ÉS LIBAMÁJKRÉM

Hozzávalók: két db, egyenként kb. 60 dkg-os hízott libamáj 1,5 liter tej 2 kg libaháj 2 fej fokhagyma, hámozatlanul 2 nagy fej vöröshagyma, meghámozva, félbevágva nagyszemû tengeri só (Maldon) 2 evõkanál morzsolt majoránna 1 dl 3 puttonyos tokaji aszú ízlés szerint maréknyi aszalt áfonya, vagy aranymazsola Elkészítés: A májakat egy éjszakára tejbe áztatjuk, lefedve. Másnap leöntjük róluk a tejet, konyhai papírtörlõvel megszárítgatjuk, fél órát kint hagyjuk a konyhapulton, hogy szobahõmérsékletûre melegedjenek. A libahájat kisebb darabokra vágjuk, egy akkora edénybe teszszük, amiben elfér majd a két libamáj is, 1-2 evõkanál vizet öntünk alá és közepes lángon, az elején néha megkevergetve, teljesen felolvasztjuk, amíg a hájból csak egész apró, ropogós töpörtyûk maradnak. Ezeket szûrõkanállal kihalásszuk, még melegen megsózzuk és félretesszük, friss kenyérrel biztosan lesz rá jelentkezõ. Elõkészítünk egy akkora edényt, amiben egy máj belefér és az aljára nagyszemû tengeri (Maldon) sót szórunk.

28 Debreceni BOROZÓ

Az immár szobahõmérsékletû májakat széles lapát segítségével, óvatosan a zsírba süllyesztjük, domború felükkel felfelé. Köré szórjuk a pucolatlan fokhagymagerezdeket és a két fej hagymát. Lefedve, közepes lángon 7 percig sütjük, majd egy óvatos, de határozott mozdulattal megfordítjuk a májakat. Erõsebbre vesszük alattuk a lángot és fedõ nélkül, további 9 percig sütjük. A májakat kiemeljük, az egyiket az elõkészített edénybe tesszük, mellé tesszük a sült hagyma és a héjából kinyomkodott fokhagyma gerezdek felét és rászûrûnk annyi meleg libazsírt, hogy ellepje. Hagyjuk kihûlni, pár órát hûtõben dermesztjük, majd szeletekre vágva tálaljuk. A másik májat darabokra vágjuk. Ha még nyersnek tûnne a belseje, a darabokat pár percre visszatesszük a maradék meleg libazsírba, ami alatt a hõforrás már el van zárva. Pár perc után kiemeljük és késes robotgépbe, vagy blenderbe tesszük a maradék sült hagymával és a héjából kinyomkodott fokhagyma gerezdekkel együtt (ha nincs blenderünk, tegyük egy olyan edénybe, amiben kényelmesen meg tudjuk dolgozni botmixerrel), rászûrünk annyi zsírt, hogy épp ellepje, sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a majoránnát és a tokajit. Krémesre turmixszoljuk, ha túl sûrû lenne, adunk még hozzá egy kevés meleg zsírt. Ha már krémes, tetszés szerint lehet bele keverni (fehér borban áztatott) arany mazsolát, vagy aszalt áfonyát, vagy vörösborban forralt aszalt szilvát (aprítva), ezek egy kis textúra váltást, meg plusz ízt visznek a végeredménybe, de magában is nagyon finom. Tálaló tálkákba, vagy csatos üvegbe kanalazzuk, a tetejére merünk egy vékony réteg zsírt (ez megóvja az oxidációtól), hagyjuk teljesen kihûlni, majd hûtõben megdermesztjük. Egy nappal korábban érdemes elkészíteni, hûtõben további 4-5 napig eltartható. Fenti mennyiségbõl, májanként 6-10 fõre való adag lesz.

SÜLT LIBACOMB BIRSALMÁS LILAKÁPOSZTÁVAL

Hozzávalók 4 fõre: 4 libacomb fél liter libazsír só, frissen õrölt bors A birsalmás lilakáposztához: 1 kis fej lilakáposzta (kb. 1 kilónyi) 1-2 evõkanál libazsír 1 fej salotta hagyma 1-2 birsalma (mérettõl függõen) 5 szem szegfûszeg 4-5 szem borókabogyó 1-2 db babérlevél 1 dl testes vörösbor 2 dl kékszõlõ leve (must) 3-4 evõkanálnyi áfonya lekvár 3-4 evõkanálnyi bor-, sherryecet, málna-, vagy meggybalzsam (5-6%-os) só, frissen õrölt bors

Elkészítés: A libacombokat megmossuk, papírtörlõvel leszárítjuk, sózzuk, borsozzuk. Fedeles edénybe tesszük (az öntöttvas a legjobb) és annyi meleg libazsírt öntünk rájuk, hogy elfedje a húst. Betoljuk a 120 C-fokra elõmelegített sütõbe, ahol négy-öt órát töltenek, ezalatt vajpuhák lesznek a libazsírban. Kiemeljük a zsírból, átköltöztetjük egy rácsos tepsibe és grillfokozaton ropogósra sütjük. A körethez a lilakáposzta külsõ leveleit leszedjük, a káposztát negyedekbe vágjuk, majd csíkokra gyaluljuk. Egy tálban rétegesen besózzuk és félórára állni hagyjuk, majd jól kinyomkodjuk. Megolvasztjuk a libazsírt és kissé megfonnyasztjuk benne az aprított hagymát, rátesszük a káposztát és közepes tûzön, kevergetve el kezdjük párolni. Hozzáadjuk a reszelõ nagylyukú oldalán lereszelt (hámozott) birsalmát, a fûszereket, a borral elkevert lekvárt, 1 dl mustot és puhulásig pároljuk. Közben néha megkeverjük, ha nagyon elfõne a leve, a maradék musttal pótoljuk. Amikor majdnem kész, ízesítjük az ecettel, igazítunk a sósságán és bõven tekerünk rá borsot. Cukor nem kell bele, hisz a lekvár és a must már épp elég édesek. Elõzõ nap is el lehet készíteni, újra melegítve még finomabb.

Debreceni BOROZÓ 29

I R O DA L O M Eszenyi Béla írása

A kerékpár Valahonnan a távolból megszólalt a csörgõóra hangja. Elõször olyan volt, mintha a villamos csilingelne, csodálkozott is, honnan lenne Bodrogkisfaludon villamos? Aztán megint a csöngés, most már sokkal közelebbrõl, sokkal hangosabban. Lassan, nagyon lassan fogta fel, hogy az õ vekkere cseng és hogy reggel van, fel kellene kelni. Kinyitotta a szemét és az ablak felé fordult. Éppen csak kezdett szürkülni, de a résnyi részen jól látszott a sûrû szürkeség. - Már megint köd van - gondolta, de aztán eszébe jutott, hogy ilyenkor, október második felében a Bodrog felõl szinte minden nap így indul a reggel, jön fel a pára. Kell is ez a szõlõnek, ettõl aszúsodik. Gyorsan kiugrott az ágyból, szokásos reggeli rutin, az elemózsiás tarisznyát még az este összekészítette és már indult is, jön a busz, mennek a szõlõbe aszúzni, jól jön a nyugdíj-kiegészítés. Meg aztán szereti is szedni az aszút. Az elsõ napokban még meg is kóstolja, de aztán az idõ múlásával valahogy megtelik az ember ezzel a csodálatos, de mégiscsak nagyon édes szõlõvel, aztán már nem kívánja. De csak a következõ évi szedésig, mert ott kezdõdik minden elölrõl. Ma a Kapira mennek. Gyönyörûen aszúsodik a furmint, ilyenkor öröm szedni, nem úgy, mint tavaly, hogy alig tudott 2-3 kilót összeszedni egy nap alatt. Akkor nem érte meg, szinte semmi nem jött belõle. Az idén bezzeg! Tegnap rekordot döntött, persze csak a sajátját, 12 kiló 40 deka volt az összegyûjtött aszú mennyiség, ezért már érdemes volt kijönni. Istenem, ha mindig ennyi lenne, meg tudnám venni az unokának azt a biciklit, amire már régen ácsingózik - gondolta elmerengve. A busz vezetõje biztos kézzel irányítja a jármûvét a dûlõk útjain, pedig a ködben alig látni valamit, aztán hirtelen kibukkan a napocska és elõttük a szõlõsorok, mögöttük meg a szürkésfehér ködtenger, le egészen Nyíregyházáig. A szõlõben még minden nedves, éppen csak kisütött a nap. Kell egy kis idõ, amíg megszáradnak a fürtök, addig lehet reggelizni. Falatozás közben jut eszébe, hogy ez az ötvenedik aszú szürete. Még fiatal leányzóként kezdte, itt ismerte meg a férjét, és minden évben itt volt. Régen sokkal jobb volt, fiatalok voltak, sokat viccelõdtek, ma már szinte csak egyedül van itt a régiek közül, pedig a "fiatal asszony brigád", ahogy hívják a csapatot, legfiatalabb tagja is elmúlt már 65 éves, de még mindig õket hívják, mert ledolgozzák a sokkal fiatalabb csapatokat is. Ennek a munkának is megvan a forsza, az õ kezében már régen benne van. Pedig nem egyszerû az aszú szüret, csak az ép aszú szemeket lehet szedni, a beteg, rothadt, penészes szemeket nem szabad belerakni, mert a végén, a leadásnál a borászok árgus szemekkel figyelik a ládákat, és akinél sok nem oda valót találnak, azt másnapra már nem hívják. Régen is így volt, a szocializmusban nem volt ilyen szigorúság, de most már megint a minõség számít, abból lehet jó aszúbort készíteni. Ideje elkezdeni - gondolta és elindult az elsõ soron. Mire végigért, már legalább egy kiló aszúszemet szedett le. Igazán szép az idei termés, szinte olyan a szõlõszem, mint a mazsola, csak sokkal szaftosabb, nem annyira száraz. Délutánra kimelegedett az idõ, le is kellett vetni a kabátot, csak egy pulóver is elég volt. Ment a munka, gyûlt a ládában a gyönyörûséges aszú, már majdnem tele van, lehet, hogy rekord lesz ebbõl ma. Tényleg az lett: 16 kiló pontosan. Ennyit még soha sem szedett egy napon. Hiába, a Kapi dûlõ nagyon jó hely, itt mindig aszúsodik a szõlõ, ide öröm feljönni, így hamar meglesz az a kerékpár. Már leadta a szõlõt és indult a buszhoz, amikor meglátta a fõborászt, éppen feléje igyekezett. Teri Néni! - kiáltott felé - Tessék már egy kicsit várni, szeretnék mondani valamit. Tetszik tudni, ma véletlenül vettem észre, nagyon röstellem, de majdnem elfelejtettem, hogy milyen nap is van ma. Ma éppen ötven éve, hogy Teri Néni elõször jött fel a szõlõbe aszúzni, megtaláltam a pincenaplóban a bejegyzést, pontosan 8 kiló 15 dekát tetszett szedni. Megbeszéltük a birtokigazgató úrral, hogy nem lehet az ilyet csak úgy szó nélkül hagyni, úgyhogy tetszik kapni százezer forint jutalmat, itt hozom a pénzt, át kellene venni, itt tessék aláírni. Csak állt némán és egy mukk sem jutott az eszébe. Tán egy perc is eltelt, mire magához tért. Köszönöm - csak ennyit bírt kipréselni magából. Nézte a pénzes borítékot a kezében és azt gondolta: Megvan a pénz az unokám kerékpárjára, köszönöm, Istenem!

GA S Z T R O N Ó M I A Gyepes Gabojsza receptjei és fotói – http://www.gabojsza.hu

32 Debreceni BOROZÓ

GA S Z T R O N Ó M I A Gyepes Gabojsza receptjei és fotói – http://www.gabojsza.hu

Debreceni BOROZÓ 33

S z e r ke s z t õ i g o n d o l a t o k h e l y e t t

Debreceni Bormustra, 2015 Immáron negyedik alkalommal várja vendégeit Észak-Magyarország egyik legrangosabb boros rendezvénye a Debreceni Bormustra, melyet a Debreceni Borbarátok Társasága Egyesület, a Debreceni Borozó ingyenes borászati periodika kiadója szervez. A rendezvényre azok a borászatok kapnak meghívást, amelyek az elõzõ négy lapszámban meghirdetett teszteken a legjobban szerepeltek, ezért TOP-20 a mustra jellege. A november 28-án, szombaton a debreceni Déri Múzeumban esedékes rendezvényen mind a húsz borászat legalább három borral jelenik meg, így a belépõjegy 60 kiváló minõségû bor kóstolására ad lehetõséget. Ebben az évben a pezsgõt termelõk egy szûk csapatát látjuk vendégül, így is segítve az év végi pezsgõválasztást. Jegyvásárlásra elõvételben a debreceni Tourinform Irodában (Debrecen, Piac u. 20., a régi Városháza alatt), a debreceni Esszencia Borszaküzletben (Debrecen, Bajcsy-Zsilinszky 23-25.) és a Déri Múzeum pénztárában (Debrecen, Déri tér 1.) lesz lehetõség. Az esemény napján a helyszínen is lehet jegyet venni. A rendezvényen lesz egy speciális gasztronómiai sarok is, ahol sajtokat és borkorcsolyákat kínál egy vagy több debreceni étterem, mert a sok bor mellé szükséges egy kis harapnivaló is.

A negyedik Debreceni Bormustra résztvevõi A TOP-20 borászatai: Thummerer Pincészet, Gál Tibor Fúzió Pincészet, Bolyki Pincészet és Szõlõbirtok, Petrény Pincészet, Gróf Buttler Pincészet, St. Andrea Pincészet, Egri Borvár - Tóth Ferenc Pincészet, Molnár és Fiai Pincészet, Bárdos és Fia Pincészet, Szõke Mátyás és Zoltán Pincészet, Babiczki Pincészet, Szt. Tamás Pincészet, Dobogó Pincészet, Royal Tokaji Pincészet, Hétszõlõ Szõlõbirtok, Holdvölgy Birtok, Béres Szõlõbirtok, Barta Pincészet, Basilicus Pincészet, Chateau Dereszla Meghívott vendégeink: Garamvári Pincészet, Törley Pincészet, Hungária Pincészet Szeretettel várunk minden kedves érdeklõdõt és reméljük, hogy mindenki megtalálja a maga kedvenc borát az immár negyedik alkalommal megrendezésre kerülõ Debreceni Bormustra TOP-20 rendezvényén. Viszontlátásra a helyszínen! Debreceni Borbarátok Társasága Egyesület

Debreceni Borozó – Mátra, Eger, Bükk, Tokaj és Érmellék ingyenes gasztronómiai és bormagazinja Megjelenik negyedévente, ingyenesen, 10 000 példányban Fõszerkesztõ: Katics Gergely | katics.gergely@gmail.com Felelõs kiadó: Kovács Pál | cskp@enternet.hu Mûvészeti szerkesztõ: Wéber Tamás | www.pecsiborozo.hu Szerkesztõség: Csorján Balázs, Darin Sándor, Grasselli Norbert, Gyepes Gabojsza, Kerekes Sándor, Pintér Noémi E számunk munkatársai voltak: Adamovich Károly, Antal János, Babiczki László, Benedek Péter, Csutorás Ferenc, Daróczi Kata, Eszenyi Béla, Gál Tibor, Gromon Tamás, Kovács Péter, Mika István, Nóri, Palotás Lehel Olvasószerkesztõ: Árvay Sándor Egyéb grafikai munkák: Katics Dániel Hirdetés: Kovács Pál, cskp@enternet.hu, + 36 30 948-4011 Fotók Kovács Péter, www.hegyaljafoto.hu, Nemes Róbert - www.fotonemes.hu, Németi Fotó - www.nemetifoto.hu Palackfotók: Németi Fotó – www.nemetifoto.hu, címlapfotó: Németi Fotó – www.nemetifoto.hu A szerkesztõség címe: 4027 Debrecen, Honvédtemetõ u. 63/b. Kiadja: A Debreceni Borbarátok Társasága Közhasznú Egyesület, 4071 Hortobágy, Czinege J. u. 1. Felelõs kiadó: Kovács Pál, elnök Nyomda: Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen, Felelõs vezetõ: György Géza vezérigazgató ISSN 2063-076X