TANULOM AZ ÉLETEM

Körmöczi-Kriván Péter

TANULOM AZ ÉLETEM

Körmöczi-Kriván Péter interjút készít Schweitzer Bernadett-tel

Emlékszel még, milyen volt Betti 2 és fél évvel ezelőtt?

El volt keseredve. Nem értette, miért esett bele mindig ugyanabba a gödörbe, főleg magánéletileg. Nem tudta, hogyan lehetne jobb és elfogadta a helyzetét. Mindig aggódott a pénz miatt, hogy miért nincs, és közben másokra utalta magát.

Kire?

Elsősorban a szüleimre. Akkoriban még arra fókuszáltam, hogy olyan életet kell kialakítanom magamnak, ahol az anyagi dolgaimat a másik oldja meg. Ment az elkeseredett áldozat szerep, hogy jajj milyen nehéz nekem és csak sírni tudtam.

Sikerült nekik?

A szüleim mindig segítettek. Kérni sem kellett, mert sajnáltak és szerettek. Ebben nőttem fel. Anyukámat teljes mértékben lemásoltam, amit csak most látok, mert addig nekem az volt a természetes.

Mi tette lehetővé, hogy mindezt meglásd?

Brezovai Gábor és a tréningjei… azáltal, hogy felismertem az értékeimet. Ráláttam, hogy én is képes vagyok arra, hogy teremtsek és nem kell másoktól várnom, hogy megteremtsék helyettem. Így jobban ráláttam a múltbéli dolgokra, hogy mi miért alakult úgy, ahogy volt.

Mi történik a tréningeken?

Találkozás önmagammal. Mindig egyre közelebb kerülök önmagamhoz. Egyre mélyebben értem magam, a szüleimet, a múltbéli eseményeket, hogy mit miért hoztak ők magukkal és miért adtak át.

Volt, hogy haragudtál anyukádra és apukádra?

Volt, hogy őket hibáztattam és ástam lefelé, hogy mi miért történt és ki miért a hibás. Pszichológiai témákba mentem bele, hogy milyen lelki bántalmazások történtek a családban. Az egészet áldozati szemszögből közelítettem meg.

És most?

Már másképp látok. Minden megtörtént úgy, ahogy megtörtént, csak teljesen más a nézőpont. Nem hibás senki. Nem bántott engem senki. Mindenki a legjobb tudása szerint fordult hozzám. Anyukám akkor úgy tudta és apukám is akkor úgy tudta.

Szereted őket?

Nagyon. Eljutottam oda, hogy hálás vagyok nekik is és alig várom, hogy még közelebb kerüljünk egymáshoz, főleg anyukámmal.

Amikor elkezdtél tréningekre járni, milyen életterületeken vágytad megtapasztalni a MÁST?

Párkapcsolat, anyagiak és a családdal való kapcsolódás, mert rájöttem, hogy a hozzájuk való viszonyulásom abszolút hatással van az életemre. Ahogy érzem magam velük kapcsolatban, úgy érzem magam a saját életemben.

Mi mi után következett?

Nem volt stratégiám. Én csak sírva felhívtam a Gábort, hogy segítsen. Pár évvel korábban voltam már egy tréningjén, de ott nem volt meg a szimpátia Gábor iránt. Az igazság az, hogy még nem tudtam elhinni, mindezt megengedhettem magamnak.

Hogy-hogy újra megjelentél a tréningen?

Tanácstalan és tehetetlen voltam, mélypontra kerültem. és azt mondtam, hogy minden mindegy, csináljuk, megteremtem a pénzt is. Akkor jött egy 5 napos elvonulás és vállaltam, hogy mély vízbe ugrok. Nagyon új volt minden és ijesztő. Szorongással mentem oda, mert új emberekkel akkor még nehezen kapcsolódtam.

Mi volt annyira ijesztő?

Hogy elfogadnak-e? Hogy be tudok-e illeszkedni? Hogy meg tudom-e csinálni? Hogy elég jó vagyok-e?

És elég jó vagy?

Igen.

Meg tudod csinálni?

Igen.

Mit?

Bármit, amit el tudok képzelni. Amire vágyok.

A szorongás elmúlt rögtön az első tréningek után?

Nem. Minimum 2 év kellett. Folyamatosan voltak eredmények, de az, hogy érezzem is azt és ki tudjam mondani, hogy ezt én teremtettem és ez az én erőm, nem pedig véletlen volt, kellett az idő. Az elején csak elvonulásokra mentem kéthavonta, ott mindig „felemelkedtem” és azt éreztem, hogy erőm teljében megyek haza. De az elvonulások között jött a „visszaesés”. Kellett az, hogy beledőljek és rendszeresen járjak tréningre. Ezt megléptem, és így könnyen szinten tartom magam, amiből jön, hogy folyamatosan változik az életem. A legnagyobb eredményem, hogy igaz, mély, szerető, tiszta baráti kapcsolatokra leltem és elmúltak a hétköznapi szorongások.

Hogy nézett ki nálad a szorongás?

Külső szemmel azt látták, hogy van önbizalmam és magabiztos vagyok, de belülről szét voltam esve, a túlélésre mentem, ott volt egy belső remegés, izzadás, bizonytalanság, erős szomorúság és néha kétségbeesés. Ijesztő volt és félelmetes.

Hogyan viszonyulsz most a benned lévő potenciálhoz? Érzed már?

Igen, mocorog valami. Már sokkal magabiztosabban vezetem a vállalkozásomat. 2 éve még vadásztam a vendégeket, most meg szinte vissza kell utasítanom őket, annyian vannak. Változtatnom kell a rendszeren, hogy elférjenek. Magánemberileg már nem a szenvedős érzések dominálnak az életemben, hogy sajnáljam magam, hanem folyamatosan figyelek a fejlődésre. Érzem az embereknek a hozzám való viszonyulásán, hogy mennyit finomodtam. Igazából lecserélődött a környezetem.

Előfordult még mostanában, hogy rosszabb állapotban találtad magad?

Igen, de rövidültek ezek az idők. Régen képes voltam hetekig rágódni egy témán. A legutóbbi ilyen példám ehhez képest már csak fél órás program volt, mivel a rossz érzésről azonnal átteszem a figyelmem másra. Például az értékeimre, amivel nagyon sokat foglalkoztam az elmúlt időben, hogy… Mi az, amit szeretek magamban? Mi az, ami jól működik? Mi az, amire jó visszajelzéseket kapok? Ha pedig valamikor is megkukulok és nem jut eszembe semmi, akkor van egy szép ÉRTÉKLISTÁM. Amint őt előveszem, ő mindig segít visszatérni a valódi Bettihez.

Kedvenc értékeid?

Kedves vagyok az emberekkel és szépen tudok velük kommunikálni. Ezt mutatják a vendégeim visszajelzései is.

Rájöttem, hogy vicces vagyok és jó a humorom. Ez azért is érdekes, mert sokáig abban a tudatban voltam és azzal szenvedtettem magam, hogy „unalmas vagyok és nekem nem jó a társaságom”. De ez nem igaz, mert az emberek szeretnek nevetni velem.

Figyelmes vagyok. Sokszor visszahallom, mennyire jó, hogy meghallgatom a másikat és nem akarom megmondani, mit csináljon másképp. Csak akkor válaszolok, ha kérdeznek és ebből érzik, hogy valóban figyelek és nemcsak testileg vagyok ott a helyzetben.

Vannak konkrét céljaid?

Persze. Az első egy harmonikus, boldog és érzelmes párkapcsolat, melyben a Párommal bármiről tudok beszélni és minden, ami én vagyok, az érdekli őt. A másik egy üzletvezetői szintlépés. Szeretnék még több értéket és minőséget adni a vendégeimnek és munkát adni olyan embereknek, akik hasonló értékrenddel rendelkeznek, mint én.

Mit üzensz a régi Bettinek?

Csak nagyon megölelgetném és azt mondom, hogy… Menj tovább. Minden rendben van. Minden úgy van jól, ahogy van. Minden okkal történik. Minden tanít és egyszerűen csak tovább kell haladni, hogy összeálljon a kép. Visszanézve mindent érteni fogsz.

Miért vagy hálás a mostani Bettinek?

Gábort felkeresése előtt megfordult a fejemben az életem feladása, de kitartottam és nem adtam fel! Hálás vagyok, hogy nyitottam új dolgok felé, ami segített ahhoz, hogy meglássam ezt a szép, új világot.

Van kérdésed a jövőbeni Bettihez?

Kérlek, áruld el a módját annak, hogyan tudom átlépni azt a korlátot, hogy elhiggyem, én is képes vagyok nagy bőségben élni. Azt érzem, hogy már csak egy bátor lépés hiányzik az ismeretlenbe ugráshoz.

A jövőbeni Betti mit mond neked erre?

Mi baj történhet? :)