Mindannyiunk életét átfonja a hatalomarchia

Szerkesztőségünkbe egy figyelemre méltó könyv érkezett nemrégiben. Azt gondolom, olyan olvasmány, amely létezésünk olyan szegmensének kérdéseit boncolja, melyek napi szinten húsba vágóan változtatják meg életünk minőségét, lelkünk tisztaságát, gondolataink kiegyensúlyozottságát. Alapvető hitelességünk kérdőjeleződhet meg magunkban, a kapcsolódások és nem kapcsolódások komplexitását figyelve a nem ártás szemléletének tükrében.

A könyv: MELANIE JOY, PHD, Hatalomarchia - Az elnyomás pszichológiájának megértésével a társadalmi átalakulás szolgálatában- című műve. A szerző, Melanie Joy PhD, a Harvard Egyetemen végzett pszichológus, nemzetközi előadó, kapcsolati és szervezetfejlesztési coach. Öt, több díjjal kitüntetett könyv szerzője. A massachusettsi Bostoni Egyetem pszichológia- és szociológiaprofesszora volt tizenegy éven át, ahol a privilegizáltság és elnyomás, feminista pszichológia és állatvédelem témákban adott elő. Hat kontinensen, több mint ötven országban tartott előadásokat, munkásságáról a nemzetközi média legjelentősebb fórumain számoltak be. Az erőszakmentes társadalomért végzett munkáját Ahimsa-díjjal tüntették ki, amelyet korábban a dalai láma és Nelson Mandela is megkapott. Dr. Joy a Beyond Carnism jótékonysági szervezet alapító elnöke.

A könyvében így fogalmaz a benne felmerült dilemmákról: „Mélyen megérintettek a társadalmi igazságtalanságok, és megdöbbentett az

emberiség diszfunkcionális állapota, amely nemhogy megengedte, de bűnös módon okozta is a világban mindenhol jelenlévő szenvedést. Mi lehet az, töprengtem, ami miatt az emberek elkerülik az atrocitásokat, ahelyett, hogy bátran szembenéznének velük? Hogy lehet, hogy ugyanazok az emberek, akik az utcára mennek tüntetni az emberi jogokért, saját családtagjaikkal rosszul bánnak? Miért van az, hogy akik azt állítják, olyan társadalmat akarnak, amely az együttérzés és az igazságosság értékeire épül, ugyanezen értékek ellen foglalnak állást és cselekszenek?”

A kutatásai során számtalan összefüggésre látott rá: „Világossá vált számomra, hogy a legtöbb esetben, ha az emberek ki is lépnek egy „izmusból”, azonnal belépnek (vagy inkább benne maradnak) egy másikba(n), abban a hitben, hogy már megszabadították magukat mindenféle „izmustól”.

Ugyanezt a jelenséget figyeltem meg az emberi kapcsolódások mindhárom dimenziójában: a csoportos/társadalmi, a személyek közötti és a személyen belüli (az énen belül és felé) szinteken. Az emberek hajlamosak feltételezni, hogy az egyik dimenzióban végbement tudatosulás és átalakulás automatikusan magával hozza a tudatosulást és átalakulást a többi dimenzióban is. Ha az emberek ki is lépnek az elnyomó vagy bántalmazó2 dinamika egyik dimenziójából, legtöbbször mégis benne rekednek más dinamikákban, amelyekben egyik, vagy mindkét előző jelenség fennáll. Például olyan emberek, akik együttérzőbb és igazságosabb társadalmi irányelvek megvalósításán tevékenykednek, gyakran sértő kifejezéseket használnak azokra, akikkel nem értenek egyet, és ezzel a személyek közötti dimenzióban pontosan azt gyakorolják, ami ellen a társadalmi dimenzióban küzdenek.

Rájöttem, hogy itt az ideje egy olyan elemzésnek, amely felfedi az elnyomás összes formájának és kifejeződésének közös nevezőjét. Mi az a „metarendszer”, amely mintegy befedi az összes elnyomó rendszert, és áthatja az összes kapcsolati dimenziót? Honnan tudjuk, hogy benne vagyunk? Hogyan hat arra, ahogy a világhoz, másokhoz és saját magunkhoz kapcsolódunk? Legfőképpen, mit tehetünk, hogy kilépjünk belőle – vagy talán még pontosabban: megváltoztassuk a hozzá fűződő kapcsolatunkat?”

Hogy mi is az a hatalomarchia, arról így fogalmaz: „Ebben a könyvben rámutatok arra, hogy van egy minden elnyomó rendszeren átívelő hitrendszer, amelyet hatalomarchiának nevezek. A hatalomarchia nem kapcsolati rendszer, amely az erkölcsi érték hierarchiájába vetett azon hit köré szerveződik, ami szerint egyes egyének vagy csoportok erkölcsi szempontból érdemesebbek másoknál, és amely rendszernek szerkezete az igazságtalan hatalmi egyensúlytalanságok fenntartását szolgálja. A hatalomarchia visszatükrözi és megerősíti a kapcsolati diszfunkciót – a nem kapcsolati hatalmi dinamikát, amely sérti az integritást és károsítja a méltóságot.”

Világunkban számtalan módon jelenik meg a hatalomarchia, az elnyomás, már-már művészi szintre emelve. Rombolja a családi életet a családon belüli erőszakkal, a társadalomban megjelenik többek között diktatórikus berendezkedésben, háborúk, népírtások, gyermekbántalmazás, szexizmus, rasszizmus, patriarchális berendezkedés képében. Amint látjuk, sokféle lehet az elnyomás formája és dinamikája kultúránkban.

A könyv megpróbál válaszokat, megoldásokat kínálni az elnyomás szerkezetének bemutatása mellett, és egy, a nem ártás szemléletében működő társadalom víziójának előfutára lenni.

Ajánljuk a könyvet – az írónő szavaival egyetértésben - mindazoknak, „akik életbe vágóan fontos munkát végeznek egy igazságosabb és együttérzőbb világ megteremtésében. Akiket foglalkoztat az elnyomás, és támogatóan viszonyulnak az előremutató társadalmi átalakuláshoz. A könyv azokhoz is szól, akik szeretnék megérteni saját, hatalommal kapcsolatos megtapasztalásaikat azért, hogy javítsanak a saját életükön és kapcsolataikon.”

Tinder-csaló: a Netflix új, verhetetlen dokuja

Bizonyára már sokan hallottak a Netflix legújabb siker filmjéről, ami a debütálása óta vezeti a Top 10-es listát. Ez nem más, mint a Tinder Swindler. A népszerűsége nem véletlen, ugyanis első ránézésre egy krimi jellegű dokumentumfilm, azonban az átlagos krimiktől eltérően ez egy teljesen valós történeteken alapuló sztori.

A filmben megismerhetjük három különböző nemzetiségű nő történetét, akik az online társkereső oldalak legelterjedtebb platformján, a Tinderen keresték a szerelmet. A közös bennük pedig az, hogy mindannyian egy hatalmas átverés résztvevőjévé váltak. Simon, mint sokan mások is Tinderen ismerkedett, keresett barátnőt, azonban hamis személyazonossággal csábította a bűvkörébe a nőket. Simon egy dollármilliárdos “gyémántkirály” üzletember örökösének adta ki magát. Persze, aki használt már bármilyen társkereső oldalt tudja, hogy sok kamu profillal találhatjuk szembe magunkat, melyeknek sokféle árulkodó jelei lehetnek. Simon rengeteg képet rakott fel fényűző, luxus életviteléről, ahogyan jachtokon kaviárt és pezsgőt fogyaszt és magánrepülőkön utazik testőrök kíséretében. Emellett az Insta profilját is csatolta, így még hitelesebbé vált az áldozatai szemében. A jobbra húzás és matchelés után következett az első randi, ami végképp eloszlatta az esetleges kételyeket a randipartnereiben. Mindig azokban a luxus szálloda éttermeiben került sor a randi lebonyolítására, ahol éppen megszállt. A randi folyamán a testőrei is jelen voltak, így igazolva, hogy tényleg egy gyémántkereskedő fiáról van szó. Ezt követően

igazi fehér lovon érkező hercegként viselkedett a nőkkel, akik úgy érezhették, mintha egy Disney mesébe csöppentek volna. Nyilvánvalóan nem maradt sokáig egy helyen, folyamatos utazásban volt, de így is kialakított párkapcsolatot a film 3 nőjével. Először Cecilie válhatott a barátnőjévé, akit a tenyerén hordozott. Eközben párhuzamosan alakított ki egy mély barátságot Pernillával és közös életet tervezgetett Ayleen-nal. Ez eddig még semmi komoly, az igazi átverés rész még csak most jön. Simon ugyanis dollármilliókat csalt ki a Tinderen megismert nőktől. Pár hónapos ismeretség után felfedte a luxus élet hátulütőjét, mondván, hogy veszélyben van és sürgősen

szüksége van egy hitelkártyára, ami nem az ő nevére szól, máskülönben az ellenségei megölik. Így a jelenlegi barátnők aggódva a szerelmükért kérdés nélkül cselekedtek.

A film második felében egy újságcikk megjelentetésével próbálják megakadályozni, hogy még több nőt verjen át. Ez a cikk viszont nem várt reakciókat eredményezett. Elsősorban az áldozatul esett nőket hibáztatták, hogy naivan cselekedtek, nem gondolkoztak, csak a pénz miatt csinálták, igazi aranyásók, megérdemlik - kapták a különböző kommenteket. Azonban ennek a cikknek köszönhetően egy akkori barátnője rájött, hogy a csalás áldozata lett, így az ő segítségével sikerült végül elkapni Simont. A doku nagy port kavart, hiszen ez egy mostani sztori valós személyekkel. Simont végül 15 hónap börtönbüntetésre ítélték, azonban 5 hónap után szabadon távozhatott. Nemrég fel is szólalt az üggyel kapcsolatban és állítása szerint ő nem csaló, az emberek nem ismerik őt, ezért ítélik el. Hamarosan várható lesz a saját beszámolója, amiben az ő szemszögéből is megismerhetjük a történetet, úgy, hogy érdemes résen lenni.

A film nagyon fontos témára hívja fel a figyelmet elrettentő, mégis megtörtént eseményeken keresztül, mégpedig az online jelenlét veszélyeire. Nem csak társkereső oldalakon, hanem tényleg bárhol, bármelyik social media felületen megtámadhatnak minket, úgy, hogy közben nem is sejtjük, hogy éppen behálóznak minket. Emellett szomorú látni, hogy ilyen súlyos szituációban is először a nőket vádolták meg, hogy egyedül az ő hibájuk, hogy több százezres pénzveszteség áldozatává váltak. Szerintem nagyon sok befolyásoló körülményt lehet hibáztatni és nem kizárt, hogy az áldozatok lehettek volna körültekintőbbek, de a tényeken nem változtat, hogy a Tinder-csaló volt az igazi tettes. Ami fontos, hogy tisztában legyünk, azzal, hogy ilyen és ehhez hasonló esetek bárkivel megtörténhetnek. Éppen ezért, meg kell tanítani, főleg a gyerekeket, akik még könnyebb “célpontok” lehetnek, hogyan is kell tudatosan használni az internetet és a közösségi oldalakat. Nem szabad ráhagyni a gyerekre a telefont, órákig rájuk sem nézni, hogy mit csinálnak. Lehet éppen a kedvenc játékhősük kamu profiljával chatelnek, nem is gyanítva mekkora bajba kerülhetnek. A legfontosabb a kölcsönös kommunikáció, megbeszélni milyen oldalakat keresett fel, mivel játszott, kivel beszélt, így csökkenthetjük a kockázatát egy esetleges online átverésnek.

Ha még nem láttad volna a filmet, mindenképpen érdemes rászánni 2 órát és figyelni a social oldalakon a Simonról szóló híreket, mivel hamarosan ő is nyilatkozni fog a témával kapcsolatban.

Ha pedig a női dollármilliós csaló sztorija is érdekel, akkor az Inventing Anna, vagyis Az örökösnő álarca mögött című sorozat is éppen tarol a Netflixen.