Erdők nélkül Magyarország védtelen

Erdők nélkül

Magyarország védtelen

A klímaváltozás negatív hatásai elleni küzdelemben az erdő jelenti a legfontosabb eszközt és lehetőséget, természetességük és ökológiai egyensúlyuk fenntartása a jövő kulcskérdése, alapvető kihívása.

A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara és az Erdészeti Tudományos Intézet szervezésében 10én lezajlott Erdészeti Tudományos Konferencián az erdők kezelését támogató tudományos válaszokat, kutatási eredményeket ismerhette meg a hallgatóság. Több mint ezer tudós, kutató és a gyakorlatban dolgozó erdész szakember részvételével zajlott a rendezvény, amely a környezet, a társadalom, a gazdaság alakulásában meghatározó szerepet játszó erdők fenntartható kezelésével foglalkozott.

A konferencia egyik legfontosabb témája a klímaváltozás és az erdők kapcsolata volt. A kormány a klímasemlegességi célok elérésében kiemelten fontos eszközként tekint az erdőkre, ennek érdekében indította az országfásítási programot és védi a meglévő erdőállományt - írták. A hatalmas szakmai érdeklődés is bizonyítja: létezik az a hazai erdészeti, természetvédelmi szaktudás, amely garancia az erdők fenntartható kezelésére.

Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora köszöntőbeszédében kiemelte: szükség van az erdőkkel kapcsolatos felsőoktatás megújítására, amelyet a teljes szakmai közösség - a tudomány és a gyakorlat, a vállalati szféra - összefogásával kell megtenni. Megkezdődött a munka, ez a konferen-

cia fontos állomás ebben a folyamatban, hiszen az egyetemi modellváltás sikerességét is mutatja: az oktatás-kutatás és a gyakorlat közötti szorosabb együttműködés, ebben az elhangzó száz előadás és az ezer résztvevő komoly eredmény.

Somogyi Zoltán, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének tudományos tanács-

adója leszögezte: a 2050-re kitűzött karbonsemlegességi célok eléréséhez szükség van a meglévő erdők elnyelési kapacitásának megőrzésére és az erdőterületek jelentős növelésére, egyúttal nagy hangsúlyt fektetve az erdők klímaváltozáshoz való alkalmazkodásának aktív segítésére is.

Mivel az erdők a klímaváltozás miatt folyamatos nyomás alatt állnak, paradigmaváltás nélkül nem ellensúlyozhatóak a negatív hatások. Az erdők ellenálló- és regenerációs képességének növeléséhez, immunrendszerük erősítéséhez a kulcs a biodiverzitás megőrzése, növelése és ha kell, helyreállítása, proaktív erdővédelmi beavatkozásokkal - hangsúlyozta előadásában Csóka György, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének tudományos tanácsadója és Lakatos Ferenc egyetemi tanár, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának Erdőművelési és Erdővédelmi Intézete igazgatója.

A plenáris előadásokat az erdészeti ágazatot átfogó nyolc szekcióülés követte, amelyekben az erdőgazdálkodás, az erdőleltározás és erdőleírás, az erdővédelem, a környezetvédelem és környezeti nevelés, a geomatika, a klímaváltozás, a műszaki, ökonómiai kérdések, az ökológia, a természetvédelem, és végül vadgazdálkodás kérdéseit vitatták meg a résztvevők. Számos előadásban található példát - az új egyetemi

működési modellnek megfelelően - a gyakorlat és a tudomány összekapcsolására. Így a Klímaváltozás szekcióban a Soproni Egyetemen folyó fejlesztési munkát mutatták be, amely az erdőállományok változatosságát és kedvező mikroklimatikus viszonyait megőrző és fejlesztő erdőgazdálkodási döntések támogatására szolgál majd, hiszen mivel az érzékeny erdőállományok kiválasztása, stabilitásuk elősegítése kulcskérdés a megváltozott környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodásban.

Állatvédelmi szakállatorvos- és szakjogászképzés indul Magyarországon

Magyarországon elsőként indul állatvédelmi szakállatorvos- és állatvédelmi szakjogászképzés ősszel - közölte az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központja.

Az állatvédelmi szakállatorvos-képzést az Állatorvostudományi Egyetem azoknak indítja, akik legalább hároméves általános állatorvosi szakmai gyakorlattal rendelkeznek, az állatvédelmi szakjogászképzést pedig - a Miskolci Egyetemmel közösen - végzett jogászoknak.

Utóbbi képzésben az állatvédelmi joganyag magas szintű és részletes oktatása mellett az állatvédelem állatorvosi, pszichológiai, kommunikációs, gazdasági, szociológiai és antropológiai vonatkozásaival is megismerkedhetnek majd a jelentkezők.

A szakjogászképzés meghirdetéséről szóló együttműködési megállapodást kedden írta alá a két egyetem - olvasható a közleményben, amelyben idézték Sótonyi Pétert, az Állatorvostudományi Egyetem rektorát is: „az állatvédelem korunkban egy dinamikusan fejlődő, különböző tudományágakon átívelő területté vált, ezért fontos, hogy sokszínű, multidiszciplináris megközelítési módot sajátítsanak el az állatvédelmi ügyekben közreműködő szakemberek”.

Új idegsejttípusokat azonosítottak Szegeden

Az emberben és más fajokban ezidáig ismeretlen idegsejttípusokat azonosító kutatási program zárult le Tamás Gábor professzor vezetésével a Szegedi Tudományegyetemen.

Az emberi agykérget sújtó pszichiátriai és neurológiai betegségek megértése és lehetséges terápiája csak korlátozottan alapozható más fajokon végzett vizsgálatokra. Ezt alátámasztja az erre a területre bevezetett új hatásmechanizmusú gyógyszerek hiánya is.

A szegedi projekt a közelmúltban világszerte elindult - az 1960-as évek űrversenyével összevethető nagyságrendű - agykutatással kapcsolatos keretprogramokhoz illeszkedik. A szegedi kutatás jórészt olyan példa nélkül álló eljárásokon alapul, amelyek módszertani és elméleti szempontból egyedi lehetőséget nyújtanak a humán agykérgi minták pre-, illetve intraoperatív vizsgálatára, majd azok funkcionális és molekuláris jellemzésére.

A projektnek köszönhetően a Tamás Gábor vezette kutatócsoport továbbfejleszthette világszínvonalú műszerparkját. Az eredeti elképzeléseket is meghaladó minőségben sikerült a szakembereknek saját fejlesztésű műszereik prototípusait elkészíteni és azokat kísérletes körülmények között, emberi mintákon is tesztelni.

A közlemény szerint a szegedi kutatók több, emberben és más fajokban ezidáig ismeretlen idegsejttípust tártak fel, amelyek közül egyet, a „csipkebogyó” sejteket részletesen is jellemezték. Új, mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftveres mikroszkópiát és digitális PCR-re alkalmas mintagyűjtést kombináló módszert, illetve automatizált mikroszkópián és elektrofiziológiai méréseken alapuló rendszert fejlesztettek.

Ezek alkalmasak számos sejttípusból álló szövetminták automatizált analízisére is. Egy agykérgi gátlóidegsejt-típust, az úgynevezett neurogliaform sejteket a cukorbetegség kezelésében alkalmazott GLP-1 terápia célpontjaként azonosítottak.

A csoport kutatási eredményei a tudományterület legmagasabb színvonalú lapjaiban jelentek meg, és világszerte széles körű médiavisszhangot váltottak ki.

Kevesebb műanyag csomagolás a Pick-nél

Csökkentette a szeletelt szalámik csomagolásához felhasznált műanyag mennyiségét a Pick Szeged Zrt.

A közlemény szerint az év elejére megvalósított fejlesztéseknek köszönhetően a boltokban jelenleg kapható, legtöbb szeletelt Pick szalámi tálcaméretét 3 centiméterrel csökkentették, ami 14 százalékkal mérsékelte a csomagoláshoz felhasznált műanyag mennyiségét, miközben a termék mennyisége és íze nem változott.

A vállalkozás korábban már 60 tonnával csökkentette a felhasznált műanyag mennyiségét annak köszönhetően, hogy a szeletelt termékek csomagolásánál alkalmazott fólia mintegy negyedével vékonyabb lett.

Haluska Adrienn fejlesztési és minőségirányítási igazgató kifejtette, a hústermékek minőségmegőrzésének jelenleg elengedhetetlen eleme a műanyag csomagolóanyag, viszont ezekkel a fejlesztésekkel a Pick még egy lépéssel közelebb került a környezetbarátabb húsipari csomagolások használatához.

A műanyag-felhasználás csökkentése érdekében 150 millió forintos beruházást valósítottak meg a Pick szegedi és alsómocsoládi telephelyein, és egy hasonló fejlesztés folyik Baján is. A cégnél folyó többlépcsős fejlesztési folyamat célja, hogy öt éven belül a Pick szeletelt tálcás termékei csak 100 százalékban újrahasznosítható csomagolóanyagban kerüljenek az üzletekbe.

Azt tervezik, hogy 2023-ra a termékek gyűjtőcsomagolásai nagyrészt gépek segítségével készülnek majd, ezzel 30 százalékkal mérsékelve a papír- és kartonfelhasználást.

A Pick Szeged Zrt. Magyarország és Közép-Európa egyik legnagyobb élelmiszeripari vállalata, termékeit több mint 30 országban értékesíti. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a Pick Szeged Zrt. nettó árbevétele 2020-ban 72,3 milliárd, 2019-ben 67,3 milliárd forint volt. 2020-ban a vállalat nettó árbevételéből az export 20,9 milliárd, 2019-ben 17,9 milliárd forintot tett ki. A cég 2020-ban 5,3 milliárd forint adózott eredményt ért a 2019-es 4,3 milliárd forint után.

Az üvegházhatású gázok kibocsátása csaknem a járvány előtti szintre ugrott

Gebauer Szabolcs, az MTI tudósítója jelenti: Megközelítette a koronavírus-járvány előtti szintet az Európai Unióban végzett gazdasági tevékenység miatti üvegházhatású gázok kibocsátása 2021 harmadik negyedévében - közölte az unió statisztikai hivatala (Eurostat).

Az EU gazdaságának üvegházhatásúgáz-kibocsátása júliustól szeptemberig 881 millió tonnát tett ki a jelentés szerint, ez hat százalékkal több az előző év azonos negyedévében mért adatokhoz képest. A növekedés nagyrészt a gazdasági fellendülés hatásának tudható be.

A tavalyi év harmadik negyedévében a legtöbb üvegházhatású gáz kibocsátása a feldolgozóipar (a teljes kibocsátás 23 százaléka), a villamosenergia-ellátás (21 százalék), valamint a háztartások és a mezőgazdaság (mindkettő 14 százalék) számlájára írható.

A koronavírus-járványt megelőzően, 2019 harmadik negyedévében - mielőtt a járvány miatt számos gyárat zártak be és sok vállalkozás függesztette fel tevékenységét szerte a világon - az EU-ban mintegy 891 millió tonna károsanyagot bocsátottak ki. Az adatok szerint 2020 első negyedévében, amikor a koronavírus-fertőzések első hulláma jelentkezett Európában, az üvegházhatású gázok kibocsátása mintegy 740 millió tonnára zuhant.

Az uniós hivatal kiemelte, hogy 2021 harmadik negyedévében a kibocsátások leginkább Szlovéniában csökkentek, 2,6 százalékkal 2020 azonos negyedévéhez képest, míg Luxemburgban 2,3 százalékkal, Hollandiában 1,6 százalékkal volt kevesebb a kibocsátás. A legnagyobb kibocsátásnövekedést Bulgáriában (22,7 százalék), Lettországban (16,2 százalék) és Görögországban (13,1 százalék) jegyezték fel.

A 2020 és 2021 harmadik negyedéve közötti gazdasági fellendülés hatása ellenére az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának hosszú távú trendje az EU-ban folyamatos csökkenést mutat.