Préda miatt változtatják élőhelyüket a barna medvék

Amint a ragadozó barna medvék a téli álom után felébrednek, olyan élőhelyre vándorolnak, ahol rénszarvas- és jávorszarvas-borjak születnek. Az egyik megfigyelt medve 38 újszülött rénszarvast ölt meg egy hónap alatt, a következő hónapban 18 fiatal jávorszarvast.

Az egyik megfigyelt medve 38 újszülött rénszarvast ölt meg egy hónap alatt, a következő hónapban 18 fiatal jávorszarvast.

Az angol Nottingham Trent Egyetem, a spanyol Leóni Egyetem tudósai, valamint norvég és svéd állatvédelmi szakértők 15 medvére szereltek GPS nyomkövetős nyakörvet az észak-svédországi Norrbottenben, majd két éven át követték az állatokat. Ezen kívül több mint 2500 nőstény rénszarvast is figyelemmel kísértek.

A medvék tavasszal ébredtek fel a hat hónapos hibernációból, amikor a rénszarvasok ellési időszaka elkezdődött. Ekkor vizes területekhez és örökzöld erdőkhöz közeli élőhelyeikről zordabb terepre, magasabban fekvő területekre vándoroltak, amelyeket a borjakat nevelő rénszarvasok szeretnek. Ahogy a rénszarvasok szaporodási időszaka véget ért és a jávorszarvasoké elindult, a barna medvék lombhullató erdők és régi tisztások közelébe költöztek, mert a jávorszarvasok ezt kedvelik.

Ahogy azonban ennek az ellési időszaknak is vége lett és az emberi tevékenység megélénkült, a medvék bogyós étrendre váltottak, és minél távolabb húzódtak a murvás erdei utaktól. Ez az életmód a következő téli álomig tartott.

„A ragadozó barna medvék világosan követték az évszakonként elérhető, sebezhető zsákmány előfordulási területét. Tavasszal ez a folyamat a barna medvék aktív vadászati stratégiáját mu-

tatja, amikor táplálkozásuk jobban függ az állati fehérjétől, mint az év többi részében” - mondta Antonio Uzal Fernandez, a Trent Egyetem környezet- és állatvédelmi karának szakértője.

A nagyragadozók több kontinensen részben visszanyerik élőhelyüket, aminek sok ökológiai előnye van, de nem kívánatos hatásai is lehetnek, köztük az állatállomány fosztogatása.

A kutató szerint az új tanulmány segíthet tájékozódni arról, hogy a konfliktusok hogyan enyhíthetők.

A legtöbb prédát a májusi rénszarvasellési időszakban ejtették a medvék. A 15-ből nyolc az erősen ragadozó kategóriába tartozott, ők átlagosan kétnaponta ejtettek el egy-egy borjat a két hónap alatt.

Új szuperélelmiszer:

egy Etiópiában termő banánféle

A tudósok szerint az enset, egy Etiópiában termő banánféle lehet az új szuperélelmiszer, és életmentő választ adhat az éghajlatváltozásra is.

Etióp nő az ültetvény előtt

Az Environmental Research Letters című folyóiratban megjelent új tanulmány szerint a banánhoz hasonló növény akár százmilliónál is több embert lenne képes táplálni a globális felmelegedés korában.

Az enset (Ensete ventricosum) növény, amelyet etióp vagy „hamis banánként” is emlegetnek, Etiópián kívül szinte ismeretlen, de az afrikai országban húszmillió ember tápláléka. A növény banánszerű termése nem ehető, de a keményítőtartalmú szárak és gyökerek erjeszthetők, kása, kenyér készítésére használhatók.

A kutatók úgy vélik: a növény sokkal nagyobb területen termeszthető Afrikában, hiszen az enset vadon élő rokonai, amelyeket emberi fogyasztásra nem tartanak alkalmasnak, egészen a kontinens déli részéig elterjedtek.

Ensetből készült tradícionális ételek

A szárazságtűrő csodanövény Tradícionális enset feldolgozás Etiópiában

A kutatók modellezés és mezőgazdasági felmérések segítségével vetítették előre, hogy az enset a következő negyven évben potenciálisan akár százmillió embert táplálhatna. Egyúttal az élelmezésbiztonságot is növelné olyan afrikai országokban, mint Kenya, Uganda és Ruanda.

James Borrell, a Kew-i Királyi Botanikus Kertek kutatója egyetértett abban, hogy az enset jól jöhet szűkös időkben az élelmezésbiztonság növelésében. Hozzátette, a növényt néhány szokatlan tulajdonsága teszi különlegessé. „Bármikor elültethető, bármikor betakarítható és évelő. Ezért hívják az éhezés elleni fának” - magyarázta.

Az előrejelzések szerint a klímaváltozás komolyan befolyásolja az alapvető élelmiszernövények terméshozamát és eloszlását Afrikában és más kontinenseken. Ezért egyre nő az érdeklődés a táplálékot nyújtó új növények iránt, mivel az emberiség néhány alapvető növénytől függ. Az elfogyasztott kalóriák közel fele három növényhez köthető: a rizshez, a búzához és a kukoricához.

„Változatosabbá kell tenni azokat a növényeket, amelyeket világszerte használunk, mert jelenleg a termények nagyon szűk skálájára támaszkodunk” - figyelmeztetett Borrell.