Fenntartható élet 1 - A Second Hand hatása a divatiparra

Fenntartható élet 1

A Second Hand hatása a divatiparra

Életünk fenntarthatóságának rengeteg szegmense van, melyek érintik a nagy és az apróbb életterületeket is. Amennyiben tudatos életet élünk, annak minden részét jól megélve, ártás nélkül, a legnagyobb jó érdekében, akkor figyelnünk kell a részletekre is. A személyes fogyasztásunk hatással van a globálisra. Ha ebben ismerjük a mértéket, tisztában vagyunk az elég fogalmával, akkor nem fogunk feleslegesen felhalmozni, pocsékolni és ez az elosztórendszer átkalibrálására is segítően hathat. Vásárlásunk befolyásolja a kereskedelem alakulását, a javak elosztását és eloszlását. Kinek mennyi jut abból a kifizetett áruból. Valóban ahhoz jut elég bevétel, aki termeli, vagy ő csak éhbért kap. Figyelnünk kell, mit támogatunk pénzünkkel. Vannak olyan területek, ahol nem csak újat vásárolhatunk, hanem használtat vagy újrahasznosítottat is. Mostanában pl. már a stílustanácsadók sem csak az új ruhák vásárlását javasolják.

A divatipar, a ruhagyártás egyik nagy problémája a túltermelés, túlfogyasztás. Ez az iparág a környezetszennyezés terén is élen jár, a hol, milyen körülmények között dolgozó, milyen életkorú munkavállalókról nem is beszélve. A lényeg, hogy a sokszor alig használt

ruhadarabjaink nem a hulladéklerakóba kerülnek, hanem tisztítva, jobb esetben fertőtlenítve visszakerülnek a forgalomba használt ruhaként. Na de miért is vásárolunk használt ruhákat a Föld különböző pontjain? A Farfetch, az egyik vezető nemzetközi online luxusáruház elvégzett egy nagyszabású felmérést több iparági szervezettel a vásárlók szokásairól, hogy kiderítsék, vajon a használtruha-kereskedelem befolyásolhatja-e negatívan az új ruhák piacát. Persze sok szakértő szkeptikus, hiszen az, hogy másodkézből szerezzük be ruhadarabjainkat, még nem jelenti egyenesen, hogy nem veszünk újakat is. Mi is átnéztük a 111 oldalas anyagot és kigyűjtöttünk néhány érdekes adatot. akit bővebben érdekel, a linken megtalálja a teljes angol nyelvű felmérést. Érdekes azonban, hogy a válaszokból az derült ki, hogy a brit és amerikai vásárlók 65 %-a pont azért vesz használtat, hogy ne újra költsön. Ugyanezen megfontolásból a kínaiak 41 %-a vásárol second hand ruhát. Az amerikaik és angolok elsődleges szempontja, hogy olcsóbban vásároljanak, míg a kínaiak a különleges darabok, ritkaságok miatt keresik a használt divatcikkeket. Természetesen a kínaiak magasabb árat is hajlandók ezért fizetni.

Az USA-ban és Angliában inkább ruhákat vásárolnak, míg Kínában jobban fogynak a cipők, órák és ékszerek. A válaszadók a három országból 60 %-ban üzletben vásárolják meg a second hand termékeket, 40 %-ban pedig online rendeléssel. Egy ilyen vásárlással átlagban 1 kg szeméttől óvjuk meg a földet, 3 liter vizet spórolunk és 22 kg Co2-t nem juttatnak a levegőbe a gyártók. Átlagban forintosítva 15-28 ezer Ft közötti összeget lehet megspórolni vásárlásonként, ami a háztartásban marad. Egyelőre sajnos nem a környezetvédelmi szempontok az elsődlegesek és nem a fenntarthatóság. A tanulmány egyértelműen rámutat, hogy a megkérdezettek mindössze 13 %-a veszi figyelembe a fenntarthatóságot a ruhavásárlásainál. A másodkézből vásárlók aránya folyamatosan nő világszinten. Az amerikaiak nagyjából felének van a szekrényében mástól származó ruha, a britek 42, a kínaiak 21 %-a vesz használt divatcikket. A fiatalok hajlanak egyre jobban a környezettudatos gondolkodásuk miatt arra, hogy ne vegyenek gyorsan amortizálódó stílusú divat ruhákat. Figyelnek az állandó értéket képviselő fazonokra, amik nem egy nyár alatt vesztik el divatosságukat. Bár még az olcsó és gyorsan eldobható fast fashion is a középpontban van, egyre többen látják be, hogy ezek a tömegcikkek mekkora környe-

zetterhelést jelentenek gyors elhasználódásukkal, sokszor kifogásolható anyagminőségükkel és kivitelezésükkel. A tartósabb anyagból készült, nehezebben kopó, fakuló „un.” örök darabok újra előtérbe kerülnek. Figyeljünk környezetünkre azzal is, hogy nem halmozunk fel szekrényünkben elavuló, divatból kimenő és fel sem vett ruhadarabokat. Ha pedig selejtezünk, az alig használt, szinte új, vagy csak kissé kopott darabokat ajándékozzuk segélyszervezeteknek, akik szortírozás után ki tudják osztani rászorulók között. Lehet, hogy egy szegény családnál még sok évet kiszolgál a mi megunt ruhánk.