MITING ( ÍRD MEETING) - Avagy hogyan lettem online lelkész

“Miting”- Megszámolni sem tudom, hogy a járványügyi helyzet adta karantén előtt mennyiszer hallottam ezt a szót olyan barátaimtól, ismerőseimtől, akik multinacionális vállalatnál dolgoznak. Elképzelni viszont, alig- alig képzeltem el, hogy hogyan is folyik egy netes “miting”. Valójában nem is fordítottam le a szót, csak kicsit boszszankodtam rajta, hogy miért nem használnak valami érthető magyar kifejezést erre az eseményre. Miért nem mondják azt, hogy ma rengeteg értekezleten vettem részt, vagy holnap sok-sok megbeszélésem lesz.

Sosem gondoltam volna, hogy valaha én is ennek a szónak a bűvkörébe kerülök, és előfordulhat, hogy naponta több meetinget ( mitinget) indítok magam is.

Hanem egyszer csak, -mert minden valamire való történet így kezdődik,- hol volt, hol nem volt..

Tehát, hol volt, hol nem volt egy rendelet, amelyik kimondta, hogy a mai naptól kezdve nem tarthatunk templomi istentiszteletet, és nem gyűlhetünk össze lelki otthonunkban. Máris megvan a történet konfliktusa, megoldandó feladata. Szorongva néztem magamba: mi lesz velem vasárnap? Hogyan bírom ki igehirdetés és gyülekezet, közösség nélkül az életet? Hogyan töltöm be a hivatásom? Hogyan és kihez fogok beszélni?

Mint ahogy a mesében a főhőst segítik a jóságos tündérek, úgy sietett az én segítségemre Isten, azzal, hogy jelentkeztem egy az egyházunk által kiírt képzésre, ahol a hittanoktatás lehetőségeiről oktatták a résztvevőket. Ott találkoztam egy alkalmazással, amin keresztül hittanórát lehet tartani. A Zoom egy mód a sok közül, amivel a nemzetközi cégek élnek, és ezen ke-

resztül videó-konferenciákat, mitingeteket ( meeting) tartanak. Olyan netes hely, ahol a résztvevők hallhatják és láthatják egymást. Úgy éreztem, hogy van a kezemben egy eszköz, ami olyan, mint a főhős által hátradobott fésű a mesében, ami a gonosz előtt az utat sűrű erdővé változtatja. Hátha nyerhetek időt, hátha legyőzöm a helyzet nehézségeit, hátha futhatok tovább a cél felé? Nem mondom, hogy nem voltam tele sok-sok hátha mondattal, amik éppen megkérdőjelezték a módszer helyességét, és alkalmazásának lehetőségét. Számtalan kérdés merült fel bennem. Vajon lesz erre igény, szeretnének a közösség tagjai részt venni egy ilyen jellegű istentiszteleten? Képesek leszünk-e ezt a technikát megtanulni, mi akik nem ebbe születtünk bele? Mégis kipróbáltam. Március 22-én

délelőtt 10 órakor a meghirdetett módon bekapcsoltam az alkalmazást, kinyitottam a “meeting szobát”, az online templomot, és sorra jöttek az emberek, csatlakoztak hozzám. Segítették egymást az ügyesebbek, a fiatalok tanították az idősebbeket, és egyszer csak ott voltunk együtt. Láttam az arcokat, hallottam a hangokat, és elindult az első online istentisztelet. Valóban, mint a mesében. Megtörtént a csoda. A közösségben ott volt, ott van a vágy arra, hogy Isten igéjét hallgassa, de pont ugyanilyen erővel él a vágy arra, hogy egymást lássa, hallja, tudjon a másik emberről. Vágy van arra, hogy valamilyen szinten megéljük a közösséget.

Nem vagyok jelen a youtube-on, és nem teszünk fel videókat az istentiszteleteinkről, amit olykor sajnálok is, hiszen így olyan, mintha nem is léteznénk. Viszont el nem tudom képzelni, hogy egy üres templomban vegyem fel az istentiszteletet úgy, hogy ne legyen benne közösség, senki ne hallgassa az igét, ne üljenek a széken emberek, ne beszélgessünk kifelémenet a templomból néhány mondatot.

Meeting- miting- a szó ezt jelenti: Találkozó, összejövetel, gyűlés, értekezlet.

A szó jelentései közül a legerősebb számomra a találkozó. Az istentisztelet is ez: találkozó. Isten hív bennünket arra, hogy találkozzunk Istennel, hogy kapcsolatunk legyen vele. Együtt hív minket, hogy megélhessük az egymással való találkozás örömét is, hogy erősítsük, bátorítsuk egymást. Ezt éljük meg minden alkalommal. Hetente több meetinget tartunk. Van meeting, hétköznapokon és vasárnap. Különböző napszakokban. Reggel, délután, délelőtt, este. Van meeting minden kisközösségnek a gyülekezeten belül. Miért is ne lenne? Hiszen találkozni jó.

A mesében a főhős egyedül győz, nyeri el méltó jutalmát. Hol a királylány kezét, hol a király fele országát. A mi történetünkben nem vagyok egyedül és nem egyedül “futok a cél felé”, ahogy Pál apostol mondja. Együtt vagyunk, egy közösségként, amelyik nyitott, bárkit befogad, és mégis összetart. Győzni sem a magunk erejéből győzünk. Van segítségünk, aki most is megszabadít, most is erőt ad, az akadályok leküzdéséhez, leleményességgel ajándékoz meg minket. Ő Jézus. Bízunk benne, hogy egyszer együtt fogunk mitingelni a templomunkban, meg fogjuk ölelni egymást újból, és hogy hivatalosak vagyunk Jézus által meghirdetett, és megszervezett meetingre is.