Napkollektoros rendszerek szakszerű telepítése

RÉZ

a szakszerű választás víz-, gáz- és fűtési rendszerekhez

NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE

Copper Connects Life.TM

Kiadó: Magyar Rézpiaci Központ Egyesület 1053 Budapest, Képíró u. 9.

Tel: (1) 266 48 10 Fax: (1) 266 48 04 e-mail: info@hcpcinfo.org web: www.rezinfo.hu A német eredeti kiadója: Deutsches Kupferinstitut (Német Rézintézet) Die fachgerechte Installation von thermischen Solaranlagen A réz és rézötvözetek alkalmazásával kapcsolatos információs és tanácsadó iroda.

Am Bonneshof 5 D-40474 Düsseldorf, Németország Telefon: +49 211 4 79 63 00 Telefax: + 49 211 4 79 63 10 info@kupferinstitut.de www.kupferinstitut.de Koncepció és tervezés: Solarpraxis AG © 2006 Képek szerzői joga: Deutsches Kupferinstitut Minden jog fenntartva, beleértve az anyag kivonatos utánnyomását, valamint a fénymásolást vagy elektronikus másolást is.

A tananyag megjelenését az International Copper Association (ICA) támogatta.

1. magyar nyelvű kiadás, 2009

Napkollektoros rendszerek szakszerű telepítése

RÉZ

Tartalom: 1.

1.1 1.2

Bevezetés Lehetőség a szerelőipar számára A nap, mint energiaforrás

2.

Napkollektoros berendezések működése és felhasználása Hogyan működik egy napkollektoros berendezés?

Napkollektorok alkalmazási területei Ivóvíz melegítés napenergiával Fűtésrásegítés Úszómedence felmelegítés Ipari hő előállítás

2.1 2.2 2.2.1 2.2.2 2.2.3 2.2.4 3.

3.1 3.2 3.3 3.4 4.

4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 4.5.1 4.5.2 4.5.3 4.6 4.6.1 4.6.2 4.7 4.7.1 4.7.2 4.7.3 4.8 4.9 4.9.1 4.9.2 4.9.3

A szolárrendszerek egységei Melyik kollektortípust milyen alkalmazásra?

Uszoda abszorber alkalmazása Síkkollektor alkalmazása Vákuumcsöves kollektor alkalmazása

2 2 2 3 3 4 4 4 5 5 6 6 6 6 6

Napkollektoros rendszerek tervezése és méretezése 7 Méretezési útmutató szolár berendezésekhez 7 Szolár berendezések tájolása csak déli irányba?

7 Helyes méretezés 7 Egyszerű berendezés választás 8 Tároló 8 Használati melegvíz tároló 8 Puffertároló 8 Kombitároló 8 Kollektorkör 9 Nyomás és hőmérséklet a kollektorban és a kollektorkörben 10 Elgőzölgés a kollektorkörben 11 Tágulási tartályok, szivattyúk és szerelvények a kollektorkörben 11 Tágulási tartályok 11 Szerelvények 12 Szivattyúk 13 Hőhordozó közeg 13 Szabályozás 14 Az egytárolós rendszer szabályozása 14 A kéttárolós rendszer szabályozása 14 A kombitárolós rendszer szabályozása 15

5.

5.1 5.1.1 5.1.2 5.1.2.1 5.1.2.2 5.1.2.3 5.2 5.3 5.4 5.5 5.6 6.

6.1 6.2 6.3 6.4 6.5 6.6 6.7 7.

7.1 7.2 7.3

Napkollektoros rendszerek telepítése és szerelése 16 Szerelési elemek 16 Rézcsövek 16 Idomok 16 Kapillárisan forrasztható idomok 16 Présidomos kötések 16 Roppantógyűrűs kötések 17 Forraszanyagok és folyósítószerek 17 Megmunkálási és kötéstechnikák 18 18 Hőtágulás Rögzítések 18 Réz összeépítése egyéb anyagokkal, zárt rendszerben 18 Napkollektoros rendszerek üzembe helyezése és karbantartása A berendezés nyomáspróbája és öblítése A kollektorkör betöltése A berendezés átfolyásának beállítása A szolárszabályzás felülvizsgálata A kollektorkör légtelenítése Üzembehelyezés, karbantartás, átadás A kollektorok élettartama és elszennyeződése Függelék Szabványok és előírások Szakirodalom és hivatkozások Ellenőrzési lista a gyártói dokumentációk kiegészítéséhez

19 19 19 19 20 20 21 21 22 22 23 25

NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE

3

1. Bevezetés

RÉZ 1.1 Lehetőség a szerelőipar számára Bevezetés A napenergia hasznosítása manapság az épületgépészet egyik leggyorsabban növekvő ágazata. A 20 %-os, vagy is annál nagyobb mértékű éves növekedési üteme egyre nagyobb jelentőséget biztosít e piacnak. Két tényt kell szem előtt tartani e hatalmas növekedési potenciálnál: 1. Az ivóvíz szoláris felmelegítéséhez szükséges kollektor felület Magyarországon 1 – 1,5 m²

(kWh/m²-év)

személyenként. 10 millió lakos esetén ez a szerelőipar számára kb. 10 – 15

1325

1310

1295

1280

1265

1250

1235

1220

1. ábra: Vízszintes felületre érkező napsugárzás (kWh/m²-év) Kép: Naplopó Kft.

millió m² elméletileg installálandó összes kollektor felületet jelent.

2. A rendelkezésre álló tetőfelület mintegy 80 -100 millió m².

Magyarországon a napenergia felhasználás ugyan már messze nem

Üvegezett Kollektorok 2005. évi helyzet

Teljes installált felület (millió m²)

Teljes installált felület (m²/1000 lakos)

a kezdeti fázisában van, de növekedési potenciálja még igen jelentős. Az előrelátó szerelők, épületgépészeti szakemberek

Németország

6,72

Ausztria

80

2,34

300

1. táblázat: Kitekintés szomszédainkhoz - installált kollektor összfelület, 2005. évi állapot

felismerik annak a lehetőségét, hogy modern, környezetbarát technikákkal vevőiket megtartsák és újakat is nyerjenek a maguk üzleti sikere és valamennyiünk környezete előnyére.

1.2 A Nap, mint energiaforrás

besugárzás (wattóra/m²/nap)

A Nap 20 percenként annyi energiát 9 000

sugároz a földre, mint amennyit az egész

8 000

emberiség 1 év alatt felhasznál. A Nap

7 000

csupán Németország területére a német energiafelhasználás 100-szorosát

6 000

sugározza, hasonló arányok igazak

5 000

Magyarországra is. A napenergia a

4 000

legnagyobb és legbiztosabb

3 000

energiaforrás, ami fölött rendelkezünk.

2 000

Ha 1 m² nagyságú felületet a napsugárzásra merőlegesen helyezünk

1 000

el, ezen akár 1.000 watt teljesítményt

0 Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. közvetlen sugárzás

diffúz sugárzás

2. ábra: Napi besugárzás vízszintes felületre, grafika: Solarpraxis AG.

4

NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE

lehet nyerni.

2. Napkollektoros berendezések működése és felhasználása

RÉZ

Összehasonlítva ezt az egyenlítői

2.1 Hogyan működik egy napkollektoros

Az abszorberen hőhordozó folyadék

sivatagzónával, ott az évente kereken

berendezés?

áramlik keresztül, amely a kollektor és a

2200 kilowattóra, vagyis csupán a kétszerese a hazánkban és Európában rendelkezésre álló napenergiának.

Magyarországot tehát szolárisan jól besugárzottnak kell tekinteni.

Olajegyenértéket számítva: 1 liter olaj 10 kilowattóra fűtőértékű, tehát több mint

melegvíztároló között cirkulál. A folyadék

A szolárberendezés lelke a kollektor. A síkkollektor, a kollektorok legelterjedtebb építési formája, egy szelektív módon

típusnál tiszta víz is lehet.

abszorbeálja („felvegye”) a beeső napsugárzást, és hővé alakítsa azt.

A napkollektoros berendezéseket szolár

A hőveszteség minimalizálása céljából ez

méterenként az energia, amelyet

az abszorber szigetelt házba van

Magyarországon évente

beépítve, fedele átlátszó. A fedél

négyzetméterenként a Napból

rendszerint vasszegény biztonsági

Ezen a szélességi körön a rendelkezésre álló napenergia az évszakok ritmusa szerint ingadozik. A közepes napi

hőmérsékletét, a szabályzó bekapcsolja szállítására szolgáló folyadék szállítani kezdi a kollektorban felvett hőt a

légüres üvegcsőbe kerül beépítésre

tárolóba.

(lásd a 6.2. ábrát).

A vákuum közel veszteségmentes szigetelése különösen magas

napon is 3 – 4 kilowattóra nyerhető

munkahőmérsékletet tesz lehetővé,

négyzetméterenként.

amely független a külső hőmérséklettől.

Modern kollektoroknál a leadott teljesítmény közelítőleg független a környezeti hőmérséklettől. A piac

Amennyiben a kollektor hőmérséklete

a szolárkör szivattyúját, és a hő

üvegből készül. A vákuumcsöves

lehet a télinek. De egy felhőtlen téli

szabályzóval helyezik üzembe. néhány fokkal átlépi a tároló

kollektoroknál minden abszorber csík

besugárzás nyáron több mint ötszöröse

szempontjából nem káros fagyálló folyadék keveréke, néhány berendezés

bevont rézabszorber. Arra szolgál, hogy

100 liter fűtőolajat jelent négyzet-

nyerhetünk.

általában víz és környezet

Így ez a kollektortípus különösen alkalmas téli fűtéstámogatás céljára. (lásd a 4. ábrát).

minőségi kollektorok és rendszerek széles palettáját kínálja különféle alkalmazásokra, mint ivóvíz melegítésére, fűtés támogatására, úszómedence melegítésére, ipari hő nyerésére. Ipari hő alatt különösen magas hőmérsékletű hőt értünk, amelyet az ipari és technikai folyamatok, eljárások használhatnak fel. Ide tartozik a mosás, öblítés, tisztítás, szárítás, fertőtlenítés, stb.

14 12

kwh/nap

10 8 6 4 2 0 Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Igény Szolárberendezés, kollektorfelület 7 m²

6 m²

Szept. Okt. Nov. Dec.

5 m²

4 m²

3 m²

3. ábra: Melegvízigény és napbesugárzás, grafika: Solarpraxis AG.

NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE

5

RÉZ A modern épületek energia-

Hatásfok

veszteségének folyamatos csökkentése

1,0

révén a napkollektor egyre nagyobb

0,9

fűtésenergia-hányadot képes fedezni.

0,8

Annak érdekében, hogy a szolár berendezés hatékonyan beépülhessen a

0,7

rendelkezésre álló fűtési rendszerbe,

0,6

fontos az alacsony fűtési hőmérséklet.

0,5

Ezen kívül a kollektorfelület megnövelése és egy kiegészítő tároló térfogat

0,4

szükséges. Ezen fejlesztés kezdetén a

0,3

kollektor felület megnövelése mellett az ivóvíz melegítésre szolgáló szolár tárolót

0,2

egy puffer tárolóval egészítették ki. Egy

0,1

ilyen berendezés kialakításának, szerelésének, helyigényének

0 0

20

40

60

80

100

120

140

160

180

200

A kollektor és a környezet hőmérséklete közötti különbség (K) síkkollektor vákuumcsöves kollektor uszoda abszorber

0-20 K 20-100 K >100 K

uszodavíz melegítés melegvíz és helyiségfűtés ipari hő

egyszerűsítése érdekében az utóbbi években nagy hatékonyságú kombitárolókat fejlesztettek. Ezek az ivóvíz-és puffertárolókat egyesítették a lehető legkisebb térfogatra.

Energiamegtakarítás és fedezeti mérték

4. ábra: Felhasználási terület és hatékonysági adatok különböző kollektor típusoknál, 1000 W/m² besugárzás esetén, grafika: Solarpraxis AG.

Általában érvényes: minél nagyobb egy épület hőigénye, annál több tüzelőanyagot lehet

2.2

Napkollektorok alkalmazási

területei 2.2.1

Ivóvíz melegítés napenergiával

Az ivóvíz melegítés a napkollektor felhasználás ideális területe. A feltételek itt különösen kedvezőek, miután egy háztartás melegvíz igénye egész éven át nagyjából egyenletes. Az ivóvíz melegítésére szolgáló szolár berendezések egyszerű felépítésűek, és műszakilag kiérleltek. A napenergia rendelkezésre állása és az energiaigény jobban fedi egymást, mint a helyiség fűtésére történő használat esetén, mert a fűtési felhasználás inkább a téli hónapokra esik.

Helyesen méretezett berendezéssel évente a melegvízigény 50-65 %-a napenergiával fedezhető. Sőt nyáron legtöbbször a teljes melegvíz igény szolár berendezéssel biztosítható. A rendelkezésre álló napenergia még jobban hasznosítható, ha a szokásos berendezések mellett a mosógépeket és mosogatógépeket melegvíz

2.2.2

Törvényi intézkedések, mint az energiatakarékossági rendeletek, vagy egyszerűen a folyamatosan növekvő olaj – és gázárak következtében a beruházók és építési vállalkozások egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak az

megtakarítani napkollektoros berendezéssel. Azonban minél rosszabb egy épület hőszigetelése, tehát minél nagyobb az egységnyi felületre eső hőigény, annál csekélyebb egyidejűleg a napenergia lehetséges százalékos fedezeti mértéke.

energiatakarékosságot szolgáló

Tipikus például az, hogy míg egy

intézkedések felé. A napkollektorok

alacsony energiájú háznál ez a fedezeti

manapság olyan fejlettségi szinten

mérték 30 – 40 %, addig csak 10 % egy

vannak, hogy a helyiségfűtést az

rosszul szigetelt régi épületben.

átmeneti időben biztosítják, télen hatékonyan támogatják, kiegészítik.

Emiatt a napenergia ezen alkalmazási területe egyre fontosabbá válik. Egy 1980 előtt épült régi épület kb. 400 kilowattóra energiát használ fel évente és négyzetméterenként.

15 m² méretű kollektor felülettel és 1000 literes puffertárolóval jól szigetelt családi házakban 30% szoláris fedezeti mérték érhető el. Ez gyakran elegendő arra, hogy a fűtést és az ivóvíz felmelegítést az átmeneti évszakokban is teljes mértékben napenergiával lehessen

A 2004-es év szerinti

fedezni. Ilyen berendezés tulajdonosa

energiatakarékossági előírásoknak

meg lehet elégedve, mert

megfelelően épített ház, ezzel szemben

hagyományos fűtőberendezését akár

csak 100 kilówattórát, egy alacsony

be sem kell még kapcsolnia, míg a

energiaigényű ház (passzív ház) pedig

szomszédok már a gáz – vagy

csak mintegy 40 kilówattórát évente és

olajfűtésüket kell, hogy használják.

négyzetméterenként.

Továbbá jelentős CO2 kibocsátás

csatlakozóval látják el.

6

Fűtésrásegítés

NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE

csökkentést is el lehet ezzel érni.

RÉZ A szoláris fedezeti mérték olyan mértékben növekszik, ahogyan a fűtési hőmérséklet csökken. A napenergiás fűtéstámogatás kedvező hatékonyságához jól kiegyenlített és elosztott fűtés, alacsony térfogatáram és mindenekelőtt alacsony visszatérő hőmérséklet szükséges. Utólagos

Jan.

beszerelés esetén ezért érdemes utólagos beszabályozást, „hidraulikai kiegyenlítést” elvégezni.

Febr. Márc. Ápr. Máj.

Jún.

Júl.

Aug. Szept. Okt. Nov.

Dec.

melegvíz igény

A napkollektor szoláris hozadéka

fűtési energia

Hőfelesleg, amely pl. uszoda felmelegítéséhez használható

A felületfűtések, miután teljes éven át alacsony a visszatérő hőmérséklet, különösen alkalmasak szolár berendezésekkel történő kiegészítő

5.1 ábra: Hasznos szoláris hozadék az energiaigény és a napenergia rendelkezésre állás függvényében ivóvíz melegítésre és fűtéstámogatásra szolgáló berendezésekre, példaként 8 m² kollektor felületre, grafika: Solarpraxis AG.

fűtésre.

Egyébként a napenergiás fűtésrásegítés a hagyományos fűtési rendszerek kiegészítéseként működik.

Előnyös elképzelések az EnEV keretei között

Jan.

Febr. Márc. Ápr. Máj.

Jún.

Júl.

Dec.

melegvíz igény

szoláris hozadék

Az aktuális német energiatakarékossági

Aug. Szept. Okt. Nov.

rendelkezés: „Rendelkezés épületek energiatakarékos hővédelméről és energiatakarékos berendezéstechnikáról” lehetővé teszi az épületek

5.2 ábra: Hasznos szoláris hozadék az energiaigény és a napenergia rendelkezésre állás függvényében ivóvíz melegítésre szolgáló berendezésekre, példaként 4 m² kollektor felületre, grafika: Solarpraxis AG.

elsődleges energiaigényénél a szoláris nyereség figyelembevételét. Így van ez Magyarországon is, az épületek kötelező energetikai tanúsításánál a napkollektor

2.2.3

Úszómedence felmelegítés

2.2.4

Ipari hő előállítás

A napenergia egy igen elterjedt és

Ipari hő alatt ipari műszaki eljárásokhoz

költségkímélő alkalmazása a szabadban

és folyamatokhoz valamint a kézműipar

Ökölszabályként az EnEV/DIN V 4701 – 10

elhelyezett uszodák vizének

számára alkalmazott szoláris hőenergiát

szerint a szükséges kollektorfelület a

felmelegítése egyszerű abszorber

értjük. A napenergia primer energia

lakófelület függvényében a következő:

segítségével.

megtakarítást és a leginkább

előnyt jelent.

100/150/200 négyzetméter lakófelületre 6,5/9/11,5 négyzetméter kollektor felület szükséges.

Eredményként jelentősen csökken a

A maximális napenergia rendelkezésre

költségtakarékos megoldást jelenti.

állás időben egybeesik a fürdési szezon hőigényével. Az uszoda felmelegítés kiválóan alkalmas az ivóvíz

szükséges hővédelmi intézkedések köre,

felmelegítésre és fűtéstámogatásra

az építészek, épületgépészek tervező és

szolgáló szolár berendezések nyári

cselekvési lehetősége bővül.

hőfeleslegének felhasználására.

NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE

7

3. A szolárrendszerek egységei

RÉZ Amennyiben a hőmérséklet-különbség a kollektor és a környezet között ilyen módon kicsi, a szolár berendezés hővesztesége jelentéktelen és a szoláris hatásfok különösen magas. A gyakorlatban ezen esetre egy egyszerű, olcsó, üvegfedél nélküli, hátoldalon hőszigetelt műanyag abszorber kínálkozik.

3.3 Síkkollektor alkalmazása A síkkollektor (6.1 ábra) a legelterjedtebb építési mód.

Alkalmazzuk ivóvíz felmelegítésére és fűtésrásegítésre is. A két alkalmazással kombinálva a síkkollektor uszoda felmelegítésére történő alkalmazása 6.1 ábra: A síkkollektor energianyerésének és - veszteségének sematikus ábrázolása, grafika: Solarpraxis AG.

ésszerű, miután a nyári időszakban beeső hőfelesleg erre felhasználható.

A fűtésrásegítés során fontos, hogy a

üveg

3.1 Melyik kollektortípust milyen

kollektorok meredekebben legyenek

alkalmazásra?

felállítva, mint amennyire az ivóvíz

A megfelelő kollektortípusok kiválasztása szempontjából fontos mindenekelőtt a szükséges hőmérséklettartomány. Így például egy fedél nélküli uszodai

CPC tükör

réz hőátadó lemez

vákuumcső az abszorberrel

6.2.a ábra: Vákuumcsöves kollektor

abszorber ivóvíz melegítéshez és

2. 3.

6.2.b ábra: Síkkollektor

8

7.

5.

6.

alacsonyan áll, lehetőség szerint nagyobb legyen.

hőmérséklet előállítására nem alkalmas.

alkalmazása

Részleteiben azonban figyelembe kell

A vákuumcsöves kollektoroknak (6.2.a

időjárás, helyigény.

4.

irányított felület télen, amikor a nap

3.4 Vákuumcsöves kollektor

helyi tényezőket, mint a besugárzás,

1.

szöge kb. 45 fok, hogy a Nap felé

fűtésrásegítéshez szükséges magas

venni a kollektorok kiválasztásánál olyan

8.

felmelegítés esetén szükséges. A felállítás

ábra) sokkal kisebb a veszteségük, mint a síkkollektoroknak, és könnyebbek is.

Azon kívül egyes típusokat lapostetőkre

A jó kollektor azonban még nem nyújt

vízszintesen is el lehet helyezni. Így a szél

garanciát arra, hogy jó a szolár

támadási felülete csökken, kisebb a

berendezés. Valamennyi berendezési

helyigény, és a felszerelés jelentősen

egységnek jó minőségűnek és

olcsóbb. A vákuumcsöves kollektorok

optimálisan összeállítottnak kell lennie.

azonban lényegesen drágábbak, mint a

3.2 Uszoda abszorber alkalmazása

síkkollektorok. Azonkívül az effektív abszorbeáló felület a teljes kollektor

A mi szélességi köreinken a szabadon

felülethez viszonyítva valamivel kisebb,

lévő uszodák felmelegítése a fürdési

mivel az egyes csövek bizonyos

szezon idején nagyon kedvező

távolságra vannak egymástól.

1. abszorberbevonat

alkalmazási területe a

2. rézabszorber

napkollektoroknak. A fűtési energiaigény

3. kapilláris rézcső

és a napenergia rendelkezésre állása

4. kollektorszigetelés

időben optimálisan esik egybe. Ezen

5. kollektorhátfal

kívül csupán csekély

6. elosztócső rézből

kollektorhőmérséklet szükséges ahhoz,

7. kollektorkeret

hogy a fürdő hőmérséklete érezhetően

8. speciális üveg

növekedjék.

NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE

A vákuumcsöves kollektorok alkalmazása különösen ésszerű és gazdaságos, ha a cél magas hőmérséklet előállítása. Ezért mindenekelőtt HMV felmelegítésre és fűtésrásegítésre alkalmazzák.

4. Napkollektoros rendszerek tervezése és méretezése

RÉZ

4.1 Méretezési útmutató szolár

Az ésszerű méretezés alsó határa az

berendezésekhez.

HMV felmelegítésre számolt

hónapokban jelentős hőfelesleg

kollektorfelület kétszerese. Szokásosan ez

keletkezik. Ha nyáron nincs egyéb

4.2 Szolár berendezések tájolása csak déli irányba?

Igen nagy kollektor felület esetén a nyári

legalább 8 négyzetméter csőkollektort

hőfelhasználás, mint például egy kültéri

vagy 10 négyzetméter síkkollektort jelent.

uszoda, a tágulási tartály és az

Egy tetőfelületnek nem feltétlenül

Ha azonban a kollektor felület nagysága

előkapcsoló tartály méretezésére

szükséges tökéletesen déli irányban állni

felfelé „nyitott”, akkor jó érzék szükséges

különös figyelmet kell szentelni.

ahhoz, hogy a szolár berendezés

a továbbiakban.

elhelyezésére megfeleljen. Legfeljebb 30 fokos eltérés a déli iránytól nem okoz

Érvek a rézcsövek felületfűtésekhez

különösebb problémát. Sőt teljesen

történő alkalmazására

nyugati vagy keleti tájolást megfelelően megnövelt kollektorfelülettel ki lehet egyenlíteni. A tetőfelület hajlási szöge 20 -tól 60 fokig terjedhet. Kisebb hajlásszög a szolár berendezés energiakihasználását nyáron javítja, a meredekebb pedig télen előnyös.

Lapostetőkön állvány lehetősége adott.

A kollektorokat nem szabad beárnyékolni. A tervezői szemrevételezésénél különös tekintettel kell lenni a fákra, a szomszédos épületekre, kéményre vagy a tető egyéb építményére.

4.3 Helyes méretezés Megfelelően méretezett napkollektoros berendezés a legjobb garancia a tulajdonos elégedettségére. A használati melegvíz (HMV) felmelegítésére használt napkollektor helyes méretezésének előfeltétele a melegvíz felhasználás lehetőleg pontos ismerete. Családi ház HMV felmelegítésének méretezésénél irányadó az, hogy a kollektorfelület személyenként 1-1,5 négyzetméter legyen. Ily módon 60% fedezeti mérték érhető el, és így a nyár nagyobbik részében a bojler kikapcsolt állapotban marad. Határesetben valamivel nagyobb felülettel kell számolni igényesebb felhasználó esetén.

Higiénia A felületfűtésnél lévő magas sugárzási

A napkollektoros fűtéstámogatás

hányad csökkenti a porcirkulációt.

különösen hatékony, ha a fűtés

Azoknál a felületfűtéseknél, amelyek az

alacsony rendszerhőmérsékletet igényel.

épületbe beépítettek (integráltak), a

Különösen alkalmas erre a felületfűtés,

fűtőcsövek anyagának kiválasztása

mivel ez alacsonyabb

fontos szerepet játszik. A hosszú

rendszerhőmérséklettel (pl. 40/30 fok)

élettartam mellett – legalább 50 évről

működik, mint a radiátorok vagy

beszélhetünk – az egyéb költségek,

lapfűtőtestek (70/55 fok vagy 55/45 fok).

A felületfűtések, vagyis a padló-, fal-, mennyezetfűtés sugárzófűtések.

amelyek a csőanyagból következnek, fontos szempontot jelentenek, amelyet a gyakorlatban gyakran elhanyagolnak.

Teljesítményüket a

Az alábbi szempontok miatt a

helyiséghőmérséklethez képest már

felületfűtés számára a réz az ideális

kismértékben megnövelt fűtőfelület-

anyag:

hőmérséklet esetén is tökéletesen

•

leadják. Az előremenő hőmérséklet

tulajdonságai az idő folyamán nem

kisebb, vagy egyenlő 45 fok használatos általánosan, és a fűtési periódus legnagyobb részében lényegesen ez

változnak.

•

alkalmazásával hőcserélő beépítési

fűtési rendszer valamennyi

költsége vagy inhibitorok

követelményét teljesítik. A már említett mellett a felületfűtések a következő

A réz, mint fémes anyag 100%-ban oxigéndiffúzió mentes. Rézcsövek

alatt marad. A felületfűtések a modern

igényeket kielégítő fűtési teljesítmény

A réz nem öregszik, mechanikai

alkalmazása megtakarítható.

•

A rézcsövek kötése forrasztással, préseléssel vagy csavaros kötéssel

további előnyöket is kínálják.

elismerten biztonságos. Esztrichben

Jó energiahasznosítás

és vakolat alatt is szerelhető,

Azonos hőérzet már alacsonyabb

kedvező költségű és hulladékmentes

helyiség hőmérsékleten elérhető, mint a

szerelést tesz lehetővé.

konvekciós fűtéseknél (fűtőtest fűtések).

•

A réz 100%-ig és minőségcsökkenés nélkül, tetszőleges gyakorisággal

Önszabályozó hatás

újrahasznosítható. A rézcső nem

A felületfűtés teljesítmény leadása

veszélyes hulladék, környezetünket

Használati melegvíz felmelegítésére és

önmagától csökken külső hőhatás,

nem terheli.

fűtéstámogatásra szolgáló napkollektor

például napsugárzás jelenlétében.

méretezése mindenképpen több tényezőtől függ. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy nincs úgynevezett

A környezet nagyméretű felülettel

„helyes” irányelv klasszikus értelemben,

történő felmelegítése az ember számára

hanem csupán ésszerű alsó és felső

kellemes érzetet kelt. Ez a komfort,

határ. Nem ritkán a méretezés a

ahogyan sok felületfűtés használó

gyakorlatban az építtető beruházási

igazolja, nem elhanyagolható tényező.

hajlandóságától függ.

•

A rézcsöves felületfűtések évek múlva, tetszőleges gyakorisággal és

Kellemes érzés

minden nehézség bővíthetők. A helyiség fűtésére szolgáló napkollektorok rézcsöves felületfűtéssel történő együttes alkalmazása biztos beruházás a jövő számára.

NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE

9

RÉZ 4.4 Egyszerű berendezés választás

4.5.1

Minden berendezésre elvi szempont,

A HMV tároló térfogata a napi

hogy lehetőleg kevés tárolót, szivattyút

melegvízfogyasztásnak mintegy 1,5 – 2-

és szelepet használjunk.

szerese kell, hogy legyen, vagyis

Németországban majdnem kizárólag

mintegy 75 – 100 liter személyenként. Egy

egytárolós berendezéseket építenek be.

átlagos ivóvíztároló egy családi házban

Ezek igen hosszú életűek, és érzéketlenek

ezért 300 – 400 liter térfogatú.

bárminemű zavarra. Egy HMV felmelegítésére szolgáló egyszerű berendezés lényegében kollektorokból, egy szivattyúból, a szabályzóból és a szolártárolóból áll.

Használati melegvíz tároló

A HMV felmelegítésnél anyagként zománcozott acéltárolók jöhetnek szóba. Ezek korrózióvédelem miatt mindig magnézium védőanóddal vannak felszerelve. Nemesacél tárolók

A szolártároló fagykárosodásának

hosszabb élettartamúak, azonban

elkerülésére a kollektorkört víz – fagyálló

valamivel drágábbak.

keverékkel töltik fel. Ily módon megkülönböztetünk fagyállóval töltött kollektorkört és használati melegvíz kört.

A hőleadáshoz a forró kollektorból a hőhordó folyadékot szivattyú szállítja a

A HMV tároló felső része a készenléti rész.

Amennyiben a napenergia nem elégséges, csupán ez a tárolórész kerül a kazán által utánmelegítésre.

tárolóba. Ott egy hőcserélőn át adja le

A tárolón belül 2 csőhőcserélő található,

hőjét (a napenergiát) a tárolóban lévő

ahol a szolárkört mindig alul

ivóvíznek. A felmelegített ivóvíz azután a

csatlakoztatják. A szolárkör hőcserélő az

HMV körben folyik tovább a fogyasztási

alsó, hidegebb tárolórészen hat, hogy a

helyekre. Fűtéstámogatásra szolgáló

kollektor alacsonyabb belépő

berendezések kiegészülnek egy

hőmérsékleten is nagyobb

fűtővízzel töltött fűtőkörrel.

hatékonysággal dolgozzon. Annak

4.5 Tároló

elkerülésére, hogy a beáramló hidegvíz a tárolórészek nemkívánatos

A szolártárolók a napközben nyert

keveredését okozza, speciális

napmeleget akkumulálják. Ezeket

csőkonstrukció vagy egy ütközőlemez

mindig álló helyzetben kell beépíteni, és

kerül beépítésre.

karcsú hengerformájúak, hogy a tárolóban hőmérsékleti rétegeződés

4.5.2

Puffertároló

7. ábra: Ivóvíztároló 2 hőcserélővel („bivalent” tároló), grafika: Solarpraxis AG.

4.5.3

Kombitároló

A puffertárolóban a hő nem az

A kombitárolók kombinálják a használati

ivóvízben, hanem „holt” fűtővízben

melegvíz és puffervíz készletet. Ezáltal a

tárolódik. Miután ez a víz nem tartalmaz

berendezés helyigénye csökken, és az

oxigént, nem szükséges a tároló belső

installáció egyszerűbbé válik. Általában

felületét zománcozni vagy egyéb

egy kombitároló belsejében nagyobb

módon védeni. Puffertárolók mindenek-

mennyiségű puffervíz van, amelyet

előtt olyan, fűtésrásegítésként szolgáló

napenergia melegít fel, és a HMV egy

szolár berendezéseknél jön szóba, ahol a

belül elhelyezett ivóvíztartályban vagy

A tároló gravitációs cirkulációval történő

fűtési hőmérséklet szintje tartósan 50 fok

átfolyatással melegedik fel.

kiürülésének elkerülése céljából a

felett van. Másik tipikus eset a fafűtés,

csatlakozók hurkokkal láthatók el. A

ahol a hő tárolásához nagy víztérfogat

függőleges, a tároló fedélen keresztül

szükséges. Egyébként a gyakorlatban a

felfelé futó melegvíz kilépőket lehetőség

költségtakarékos kombitárolót

szerint el kell kerülni, mivel túl sok energia

használják.

alakulhasson ki.

A tárolót teljes felületén szorosan illeszkedő és tökéletes, jó minőségű hőszigeteléssel kell ellátni. Különösen arra kell ügyelni, hogy a csatlakozásoknál a csőszigetelés ehhez a hőszigeteléshez hiánytalanul kapcsolódjon.

megy veszendőbe.

A kombitároló alkalmazásakor arra kell ügyelni, hogy a hőmérséklet rétegeződés a tárolóban a be- és kifolyás folyamán fennmaradjon.

Tipikusan felülről lefelé 3 réteg különböztethető meg: ivóvíz tartomány, fűtési tartomány és szolár tartomány.

10

NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE

RÉZ Anyagként ezért kültérben csak vízzáró fémborítású ásványgyapot és magas hőmérsékletálló, habosított EPDM jöhet szóba. Belső térben a fémborítás nélküli ásványgyapot alkalmazható még. A hagyományos fűtési technikáknál alkalmazott habszigetelő anyagok a kollektorkör egyetlen helyén sem használhatók. Üzemleállásoknál (pl. a felhasználó szabadságolása alatt) a kollektorban keletkező, jelentősen 100 fok feletti gőz a pince térben lévő csővezetékekbe nyomul. Nem megfelelő szigetelés esetén a szigetelőanyag összezsugorodhat, lecsöppenhet, leolvadhat.

A hagyományosan használt rézcső, szigetelés és elektromos kábel mellett a kereskedelemben olyan csővezetékek is kaphatók, amelyek hőszigetelést és a kollektor érzékelőhöz szükséges elektromos kábelt is tartalmazzák (lásd 10. ábra).

8. ábra: Puffertároló, grafika: Solarpraxis AG.

9. ábra: Kombitároló, grafika: Solarpraxis AG.

50 foknál jelentősen magasabb

4.6 Kollektorkör

visszatérő fűtési hőmérséklet esetén a kombitároló a gyakorlatban korlátozottan alkalmazható, miután a középső tartomány túl forró lenne ahhoz, hogy érezhető szoláris melegedést eredményezhessen a felső tartományban. Az olyan fűtőberendezésekben, amelyek sem felületfűtést, sem pedig jól kiegyenlített radiátorkörökkel nem rendelkeznek, szoláris fűtéstámogatás esetén két, különválasztott tároló berendezést, egy HMV tárolót és egy puffertárolót kell használni.

A kollektorkör a napenergiának a kollektortól a HMV tárolóhoz történő szállítására szolgál. Hogy a hőveszteség alacsony legyen, a kollektor és a HMV tároló közötti út lehetőleg rövid kell legyen. Az egy- és kétcsaládos családi házaknál alkalmazott berendezéseknél legtöbbször elegendőek 15-től 18 mm

10. ábra: Szolár rézcsövek a kollektorkör bekötéséhez, egy- és kétcsöves kivitelben

átmérőjű rézcsövek ahhoz, hogy optimális hőtranszportot

Átfolyás

eredményezzenek.

A kollektorkörben 3 átfolyási változatot

Csövek és szigetelés

különböztetünk meg. High Flow (nagy

A kollektorkör szigetelése az energia-

átfolyás, nagy térfogatáram), amelynél

A HMV utánmelegítése a tároló felső

takarékossági rendeletnek (EnEV)

30-tól 50 liter óránként és kollektorfelület

tartományában történik, a fűtés tároló-

megfelelően a csőátmérőt 100%-osan

négyzetméterenként az átfolyás

csatlakozása fölött, hagyományos

kell borítsa. Tartósan 110 fokot ki kell

mértéke. Ezt a viszonylag magas

kazánnal. Ehhez nagyobb tároló

álljon. Kültérben UV sugárzásnak,

átfolyási mértéket a szivattyú

térfogat és kollektorfelület kell, mintha

éghajlatnak, madárürüléknek ellen kell

csak szoláris HMV melegítés lenne.

állnia.

NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE

11

RÉZ

Előremenő (a kollektorból)

A felszálló vezeték (strang) felső pontján

légtelenítő

légtelenítési lehetőséget kell beépíteni.

Fontos, hogy a levegő ez alatt

Visszacsapó szelep

csap

hőmérő

gyűlhessen össze, mert különben a szivattyú újra magával ragadja. Egy 10 20 cm hosszú függőleges cső ehhez

a hőcserélőhöz

a kollektorból

elégséges. A légtelenítő későbbi hozzáférhetőségére ügyelni kell.

Biztonsági szelep

Használatos fémből készült kézi légtelenítő, az un. „fűtőtest légtelenítő”

Visszatérő (a kollektorhoz)

nyomásmérő

vízmennyiség mérő

a hőcserélőtől

csap

gyűjtőedény

visszacsapó szelep

keringetőszivattyú

vagy lezárható és hőálló automata légtelenítő. Itt azt kell figyelembe venni, hogy a kollektorkörben 200 foknál is magasabb hőmérsékletek léphetnek fel.

csap

a kollektorhoz

A tágulási tartály a nyomást állandó értéken tartja a berendezésben, és a hőhordozó folyadék hőmérséklet különbségtől függő térfogatváltozását

töltőSzivattyú tágulási tartály

felveszi. A kollektorkör áramlásának leállása esetén néhány percen belül a kollektorban és a vele szomszédos

11. ábra: Szerelvények és biztonsági berendezések a szolárkörben, grafika: Solarpraxis AG.

csőtartományban található folyadék forrásba jön. A tágulási tartályt úgy kell méretezni, hogy a táguló folyadék

a kisebb szivattyúteljesítmény és

csőkeresztmetszet elegendően nagy és

egyszerűbb kollektor kapcsolás

a kollektorterek kicsik. A kollektor

előnyöket jelentenek. A kollektorkör

előremenő és visszatérő hőmérséklet

keringető szivattyújának a kívánt

különbsége a nagy átfolyás miatt

átfolyást biztosítani kell. Erre a célra

Amennyiben teljes napsugárzás esetén

viszonylag kicsi, 12 Kelvin fok, a

általában hagyományos fűtési

nincs hőleadás, a napkollektor egy

hőveszteség a kollektorban ennek

szivattyúkat alkalmaznak, amelyeknek

gyárilag meghatározott maximális

megfelelően csekély mértékű. Low Flow

elektromos teljesítményfelvétele 40 és 80

hőmérsékletet ér el, az un. nyugalmi

(alacsony átfolyás, alacsony

watt között van. A szivattyút mindig a

hőmérsékletet. A berendezés nyugalmi

térfogatáram) áll fenn, ha az átfolyás

kollektorkör hidegebb visszatérőjébe kell

hőmérséklete normál üzemállapot, ezért

4.6.1 Nyomás és hőmérséklet a kollektorban és a kollektorkörben

mértéke 12-től 20 liter óránként és

beépíteni, hogy azt az előremenőben

a kollektorkör valamennyi elemét erre

kollektor felület négyzetméterenként.

lévő magas hőmérsékletnek

méretezni kell, ezt el kell viselje. A

Ilyen alacsony átfolyás esetén a kollektor

szükségtelenül ne tegyük ki.

manapság használt lapkollektorok

előremenő hőmérséklete magasabb.

Matched Flow (illesztett átfolyás,

Szerelvények és idomok

nyugalmi állapotú hőmérséklete 200 fok felett is lehet. Vákuumcsöves kollektorokban a hőmérséklet 350 fokot is

illeszkedő térfogatáram) esetén a

Amiatt, hogy egy meghibásodott

kollektor szivattyú fordulatszám

szivattyú cseréje miatt az egész rendszert

elérhet, így az összekötő csővezetékek

szabályzója változtatja a térfogati

ne kelljen kiüríteni, a szivattyú előtt és

300 fokig terhelődhetnek.

áramot. A cél az, hogy a szolártároló

után golyóscsapot szerelnek be. A

egyenletesen magas hőmérséklettel

hőmérők az előremenő és visszatérő

töltődjön. A kis, 10 négyzetméter alatti

körben a berendezés üzemmenetének

kollektor felületű szolár berendezéseknél

ellenőrzésére szolgálnak. A gravitáció

magas folyás üzemmód működik.

következtében fellépő cirkuláció

Nagyobb berendezéseknél kizárólag

megakadályozására legalább a

alacsony folyással dolgoznak. A törekvés

visszatérő körbe, de előnyösen még az

arra irányul, hogy a kisebb

előremenő körbe is egy-egy visszacsapó

berendezések is lassú folyással

szelepet kell beépíteni.

üzemeljenek, mivel a kisebb csőkeresztmetszet, 12

térfogatát felvegye.

folyamatos üzemével lehet elérni, ha a

NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE

Amennyiben egy ilyen magas hőmérsékletű lekapcsolás után a berendezést ismét működésbe helyezik, a kollektorkörben a hőmérséklet rövid ideig 110 fok fölé emelkedhet. A nyári szabadságolások idején hosszabb idővel is számolni kell, amikor is a kollektorkörök elemeiről gőzfelcsapódások következhetnek be. A szolár berendezések tipikus nyomása 1,5 és 3 bar között van.

RÉZ A berendezést egy biztonsági szelep biztosítja, egy nyomásmérő szolgál a nyomás ellenőrzésére.

A tágulási tartály térfogatának és árának alacsonyan tartása érdekében a biztonsági szelepet a lehető legmagasabb nyomásfokozatra választják meg. Korlátozó tényező itt a leggyengébb berendezés egység nyomásállósága. A gyakorlatban ez a

A tágulási tartály számítása A tágulási tartály számításához a következő adatok szükségesek: A folyadék tágulási térfogata: Vtág.foly.

A gőz tágulási térfogata: Vtág.gőz A berendezés végnyomása: pv A tartály kezdeti nyomása hideg állapotban (töltési nyomás): p0 A tágulási tartály Vnévl. névleges térfogata a következőképpen számítható: pv + 1

tágulási tartály, a szivattyú és a kollektor.

4.6.2 Elgőzölgés a kollektorkörben A kereskedelmi forgalomban kapható napkollektoroknál és alkatrészeiknél a gyártók és a tervezők a kollektorkörben

Vnévl. = (Vtág.foly. + Vtág.gőz) pv – p0 A folyadék Vtág.foly. tágulási térfogata a berendezés Vb folyadéktérfogatából és a ß tágulási együtthatójából számítható

a nyomást maximum 6, illetve 10 bar-ra

Vtág.foly. = Vb * ß

korlátozzák. Ilyen nyomásoknál a

A ß tágulási együttható függ a fagyálló folyadék keverékviszonyaitól és a szolárkör

gőzképződést a kollektortérben nem

hőmérsékletétől. Egyszerűség kedvéért kis berendezéseknél 0,09 értékkel (9%)

lehet megakadályozni. A kollektorok ki

számolhatunk. 10 liter szolárfolyadék tehát mintegy 1 liter térfogattágulást

vannak téve a hőhordó folyadék

eredményez.

elgőzölgésének és az azt követő kondenzációnak. Erős besugárzás esetén a kollektor teljes tartalma

Amennyiben a berendezés nyugalmi

a csővezetékek térfogatát a 2. táblázat

elgőzölög, valamint a csatlakozó

állapotban van, mert például a tároló a

adja meg.

vezetékeknek a felépítéstől függően

maximális hőmérsékletet elérte, és nincs

kisebb nagyobb részében is ez történik.

fogyasztás, további napbesugárzás

Ezt a gőztérfogatot a tágulási tartály

során a kollektorokban gőz képződhet.

számításánál figyelembe kell venni. (lásd. 4.7.1)

A gőztérfogat általában megfelel a kollektor térfogatnak, a kollektor

A gőz tágulási térfogata: Vtág.gőz a Vkoll kollektor térfogatból és a csatlakozó csövezés egy részének Vcső térfogatából adódik.

Az automata légtelenítő és a biztonsági

összekötő vezetékek, valamint a felszálló

Hogy a csatlakozó csövezés

szelep szerelésénél feltétlenül figyelembe

vezeték egy része térfogatának.

folyadékából mennyi gőzölög el, a

kell venni a gőzképződés tartományában a gőzkitörés veszélyét.

Az automatikus légtelenítőt ezért a lezárt légtelenítő után feltétlenül egy elékapcsolt golyósszeleppel kell lezárni.

A biztonsági szelepek kilépő nyílásait a fal felé vagy egy elvezető tölcsérbe kell irányítani.

Abból a célból, hogy egy ilyen esetben ne legyen üzemzavar, be kell tartani az MSZ EN 12977 előírásait. Ez a

méretezzük, hogy mind a hőhordó folyadék hőmérsékletfüggő

biztonsági szelep működésbe lépését

tágulását felmelegedéskor felvegye, és a berendezés nyugalmi állapotában és gőzképződés esetén is a biztonsági szelep működésbe lépését elkerüljük.

berendezésnél és kis tárolóknál - a kisberendezéseknél általában - a kollektorkör 100 %-os elgőzölgése sem

térfogatváltozását, mind pedig a gőztérfogatot képes legyen felvenni és a

feladata az, hogy a szolár folyadék

adnia. Ezen a helyen csak azt kell mint például nagy kollektorfelületű

teljesül, ha a tágulási tartályt úgy

szerelvények a kollektorkörben.

A kollektorkörök tágulási tartályának

és a tervezőnek esetről esetre meg kell megemlíteni, hogy egyes estekben -

követelmény többek között akkor

4.7 Tágulási tartályok, szivattyúk és

4.7.1 Tágulási tartályok

kollektor típustól és a csővezetéstől függ,

kizárható. E kérdésben figyelembe veendők a gyártók használati utasításai.

megakadályozhassa.

Vtág.gőz = Vkoll + Vcső

A tágulási tartály méretezésénél

A berendezés pv végnyomása adódik a

mindenekelőtt a berendezés térfogatát

biztonsági szelep névleges nyomásából,

(Vb) kell meghatározni. Ez adódik a

levonva abból 0,5 bar értéket 5 bar

kollektor, a csővezetékek, a hőcserélők

névleges nyomásig. E fölötti névleges

és a szerelvények térfogatának

nyomásértékű biztonsági szelepek

összegéből. Míg a kollektor és a

esetén 10 % vonandó le. Egy 6 bar

hőcserélők térfogata a kollektor- illetve

értékű biztonsági szelep tehát elvileg és

tároló gyártók leírásából vehető,

a gyakorlatban 5,4 bar nyomáson nyithat. (6 bar-ból 10 % levonandó) NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE

13

RÉZ A berendezés kezdeti p0 nyomása hideg

Hőszállító folyadék

állapotban (töltőnyomás) a statikus nyomásból áll, hozzáadva ehhez egy un. vízelőnyomást. A statikus nyomás a kollektor és az alatta lévő tágulási tartály közötti, méterben számolt magasságkülönbségből adódik. 1 méter 0,1 bar nyomásnak felel meg. A vízelőnyomás szerepe pedig az, hogy hideg évszakban, minimális berendezés térfogat esetén a berendezés legmagasabb pontján túlnyomást létesítsen. Közép-európai teleken a

szállítási állapot

berendezés feltöltve

maximális nyomás

tágulási tartály 3%-a, és a tervezőnek ezt nagyobb tágulási tartály esetén nyomásegyenértékbe kell átszámolnia.

12. ábra: Különböző működési állapotok a membrános tágulási tartálynál, grafika: Solarpraxis AG.

Kisebb berendezéseknél ez 0,5 - 0,8 bar értékre tehető.

A tágulási tartály kiszámított névleges térfogata alapján a gyártó használati

Különösen vonatkozik ez minden olyan

utasításából kiválasztható az a tágulási

berendezéseknél, amelyek igen rövid

tartály, amely legalább a számított

vezetékkel, és/vagy igen csekély

névleges térfogattal rendelkezik.

vezeték keresztmetszettel, vagy nagy

A tágulási tartály előnyomását az üzembe helyezésnél illeszteni szükséges lekapcsolt állapotban a berendezés töltőnyomásához, amely megfelel a statikus nyomásnak. Egy 10 méter magas épületnél a berendezést 1,5 - 1,8 bar

kollektor felülettel ill. nagy térfogatú kollektorokkal rendelkeznek (pl. vákuumcsöves kollektorok).

Fűtéstámogatás céljára szolgáló berendezéseket elvileg szintén előkapcsolt tartállyal kell ellátni.

nyomásra töltik, és a tágulási tartály

5 literes előkapcsoló tartály általában 20

előnyomása is 1 bar kell, hogy legyen.

négyzetméteres kollektorhoz elegendő.

A tágulási tartályt úgy kell elrendezni,

4.7.2 Szerelvények

hogy azt a 70 fok fölötti tartós hőmérséklettől védjük. A tágulási tartályt ezért feltétlenül a szolárkör visszatérő vezetékébe kell beépíteni. Ezen kívül egy előkapcsoló tartály beépítése is szükséges. Mivel az előkapcsoló tartály feladata a hő leadása, nem szabad, hogy szigetelt legyen. Az előkapcsoló tartály mindig szükséges, ha a kollektorok

Mint ahogyan a fűtésszerelésnél, a

Fajlagos vezetéktérfogat V (l/m)

12 x 0,7

0,088

12 x 1,0

0,079

15 x 0,8

0,141

15 x 1,0

0,133

18 x 0,8

0,211

18 x 0,1

0,201

22 x 1,0

0,314

28 x 1,0

0,531

28 x 1,5

0,491

35 x 1,5

0,804

42 x 1,5

1,257

54 x 2,0

1,963

kollektorkörbe is hőmérőt, manométert, biztonsági szelepet, légtelenítőt, elzáró egységeket és visszafolyást megakadályozó egységeket szerelnek be. Minden alkatrésznek a napkollektor közelében jelentősen 110 fok feletti hőállósággal kell rendelkeznie.

több gőzt termelnek, mint amennyit a csatlakozó vezetékek ismét kondenzálni tudnak. Általánosan érvényes: előkapcsoló tartály beépítése a tágulási tartály védelmére minden szolár berendezésnél javasolt.

14

Rézcső mérete külső átm. * falvast. (mm)

NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE

2. táblázat: A rézcső méretei és vezetéktérfogatok

RÉZ A vízmennyiség-mérővel ellátott „strang” szabályozó szelepnek hőhordozó közegés hőmérsékletállónak kell lenni. A mérőnek illeszkednie kell a felhasznált hőhordó közeghez. Elzárónak megfelel a golyóscsap.

A biztonsági szelepeket a kollektor- vagy rendszergyártó adatainak megfelelően kell betervezni és kiválasztani. A biztonsági szelep nyitó nyomásának legfeljebb a berendezés leggyengébb egysége nyomásfokozatának kell megfelelnie, biztonsági tényezővel. Általában ez a tágulási tartály, ritkábban a napkollektor, a szerelvények vagy a

13. ábra: légtelenítés csillapítás nélküli automata légtelenítővel és golyóscsappal, grafika: Solarpraxis AG.

szivattyú. A biztonsági szelepek kivitelére és jelölésére vonatkozó AD 2000-A2 munkalap (AD2000 Merkblatts) meghatározására figyelemmel kell lenni.

A biztonsági szelep buborék elvezetését úgy kell kialakítani, hogy gőzkilépés esetén személyi veszélyeztetés kizárt legyen.

Az elvezetés a glikol-víz keverék felfogó tartályba történik. Ez a tartály hőmérsékletálló, és fel kell tudni vennie legalább a kollektortér térfogatát.

Lehetőség szerint ésszerű, ha a teljes berendezés térfogatot fel tudja venni, tekintettel a feltöltésre, illetve a javításra és karbantartásra. A berendezés újratöltését egy szivattyú segítségével manuálisan el kell tudni végezni.

4.7.3 Szivattyúk A kollektorkörbe épített szivattyúknak hőmérsékletállóknak kell lenniük. A beépítés helyét úgy kell kiválasztani,

14. ábra: légtelenítés csillapítással: golyóscsap kézi légtelenítéssel (balra) és automata légtelenítővel (jobbra), grafika: Solarpraxis AG. 4.8 Hőhordozó közeg

tegye, a következő pontokat kell figyelembe venni:

Hőhordó közegként manapság többnyire a nem mérgező víz-propilén-

•

glikol keveréket használjuk.

berendezésekhez alkalmas fagyálló

csak kifejezetten a szolár

közeget kell használni.

hogy a szivattyú túlmelegedése kizárt

Erősen toxikus hatása miatt napjainkban

legyen. A szivattyú védelme céljából a

csak ritkán használunk etilén-glikolt.

•

fagyálló adalék aránya a hőhordó

Alkalmazása a nem ivóvíztartalmú

anyagoknak glikollal szemben

közegben nem lépheti túl az 50 %-ot.

tárolók feltöltésére korlátozódik. 40%

ellenállóknak kell lenni (gyártó

Egyébként beállhat a motor

glikol tartalmú fagyálló biztonságosan

engedélye).

túlmelegedésének a veszélye, továbbá

megakadályozza a berendezés

alacsony kollektorkör hőmérsékleteknél

károsodását, és a berendezés -24°C

a szivattyú a nagy nyomásveszteség

hőmérsékletig üzemképes marad. Ezen

miatt a hőhordó közeget egyébként

hőmérséklet alatt egy jégtartalmú

nem tudja mozgásba hozni.

folyadék (jégkása) képződik, ez azonban

•

nem fogja a csővezetéket felrepeszteni,

nem szabad alkalmazni, mert ez a

károsítani.

tágulási tartály sérüléséhez vezet,

A szivattyú beépítése feltétlenül a gyártó előírásának megfelelő kell, hogy legyen.

•

a kollektor körben felhasznált

A kollektorkörbe tilos horganyt vagy

horganyzott alkatrészt beépíteni, mivel a glikol a horganyt feloldja.

50%-nál magasabb glikol tartalmat

magasabb szivattyúteljesítményt igényel

A szivattyú károsodásának elkerülése

Azért, hogy a hőhordó közeg a

érdekében a kollektorkört gondosan át

berendezés biztos üzemmódját lehetővé

és csökkenti a berendezés hatásfokát.

kell öblíteni. (lásd „Üzembe helyezés”).

NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE

15

RÉZ 4.9 Szabályozás A napkollektoros berendezés szabályozása az alábbi komponensekből áll: •

hőmérsékletérzékelő a kollektor-

térben, •

hőmérsékletérzékelő a tároló(k)ban,

•

szabályzóeszköz.

A szabályozás (egyszerű különbség szabályzó) legalább két bemenettel és egy kimenettel rendelkezik. Egy további hőmérsékletérzékelő (harmadik bemenet) kizárólag jelzőként szolgál, például a felső tároló tartományban, és

15. ábra: a cirkulációs visszatérő bekötése a keverő termosztát hidegvíz előremenőbe, grafika: Solarpraxis AG.

nincs szabályzó funkciója.

A legfontosabb szabályzó-paraméter a két érzékelő közötti hőmérsékletkülönbség. Amennyiben a bekapcsolási különbség (pl. 5-8 Kelvin) létrejön, a szivattyú bekapcsol. A kikapcsolási különbségnél kisebb hőmérséklet különbség esetén (pl. 2 Kelvin fok) a szivattyú kikapcsol.

Termosztatikus keverő beépítése A napkollektoros berendezések ivóvizes részében 60°C-nál magasabb hőmérsékletek léphetnek fel. A felhasználó leforrázás elleni védelme itt különleges jelentőségű. Ezért kötelező egy termosztatikus keverőszelep alkalmazása, amely 60°C-ra korlátozza a hőmérsékletet. A tároló hőmérsékletének kollektorkör oldali korlátozása 60°C-ra a magas szolárhozadék elérése érdekében egyáltalán nem javasolt.

Ha ezzel szemben a cirkuláció

A kollektorban lévő hőmérséklet ez

visszatérője be van kötve, egy bypass

esetben a tároló alsó tartományának

jön létre a cirkulációs rendszerben, amíg

hőmérsékletével kerül összehasonlításra.

az ivóvíz hőmérséklete ismét a kb. 60°C-

Egy harmadik érzékelő mutathatja a

ra beállított hőmérsékletet el nem éri.

tároló felső tartományának

Vízkőkiválás A múltban, a szolár tárolóban a hőmérsékletet gyakran 60-65°C-ra korlátozták, hogy a vízkőkiválást elkerüljék. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a vízkőkiválás veszélye az esetek túlnyomó többségében használt zománcozott, sima felületű csőhőcserélőknél gyakorlatilag elhanyagolható. Az ok a sima és az állandó hőtágulásnak kitett felületben

hőmérsékletét.

Amennyiben a hőmérséklet a kollektorban magasabb, mint a tárolóban, a kollektorkör szivattyúja működésbe lép. Leggyakrabban a paramétereket úgy állítják be, hogy a szivattyú beindulásához 5-8 Kelvin hőmérsékletkülönbség legyen szükséges.

Ha a hőmérsékletkülönbség kisebb, mint 2-3 fokra esik vissza, a szolárszabályzó leállítja a kollektorkör szivattyúját.

keresendő, amely a vízkőlerakódás

Amennyiben nem áll rendelkezésre

megtapadását hatékonyan

elegendő napenergia, a kazán

akadályozza. A vízkő azonban iszap

gondoskodik az ivóvíz felmelegítéséről.

formájában a tároló tartomány alsó részébe ülepszik le, és onnan a

4.9.2 A kéttárolós rendszer szabályozása

Fontos: amennyiben a termosztatikus

karbantartás idején, szükség szerint

Tipikus példa a rendszerre a HMV tároló

keverőszelepet az ivóvíz vezetékekben

eltávolítandó.

és az uszodavíz tároló valamint az HMV

cirkulációval szerelték, ügyelni kell a cirkuláció visszatérő és a termosztát keverő hidegvíz előremenő hidraulikus

A következőkben 3 alapvető szabályozási változatot mutatunk be.

tároló és a puffertároló kombinációja.

Minden egyes tárolóhoz saját, önálló hőmérsékletkülönbség szabályzó

összekapcsolására. Különben a

4.9.1. Az egytárolós rendszer

szükséges. A szükséges szabályzót ezért

cirkuláció szokásos üzemmenete során,

szabályozása

ugyancsak kéttárolós szabályzónak

egyidejű fogyasztás nélkül a keverő „túlfutása” következik be. Ekkor a keverő hideg vizet akarna bekeverni, fogyasztás nélkül azonban nem kap betáplálást. Ha egy ilyen esetben például 90°C-os víz éri el a keverőt, nem tud lehűlni.

A egytárolós rendszer szabályozása, az úgynevezett egytárolós berendezés a

nevezik.

Mindenkor az egyik tárolót töltik fel

leggyakrabban alkalmazott szabályozás.

elsőként. Az első tároló töltéséről a

Összesen egy hőmérsékletkülönbség-

második tároló töltésére az átkapcsolást

szabályzóból valamint 2 hőmérséklet-

egy 3 utas átkapcsoló szelep vagy egy

érzékelőből áll.

szivattyú végzi. Mindenekelőtt az elsőként feltöltött tárolót egy beállított hőmérsékletig felmelegítik.

16

NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE

RÉZ Ezután, illetve abban az esetben, ha az első tároló töltése nem lehetséges, következik a második tároló töltése.

Külső hőcserélők alkalmazása esetén figyelembe kell venni azt, hogy a tárolótöltő szivattyú a szekunderkörben a kollektorkör szivattyúval párhuzamosan van kapcsolva.

4.9.3 A kombitárolós rendszer szabályozása Kombitárolós rendszerekben a puffertároló és a HMV tároló egy kompakt egységet képez. A szabályozás szempontjából döntő, hogy 16. ábra: Tipikus egytárolós rendszer, grafika: Solarpraxis AG.

a fűtéstámogatás bekötése állandóra vagy szabályozottra történik. Egész éves, 35 fok alatti fűtési visszatérő hőmérséklet esetén, mint például padlófűtésnél, állandó bekötéssel kell dolgozni, miután itt nincs szükség szerelvényekre és szabályzó egységekre. A szabályzástechnika itt egy egyszerű egytárolós szabályozás.

Olyan berendezéseknél, ahol a visszatérő hőmérséklet 35 fok fölötti, ez a variáció nem jöhet szóba. Különben hővisszaáramlás következik be a fűtőkörből a puffertartományba. Ezáltal csökken a szolár berendezés hatásfoka.

Itt az úgynevezett „szabályozott visszatérő bekötés” megvalósításához egy kiegészítő hőmérsékletkülönbség

17. ábra: Tipikus puffertárolós rendszer, grafika: Solarpraxis AG.

szabályzó szükséges. Az elv egyszerű: ha a visszatérő melegebb, mint a kombitároló, a 3 utas szelep a szolárpuffernél lévő fűtés visszatérőt közvetlenül a fűtőkazánba kapcsolja. Ha a visszatérő a tárolóból hőt tud elvenni, akkor azt a szolárpufferbe vezetik. Így a tároló nemkívánatos felmelegedése a kazán révén elkerülhető.

Ebben az esetben a kéttárolós szabályzás különleges esetéről van szó, miután minden esetben egy hőmérséklet különbség szabályzó szükséges a tároló feltöltéséhez, egy pedig a kivételhez, illetve a fűtés visszatérő fenntartásához. A fűtőkazán így az előmelegített visszatérő hőmérséklete szerint vagy nem kapcsol

18. ábra: Tipikus kombitárolós rendszer, grafika: Solarpraxis AG.

be, vagy alacsony teljesítményértéken dolgozik.

NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE

17

RÉZ

5. Napkollektoros rendszerek telepítése és szerelése

5.1 Szerelési elemek

Annak biztosítására, hogy csakis

Általánosan érvényes: A csővégeket a

minőségi szerelési anyagok kerüljenek

levágás után alaposan és mindig belül

felhasználásra, a szerelő, a tervező és a

és kívül sorjátlanítani, a lágy rézcsövek

A napkollektoros berendezésekben az

beruházó felé legfontosabb javaslatunk

végeit (tekercses csövek) mindig

MSZ EN 1057 szerinti installációs

kizárólag minőségjellel ellátott, a

kalibrálni kell. A csővégek forrasztandó

rézcsöveket használunk. Ez a szabvány a

minőségi feltételeknek megfelelő rézcső,

felületeit fémesen fényesre előkészíteni,

varratmentes, kör keresztmetszetű

idom, forraszanyag és folyósítószer

tisztítani. (szennyezés- és oxid-

rézcsövek tulajdonságaira, összetételére,

alkalmazása.

mentesség). A tisztításhoz fémmentes

5.1.1 Rézcsövek

szállítási feltételeire és vizsgálatára vonatkozó feltételeket írja elő 6 és 267 mm közötti átmérőtartományban.

minden felhasznált alkatrészre és termékre a mindenkori gyártó adatait

Ezenkívül a felhasználásra kiszemelt

kell figyelembe venni, ami a termék

rézcsőnek teljesíteni kell a Gütege-

alkalmazási területére, annak korlátaira

meinschaft Kupferrohr e. V. (RAL -

vonatkozik.

minőségjel) minőségi feltételeit, amelyek az MSZ EN 1057 szabványhoz képest

Csavaros kötéseknél tilos PTFE (teflon)

tisztítókendő, finom szemcséjű csiszolóvászon vagy huzalszálas kefe alkalmazható. A tisztítás maradványait el kell távolítani.

5.1.2.2 Présidomos kötések Szolárberendezésekben a rézcsövek présidomokkal történő kötéséhez

tömítőszalagot használni, mert a víz-

használhatunk standard tömítő elemeket

glykol keverék eltérő viszkozitási

vagy nagyobb kollektor teljesítménynek

tulajdonságai miatt tömítetlenség léphet

is megfelelő tömítőelemeket, ez az

fel. Szakszerűen kivitelezett kender-

üzemi körülmények függvénye. FONTOS:

5.1.2 Idomok

tömítés megengedett.

présidomok alkalmazásakor mindig a

A rézcsövek kötésére

5.1.2.1 Kapillárisan forrasztható idomok

kiegészítő követelményeket és előírásokat tartalmaznak a rézcsövek minőségi vizsgálatára.

szolárberendezésekben az alábbi idomok használhatók: •

minőségjellel ellátott kapillárisan

a megengedett nyomás- és hőmérsékletviszonyokra!

ellátva 6-tól 108 mm-es

-4 szerint

EN 1254-4 szerinti átmeneti idomok

présidomok prEN 1254-7 szerint

•

fémesen tömítő roppantógyűrűs,

kell figyelembe venni, különös tekintettel

forrasztható idomok RAL minőségjellel átmérőtartományban kaphatók, az MSZ

•

mindenkori gyártó szerelési útmutatóját

Az MSZ EN 1254-1 szerinti kapillárisan

forrasztható fittingek az MSZ EN 1254-1 és

menetes kötések MSZ EN 1254-2 szerint

(forrasztásos és egyéb vég kombinációja) pedig 4 coll menetes csatlakozó méretig.

Lényegében az alábbi utasítások érvényesek: A présidomok felhasználása előtt ellenőrizni kell, hogy a tömítőelemek a helyükön vannak-e. A csővégek sorja- és szennyeződésmentesek (pl.

A rézcsövek lágy- és

vakolatdarabok) kell legyenek, hogy

A napkollektoros berendezésekben

keményforrasztásánál a kapilláris

elkerüljük a tömítőelem sérülését a

esetlegesen fellépő, igen magas

forrasztási technikát alkalmazzuk, vagyis

présidom csőre történő rátolásánál. A

hőmérsékletek a szokásos

a forrasztási hézag egyenletes kell

biztonságos szerelés érdekében az idom

fűtéstechnikához képest jelentősen

legyen, és megfelelően szűk, hogy a

betolási mélységét (pl. filctollal) a

magasabb követelményeket

kapilláris hatás létrejöjjön, és a forrasz a

csövön jelölni kell. Ez a jelölés a betolási

támasztanak a felhasználandó

nehézségi erő ellenében is befolyhasson

mélység optikai ellenőrzését teszi

alkatrészekkel szemben. A rézcsövek,

a résbe. Ezek a feltételek az MSZ EN 1057

lehetővé a préselési folyamat

kapillárisan forrasztható rézidomok,

szabvány szerinti rézcsövek és az MSZ EN

megkezdése előtt. Támasztóhüvely nem

speciális tömítőelemekkel ellátott szolár

1254 szerinti forrasztásos idomok esetén a

szükséges. A préselés az idom gyártója

présidomok, roppantógyűrűs kötések

szűk, egymáshoz illesztett mérettűrések

által meghatározott speciális

azonban ezen különleges

következtében adottak.

présszerszámmal történik. Ennek során az

követelményeknek megfelelve, szakszerű tervezés és kivitelezés mellett korlátozás nélkül alkalmazhatók.

18

Általánosan érvényes szabály, hogy

A forrasztás szakszerű előkészítése és kivitele döntő befolyást gyakorol a berendezés későbbi üzembiztonságára.

NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE

idom és a cső oldhatatlan módon kerülnek összekötésre.

RÉZ 5.1.2.3 Roppantógyűrűs kötések A fémesen tömítő roppantógyűrűs kötések a sima csővégek számára szolgáló oldható kötések csoportjába tartoznak. A roppantógyűrűs kötések az MSZ EN 1254-2 szerint 108 mm csőátmérőig alkalmazhatók. A menetes

Keményforraszok összetétele MSZ EN 1044 szerint

Olvadási tartomány (°C)

CP 203 (L – CuP6)

710 - 890

CP 105 (L - Ag2P)

645 - 825

Ag 106 (L - Ag34Sn)

630 - 730

Ag 104 (L - Ag45Sn)

640 - 680

Ag 203 (L - Ag44)

675 - 735

Folyósítószer MSZ EN 1045 szerint

Folyósítószer hatástartománya (°C)

végű átmenetek az egyéb kötési rendszerekhez történő kompatibilitást

FH 10 (F - SH1)*

550 - 800

biztosítják.

5.2 Forraszanyagok és folyósítószerek A napkollektoros berendezések létesítésénél az MSZ ENV 12977-1 szerint arra kell ügyelni, hogy a csővezetékekben felhasznált anyagoknak „a legmagasabb üzemi hőmérsékletet és a legnagyobb üzemi nyomást (stagnálási körülmények között) ki kell állniuk.” Ezt különösen a nagy

3. táblázat: A szolárrendszerek szereléséhez engedélyezett keményforraszok és folyósítószer * Réz-foszfor forraszanyagnál (CP 203 és CP 105) a réz-réz kötésekhez nem szükséges folyósítószer. A réz sárgarézhez vagy vörösöntvényhez történő kötéséhez azonban folyósítószert kell használni.

hőterhelésnek kitett részeknél kell figyelembe venni.

A lágyforrasztás az épületgépészetben

Külső átmérő (mm)

12

Rögzítési távolság (m)

1,25

15

18

22

28

35

42

54

1,25

1,5

2

2,25

2,75

3

3,5

110°C üzemi hőmérséklet alatt engedélyezett. Mivel az olyan lágyforraszanyagokat és pasztákat, amelyek a gyártó adatai alapján 110°C fölötti hőmérsékletet is tartósan elviselik, Németországban nem ajánlják, ezért a

4. táblázat: Irányértékek a rögzítési távolságokhoz vizet szállító rézcső vezetékekhez a DIN 1988 2. rész szerint

lágyforrasztás, mint kötőtechnika a várható magasabb hőmérsékletek miatt nem javasolt (az osztrák példát lásd a

Kitekintés a szomszédba

és ezt a forraszt tartalmazó forrasztópasztával. Ezt az M7826-1 és -2

keretes írásban).

(Osztrák előírások)

Ezen okok miatt az egyéb, alkalmas

Ausztriában a 200°C alatti normál

engedélyezi. Egyéb forrasztópaszta

kötéstechnikák javasoltak:

nyugalmi hőmérsékletű, és 6 bar

használata nem engedélyezett. A

keményforrasztás, hegesztés, préselés,

biztonsági szelep nyitási nyomás alatti

magasabb nyugalmi hőmérsékletű,

roppantógyűrűs kötés. A

szolárrendszerek esetében

vagy nagyobb üzemi nyomású

keményforraszokat az MSZ EN 1044, a

engedélyezett a lágyforrasztás,

rendszerek esetében Ausztriában is csak

folyósító szereket az MSZ EN 1045

mégpedig S-Sn97Cu3 típusú

az eddigiekben felsorolt kötésmódok

szabvány írja le, és e termékek RAL

forraszanyaggal (MSZ EN 29453 szerint)

engedélyezettek.

számú osztrák szabvány (Ö-Normen)

minőségjel tanúsítottak. (3. táblázat).

Ezek a termékek a napkollektoros rendszerekben fellépő hőmérsékletekre

Megjegyzés (MRK): Az S-Sn97Cu3 típusú lágyforrasz olvadási tartománya 230 - 250°C

és nyomásokra korlátozás nélkül

között van, tehát látható, a 200°C maximális megengedett hőmérsékletre ügyelni

alkalmazhatók.

kell, magasabb hőmérséklet előfordulását biztosan ki kell tudni zárni (rövid ideig is!), ugyanis közel vagyunk a forrasz olvadási tartományához. Az épületgépészetben a lágyforraszok általában 110°C üzemi hőmérsékletig engedélyezettek, biztonsági tényezőt is figyelembe véve.

NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE

19

RÉZ 5.3 Megmunkálási és kötéstechnikák

5.5 Rögzítések

Magyarországon a rézcsövek

A szolárvezetékeket nem szabad gáz- és

gázszereléshez való alkalmazására a

vízvezetékekhez rögzíteni. Nem

GMBSZ ill. a gázszolgáltatók előírásai

szolgálhatnak egyéb vezetékek

érvényesek, ivóvíz- és fűtésszerelésre

tartójaként, egyéb módon sem

ajánlások léteznek. Németországban a

terhelhetők. Vízszállító vezetékekben a

DVGW–munkalap GW 2 „Rézcsövek

rögzítésnek hangvédelmet is kell

kötése a gáz- és ivóvízszerelésben,

biztosítania, melegvizet szállító

épületen kívül és belül” meghatározásai

vezetékekben a csővezetékek

érvényesek. Egyéb területre a GW 2

hőtágulásával is számolni kell. A

alkalmazása nem kötelező. Ezen

csőrögzítések kiválasztásánál és

munkalap kijelentései azonban

elrendezésénél ezeket a tényezőket kell

általánosan érvényes szabályok a

figyelembe venni.

rézcsövek kötésére és ezért a napkollektoros rendszerek szerelése területén is alkalmazhatók.

Hazánkban a Magyar Rézpiaci Központ kiadványai tartalmazzák a német előírásokat, ezeket ajánljuk betartani rézcsövek kötésekor a napkollektoros rendszerek szerelésénél is. Ajánlott kiadványok: Szakszerű rézcsőszerelés oktatási program, Rézcsövek az épületgépészetben – szerelési segédlet, Épületgépészeti tervezési segédlet rézcsöves szerelésekhez. Minden kiadvány letölthető a www.rezinfo.hu weboldalról.

5.4 Hőtágulás 1 méter rézcső tágulása a csőátmérőtől független, jóllehet lényegesen kisebb mértékű, mint a nemfémes anyagoké,

5.6 Réz összeépítése egyéb anyagokkal, zárt rendszerben Zárt rendszerekben, a VDI 2035 szerint szakszerűen kivitelezett melegvíz előállító berendezésekben rézcsövek és egyéb fémes anyagú csövek illetve berendezések összeszerelésekor semmilyen korróziós veszély nem léphet fel. A korrózióhoz fontos reakciópartnert, az oxigént a víz első felhevítése kihajtja, és eltávozik a légtelenítőn keresztül, vagy pedig lekötésre kerül. Oxigén beáramlás lehetséges tömítetlenségeknél vagy oxigéndiffúzió mentes műanyagcsöveknél, amelyet szakszerű szereléssel el kell kerülni.

Horganyzott csöveket és idomokat szolárberendezésekben egyáltalán nem szabad felhasználni.

azonban 100K fok hőmérséklet különbségre értéke 1,7 mm (a réz lineáris hőtágulási együtthatója α=0,017mm/ m.K). Amennyiben ezt a tényt a szerelésnél nem vesszük figyelembe, és a csöveknek nincs tágulási lehetősége (kompenzátorok, ívek, stb.), a keletkező feszültségek révén repedések keletkezhetnek a csőben, az idomokban, vagy a kötés helyén, ami tömítetlenséget eredményez.

20

NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE

6. Napkollektoros rendszerek üzembe helyezése és karbantartása

RÉZ

6.1 A berendezés nyomáspróbája és öblítése A kollektorkört az elkészítést követően nyomáspróbának kell alávetni. Az MSZ EN 12976-1 szerint ezt a nyomáspróbát a maximális üzemi nyomás 1,5-szeres nyomásértékén kell végezni. A nyomás a vizsgálati időn belül (lehetőleg min. 2 óra) nem csökkenhet. A nyomáspróba

szolárállomás

után a nyomást lecsökkentjük, és kezdődik a berendezés öblítése. Ez a szennyezési maradványoknak a berendezésből való eltávolításához feltétlenül szükséges. Az öblítéshez a vízöblítő tömlőt a „c” töltőcsaphoz kell csatlakoztatni, a „b” csapot zárni, és az „a” csapból kilépő vizet pedig el kell

Előremenő (a kollektorból)

vezetni (lásd a 19. ábrát). Az öblítés vége felé a „b” csapot rövid időre ki kell nyitni, hogy ezt a rövidre záró szakasz is

Visszatérő (a kollektorba)

öblítésre kerüljön. A folyadék

b

kollektorban történő forrásának elkerülésére nem szabad az öblítést erős

a

napsugárzás mellett végezni, vagy

c

folyadékkal feltölteni. Ilyen esetekben a kollektort le kell fedni. Fagy esetén

töltőszivattyú

semmiképpen sem szabad vízzel öblíteni.

Figyelem, fagyveszély: Sok kollektor és csővezeték a nyomáspróba és az öblítés után nem ürül ki. Ezért fagykár veszélye áll fenn. Egy vízzel egyszer feltöltött szolárberendezést ezért fagyveszély esetén közvetlenül az öblítés után a hőhordozó közeggel fel kell tölteni és jól

felfogóedény (pl. üres kanna)

manométer

átfolyásmérő

szelep

visszacsapó szelep

membrános tágulási tartály

hőmérő

230 V

KFE-csap

szivattyú

biztonsági szelep

el kell keverni.

6.2 A kollektorkör betöltése A kollektorkör teljes tartalmát a 2. táblázat és a gyártó adatai alapján meg lehet becsülni. Egyszerűség kedvéért készre kevert fagyálló keveréket kell használni. A koncentrátumot először a beépítés helyén be kell keverni. Ehhez egy tiszta edényben vagy egy keverő tartályában a hígítatlan koncentrátumot vízzel össze

19. ábra: A kollektorkör betöltése, grafika: Solarpraxis AG. •

A töltőtömlőt a „c” töltőcsaphoz

ürítőcsapnál, és még egyszer a

lévő záró golyóscsapot lezárni, és egy

fagybiztonságot ellenőrizni.

további tömlőt az „a” ürítőcsaptól a keverőtartályba vezetni.

•

szivattyúval, vagy centrifugál vagy egyéb szivattyúval a „c” töltőcsapon át feltölteni.

gyártójának a keverékarányra

•

berendezésben történő keverés nem ajánlatos.

Az előkevert szolárfolyadékot közvetlenül a berendezésbe lehet betölteni.

6.3 A berendezés átfolyásának beállítása

A berendezést fúrógépre szerelt

kell keverni. Ennek során a berendezés vonatkozó adatait kell használni. A

hőhordó közeget kiengedni a töltő-/

csatlakoztatni (lsd. 19. ábra). A mellette

Napkollektoros berendezések kb. 10 négyzetméter kollektorfelületig High Flow (magas átfolyás) (30 - 50 liter négyzetméterenként és óránként)

A berendezés üzemi nyomását a

üzemben kell működjenek, miután ezek

manométer beépítési helyén a

a berendezések így üzemelnek

berendezés statikus magassága plusz 0,5

gazdaságosan. A gyakorlatban

– 0,8 bar túlnyomásra beállítani.

•

előfordulnak azonban kivételek,

A kollektorkör szivattyút üzembe

állítani, elegendő átkeverés után csekély

amelyeknél a Low Flow (alacsony átfolyás) értelmes variáció lehet.

NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE

21

RÉZ A maradék, gázformájú levegő csak a

érzékelő

szivattyú nyugalmi állapotában száll felfelé a vezetékekben, és gyűlik megfelelő gyűjtőlehetőséget feltételezve - a légtelenítő alatt. Ott azután kézzel vagy automata légtelenítővel el kell távolítani.

A folyadékban oldott levegő ilyen

meleg

hideg

módon nem távolítható el. 10 liter folyadékban még mindig mintegy 0,5 liter levegőről van szó. Ez először akkor távozhat el, ha a berendezés legelőször felmelegszik. Azt a berendezést, amelyet ősszel helyeztek üzembe, tavasszal kell tehát ismételten légteleníteni, mivel az oldott levegő csak a napos márciusi

20. ábra: a hőmérsékletérzékelő pozícionálása, grafika: Solarpraxis AG.

illetve áprilisi hónapokban válik le.

A berendezés üzemi nyomással való feltöltésénél a tágulási tartály szolgál

Ide tartoznak mindenekelőtt a rétegtöltő

Amennyiben a két hőmérséklet

arra, hogy egész évben csekély

rendszerek, a sok sorba kapcsolt

különbsége nagyobb, mint az

túlnyomás álljon elő a berendezés

kollektorok, és természetesen a

úgynevezett bekapcsolási

legfelső részén is. Amennyiben ott

fordulatszám szabályozott

hőmérsékletkülönbség, a szolárszabályzó

csekély „alulnyomás” lenne, a levegő

berendezések. Elvileg tehát a kis

a szivattyút működésbe hozza.

berendezésekben sem kizárható a Low Flow üzemmód. Ahogyan egyre hatékonyabbak a kollektorok és jobbak a szigetelések, a kis berendezéseknél is a Low Flow lehet a normális üzemmód.

A kollektorérzékelő elhelyezésénél arra kell figyelni, hogy az a legutoljára áramoltatott kollektorban (= a

oda szívódhatna. A levegő a rendszerben zavaró üzemzajokat okoz, nagyobb levegőmennyiségnél a kollektorkör keringése leáll.

kollektorok meleg kimenete, lásd 20.

Szolárberendezésekben a levegő a

ábra), pontosan a kollektorgyártó által

leggyakoribb berendezés hiba. Okát

10 négyzetméter feletti kollektor

előírt helyre a kollektorba vagy a

késedelem nélkül fel kell tárni és meg kell

felületeknél mindig az Low Flow

kollektorra kell felszerelni. Különben a

szűntetni. Különben a fagyálló közeg

üzemmódot (15 – 20 liter/négyzetméter

szabályzó hibásan működik, miután a

gyors oxidációja következik be. Az

és óra) kell használni, miután itt ezen

változásra rossz ütemben: túl későn,

oxidációval összefüggésben a pH – érték

üzemmód előnyei egyértelműek. Az

vagy egyáltalán nem reagál. A tároló-

csökkenése áll elő, amely savak

átfolyást a kollektorkörben egy

hőmérséklet érzékelőt a kollektorkör

képződéséhez vezethet. Ha hosszabb

mennyiség-mérőn lehet leolvasni és

hőcserélő közepes magasságába kell

ideig a hiba feltáratlan, akkor a kollektor

beállítani. Minden esetben a

elhelyezni, különben a szabályzó a

is sérülhet.

legalacsonyabb szivattyúállással kell

szolárszivattyút túl későn vagy túl korán

kezdeni, nehogy a szivattyú

kapcsolja be.

teljesítménye lecsökkenjen. Csak ha a megkívánt térfogatáram nem érhető el a legalacsonyabb szivattyúállással, kell a magasabb fokozatot választani.

6.4 A szolárszabályzás felülvizsgálata

6.5 A kollektorkör légtelenítése Már a kollektorkör feltöltésénél a buborékformájú levegő nagyobb része elegendően hosszú öblítés révén a rendszerből eltávozik. Ezt hallani is lehet,

A legtöbb szabályzásnál a kollektortérből

ha a szolárszivattyú kézi üzemmódjánál a

kilépő hőmérséklet kerül

vezetékekben semmilyen levegőzaj nem

összehasonlításra a szolártároló alsó

lép fel.

részén lévő hőmérséklettel.

A levegő a kollektorkör – szivattyút is károsíthatja, mivel száraz csapágyai miatt ilyen esetben nem kellően hűtöttek. A tömítetlen berendezéseket ezért feltétlenül tömíteni kell.

Semmiképpen sem elegendő, ha az állandóan behatoló levegőt az úgynevezett központi légtelenítő a rendszerből eltávolítja. Az automatikus légtelenítő szennyeződés elleni védelmére azokat a nyomáspróba alatt, és nyomásnövelés során egy előkapcsolt golyóscsapon át le kell zárni.

22

NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE

RÉZ

É1

szolárszabályzó

szolárállomás É3 b

Éfűt

c

É2 a

felfogó edény

nyomásmérő

légtelenítő

membrános tágulási tartály

KFE-csap

szivattyú

visszacsapó szelep

biztonsági szelep felfogóval

átfolyásmérő

szelep

időkapcsoló óra

érzékelő vezeték

hőmérő

melegvíz fogyasztó

termosztát

230 V

termosztatikus használativíz keverő

cirkulációs vezeték

21. ábra: Tipikus ivóvíz melegítő szolár berendezés példaszerű kapcsolási terve, grafika: Solarpraxis AG. 6.6 Üzembehelyezés, karbantartás,

mérni kell, és a gyártó adataival össze

A vizsgálatok világosan azt mutatják,

átadás

kell hasonlítani. Amennyiben a pH-érték

hogy a szolárberendezések várható

Jóllehet a szolárberendezések csekély karbantartás igényűek, javasolható,

alacsonyabb 7-nél, minden esetben az

élettartama szakszerű karbantartás és

egész szolárfolyadékot ki kell cserélni.

rendszeres ellenőrzés mellett lényegesen

hogy a berendezés működése és

A kezelés és karbantartás menetét jól

meghaladja a 20 évet.

állapota rendszeres időközönként

látható helyen a berendezés

E kérdés mellett szóba kerül a kollektorok

vizsgálatra kerüljön. Évente max. egy óra

felállításának terében ki kell helyezni a

elszennyeződése is. A vizsgálatok itt is

munkaráfordítással számolhat a

falra. A vizsgálati terv kiegészíti a gyártói

világos választ adnak: városokban és

szakember.

utasításokat, megkönnyíti a szolár-

vidéken átlagos körülmények között

Különös figyelmet kell fordítani a berendezés nyomására. A minimális nyomás alá kerülés esetén

berendezés szerelését és üzembe-

működő berendezések szennyeződés

helyezését, valamint a korrekt

révén legfeljebb kb. 2%-ot veszítenek

karbantartást.

tömítetlenséget kell gyanítani, és az okot

6.7 A kollektor élettartama és

megszüntetni. Adott esetben ehhez

elszennyeződése

újabb nyomáspróbát szükséges elvégezni. A karbantartás keretében legalább két évig a fagyálló koncentrációt és a folyadék pH-értékét

teljesítőképességükből, legtöbbször ez a kis érték nem is mérhető. A kollektorok tisztítása ezért nem szükséges.

A gyakorlatban gyakran felvetődik a szolárberendezés élettartamának kérdése.

NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE

23

7. Függelék

RÉZ 7.1. Szabványok és előírások

MSZ ENV 12977-2

Pr EN 1254-7

Energiatakarékossági rendelet 2004

Termikus napenergia-hasznosító

Réz és rézötvözetek; Csővezeték

(EnEv)

rendszerek és részegységeik. Egyedi

armatúra. 7. rész: Présidomos végű

kivitelezésű rendszerek. 2. rész: Vizsgálati

szerelvények fémcsövekhez

MSZ EN 12975-1 Termikus napenergia-hasznosító rendszerek és szerkezeti részeik.

módszerek MSZ ENV 12977-3

Napkollektorok. 1. rész: Általános

Termikus napenergia-hasznosító

követelmények

rendszerek és részegységeik. Egyedi

MSZ EN 12975-2 Termikus napenergia-hasznosító rendszerek és szerkezeti részeik.

Keményforrasztás. Folyósítószerek keményforrasztáshoz. Osztályba sorolás

MSZ EN 1057

módszerek.

szelvényű rézcsövek vízhez és

rendszerek és szerkezeti részeik. Előre

gázhoz,egészségügyi és fűtési alkalmazásra.

MSZ EN 1254-1

és műszaki szállítási feltételek MSZ EN ISO 9488 Napenergia. Szakszótár (ISO 9488:1999).

ISO/TR 10217 1989 1989 évi kiadás: Szolárenergia; vízmelegítő rendszerek; Irányelvek az

gyártott rendszerek. 1. rész: Általános

Réz és rézötvözetek. Csővezeték-

anyagválasztásra, tekintettel a belső

követelmények

armatúra. 1. rész: Szerelvények rézcsőhöz

korrózióra

MSZ EN 12976-2 Termikus napenergia-hasznosító rendszerek és szerkezeti részeik. Előre gyártott rendszerek. 2. rész: Vizsgálati módszerek MSZ ENV 12977-1 Termikus napenergia-hasznosító rendszerek és szerkezeti részeik. Egyedi

kapillárisan lágy vagy kapillárisan kemény forrasztható véggel MSZ EN 1254-2 Réz és rézötvözetek. Csővezetékarmatúra. 2. rész: Összenyomható végű szerelvények rézcsövekkel való felhasználásra MSZ EN 1254-4

kivitelezésű rendszerek. 1. rész: Általános

Réz és rézötvözetek. Csővezeték-

követelmények.

armatúra. 4. rész: Kapilláris vagy összenyomható véget más véggel összekötő szerelvény

24

MSZ EN 1045

napenergia-hasznosító rendszerek.

Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, kör

Termikus napenergia-hasznosító

Keményforrasztás. Keményforraszok

kivitelezésű rendszerek. 3. rész: A

Napkollektorok. 2. rész: Vizsgálati

MSZ EN 12976-1

MSZ EN 1044

NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE

ISO 9459 Szoláris melegítés – házi vízmelegítő rendszerek

RÉZ 7.2 Szakirodalom és hivatkozások A Magyar Rézpiaci Központ rézcsőszerelési kiadványai •

Szakszerű rézcsőszerelés, Oktatási

program •

Épületgépészeti tervezési segédlet

rézcsöves szerelésekhez •

Rézcsövek az épületgépészetben -

Szerelési útmutató, Videó, DVD •

A rézcsőszerelés ABC-je

Minden kiadvány és videó

Solarwärme optimal nutzen – Technik, Planung und Montage

Fakten, Argumente, Strategien.

Schreier, N., Wagner, A., Orths, R.,

Energieagentur Regio Freiburg GmbH

Rotarius, T., 17. Aufl age, 2002, Wagner &

(Hrsg.), 2004, Ökobuch-Verlag, 2004,

Co. Solartechnik GmbH, ISBN 3-923129-

ISBN 3-936896-02-X, EUR 19,90

36-X, EUR 19,80

Solaradressbuch 2004. Das

Langzeiterfahrung Solarthermie –

Anwenderbuch für die Branche.

Wegweiser für das erfolgreiche Planen

Praxisratgeber, Förderung,

und Bauen von Solaranlagen Peuser, F. A., Remmers, K. H., Schnauss, M., 2001,

Marktübersichten, Anschriften und Leistungsverzeichnis

Solarpraxis AG, ISBN 3-934595-01-4, EUR

Johnsen, B. (Hrsg.): SunMedia

49,-

Verlagsund Kongressgesellschaft fur

megtekinthető, letölthető a

Große Solaranlagen – Einstieg in Planung

www.rezinfo.hu weboldalról, illetve

und Praxis

postai úton igényelhető

Das Solarbuch.

Erneuerbare Energien mbH, Hannover (Hrsg.) 2004. 223 S., 5., überarb. Aufl ., ISBN 3-9807957-5-6, EUR 10,- Vertrieb:

Remmers, K. H., 2. überarbeitete Aufl

SunMedia Verlags- und

age 2001, Solarpraxis AG, ISBN 3-934595-

Kongressgesellschaft fur Erneuerbare

KÜLFÖLDI IRODALOM

06-5, EUR 65,-

Energien mbH, Querstr. 31, 30519

Szakkönyvek:

Sonnenwärme für den Hausgebrauch:

elérhetőségeinken!

Deutsches Solarfirmen-Verzeichnis Energiewende Verlag und Vertrieb, Freilassing (Hrsg.): Im Internet abrufbar unter: www.solarenergie.com Das

Ein Ratgeber für Auswahl und Kauf der eigenen Solaranlage

ISBN 3-934595-01-4, EUR 19,Tragkonstruktionen für Solaranlagen,

über 1.700 Eintragen ist zu einer sehr

Planungshandbuch zur Aufständerung

umfangreichen und gefragten

von Solarkollektoren

angewachsen. Es wird monatlich aktualisiert. Man kann nach verschiedenen Rubriken suchen.

Solarstrom – Solarthermie Hadamovsky, H. F.; Jonas, D.: Wurzburg: Vogel, 2004. 256 S. + CD-ROM, ISBN 38023-1937-0, EUR 29,80 Beratungspaket Solarthermie, Kunden

info@sunmediaverlag.de,

Thermische Solaranlagen Kartchenko, N.:. Berlin : Verl. für Wissenschaft und Forschung GmbH, 2004. 514 S., 2., überarb. u. verb. Aufl., ISBN 3-89700-372-4, EUR 59,90

Erfurth + Partner, Steinbeis-Transferzen trum, Solarpraxis, 2001, Solarpraxis AG, ISBN 3-934595-11-1, EUR 59,-

Marktübersicht Solarspeicher 2004 solid Solarenergie Informations- und Demonstrationszentrum, Fürth (Hrsg.);

Solare Wärme – Vom Kollektor zur

(Hrsg.):. Juni 2004. CD-ROM, ISBN 3-

Hausanlage

934595-22-7, EUR 69,- Vertrieb: solid

BINE, ISBN 3-934595-56-1, EUR 17,80 Das Solarbuch, Fakten, Argumente, Strategien

Solarenergie Informationsund Demonstrationszentrum, Heinrich-Stranka -Str. 3-5, 90765 Fürth, Tel.: 0911/ 8 10 27-0, Fax: 0911/ 8 10 27-11

kompetent beraten– Solartechnik

Witzel, W., Seifried, D. Okobuch Verlag,

erfolgreich verkaufen

2000, EUR 15,30

2006, Solarpraxis AG, ISBN 3-934595-63-4,

Vertrieb: solid Solarenergie

EUR 49,-

0511/ 8 44- 2576 www.erneuerbareenergien

Dr. Sonne Team, 2000, Solarpraxis AG,

„Deutsche Solarfi rmen-Verzeichnis“ mit

Informationsquelle im Solarbereich

Hannover, Tel.: 0511/ 8 44-1932, Fax:

Expert Praxislexikon Sonnenenergie und solare Techniken.

1750 Begriffe von A-Z zum Verstandnis

Informations- und

der solaren Techniken und zur Nutzung

Marktübersicht Solarkollektoren CD-ROM

Demonstrationszentrum, Heinrich-Stranka

der Sonnenenergie für eine

Datenbank mit ca. 250 Solarkollektoren

-Str. 3–5, 90765 Fürth, Tel.: 0911/81027-0,

umweltschonende Energiebereitstellung

Fax: 0911/81027-11

Weik, H.:. Renningen-Malmsheim: expert-

2003, Solarpraxis AG, EUR 69,Marktubersicht Solarspeicher 2004 Juni 2004. CD-ROM, ISBN 3-934595-22, EUR 7,69

Verl., (Nachdruck geplant zum 1.

Quartal 2006). 340 S., ISBN 3-8169-2538-3, EUR 38,-

NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE

25

RÉZ Strategien Witzel, W.; Seifried, D.: Energieagentur

TGA-Fachplaner, Das Magazin für die technische Gebäudeausrüstung

Regio Freiburg GmbH (Hrsg.) Staufen:

Gentner Verlag, Forststraße 131, 70193

Ökobuch, 2004. 197 S. + CD-ROM, 2.,

Stuttgart, erscheint monatlich, Einzelpreis

überarb. u. erg. Aufl ., ISBN 3-936896-02-

EUR 13,-

X, EUR 19,90 Multi-SOL 3.0

Gebäude-Energieberater Gentner Verlag, Forststraße 131, 70193

Lernprogramm für Solarthermie, 2007,

Stuttgart, erscheint monatlich, Einzelpreis

CD-ROM, ECONSULT, Bestellung:

EUR 15,-

www.multi-sol.de, EUR 149,90

Solarthermische Anlagen Leitfaden für SHK-, Elektro- und Dachdeckerhandwerk, für Fachplaner, Architekten und Weiterbildungsinstitutionen F. Antony, K. Heidler, C. Hindenburg u.a. Vollständig überarb. Neuaufl. 2004, Deutsche Gesellschaft für Sonnenenergie e.V. (DGS), Landesverband Berlin (Hrsg. und

Moderne Energie & Wohnen, Ratgeber

Vertrieb) Erich-Steinfurth-Str. 6, 10243

Szakmai folyóiratok:

Heizung-Lüftung-Solarenergie

Berlin ISBN 3-9805738-7-7, EUR 79,-

Sonnenenergie – Zeitschrift für

Solarpraxis AG, Zinnowitzer Straße 1,

Wirtschaftlichkeit der solaren

regenerative Energiequellen und

10115 Berlin, erscheint 4 x jährlich,

Warmwasserbereitung

Energieeinsparung

Einzelpreis EUR 2,90

offizielles Fachorgan der DGS e.V.,

Szakanyagok:

Solarpraxis AG, Zinnowitzer Straße 1, 10115 Berlin, erscheint 6 x jährlich, Einzelpreis EUR 5,Moderne Energie & Wohnen Ratgeber Heizung-Lüftung-Solarenergie, Solarpraxis AG, Zinnowitzer Straße 1, 10115 Berlin Neue Energie – Das Magazin für erneuerbare Energien Organ des Bundesverbandes

Solare Weltwirtschaft Scheer, H., 2002, Verlag Antja Kunstmann, ISBN 3-888972-28-0, EUR 16,90 Jahrbuch Erneuerbare Energien 2002/2003, Steiß, Fithjof, Stifung Energieforschung Baden Württenberg, 2003, EUR 35,20 Regenerative Energiesysteme

WindEnergie e.V. (BWE), und des

Quaschning, V., Hauer, 2. Auflage 1999,

Bundesverbandes Erneuerbare Energie

Verlag Carl Hauser, ISBN 3-446193-69-3,

e.V. (BEE), Marienstraße 19/20, 10117

EUR 40,-

Berlin, erscheint monatlich, Einzelpreis EUR 6,50 Sonne, Wind & Wärme Das Branchenmagazin für alle erneuerbaren Energien, BVA Bielefelder Verlag GmbH & Co. KG, Ravensburger

BINE-Informationspakete Wärmespeicher Fisch, N., Köbler, R., 3. Auflage, 1998,TÜV Verlag GmbH, ISBN 3-8249-0442-8 Solare Nahwärme

Straße 10 f, 33602 Bielefeld, erscheint

Hahne, E., TÜV Verlag GmbH, 1998, ISBN

monatlich, Einzelpreis EUR 5,60

3-8249-0470-5

SBZ, Sanitär-, Heizungs-, Klima- und

Aus dem Verlagsprogramm des

Klempnertechnik

Deutschen Kupferinstitutes. Architektur &

Fachorgan des Zentralverbandes

Solarthermie

Sanitar-, Heizungs-, Klima- und

Dokumentation zum Architekturpreis,

Klempnertechnik Gentner Verlag,

2002, ISBN 3-935243-12-x, EUR 25,-

Forststraße 131, 70193 Stuttgart, erscheint 2 x monatlich, Einzelpreis EUR 9,-

CD-ROM Solares Heizen Neues Informationsmedium zur Motivation von Planern und Handwerkern für solares Heizen, EUR 10,-

26

Segédletek:

NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE

Herausgeber und Vertrieb: Fraunhofer Informationszentrum Raum und Bau (IRB), Nobelstr. 12, 70569 Stuttgart, Tel.: 0711/970-2500, Fax: 0711/ 9702508 ISBN 3 -8167-1287, EUR 8,47

RÉZ

7.3 Ellenőrzési lista a gyártói dokumentációk kiegészítéséhez

Karbantartási jegyzőkönyv A berendezés telepítési helye: Üzemeltető:

o. k.

Kollektorkör Berendezés nyomása ……... bar .…….. °C előremenő hőmérsékletnél Kollektorkör tömítettsége vizsgálva Biztonsági szelep vizsgálva Fagyvédelem ……... C fokig vizsgálva Kollektorkör légtelenítve Térfogatáram vizsgálva ......... l/min Visszacsapó szelep üzemel Szennyezésfogó tisztítva (amennyiben van) Napkollektor Kollektor szemrevételi ellenőrzése Kollektortartó szemrevételi ellenőrzése Tetőszigetelés (tömítettség) szemrevételi ellenőrzése Hőszigetelés szemrevételi ellenőrzése Zománcozott szolártároló Anód védelmi árama ……… mA Az anód kóboráram ellenőrző lámpája zölden világít Szabályzás Szivattyúfunkció Be/ Ki/ Auto állapotban vizsgálva Szabályzás ……... üzemórát mutat ……... -tól ……… -ig Minden hőmérsékletérzékelő ellenőrizve Utánfűtés működőképes Elvárt hőmérséklet betartva Termosztatikus keverőszelep üzemel Hőmennyiségmérő (amennyiben van) Hőmennyiségmérő ……… kWh értéket mutat ……… időponttól ……… -ig

dátum

név

aláírás/ pecsét

NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE

27

RÉZ

Üzembehelyezési - /Átadási jegyzőkönyv A berendezés telepítési helye: Üzemeltető:

o. k.

Berendezés feltöltése Berendezés átöblítve Nyomáspróba ……... bar vizsgáló nyomásnál Hőszállító közeg, gyártó: Betöltési mennyiség ……... l, ……… % keverék, vizsgálva -…...... °C-ig Tágulási tartály előnyomása .....…. bar Berendezés üzemi nyomása ……... bar ……… °C előremenő hőmérsékletnél A biztonsági szelepnél mért nyomás …...... bar Felfogótartállyal való elvezetés a kollektorkör biztonsági szelepénél lezárva Kollektorkör légtelenítve Automatikus légtelenítő előkapcsolt golyóscsappal lezárva Magnézium-anód üzembeállítása Szivattyú Forgási irány ellenőrizve Térfogatáram ……… l/óra Visszacsapó szelep üzemállapotban Szabályzás A kollektorkör szabályzók hőmérsékletkülönbsége ……... K-re állítva A szabályzás működési ellenőrzése végrehajtva Utánfűtési hőmérséklet ……… C fokra beállítva A tároló hőmérséklet maximális határhőmérsékletének beállítása …...... °C-ra Termosztatikus keverőszelep max. 60 °C-ra beállítva A berendezés üzemeltetőjének felvilágosítása A szolárszabályzó alapfunkciója és használata Az utánfűtés használata és funkciója Az anód funkciója Karbantartási intervallum A szolárberendezés dokumentumainak kézbesítése Kezelési utasítás átadása

dátum 28

NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK SZAKSZERŰ TELEPÍTÉSE

név

aláírás/ pecsét

MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT

www.rezinfo.hu

Copper Connects Life.TM