Réz az építészetben

Réz az építészetben Tények a réz jellemzőiről és alkalmazásáról építészeknek

MIÉRT A RÉZ ?

természetes anyag • a rézérctől a lemezig • idővel változó, élő felület (patina) • természetes szín • tökéletes nedvesség elleni védelem karbantartást nem igényel korrózióálló 100 %-ban újrahasznosítható nem gyúlékony környezetbarát tartós, hosszú élettartamú > 100 év alacsony hőmérsékleten sem törékeny az építészet különleges anyaga • változatos formák • könnyed rendszerek • egyszerűen szerelhető • könnyen alakítható

Tartalom 3

BEVEZETÉS A RÉZ JELLEMZŐI Gazdaságosság A réz előfordulása, szerepe környezetünkben A réz fizikai, mechanikai tulajdonságai A patinaképződés folyamata A réz összeférhetősége más építőanyagokkal RÉZLEMEZ TETŐFEDÉS SZERKEZETE, KÉSZÍTÉSE Fedési módok Homlokzatburkolás Óbudai Waldorf Iskola, Budapest, Magyarország

Fedés aljzatának kialakítása Csatlakozások, szerelvények

ÉPÜLETFIZIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEK Általános megfontolások Értékelés

UTÓSZÓ

Skandináv országok Nagykövetsége, Berlin, Németország

De Young Múzeum, San Francisco, USA

Bevezetés 5

A réz, rézlemez felhasználása az építészetben nagyon régi múltra tekint vissza.

Számos nagyszerű, több századot megélt épületen ma is „működő”, nemes rézszerkezeteket találhatunk, mivel ez az anyag nemcsak szép és értékes, de rendkívüli módon tartós és megbízható is.

juthat szerephez. Mindez annál is inkább igaz, mert a gyártástechnológia fejlődésével a réz, réztermékek előállítása olcsóbbá vált, ezáltal jóval szélesebb körű felhasználása válik lehetségessé. Bármilyen modern, igényes, új vagy felújított épület szép tartozéka a

Hazánkban a 19. század végén, a „rézkultúra” egyfajta

rézlemezből készült fedés, akár teljes felületen,

kiteljesedésének lehettünk tanúi. Ezt az építészet,

homlokzatburkolaton, akár a tetőhéjalás kiegészítő

építés, kézművesség általános fellendülése hozta

szerkezeteként.

magával, azonban a történelmi változások, később pedig az igénytelenséget teremtő szemlélet megakadályozták, hogy e hagyomány igazán gyökeret verjen. Az elmúlt évtizedekben a réz, mint építőanyag felhasználása erősen korlátozva volt, a megfelelő hazai szabványok és előírások is csak a 90-es években jelentek meg. Általánosságban elmondható, hogy a réz felhasználása nagymértékben egyezik egyéb, az építőiparban alkalmazott fémek (pl. horgany, horganyzott acél, cink) Osztrák Nagykövetség, Berlin, Németország

Szeretnénk meggyőzni Önöket arról, hogy a réz nemcsak a fokozottan értékes épületek, műemlékek felújításakor

megmunkálásával, azonban különösen nagy gondot kell fordítani az anyag sajátos jellemzőiből következő különbségek, eltérő építészeti megoldások szigorú betartására, figyelembevételére. Kiadványunk célja, hogy felkeltsük érdeklődésüket, ismertessük a réz tulajdonságait, egyedülálló jellemzőit, és feloldjunk olyan téves beidegződéseket, amelyek esetleg akadályozhatták az anyag szélesebb körű felhasználását.

Napjainkban feltétlenül előtérbe kerülhet a rézlemez, hiszen kiemelkedően jól alakítható, és a modern építészet változatos, lendületes, különleges formaigényei esetén is kiváló megoldást nyújt. A ma építészetének letisztult, gyakran az anyagok, szerkezetek megmutatását, díszítő célzatú felhasználását hangsúlyozó munkákhoz is nagyszerűen illeszthető.

Természetes, tökéletesen újrafelhasználható anyag, amely szinte örökéletű.

A réz jellemzői GAZDASÁGOSSÁG

A réz gazdaságos voltát a köztudat, de gyakran a

A gyártó cégek számára ezért fontos, hogy a gyártás-

szakemberek is tévesen ítélik meg. A réz, mint építőanyag

technológia fejlesztésével egyre elérhetőbbé tegyék

a "drága" fogalmával kapcsolódik össze, és ezen téves

termékeiket. E tekintetben komoly előrelépések tör-

elképzelés miatt a lehetőségek számbavételekor hamar

téntek, ami jóval szélesebb méretválasztékot is teremtett.

elvetődik.

VASTAGSÁG

A gazdaságossági számításokban egy adott épület fenntartási, felújítási költségei az anyagköltség tételben idővel egyre nagyobb összeget képviselnek. Az állandóan növekvő fenntartási költségek következtében, az olcsó anyag válik a legdrágábbá, hosszú távon gazdaságosabb olyan anyagokkal, szerkezetekkel dolgozni, amelyek kevés karbantartást igényelnek, és tartósságukkal tűnnek ki.

A réz pont ilyen anyag.

TÁBLALEMEZ

mm

kg/m 2

0.3 0.4 0.55 0.6 0.65 0.7 0.8 1.0

2.67 3.56 4.90 5.34 5.78 6.23 7.12 8.90

SZALAG sz=1000mm sz=600mm kg/m kg/m

0.267 0.356 0.490 0.534 0.578 0.623 0.712 0.890

1.602 2.136 2.940 3.204 3.474 3.738 4.272 5.340

LAPOS RÚD méret mm

súly kg/m

25x3 24x4 25x5 26x6 30x4 30x5 30x8 40x5

0.669 0.892 1.120 1.340 1.070 1.340 2.140 1.78000

Rézlemez fedés esetében a beruházás költségei olyan

A bádogos munkákhoz hagyományosan szinte kizárólag

költségek, amelyekhez nem járul további kiadás. E

1000x2000 mm méretű táblákat használtak fel korábban,

szerkezetek élettartama meghaladja a lakóházak átlagos

vörösrézből csakúgy, mint más fémlemezekből, mivel ezt a

élettartamát, és a szakszerű beépítés után további kar-

méretet tudták előállítani. Napjainkban, a fejlett gyártás-

bantartást nem igényel.

Ez a tapasztalat az évszázadok során hagyományt

a kívánalmaknak megfelelő hosszúságú lemez vagy szalag

teremtett, a réz kiterjedt alkalmazásához vezetett,

rendelhető tekercsben, 0,5-1 mm vastagsággal.

elsősorban Nyugat-Európa középső területein és NagyBritanniában vagy a skandináv országokban.

technológiának köszönhetően, max. 1250 mm szélességben

Hildesheim Templom, Németország

7

A szalag beépíthető maximális hosszának a hőmozgás mértéke szab határt, de fontos tényező a szalagtekercs kezeléséhez, mozgatásához szükséges technikai háttér is, mivel a tekercsek súlya több száz kilogramm lehet.

Gyakoribb méretek a 2 m hosszúságú táblák, vagy szarufahosszal megegyező szalagok, amelyek szélessége általában 600-700 mm, vastagsága 0,6-0,7 mm.

A rézlemez fedés gazdaságosságát befolyásoló másik lényeges tényező az, hogy készítése jelentős mennyiségű minőségi szakmunkát igényel.

E tekintetben is sok az újdonság. A hagyományos kéziszerszámok maguk is változnak, egyre specializáltabbá, könnyebben, gyorsabban használhatóvá válnak, és megjelentek azok a helyszíni kézi kisgépek, valamint műhelymunkára alkalmas gépek, amelyek segítségével töredékére csökkenthető a megmunkálási idő. Készülnek Magánvilla, Osnabrück, Németország

olyan új előregyártott termékek, profillemezek, homlokzatburkoló rendszerek speciális rögzítőrendszerekkel, amelyek alkalmazásával igen termelékeny, gyors munkavégzés érhető el.

Reményeink szerint a réz egyre nagyobb teret fog nyerni hazánkban is (ahogyan az épületgépészet területén máris elterjedt) tetőfedő anyagként csakúgy, mint a tetőfedést kiegészítő szerkezetek és vízelvezető rendszerek alapanyagaként.

Múzeum, Arnheim, Hollandia

A RÉZ ELŐFORDULÁSA, SZEREPE KÖRNYEZETÜNKBEN

A réz viszonylag gyakori elem Földünkön, igaz

súlyozására a réz ezután szinte korlátlanul, kevés energia

általában kis mennyiségben, de szinte mindenütt megta-

felhasználásával hasznosítható újra. Olvasztása az

lálható. Kőzetekben, ásványokban, vizekben fordul elő,

alumíniumhoz vagy az acélhoz hasonlítva kisebb energia-

és fontos szerepe van az élő sejtek, szervezetek

befektetéssel jár, tiszta, oxidálódott formájából, vagy

működésében. Emberi, állati szervezet egyaránt igényli a

ötvözeteiből károsodás nélkül újra és újra kivonható.

réz bizonyos mennyiségét egészséges működéséhez,

Napjainkban folyamatosan emelkedik az újrahaszno-

hiánya és túlzott adagolása egyaránt károsodást okozhat.

A földkéreg kőzetében átlagosan 50 mg/kg réz fordul elő,

sított réz aránya, ennek mértéke Európában kb. 40%.

ezzel gyakoriságát tekintve a 28. elem a bolygónkon.

A rézlemez fedés oxidációja a beépítés után közvetlenül a

Általában vulkanikus, bázikus kőzetekben van nagyobb

legnagyobb (oxidált mennyiség = oxid+patina+lemosódó,

mennyiségben, míg a mészkő, homokkő réztartalma igen

távozó mennyiség az első években összesen 1-2 µm/év).

alacsony, de ez földrajzi helyzettől függően eltérő lehet.

A bányászatra, ipari felhasználásra érdemes réztartalmú

Lassan, a patina kialakulásával, csak a minimális lemosódó, távozó mennyiség adja az elkorrodált mennyiséget, mivel a

ércekben min. 0,15-1% közötti mennyiségű réz van, ritkán

patina igen stabil és ellenálló. A távozó mennyiség nagy-

az érték lehet nagyobb, de a rézkincs folyamatos

jából állandó (idővel kissé csökken), általában 0,2-0,3 µm

kiaknázásával, a technológia fejlődésével az értékek

évente. A távozó mennyiség rézionokat és ezek vegyületeit

inkább egyre csökkenőek. A rézércek döntően szulfidos

tartalmazhatja: Az elemi réz, rézatom Cu(0) igen stabil, csak erős savas

ércek (90%), de előfordul oxidos érc is (9%), kis mennyiségben (1%) fémes állapotú réz ún. termésréz is található

hatásra reagál (tömény kénsav, salétromsav), ionjai

a természetben.

A kibányászott ércet összezúzzák, ülepítik, dúsítják, míg

azonban Cu(1+), Cu(2+), Cu(3+) könnyen reagálnak.

Cu(3+) olyan mértékben instabil, hogy nincs számottevő

25-35%-os koncentrációt nem ér el. Ezután elektrolitikus

hatása.

úton és speciális kohászati eljárások során érik el az előírt 99,9 %-os tisztaságot.

A számok jól mutatják, milyen nagy mennyiségű kőzet feldolgozásával, és további nagy energiabefektetéssel lehet tiszta fémes rezet nyerni, azonban ennek ellen-

Magánvilla, Bergen, Hollandia

9

CU(1+) szintén instabil, oxigén vagy víz jelenlétében

szorosan követve jelentkeznek minden esetben, majd

gyorsan továbbalakul Cu(2+)-ra és Cu(0)-ra. Csak moleku-

ahol a csapadékvíz réztartalma elfogy, véget érnek, a víz

lákban marad meg pl. CuCl, Cu2O, Cu2S.

nem szállítja tovább a rezet.

Cu(2+) nedves, oxigéndús környezetben alakul ki. Stabil, de igen könnyen reagál, egyes vegyületei oldódnak vízben (pl. CuO), mások egyáltalán nem (ezek leggyakrabban sötét kékeszöld színűek). Kapcsolódhat hozzá víz, hidroxilion, nitrogén és kéntartalmú ligandumok, enzimek, proteinek stb. Szabad ion formájában csak igen kis része marad meg a természetben, vegyületekben, oldatokban, élő organizmusokban, kolloid, lebegő részekre, szennyeződésekre abszorbeálódott formában van jelen.

A gyártás során létrehozott tiszta rézből előállított termékek, pl. tetőfedő anyagok, a környezetbe kerülve, lényegében természetes ásványi formájukhoz térnek vissza, oxidok, szulfidok, karbonátok képződnek belőlük.

Ennek segítője a környezetben jelen levő nedvesség, hőhatás, kéndioxid, szén-dioxid stb. Ilyen folyamat a "Trumpf" Irodaépület, Baar, Svájc

patinaképződés, vagy a lemosódásokból keletkező lerakódások, kivirágzások a környező épületszerkezeteken.

A rézionok igen gyorsan reakciók részesévé válnak (ezzel biológiai asszimilálhatóságuk, mobilitásuk nagyon lecsökken). A fedésről esetlegesen leváló réz tehát, nem jut messzire, a közvetlen közelben alakít ki stabil, oldhatatlan ásványi formát. Ezt jelzi, hogy a lefolyások, elszíneződések viszonylag rövid hosszúságban, a víz útját

A RÉZ FIZIKAI ÉS MECHANIKAI TULAJDONSÁGAI

A rézlemez vegyi összetételére, mechanikai tulaj-

fedésére. A réztermékeket (lemezek, szalagok) többféle

donságára vonatkozó előírásokat a MSZ EN 1172 szabvány

minőségű alapanyagból készítik. Létezik lágy, félkemény

tárgyalja. Tetőfedésre foszforral dezoxidált réz alkal-

és kemény minőség. Az ún. lágy minőség (R220) szakító-

mazható, ezen anyagminőség jele Cu-DHP.

szilárdsága kisebb, azonban a szakadónyúlás értéke többszörös, tehát könnyebben alakítható, a minimális

A réz olvadáspontja 1083 °C, viszonylag magas, a tapasz-

hajlítási sugár értéke is kisebb. A félkemény minőségű

talatok azt mutatják épülettűz esetén hatása előnyös,

(R240) nagyobb szilárdságú, viszont merevebb, kevésbé

mert a rézfedés tűzálló. A tűz lehatárolásával meg-

hajlítható.

könnyítheti az oltást, ez akár a tetőszerkezet megNehezen fedhető tetőformák esetében, ahol a lemezek

mentését is jelentheti.

hajlítására, korcok nyújtására, ívelésére, vagy zömítésére van szükség, helyesebb lágy anyagot választani

A RÉZ FIZIKAI TULAJDONSÁGAI 3

Sűrűség Olvadáspont Hőtágulási együttható Rugalmassági (young) modulus

8.93 kg/m 1083°C ∆T=100°K 1.7mm/m 132kN/mm2

Egyetlen más tetőfedő anyag sincsen, amelynek szakadónyúlása olyan nagy lenne, mint a vörösrézé. Ebből következően kimagaslóan jól alakítható, s így a réz a

(R220), míg összefüggő sík tetőfelületek esetében inkább félkemény minőségűt (R240), homlokzatokra szintén legalább félkeményet.

A vörösrézből készült tetőfedés, valamint homlokzatburkolat önsúlya csekély, ami megtakarítást eredményezhet, a hordószerkezet kialakításánál.

legalkalmasabb anyag összetett, bonyolult tetőformák Magánvilla, Mögglingen, Németország

Anyagminőség jele

Cu DHP CuZn0,5

száma

CW024A CW119C

Megjegyzés: 1 N/mm 2 = 1 MPa

N/mm

2

N/mm

Keménység HV

Nyúlás A50mm

Folyáshatár 0,2%-os nyúláshoz, Rp0.2

Rm

Szakítószilárdság

Megnevezés

SZILÁRDSÁGI JELLEMZŐK

2

Keménységi állapot

Min.

Max.

Min.

Max.

% Min.

Min.

Max.

R220 H040 R240 H065 R290 H090

220 240 290 -

260 300 -

180 250 -

140 -

33 8 -

40 65 90

65 95 -

11

Raktárépület (Elektrograf), Dornbirn, Ausztria

Templom, Laivez (BZ), Olaszország

Forum Irodaépület, Amszterdam, Hollandia

A PATINAKÉPZŐDÉS FOLYAMATA

A réz jellemző tulajdonsága, hogy a légköri

csíkok, csúszás- és kéznyomok néhány hét alatt eltűnnek,

hatásokra reagálva lassan oxidálódik a felszíne, az idő

mert addigra a réz felületén egyenletes alap védőréteg

múlásával ún. patina képződik a felületén.

A patina vegyi összetétele az eltérő környezeti viszonyokból, földrajzi helyzettől függően némileg különböző, de alapvetően megfelel az anyag természetes állapot-

fejlődik. A levegő oxigénjével reagálva viszonylag gyorsan (néhány hónap) az érintkező rézionok, egységes sötétbarna réz-oxid-filmet alakítanak ki.

A sötétbarna árnyalat idővel tovább mélyül, sötétedik,

ának, ami azt jelenti, hogy a patinaréteg önmagában

folyamatosan fényét veszti, majd ezután felszíne

kémiailag stabil védőréteget, „páncélt” képez, sőt

továbbalakul, bonyolultabb vegyületek képződnek,

mechanikus eredetű felületi sérüléseken a patina újra-

általában zöldeskékes árnyalatú ún. patinaréteg kelet-

képződik, "begyógyul".

kezik, (alatta továbbra is megmarad az oxidfilm, az alatt

A köznyelvben, a zöld árnyalatú patinát gyakran "zöldrozsdának", vagy "rézrozsdának" nevezik, ami

pedig a nyers réz).

A patina különféle rézsókból áll, ezért összetétele, színe

azonban pontos jelentését tekintve téves elnevezés. A

is nagyban függ a tájegységenként eltérő összetételű

réz csak ecetsavval történő reakció hatására rozsdásodik.

A természetes patinát alkotó rézsókkal szemben, a valódi

levegő alkotóitól. Alapvetően a zöldnek valamilyen jellegzetes árnyalata a meghatározó.

rézrozsda vízben oldódó vegyületek elegye, élénkzöld színéről ismerhető fel. Az ilyen folyamat hosszú távon a rézanyagú épületszerkezet tönkremenetelét okozná.

A vörösréz burkolóelemek színárnyalatának változása a

A PATINA KIALAKULÁSÁNAK VÁRHATÓ IDEJE Vidéki, hegyvidéki környezetben Átlagos városi környezetben Ipari és nagyvárosi környezetben

legalább 30 év 15 - 20 év 8 - 12 év

beépítéstől a természetes patina kialakulásáig több fázisban zajlik le. Az első időszakban, közvetlenül

A rézlemez térbeli elhelyezkedése szintén jelentős.

beépítéskor, a vörösréz jellegzetes vöröses, igen fényes,

Toronysisakokon vagy magastetőkön igen nagy való-

csillogó felületű. Az oxidációs folyamat azonnal megindul

színűséggel zöld patina képződik, míg függőleges

a környezeti hatásnak kitett rézfelületen, és igen rövid

felületeken (pl. homlokzatburkolaton) mélybarna vagy

idő alatt hatása láthatóvá válik.

Az átmeneti szakasz során a rézfelszín fényét veszti,

egészen antracitszínű is lehet, de igazi zöld patina

különböző fokban elhomályosodik. A különféle oxidációs

sohasem vagy rendkívül hosszú idő után alakul ki.

De Young Múzeum, San Francisco, USA

13

Másképp zajlik le a folyamat, ha vala-

ásványai pedig markáns kékes-zöldes

milyen agresszív hatás éri a rézfelületet, például savas eső. Ez esetben az érintett

színt mutatnak.

A nemkívánatos elszíneződések körül-

területek gyorsított oxidképződésen

tekintő tervezéssel minden esetben elke-

mennek át, a barna fázist elhagyva igen

rülhetők.

- Gondoskodni kell a megbízható, gyors

rövid időn belül egészen sötét, feketéhez közeli csíkok és foltok keletkeznek. Ez sem

vízelvezetésről (különös tekintettel az

okoz maradandó egyenetlenséget, az idő

attikacsatornára, fallefedésre).

- Függőleges burkolatok esetében fokozot-

múlásával az oxidáció folyamata norma-

tan vízzáró módon kell kialakítani a fémle-

lizálódik, és az eltérő árnyalatok kiegyenlítődnek. A légkör összetétele nemcsak a Időjárási hatásoknak kitett rézlemez mezek toldásait, csatlakozásait. felületének színváltozása - A rézlemezzel borított épületelemek színárnyalat kialakulásában meghatározó, , hanem a patinaképződés gyorsaságát is befolyásolja.

Figyelmet kell fordítani továbbá arra, hogy a rézsók,

Debreceni Egyetem kapuja, Debrecen, Magyarország

szegélyezése megfelelő vízorral készítendő, min. 2-3 cm túlnyúlással.

vízben oldódó rézvegyületek egy része a csapadékvízzel

Sok építtető és tervező már az építés időszakában olyan

lemosódik a felületről, és a szomszédos szerkezeteket

felületet, színárnyalatot szeretne látni, amely természe-

károsíthatja. Rézből készült ablakkönyöklők, fallefedé-

tes körülmények között csak jóval később, évek, év-

sek, attikaburkolatok stb. esetében ez a jelenség a szom-

tizedek múlva jönne létre, és függőleges felületen később

szédos szerkezetek, felületek elszíneződéséhez vezethet.

sem várható a zöld patina kialakulása. Mégis van megoldás!

Sötét foltok, lefolyások keletkezhetnek helytelen kialakí-

Vezető gyártó cégek kifejlesztettek a patinaképződést

tás esetén a többi fémlemez környezetében is.

néhány hétre csökkentő eljárást, így manapság lehet

A beton és vakolt épületszerkezetek a magasabban

sötétbarna, oxidfelületű rézlemez és megjelenésében a

elhelyezkedő rézfelületekről lefolyó esővizet, mely

horganylemezre hasonlító, ónbevonatú rézlemez is.

gyárilag zöldre előpatinázott lemezt rendelni, de van

rézsókat, rézionokat tartalmaz, porozitásuknál, vegyi összetételüknél fogva magukba szívják, megkötik, a réz

A RÉZ ÖSSZEFÉRHETŐSÉGE MÁS ÉPÍTŐANYAGOKKAL

A tervezés, kivitelezés során mindig cél az összes

kerülhet horgany vagy horganyzott acéllemez. Acélanyag

épületszerkezet élettartamának a lehető leghosszabbra

a rézfelületek fölé sem kerülhet, a lemosódó vasrozs-

nyújtása, s ezzel együtt a károsodás kockázatának a

dától ugyanis igen kellemetlen rozsdafoltok képződ-

minimumra csökkentése. A réz kiemelkedően magas

hetnek a rézfelületeken.

elektromos vezetőképessége miatt, nedves környezetben elektrokémiai reakcióba lép a többi fémmel, a kontaktkorrózió jelenségeinek következménye a rézzel érintkező fém (pl. horgany, acél) komoly károsodása. Ezért a réznek más fémekkel való összeépítése általában egyáltalán nem kívánatos (kivéve rozsdamentes acél, eloxált alumínium), rögzítőelemként is kizárólag és hangsúlyoz-

A hagyományos kötőanyagokkal (gipsz, mész, cement) szemben a vörösréz ellenálló, de a felületre kerülő mész vagy cement elszíneződéseket okozhat, érdemes megelőzni. Az esetleges foltokat semmiképpen se távolítsuk el vegyi úton, a megfelelő megoldást a mechanikus módszerek adják (pl. lágy réz drótkefe).

ottan rézből készült férceket, csavarokat, szögeket,

Viszonylag rövid ideje ismert jelenség a bitumenkorrózió

csatornatartókat kell alkalmazni!

jelensége. Akkor lép fel, amikor a rézlemez burkolatú

A réz és alumínium összeépítését sem engedélyezte a szakirodalom, korábban. Újabb kutatások szerint azonban az eloxált alumíniumot (melyen az oxidréteg vastagsága min. 20 µm) ellenálló a rézvegyületek vizes oldatával szemben.

A fentiekből következően, az esetlegesen mégis érintkező eltérő fémek közé (pl. alumíniumablak, rézkönyöklő), célszerű elválasztó réteget helyezni. Ha valamely okból mégis szükségessé válik, a réz és horgany, vagy horganyzott acél összeépítése, ez kizárólag megfelelően tartós, ellenálló és semleges elválasztóréteg segítségével (pl. műanyagfólia) képzelhető el. Ha fémfelületek nem is érintkeznek közvetlenül, a lefolyó víz irányában a rézfelületek alá semmilyen esetben nem

épületrésznél magasabban elhelyezkedő bitumenanyag nem kap megfelelő védelmet. A levegőn a bitumen oxidációja nyomán ugyanis agresszív savak keletkeznek, ezek az alattuk fekvő fémekkel érintkezve, azokat többékevésbé megtámadják.

A bitumenréteg (leggyakrabban lapostetőkön fordulnak elő) felszínének leghatásosabb védelmét a legalább 5 cm vastagságú kavicsterítés adja. Egyéb felületvédelmi mód, homokolás, kavicsolás közel sem ilyen hatékonyak, a speciális védőmázak pedig még fokozottabban agresszívek, ezért fémlemez szerkezetek veszélyes közelsége esetén alkalmazásuk egyáltalán nem ajánlott.

Szervizközpont, Theresienwiese, München, Németország

15

Szervizközpont, Theresienwiese, München, Németország

Szervizközpont, Theresienwiese, München, Németország

A rézlemez tetőfedés szerkezete, készítése FEDÉSI MÓDOK

A fémfedések szerkezeti kialakítását az anyag

a lemezek látható alakváltozás, hullámosodás, egyéb

sajátosságai érlelték ki az elmúlt évszázadok során. A

károsodás nélkül képesek elviselni a hőmérséklet okozta

fémeket általában kis vastagságú (0,5-1 mm), de nagy

méretváltozást. A kivitelezési gyakorlatban alapvetően

felületű formában feldolgozva alkalmazzák, ebből is

kétféle tetőfedési mód szokásos. Egyik az állókorcos,

következően fontos jellemzőjük, hogy méretük

másik a lécezett fedés.

számottevő mértékben változik a hőmérséklet hatására, tetőfedő anyagként pedig akár 100°C hőmérsékletkülönbségnek is ki lehetnek téve. A tetőhéjazatnak tehát fel kell tudnia venni a hőmozgás okozta méretváltozást, s közben maradéktalanul ki kell elégítenie a tetőhéjazatokkal szemben támasztott követelményeket, tehát

Állókorcos fedés általános szerkezete

Az állókorcos fedés lemezsávokból áll, amelyek az ereszvonalra merőlegesen (tehát az esésvonallal párhuzamosan) helyezkednek el, és egymáshoz kettős állókorcokkal kapcsolódnak. Ez 6-7%-os tetőhajlásszög felett alkalmazható.

Lécezett fedés általános szerkezete

vízállónak, fagyállónak, tartósnak, szilárdnak kell maradnia.

A tetőfedésre használt fémlemezek, s ebben a réz kiemelkedő, jól alakíthatóak, és nem engedik át a nedvességet, tehát a táblák méretét és kapcsolatait kell úgy kiképezni, hogy azok képesek legyenek elviselni a hőmozgásokat, de nedvesség ne kerülhessen a szerkezetbe az illesztések mentén. Mindegyik fedési mód esetében alapelv, hogy a fém fedéllemezeket sohasem rögzítik fixen, közvetlenül az aljzathoz. Az érintkező lemezeket többszörös egymásra lapolással (korcolás), és fix rögzítőelemre (férc, rögzítőszegély) hajtogatva erősítik a befedendő felületre. Ezzel mozgási hézagok alakulnak ki, Óbudai Waldorf Iskola, Budapest, Magyarország

Lécezett fedés készítése

Német fedés

Belga fedés

KORCKÖTÉSEK KÉSZÍTÉSE Egyszeres állókorc készítése

Kettős korctípusok készítése

17 一

Egyszeres (beakasztó) fekvőkorc

Derékszögkorc

Rögzítéséhez általában ún. rögzítőnyelveket (más néven

fedés aljzatára szegezett vagy csavarozott lécekre

férceket) használnak, ezeket rézszöggel erősítik az

rögzítik, a lécek alá tett U alakú fércelőkkel. Az egész

aljzathoz két szomszédos lemezsáv érintkezésénél. A

lécet azután vízorros szegélyezésű lécfedő lemezzel

lemezsávok összekorcolásakor a férceket a lemezekkel

borítják be. A korcolt fedésnél jobb vízzárású, mivel a

együtt hajlítják, ezáltal rögzítik azokat, de ez indirekt

csatlakozások magasabbra kerülnek. Akár 3%-os lejtésű

volta miatt mégsem eredményez merev kapcsolatot. A

tetőnél is alkalmazható. Mindkettő készülhet táblákból

lemezsávok fektetésekor arra is ügyelni kell, hogy

összeépített lemezsávokból vagy tekercsből szarufahossz

maradjon közöttük néhány mm távolság a keresztirányú

méretűre vágott szalagból, esetleg üzemben előre

hőmozgás felvételére. Kifejezetten a rézlemez fedésre

gyártott profilozott szalagelemekből.

Egyszeres fekvőkorc✀ ou䔀 le loc Kettős állókorc

jellemző a csúszó rögzítőnyelvek alkalmazása, amelyek két elmozdulni képes részből állnak, ezzel még nagyobb Lefektetett kettős állókorc

mértékű elmozdulást tesznek lehetővé.

Vonal menti folyamatos rögzítéshez, szegélyezéshez rögzítőszegély, szalagférc alkalmazható, ezek teljes hosszban vagy folyamatosan kiosztva helyezkednek el, az aljzatra fixen rögzítve, a lemezeket pedig ezekre hajlítva, beakasztva kell rátenni. (A külföldi gyakorlatban a rögzítőnyelvek kiosztását a tetőrészre ható szélteherből levezetve határozzák meg, az épület magasságától és a tetőhajlásszögtől függően. A korábbi magyar szabványok értelmében a rögzítések kiosztása nálunk jóval egyszerűbb szabályt követ, 330 mm-enként kell szerelni a rögzítőnyelveket.)

Egyszeres fekvőkorc

A lécezett fedési mód az állókorcos fedéshez hasonlóan lemezsávokból áll, azonban ezeket nem közvetlenül egymáshoz, hanem esésiránnyal párhuzamosan a tetőPadre Pio Templom, San Giovanni Rotondo, Olaszország Kettős fekvőkorc

Beakasztóférc

Változatos textúrájú felület alakítható ki pikkelyszerű

felületeket mozgalmassá teszi. Mindezekkel szemben az

kiselemes fedéssel, amely jellemzőiben a fémanyag

ilyen fedés kivitelezése nem oldható meg íves felületeken,

sajátosságait követi. Gyárilag forgalmazott vagy helyszí-

vagy összetett tetőformák esetén, ráadásul a lécezett

nen, üzemben előre elkészített egyforma elemekből áll.

fedés elkészítése jóval munkaigényesebb. Állókorcos

Méretében, textúrájában a kiselemes palafedésekhez

fedéssel igen bonyolult tetőformák is viszonylag könnyen

hasonlítható, szerkezete azonban más. A rombusz, téglalap

lefedhetők, homogénebb képet mutat, a lemezsávok

vagy négyzet alakú táblák négy oldalukon meg vannak

kevésbé hangsúlyosak. A lemezsávok szélességét és a lemez

hajtogatva úgy, hogy egymásra takarva, egymásba akasztva

vastagságát esztétikai szempontok, a tető mérete, arányai,

egyszeres korckapcsolatok jönnek létre minden oldalon. Az

a tetőfelépítmények elhelyezkedése, és nagymértékben a

elemek rögzítése külön-külön rögzítőnyelvekkel történik.

tetőre ható szélteher befolyásolja.

Mivel kis méretük és korcolt oldalaik miatt elég merevek, a rögzítőelemek távolságához igazodó lécvázra lehet készíteni a héjazatot.

Állókorcrögzítő nyelv (egyágú álló férc)

A fedési mód kiválasztása során figyelemmel kell lenni a szerkezet megbízható működésére, kivitelezhetőségére stb. együtt mérlegelve az építészeti, esztétikai kívánalmakkal.

Újabb fedési módot jelent az előre gyártott profillemez termék alkalmazása, amely az egyéb fémlemezből készült trapézlemezekkel rokon. Speciális rögzítőelemekkel készült bordázott táblák alkotják, amelyek kidolgozott rendszerben igen gyors munkát tesznek lehetővé nagy sík felületek esetén, megjelenésükben pedig a lécezett fedés-

Fix lekötéshez Rögzítőszegélyhez

hez hasonlítanak.

Az alkalmazandó fedési módot az esztétikai szempontokon túl a geometriai adottságoknak kell megszabniuk. Közülük meghatározó jelentőségű a tetőhajlás. A lécezett fedés vagy profillemez markánsabb képet nyújt, a nagyobb síkCsúszó lekötéshez

HOMLOKZATBURKOLÁS, HOMLOKZATI RENDSZEREK

A vörösréz homlokzat kiválóan illeszkedik a

hagyja a rendszer belsejébe jutó esővizet kipárologni a

dinamikus, modern és következetesen megalkotott

szerkezetből kapilláris elválasztást biztosít a burkolat és

városképbe. A réz természetes anyag, és könnyen lehet

a levegőző hőszigetelés vagy a tartószerkezet között és a

más hasonló építőanyagokkal például terméskővel,

burkolat alsó felületén szétteríti a lecsapódott párát.

téglával, üveggel és fával együtt alkalmazni. Legtöbbször előregyártott homlokzati rendszereket használnak, melyek csökkentik az építkezés munkaerő igényét, ez költséghatékonnyá teszi e rendszerek alkalmazását.

A rézburkolatú homlokzati rendszereknek számos fajtája létezik, ám valamennyi tervezésekor egyaránt cél, hogy az épületek magas szintű műszaki, esztétikai és gazdasági követelményeknek feleljenek meg. E rendszerek többféle felületképzéssel kaphatók: előpatinázott (élő zöld patina), mesterségesen oxidált (barna oxidréteg) és természetes fényes változatokban. Homlokzatok készülhetnek rézötvözetekből, pl. bronzból vagy sárgarézből is.

A következő homlokzatfedési rendszerek a leggyakoribbak: zsindelyes és kazettás rendszerek, panelek, alakos panelek, profillemezek, korcolt elemek.

St. Henry Ökumenikus Templom, Turku, Finnország

Az itt ismertetett fedési konstrukció egy tartókra szerelt, kiszellőztetett burkolási módszeren alapszik, amelynek megoldásai olyan optimális rendszert alkotnak, amelyek biztonságosan borítják a zárt, szélbiztos belső szerkezetet. Kiszellőztetésre és szellőzőcsatornára több dolog miatt is szükség van: a páratartalom csökkentése miatt

E rendszerek használatával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük az alábbiakban:

19

ZSINDELYES RENDSZER A rendszer-zsindelyek előregyártott elemek.

A rendszert kívülről láthatatlan, összefüggő síkot alkotó fa deszkázatra vagy trapézlemezre szerelt rozsdamentes acél vagy réz rögzítőnyelvek fogják össze.

Osztrák Nagykövetség, Berlin, Németország

KAZETTÁS RENDSZER A rendszerkazetták hajlított homlokzatfedő panelek, amelyek előregyártása építészeti tervek alapján történik.

A kazettás burkolat-rendszerek nagy mozgásteret engednek a műszaki tervezőknek és építészeknek a méretezés, optikai igények és rögzítő rendszerek vonatkozásában.

Egészségközpont, Séte, Franciaország

21

PANELEK A paneleket profilképző vagy lemezhajlító géppel gyártják.

Egymásba csúsztatott vagy átlapoló rögzítés Hossz: 4 000 mm-ig Szélesség: 500 mm-ig

Gana Galéria, Szöul, Kórea

KORCOLT HOMLOKZATOK

A homlokzatokon függőleges vagy vízszintes irányú korcolt fedési technikákat szokás alkalmazni, melyek struktúrája szemre is tetszetőssé teszik a szerkezetet.

Derékszögkorcos fedés, Vízszintes Debreceni Egyetem kapuja, Debrecen, Magyarország

PROFILLEMEZEK A klasszikus profillemezes burkolás az alábbi összetevőkből áll: • Tartószerkezet • Egy összetevőjű vagy több-összetevős aljzat • Hőszigetelés • Szellőzőcsatorna • Profillemezek (hullámlemez, trapézlemez, egyéb profilú lemezek) A profillemezek felújítási munkáknál, új lapostetőre, homlokzatra és magastetőre egyaránt alkalmazhatók.

Derékszögkorcos fedés, Függőleges

23

EGYÉB HOMLOKZATI MEGOLDÁSOK

De Young Múzeum, San Francisco, USA

Háló - Nemzetközi Jégkorong Szövetség, Zürich, Svájc

A homlokzatokon rézborítása során gyakorlatilag korlátlan számú és típusú megoldás alkalmazható. Az építészetben rézhálót és egyéb, megrendelésre gyártott profilú, típusú, struktúrájú lemezeket is alkalmazhatunk.

Méretezéssel, méretekkel és felületekkel kapcsolatos további részleteket a www.tecu.com és www.luvata.com honlapokon talál.

A FEDÉS ALJZATÁNAK KIALAKÍTÁSA

Alapvető követelmény, hogy a fémlemez fedés aljzata mindig szilárd, sima, egyenletes legyen.

Beton-, vagy téglaszerkezet esetén (pl. fallefedés) simítórétegre van szükség, ácsszerkezeteken, homlokzatburkolatoknál, a teljes felületen hézagmentes deszkázatot kell készíteni. A faaljzat fertőzésmentessége és a következetes védőkezelés nélkülözhetetlen.

A hagyományostól eltérő megoldás a hőszigetelő táblák integrálása az aljzat szerkezetébe. A szerkezetet kétirányú lécezés alkotja, közte kétirányban futó

hőszigetelő sávokkal, amelyek szilárdsága kielégíti a fedés által támasztott követelményeket. Ennek továbbfejlesztett változata speciálisan e célra a hőszigetelő tábla, amelynek felső részében gyárilag be van építve a léc vagy fémprofil. Erre lehet a későbbiekben a rögzítőnyelveket szerelni (anyaga PUR, PS hab).

A fedés aljzatát minden esetben semleges, csúsztatóelválasztó réteggel el kell különíteni a rézlemez fedéstől.

Erre nem a fedés vízzárósága céljából van szükség, hanem az aljzat simasága, egyenletessége érdekében, valamint azért, hogy a kivitelezés folyamán védje az alatta elhelyezkedő rétegeket a beázástól. Ezenkívül jelentősen tompítja a szél és eső okozta hangokat is.

Az elválasztóréteg anyaga többféle lehet, fontos, hogy megfelelően tartós és jó páraáteresztő képességű legyen. Hagyományosan bitumenes lemezeket használnak ilyen célra, de a bitumenkorrózió veszélye miatt feltétlenül kerülendő a csupaszlemez használata. Igazán szakszerű megoldást az ipari filc beépítése nyújt, mert ennek csúsztató, zajvédő és páradiffúziós tulajdonságai igen kedvezőek.

Oktatási Kutatóintézet, Cornwal, Egyesült Királyság

Függőeresz-csatorna

CSATLAKOZÁSOK, SZERELVÉNYEK

A fémlemez fedések csatlakozásai a hibák leggyakoribb forrásai. Kialakításuknál különös gondot kell fordí-

Fekvőeresz-csatorna

tani a szabad hőmozgások biztosítására.

- Csomópontokban mindkét irányú mozgás lehetőségét meg kell adni, merev pl. forrasztott kapcsolatot nem szabad létrehozni.

- A kapcsolatok, csomópontok nem kerülhetnek a fedés mélypontjára.

- Dilatációs hézagokat megfelelő gyakorisággal kell alkalmazni.

- A különféle szerelvényeket olyan keresztmetszettel kell készíteni, hogy jól ellenállhassanak a horpadásoknak.

A tönkremenetel gyakran a horpadás és hőmozgás

Gerinc kialakítása

együttes hatásából következik, mivel az anyag jellemzője, hogy többszöri hajtogatás hatására felkeményedik,

Kiszellőztetett megoldás

és a hajtogatási él mentén törik.

E veszélyek nagy sík felületek esetén jóval nagyobbak. Összetett vagy íves formák esetén a szerkezet, alakjából következően, könnyebben veszi fel a hőtágulás okozta méretváltozásokat. A fémlemez kiegészítő szerkezetek a legtöbb tetőhéjalás elengedhetetlen részei.

Kiszellőztetés nélküli megoldás

A vízelvezető rendszerek (függő-, fekvő ereszcsatornák), szegélyek, vápa, tetőablak-, kéményszegély, fallefedés stb. nagyon tartós és különlegesen esztétikus formában készíthetők el vörösrézből.

Bármely más igényes tetőhéjalási mód (cserép, pala) méltó társa lehet a rézből készült segédszerkezet, kisebb nagyobb díszítő elemek (csúcsok, kifolyók) készítéséhez pedig különösen alkalmas.

25

FÉMFEDÉS ÁLTALÁNOS RÉTEGFELÉPÍTÉSE

Épületfizikai összefüggések

A változat

Rézlemez fedés Elválasztóréteg Deszkázat Tartószerkezet

ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK

A rézlemez, mint fém anyagú szerkezet hőszigetelő

Mivel a fémlemez fedés elméletileg nem engedi át a

képességgel nem bír, a párát pedig anyagán keresztül

párát, és gyakorlatilag is csak kis mértékben, ráadásul a

egyáltalán nem engedi át. A fedés aljzatával kapcso-

héjazat legkülső rétegeként kerül beépítésre, ezzel

latosan már kitértünk rá, hogy a fémlemez fedéseknél

lezárja a fedés szerkezetét, megakadályozza a nedvesség

általában kívánatos a jól szellőző alap. A szerkezet

kiáramlását, páralecsapódás alakul ki a tetőrétegek

működéséhez megfelelő a deszkázaton és elválasztó

között. A bennmaradó nedvesség tönkreteheti a fedést, a

rétegen, valamint a korcokon keresztül zajló páramoz-

tartószerkezetet, a hőszigetelést és a belső burkolatot is.

FÉMLEMEZ FEDÉS ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSE B változat

gás, légcsere, abban az esetben, ha fűtetlen, hőszigeteletlen helyiségek elhatárolására szolgál.

Ha a rézlemezzel fedett térben, különböző rendeltetésű, fűtött épületrészek vannak, a hőtechnikai előírásoknak megfelelő határolószerkezetet kell képezni a fémlemezfedésből. A tető hőszigetelése változatos formában, a szokásos módon szarufák között, alatt elhelyezett

KISZELLŐZTETETT TETŐ VÁZLATA

különféle hőszigetelő anyagokkal, vagy a speciálisan fémlemezfedéshez kínált, a fedés aljzatát is alkotó hőszigetelő panelekkel oldható meg. Nehezebb feladatot jelent a páradiffúzió kezelése.

A hőmérséklet-különbség, és páranyomás-különbség hatására, a fűtött, tehát meleg, páradús levegőjű helyiségből a külső, hideg, abszolút értelemben páraszegény oldal felé megindul a nedvesség és hőmérséklet kiegyenlítődését célzó folyamat. Ebből következően a jól szellőző rétegrend kialakításának ökölszabálya, hogy kifelé haladva a páranyomásnak (a pára kifelé törekvésének) egyre kevésbé ellenálló rétegek kerüljenek egymásra, így a nedvesség utat találjon kifelé.

KISZELLŐZTETÉS NÉLKÜLI TETŐ VÁZLATA

Rézlemez fedés Elválasztóréteg Simítóréteg Szilárd aljzat

27

Mai ismereteink szerint alapvetően két lehetőség kínálkozik a probléma megoldására.

Az első, a kiszellőztetett réteg-felépítésű tető alkalmazása. Lényege, hogy a szerkezetbe beengedjük a párás levegőt, de biztosítjuk annak kijutását a rézlemez fedés alatt azzal, hogy szellőzőcsatornát képezünk a hőszigetelő réteg és a fedés között. A kiszellőztetett légrés a kürtőhatás elvén működik, ezért a be- és kiszellőző nyílások magasságkülönbsége határozza meg a szerkezet hatásos működését. Mivel ez a magasságkülönbség kisebb hajlású tetőknél (10° alatt) nem elégséges, a hagyományos értelemben, az eresznél be- és a gerincen kiszellőző formában nem alkalmazható. Lapos tetőknél (10 ° alatt) a szellőzést keresztirányban a szél hatását kiaknázva kell elkészíteni.

A másik megoldás a kiszellőztetés nélküli réteg-felépítésű tető készítése, melynek szerkezete sokkal egyszerűbb, így olcsóbb. A deszkaaljzat és a korcolás természetéből Apollo Business Center, Bratislava, Szlovákia

fakadóan, bizonyos mértékű páradiffúziót lehetővé tesz, tetőtér-beépítés nélküli épületekben ez a képesség elégséges lehet a minimális mennyiségű pára távozásához a szerkezetből. Tetőtér beépítés esetén a héjazatot attól kell megvédeni, hogy a helyiség rendeltetéséből adódó fokozott páranyomás nagy mennyiségű nedvességet préseljen bele. Ezt pedig a belső felület párazárásával, párazáró fólia szakszerű beépítésével lehet megoldani.

Via Sotto Muscino lakóépület, Castel, Svájc

TETŐ RÉTEGFELÉPÍTÉSE KISZELLŐZTETETT SZERKEZET

Rézlemez fedés Elválasztóréteg Deszkázat Légrés Hőszigetelés Belső burkolat

Rézlemez fedés Elválasztóréteg Hőszigetelés (lépésálló) Párazáró réteg Deszkázat

ÉRTÉKELÉS

A kétféle rendszerű tető egyaránt megbízható

szabad megsérülnie, mert a legkisebb sérülés is hatalmas

megoldást adhat, de csak abban az esetben, ha körül-

mennyiségű nedvességet enged a tetőszerkezetbe és ez a

tekintő tervezés, az adott feladat pontos mérlegelése

tönkremenetelhez vezet. Mivel a párazárnak a belső

után, a legmegfelelőbb megoldást választjuk.

felületen kell elhelyezkednie, könnyen válhat hiba-

Mindkét formának vannak előnyei és hátrányai, az adott tető tulajdonságainak megfelelően kell eldönteni, melyik

forrássá. Ennek oka legtöbbször a bentlakók tájékozatlansága, esetleg a helytelen kivitelezés. A párazáró meglehetősen jó megoldást nyújt, de párazáró rétegként

TETŐ RÉTEGFELÉPÍTÉSE KISZELLŐZTETÉS NÉLKÜLI VÁLTOZAT

Kiszellőztetett rendszereknél általában gondot jelent a

alkalmazható fém profillemez is, fóliával párosítva, mely

A változat

hőszigetelő rétegek elmozdulása, ugyanis az így kialakult

kevésbé sérülékeny.

az igazán kedvező.

réseken a pára szinte fékeződés nélkül nagy sebességgel kerülhet a szellőzőcsatornába, ami ezt nem képes elvezetni. Emiatt a kivitelezés folyamán különös gondot kell fordítani a hőszigetelés készítésére, a kasírozóréteg légmentes illesztésére. Kiszellőztetett szerkezet esetén igen fontos a ki- és beszellőző nyílások mérete és elhelyezkedése. Problémát okozhat a nyílások eltömő-

réteg hőszigetelés és a belső burkolat közé helyezése

Összefoglalásként javasolható, hogy egyszerű, kevés felépítménnyel megtört tetők esetén alkalmazzuk inkább a kiszellőztetett szerkezetet (inkább nagyobb hajlásszög esetén), bonyolult formák esetén pedig a szellőzés nélküli megoldást részesítsük előnyben.

A kétféle típus kombinálható is: egyes tetőrészeket

dése, tervezési szempontból pedig az, hogy egyes bonyo-

kiszellőztetve, másokat kiszellőztetés nélkül készíthe-

lult tetőformák esetén nehéz biztosítani a megfelelő

tünk, ebben az esetben viszont meg kell oldani a

szellőzési keresztmetszeteket, a szellőzőcsatornák

különböző működésű részek légmentes elhatárolását.

változatos alakúak lehetnek, működésük ezáltal nem megfelelő. Bonyolultabb, összetett tetők esetén nehezen áttekinthetővé válik a szellőzés rendszere, ami szinte biztosan hibák forrása.

Kiszellőztetés nélkül jóval egyszerűbb szerkezetű (olcsóbb) és működésű tető készíthető. Viszont gondot okoz, hogy a párazáró rétegnek a beépítés után nem

KISZELLŐZTETÉS NÉLKÜLI TETŐ RÉTEGFELÉPÍTÉSE B változat

Rézlemez fedés Elválasztóréteg Hőszitelegés Párazáró réteg Fém profillemez

29

De Young Múzeum, San Francisco, USA

Apollo Business Center, Bratislava, Szlovákia

Tallin Múzeum, Tallin, Észtország

Templom, Finnország

Westfield Egyetemi Kollégium, London, Egyesült Királyság

Impresszum: Köszönet az alábbi gyártóknak a képekért: KME 1, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 14, 15, 17, 20, 21, 23, 24, 27, 29, 31 oldal Luvata 19, 29, 30 oldal

31

UTÓSZÓ Raktárépület (Elektrograf), Dornbirn, Ausztria

Reméljük, rövid ismertetőnkben sikerült hasznos, és a figyelmüket megragadó tudnivalókat közreadnunk.

Szerettük volna megmutatni, hogy a réz egyrészt nagy hagyományokkal bíró, de a modern építészetben is rendkívül sok lehetőséget nyújtó anyag.

Ha további információkat, útmutatást igényelnek, forduljanak hozzánk, várjuk érdeklődésüket.

1053 Budapest, Képíró u. 9.

Tel.: (1) 266-48-10 Fax: (1) 266-48-04 e-mail: info@hcpcinfo.org

www.copperconcept.org