Számviteli tanácsadó - mintaszám

Számviteli

Számviteli szaklap az ADÓlapok kiadójától

V. évfolyam, 1. szám

n

2013. január

tanácsadó

A mikrogazdálkodói beszámoló A regisztrált mérlegképes könyvelők továbbképzése Példák, esettanulmányok: árfolyam-különbözet

Kiadja a CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21–35.

Telefon: (40) 464-565, +36 (1) 464-5656 Fax: +36 (1) 464-5657 E-mail: info@complex.hu Internet: www.complex.hu Szerkesztőbizottság: Dr. Andor Ágnes, Fortvingler Judit, Kardos Péter, Dr. Kántor Béla, Dr. Kurucz-Váradi Károly, Dr. Laáb Ágnes, Madarasiné Dr. Szirmai Andrea, Tomcsányi Erzsébet Külső szakértő: Tóth Mihály Várjuk kérdéseiket, ötleteiket, észrevételeiket a szamviteli.tanacsado@complex.hu címre!

Felelős vezető: a CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. igazgatója A kiadásért felelős: Tóth Gábor A kiadványok szerkesztéséért felelős: Kézdi Katalin Felelős szerkesztő: Fehér Nóra Műszaki osztályvezető: Schuller Krisztina Műszaki szerkesztők: Kerek Imréné, Szász Zoltán A tördelésért felelős: Vigh Ágnes Tördelő: Dubecz Adrienn Nyomdai munkálatok: Kaposvári Nyomda Kft. – 130052 Felelős vezető: Pogány László ISSN 2060-4076 Termékkód: YOV0620-201301 Előfizetési díj egy évre 17 990 Ft + áfa (18 890 Ft) Előfizethető közvetlenül a kiadónál (amennyiben a kiadónál fizetett elő lapunkra, kérjük, reklamációja esetén forduljon a kiadó ügyfélszolgálatához.) Telefon: (40) 464-565 Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Kereskedelmi Igazgatóság, Hírlap Üzlet Postacím: 1900 Budapest Előfizethető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél, valamint megrendelhető: e-mailen: hirlapelofizetes@posta.hu és telefonon 06-80/444-444 számon.

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, illetve rövidített változatának kiadási jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak bármely része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.

tar­ta­lom A hónap témája A mikrogazdálkodói beszámoló. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A magyar számviteli rendszer áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A mikrogazdálkodó átalakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Áttérés mikrogazdálkodói beszámolóra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Visszatérés éves vagy „normál” egyszerűsített éves beszámolóra . . . . . . . . . . . . Összegzés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2 2 3 10 10 11 11

Könyvvizsgálat, ellenőrzés Tervezés a könyvvizsgálatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

Nemzetközi számvitel IFRS SME – IFRS standard a kis- és középvállalkozásokra. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A kis- és középvállalatok (SME) definiálása és alkalmazási hatóköre . . . . . . . . . .

Az IFRS SME alkalmazási hatókörének kiemelt kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Alapelvek az IFRS SME standardban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A teljes IFRS és az IFRS SME standard főbb eltérései. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A teljes pénzügyi kimutatás tartalma az IFRS SME szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az IFRS SME első alkalmazása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az IFRS SME standard felépítése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

15 15 15 16 16 18 18 19

Jogi kitekintő A fizetési meghagyásos eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A fizetési meghagyás kibocsátásának esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Illetékesség. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A fizetési meghagyás iránti kérelem benyújtása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A fizetési meghagyás kibocsátása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Ellentmondás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A fizetési meghagyás végrehajtása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A fizetési meghagyásos eljárásban fizetendő díjak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

20 20 20 20 21 21 21 21

Példák, esettanulmányok Esettanulmány az év végi elhatárolt árfolyamveszteség elszámolására . . . . . . . . . . 23 Példa a mérleg-fordulónapi árfolyamnyereség könyvelésére korábban elhatárolt árfolyamveszteség esetén. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27

Havi bürokrata A regisztrált mérlegképes könyvelők továbbképzése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

Meritum A nagy értékű szerszámok számviteli kezelése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32

Kontrolling Hatásos riportok és prezentációk. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A figyelemért keményen meg kell dolgozni! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kontrolleri profizmus = szakértelem + hatásos kommunikáció!. . . . . . . . . . . . . . .

A hatásos kommunikáció a felkészültségen áll vagy bukik!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . Összegzés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

35 35 36 37 40

A hónap témája A hónap témája

A mikrogazdálkodói beszámoló

2013-tól a kisebb méretű vállalkozások elég széles körére alkalmazhatóan új, a jelenleginél egyszerűbb szabályokat tartalmazó beszámolási lehetőséget biztosít a számviteli törvény. A mikrogazdálkodói beszámolóra vonatkozó előírásokat kormányrendelet tartalmazza, amelynek részletes szabályait mutatja be cikkünk. A mikrogazdálkodói beszámoló születése részben az európai uniós szabályozás változásának, részben a magyar számviteli standardalkotásnak, valamint az állam adminisztrációegyszerűsítési törekvésének köszönhető, ezért a cikkben ezekre és a szabályozás változásával kissé módosuló számviteli beszámolási rendszer ismertetésére is kitérünk.

A magyar számviteli rendszer áttekintése

2

Számviteli rendszerünk az európai uniós jog talaján álló, a kontinentális jog hagyományait követő szabályozás.

A hatályos joganyag alapjait a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény rakta le, amely 1992-től hatályosan az Európai Gazdasági Közösségnek a meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló, 1978-ban elfogadott 4-es (660-as számú) irányelvét ültette át a hazai számviteli jogba. A számos módosí­ táson átesett törvényt A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) váltotta fel, amely a hazai jogszabályi környezet változásait, a gyakorlati tapasztalatokat, valamint az európai közösségi irányelvek módosításait is figyelembe vette.

A 2001. január 1-jén hatályba lépett számviteli törvény minden gazdálkodóra érvényes, a könyvvezetés, a beszámoló részletes szabályait tartalmazza, ez a magyar számviteli szabályozás legfelső szintje. Néhány speciális gazdálkodóra sajátos, illetve részben eltérő szabályokat tartalmazó kormányrendelet adja meg részletesen a követendő számviteli gyakorlatot, így például az államháztartási szervekre, a pénzügyi intéz­ ményekre, a biztosítókra, egyes egyéb szervezetekre (például: civil szervezetekre, társasházakra, ügyvédi irodákra stb.) a szám­viteli törvény mellett kormányrendeleti előírások is vonatkoznak. A számviteli szabályozás második szintjét ezek a kormányrendeletek jelentik.

A számviteli törvény részleteiben tartalmazza a be­számolókészítés (és ez alapján a könyvvezetés) során követendő előírásokat azokra a gazdálkodókra vonat­ kozóan, amelyeket nem szabályoz külön számviteli kormányrendelet. A számviteli törvény a gazdálkodók közül a vállalkozók (gazdasági társaságok, egyéni cégek, fióktelepek, szövetkezetek stb.) egy körére az éves beszá­ molókészítés alól mérethatártól függően felmentést ad, és biztosítja számukra az egyszerűsített éves beszámoló készítésének lehetőségét. Az európai uniós számviteli

szamviteli.tanacsado@complex.hu

irányelvben is biztosított lehetőséghez tartozó értékhatárok fokozatos emelése, amelyet a magyar számviteli szabályozás is fokozatosan átvett, a vállalkozók döntő többségének biztosítja az egyszerűbb beszámolási formát. Ez az egyszerűsítés a magyar szabályok szerint a cash flow-kimutatás elkészítésének mellőzését, a mérleg és az eredménykimutatás részletező sorainak összevonását, a kiegészítő melléklet szűkebb adat­tar­ talmát, illetve egy-két egyszerűbb értékelési módszer alkalmazását jelenti.

Az évek során vált nyilvánvalóvá, hogy az egyszerűsített éves beszámoló által biztosított egyszerűsítés a kisebb vállalkozók, családi vállalkozások számára nem elegendő, mivel az egyszerűsített éves beszámoló az éves beszámolóból kiinduló, számos értékelésre és egyéb eljárásra épülő, annak logikáját nem megvál­ toztató számviteli beszámolási lehetőség, amely a gyakorlatban nem jelent számukra érdemi egyszerűsítést.

A számviteli törvény 2009-től hatályos módosítása a kisebb vállalkozások számára igyekezett méretükhöz igazodó, nagyon egyszerű beszámolási kötelezettséget biztosítani, az egyszerűsített éves beszámoló „sajátos módon” történő elkészítésével, amely kiegészítő mellékletet nem tartalmaz, tehát csak mérlegből és eredménykimutatásból áll, és az üzleti év végi értéke­ lési feladatok legnagyobb része alól mentesíti az azt választó vállalkozót. A sajátos egyszerűsített éves beszámoló valóban egyszerű szabályokat állapít meg, azonban a számviteli törvény csak a könyvvizsgálatra nem kötelezett betéti társaságok, közkereseti társaságok, egyéni cégek számára engedte választani, mivel az uniós jog ez időben a magyar korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok (uniós szóhasználat szerint meghatározott jogi formájú társaságok) számára ennél több kötöttséget tartalmazó előírások mentén szabályozta az éves és egyszerűsített éves beszámoló részeit és tartalmát.

A sajátos egyszerűsített éves beszámoló elterjedésének épp az volt a legnagyobb akadálya, hogy a magyar vállalkozási szerkezetben a korlátolt társaságok aránya a

A hónap témája mikrovállalkozások és a kisvállalkozások körében magas, így ők értékhatár szempontjából választhatták volna a sajátos egyszerűsített éves beszámolót, azonban az uniós jog szerint nekik azt nem lehetett engedélyezni.

A változtatáshoz az Európai Unió már hivatkozott 4-es irányelvének – magyar kezdeményezésre történő – módosítására volt szükség, amely 2012 áprilisában, 2012/6/EU számon lépett hatályba, és amely 350 ezer euró mérlegfőösszeg, 700 ezer euró árbevétel, 10 fős létszám keretein belül megengedte a magyar sajátos egyszerűsített éves beszámolóhoz hasonló, attól némileg több értékelési szabályt hatályban tartó egyszerűbb beszámoló készítését. Az irányelv-módosítás a tagállamok hatáskörébe utalja, hogy a rendelkezéseket átültetik-e a nemzeti jogba. Magyarország úgy döntött, hogy 2013-tól átveszi ezeket a rendelkezéseket a magyar jogrendbe.

A kisebb méretű vállalkozások egyszerűbb beszámolási lehetőségének biztosítására azonban már ezt megelőzően is folytak munkálatok, amelyek a magyar standardizálás témakörébe tartoznak.

lóik mellett az IFRS-ek szerint készített beszámolót is.

A legkisebb, könyvvizsgálatra nem kötelezett társaságoknál szintén nem a számviteli törvény szabályait kiegészítő, további szabályozásra van szükség, hanem az egyszerűsítésre. Ebből következően a magyar számviteli standardok igazi felhasználói a közepes méretű vállalatok lehetnek.

A 2011-ben kijelölt standardtémák között szerepelt a legkisebb társaságokra vonatkozó, egyszerűbb szabályok bevezetését célzó Egyszerűsített számvitel munkacímű standard, amelynek kidolgozása után, a részletes szakmai koncepció szövegének ismeretében született az a döntés, hogy annak jogszabályi formája a számviteli törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet legyen, mikrogazdálkodói beszámoló néven.

A számviteli jogrend hierarchiáját mutatja be a következő ábra a hatályos és a tervezett (vastag szedés) elemekkel.

EUrendeletek EU-irányelvek

A magyar számviteli standardok A hazai számviteli standardalkotás előkészítése 2002-re nyúlik vissza, amikor a számviteli törvény felhatalmazta arra a kormányt, hogy a nemzeti számviteli standardok készítésének feltételeit rendeletben hirdesse ki. A számviteli törvény 176. §-ában pedig 2007-től szerepel, hogy azokat a törvényi előírásokhoz kapcsolódó részletes szabályokat, módszereket, eljárásokat, amelyek a megbízható és valós kép bemutatásához szükségesek, nemzeti számviteli standardokba kell foglalni. A számviteli törvény ezen standardok alkalmazásáról is rendelkezik a 6. § (4) bekezdésében, miszerint a gazdálkodónak a könyvvezetés és a beszámolókészítés során alkalmaznia kell a külön rendelettel kihirdetett, hatályos magyar számviteli standardokat. A miniszteri rendeletként ki­hirdetendő magyar számviteli standardok lesznek a magyar számviteli szabályozás harmadik szintje.

A jogszabályi keretek megalkotása után a leendő standardok témaköreinek kijelölése, az első szakmai koncepciók kidolgozása is elkezdődött, egyes témák eljutottak a véglegeshez közeli szövegváltozatig. A munka során arra az alapkérdésre is választ kerestek az alkotók, hogy a kihirdetett standardok mely gazdálkodói alanyi körnek kívánnak segítséget nyújtani. A magyar vállalkozási szerkezet szerinti nagyvállalatokra, a több tízmilliárd forint árbevételt meghaladó cégek egyedi beszámolóira középtávon a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS-ek) alkalmazásának bevezetése tűnik célszerűnek, mivel ezen társaságok jellemzően most is elkészítik a számviteli törvény szerinti beszámo-

számviteli törvény

IFRS-rendszer

kormányrendeletek standardok (miniszteri rendeletek) standardértelmezések, útmutatók (nem jogszabályok)

A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló helye a beszámolási rendben A számviteli törvény rendelkezései szerint a hatálya alá tartozó vállalkozóknak – egyedi beszámolóik tekintetében – éves beszámolót kell készíteniük. Saját választásuk alapján, ha megfelelnek a törvényben rögzített feltételeknek, egyszerűsített éves beszámolót is készíthetnek. Az egyszerűsített éves beszámolót utoljára a 2012. üzleti évre vonatkozóan úgynevezett sajátos módon is el lehet készíteni, a 2013. üzleti évtől erre nem lesz lehetőség, ugyanis ezt váltja fel a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló (a továbbiakban: mikro­ gazdálkodói beszámoló).

A mikrogazdálkodói beszámoló készítésének sajátosságait a számviteli törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szabályozza, amely a mikro­ gazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet számon jelent meg (a továbbiakban: kormányrendelet).

www.ado.hu

3

Példák, esettanulmányok Példák, esettanulmányok Rovatunkban az év végi elhatárolt árfolyamveszteség elszámolását mutatjuk be egy esettanulmányon keresztül, majd a mérleg-fordulónapi árfolyamnyereség könyvelésére korábban elhatárolt árfolyamveszteség számviteli kezelését ismertetjük.

Esettanulmány az év végi elhatárolt árfolyamveszteség elszámolására Beruházó Kft. 2012. július 1-jén szerezte be azt a termelőgépet, amelyet devizában felvett hitelből finanszírozott. Beruházó Kft.-nek 35 000 euró beruházási hitele keletkezett 2012. július 1-jén.

A termelőgépet 2012. december 1-jén helyezték üzembe. A gép tervezett hasznos élettartama 5 év, tervezett leírási módja lineáris. A Beruházó Kft. számviteli politikája szerint a megállapított 1 000 000 Ft maradványérték jelentős összegű. A gépet finanszírozó, devizában visszafizetendő hitel futamideje 10 év.

A társaság a devizahitel nem realizált árfolyamveszteségének az elhatárolása mellett döntött, választásával a számviteli politikáját kiegészítette. A hitel törlesztésére 2014. január 1-jétől kerül sor. A kamatfizetés évente, de­cember 1-jén esedékes, könyvelésére nem tér ki a feladat.

Beruházó Kft.-nek a beruházáshoz devizában felvett hitelen kívül nincsen más devizában (devizaalapon)

fennálló devizakötelezettsége, -követelése, továbbá nincs valutája, devizabankbetétje és külföldi pénzértékre szóló értékpapírja.

Beruházó Kft. a választott számlavezető pénzintézetnél az adott napi első devizaeladási árfolyamot választotta.

A választott számlavezető pénzintézet választott deviza­ eladási árfolyama: 2012. július 1.

270 HUF/EUR 2012. december 31.

280 HUF/EUR 2013. december 31.

295 HUF/EUR 2014. december 31.

302 HUF/EUR Első hiteltörlesztés az átutalást teljesítő bank által alkalmazott devizaeladási árfolyamon: 2014. december 1.

300 HUF/EUR 7000 EUR

A devizahitel mérleg-fordulónapi, nem realizált árfolyamveszteségének elhatárolása 2012. december 31-én 4442. Beruházási és fejlesztési hitelek devizában 5/492)

9 800 000 E. 1/876)

876. Átváltáskori, értékeléskori árfolyamveszteség

9 450 000

1/4442)

5 833 3/865)

350 000

350 000

424. Árfolyamveszteség időbeli elhatárolása alapján képzett céltartalék 5/492)

350 000 2/393)

5 833

865. Céltartalék képzése 3/424)

5 833 393. Halasztott ráfordítások

2/876) 414. Lekötött tartalék 5/492)

344 167 4/413)

350 000 5/492)

350 000

413. Eredménytartalék 344 167

4/414)

344 167 E.

………

23

www.ado.hu

Példák, esettanulmányok A devizahitel egyenlege 2012. július 1-jén: 35 000 EUR × 270 HUF/EUR = 9 450 000 HUF A devizahitel nem realizált árfolyamvesztesége 2012. december 31-én: 35 000 EUR × (280 HUF/EUR – 270 HUF/EUR) = 350 000 HUF A céltartalék összege (év végi záró mérlegérték) = A halasztott ráfordításként elhatárolt árfolyamveszteség év végi egyenlege × A hitel figyelembe vehető futamidejéből eltelt idő aránya A céltartalék összege: 350 000 × 1/60 = 5833 HUF A 2012. január 1-jétől hatályos változást alkalmazva a céltartalék számításánál a gép aktiválásának a nap­ jától kell nézni az eltelt idő arányát. Ez 2012. december 31-én csak 1 hónap a 60 hónapon (5 éven) belül, vagyis 1/60 résznek felel meg.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szabályai alapján a céltartalékképzésnél könyvelt egyéb ráfordítással nem kell megnövelni az adózás előtti eredményt a társasági adó alapjának a megállapításánál.

A lekötött tartalék év végi egyenlegének összege: Az elhatárolt árfolyamveszteség egyenlege – Az elhatárolt árfolyamveszteségre képzett céltartalék egyen­lege A lekötött tartalék összege: 350 000 – 5833 = 344 167 HUF 1. 2012. 12. 31. Devizahitel nem realizált árfolyamvesztesége T 876. Átváltáskori, értékeléskori árfolyamveszteség 350 000 Ft

K 4442. Beruházási

és fejlesztési hitelek devizában 350 000 Ft 2. 2012. 12. 31. Devizahitel nem realizált árfolyamveszteségének elhatárolása halasztott ráfordításként T 393. Halasztott ráfordítások 350 000 Ft K 876. Átváltáskori, értékeléskori árfolyamveszteség 350 000 Ft 3. 2012. 12. 31. Devizahitel elhatárolt árfolyamveszteségére képzett céltartalék T 865. Céltartalék képzése 5 833 Ft K 424. Árfolyamveszteség időbeli elhatárolása alapján képzett céltartalék 5 833 Ft 4. 2012. 12. 31. Devizahitel elhatárolt árfolyamvesztesége miatt képzett lekötött tartalék T 413. Eredménytartalék 344 167 Ft

K 414. Lekötött tartalék 344 167 Ft 5. 2012. 12. 31. Zárás zárómérlegszámlával szemben

24

Változatok a Beruházó Kft. beruházáshoz felvett hitelével kapcsolatos év végi elszámolásaira: 1. változat Mennyiben változna a Beruházó Kft. beruházással és a felvett hitellel kapcsolatos könyvelése a 2012. év végi

szamviteli.tanacsado@complex.hu

értékelési teendők elvégzését követően, amennyiben Beruházó Kft. a devizában visszafizetendő hitelből vásárolt gépet 2012. december 31-éig nem aktiválná?

Amennyiben Beruházó Kft. a hitelből vásárolt gépet 2012. december 31-éig nem aktiválta, abban az esetben a beruházást finanszírozó hitel árfolyamkülönbségét a beruházás értékében kell figyelembe venni. A Beru­ házó Kft. 2012. december 31-én devizában fennálló hitelének értékelésénél megállapított nem realizált árfo­ lyam­ különbségének az összegét a beruházás értékét növelő értékként kell könyvelni, amelynek következtében annak nem lenne eredményt csökkentő hatása, elmaradna a nem realizált árfolyamveszteség elhatárolása, a céltartalék könyvelése és a lekötött tartalék képzése.

2. változat Változna-e a Beruházó Kft. 2012. év végi devizában felvett hitele miatti értékeléssel kapcsolatos könyvelése, ha azt feltételezzük, hogy Beruházó Kft.-nek a beru­ házáshoz devizában felvett hitele mellett van más devizában (devizaalapon) fennálló devizakötelezettsége, -követelése, továbbá valutája, devizabankbetétje és külföldi pénzértékre szóló értékpapírja is? Beruházó Kft. 2012. év végén megállapított összevont nem realizált árfolyamkülönbségének az összege 200 000 Ft árfolyamveszteség.

Mivel a nem realizált összevont árfolyamveszteség összege kisebb, mint a beruházáshoz devizában felvett hitel év végi nem realizált árfolyamvesztesége, emiatt a beruházási hitel nem realizált árfolyamveszteségének 350 000 Ft összegéből csak 200 000 Ft határolható el halasztott ráfordításként.

3. változat Változna-e a Beruházó Kft. 2012. év végi devizában felvett hitele miatti értékeléssel kapcsolatos könyvelése, ha továbbra is azt feltételezzük, hogy Beruházó Kft.-nek a beruházáshoz devizában felvett hitele mellett van más devizában (devizaalapon) fennálló devizakötelezettsége, -követelése, továbbá valutája, devizabankbetétje és külföldi pénzértékre szóló értékpapírja is? A Beruházó Kft. 2012. év végén megállapított összevont nem realizált árfolyamkülönbségének az összege 8 050 000 Ft árfolyamveszteség.

Mivel a nem realizált összevont árfolyamveszteség összege nagyobb, mint a beruházáshoz devizában felvett hitel év végi nem realizált árfolyamvesztesége, emiatt a beruházási hitel nem realizált árfolyamvesztesége, 350 000 Ft teljes egészében elhatárolható halasztott ráfordításként. Ezáltal a Beruházó Kft. 2012. év végi devizában felvett hitele miatti értékeléssel kapcsolatos könyvelése nem változna.

Havi bürokrata Havi bürokrata

A regisztrált mérlegképes könyvelők továbbképzése

2013-tól jelentősen átalakul a regisztrált mérlegképes könyvelők továbbképzése. A rögzített tematikát felváltja a kreditpontrendszerű képzés.

A számviteli törvény szerint a vállalkozó a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével természetes személyt vagy társaságot alkalmazhat, bízhat meg.

Ilyen típusú könyvviteli szolgáltatást az a személy végezhet, aki engedéllyel rendelkezik, és szerepel a mérlegképes könyvelők nyilvántartásában. Ha a vállalkozó könyvelőcéget bíz meg a könyvviteli feladatok ellátásával, akkor a könyvelőcég megbízott tagjának vagy alkalmazottjának kell megfelelnie az általános követelményeknek. A vállalkozónak nem kötelező engedéllyel rendelkező személyt vagy céget megbízni a könyvviteli feladatokkal, ha az éves nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a 10 millió forintot nem haladja meg.

A nyilvántartásba vétel szakterületek szerint történik.

A nyilvántartásban és az engedélyben megjelölhető szakterületek a következők: – vállalkozási szakterület, – államháztartási szakterület, – pénzügyi szakterület, – egyéb szervezeti (nonprofit) szakterület, – IFRS-szakterület.1 Továbbképzési rendszer 2012-ig A nyilvántartásba vett könyvviteli szolgáltatást végző személynek évente kötelező szakmai továbbképzésen kell részt vennie. A továbbképzési kötelezettség elmulasztása a nyilvántartásból való törlést eredményezheti.

1

28

Az Európai Unióban a tőzsdén jegyzett cégek kötelezően, az egyéb anyavállalatok választás szerint a nemzetközi számviteli standardok alapján állítják össze az összevont (konszolidált) éves beszámolójukat. A 2014-es üzleti évtől kezdve az összevont (konszolidált) éves beszámolóját a nemzetközi számviteli standardok szerint összeállító vállalkozónak gondoskodnia kell arról, hogy a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítését olyan személy végezze, aki IFRS-regisztrálási szakterületen szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában, vagy aki IFRSminősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló.

szamviteli.tanacsado@complex.hu

A szakmai továbbképzés részletes szabályait a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) tartalmazza, amelyet idén a 357/2012.

(XII. 13.) Korm. rendelet módosított. Az elfogadott módosítások jelentősen átalakítják a regisztrált könyvviteli szolgáltatást végző személyek szakmai továbbképzési rendszerét.

2012 végéig a továbbképzési rendszer valamennyi szakterületen központi tematikára épült. A továbbképzésen részt vevő szakemberek a Nemzetgazdasági Minisztérium által az adott továbbképzési évre meghatározott témákat hallgatták. A vállalkozási szakterületen például a továbbképzés kétnapos előadás keretében zajlott, az egyik nap jellemzően számviteli témákat, a másik nap adózási kérdéseket, illetve egyéb aktualitásokat érintett. A szakmai továbbképzéseket a továbbképzésre jogosult akkreditációval rendelkező szervezetek bonyolították le, amelyek a továbbképzéssel kapcsolatos adminisztráció nagy részét is lebonyolították.

A 2003 óta halmozódó tapasztalatok a továbbképzési rendszer átalakítását vetették fel. A legtöbb kritika az egy évre előre meghatározott tematika rugalmatlanságát érte, amely sokszor az év közbeni jogszabályi változások ütemét, aktualitását nem tudta megfelelően követni. A központi tematika eddig nem vette figyelembe azt, hogy a szakemberek eltérő méretű, tevékenységű, különböző élethelyzetben működő vállalatok számára nyújtanak könyvviteli szolgáltatást, így a mindenki számára egységesen kijelölt számviteli és egyéb témák nem feltétlenül elégítik ki valamennyi könyvviteli és tanácsadási szolgáltatást nyújtó szakember igényét. Igényként merült fel az is, hogy a más továbbképzéseken való részvétel legyen beszámítható a mérlegképes továbbképzés teljesítése szempontjából. A szakmai fejlődés és szinten tartás szempontjából nem volt szerencsés, hogy a több szakterületen regisztrációval rendelkezők csak az egyik szakterületük vonatkozásában voltak eddig kötelesek a továbbképzésre. A jelenlegi rendszer a továbbképzési kötelezettség teljesítéseként csak az előadásokon való részvételt ismerte el (ahol a 40 fős létszámkorlát kizárta a nagyobb konferenciák beszámíthatóságát). A szaktudás naprakészen tartása azonban nem csak előadás formájában biztosítható,

Havi bürokrata illetve a technikai fejlődés eszközei birtokában felmerült az igény a távoktatás (e-learning) keretében megvalósuló továbbképzésre is.

Továbbképzési rendszer 2013-tól A 2013-as továbbképzési évtől az egységes központi tematikát a kreditpontrendszerű továbbképzés váltja fel, azaz a továbbképzési kötelezettséget kreditpontok gyűjtésével kell teljesíteni. A továbbképzési év január 1-jétől december 31-ig tart, ezen időszak alatt kell összegyűjteni és igazolni a megszerzett továbbképzési pontokat. A kreditpontok megszerzésének mikéntjéről, jellegéről a továbbképzésre kötelezett személy lényegében szabadon dönthet, a Korm. rendelet csupán néhány minimumkövetelményt támaszt. A továbbképzési kötelezettség teljesítéséhez az alábbi módokon lehet kreditpontot gyűjteni: – az eddig megszokott továbbképzési programokon, előadásokon való részvétellel; – szakmai szervezeti tagsággal vagy – szakmai kiadványok megvásárlásával.

Lényeges előírás, hogy a felsorolt kreditszerzési lehetőségek nem akármilyen előadással, szakmai szervezeti tagsággal vagy szakmai kiadvány megvásárlásával ismerhetők el, hanem csupán azok számítanak, amelyek a Nemzetgazdasági Minisztérium kreditpont-minősítési eljárásán átmentek, és azon kreditpontszámot kaptak.

A továbbképzési programok a kreditpontszámon kívül szakterületi besorolást is kapnak. A korábbiaktól eltérően a továbbképzési kötelezettség kiterjed a könyvviteli szolgáltatást végzők valamennyi regisztrált szakterületére, azaz a több szakterületen is regisztrációval rendelkező mérlegképes könyvelő valamennyi szakterületén köteles továbbképzésen részt venni. A Nemzetgazdasági Minisztérium a minősített továbbképzési programok és szakmai kiadványok adatait a kreditpont-minősítési eljárás befejezését követő hónap 15-éig közzéteszi az egységes Kormányzati Portálon, a program szakterületi besorolásával, témakör szerinti besorolásával, kredit­ pontértékével, amennyiben a program több témakört lefed, témakörönkénti kreditpontértékével és oktathatósági (elszámolhatósági) időszakával együtt.

Kreditpontszám-követelmények A továbbképzésre kötelezett könyvviteli szolgáltatást végző személynek minden egyes továbbképzési évben összesen legalább 16 kreditpontot kell megszereznie. Az adott továbbképzési évben a 16 kreditponton felül megszerzett többletkreditpontok nem vehetők figyelembe a következő évek továbbképzési kötelezettsége teljesítése

szempontjából. A 16 kreditpontból legalább 8 kreditpontot számvitel témakörben minősített szakmai továbbképzésen kell teljesíteni. A továbbképzésre kötelezettnek a 16 kreditpontból minden szakterületen, amelyen regisztrációval rendelkezik, legalább 4 kreditpontot az adott szakterületre minősített speciális továbbképzéseken kell megszereznie (ezt a 4 kreditpontot nem kell feltétlenül számviteli témakörben teljesí­ teni). Továbbképzési évenként legfeljebb 2 kreditpont számítható be a továbbképzés teljesítésébe, ha a továbbképzésre kötelezett a továbbképzési év során szakmai szervezet tagjaként jogosult a szakmai szervezet által szervezett szakmai konzultációkon, képzéseken, szakmai rendezvényeken részt venni. Ha a továbbképzésre kötelezett az adott továbbképzési évben valamely minősített – papíralapú vagy elektronikus – kiadvány megvásárlását igazolja, akkor továbbképzési évenként legfeljebb 2 kreditpont beszámítható a továbbképzés teljesítésébe. A számviteli témakörben minősített szakmai programra előírt 8 kreditpontba és a szakterületenkénti továbbképzésre előírt 4 kreditpontba nem számítható be a szakmai szervezeti tagsággal és a szakmai kiadvány megvásárlásával megszerzett kreditpont.

Részvétel továbbképzési programon Az akkreditált szervezetek a továbbképzési programjukat kreditpont-minősítési eljárás keretében minősíttetik. A továbbképzési program kreditpontértéke a program szakmai tartalmára, aktualitására, időtartamára, a tartalom és az időkeret összhangjára, valamint az elméleti és a gyakorlati jellegére figyelemmel kerül meghatározásra. A továbbképzési programokon eltörlésre került a létszámkorlát, így 40 fős létszámnál nagyobb konferencia is elismerhető lesz.

Az új továbbképzési rendszer keretében kreditpont szerezhető távoktatás, azaz elektronikus (internetes) képzés formájában is. A Korm. rendelet szerint elektronikus képzésnek minősül minden olyan képzés, továbbképzés, amelynek tananyaga elektronikus közvetítő felületen keresztül jut el a képzésben részt vevőhöz, ­akinek a képzésben való részvétele során kifejtett tevékenysége ezen elektronikus közvetítő felületen keresztül valósul meg. A továbbképzési rendszerben való elis­ merés feltétele az, hogy az elektronikus képzési rend­ szer elektronikus naplója 5 évig ellenőrizhető módon rög­zítse, hogy a továbbképzésre kötelezett a bejelent­ kezéstől a továbbképzés teljes időtartama alatt a továbbképzésen részt vett, a továbbképzés oktatási programjának egészét teljesítette, és részére a továbbképzés teljesí­téséről szóló igazolás a továbbképzés tel­ jesítését követően, de legkésőbb 10 napon belül kiállításra került.

29

www.ado.hu

Havi bürokrata Az akkreditált szervezet a továbbképzéseken a részvétel igazolására jelenléti ívet vezet, elektronikus képzés esetén pedig regisztrálja az elektronikus képzési programot teljesítőket. A továbbképzési programot szervező szervezet a továbbképzésen való részvételről, a továbbképzés időpontjáról és a megszerzett kreditpontokról igazolást ad a továbbképzésen részt vevők részére. Az akkreditált szervezet összesített jegyzéket készít a továbbképzésen részt vevők adatairól, amelyet az egységes Kormányzati Portálon erre rendszeresített internetes felületen keresztül vagy egyéb elektronikus adathordozón megküld a Nemzetgazdasági Minisztérium részére a továbbképzés lebonyolítását követő egy hónapon belül. A továbbképzésre kötelezett a továbbképzéseken való részvételt követően a nevének és regisztrációs számának megadásával az egységes Kormányzati Portálon erre a célra rendszeresített internetes felületen keresztül véleményezheti és értékelheti az általa teljesített továbbképzés szervezésének és lebonyolításának minőségét.

Szakmai szervezeti tagság

30

A kreditponteljárás szempontjából elismerhető szakmai szervezetnek minősül az a társadalmi szervezet, köz­ testület vagy felnőttképzésiintézmény-akkreditációval rendelkező szervezet, amely megfelel az alábbi feltételeknek: – az adott továbbképzési év kezdetét megelőzően legalább 2 évvel megkezdte a tevékenységét, amelynek során a pénzügyi ágazatba tartozó témakörökben szakmai konzultációk, képzések, szakmai rendezvények szervezését is végzi a tagjai számára; – nyilatkozik arról, hogy az általa szervezett szakmai konzultációkon, képzéseken, szakmai rendezvényeken évente legalább 200 különböző, könyvviteli szolgáltatást végző személy jogosult részt venni tagként; – évente legalább 5 olyan szakmai konzultációt, képzést, szakmai rendezvényt szervez, amely lehetőséget biztosít a könyvviteli szolgáltatást végző tagok számára a tevékenységük gyakorlása során felmerült kérdések megvitatására.

A fenti feltételeknek megfelelő szakmai szervezetekben való tagság után kreditpont akkor kapható, ha a szervezet a Nemzetgazdasági Minisztérium szakmai szervezeti minősítési eljárásán átment, és a nyilvántartásban minősített szakmai szervezetként szerepel.

A szakmai szervezeti tagság után elszámolható kreditpont feltétele az, hogy a továbbképzésre kötelezett a továbbképzési évben legalább 3 hónapig és a továbbképzési év utolsó napján tagja legyen a szakmai szervezetnek. A szakmai szervezeti tagság szempontjából elismerhető az is, ha a továbbképzésre kötelezett természe-

szamviteli.tanacsado@complex.hu

tes személy foglalkoztatója tagja a szakmai szervezetnek legalább 3 hónapon keresztül és a továbbképzési év utolsó napján, azzal a feltétellel, hogy a természetes személy a foglalkoztatója nevében jogosult részt venni a szakmai szervezet által szervezett szakmai konzultációkon, képzéseken, szakmai rendezvényeken.

A szakmai szervezet a szakmai szervezeti tagságról igazolást állít ki a továbbképzésre kötelezett részére, és a továbbképzésre kötelezett hozzájárulása esetén a továbbképzési évet követő január 31-ig a személyes adatokat bejelenti az egységes Kormányzati Portálon erre a célra rendszeresített internetes felületen keresztül.

Szakmai kiadvány megvásárlása A Korm. rendelet szerint szakmai kiadványnak minősül a könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzése szempontjából releváns tartalmat hordozó, papíralapon vagy elektronikus adathordozón kiadott tananyag, szakmai ismereteket tartalmazó kiadvány vagy releváns szakmai ismereteket közvetítő információs eszköz. Szakmai kiadványként minősíthetők jellemzően a szakkönyvek és a minősítési kérelem benyújtását megelőzően legalább 24 hónapon keresztül folyamatosan megjelenő szakmai folyóiratok.

A kiadványok kreditpontértéke a releváns szakmai tartalom, az aktualitás, a terjedelem, a tartalom és terjedelem összhangja, valamint az elméleti és a gyakor­lati jelleg alapján kerül megállapításra. Szakmai folyóiratok esetében kreditpontérték legalább féléves előfizetés esetén állapítható meg.

A továbbképzésre kötelezett a szakmai kiadvány megvásárlását az egységes Kormányzati Portálon erre rendszeresített internetes felületen keresztül igazolhatja, a nevének, a regisztrációs számának, valamint a kiadvány vásárlásakor kapott számla másolatának megküldésével. A kreditpontra minősített kiadvány vásárlá­ sáról szóló számla akkor fogadható el a továbbképzés teljesítésének igazolásaként, ha az a kiadvány egyér­ telmű beazonosítását lehetővé teszi, valamint tartalmazza a kiadványt felhasználó továbbképzésre kötelezettek nevét és regisztrációs számát. A számlán szereplő minősített kiadvány egyes példányai alapján legfeljebb 3 továbbképzésre kötelezett kérheti a kreditpont elszámolását.

Kimentés a továbbképzési kötelezettség alól A Korm. rendelet módosítása az eddigiekhez képest részletesebben szabályozza a továbbképzési kötelezettség alól való kimentés eljárásrendjét. Az új előírások

Havi bürokrata szerint kimentési kérelem akkor fogadható el, ha a kérelmező nyilatkozik arról, hogy minden tőle elvárható lépést megtett a szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítése érdekében, és csatolja a kimentési kérelmet megalapozó dokumentumokat. A kérelmezőnek ezen­ kívül nyilatkoznia kell, hogy a kérelmével érintett továbbképzési időszakban, a kimentésre okot adó körülmény felmerülését követően nem végezte a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, és nem nyújtott beszámoló elkészítésére irányuló szolgáltatást. A kimentési kérelmet a kérelemmel érintett továbbképzési évet követő évben, március 31-éig lehet előterjeszteni. Egymást követő két továbbképzési évben kimentési kérelem nem fogadható el, és egy ki­mentési kérelem alapján legfeljebb egy továbbképzési évre lehet felmentést adni.

Speciális rendelkezés az államháztartási szakterületre Az államháztartás szervezeteinél könyvviteli szolgál­ tatást végzőknek szintén a Korm. rendelet alapján kell teljesíteniük a továbbképzési kötelezettségüket, de átmeneti jelleggel, 2016. december 31-ig a továbbképzésük eltér a többi regisztrált szakterület továbbképzésétől. Az államháztartás szervezeteinél könyvviteli szolgáltatást végzőknek a továbbképzési kötelezettség teljesítése során legalább 12 kreditpontot államháztartási szakterületre minősített speciális továbbképzéseken kell megszerezniük, függetlenül attól, hogy milyen szakte­ rületen szerepelnek a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában. 2016. december 31-ig a szakmai továbbképzés kötött tematika alapján történik, de a költségvetési dolgozók számára is kötelező a főszabály szerinti 16 kreditpont összegyűjtése, az általános előírások figyelembevételével.

Példák a kreditpontok elszámolására 1. példa – csak vállalkozási szakterületi regisztráció kreditpont Számviteli témájú előadás meghallgatása 8 (ebből 4 kredit vállalkozási szakterületre minősített) Egyéb – számviteli vagy nem számviteli témájú – minősített szakmai programon való részvétel 4 Szakmai szervezeti tagság 2 Szakmai kiadvány megvásárlása 2 Összesen: 16 2. példa – csak vállalkozási szakterületi regisztráció kreditpont Számviteli témájú előadás meghallgatása 8 (ebből 4 kredit vállalkozási szakterületre minősített) Egyéb – számviteli vagy nem számviteli témájú – minősített szakmai programon való részvétel 8 Összesen: 16 3. példa – vállalkozási és egyéb szervezeti szakterületi regisztráció Számviteli témájú előadás meghallgatása (vállalkozási szakterületre minősített) 4 Számviteli témájú előadás meghallgatása (egyéb szervezeti szakterületre minősített) 4 Egyéb – számviteli vagy nem számviteli témájú – minősített szakmai programon való részvétel 6 Szakmai kiadvány megvásárlása 2 Összesen: 16 Dr. Andor Ágnes közgazdász, jogász a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója

Számvitel A-tól Z-ig (10. bővített, átdolgozott kiadás) A Számvitel A-tól Z-ig tizedik kiadását ügyfeleink visszajelzései alapján dolgoztuk át: még több és részletesebb magyarázatot és példát tartalmaz elődeinél, ezen kívül természetesen tartalmazza a fontosabb jogszabályi hivatkozásokat is.

A kiadvány a számviteli törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok alapján mutatja be a számvitel lényegét, összefüggéseit és alapvető tudnivalóit. Segítségével az Olvasó önállóan képes lesz az éves beszámoló elkészítésére, megtanul könyvelni, leltározni, mérleget, eredménykimutatást, szöveges értékeléseket, elemzéseket, számlarendet és számviteli politikát készíteni. (Kézirat zárása: 2012. augusztus 1.)

31

Bővebb információ: www.complex.hu CompLex Kiadó Kft.

1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21–35.

Telefon: (40) 464-565

Fax: (1) 464-5657

www.complex.hu

info@complex.hu

www.ado.hu