Költségvetési szervek gazdálkodása és pénzügyei - 7. fejezet

7. Maradványelszámolás szabályai

A maradvány a költségvetési szervek gazdálkodásában az egyes tevékenységek pénzforgalmi szempontok szerint megállapított „eredményét” jelenti. Az egyes alrendszerekben ez a maradvány a következők szerint jelenik meg: Maradvány

Központi alrendszer

Önkormányzati alrendszer

Alaptevékenység, és a szabad kapacitást kihasználó tevékenység

Előirányzat-maradvány

Pénzmaradvány

Vállalkozási tevékenység

Vállalkozási maradvány

Vállalkozási maradvány

7.1. Előirányzat-maradvány Az előirányzat-maradvány a központi alrendszerben, az alaptevékenység elszámolási körébe tartozó módosított előirányzatok és azok teljesítésének a különbözete.

Az előirányzat-maradványnak ezt a megállapítását a számviteli nyilvántartásokból kell végrehajtani.

7.1.1. Az előirányzat-maradvány megállapítás menete Az alaptevékenység és az időleges szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenység módosított kiadási előirányzata (–) Az alaptevékenység és az időleges szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenység kiadási teljesítése (±) Kiadási megtakarítás vagy túllépés Az alaptevékenység és az időleges szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenység módosított bevételi előirányzata (Ennek mindig meg kell egyezni a módosított kiadási előirányzattal) (–) Az alaptevékenység és az időleges szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenység bevételi teljesítése 159

(±) Bevételi lemaradás vagy túlteljesítés Előirányzat-maradvány (+) Vállalkozási maradványból az alaptevékenység ellátására felhasznált összeg (–) Központi költségvetés központosított bevételét képező összeg (–) Költségvetési szervet meg nem illető összeg Felhasználható tárgyévi előirányzat-maradvány (+) Előző év(ek)ből származó, a tárgyévre jóváhagyott előirányzat-maradvány Felhasználható összes előirányzat-maradvány

Kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány

Szabad előirányzat-maradvány

Az előirányzat-maradvány jóváhagyásánál az irányító szervnek a „Felhasználható összes előirányzat-maradvány” összegével kell számolnia.

Az előirányzat-maradvány megállapítás egyes sorainak megértéséhez a következő főbb összefüggések ismerete szükséges: Befizetési kötelezettségek Központi költségvetés központosított bevételét képező összeg körébe tartozik – normatív jellegű támogatások azon része, mely a jogosultság mértékét meghaladja, – a központi költségvetésből meghatározott célra rendelkezésre bocsátott, áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli összeg, mely összegbe nem szabad beszámítani: = az európai uniós forrásból finanszírozott programok maradványát, = az elkülönített állami pénzalapból meghatározott célra, elszámolási kötelezettséggel kapott támogatásokat, államháztartáson belülről.

Ez a két jogcím a miatt jelent kivételt a befizetési kötelezettségek alól, mivel a megkapott támogatásokról, azok felhasználásáról a finanszírozó (megbízó) felé kell elszámolást készíteni és a visszafizetésre kerülő összegek is ezeket a szervezeteket illetik meg.

Költségvetési szervet meg nem illető összeg – a végleges feladatelmaradás miatti összeg, – a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó előirányzat-maradvány.

Kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány A központi költségvetési szervek esetében az Ávr. egyértelműen meghatározza azokat az eseteket, melyek az előirányzat-maradvány szempontjából kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványnak tekinthetők: – a költségvetési évben befolyt az Ávr. 2. § c)–e) pontja szerinti bevételt (közhatalmi bevétel, intézményi működési bevétel, felhalmozási bevétel), amely bizonyítottan a be160

–

–

– – – –

– – – –

vétel ellenszolgáltatásaként teljesítendő kiadásokra a következő évben kerül felhasználásra, vagy a bevétel kizárólagos felhasználási célját jogszabály meghatározza, a kötelezettségvállalások azon állományát, amelyre a kötelezettségvállalás a költségvetési év előirányzatai terhére történt, de a pénzügyi teljesítés áthúzódik a költségvetési évet követő év június 30-áig, az európai uniós forrásból finanszírozott programok, a nemzetközi szerződések alapján megvalósuló segélyprogramok, a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 2. § 22. pontja szerinti kibocsátási jogosultságok eladásából befolyt bevételek előirányzat-maradványát, az átvett pénzeszközt, ha az átadó államháztartáson kívüli szervezet, személy az annak terhére ellátandó feladatot meghatározta, az elkülönített állami pénzalapból meghatározott célra, elszámolási kötelezettséggel kapott támogatásokat államháztartáson belülről, a deviza- és a valutakészlet év végi értékelése során megállapított árfolyamnyereség összegét, a felsőoktatási intézményekben állami részösztöndíjas és önköltséges tanulmányokat folytató hallgatók által fizetett önköltségből és az államháztartáson kívülről érkező adományokból származó előirányzat-maradványát, a Széchenyi Kártya Program előirányzat-maradványát, a Beruházás ösztönzési célelőirányzat előirányzat-maradványát, az EU Önerő Alapelőirányzat-maradványát, és a Kormány egyedi határozatával átcsoportosított előirányzat előirányzat-maradványát, ha annak terhére az előirányzat-átcsoportosítást követő harminc napon belül megtörténik a kötelezettségvállalás.

Ezek a jogcímek együttesen tartalmazzák a központi költségvetési szervek, és a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében alkalmazható eseteket.

A költségvetési szervek az előirányzat-maradvány év végi elszámolásában kizárólag az előzőekben felsorolt jogcímek alapján mutathatnak ki kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványt. Természetesen ezeken a jogcímeken kimutatott maradványokat megfelelően kell dokumentálni.

A vállalkozási maradvány alaptevékenységre történő felhasználása A vállalkozási maradványt a költségvetési szervek felhasználhatják alaptevékenységük érdekében is. Ezt a folyamatot nevezzük visszaforgatásnak is.

A visszaforgatásnak a gyakorlatban a következő esetei lehetnek: – tárgyévi vállalkozási maradvány tárgyévben történő igénybevétele, – tárgyévi vállalkozási maradványnak a tárgyévet követő évben történő visszaforgatása, – már megképzett vállalkozási maradvány tárgyévi alaptevékenységre történő igénybevétele.

161

A visszaforgatás elszámolása során a költségvetési szerveknek az összemérés elve számviteli alapelvet kell alkalmazni, melynek lényege, hogy az egyes tevékenységek bevételét és kiadását kell egymással szembe állítani.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bevétel a vállalkozási ágon, a kiadás az alaptevékenységi ágon kell, hogy megjelenjen és majd a beszámolóban a maradvány-kimutatásokban kerülnek az egyes maradványok pontosításra.

Fontos szabály, hogy a költségvetési szervek az 1992-től meglévő azon jogukat, hogy az alaptevékenységre felhasznált vállalkozási maradvány után nem kell befizetési kötelezettséget teljesíteni, 2012. évtől nem gyakorolhatják az Áhsz. erre vonatkozó új előírásai alapján.

7.1.2. Az előirányzat-maradvány jóváhagyási menete 15. ábra.

IV. 15. ↓→ fejezet benyújtja a maradvány elszámolást

V. 15. ↓→ államháztartási miniszter felülvizsgálata és előterjesztés a Kormánynak

VI. 30. ↓→ Kormány döntés a VI. 30-ig fel nem használt maradványokról

IX. 15. ↓→ államháztartási miniszter értesítése

15 nap befizetési ↓→ kötelezettség fejezet maradvány megállapítása

+ 30 nap

7.2. Pénzmaradvány A pénzmaradvány az önkormányzati alrendszerben az alaptevékenység és az időleges szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenység – az aktív és passzív pénzügyi elszámolások, valamint a forgatási célú pénzügyi műveletek pénzforgalmával korrigált – ténylegesen teljesített tárgyévi bevételeinek, valamint a ténylegesen teljesített tárgyévi kiadásainak különbözete.

Az önkormányzati költségvetési szervek esetében a forgatási célú pénzügyi műveletek pénzforgalmával való korrekció nem értelmezhető, mivel az ezekhez kapcsolódó tevékenységeket a költségvetési szervek nem végezhetnek.

7.2.1. A pénzmaradvány megállapításának a menete Pénzkészlet: ebbe a körbe minden olyan költségvetési pénzeszköz év végi egyenlege beletartozik, melyen keresztül menő pénzforgalom költségvetési kiadásként, illetve bevételként is elszámolásra került.

162

(+) Forgatási célú értékpapírok Záró állománya: (–) Rövid lejáratú likvid hitelek és működési célú kötvénykibocsátás záró állománya: (+) Költségvetési aktív pénzügyi elszámolások záró állománya: (–) Költségvetési passzív pénzügyi elszámolások záró állománya:

kizárólag önkormányzatoknál kizárólag önkormányzatoknál függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások függő, átfutó és kiegyenlítő bevételek

Összes maradvány: ennek az összegnek meg kell egyeznie a könyvviteli mérleg „E” tartalékok összegű sorával

Előző években képződött tartalékok maradványa

Vállalkozási tevékenység tárgyévi maradványa

Tárgyévi (helyesbített) maradvány

Költségvetési Vállalkozási tartalék tartalék A tárgyévi helyesbített maradvány további korrekciói (–) Intézményi költségvetési befizetés többlettámogatás miatt: túlfinanszírozás (+) Költségvetési kimutatás kiutalatlan intézményi támogatás miatt: alulfinanszírozás (–) Pénzmaradványt terhelő elvonások költségvetési szerv által „bevallott” összeg Költségvetési pénzmaradvány (+) Vállalkozási maradványból az alaptevékenység ellátására felhasznált összeg (±) A pénzmaradványt külön jogszabály alapján módosító tételek:

jelenleg nincs ilyen jogszabályi előírás

Módosított pénzmaradvány

Egészségbiztosítási Alapból folyósított pénzeszköz maradványa

Kötelezettség vállalással terhelt pénzmaradvány

Szabad pénzmaradvány

Az önkormányzati alrendszerbe tartozó költségvetési szerv esetén az irányító szerv jogosult dönteni a költségvetési szerv pénzmaradványának elvonandó és felhasználható 163

összegéről, valamint ennek keretében meghatározza a költségvetési szerv pénzmaradványából az irányító szervet megillető rész számítását.

Az önkormányzati költségvetési szervek esetében a visszaforgatás szabályai megegyeznek az előirányzat-maradványnál leírtakkal.

A pénzmaradvány megállapításának ez a módja a költségvetési pénzforgalmi elszámolás alapjait is jelenti. Ezen a levezetésen keresztül érthető meg a pénzforgalmi elszámolás lényege, a függő, átfutó és kiegyenlítő tételek maradványra gyakorolt hatása és a maradványhoz tartozó pénzügyi forrás meglétének bizonyítási elve. Ez a levezetés képezi a beszámolókészítésnél a könyvviteli mérleg ún. tartalékkörre vonatkozó egyik belső összefüggését. Ezt a levezetési módot, tehát a központi költségvetési szerveknél is lehet alkalmazni, ott is megállapítható ezzel a módszerrel a maradvány.

7.2.2. A pénzmaradvány jóváhagyási menete Az önkormányzati alrendszerben a pénzmaradvány jóváhagyására az Áht. és az Ávr. külön szabályokat nem tartalmaz, mindössze a képviselő-testület ezen tevékenységét rögzíti.

A költségvetési szerv pénzmaradványát az irányító szerv a zárszámadási rendeletével, határozatával egy időben állapítja meg, és – szükség esetén – módosítja költségvetési rendeletét, határozatát.

A pénzmaradvány költségvetési szervet meg nem illető összegét a pénzmaradvány jóváhagyását követő nyolc napon belül kell az irányító szerv fizetési számlájára befizetni.

7.3. Vállalkozási maradvány Vállalkozási maradvány a vállalkozási tevékenység adott költségvetési évben befolyt szakfeladaton elszámolt bevétele, pénzforgalom nélküli bevétele és a bevételek teljesítése érdekében felmerült valamennyi tárgyévi kiadása – ideértve a befektetési célú finanszírozási műveletek hatását is – különbözetének összege.

7.3.1. A vállalkozási maradvány megállapítási menete A vállalkozási maradványt mindkét alrendszerben azonos módszer szerint kell megállapítani, amely felépítésében megegyezik az előirányzat-maradványnál bemutatott levezetéssel. Ez a következő: Vállalkozási tevékenység módosított bevételi előirányzata (–) Vállalkozási tevékenység működési és felhalmozási célú bevételi teljesítése, ezen belül meghatározott bevételi jogcímenként 164

(–) Vállalkozási maradványban figyelembe vehető finanszírozási bevételek Vállalkozási tevékenység szakfeladaton elszámolt bevételi maradványa Vállalkozási tevékenység módosított kiadási előirányzata (–) Vállalkozási tevékenység működési és felhalmozási célú kiadási teljesítése (–) Vállalkozási maradványban figyelembe vehető finanszírozási kiadások Vállalkozási tevékenység szakfeladaton elszámolt kiadási maradványa Vállalkozás pénzforgalmi maradványa Befizetési kötelezettség alapjának meghatározásához szükséges korrekciós tényezők: Csökkentő tételek – vállalkozási tevékenységre jutó értékcsökkenés összege, – bevételként kapott adózott eredmény, osztalék összege, – korábban befektetett adózott eredményből származtatott összegek visszatérülése, – költségvetési évben visszatérített és a bevételek között elszámolt befizetési kötelezettség, adó összege, – belföldi székhelyű alapítvány számára és közérdekű kötelezettségvállalásra a vállalkozási tartalékból átadott pénzeszköz abban az esetben, ha az adólevonási jog a kedvezményezettre vonatkozó törvényen alapul.

Növelő tételek – a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bírságok, büntetések, az Art. szerinti jogkövetkezmények kiadásként elszámolt összege, melybe az önellenőrzési pótlékot nem lehet beszámítani, – a vállalkozási tevékenység megkezdésének érvében a tárgyi eszköz beszerzése fordított összeg.

A vállalkozási tevékenységet érintő általános forgalmi adóval kapcsolatos kiadás és bevétel különbségét, annak jellegétől függően vagy a vállalkozási maradványt növelő vagy csökkentő tételként kell figyelembe venni.

A vállalkozási tevékenység tárgyévi pénzforgalmi maradványát korrigálni kell a növelő és csökkentő tételekkel és az úgy megállapított összeg képezi a vállalkozási tevékenységet terhelő befizetési kötelezettség megállapításának alapját.

A költségvetési szerv – az Áht. előírása alapján – a vállalkozási maradványának a társasági adóról szóló törvény (Tao.) általános mértékével megegyező hányadát köteles a központi költségvetésbe, önkormányzati alrendszerben az irányító szerv költségvetésébe befizetni.

A Tao. mértéke 2013. évben.

500 millió forint nyereségig (költségvetésben ez a tárgyévi vállalkozási tevékenység korrigált pénzforgalmi maradványát jelenti) 500 millió forint nyereség felett

10% 19% 165

Ágazati mentesítések: – Mentesül a befizetési kötelezettség alól a felsőoktatási intézmény, ha a vállalkozási maradványt annak keletkezésétől számított 3 éven belül a vagyonkezelésében lévő állami vagyon fejlesztésére, állami vagyonhoz kapcsolódó beruházásra, vagy e törvény hatálybalépése előtt beruházást helyettesítő szolgáltatásvásárlásra (PPP-konstrukció) kötött szerződésből származó fizetési kötelezettség teljesítésére használja fel. (Ez Áht. előírás.)

– Az akadémiai (MTA) kutatóhálózatba tartozó szervezetek szintén mentesülnek a befizetési kötelezettség alól, ha a vállalkozási tevékenység maradványát közfeladataik ellátására vagy azokat segítő beruházásokra a tárgyévet követő két éven belül felhasználják. (MTA törvény.)

A tartalékba helyezhető vállalkozási maradvány meghatározása: Vállalkozási tevékenység tárgyévi pénzforgalmi maradványa (–) Tárgyévben az alaptevékenység érdekében felhasznált vállalkozási maradvány (tárgyévi, előző évek) (–) Befizetési kötelezettség Vállalkozási tartalékba helyezhető összeg

7.3.2. A vállalkozási maradvány jóváhagyása A vállalkozási maradvány jóváhagyásának eljárási rendjét nem tartalmazza külön sem az Áht., sem az Ávr. Itt abból kell kiindulni, hogy a vállalkozási maradványt külön-külön űrlap tartalmazza a költségvetési szervek elemi beszámolójában, így ha a költségvetési szerv beszámolója jóváhagyásra kerül, akkor a vállalkozási maradvány levezetését is elfogadta az irányító szerv. A központi alrendszerben ez általában a beszámoló borítólapjának aláírásával, vagy még külön levéllel, az önkormányzati alrendszerben a zárszámadás során fogadja el az önkormányzat és ezen belül a költségvetési szervek beszámolóit a testület.

7.3.3. A vállalkozási tartalék felhasználási szabályai A vállalkozási tartalékba helyezett összeg felhasználására az Ávr. kötelező sorrendet határozott meg, mely a következő: – a vállalkozási tartalékot terhelő kötelezettségek teljesítésére, – a vállalkozási tevékenységek veszteségének rendezésére, – a költségvetési szerv által meghatározott, jogszabály által nem tiltott célokra, így különösen – az alaptevékenység körébe tartozó kifizetések teljesítésére, 166

– szociális, jóléti, kulturális, sport és üdülési célt szolgáló kiadásokra, és – vállalkozási célú tárgyi eszköz beszerzésére, felhalmozási célú egyéb kiadásokra, tárgyi eszköz felújításra.

Abban az esetben, ha a vállalkozási tevékenység „eredménye” veszteséges, a következő szabályokat kell alkalmazni mindkét alrendszerben: Ha a vállalkozási maradvány negatív, a veszteséget elsősorban a korábbi évek során képzett és fel nem használt vállalkozási tartalékból kell fedezni. Ha a költségvetési szerv adott vállalkozási tevékenységét megszünteti és a vállalkozási tevékenység negatív maradványára a vállalkozási tartalék nem nyújt fedezetet, a veszteséget az alaptevékenységének ellátását szolgáló források terhére kell rendezni.

167

Költségvetési szervek.indd 167

2013.06.11. 14:20:11

Költségvetési szervek.indd 168

2013.06.11. 14:20:11