Lakható, de lakatlan Használaton kívüli épületek újrahasznosítása kooperatív lakóközösségek beköltözésével „Budapesten járva lépten-nyomon üres épületekbe botlunk. A belvárosi kerületekben kiadatlan üzletek, elárvult iskolák és bedeszkázott lakóépületek, a külvárosokban elhagyatott kórházak, üres szállodák és félbehagyott építkezések sorakoznak olyan mennyiségben, hogy hasznos területüket összeadva egy egész budapesti kerületet megtöltenének, nem is beszélve a fővárosi vasútvonalak körül gyülekező üres MÁV-épületekről. A hosszú távon kihasználatlan üres ingatlanok a gazdasági válságról árulkodnak, de nem csak arról: a rugalmatlan, válság előtti ingatlankezelői koncepciókról is, amelyek nem képesek lépést tartani a megváltozott körülményekkel.” 1 A jelen kutatás abból a feltételezésből indult ki, hogy a budapesti lakatlan épületek fenntartható revitalizációjára a kooperatív közösség beköltözése megoldást nyújt.
„Minden ingatlanrendszer fontos eleme az ’üresen álló’, különben lehetetlen volna kiadó lakásokat, üzleteket, irodákat találni. Ugyanakkor egy bizonyos arány felett ez a pazarlás mindenki számára káros. A tulajdonos kiadatlan üzlete, lakása, irodája után is fizeti a rezsiköltségeket, a használatlan ingatlan állapota romlik, és ez a folyamat csökkenti az értékét.” 2 A használaton kívüli, társadalom számára haszontalan épületek revitalizációja a városok fenntartható fejlődésének fontos lépése. Minden egyes használaton kívüli épületet definiál az, hogy ki a tulajdonosa, milyen állapotú maga az épület és hogy miért vált használhatatlanná. Ezek olyan meghatározó tényezők, melyek az esetleges jövőbeni újrahasznosítás során fontos szerepet tölthetnek be. Egy elutasító tulajdonos, egy életveszélyes állapotú ingatlan vagy akár egy épülethez kötődő köztudatban lévő emlék is alkalmatlanná teheti az ideális helyen található ingatlan további felhasználását. Budapesten a városi vezetőség tavaly kezdett el ráeszmélni az üresen álló épületek problémájára. 2012-ben Ughy Attila, a főváros városképvédelmi és városfejlesztési tanácsnoka többedmagával kidolgozott egy koncepciót az üres kirakatok hasznosítására („Rögtön jövök!”), az ötlet most jutott megvalósítási szakaszba. A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) is felismerte
Kooperatívok A kooperatív lakóközösségben lakás gazdaságilag, közösségileg, kulturálisan és környezeti szempontból is fenntartható lakhatási forma. A kooperatív lakóközösség - részben a más tulajdoni viszonyok és részben a közös célokban való gondolkodásmód miatt - jobban gondozza az épület egészét, mint a hagyományos társasházban lakók. Ez egy nem újonnan épült épület esetében még fontosabb. Így a kooperatívok beköltözése a lakatlan épületek esetében hosszú távú és fenntartható megoldása lehetne.
Példaprojektek Nyugat-Európában és Amerikában is rengeteg példa van arra, hogy a korábban használaton kívüli épületbe kooperatív közösség költözött. Ezek az épületek – ha funkcióváltással is- újra használatban vannak. A kiválasztott példák között különböző léptékű és eltérő eredeti funkciójú épületekben élő kooperatív közösségek vannak felsorolva. Minden példánál szerepelnek a korábbi és a jelenlegi épületre és a lakóközösségre vonatkozó fő adatok. Az előzetes feltételezésekkel szemben a kooperatív közösségek nemcsak az alapvetően nagyobb terekkel rendelkező (Grote Pyr) vagy akár flexibilisen alakítható épülettípusokat (Karthago), hanem merevebb rendszerű társasházakat (Basel) is sikeresen alakítottak át a saját közösségi, fél-privát és privát terekkel szemben támasztott igényeiknek megfelelően. Egy nagyobb léptékű, funkciójának megfelelően kötött alaprajzú középület átalakításával jól szemléltethető ez a megállapítást.
6
Lakható, de lakatlan
Lakatlan épületek
a problémát és „LAKATLAN” néven elindította programját és pályázatot hirdetett „Töltsd újra!”néven a Norvég Civil Támogatási Alap segítségével. Céljuk: megtalálni a megfelelő üresen álló épületet a helyet kereső innovatív közösségi kezdeményezések számára. Az átmeneti jellegű hasznosítással szemben a kutatás az épület egészét érintő hosszú távú fenntartható revitalizálására mutat megoldást a kooperatív lakófunkció beköltözésével.
Ábra 1. A példák adatait összehasonlító táblázat Forrás: a szerzők által készített ábra
1 Polyák Levente (2013) „Lakatlan szigetek” in Magyar Narancs 2013/30. (07.25) 2 Polyák Levente (2013) „Lakatlan szigetek” in Magyar Narancs 2013/30. (07.25)
Ábra 4. Postlip Hall, Gloucestershire (Anglia) Forrás: http://www.cohousing.org.uk/postlip-community-0 letöltve: 2014.05.06.
Ábra 5. Barenfelstrasse 34, Basel (Svájc) Forrás: http://www.baerenfelserstrasse.ch/bilder.html letöltve: 2013.10.09.
Ábra 6. Dreieck, Zürich (Svájc) Forrás: http://www.dasdreieck.ch/index. php?id=23&gID=17# letöltve:2013.05.20.
Ábra 7. Swan’s Market, Oakland (USA) Forrás: http://www.swansway.com/slideshow/ letöltve: 2014.05.06.
Árkovics Lilla, Horogh Petra
Ábra 3. Karthago, Zürich (Svájc) Forrás: http://www.karthago.ch/docs/galleries letöltve:2013.10.15.
7
Ábra 2. Grote Pyr, Hága (Hollandia) Forrás: a képet Konczné Theisler Katalin készítette
Lakható, de lakatlan
Ábra 9. A lépcsőház, mint fontos közösségi tér Forrás: http://co-housing-cultures.net/projects/alte-schulekarlshorst/?lang=enhttp://www.selbstbau-eg.de/projekte letöltve: 2014.05.06.
Ábra 10. Több generáció együttélése Forrás: http://co-housing-cultures.net/projects/alte-schulekarlshorst/?lang=enhttp://www.selbstbau-eg.de/projekte letöltve: 2014.05.06.
Ábra 11. A közösség számára fontos a szociálisan érzékeny gondolkozás Forrás: http://co-housing-cultures.net/projects/alte-schulekarlshorst/?lang=enhttp://www.selbstbau-eg.de/projekte letöltve: 2014.05.06.
Ábra 12. Előnyök Forrás: a szerzők által készített ábra
Ábra 13. Előnyök és hátrányok Forrás: a szerzők által készített ábra
8
Ábra 8. Alte Schule, Karlshort, Berlin Forrás: http://co-housing-cultures.net/projects/alte-schulekarlshorst/?lang=enhttp://www.selbstbau-eg.de/projekte letöltve: 2014.05.06.
Kiválasztott projekt Altes Schule A projekt fő célja a közösségteremtés, a generációk közötti kölcsönös segítségnyújtás és fenntartható lakás-teremtés volt. A lakások egyharmada idősek és fogyatékkal élők számára van fenntartva, ezzel is elősegítve társadalmi integrációjukat. Hat lakás akadálymentesített, de az épület többi része is akadálymentes – beleértve a régi iskola épületet is – az emeleti lakások kivételével. Az épület helyet ad egy gyermekotthonnak is olyan fiataloknak, akik különböző okokból nem élhetnek a családjukkal. Az iskola 1907-ben épült, Berlin háború utáni megszállása alatt az orosz hivatalnokok gyereki tanulhattak ott. Már 14 éve üresen állt, mire a közösség megmentette. Egy, többek között lakhatással is foglalkozó alapítvány a SelbstBau nagyobb adományának segítségével, megvásárolta az épületet, és hosszútávra (99 év) bérbe adta a lakóközösségnek. Ez a partnerség részben biztosítja a projekt hosszú távú fenntarthatóságát. A „SelbstBau Rental Cooperative”-ot 1990-ben alapították. 2006-ban kezdtek bele a példaértékű kezdeményezésbe és vették meg a régi műemlék iskola épületet. Az alapítvány már több mint 20 épületet szerzett meg Berlinben és újította fel kóperatív lakóközösségek számára, a jövőbeni lakók együttműködésével. Különleges szerep: Multi-generációs ház: legalább a lakások 1/3-át idősek, fogyatékosak lakják, a lakások 2/3-ának alaprajza akadálymentes. Előnyt élveznek a nagycsaládosok és alacsony jövedelműek is. Jogi forma és tulajdoni viszonyok: Bérlés: Non-profit alapítványtól (Stiftung trias), hosszú távú bérleti szerződéssel.
Kiértékelés Részben a talált példák alapján következtetésképp elmondható, hogy a használaton kívüli épületek általános revitalizálása milyen előnyökkel jár az épület, a tulajdonos, a használatba-vevő (nem feltétlenül lakók) és a környék számára. A felsorolás kiegészül – külön oszlopban kiemelve – azokkal az előnyökkel, melyek abból származnak, hogy a használatba-vevő kifejezetten egy kóperatív lakóközösség. Azonban nem elég, ha a „beköltözni vágyók” és az épület megtalálja egymást, az együtt dolgozást nagyban befolyásolják a már említett tulajdoni viszonyok. A kutatás kitér a kihasználatlan épületek tulajdonjogi viszonyainak előnyeire és hátrányaira is.
Összegzés Összességében elmondható, hogy a kutatás elején felállított hipotézis – használaton kívüli épületek újrahasznosítására fenntartható megoldást nyújt egy kóperatív lakóközösség beköltözése - bebizonyosodott. A vizsgált példák, és az esettanulmányunk is mutatja, hogy közösségi lakozással revitalizálható egy kihasználatlan épület, még akkor is – vagy éppen emiatt - ha funkcióváltozással is jár. Az ilyen típusú épület- újrafelhasználás mindenképpen előnyös az épület számára, főként azért, mert megállítja az épület amortizációját. Ha a revitalizáció kóperatív lakóközösség által történik, az új lehetőségeket rejt magában mindkét fél számára.
Források adatok és képek http://co-housing-cultures.net/projects/alte-schulekarlshorst/?lang=en http://www.selbstbau-eg.de/projekte
Épület típusa: Régi iskolaépület újrahasznosítása vegyes típusú családok kóperatív együttélésével.
Árkovics Lilla, Horogh Petra
Projekt fejlesztése: 2006–2008 Lakások: 60 lakó, korosztály: 0–80 például: családok, egyedülállók, idősek Közösségi terek: Közösségi épület: 40 m² Biciklitároló és tároló: 40 m² Kert és játszótér: 3000 m² Egyéb terek: Gyerekek háza: 245 m² Irodák: 270 m²
9
Épület alapterülete: 5000 m² Össz. terület 1982 m² Lakások: 21 (55–155 m²) egyedülálló lakások, és társbérletek Bérleti díj (2010): 4,65–7,50 €/m² havonta Kóperatív letét: 500 € taralmazza: közösségi terek használatát is Teljes kötlség: 3.300.000 € Építészek: Thommes, Weißheimer Anita Engelmann Cím: Gundelfingerstraße 10/11 10318 Berlin, Germany
A kutatást és az írást készítette: Árkovics Lilla Horogh Petra 2014.01.12. Keywords abandoned, budapest, building, cohousing, community, hungary, living, multi-generation, revitalization, western europe