Közösségi csoportházak a kertvárosban: Innovatív lakásberuházások ma

1. CSOPORT Közösségi csoportházak a kertvárosban XVII. kerület, Rákosmente

Csoportvezető

önkéntes lakóközösség

K. Theisler Katalin, építész

Csúsz István Fekete Dániel

Munkatársak

Kádár Piroska

Babos Annamária, építészhallgató

Kiszel Nóra

Paskuj Benedek, szociológus

Komlós Marcell

Somogyi Flóra, szociológus hallgató

Kósa Balázs Kóti Zsófia

Munkatársak A Participatív Folyamatban

Miklós Rita

Közösségben Élni tagok

Némethné Apáti Anna

Glatz Zsófia, építész

Sáfián Fanni

Horogh Petra, építészhallgató

Schlenker Ádám

Komlósi Bence, építész

Simor Máté

Koncz Péter, építész

Szász Jolán

Lukács Zsófia, építészhallgató

Tóth Andrea Zafir Ibolya Indra

A TERÜLET Rákosmente Budapest belső szuburbanizációs zónájának része, hat városrésze közül a kutatás helyszíne Rákoskeresztúr észak-keleti határvonalánál, kertvárosi területek mellett helyezkedik el. A telek a jelenleg beépítetlen Nyilas-tábla része, pozitív adottsága a zöldterület közelsége. Északi oldalán halad el a Rákos-patak, délkelet felől fákkal sűrűn borított sáv határolja, keleti oldala a Szabadság sugár­ útról közelíthető meg. Környezetére a szabadon álló, illetve zártsorú beépítési mód jellemző.

Bár a helyszín Budapest központjától viszonylag távol esik, a busz és vasúti megállóhelyek közelsége és a kiépített buszfolyosó okán a belváros egy óra alatt elérhető. A telek közvetlen szomszédságában, a Rákos-patak mentén kerékpárút halad végig.

A Nyilas-tábla városszövetbe való integrálására már több kísérletet tett Rákosmente Önkormányzata, de a megfelelő fejlesztési irányt még nem jelölték ki. Egy 2009-es építészeti ötletpályázat célja ökoszemléletű városrész kialakítása volt.

A telek és környezete légifotón

A telek és környezetének beépítése

RákoscsabaÚjtelep

Rákosliget

Nyilas-tábla

Rákoskeresztúr

Rákoscsaba

A telek helyzete a XVII. kerületben, a környék közlekedési infrastruktúrája

34

autóút

vasút

rákos-patak

kerékpárút

kerékpártároló a vasútállomásnál

Innovatív meg oldások a váro si l a k á sprob l ém á k r a

telekehez közeli buszmegállók

telekhez közeli vasútállomások

Nyilas-tábla a telek felől

Családi házas beépítés a környező utcákban

Rákos-patak mentén futó gyalogos ösvény és bicikliút a Szabadság sugárút felől

A közeli, nagyobb forgalmú Pesti út

HELYZETELEMZÉS A város határain belül a szuburbanizáció által leginkább érintett kerület Rákosmente, amely 55 négyzetkilométeres területével Budapest legnagyobbja. A kerület Nagy-Budapest 1950-es létrejöttekor, az addig önálló községek – Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr és Rákosliget – egyesítésével született.

Budapest születésétől Nagy-Budapest létrejöttéig a mai Rákosmente falusias, a várost mezőgazdasági terményekkel ellátó területként illeszkedett be a fővárost körülvevő agglomerációs gyűrűbe. A falusias gyökerek alapvetően meghatározzák a kerület telekstruktúráját, lakásállományát, arculatát és identitását. Bár a fővárosi belső szuburbanizáció okán új építésű ingatlanok, lakóparkok és átalakuló kertes házak is vannak a kerületben, a konkrét terület közelében inkább az említett falusias, kertvárosi beépítés dominál.

A vasút fejlődésével alakult ki a kerületben élők máig jellemző ingázása, az alvóvárosi jelleg napi szinten okoz problémát a lakosoknak. Ehhez képest a terület elhelyezkedése szerencsésnek mondható, a már említett jó közlekedési infrastruktúra miatt a kerület központja, Rákoskeresztúr és Budapest belvárosa is viszonylag egyszerűen elérhető.

A rendszerváltás után a kerület a főváros külső délkeleti területeivel együtt vált a városhatáron belüli szuburbanizáció elsőszámú célpontjává.

Az ide költözők többsége a kevésbé tehetős középrétegek kisgyermekes családjaiból kerül ki. Ebből is adódik, hogy a kerület lakossága a budapesti átlagnál fiatalabb.

A kerületben a népességnövekedés miatt szükséges közösségi funkció és szolgáltatásbővülés nem történt meg teljes körűen. Ugyanakkor a célterületen Rákoskeresztúr, vagyis a centrum közelségéből adódóan a funkcióhiány kevésbé érzékelhető. Bár a terület környékének alapszintű ellátottsága biztosított, mégsem kielégítő: a központban igénybe vehető orvosi ellátás, a terület közelében elérhetőek bizonyos szolgáltatások, azonban a művelődési, oktatási és munkalehetőségek korlátozottak.

1. C SOPORT

35

A szuburbanizációs területek fejlődésében a fenntarthatóság gazdasági, társadalmi és környezeti vonatkozásában is számos probléma adódik. A XVII. kerületre e problémák eltérő mértékben vonatkoznak. A kerületen belül a válaszott területre kedvező elhelyezkedése és infrastrukturális kapcsolatai miatt egyes problémák kevésbé jellemzőek.

1. Közlekedés a belvárosba A kerület falusias településszerkezettel bíró részeinek infrastruktu-

A szuburbanizációs területek problémái

rális fejlettsége elmarad a belvárostól és a kerület rákoskeresztúri, központi városrészétől. A tömegközlekedés hiányosságai erősítik az autós közlekedés dominanciáját. A telekre esetlegesen kiköltözők

A szuburbanizációs területek egyik alapvető problémája, hogy a kitelepülők többsége továbbra is a belvárosban jut munkalehetőséghez.

A lakosok többsége ingázó, ezért alvóváros jellegű területek alakulnak ki. A tömegközlekedés fejlődése sem követi kellő ütemben a növekedést, annak hiányosságai tovább erősítik az autós közlekedés dominanciáját. A napi szintű gépkocsihasználat nagy gazdasági és környezeti terhelést okoz.

A szuburbánus területek eredeti falusias településszerkezete mellett a kiköltözök és ingatlanfejlesztők igényei nyomán jellemzően nagy kiterjedésű családi házas övezetek jönnek létre. A szétterülő beépítés a természeti tájtól nagyobb területet vesz el, minden típusú infrastruktúrából (út, közművek) fajlagosan az átlagosnál hosszabb kiépítése szükséges.

számára nem vonzó adottság, hogy a helyszínről a belvárosba bus�szal 60, kerékpárral 75 perc alatt lehet bejutni.

30' 60' 75'

60'

A heyi önkormányzatok a költséghatékonyság jegyében közösségi funkciókat és szolgáltatásokat keveset létesítenek, azok csak nagy távolságban érhetőek el. A funkcióhiány tovább fokozza a lakóhelyen kívülre ingázást, gátolja a lokális kapcsolatok kialakulását. Lokális kapcsolatok hiányában a megosztott és közösen fenntartott funkciók szemlélete, a közösségi terek, parkok fenntartása nem alakul ki, ezért jellemző, hogy szomszédos telkek sorozatán mindenki megvalósítja a saját “közösségi” funkcióit (medence, játszótéri elemek, sportpályák stb.). Az új beköltözők gyökértelensége, a régi lakók rugalmatlansága gyakran feszültségeket okoz, különösképpen nagy léptékű, telepszerű fejlesztések esetében.

A javaslat (csoportházas cohousing) első lépésként a szuburbánus területek általános problémáira reflektál. Később a a konkrét helyszínre készült variációk és a mintaterv igazodnak a kerület és a szomszédság adottságaihoz, az általános problémák vonatkozásait helyszín­ specifikusan veszik figyelembe.

A terv egyik fő kihívása, hogy a telepszerű fejlesztés ellenére a beépítés ne legyen elzárt közösség (gated community). A másik kihívás, hogy a vegyes életállapotú lakók különböző igényeit egyidejűleg ki tudja elégíteni.

36

Innovatív meg oldások a váro si l a k á sprob l ém á k r a

2. Munkalehetőségek hiánya és ingázás A kerületben található funkciók kellő számú munkahelyet nem biztosítanak. A bölcsődék, óvodák fővárosi viszonylatban is telítettek.Nem csupán a munkavállalók, hanem gyermekeik is ingázásra kényszerülnek. A kerület nappali és éjszakai népessége között kirívó a különbség. A probléma a tervezési terület későbbi lehetséges lakóit is érinti.

Javaslat: csoportházas cohousing A szuburbánus területek általános problémáira: szétterülő, családi házas övezeteire, monoton, identitás nélküli jellegére, a köztes funkciók - közterületek, parkok, zöldhálózatok - hiányára a kutatás innovatív megoldásként csoportházas beépítést javasol. Ez köztes sűrűségével a várost és falut összekapcsoló zónában átmeneti sűrűséget tud teremteni és a szomszédsági tervezés (neighbourhood design) elveit alkalmazva a házakkal együtt a környezetet is kezeli.

3. Szétterülő városi struktúra A Rákosmentére jellemző szabadon álló családi házas beépítési mód és a városi életszínvonal biztosítása - annál jelentősen kisebb sűrűségben - nagy ökológiai lábnyomot eredményez. A pazarló területhasználat a kerületre és a szomszédságra is jellemző.

A gyors ütemben létrejött szuburbánus területeket – a kertvárosias jelleg ellenére – a társas elszigeteltség, a közösségi kapcsolatok hiánya jellemzi. A jelenségre a cohousing kínál megoldást, mint olyan lakozási forma, amelyben a lakók a közösségi összefogás erejével fejlesztik környezetüket, valamint közös tereket, feladatokat, tevékenységeket osztanak meg egymással. A cohousing a területen a hiányzó közösségi funkciók, köztes terek erősödését, a helyi kapcsolatok kialakulását, ezáltal a helyi identitás fejlődését segíti elő.

A kutatás a fenti két jelenségre alapozva olyan - Magyarországon még kísérletinek számító - modellt kínál, ahol a lakók szomszédsági együttműködése a cohousing elvei alapján és a köztes, átmeneti jelleg a csoportházas beépítési formával együttesen valósul meg.

4. Identitáshiány A kerületben a helyhez való kötődés, az identitás a falusi múltnak köszönhetően máig él. Bár van néhány új építésű telep, ahol a gyökértelenség jellemző probléma, de a célterület környékére és a kerület többségére ez nem vonatkozik. A javasolt beépítés kihívása éppen az, hogy a telepszerű fejlesztés ellenére az új közösség hogyan tud

A problémákra javasolt megoldások

integrálódni és helyi identitást kialakítani.

1. autómegosztás (car sharing), kerékpár, kerékpáros vonatbérlet

2. otthoni munkavégzés (home-working) és a beépítésben telepített szolgáltatások

3. csoportházak, sűrűség, vegyes lakóösszetétel és lakástípusok

5. Közös funkciók hiánya A kerület erősen funkcióhiányos, e tekintetben jellemzően Budapest belső területének ellátási hálózatához kapcsolódik. A szolgáltatások

4. részvétel, személyesség, környezeti kapcsolat, közösség, kötődés

és közösségi funkciók területi eloszlása egyenetlen. Ezek többnyire Rákoskeresztúron tömörülnek, de annak közelsége miatt a telek környezetében ez a probléma kevésbé okoz gondot.

5. közösségi funkciók a lakóknak és kifelé is nyitott szolgáltatások

1. C SOPORT

37

Mintatervi variációk A kutatás részeként a helyszínre három innovatív és fenntartható mintatervi variáció készült. Mindhárom olyan tipikus cohousing esetet vázol fel, ami a kiválasztott XVII. kerületi telken megvalósítható. A variációk olyan öt változó mentén formálódtak, mint lakóösszetétel, lakástípusok, tulajdonviszony, sűrűség, közös részek arányai, majd ezekhez rendelve a funkciók elrendezési sémáit, alakult ki a beépítések formája. A változók és elrendezési sémák meghatározása működő cohousingok és csoportházas beépítések vizsgálatán alapul. A három mintatervi variáció kiindulási alapja a lakóösszetétel - 50 év felettiek, családosok, vegyes lakóösszetétel - a többi változó ennek függvényében egy-egy hozzárendelt lehetséges, elképzelt forgatókönyv. A valóságban a cohousing lakóközösségének igényei alakítják a tervet, a közös döntéseket a résztvevők participatív tervezési folyamatban hozzák meg. A mintaterv tervezése ezt modellezve önkéntes fiktív lakók részvételévelével történt. A jelentkezőkből álló - korát és életállapotát tekintve - vegyes összetételű csoport döntéseit mutatja be a harmadik variáció.

fiatal egyedülállók és párok

Lakóösszetétel

idős egyedülállók és párok

családosok

Lakástípusok I. típus 30-35 m2, 1 szobás

II. típus 40-45 m2, 2 szobás

III. típus 60-80 m2, 3-4 szobás

Tulajdonviszony

szövetkezeti tulajdonviszony

társasházi tulajdonviszony

Sűrűség

lakások darabszáma

Közös részek arányai

kerti közös funkciók

ha

IV. típus 100-120 m2, 4-5 szobás

bérelt lakások

lakások sűrűsége belső közös funkciók

fenntarthatósági elemek

Elrendezési sémák A cohousingok alapvetően privát, közösségi és sok esetben szolgáltatási funkciókat is tartalmaznak. Ezek egy adott helyszínen sokféle formában rendezhetőek el. Az alábbi sémák megvalósult beépítések alapján készültek, hogy támpontot adjanak a lakóknak a privát lakóegységek, a közösségi és szolgáltatási funkciók elrendezéseinek kiválasztásához. A típusok figyelembe veszik a konkrét helyszín adottságait: a nyugati olda­lon elterülő nagy zöldfelületet, az északon húzódó gyalogos- és biciklis ösvényt és a Rákos-patakot, a keleti oldalt határoló közepes forgalmú utat és a déli oldalon húzódó erdős sávot.

Privát funkciók elrendezése

keretes

erdő vonalára sorolt

orsószerű

kisebb csoportos

raszterbe rendezett

Közösségi funkciók elrendezése

elszórt

patakmenti

központi szórt

központi tömbös

útmenti tömbös

mezőmenti tömbös

patakmenti szórt

mezőmenti sávos

útmenti sávos

útmenti tömbös

Szolgáltatói funkciók elrendezése

38

Innovatív meg oldások a váro si l a k á sprob l ém á k r a

Cohousing 50+-osoknak Lakóösszetétel

0% 0% 50%

0%

0% 50%

Lakástípusok

50% 50% 0%

0%

Tulajdonviszony

0% 0% 100%

Sűrűség ha

50 db

42

Közös részek arányai

40%

50%

10%

Az aktív élet jegyében –néhány nyugat-európai országban – a gyerekek kirepülése után divat cohousingba költözni. Gyakoriak a kifejezetten 50+-os házak, ahol egymás társaságát élvezve töltik a lakók napjaikat. Az első variáció egy ilyen lehetőséget kínál, lakói egyedül vagy párban élő 50 év felettiek.

Cohousing családosoknak Lakóösszetétel

0% 60%

0%

0% 40%

0%

Lakástípusok

0% 0% 50% 50%

Tulajdonviszony

100% 0% 0%

Sűrűség ha

30 db

25

Közös részek arányai

30% 40% 30%

A család bővülésével megjelenő lakásigény kielégítésére gyakori jelenség a kifejezetten családosok által létrehozott cohousing.

Ilyen esetben általában egy baráti társaság a létrehozás elindítója, akik szeretnének egy környezetben, egymással közösségben lakni, a gyerekneveléssel kapcsolatos funkciókat megosztani. A második variáció egy ilyen lehetőség forgatókönyvét vázolja fel, lakói kisebb és nagyobb családok.

1. C SOPORT

39

Cohousing vegyes lakóösszetétellel Szociálisan érzékeny csoportok gyakran kifejezetten korra és társadalmi összetételre nézve vegyes cohousingot céloznak meg, hogy ne a társadalom egy elszigetelt zárványát, hanem teljes társadalmi merítést valósítsanak meg. A harmadik variáció egy ilyen lehetőséget mutat be.

A lakók összetétele vegyes, fiatal egyedülállók és párok, kisebb és nagyobb családok, valamint idősek egyaránt szerepelnek közöttük.

A széles használói palettához igazodva a változóknál korábban meghatározott négy lakástípus közül mindegyik szerepel a terven. A tulajdonosi viszonyok a többféle életállapothoz és társadalmi státuszhoz rendelve vegyesek, mind résztulajdonban lévő lakások, mind bérelt lakások jelen vannak. A lakások átlagos mérete 65 m2, ehhez illeszkedik a csoportházak közepes sűrűsége. Az 1,2 hektáros területen 40 lakás épül, azaz a sűrűség 33 lakás/hektár.

Mintatervi variáció változói Lakóösszetétel

Lakástípusok

Tulajdonviszony

Sűrűség

20% 15% 15%

10 db 10 db 12 db 8 db

0% 60% 40%

40db

Közös részek arányai ha

15% 20%

33

22% 28% 50%

15%

A helyszínrajz a későbbiekben tárgyalt participatív tervezési folyamat lakótalálkozóin megszavazott elrendezést, kerti elemeket, közösségi és szolgáltatófunkciókat ábrázolja. Az önkéntes csoporttal közös tervezési folyamatban a vázlat sokat alakult, a végleges döntéseket a későbbiekben a kidolgozott mintaterv mutatja be.

40

Innovatív meg oldások a váro si l a k á sprob l ém á k r a

PARTICIPATÍV TERVEZÉS A harmadik változat kidolgozott tervéhez a döntések, részletek a cohousingokra jellemző közösségi tervezési folyamat modellezése során születtek meg. A cohousing létrehozási folyamatot a nemzetközi szakirodalom öt alapvető lépésre osztja. Jelen kutatás az öt lépést leegyszerűsítve, a létrehozási folyamat első három lépését alkalmazta. Fiktív tervről lévén szó a 4. és 5. lépésektől eltekintett. A három lépésből álló folyamat hónapos ütemekben szervezett lakótalálkozók alkalmával valósult meg.

1.

csoport megalakulása, értékek és célok definiálása

2.

Egy cohousing létrehozása sok esetben kisebb baráti társaságból indul, akik maguk köré gyűjtik a többi lakót, nagyobb közösséget, akár újsághírdetésen keresztül is. A kísérlet önkéntesek bevonásával történt, meghirdetésére nyilvános fórumokon került sor, mint a facebook, építészfórum, hg.hu stb. A csoportba 29 fő jelentkezett, 19-54 éves kor közöttiek. Foglalkozás szerint építészek, tájépítészek, szociológusok, tanulók, tanárok, hivatali és irodai munkát végzők, illetve cukrász, pék és agykutató jelentkeztek.

3.

szakértők bevonása, igények felmérése

4.

közösségi tervezés

hagyomány felélesztése

önismeret fejlődése felnőttség szükséges hozzá

fejlődés

önuralom egészség

hagyomány

boldogság

belső motiváció

egymást felfelé húzni

önismeret+közösségismeret

olcsóbb-e

ökofalvak mintája

faluközösségként működik

intelligens közösség

adok-kapok

5.

építés, kivitelezés

használat, üzemeltetés

fenntarthatóság

természet-ember kapcsolat

elérhető közösen az, ami egyedül nem közös cél

gyermeknevelésben segítő közösség

megosztás

nagyobb kert

közösség értékek és érzelmek megosztása zeneszoba kulturális misszió?

egymástól tanulni közösségben lehet élni szociális háló ingergazdagabb környezet közös programok kortársakkal közösségi lét nyitott-zárt terek kapcsolata

kommunikáció

csapat

közös problémamegoldás

sokszínűség

különböző korcsoportok

elérhető, jó terek

interakció

hol van

kint-bent is elérhető a tér

privát tér tisztelete

Egy cohousing lakóközösségének megalapításánál fontos az alapvető értékek és célok definiálása. A későbbi folyamatban ezek men­tén hozzák meg a konkrét döntéseket. Vitás helyzetek, konfliktusok esetén az értékek hivatkozási alapot képeznek. Ezt figyelembe véve az első tallkozó a csoport megalakulásáról, a közös célok és értékek meghatározásáról szólt.

Módszerét tekintve cetlikre írt ötletfelhőben, megadott kérdésekre válaszolva gondolta végig a csoport a cohousing, majd a helyszín előnyeit és hátrányait. Váratlan volt, hogy míg a cohousing előnyeire és a résztvevők vágyaira szervezett kérdés irányult, addig a félelmeket a csoport vetette fel. Hasznos tapasztalat volt, hogy a vágyak és félelmek ugyanazokhoz a fogalmakhoz voltak köthetőek. A közös értékek sorrendbe állításának módszere a dotmocracy, azaz a súlyozott szavazás volt, melynek lényege, hogy felvázolt x lehetőség közül úgy választanak a résztvevők, hogy kb 2-3 x számú szavazási ponttal rendelkeznek. A lehetőségek mindegyikéhez annak megfelelő számú pontot tesznek, amennyire hangsúlyosnak tartják az adott dolgot. Így nemcsak a lehetőségek közül választanak, hanem azok fontosságát is tudják jelölni.

1. LAKÓTALÁLKOZÓ

csoport megalakulása, értékek és célok definiálása

1. C SOPORT

41

A második alkalmon először a fiktív cohousing beépítéséről, vagyis a különböző funkciók elrendezési lehetőségeiről, majd a lakástípusokról döntöttek a lakók. A falusi jelleget mutató orsószerű elrendezés egyértelműen első helyen végzett, a közösségi funkciók központi elhelyezése és a szolgáltatófunkció út menti telepítése lett a győztes.

Elrendezések

Lakástípusok

központi tömbös közösségi funkciók

orsószerű lakóegységek

út menti sávos szolgáltatások

∑8

∑ 10

∑ 14

∑8

I. típus

II. típus

III. típus

IV. típus

A lehetséges közös funkciókról az első alkalmon használt cetlis módszerrel gyűjtött ötleteket a csoport, majd ezeket kategóriákba rendezve (mint szolgáltatás, haszonkert, stb) súlyozott szavazással állt össze a közös funkciókat fontossági sorrendben szerepeltető lista. Váratlan volt a haszonkert nagyarányú igénye és a külső szolgáltatások kis aránya.

∑ 22 Sportterem

szavazat

jógaszoba

csendszoba

zeneszoba

pékség

bolt

idősklub

kávézó

napközi

barkács

gyereksarok

mozi

képzőműhely

rendezvény

konyhakert

kemence

tűzrakóhely

állattartás

gyümölcsfák

∑ 20 Szolgáltatás

szavazat

∑ 22 Hobbi

szavazat

∑ 40 Haszonkert

szavazat

2. LAKÓTALÁLKOZÓ 42

szakértők bevonása, igények felmérése

Innovatív meg oldások a váro si l a k á sprob l ém á k r a

A harmadik találkozó fő célkitűzése a beépítés közös megtervezése volt. Annak érdekében, hogy a tervezési döntések a költségek tekintetében is minél reálisabban szülessenek meg, a tervezési szakaszt pénzügyi számítások előzték meg. A tervezés azzal a feltételezéssel számolt, hogy a beépítésben egy lakás egyenértékű egy környékbeli, általános kivitelezési színvonalú, új építésű családi házzal. A teljes beépítés finanszírozására szolgáló és korlátokat szabó költségkeretet a családi ház egységárának negyvenszerese határozta meg. Ebből levonva a lakások megépítésének költségét, a telek árát és az egyéb fix, járulékos költségeket kapta meg a csoport a közös részekre maradt összeget. A költségkeret és a korábban közös szavazással meghatározott funkciók sorrendje adta ki a tervezési programot. Az álmoknak és a létesíthető funkcióknak a keret kimerülése szabott határt.

$/

=$ /

x 40 = $

26,9 M Ft / lakóegység

1076 M Ft összesen

$ közös funkciókra marad 225 M Ft

+ A közös részekre maradt keretet a csoport három kategória között osztotta fel, mint belső és kerti közös funkciók, illetve fenntarthatósági elemek. A célok között is elsőként szereplő fenntarthatóságnak a költség ötven százalékát szavazták meg a lakók, azonban ez az összeg high-tech energetikai megoldások betervezését nem tette lehetővé. A közösség low- és slow-tech megoldások mellett döntött.

kerti közös funkciók 22% - 49,9 M Ft

belső közös funkciók 28% - 63,6 M Ft

fenntarthatósági elemek 50% - 111,5 M Ft

A beépítési modell összeállítása során a csoport a korábban megszavazott elrendezési sémákat vette figyelembe. Előkészített makettre közösen rendezte el a lakásokat, közös funkciókat, kert-részeket, játszóteret, fákat, parkolókat, ösvényeket és a szolgáltatás épületeit. Az itt meghatározott döntések adták a mintaterv alapjait.

A csoport fontosnak tartotta, hogy a cohousingban lakók és az új beköltözők is könnyen, igényeiknek megfelelően alakíthassák lakásaikat, ezért a lakóegységek a négyféle lakástípus alsó és felső szintjeit használva tovább variálhatóak, az egységek hosszirányban bővíthetőek.

Ahogy az ábra is mutatja, például az A típusban az emeleti I-es lakás bővítésével kapot II-es típus eredményeként az A’’ változat áll elő.

3. LAKÓTALÁLKOZÓ

közösségi tervezés

1. C SOPORT

43

Mintaterv

sportpálya 15–24 m2

közösségi épület

III. típusú lakások konyhakert – 100 m2 esővízgyűjtő – 100 m2

játszótér

A mintaterv a harmadik, vegyes lakóösszetételű variáció alapján a participatív tervezési folyamatban hozott döntéseken alapul. Elrendezése a lakótalálkozókon megszavazott orsószerű telepítést, központi közösségi épületet és út menti szolgáltatóblokkot mutat.

A közösségi tér egy, az út mentén ívesen húzódó pavilonszerű épületben konyha-étkezőt, sport­termet, két hobbiszobát, vizesblokkot, mosókonyhát és raktárakat foglal magába. A keleti Szabadság sugárút felől kisebb napközi és pékség határolják kapuszerűen a bekötö utat. A belső út két végén egy-egy blokkban elhelyezett parkolókat kerékpártárolók egészítik ki.

A kerti elemek sorát gazdagítja a két egységben telepített konyhakert és az alatta elrejtett esővízgyűjtő, 80 db gyümölcsfa, a felső közösségi zónában telepített sportpálya, a közösségi épület mellett játszótér, illetve rekreációs kert.

A beépítésben a lakóegységek négy-öt elemenként fűrészfogasan kapcsolódnak össze és sorolódnak az orsószerűen futó belső út mentén. Az eltolások privát és félprivát kerteket teremtenek, a kertek és lakások között akadályozzák az átlátásokat.

Fűrészfogas sorolás, privát és félprivát kertek

meglévő értékes faállomány

Egyedileg alakítható alaprajzok

A lakások egységes megjelenése, ugyanakkor egyedi alakíthatósága egyaránt fontos alapja a koncepciónak. A lakók különböző igényei, illetve cserélődése miatt fontos, hogy az alaprajzok belül egyedileg alakíthatók. A lakóegységek hasonló tömegformája adja az egységes megjelenést. A kidolgozott négyféle alaprajz egy lehetséges modellt mutat be, illetve javaslat lehet azok számára, akik nem szeretnének a saját lakásuk belső tervezésébe beleszólni.

44

gyümölcsfasor 40 db

Innovatív meg oldások a váro si l a k á sprob l ém á k r a

IV. típusú lakások

parkoló – 20 db kerékpártároló

konyhakert – 100 m2 esővízgyűjtő – 100 m2

gyümölcsfák elszórva 40 db parkoló – 20 db kerékpártároló

0

5

10

0

5

10

0

5

10

I. lakástípus – emelet, II. lakástípus – földszint

III. lakástípus – földszint és emelet

belső murvás út I + II típusú lakások rekreációs kert

szolgáltatóépületek napközi – 40 m pékség – 40 m

2

2

IV. lakástípus – földszint és emelet

1. C SOPORT

45

MEGVALÓSÍTHATÓSÁG Pénzügyek A participatív folyamatnál tárgyalt pénzügyi keret (új építésű, átlagos kivitelezési színvonalú családi ház szorozva a lakások darabszámával) volt a tervezési program alapja. A teljes összeg a telek, a lakások, a járulékos költségek, valamint a közös belső és kerti funkciók, illetve a fenntarthatósági elemek között oszlott szét.

A számítás a biztonság javára magas telekárral és négyzetméterárakkal számolt.

A megvalósítás során megtakarítást jelenthet, ha a telket az önkormányzat, illetve az állam alacsonyabb áron értékesíti, vagy hosszú távú bérletbe adja, ha az építésben a lakók saját munkával részt vesznek, továbbá ha a kert kialakítását a lakók maguk valósítják meg. A költségeket hosszú távon csökkentheti a szolgáltatás-helyiségek állandó, illetve bizonyos közösségi helyiségek időszakos bérbeadása. A hosszú távú gazdálkodás koncepciójának része lehet ESCO konstrukcióban finanszírozott energetikai elemek telepítése.

telekár 240 M Ft

lakások 527 M Ft

járulékos költségek 86 M Ft

22% 8% 100% 1076 M Ft

49%

10,5% 10,5%

belső és kerti közös funkciók 111,5 M Ft

fenntarthatósági elemek 111,5 M Ft

Fenntarthatóság A szuburbanizáció általános problémáira vonatkozó fenntarthatósági szempontok mellett, amelyek elsősorban a választott életformában nyilvánulnak meg, a fenntarthatóság tervezési és energetikai szempontjai is figyelmet kaptak.

Az életformát tekintve a közösség ökotudatos szemléletet célzott meg. Az együttműködés, a megosztott gazdálkodás (sharing economy) a tervezett életvitelben és az építés szervezésében is alapvetésként jelen van. A lakók többsége közlekedésre kerékpárt, illetve megosztott autóhasználatot (car sharinget) választ. A közös termesztés, közösségi vásárlás, esővízgyűjtésből megoldott locsolás, megosztott mosókonyha, a belső hulladékkezelés, komposztálás részei az ökológiai koncepciónak.

A high-tech fenntarthatósági elemek (napelemek, kollektorok, hőszivattyúk) magas ára miatt hamar kiderült, hogy a meghatározott költségkeret kevés elem megvalósítását engedi meg. A csoport úgy döntött, hogy a fűtés megoldását mindenképpen központi, alternatív környezetbarát módszerrel biztosítja, majd a használat során fenntarthatósági alapot gyűjtenek újabb energetikai eszközök beépítésére. Emellett a víz,- és energiagazdálkodás, az aktív és passzív energianyereség terén a soft-tech, low-tech megoldások kerültek előtérbe. A benapozás és árnyékolás, kedvező helyi mikroklíma kialakítása (szélvédettség, kisebb vízfelületek, naptér), új növényzet telepítése és a régi megtartása különös hangsúlyt kapott.

D

átszellőztetett lakás

terasz

téliesíthető naptér

délre tájolt tetőfelület napelem, napkollektor

Hosszú távú működés A beépítésben a vegyes társadalmi jelenlétet segítendő bérelt és magántulajdonban lévő lakások vegyesen szerepelnek. A közösségi együttműködés sikerét, ahogyan az ekkora cohousingok tapasztalatai mutatják, a kezdetekkor kialakított szabályzat és a folyamatos menedzsment biztosjtja. A lakók között felépített szervezeti struktúrában az egyes feladatokra (mint a kert gondozása, vacsorák szervezése, car sharing menedzselése) munkacsoportok alakulnak. A közösség védelme érdekében a beköltözés bevált modellje egy hosszabb folyamat. Az érdeklődők várólistárára jelentkeznek, majd többszöri alkalommal részt vesznek a beépítés közösségi programjain. Egy lakás megüresedése esetén a feladatért felelős bizottság javasolja az új lakót, de a végső döntéskor minden lakó vétójoggal élhet.

Megvalósíthatóság akadályai A cohousing mint új lakhatási forma elterjedését alapvetően két faktor gátolhatja vagy segítheti hazánkban: az egyik a cohousing előképek nemlétezése, a másik a közösségi lakhatáshoz kapcsolódó attitűdök. A hazai lakhatási normák következtében a cohousingnak nincsenek még megvalósult mintái, s ez a hiány jelentős tényező: az individualizált lakáspiacon leginkább a rászoruló fiataloknak vannak tapasztalatai kollégiumi, közösségi albérleti lakhatással (sok esetben külföldről). Emellett az is akadályozza a cohousing elterjedését Magyarországon, hogy nincsenek bevett jogi, finanszírozási modellek, amelyek példával szolgálhatnának.

Az attitűdök esetében viszont kiderült, hogy - függetlenül a népesség egészétől - a modellnek mára már megvan a nem csupán nyitott, de elkötelezett célközönsége is – így ez segítő tényező lehet a cohousing meghonosítását illetően. Ez megerősíti azt az intuíciót, amit a más típusú közösségi lakhatással kapcsolatos tapasztalatokkal rendelkezők ismerete ébreszt: hazánkban olyan pionír fiatalok lehetnek az első cohousing létrehozói, akik ismerik egymást és beható tapasztalatokkal rendelkeznek a közösségi lakhatásról.

46

Innovatív meg oldások a váro si l a k á sprob l ém á k r a

ÖSSZEFOGLALÁS Környezet és infrastruktúra

fajlagosan hosszabb infrastruktúrák munkalehetőségek hiánya

fajlagosan rövidebb infrastruktúrák

alapellátások és funciók közelebbi elérése

nagy távolságok, szétterülés

B

napi szintű ingázás

otthoni munkavégzés és szolgáltatófunkciók

B

autós közlekedés dominanciája

alvóvárosi jelleg enyhítése kisebb környezeti és gazdasági terhelés

autómegosztás (car sharing), kerékpárhasználat, kerékpáros vonatbérlet

tömegközlekedés hiányosságai

kevesebb napi szintű ingázás

Ingatlanállomány és lakástípusok

monotonitás szétterülő városi struktúra

vegyes funkciók jelenléte

közösségi és szolgáltatási funkciók is

többségében lakóházak, kevés középület

B

többféle lakástípus csoportházas, sűrűbb beépítés

B

lakóegységek összekapcsolása néhány elemenként

alacsony sűrűség szabadon álló családi házak

változatosság, karakteresség kevesebb terület felhasználása a természeti tájból

Közösség kevés szolgáltatás és közösségi funkció

nyitott közösségi funckiók

lokális kapcsolatok hiánya

kifelé szolgáltatófunkciók

új beköltözők gyökértelensége

vegyes lakóösszetétel, különböző érdekek egyeztetése

a megosztott és közösen fenntartott funkciók szemléletének hiánya

B

új beépítések elszigeteltsége

participatív tervezés és közösségi együttélés, fenntartás

hiányzó közösségi és szolgáltatófunkciók pótlása lokális kapcsolatok erősödése

B

közösségi összefogás, együttműködés terjedése környezeti integráció és helyi identitás kialakítása

szomszédsági tervezés

RENDSZERSZINTŰ JAVASLATOK a COHOUSING ELTERJESZTÉSÉRE lakhatáshoz kapcsolódó attitűdök hazai előképek hiánya bevett jogi forma hiánya finanszírozási modell hiánya

B

cohousingok megismerése döntéshozókkal való együttműködés

B

cohousingok magyarországi elterjedése

ingatlanfejlesztők bevonása, saját finanszírozás

1. C SOPORT

47