CK magazin #34

ALTERNATÍV ÉLETMÓD ÉS KENDERKULTÚRA MAGAZIN

www.ckmagazin.info

HA EGY ÜZLET BEINDUL A coloradói fűboltok megnyitották kapuikat

MAGYARORSZÁG LEGALIZÁL?

A TÁPLÁLÓ FÉNY Friedrich Pinteritsch kenderséf a fény jelentőségéről

9 7 7 2 060 1 7 3 000

Tünet- és fájdalommentesen, kannabisszal

1 4 0 0 1

ÖNGYÓGYSZEREZÉS KEMOTERÁPIA HELYETT

VII. évfolyam 2014/1. február

Nemzetközi trendek, hazai mozgalmak

485 Ft

18+

INDEX IMPRESSZUM FŐSZERKESZTŐ: GABOR HOLLAND SZERZŐK: BOB ARCTOR, HOMÁNYI PÉTER, G.B.I. JACK POT, KARDOS TAMÁS, MARTIN MÜNCHEBERG DESIGN ÉS FOTÓ: VASKA GERGELY KIADJA: KULTUSZ KIADÓ KFT. FELELŐS KIADÓ: PERJÉSI PÉTER HIRDETÉSFELVÉTEL: CK@KULTUSZ.COM WEB: WWW.CKMAGAZIN.INFO ORSZÁGOSAN TERJESZTI A LAPKER ZRT. ISSN 2060-1735 A JELENLEG HATÁLYOS BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY 282–283. §/C. ALAPJÁN, AKI KÁBÍTÓSZERT TERMESZT, ELŐÁLLÍT, MEGSZEREZ, TART, AZ ORSZÁGBA BEHOZ, ONNAN KIVISZ, VAGY AZ ORSZÁG TERÜLETÉN ÁTVISZ, ILLETVE KÁBÍTÓSZERT KÍNÁL, ÁTAD, FORGALOMBA HOZ, VAGY AZZAL KERESKEDIK, SZABADSÁGVESZTÉSSEL BÜNTETHETŐ.

A Cannabis Kultusz kiadója felhívja olvasói figyelmét arra, hogy az életképes kendermaggal való kereskedés, azok értékesítése, birtoklása, szállítása illegálisnak minősül több országban, így Magyarországon is. Minden tartalom ismeretterjesztő és szórakoztató céllal készül. Nem kívánunk segítséget nyújtani ahhoz, hogy bárki a hatályos jogszabályok ellenében cselekedjen. A Cannabis Kultusz kiadója senkit nem törekszik rábírni a kiadványban megjelenő termékek illegális használatára. A kiadó nem vállal felelősséget a lap értékesített felületein megjelenő állításokért. A szerkesztőségi cikkben megjelenő minden vélemény a szerzőtől származik, mely nem minden esetben azonos a kiadó álláspontjával. Időnként nem lehetséges a szerzői jog tulajdonosát azonosítani, vagy vele kapcsolatba lépni, ezért igazolt tulajdonjogi igény előterjesztése esetén a kiadványban megjelentekért utólag is vállaljuk meghatározott honorárium kifizetését. Minden szövegről és képről azt vélelmezzük, hogy megjelentetés céljából küldték, mindaddig, míg ezzel ellentétes nyilatkozatot nem kapunk. A kiadvány akár részben, akár egészben történő sokszorosításához a kiadó írásbeli hozzájárulása szükséges, akkor is, ha a sokszorosítás célja nem profitszerzés. Minden jog fenntartva!

ADVANCED HYDROPONICS

43

BABYLON

42

BIO NOVA

11, 15

BUSHDOCTOR

56, B3

BUSHPLANET

2–3

ENCOD

23

FUTURE GROW

13

GOMOA

34

HANF UND HANF

18

HANF MUSEUM BERLIN

21

HEMP MUSEUM AMS.

8

INDRAS PLANET

11

NIRVANA SEEDS

51

PARADISE SEEDS

35

PLAGRON

7, B4

SENSI SEEDS

B2

SERIOUS SEEDS

47

SWEET SEEDS

9 CK 2014/1. február

1

2010/5 október

2010/6 december

2011/1 február

2011/2 április

2011/3 június

2011/4 augusztus

2011/5 október

2011/6 december

2012/1 február

2012/2 április

2012/3 június

2012/4 augusztus

2012/5 október

2012/6 december

2013/1 február

2013/2 április

2013/3 június

2013/4 augusztus

2013/5 október

2013/6 december

KORÁBBI SZÁMAINKAT IS MEGRENDELHETED! az elofizetes@kultusz.com e-mail címen

TARTALOM greenfo

JOBB A TERMÉSZETES TÍZPERCENKÉNT EGY NÖVÉNY AGYVÉDŐ MOLEKULA A NÉMET BÍRÓSÁG FENYEGET MEGSZAVAZTÁK AZ URUGUAYI LEGALIZÁCIÓT

6 6 7 8 10

canna+globe

MAGYARORSZÁG LEGALIZÁL!?

Nemzetközi trendek, hazai mozgalmak

12–14

KANNABINOIDOK, TERPÉNEK, SZENNYEZŐDÉSEK 16–18 Laboratóriumi elemzéssel a gyógyászati minőségért canna+globe

20–22 24–26

greenfo

EPILEPSZIA GYÓGYÍTÁSA CBD-VEL KANNABINOIDOK A RÁKKUTATÁSBAN

THE RED FAMILY FIRST LADY

39 41

canna+globe

A TÁPLÁLÓ FÉNY 42–43 Friedrich Pinteritsch kenderséf a napfény jelentőségéről fajta+tiszta

A DOUBLE DUTCH STORY

46–48

a’la canna

medical

HA EGY ÜZLET BEINDUL A coloradói fűboltok megnyitották kapuikat INDIAI SÓS LIMONÁDÉ Mumbaiban bárki lehet díler

fajta+tiszta

31 31

medical

ÖNGYÓGYSZEREZÉS KEMOTERÁPIA HELYETT 32–34 Tünet- és fájdalommentesen, kannabisszal „AZ ÉN UNIVERZÁLIS FÁJDALOMCSILLAPÍTÓM” 36–38 Vitalizál, kiegyensúlyoz, és még a lelket is simogatja

HENRY DAVID THOREAU: Walden HIPPIK, ÖTVEN KÖRÜL Pearl Jam: Lightning Bolt MINDENKI SZERETI Arcade Fire: Reflektor MI VAN AZ ÜVEGHEGYEN TÚL? Quimby: Kaktuszliget HAMIS CIRIPELÉS Maszkura és a Tücsökraj: Lady Maga!

KÉT JAPÁN REGÉNY Endo Suszaku: Némaság Kazuo Ishiguro: A lebegő világ művésze ÉLETÚT ÉS PSZICHOLÓGIA David Brooks: A társas lény VAKEMBER A HÁZTETŐKÖN Brian M. Bendis–Alex Maleev: Fenegyerek – Alfőnök

CK 2014/1. február

50 52 52 53 53 54

55 55

5

greenfo

TÍZPERCENKÉNT EGY NÖVÉNY Ilyen gyakorisággal deríti fel a manchesteri rendőrség a városlakók kannabiszpalántáit. Ha a számot felszorozzuk, nagyjából heti ezer növényt kapunk, amivel Manchester kiérdemelte Nagy-Britannia kannabiszfővárosa címét.

JOBB A TERMÉSZETES Ahogy szép lassan lecseng a médiahisztéria a szintetikus kannabinoidok körül, úgy térnek vissza a tinédzserek a természet jól bevált receptúrájához.

Az USA 40 000 végzôs középiskolása között tartott felmérés szerint meredeken csökken a mûfû használata. A Monitoring the Future vizsgálata alapján a 11-12. osztályos középiskolásoknak még 11%-a számolt be szintetikus kannabinoid használatáról 2012-ben, de ez a szám a tavalyi évre már 8%-ra csökkent. A médiakedvenc „fürdôsót” a tinédzserek kevesebb mint 1%-a használta, így ez az idôszak is lecsengett. A marihuánát kockázatosnak tartók aránya eközben 44%-ról 40%-ra csökkent, és míg 1993-ban csak minden 50. számolt be alkalmi fûszívásról, addig 2013ban már minden 15. végzôs vallotta magát fogyasztónak. Ne gondoljuk azonban, hogy az amerikai tinédzserek fittyet hánynak az ártalmakra! A dohányzás aránya 1997-hez képest a 30%-kal csökkent, a felméréskor a kamaszoknak csak 10%-a számolt be arról, hogy rágyújtott az elmúlt hónapban. Az alkoholivás gyakorisága is folyamatos csökkenésben van, és a rohamivást is már csak a diákok 2%-a gyakorolja. Bár az USA drogcárja szerint a tinédzserek számára rossz üzenetet közvetít a gyógyászati marihuána program, az eredmények inkább az amerikai középiskolások egészségtudatosságát mutatják, hiszen a legkárosabb szerek fogyasztása és a kockázatos szerhasználati módok aránya évrôl évre csökken.

6

Az otthontermesztés azonban a teljes szigetországban egyre terjed, elég, ha önmagában az ötven, mondjuk úgy, féllegálisan mûködô kannabiszklubot tömörítô United Kingdom Cannabis Social Clubsra gondolunk (UKCSC) vagy a cikkünk írásakor 45 000 követôvel rendelkezô London Cannabis Club Facebook-oldalra. Ha mégsem hinnénk az online statisztikáknak, akkor hagyatkozhatunk rendôrségi beszámolókra is, melyek szerint 2013-ban óránként 17 razziát tartott a rendôrség Nagy-Britanniában marihuána után kutatva. Ezek során több mint 100 ezer termesztôt állítottak elô a legkisebbektôl a nagybani kereskedôkig. Az akciók indokoltságát megkérdôjelezi, hogy összesen félmillió növényt sikerült lefoglalniuk, vagyis átlagosan termesztônként ötöt. Ha jóindulatúan feltételezzük, hogy a rendôrséget elsôsorban a hierarchia magasabb fokán álló bûnszervezetek érdeklik, és legalább minden századik akció során az ô kiterjedt ültetvényeiket sikerült felderíteni, akkor az átlagos kistermesztôt kb. 3-4 növénnyel tudták rajtakapni, ami csekély mennyiségnek mondható, és leginkább a személyes fogyasztást fedezi. Sejthetjük, hogy az összesen 150 ezer rendôri akció mekkora költséget róhat a brit társada-

lomra, így az eredményeket sikerként elkönyvelni enyhe túlzás. Ha másra nem, arra jó volt a rendôrség ügybuzgósága, hogy rávilágított egy érdekes jelenségre. Míg a (külvárosok nélkül) 8,2 milliós Londonban 53 900 növényt foglaltak le, addig a nála jóval kisebb, külterületekkel együtt is csak 2,68 millió fôt számláló Manchesterben 51 000 palántát, vagyis közel ugyanannyit. A statisztika azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy Manchesterben háromszor annyian termesztenének kannabiszt. Sokkal inkább, hogy a manchesteri rendôrség valóban a nagyhalakra és a bûnszervezeti háló felgöngyölítésére utazik. A Cairo Hadmûvelet részeként például 45 nagybani termesztôt és dílert sikerült elfogni, akikre összesen 144 év börtönbüntetést szabtak ki, majd pár hónappal késôbb egy 8 millió angol font értékû ültetvény öt tulajdonosát tartóztatták le. Ez az irány abszolút vállalható lenne, fôleg, ha kiegészülne azzal, hogy a bûnszervezetek érdekeivel szembemenô, otthoni kiskertészeket békén hagynák. Több idôt lehetne a komolyabb ügyekre fordítani, javulna a lefoglalt növény és a lekapcsolt nagybani termesztôk aránya, és végre a légynek sem ártó önellátó szmókerek sem éreznék fenyegetve magukat.

greenfo

AGYVÉDŐ MOLEKULA A francia INSERM gyógyászati kutatóközpont munkatársai olyan felfedezést tettek, amely forradalmasíthatja a problémás kannabiszhasználók számára kidolgozott terápiákat. A Pier Vincenzo Piazza és Giovanni Marsicano által vezetett két kutatócsoport megfigyelte, hogy az agy által elôállított pregnenolonmolekula meggátolja, hogy a nagy mennyiségben bevitt THC teljesen aktiválja a CB1-receptort. A jelenséget egyelôre csak állatoknál azonosították. Becslések szerint a kannabiszt fogyasztók 8-10%-a minôsül problémásnak, akiknél a rendszeres, naponta többszöri, nagy mennyiségû használat miatt gyak-

ran figyelhetôk meg a memóriaromlás és a motiválatlanság tünetei. A kannabisz fô hatóanyaga, a THC a CB1 kannabinoid receptorhoz kötôdve gyakorol hatást, amivel olyan pszichológiai folyamatokat befolyásol, mint az élelmiszer bevitelének szabályozása, kognitív folyamatok vagy az élvezetek. Ha a THC túlstimulálja a CB1-receptort, akkor memóriaromlás és csökkent motiváció figyelhetô meg, hosszabb távon pedig pszichikai függôség is kialakulhat.

A kutatócsoport az agy által elôállított szteroid hormon, a pregnenolon vizsgálata során megfigyelte, hogy a vegyület természetes védelmet nyújt, amellyel

kivédhetôek a túlzott kannabiszbevitel ártalmas hatásai. Nagy mennyiségû THC bevitelekor a pregnenolon szintézise is fokozódik, hogy csökkentse a THC nemkívánt hatásait. A kutatók azt találták, hogy ha a hormont külsôleg viszik be, akkor csökkenteni tudják, többek között a dopamin kibocsátását, ami azért fontos, mert a drogfüggôség mozgatórugója a nagy mennyiségû dopamin felszabadulása iránti igény, melyet az adott szer használata vált ki. A kutatásban tesztelt patkányoknál kokain, morfium, nikotin és alkohol esetében is vizsgálták a bevitt hormon hatását, de az csak a kannabisz esetében bizonyult hatékonynak. Az emberi CB1-receptornak megfelelô sejtstruktúrákkal végzett vizsgálatai azt mutatják, hogy a pregnenolon az embereknél is hatékonyan moderálhatja a kannabisz hatásait. A hormon azonban nehezen oldódik, és a véráramba kerülve hamar más szteroidokká alakul, de a kutatók már dolgoznak olyan pregnenolonszármazékok kifejlesztésén, melyek stabil szerkezetûek, és hatékonyan felszívódnak. Ha a fejlesztés sikerrel jár, új fejezet nyílhat a problémás kannabiszhasználatra kidolgozott terápiák kutatásában.

SUGAR ROYAL Additive / stimulator 2012 elején bevezettünk egy új, Sugar Royal nevű terméket. Amint azt több kísérleti eredmény és nagyra becsült termelőink visszajelzései is igazolták, a termék nagyon értékes adalékanyagnak bizonyult a gyakorlatban. Próbáld ki te is, és tapasztald meg a Sugar Royal által nyújtott előnyöket!

Mi is tulajdonképpen a Sugar Royal?

A Sugar Royal egy nagyon erőteljes hatású, organikus eredetű, aminosav alapú stimulátor. Fokozza a kloforilltermelődést, és ezáltal a gyanta-/ kristályképződést. Mindez erős, a lehető legjobb illattal és zamattal rendelkező végterméket eredményez. A Sugar Royalban lévő némely aminosav bizonyos reakciókat vált ki a növényekből. A növény úgy érzékeli, mintha kiszáradás fenyegetné, és tőle telhető módon mindent megtesz a gyanta-/kristályképződés maximalizálása, és az érési folyamat felgyorsítása érdekében. A Sugar Royal aszálystresszhez hasonló hatást idéz elő a növényben, a valódi aszály káros hatásai nélkül. A megfelelő fajta és egészséges növényállomány esetén, melyben adottak az optimális fejlődés feltételei, a Sugar Royal használatával a magoncállapottól a betakarításig tartó időtartam egy héttel lerövidíthető. A maximális eredmény érdekében azt javasoljuk, hogy a Sugar Royalt a Green Sensation termékkel kombinációban használd. A Sugar Royal mellett használt Green Sensation virágzásstimulátort, enzimeket és – az optimális virágzás érdekében – extra adag szerves foszfort és káliumot tartalmaz.

A Sugar Royal által nyújtott előnyök: – remek illat és zamat – fokozott aktivitás – nagyobb tömeg Használati utasítás Adagolj maximum 2 ml Sugar Royal stimulátort minden liter vízhez (1:500). Alkalmazd ezt a felhasználásra kész tápoldatot hetente egyszer.

Amennyiben a növekedési időszak két hétnél hosszabbra nyúlik, alkalmazd a növekedési időszak harmadik hetétől kezdve, a virágzási időszak vége előtt egy héttel lévő időpontig. Ha nincs növekedési fázis, kezdd el azonnal, és folytasd a virágzási fázis vége előtt egy héttel lévő időpontig.

Ha bármilyen kérdésed van: servicedesk@plagron.com A Sugar Royalra vagy egyéb más termékünkre vonatkozó további információkért látogass el a: www.plagron.com weboldalra

CK 2014/1. február

7

greenfo

A NÉMET BÍRÓSÁG FENYEGET A lipcsei Szövetségi Közigazgatási Bíróság 2013. november közepén úgy döntött, hogy a kannabisz és az alkohol együttes fogyasztása abban az esetben is utazásra alkalmatlanná tesz, ha a fogyasztó ezen szerek hatása alatt nem vesz részt a közúti forgalomban.

Ezt megelôzôen egy felperes keresetet nyújtott be jogosítványának bevonása miatt. Mindez azért történt, mert a felperesnél bizonyítottan – szakorvosi ajánlásra – alkalmi kannabisz- illetve alko-

holfogyasztást egyaránt megállapítottak.

Már ez a tény önmagában elegendô volt, hogy a bíróság kétségbe vonja gépjármûvezetôi kompetenciáját. A felperes azt vallotta, hogy jó ideje nem fogyasz-

tott már kannabiszt, a vizsgálati eredmények egy napokkal korábbi fogyasztás következményei. De mivel a felszólításnak, miszerint egy orvosi-pszichológiai tesztnek alávesse magát, nem tett eleget, egyszerûen kizárták a közúti forgalomból. Ezek után élt a fellebbezés jogával, és másodfokon meg is nyerte a pert, a Másodfokú Közigazgatási Bíróság elfogadta a fellebbezést, és semmissé tette az elôzô, a jogosítványt bevonó ítéletet. Harmadfokon a Szövetségi Közigazgatási Bíróság azonban elutasította az elsôfokú ítélet elleni fellebbezést. Értelmezése szerint a „rendeletnek figyelembe kellene vennie a kannabisz és az alkohol kombinált fogyasztása által elôidézett kábult állapotot, mely a jármûvezetôi képességet hátrányosan befolyásolja”, függetlenül attól, hogy a fogyasztó ezt a közúti forgalomtól elválasztja-e, vagy sem. Röviden összefoglalva: aki Németországban kannabiszt fogyaszt, az jobb, ha lemond az egyébként vezetés közben is engedélyezett egy pohár sör vagy bor élvezetérôl. A két pozitív eredmény (alkohol és kannabisz) együtt akkor is a jogosítványába kerülhet, ha a kannabiszt akár hetekkel korábban fogyasztotta.

greenfo

MEGSZAVAZTÁK AZ URUGUAYI LEGALIZÁCIÓT A történelmi döntés egész Latin-Amerikát lázba hozta Tavaly december 10-én, az Emberi Jogok Világnapján az uruguayi parlament szenátusa történelmi döntést hozott: 16:13 arányban megszavazta a kannabisz állami ellenőrzéssel történő legális termesztését, fogyasztását és forgalmazását.

Vagyis a dél-amerikai ország a világon elsőként meglépte az évtizedek óta várt legalizációt!

A jelenlegi kormányzat által benyújtott törvény 120 nap múlva lép hatályba, aminek értelmében 2014 áprilisától az uruguayi felnôttek havonta 40 gramm kannabiszt vásárolhatnak a forgalmazási engedéllyel rendelkezô üzletekben, grammonként egy dollárért. A feketepiaci léptékkel elképzelhetetlenül alacsony ár fô célja az, hogy a fogyasztók ne kényszerüljenek illegális forrásból beszerezni a füstölnivalót. Az erôsen csapott árba az állam kalkulációi szerint a minôség-ellenôrzés is belefér, így a fogyasztók nemcsak biztonságos környezetben intézhetik a vásárlást, de afelôl is biztosak lehetnek, hogy az így beszerzett marihuána nem tartalmaz szennyezô anyagokat. Aki pedig kételkedne az állami minôségbiztosításban, annak a törvény lehetôvé teszi az otthoni termesztést maximum hat növényig vagy 480 gramm leszüretelt virágzatig terjedôen. Az európai alternatív szabályozás szerelmesei 15-45 fôt magába foglaló termesztôközösségekbe tömörülhetnek, ahol közösen éves szinten összesen 99 palántát termeszthetnek. Az elsôre hippiálomnak tûnô szabályozás azonban messze nem arról szól, hogy a társadalom 18 év fölötti tagjai ész nélkül rávessék magukat a gandzsára. Uruguay First Ladyje, Lucía Topolansky a szabályozással kapcsolatban elmondta, hogy az egy nagyobb kulturális változás része, mely a fogyasztók üldözése helyett a közegészségügy fejlesztésére és a veszélyes kábítószereket is árusító, erôszakos drogkartellek meggyengítésére irányul. José Mujica, Uruguay elnöke úgy fogalmazott, hogy a marihuánapiacot ajándékba adták a drogkartelleknek, amely sokkal veszélyesebbé vált a társadalomra, mint maga a kannabisz, ezért ideje visszavenni tôlük.

Mozgolódás a határon túl A szomszédos Argentína hosszú ideje tartozik a marihuána legalizációját ellenzôk táborába, de az uruguayi vezetés bátorságát látva lehet, hogy felülbírálja eddigi álláspontját. Az ország frissen kinevezett drogcárja, Juan Carlos Molina egy decemberi rádióinterjúban elmondta, hogy 10

Argentína megérdemli, hogy alapos vitát folytassanak a kérdésrôl, majd hozzátette, ô személy szerint a fogyasztók kriminalizációjának megszüntetését tartja a legégetôbb feladatnak. Mexikóváros tanácsa már hónapokkal ezelôtt elkezdte tanulmányozni a három palántáig terjedô otthoni termesztés kérdését. A modell szerint létesülhetnének a spanyolországihoz hasonló kannabiszklubok is, ahol állami felügyelet mellett történhetne a termesztés. A legalizáció kérdése azért is különösen égetô Mexikóban, mert a drogháborúval járó vérengzés talán ott a leglátványosabb az egész világon, és ezen a pár éve törvénybe iktatott dekriminalizáció nem sokat tudott változtatni. Chile már 2005-ben lemondott a tiltásmpárti megközelítésrôl, és a felnôttek számára engedélyezi a kábítószerek fogyasztását, amennyiben azt nem nyilvános helyen teszik. A modell sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy mostanra felmerült a marihuána legalizációjának lehetôsége is. Az ország szocialista vezetôje, Michelle Bachelet nyíltan támogatja a kannabiszra irányuló megközelítés újragondolását, hiszen a jelenlegi osztályozás szerint a növény a keménydrogok csoportjába tartozik. A meglepô besorolás többek között azt is meggátolta, hogy Chilében gyógyászati célból alkalmazzák a kannabiszt, de ha ez a tabu megdôl, idôvel a legalizáció is elérhetô távolságba kerül. „Chilének el kell döntenie, hogy milyen drogpolitikát szeretne – állítja Eduardo Vergara,

a santiagói Drogpolitika Latin-amerikai Megfigyelôközpontjának igazgatója, hogy az emberi jogokra szeretne koncentrálni és a közegészségügyre vagy csupán a jogrendre.” Ha az elôbbit választja, akkor csatlakozhat a progresszív drogpolitikát folytató országok sorához. Bár az államilag szabályozott marihuánapiac szele határozottan megcsapta Latin-Amerikát, a kontinensen egyelôre még 40% körül mozog a legalizációt támogatók aránya. Minden okunk megvan azonban arra, hogy évrôl évre növekedést várjunk, hiszen Chile, Mexikó és Argentína fiataljai között már egészen más arányokról beszélhetünk. Egy 18–34 éves korosztályban végzett felmérés szerint a három ország fôvárosának fiataljai 73–81%-ban támogatják a legalizációt, így egy klaszszikust idézve: „a jövôt nem lehet megállítani”. Várható tehát, hogy az következô egy-két évben minden szem az uruguayi kísérletre szegezôdik, amely ha sikeresen húzza ki a szervezett bûnözés lába alól a talajt, és nem fullad bele a fûturizmusba, jó eséllyel további követôkre talál a térségben. Ha pedig a legalizáció terjedni kezd, rövidesen minden országnak elemi érdeke lesz csatlakozni a tendenciához, hacsak nem szeretné a drogkartellek utolsó védôbástyájaként végezni. Mi pedig mindeközben a túlpartról egyelôre a coloradói legalizációt mozizhatjuk, áprilisban majd átkapcsolhatunk az uruguayi csatornára. De nekik legyen mondva: ennél rosszabb mûsort sose kapjunk!

SUPERMIXEK Az EC-ben bevezetett szigorúbb szabályozásnak és intenzívebb ellenőrzésnek köszönhetően a Bio Nova megváltoztatta a SuperMix műtrágyaszéria formuláját, hogy megfeleljen az új elvárásoknak.

Ezek a változások a lehetséges NPK-arányra és annak a címkén való feltüntetésére vonatkoznak. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Soil-, Hydro-, Haze-, NFT-Aqua és Auto Flowering SuperMix-termékek a korábbinál magasabb koncentrációjúak lettek.

Ez a régi és az új címkék összehasonlításakor egyértelművé fog válni. Komoly erőfeszítésbe került a keverékeink koncentrációjának emelése egy még magasabb szintre ugyanazokkal az összetevőkkel, változatlanul prémiumstandardok szerint.

A komplexitásuknak köszönhetően ezek a keverékek most a lehetséges variáció határán vannak, így a 6 °C alatti tárolás esetén enyhe porszerű kiválást produkálhatnak.

A hőmérséklet és a telítettség szorosan összefüggnek (gondoljunk csak a cukor feloldásának különbözőségére hideg és meleg italokban).

Ez nem befolyásolja a termék minőségét, csupán azt jelenti, hogy elérte a telítettségi hőmérsékletet. A szobahőmérsékleten való tárolás, illetve a keverés vagy az összerázás feloldja a kicsapódást. A végső felhasználók számára a magasabb koncentráció kisebb kiszerelési mennyiséget és kevesebb szállítani való terméket jelent. A mennyiséget csökkentettük 25-30%-kal.

Például: ±250-350 ml/100 l a korábbi 400-500 ml/100 l helyett.

Ezek a megújult termékek hamarosan elérhetők lesznek.

Az árak július 1-jén 20%-kal emelkedtek, úgyhogy egy „rejtett” kedvezmény van bennük.

Ugyanebből az okból: az EC-szabályozás miatt a Nutri Nova és a Coco Nova is hamarosan megváltozik.

A mennyiségi arányok itt is jóval kisebbek lesznek, tehát kevesebb termékkel elérheted ugyanazt az eredményt.

Hogy világossá tegyük a változásokat, a termékek az új Nutri Nova Forte és Coco Nova Forte neveket kapják, így elkerülhetők a tévedések.

Az egykomponensű műtrágyáknál egyedül a címke fog változni!

További információkért keresd a helyi boltokat.

CK 2014/1. február

11

e b o l g + a n n ca

Nemzetközi trendek, hazai mozgalmak

MAGYARORSZÁG LEGALIZÁL!?

Szerintünk kevés olyan CK-olvasó van, aki az aktuális lapszámot kinyitva titkon ne remélné, hogy a tartalomjegyzéket böngészve egyszer a fenti címbe ütközik.

Folyamatosan kérdezitek tőlünk, hogy itthon mikor törik meg végre a jég, ezért mintegy válaszként körüljárjuk a magyar legalizáció esélyeit.

Bô egy éve tart már az amerikai legalizációs folyamatot ismertetô sorozatunk, és lassan úgy érezzük, túl sok minden történik kéthavonta ahhoz, hogy egyáltalán esélyünk legyen a legfôbb momentumokat egy-egy cikkbe tömöríteni.

Amikor a Facebookon posztoljuk ezeket, mindig nekünk szegezitek a teljesen jogos kérdést, hogy „oké, de nálunk mikor lesz ez?”. A válaszhoz érdemes megvizsgálni, hogy az Egyesült Államokban milyen társadalmi folyamatok elôzték meg a legalizáció támogatóinak történelmi magasságokba emelkedését.

A szabályozás receptje Az USA drogreformerei már a kilencvenes évek óta módszeresen építik le a fûvel kapcsolatos fô mítoszokat, például, hogy a fû kapudrog lenne a kokain és a heroin felé vezetô úton, hogy teljesen kiöli a motivációt az emberbôl, vagy hogy még felnôttkori, alkalmi élvezete is leépíti az agyat, és kiüresíti a lelket. Jelentôs különbség Magyarországhoz képest, hogy a globális drogellenes háborút meghirdetô USA évtizedek óta kíméletlenül küldi rács mögé a teljesen mezei fogyasztókat és a piti dílereket, így a 2000-es évekre sikerült a világ legnagyobb börtönpopulációját megteremteniük, többségében ártalmatlan füvesekkel, akik között ráadásul védhetetlenül magas a feketék és a latinok aránya. Miközben a drogháború raszszista elemei mindenki számára világossá váltak, a lakosságnak azzal is szembesülnie kellett, hogy hiába dugják rács mögé fiatal, munkaképes szeretteiket, a fû hozzáférhetôsége és a fogyasztás aránya a gandzsa minôségével együtt tovább emelkedett. A drogháború elhibázottságát idôvel a média is hangoztatni kezdte, ezzel párhuzamosan egyre több híresség coming outolt a füve-

12

A Negyedik Köztársaság (4K!) párt elnöke, Istvánffy András bejelentette, hogy pártja a marihuána teljes legalizációja mellett száll síkra

zésével, közülük sokan aktív kampányba is kezdtek a legalizáció mellett. A filmekben és a sorozatokban sorra bukkantak fel az ártalmatlan, megmosolyogtató füves sztorik és karakterek, a törvénytisztelô kistermesztôk, márpedig az amerikaiaknál kevesen hajlamosabbak filmsorozatokból tájékozódni a világról. És persze ne feledkezzünk meg a jó 15 éve indult gyógyászati marihuána programokról sem, melyek szintén segítettek meggyôzni a lakosságot arról, hogy a kannabisz nem az ördögtôl való, sôt sok embernek pont ez tudja megadni a jobb életminôséget.

Mindezt számításba véve nem is akkora csoda, hogy mára többségbe kerültek a legalizációpártiak, és Coloradóban, illetve Washingtonban új idôszámítás

kezdôdött. Na de mit tud mindezekbôl felmutatni Magyarország?

Keleten a helyzet változatlan Akárhogy is okoskodunk, sajnos nem sokat, de nem is lennénk CK-szerzôk, ha nem becsülnénk fel az itthoni mozgalom csíráit. A párezres Kendermag Egyesület által 2006 óta szervezett demonstrációk az évtized végére rendôrkordonokkal körülvett legalizációs piknikké szelídültek, ami szerintünk alapvetô hiba volt. Ennek az lett a vége, hogy a törékeny béke légkörét a résztvevôket igazoltató, táskájukat átkutató rendôrök verték szét 2010ben a Margitszigeten. Az ezt követô csönd 2013-ban tört meg, amikor is két aktivista, 420 alkalmából, Marijuana „Marchot”

szervezett a budapesti Deák térre. A menetnek erôs túlzással sem nevezhetô eseményen megjelent közel 30 ember a vásári bódék mögött megbújva, televíziós csatornák kameráinak kereszttüzében hallgathatta meg a pár percben összefoglalt üzenetet. Az egykori kendermagos szint messze volt, de a tévék tudósításából az üzenet akár át is mehetett volna, ha politikai aktivisták nem trollkodják szét az eseményt. Sajnos megtették. Az aktivizmus ezután az online színtéren folytatódott. Még az áprilisi esemény elôtt pár héttel létrejött a kender általános felhasználhatóságával foglalkozó EcomedHemp Facebook-oldal, három nappal az esemény után az Orvosi Kannabisz Csoport, majd augusztus 1-jén a dohánytrafikokra válaszul megszületett a Nemzeti Kenderboltot Facebook-oldal. E csoportok cikkünk írásakor egyenként 1000-3200 követôvel rendelkeznek, és aktívan posztolnak gyógyászati, kulturális és drogpolitikai témákban.

„A fű nem drog” Offline szinten novemberig kellett várni az újabb megmozdulásra, ami Magyar-

A 2013.04.20.-as Deák téri esemény

ország történetében elôször egy politikai párttól érkezett: a Negyedik Köztársaság (4K!) elnöke, Istvánffy András bejelentette, hogy a washingtoni modellt alapul véve pártja a marihuána teljes legalizációja mellett száll síkra. Érvelésében kitért a tilalmat fenntartó meghaladott tudományos érvek tarthatatlanságára, a legális szabályozással befolyó tetemes adókra és természetesen a konkrét szabályozási modell részleteire a kannabiszboltok formáitól az otthoni termesztéshez szük-

séges engedélyekig. Bejelentésébôl mégis az a megállapítás szólt a legnagyobbat, hogy a „fû nem drog”. Történetesen azért, mert a definíció szerint a fû éppenséggel drog, hiszen a szervezetbe kerülve módosítja a központi idegrendszer mûködését, ám az üzenet hatásosan világít rá arra a zûrzavarra, melynek részeként állami támogatással, büszkén tesszük tönkre magunkat alkohollal és dohánnyal, míg a jóval ártalmatlanabb és kivételes gyógyászati potenciállal rendelkezô kannabisz ellen a középkorba illô boszorkányüldözést folytatunk. Meg is mozgatta a lábszagú magyar sajtót a hír, ám Istvánffy újabb performanszokkal gondoskodott róla, hogy a magyar legalizáció gondolata végképp az agyakba égjen. Elôször is sajtótájékoztatót tartott a Belügyminisztérium elôtt, ahol Pintér Sándor belügyminiszternek címezve fejtette ki a 4K! legalizációs álláspontját, majd polgári engedetlenségbôl nyilvánosan elszívott egy jointot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal épülete elôtt, ahol ezt megelôzôen jelképesen befizette az egy gramm marihuána áfáját. Egy biztos, a 4K! látványos akcióival eddig is sokat tett hozzá

e b o l g + a n n ca a legalizációról szóló párbeszéd beindításához.

Ezt a párbeszédet magunk is forszírozzuk, rendszeresen teszünk fel kérdéseket, bár a CK-nak eddig nem sok politikus adott interjút. Többségüket nem is kérnénk erre, azon egyszerû oknál fogva, hogy ha hazugságokat akarunk írni, majd kitaláljuk ôket magunk. A 2010-es választások elôtt adódott az elsô kivétel Schiffer András személyében. A frissen alakult LMP egykori szóvivôje igyekezett hárítani a vonatkozó kérdéseket, és kerülni a nyílt színvallást, mondván, nincs a pártnak még kialakult álláspontja. Egykori TASZ-elnökként ez elég furán hangzott, bár azért annyit bevállalt, hogy mindenképp a kriminalizáció megszüntetése és a „büntetés helyett kezelés” elv az alakuló LMP részérôl a legvalószínûbb hozzáállás.

Kisvártatva bejutottak az Országgyûlésbe, majd Vágó Gábor megbízott szakpolitikus meglepetésre úgy nyilatkozott: a kannabiszfogyasztóknak el kell fogadniuk, hogy ez egy deviáns magatartás, és szerintük a közmunka megfelelô retorzió lenne a szankcionálásra. Végül is dekriminalizáció, hiszen egyedüli parlamenti pártként nem zárnák börtönbe a fogyasztókat, de azért el kell fogadnunk, hogy deviánsok vagyunk, és kezeltetnünk kéne magunkat?! Lehet, hogy túl optimisták voltunk, de ennél azért többet vártunk. Azóta meg néma csend, kb. mint a Szadesz hatéves kormányzati pozíciója alatt. Ez a kis epizód nagyon jól mutatja, hogy miért nem sikerül ebben a témában – és más érzékeny témákban sem – kb.

20 éve elôrelépni. Ha egykori emberi jogi aktivisták nem mernek kiállni az emberi jogokért, félve a megbélyegzéstôl és támogatóik, szavazóik elvesztésétôl, akkor mit várhatunk a magyar közszereplôktôl, celebektôl és fôleg az átlagembertôl? Tapasztalatunk szerint az emberi jogoknál sokkal fontosabb nekik a munkahelyük, a jó megítélésük a házban és a gyerek iskolájában, reklám- vagy kiadói szerzôdésük, mind emellett nagyon erôs a megbélyegzéstôl való félelmük (Ajánljuk a témában Sárosi P. Miért olyan nehéz a fûvel coming outolni? címû cikkét a Drogriporter.hu oldalon – A Szerk.).

Az elmúlt hét évben elég sok hazai sztárt, celebet, közéleti személyiséget is kértünk arra, hogy fejtse ki véleményét. Tapasztalatunk, hogy akik hozzánk hasonlóan a dekriminalizációt és/ vagy a legalizációt támogatják, ezt nem

14

Sárosi Péter, a TASZ drogpolitikai programvezetője interjú készítése közben, egy kannabiszkészítményeket áruló coloradói boltban

merik nyilvánosan felvállalni, illetve hogy már önmagában a CK-ban való megjelenés gondolata is sokakban aggodalmat keltett. Ezúton is tisztelet a kivételeknek: Bodnár Tibi és Miksa (LB27), Lukács Laci (Tankcsapda), Földes László Hobo.

A nyilvánosság bevonása A társadalmi párbeszéd beindításának másik kézenfekvô módja a nyílt viták és kerekasztal-beszélgetések szervezése. November végén erre is sor került, melyen a 4K! elnöke, Istvánffy András, Puzsér Róbert médiakritikus és megmondóember, valamint Sárosi Péter, a TASZ drogpolitikai programvezetôje vitatták meg, hogy van-e akadálya a fû legalizációjának Magyarországon. A KDNP-s Gaal Gergely hogy, hogy nem, az utolsó pillanatban egyéb elfoglaltságra hivatkozva lemondta a szereplést. A népes közönség elôtt rendezett eseményen Sárosi Péter a legalizáció különbözô modelljeit ismertette, és nehezményezte, hogy a 4K! szakemberek bevonása nélkül készítette el a legalizációs programját, amiben a „fû nem drog” kitétellel szakmai szempontból nem lehet egyetérteni. Istvánffy elôször azt magyarázta el, miért is tartják fontos ügynek a marihuána legalizációját. Álláspontja szerint a magyar rendszer számos ponton csalásra kényszeríti polgárait, és ezek egyike, hogy két év börtönnel rendeli büntetni immár a marihuána fogyasztását is. Ezzel azt éri el, hogy bûnözôket farag a békés füvezôkbôl, amit aztán a rendôrség leginkább zsa-

rolásra használ. A politikus szerint a fû rég kitört a szubkultúrából, ezért az államnak arra kell törekednie, hogy hatékony, mindenki számára elônyös szabályozást dolgozzon ki. Puzsér a magyar valóság abszurditásának bizonyítékát vélte felfedezni abban, hogy itthon elôbb merült fel komolyan a legalizáció gondolata, mint a dekriminalizációé, és értetetlenül állt az elôtt, hogy a 4K! legalizációs pontjai között az állam szempontjai elôbbre sorolódtak, mint a polgárok alapvetô emberi jogai. Azzal a gondolattal sem bírt megbarátkozni, hogy az otthoni termesztôknek évi 25 000 forintos regisztrációt kéne fizetniük, hogy tevékenységük legálisnak minôsüljön. A hallgatóságot jól érzékelhetôen ugyanez az elképzelés osztotta meg leginkább, és számos alternatív javaslat hangzott el arról, hogy ki kinek fizessen 25 ezer forintot.

A vita végére világossá vált, hogy ez a beszélgetés még nem az álláspontok-vélemények egyeztetésérôl és a közös fellépés mikéntjeirôl, sokkal inkább a dekriminalizációról és a legalizációról kialakított különbözô felfogások körüljárásáról szólt. De legalább szólt, így 2014ben sem maradtunk esemény nélkül.

Lapzártánk idején szervezték a következô „Merre tovább, kender?” címû kerekasztalt, melyen a tervek szerint a nemzetközi legalizációs fejlemények után a hazai folyamatok elôsegítéséhez szükséges lépéseket veszik számba.

Az eseményeket figyelemmel kísérjük, a témát folytatjuk.

Kardos–Holland

KANNABINOIDOK, TERPÉNEK, SZENNYEZŐDÉSEK Laboratóriumi elemzéssel a gyógyászati minőségért Dr. Jeffrey C. Raber a kaliforniai székhelyű The Werc Shop független laboratóriumának vegyésze, ahol a gyógyászati kannabisz szcéna számára végeznek elemzéseket a különböző fajtákon a közegészség ügy előmozdítására. A laboratóriumban 2010-ben indult el a munka, de már most komoly presztízse van, ha egy gyógyászati marihuána termesztő a Werc Shop elemzésével együtt kínálja portékáját a gyógyszertáraknak.

A prágai Cannafest kongresszusának közönsége mítoszdöntögetô hangulatában találta Dr. Rabert. A vegyész elmondta, hogy a kannabiszban mintegy 500 természetes alkotóelem található, köztük kannabinoidok, terpének és flavonoidok, de a közhiedelemmel ellentétben 9-THC például nincs benne. Hogy miért? Mert a THC csak hevítéssel jelenik meg, ezért aki a növényt nyersen megeszi, az nem számíthat pszichoaktív élményre. Ezért is van az, hogy a gyógyászati marihuána üzletek csak olajokat és kendervajjal készült ételeket kínálnak, hiszen ezek-

16

ben már a virágzat sütése-fôzése során végbement az átalakulás. A THC jelenlétének kérdése viszont akkor válik igazán érdekessé, amikor megpróbálunk utánajárni, minek alapján határozzák meg a magkereskedôk, hogy a fajtáikat termesztôk mekkora THC-tartalmú virágzatot fognak szüretelni. Az elôadó úgy véli, a THC-arány kimutatására jellemzôen kétféle elemzési módszer létezik: gázkromatográfia és folyadékkromatográfia. A Werc Shop az utóbbit részesíti elônyben, mert precízebb eredményt hoz a kannabinoidok és a szennyezôdések ese-

tében, míg a gázkromatográfia olykor téves, rendszerint magasabb értékeket produkál. Dr. Raber állítja, a 23% THC feletti érték kifejezetten ritka, így az elemzésen kapott ennél nagyobb érték szinte bizonyosan téves eredmény. Persze ha a termesztô a katalógusban feltüntetett értéknél valamivel csekélyebb THCtartalmú bugát szüretel, azt még könynyen lehet a termesztési módszerre és körülményekre fogni. Sokkal kellemetlenebb, ha a tévesen kapott magasabb érték a rendôrség által analízisre küldött mintában jelenik meg, ami akár maga-

kannabisz hatását leginkább befolyásoló alkotóelemek: ezek pedig nem anynyira a kannabinoidok, sokkal inkább a terpének! A tudomány már korábban felfedezte, hogy a terpének felelôsek az illatokért és aromákért, melyek nemcsak a kannabiszban, hanem számos növény esszenciális olajában megtalálhatók. Újabb vizsgálatokkal azt is sikerült alátámasztani, hogy a gyantában jelen lévô terpének nem csupán az aromákat, a THC hatását is módosítják. Ha tehát egy gyógyászati páciens az orvosa javaslatára 15% THC- és 1% CBD-tartalom körüli Indica-domináns fajtát választ, akkor még mindig nem lehet biztos benne, hogy a fogyasztáskor pontosan milyen hatásban lesz része.

A nevek szerint történô keresgélés pedig még reménytelenebb, a laboratórium kutatásai alapján ugyanis a fajtákra aggatott nevek szerint végzett értékesítés igencsak félrevezetô. Dr. Raber számos dia bemutatásával érzékeltette, hogy az OG Kush, a Skywalker vagy a Trainwreck elnevezések egészen különbözô IndicaSativa arányú és terpénprofilú fajtákat rejtenek. Mi lehet akkor a megoldás? Dr. Raber új felosztás bevezetését szorgalmazza, melynek értelmében a gyógyászati páciensek nem jól csengô nevek, és a THC:CBD arányok, hanem elsôsorban a

terpénprofil alapján választanák ki a tüneteikre legmegfelelôbb fajtákat. A cél tehát az, hogy a gyógyászati marihuánát árusító patikák a lehetô legteljesebb képet adják az általuk forgalmazott fajtákról és készítményekrôl, a Sativa-Indica aránytól a kannabinoidok mennyiségén át a terpéntartalomig, felsorolva, hogy melyik terpén milyen tulajdonsággal bír.

Láthatatlan szennyeződések Ám még most se kapkodjunk az elégedett hátradôléssel, hiszen hiába a részletesen dokumentált fajtaleírás, ha a gyógynövény szennyezôanyagokat tartalmaz. Épp ezért a Werc Shop egyik fô tevékenysége a terpén és kannabinoid összetétel meghatározása mellett a mikrobiológiai szennyezôdések szûrése. Tapasztalataik szerint a növekedést és virágzást befolyásoló adalékanyagok jelenléte gyakran kimutatható a termésben, így azok már egyáltalán nem minôsülhetnek gyógyászatinak. További kérdés, hogy fogyasztási módszerekkel megelôzhetô-e a kórokozók szervezetbe jutása. A laboratórium külön tesztet végzett arról is, hogy mely fogyasztási módok mennyi szennyezôanyagot engednek át. Ezek közül az üvegpipából szívás végzett a legrosszabb helyen, mely módszerrel a szennyezôanyagok 70%-a szabadon áramlik tovább a fogyasztó tü-

sabb kategóriába sorolhatja a lefoglalt marihuána mennyiségét. A kannabisszal elkövetett vétségek súlyosságát ugyanis rendszerint nem a tiszta tömeg, hanem a THC-tartalom alapján határozzák meg.

Mindezek tükrében érdekes lenne utánajárni, hogy az egyes országok gyakorlatában melyik módszerrel mérik – az egyébként nem létezô – THC-értéket.

Óriásnak és terpének Pedig – és itt érkezünk a második mítoszhoz – nem is elsôsorban a THC mennyisége az, ami a hatást befolyásolja, de még csak nem is az, hogy az adott növényben Sativa- vagy Indica-génállomány dominál! Dr. Raber elképzelhetônek tartja, hogy az elôzô század második felében megindult nagy nemesítési láz elôtt még világosan elkülöníthetôk voltak a hatások a fajták függvényében, de a mai, hibridek uralta korban már nem jelenthetô ki, hogy a Sativák inkább stimulálnak, míg az Indicák relaxálnak. A vegyészeknek hála azonban nem kell sötétben tapogatóznunk, hisz rájöttek, melyek a

CK 2014/1. február

17

medical

dejébe, míg a leghatékonyabb védekezést a szûrôs vízipipa nyújtotta. Az aktív szûrôvel szerelt joint is sokkal jobban teljesített a csigával tekert társánál!

A kaliforniai kannabiszpatikákban értékesített fajták sem teljesítettek jól, hiszen negyedükben fordultak elô az Enterobacteriaceae családba tartozó baktériumok vagy Aspergillus gombafajok.

Kábé 10%-uk – elsôsorban a koncentrátumok – növényvédô szereket és oldószermaradványokat tartalmazott. A gyógyászati célra szánt kannabisz bevizsgálása jelenleg nem kötelezô Kaliforniában, ezért csak a legegészségtudatosabb termesztôk adnak mintákat, de a vegyész azt sem hallgatta el, hogy a szennyezett minták tulajdonosairól az elemzést követôen általában nem hallanak többet, így valószínû, hogy az eredmények dacára eladják a terményüket a forgalmazóknak.

Elôadása végén dr. Jeffrey C. Raber levonta a konklúziót: a jelenleginél hatékonyabb szabályozásra van szükség, amely pontos kritériumokhoz köti, mely fajták használhatják a gyógyászati státust.

Mindehhez szerinte a legalizáció nyújthatná a legjobb alapot, hiszen a gyógyá-

szati célú marihuánahasználat definíciója egyre képlékenyebb, és dr. Raber nem látja indokoltnak, hogy aki az alvászavarát erôs nyugtatók helyett egy „jóéjt cigivel” kezeli, az miért ne érdemelné meg, hogy megfelelô minôségû kannabiszhoz jusson.

Márpedig a marihuánával történô öngyógyítás a társadalom egyre nagyobb rétegére jellemzô, ez pedig megfelelô szabályozást kíván. Nemcsak Kaliforniában, hanem mindenhol a világon.

Bob Arctor

HA EGY ÜZLET BEINDUL A coloradói fűboltok megnyitották kapuikat Nem mindenki töltötte hasogató fejfájással 2014. január elsejét. A coloradói szmókereknek ennél jobb dolguk is akadt: sokan már korán reggel sorban álltak az aznap megnyílt úgy negyven kenderbolt valamelyike előtt, hogy az elsők között vásárolhassanak marihuánát a törvény által szentesített módon.

Még a világ kevésbé szerencsés felén is öröm volt nézni a kannabiszboltoknál készült fotókat a tágra nyílt szemeket, csillogó tekinteteket és az elégedett mosolyokat a kassza elôtt. A 2013-ban megszavazott legalizációs törvény ugyanis végre hatályba lépett, így a coloradói felnôttek fejenként egy uncia (28 gramm) marihuánát vásárolhatnak alkalmanként, míg a többi államból odalátogatók negyed unciát. Annak ellenére, hogy az árak a vártnál magasabbak lettek – helyenként egy gramm 3000 forintnál is drá-

20

gább –, már az elsô nap egymillió dollár adózott árbevételt hozott a marihuána legális forgalmazása. A szerdával induló elsô hét végére a teljes forgalom 5 millió dollárra rúgott, ami körülbelül százezer vásárlót jelent. Az újságok arról cikkeztek, hogy hiány állhat be Colorado gandzsaellátásában, de a boltosok sietve jelezték, hogy bár ekkora forgalomra álmukban sem mertek gondolni, a raktárakban azért felhalmoztak egy tonnányi marihuánát, így senkinek sem kell üres kézzel távoznia.

A kígyózó sorban megszólított szmókerek különbözô válaszokkal indokolták, hogy miért szobroztak január elsejének reggelén a gandzsabolt elôtt. A megkérdezettek többsége igazolta a jól ismert tételt, miszerint a legtöbb marihuánafogyasztó amúgy jogkövetô állampolgár, és legszívesebben a füstölnivalóját is törvényes úton szerezné be.

Két texasi vásárló például elmondta, hogy nem azért vezettek húsz órát Coloradóig, hogy végre jó minôségû füvet szerezzenek, hiszen azt otthon is megtalálják,

hanem azért, hogy átélhessék a szabadság érzését, amikor vásárlás közben nem kell rendôrök és biztonsági kamerák elôl bujkálni. Egy másik vásárló tinédzserkora óta, már 34 éve szív marihuánát, épp ezért már az elsô nap szerette volna átélni a legális vásárlás és használat élményét.

A fogyasztók többsége számára valahol errôl szól az egész. Mert bár ezt az oldalát kevesen hangsúlyozzák, de a marihuána legalizálásával egy idôben fogyasztók százezrei szûntek meg bûnözônek lenni. És azzal, hogy a füvezés legálissá vált, a coloradói állam a becslések szerint évente 12-60 millió dollárt fog megtakarítani.

Ezzel együtt a múlté az évi több mint 10 ezer letartóztatás is, amelyet ma már engedélyezett mennyiségû marihuána birtoklásáért foganatosítottak.

Nem csak rekreációra Szimbolikus jelentôségû, hogy a legális marihuána elsô vásárlója egy korábban Irakban és Afganisztánban is szolgált veterán katona, akinek a háborús borzalmak következtében poszttraumás stresszbetegség (PTSD) keseríti mindennapjait. Saját elmondása szerint az orvosok által felírt erôs nyugtatók sem javítanak olyan hatékonyan az állapotán, mint a marihuána, aminek használata ráadásul

kevésbé kockázatos, hiszen nem tesz élô zombivá, és nem is alakít ki a vényköteles nyugtatókhoz hasonló függôséget. A coloradói gyógyászati marihuána program azonban az egyértelmû tudományos eredmények ellenére sem támogatja a kannabisz orvosi felírását PTSD esetén, ezért a háborús veteránok várhatóan nagy számban fogják látogatni a kenderboltokat. De nem ôk az egyedüliek, akik egészségügyi okokból üdvözlik a kannabisz legális kereskedelmének engedélyezését.

Egy gyógyászati szervezet adatai szerint már január második hetére száz, egyéb államokban élô család lett „gyógyászati kannabisz menekült” Coloradóban, és közel 200 további család tervez hasonlót. Többen közülük gyermekük betegségét szeretnék kannabiszolajjal kezelni, mert az orvosok által felírt gyógyszerek és kezelések nem bizonyultak hatékonynak.

Kérdéses azonban, hogy a rövid távon látványos javulások hosszabb távon nem okoznak-e ártalmakat. A legalizáció rendszerének kidolgozása során kiemelt szerepet kapott a fiatalkorúak védelme – ezért is kötötték a marihuána vásárlását min.

21 éves életkorhoz –, ugyanakkor felmerült a kannabisz alkalmazása a gyermekgyógyászatban is. Ennek megfelelôen az év elején bejelentették, hogy Colorado ál-

CK 2013/6. december

21

lam hétmillió dollárt szán kutatói ösztöndíjakra, melyek célja annak vizsgálata, hogy a gyerekegészségügy profitálhat-e a kannabisszal folytatott terápiából, és hosszú távon milyen mellékhatásokkal kell számolniuk. A reménykedô szülôket elsôsorban Charlotte Figi esete inspirálja (A CK 2013/5. októberi számában a „Marihuánával visszanyert gyermekkor” címû cikk – A Szerk.), akinél az epilepszia egy ritka és agresszív formáját szinte tünetmentessé tette a kannabiszolaj használata. A szülôk elmondása szerint az addig napi több tucat rohamot elszenvedô hétéves kislány ma már a kortársaihoz hasonló vidám életet él, lovagol, síel, fest és táncol, miközben a korábbi gyógyszeres kezelésekkel ellentétben semmilyen mellékhatás nem tapasztalható. Az orvosok azonban próbálják lehûteni a kedélyeket, és igyekeznek türelemre bírni a hasonló csodákra váró szülôket.

A 420-as út mellett Colorado közlekedésrendészetét eközben egészen más természetû kérdések foglalkoztatják. Ott van mindjárt a betépett sofôrök kiszûrésének kihívása, amelyre a legalizáció rendszerének kidolgozásakor vállalást tettek. A problémát azért is nehéz profin kezelni, mert a kannabisz élvezete már nem tiltott a sofôröknek, csupán a hatása alatti jármûvezetés. Szemben azonban az ittasság viszonylag megbízható kimutathatóságával a kannabisz

22

általi befolyásoltság megállapítása közel sem ilyen egyszerû, minthogy a THC bomlástermékei akár heteken keresztül is megtalálhatók a szervezetben. Alternatív válasszal szolgál a kérdésre a coloradói kannabiszturizmus, amely vállalja a kenderkedvelôk körbeutaztatását Denver látványosságai között, miközben lehetôség nyílik belekóstolni a fûboltok portékájába is. A CNN egy hetvenkét éves szmóker nagymamával készített interjút, aki hasonló vállalkozásba kezdett. Az idôs

túravezetô hölgy elôször elôre elkészített jointokat vásárol egy boltban, majd a túrára befizetô vendégekkel bepattan egy limuzinba, hogy kényelmes körülmények között, jófajta gandzsát inhalálva mutassa be a vidám társaságnak a város nevezetességeit. A kirándulás kötelezô része a kiadós ebéd, amit egyetlen szmóker sem tud visszautasítani. Bár a CNN riportere elmondása szerint nem szívott a jointból, mégis emelkedett hangulatban folytatta le a beszélgetést, melyet végül azzal magyarázott, hogy az autót megtöltô füst bizonyára rá is hatással volt. Az indoklást hallgatva a CNN stúdióján is általános derültség lett úrrá, és alighanem a jövôben még sok hasonló riportmûsorra számíthatunk. De visszatérve a közlekedésre, felmerült egy további megoldandó probléma: az elvetemült füvesek komoly veszélyt jelentenek a coloradói autópályán található 420-as mérföldtáblára! Ki ne szeretné ugyanis a szobáját 420-as zónává nyilvánítani? Na, ugye! Már eddig is többször lenyúlták a kultikus táblákat, de most végre Colorado hivatalnokai is megértették a probléma jelentôségét, és briliáns megoldással álltak elô. Úgy döntöttek, hogy fölösleges az árral szemben úszni, ezért az ominózus táblát lecserélik egy 419.99 számúra. Ezúton is gratulálunk, hisz ennél beszívottabb megoldást még nekünk is nehéz lett volna kitalálni a probléma orvoslására…

Jack Pot

e b o l g + a n n ca INDIAI SÓS LIMONÁDÉ Mumbaiban bárki lehet díler Rögtön hozzá is teszem, hogy persze nem az európai értelemben. A szónak inkább abban az ed rosenthali értelmében, mely szerint minden rendszeres kannabiszfogyasztó gyógyászati páciens, legfeljebb nem tudja pontosan, milyen egészségügyi problémát, állapotot vagy tünetet kezel. Egyszerűen csak érzi, hogy így jobb, kicsit könnyebb.

Valahogy így vannak ezzel az indiaiak is, a lényeg, hogy kicsit elviselhetőbb legyen.

A címben foglalt tételt tovább árnyalja, hogy a kannabiszfogyasztás legôsibb tradíciói nem Jamaikán vagy más Karibiszigeteken, nem is az arab világban, például Marokkóban, pláne nem Hollandiában, hanem valahol Északnyugat-Indiában keresendôk. A kannabisznak itt – sok más gyógynövény mellett – számos hagyományos használati módja ismert évezredek óta. Kifejezésére több szavuk is van, sôt hagyományos elnevezések utalnak a hatóanyag-tartalomra is. A legalacsonyabb, mindössze néhány százalék THC-tartalmú, fôleg levelekbôl és egyéb „lehulló” részekbôl készült szárítmány a bath. Ezt vidéken dohány helyett is szívják, és számos jótékony hatást tulajdonítanak neki. Például hogy az alkohollal

ellentétben békéssé és családcentrikussá teszi a férfiakat. A gandzsa a magasabb hatóanyag-tartalmú kannabiszvirágzat, melyet inkább gyógyhatása miatt használnak, amit itt senki sem kérdôjelez meg. Elterjedt nézet, hogy a kannabisz „nem jó a fejnek, ám jó a testnek”. A charras a legtöbb pszichoaktív anyagot tartalmazó, fôleg spirituális célra használt kannabiszgyanta, amit mi leginkább hasisként ismerünk, bár a kettô között akad némi különbség. Mondjuk, hogy az elôbbi Indiában úgy készül, hogy a szüretre érett gyantától csillogó virágzatot jó alaposan összefogdossák, majd a tenyérbe ragadt trichomákat, a másik kéz hüvelykujja segítségével, ügyes mozdulatokkal lefejtik, és egyszerûen összegyúr-

fotók: Fekete Zsolt

Ticket Art, már amennyiben ez művészet. A mumbai Chhatrapati Shivaji (korábban Viktória) pályaudvar szemétben úszó vágányaitól nem messze

24

ják. Csillogó, fényes, sötét, majdnem fekete, puha anyag, amibe természetesen némi bôr, zsír, izzadság és por is kerül, ha akarjuk, ha nem.

Mumbai: a csillogó nyomor fővárosa December elején érkeztünk Mumbaiba, ami India második legnagyobb városa, 18 millió lakossal és elképesztô kontrasztokkal. Ennyi bank és toronyház kevés európai városban van, mégis, az itt élôk jelentôs része hihetetlen koszban és nyomorban él. A világ egyik legnagyobb nyomornegyede, kétmillió nincstelennel Mumbai kellôs közepén található. Megnézni nem tudtuk, de a szagát éreztük a fölötte haladó, a várost átszelô autóútról. Itt nem ismerik a társadalombiztosítás, a nyugdíj, a szociális ellátó rendszer, a közvilágítás, de talán a személyes higiénia fogalmát sem. Az északi tartományokkal ellentétben, ahol a gandzsa használata a mai napig jelen van, e helyt inkább az európai multikulturális nagyvárosokra hasonlít a helyzet. Ugyan nem találkoztunk senkivel, aki valaha hallott volna az 1961-es ENSZ-egyezményrôl, melyet anno India is aláírt, hivatalosan törvényen kívül helyezve a kannabisz, az ópiummák és még néhány száz tradicionálisan használt gyógynövény termesztését, fogyasztását, függetlenül annak céljától. Rekreációs drogként elterjedt az alkohol, gyógyászati célra pedig megjelentek a nyugati gyógyszerek, amiket persze az indiaiak zöme nem tud megvenni.

A többségnek nincs az európai értelemben munkahelye, mindenki úgy él és boldogul, ahogyan és amibôl tud. Többnyire egymásnak és a külföldieknek próbálnak szolgáltatni vagy bármit eladni. Az utakat elválasztó zöldsávba a nagyobb

ben, mivel a bére (és Indiában egy ilyen hotel igen jó munkahelynek számít) kb.

80-100 euro havonta. Érthetô, hogy igyekszik kiegészíteni. E célból egy közeli night klubba is elkísért, ami nem kis meglepetésünkre délután 3-tól este 9-ig tartott nyitva! Megerôsítette, hogy ahol sok a turista, például a már említett India Kapuja környékén, nem kell sokáig kérdezôsködnünk. Az árak persze turistákra hangoltak, amiket Indiában sehol nem kötelezô feltüntetni, így az eladó a vevô feltételezett anyagi helyzete, a mi esetünkben bôrszíne alapján alakítja azokat még a közértben is. Bevásárlóközponton kívül, csupán egy helyen találkoztunk kifüggesztett árlistával, amin ez állt: belépô indiaiaknak 20 rúpia, más nemzetiségûeknek 60 rúpia.

Koldus egy piac mellett, a parkoló autók között, az itt élők számára megszokott látvány

cégek virágzó növényeket ültetnek (és persze kiteszik a logójukat is, ízléstelenül nagy táblákon), a bokrok között kuporgó családok meg leszedik a virágokat, és az abból készített füzéreket igyekeznek eladni bárkinek. A mumbai Viktória pályaudvar mellett, orrfacsaró bûzben és hihetetlen koszban egy fiú az eldobált vonatjegyeket egy tisztább lapra felragasztva, nem éppen mûvészi értékû, ám ügyes és ötletes rajzokkal egészíti ki és próbálja eladni a külföldieknek. Vidéken a tengerpart egyes részeit késô délután kagylószedôk tömege lepi el, csak sokaknak, egyéb lehetôség híján, marad a szolgáltatásközvetítés, ami indiai viszonylatban nem is halálra ítélt vállalkozás. Mert bármilyen hihetetlen, itt minden van, de megtalálni nem könnyû. Ha viszont ismersz valakit, akinek van bármije, amire nekem épp szükségem van, máris beljebb lehetsz 10-20-50 rúpiával.

nösebben forszíroztuk volna, már a fiatal hotelszemélyzettôl megtudtuk, hogy ha egyáltalán, akkor inkább füvet szívnak, mint dohányt, bár ôk azt is csak elvétve. Egyetlen északi és nagyjából rendszeres fogyasztó volt köztük, amirôl teljesen nyíltan beszélt, miközben a vacsoránkat szolgálta fel. Semmi misztikus hangulat, semmi rebellis felhang!? Amikor a vaporizálást és az élelmiszerben történô fogyasztást említettem, meglepetésemre képben volt. Nem díler, de némi apróért szívesen segít a beszerzés-

Bármit, sir?

Másnap ott is voltunk a Kapunál, ami valóban egy hatalmas, faragott kôkapu, közvetlen a tengerparton. Ahogy kiszálltunk a taxiból, ott is termett elôttünk az elsô ember. Kifejezetten jó angolsággal ajánlott mindent, amihez hozzáfért, amibôl akár egy rúpiát is láthat végül.

Városnézés, sir, klímás autóval, angol nyelvû idegenvezetéssel? Nem, kösz. Fotó, sir? Nem, kösz. Mumbai térkép, sir?

Köszönjük, van. Hasis, marihuána, sir?

Most nem, kösz. Bármit, sir?

A fenti párbeszéd a következô tíz percben négyszer ismétlôdött meg, de lehe-

Mumbai leghosszabb és legforgalmasabb tengerpartja közelében egy órán belül két látványos hindu esküvői menetbe botlottunk. A kötelező elemek: zenekar, násznép, jelmeznek is beillő esküvői ruhák, még a személyzeten is, színkavalkád és hangzavar, petárda és tűzijáték, fotózó turisták, gratuláló helyiek, táncoló örömapa és lovon bevonuló ifjú férj. Hát lehet ennél emlékezetesebb?

Gandzsa, szobaszervizzel Mumbaiban az elsô, szinte kötelezô kör az India Kapuja. Többen ajánlották a közelben a Cafe Leopoldot, ahol biztos tudunk gandzsát venni. Ha szimpatikus az ember és invitál, nyugodtan menjünk vele, lehet, hogy egy lakásba vagy más privát helyre visz, de nem kell aggódni, az emberek barátságosak, az árak alkudhatók, minél jobb a nexus, annál inkább.

Szállásunk a Kaputól jó pár km-re volt, ami a helyi útviszonyok és elviselhetetlen forgalom mellett több mint félóra autózást jelentett. Anélkül, hogy külö-

CK 2014/1. február

25

ca

sem érintette se gandzsa, se alkohol, de még csak egy korty sör se, és erre mérhetetlenül büszke volt.

Sadhuk és indiaiak

Mumbai egyúttal India pénzügyi és gazdasági központja is. Itt található a tőzsde és az összes nagy, nemzetközi bank székháza is. Felhőkarcolók, luxusirodaházak, Mercedesek, BMW-k és a legmenőbb európai luxusmárkák hatalmas hirdetései mindenhol. Méretüket, mennyiségüket és elhelyezésüket ráadásul semmi nem szabályozza. A hatalmas kivilágított Vogue-hirdetés alatt az épp valakinek az ablaka

tett volna 10-szer is. Biztos vagyok benne, elnézve az alkalmi dílereket, hogy kisgyerekes családoknak vagy japán nyugdíjasoknak a hasis-marihuána kör kimarad, de a mi esetünkben – két fiatal, európai utazó – senki sem hagyta ki.

Kettes számú ember: Marijuana, sir?

Talán, mennyi? Mennyit vennél, sir? 10 grammot. 3500 rúpia. Kösz, akkor nem.

Várj, sir, adok kedvezményt, jó gandzsa, sir.

Ellentétben a barcelonai La Rambla turistákra szakosodott dílereivel, ezek az emberek nemcsak füvet és hasist árulnak, sôt nem is az a fô profiljuk. Az autós városnézés 1500 rúpiáért óránként/ fô egyébként is jövedelmezôbbnek tûnik a turisták összetétele alapján, de mi azért forszíroztuk kicsit a gandzsatémát.

Adjál 10 grammot 1000-ért? No, sir, 3500 rúpia. Sok, adjál 5 grammot 1000ért. Kevés, sir – mondja sopánkodva.

3000-ért nem kell, köszi. Várj, sir, megbeszéljük. Vegyél többet, sir, akkor jobb az ár!

Az egyik pasas, akivel szóba elegyedtünk, 50-es, kissé pocakos, bajuszos, inges apukaforma volt, aztán egy vékonyabb, beesett arcú, nagyon sötét bôrû, feltûnôen hosszúra növesztett, de ápolt körmû, középkorú férfi, de volt egész fiatal, szinte kölyökképû fiú, srácok 2-3 fôs csapatban, a sorrend ugyanaz. Itt gyakorlatilag bárki lehet díler, a taxis, a tuk-tukos fiú, a recepciós, a cigiárus, a kocsikísérôk a kamionparkolóban, a pultos a már említett klubban vagy a

26

robogókölcsönzôs. Nem megy nyíltan a kereskedés, de a India Kapujánál posztoló rendôrök nyilván tudják, mi folyik az orruk elôtt, az indiai haditengerészet egyik legnagyobb kikötôbázisának bejáratától mintegy 200 méterre, mindjárt a világhírû, 1500 szobás Taj Mahal Palace Hotel elôtti téren. A legérdekesebb figura e tekintetben a magát Arafatnak nevezô, 25 év körüli, kedves arcú robogó- és biciklikölcsönzôs volt, aki kérdésünkre szintén azonnal felajánlotta segítségét. De azért azt is elmondta, hogy hithû muzulmán, és az ô ajkát még so-

Érezhetô, hogy a gandzsával kapcsolatos tolerancia kimerül a 4-5 millió, fôleg északon, a Himalája térségében és a nagyobb spirituális központokban élô sadhu elfogadásában, de a modern nagyvárosok, a plázákkal és farmernadrágos fiatalokkal nem sokban különböznek Európától. Hamar megállapítottuk viszont, hogy Indiában gyakorlatilag bárki lehet díler. Az elôzetes információink (dél felé haladva csökkennek az árak, és jobban váltják az eurót), illetve az árképzéssel eddig szerzett tapasztalataink alapján (fehéreknek kb. minden a háromszorosa) arra következtetünk, hogy 10 gramm reális utcai ára térségtôl függôen 500-1000 rúpia között lehet, ami kb. 7-12 euro. Mumbaiban végül nem teszteltük a minôséget, aminek legfôbb oka, hogy az elôttünk álló másfél hónapból csupán négy napot töltöttünk ott, és már indultunk is tovább Goára.

Ott az elsô állomás Panjim és Vasco, ahol motort bérlünk, majd elkezdjük felfedezni a vidéket. Elsô helyi barátunk a hotel sofôrje, Raju, akinek válasza eddig mindenre ugyanaz, mint a mumbaiaknak: Ok, sir, no problem, sir! Tehát, megpróbálunk felderíteni néhány kültéri ültetvényt, és talán hamarosan a tesztek mezejére lépünk…

Mumbai, a mosodások negyede, ami sokkal nagyobb, mint azt a kép alapján gondolnánk.

A 14 milliós város összes hotele, étterme és sok háztartása is ide hordja a szennyesét.

Itt viszont nincs büdös!

G. Holland

facebook.com/ckmagazin

facebook.com/ckmagazin

greenfo

EPILEPSZIA GYÓGYÍTÁSA CBD-VEL Az amerikai hatóságok két klinikai tanulmányt engedélyeztek a kannabidiol (CBD) vizsgálatára: egy olyan nem pszichotróp kannabinoid növényt vizsgáltak, mely a terápiára rezisztens epilepsziában szenvedô gyerekeken hivatott segíteni. Az epilepszia fogalma több mint 40 kórképet fed le, melyek többségének igen speciális kiváltó okai vannak. Az FDA által engedélyezett két vizsgálatot New Yorkban és a kaliforniai San Franciscóban végzik majd el. Mindkét helyszínen 25 páciens kap azonos CBD-készítményt a gyermekkori epilepszia kezelésére. Ezeket a CBD-készítményeket a brit GW Pharmaceuticals állítja elô, mely más kannabiszkivonatból készült gyógyszereket (köztük Sativexet) is gyárt.

A tesztelendô CBD-gyógyszernek az Epidiolex nevet adták, mely a humánkísérletek sikeres lezárása után forgalombahozatali engedélyt kaphat. Két kiszerelésben, 25 milligramm/ml és 100 milligramm/ml tervezik gyárta-

ni és forgalmazni. Geoffrey Guy, a GW Pharmaceuticals elnöke azt várja, hogy a CBD-tanulmányok hozzájárulnak ahhoz, hogy világosan érthetô legyen, ho-

gyan hat a CBD az epilepsziára, milyen kérdések merülnek fel a kezelés során, és ezeket hogyan lehet a legjobban a tudomány nyelvén megfogalmazni.

KANNABINOIDOK A RÁKKUTATÁSBAN Új kutatási eredmények kimutatták, hogy a kannabisznövénynek nemcsak a pszichotróp kannabinoidjai vannak a rá-

kos sejtek növekedésére gátló hatással.

A THC-nek a rákos sejtek növekedésére gyakorolt fékezô hatását már hosz-

szú évek óta tudományosan is elismerik.

A legújabb erre irányuló kutatást a londoni St. George’s Egyetem orvoscsapata leukémiás sejtekkel végezte. A kutatócsoport dr. Wai Liu vezetése alatt a laborvizsgálatok során nagy mennyiségû kannabinoiddal egyenként és kombinációban is kísérletezett. Az így megvizsgált kannabinoidok mindegyike legalább olyan növekedést fékezô hatást mutatott a rákos sejtekre, mint a THC. Figyelemre méltó eredmény, hogy a vegyületek nagyobb hatást érnek el a rákos sejtek legyôzésében, ha egymással kombinálják ôket. Dr. Wai Liu magyarázata: ezek az anyagok képesek arra, hogy hátráltassák a rákos sejtek kialakulását, megállítsák ôket a növekedésben. Néhány esetben a specifikus adagolási mintának köszönhetôen el is tudják pusztatani. A rendelkezésre álló terápiás módszerek kombinációjával nagyon hatékony kezelési stratégiákat lehet kialakítani a rák legyôzésére. A tanulmány során többek között a kannabidiol (CBD), a kannabigerol (CBG) és a kannabigevarin (CBGV) származékokat vizsgálták.

CK 2014/1. február

31

medical

ÖNGYÓGYSZEREZÉS KEMOTERÁPIA HELYETT Tünet- és fájdalommentesen, kannabisszal

Egy tavaly nyílt bécsi grow-shop azzal hívta fel magára a termesztők és a mi figyelmünket is, hogy hirdetéseiben, kommunikációjában a kezdetektől kiemelt figyelmet fordít a gyógyászati kannabisz páciensekre. A szavak persze csak szavak, de aztán a dolgok kezdtek testet ölteni. Figyeltük, ahogy kialakul az új bolt vevőköre, és kisvártatva egyre több gyógyászati kannabisz páciensbe botlottunk. Egyikük, Ferdinand hosszabban is mesélt kálváriájáról, és hogy miért épp a Future-Grow-ban beszélgettünk, az is kiderül.

A történet majd egy évtizedre nyúlik viszsza, akkoriban még a kender fogyasztása is teljesen illegális volt Ausztriában.

Ferdinand akkoriban más szereket is kipróbált, például a heroint, amivel 2005ben teljesen felhagyott. „Ez csak hosszú metadonos kezeléssel sikerült, ma már azt mondom, szerencsére. Csak állandó orvosi ellenôrzés mellett volt lehetséges, melynek során folyton problémáim adódtak. A fogaim nagyon rosszul álltak, majd lazulni, késôbb hullani kezdtek. Végül a fogorvosok daganatra kezdtek gyanakodni, és kiderült, hogy mindez valóban egy tumor következménye. Végül 2006-ban megoperáltak, anélkül, hogy más kezeléssel próbálkoztak volna. Eltávolították a tumort, ami két hónap múlva megint ott volt. Újabb operáció következett, de a tumor újra megjelent.”

Az orvosok a mûtétek mellett kemoterápiát javasoltak. „A kannabisz természetesen szóba sem került. Pedig nekem akkor már volt személyes tapasztalatom.

Még opiátfüggôként észrevettem, hogy folyékony kannabiszkivonattal együtt sokkal kevesebb morfiumra van szükségem. Ráadásul alig ettem, mert a morfiumtól teljesen elmegy az étvágyad. A kannabisz párhuzamos fogyasztása ezen is segített.”

Ma már anorexiában (kóros soványságban) szenvedô betegeket is kezelnek kannabisszal, ami teljesen elfogadott része a medicinának Kanadában, Izraelben vagy Csehországban. A kannabisz Ferdinand esetében is csökkentette a

32

Ferdinand és Roman, a Future-Grow tulajdonosa

használt morfium mennyiségét, és megszüntette az étvágytalanságot. Ô azonban nem tudott róla, hogy idôközben öngyógyszerezôvé vált, és a kannabiszt tulajdonképpen ártalomcsökkentésre használja.

Ez csak sok évvel késôbb tudatosult benne, amikor a második mûtét után beszélt a kórház egyik fôorvosával. Megkérdeztem, miért kell rögtön operálniuk. A ráknak oka van, azt kéne megtalálni, és a további operációkat nem hagyta jóvá, vállalva az ezzel járó kockázatot – meséli.

A neurológiáról a fôorvos, nem hivatalosan, 2006-ban végül azt javasolta, keressen meg egy bécsi dokit, a neve dr. Kurt Blaas, menjen el hozzá. „2006-ban dr.

Blaas volt az egyetlen Ausztriában, aki a

kannabiszt terápiás céllal alkalmazta. Ma már legalább tíz orvos felírja, de akkoriban ô volt az egyetlen, és nekem szükségem volt rá. Abban maradtunk, hogy megpróbáljuk a Dronabinolt, de egy doboz, 20 kapszula, 270 euróba került, amit nem tudtam megfizetni. Úgyhogy kértem egy receptet, arra az esetre, ha bármilyen okból vérmintát vesznek, legyen magyarázata, miért magas a vérem THC-szintje, és azóta csak kannabiszt használok.”

Azzal, hogy 2006-ban elkezdte, elôször „orvosi felügyelettel”, majd önállóan a kannabiszterápiát – amit azóta is folytat –, a daganat nem újult ki, és ô néhány év alatt tünetmentessé vált. Ennél azonban állítása szerint sokkal több is történt. „Akkoriban tanulmányoztam az elérhetô

irodalmat és a lehetôségeimet. Az egész életem és a szemléletem megváltozott. A bevásárlástól a táplálkozáson át a közlekedésig, minden. Ma már csak itt a közelben termesztett dolgokat vásárolok, és én, aki a városból, az autók világából jövök, kezdtem észrevenni a természetet. Teljesen máshogy gondolkodom, mióta elkezdtem részben magam termeszteni azokat a növényeket, amiket fogyasztok, vagy legalább ismerem azokat, akik megtermesztik, legyen szó kannabiszról vagy sárgarépáról.”

Mielôtt azonban bárki azt gondolná, hogy ez milyen nagyszerû, és hogy eszerint mindenkinek ajánlott az önellátás, kiderült, hogy még a betegsége kezelésére sem termeszthet legálisan. „2006 óta termesztek kendert. Elôször 2010-ben volt nálam a rendôrség, mert valaki felhívta ôket, ahelyett, hogy inkább becsöngetett és kérdezett volna. Persze rögtön meg is találták az erkélyemen a négy kis növényt. Én pedig beszéltem velük, elmondtam a történetemet, megmutattam a morfiumrecepteket, amire még a rendôr is azt mondta, hogy szerinte is inkább használjam a kannabiszt az erkélyrôl. Korábban már volt olyan tapasztalatom, hogy a hatóság nem tekintette gyógyszernek a kendert. Tudatában vagyok annak, hogy ez így nem legális. De nem volt soha rendôrségi vagy bírósági ügyem ebbôl.

Persze akkor mindent lefényképeztek és elvittek. Megadtam nekik minden segítséget, amit kértek, a telefonszámom, az internetes felhasználói adataimat (úgy-

is megtudják, ha akarják). De én ezt így akartam, hogy lássák, nyílt lapokkal játszom. Mindenben partner tudok lenni, csak abban nem, hogy kannabisz helyett kemoterápiát válasszak, és mûtétekre járkáljak. Más célra nagyon régóta már nem használok semmilyen drogot.”

Ferdinanddal együtt sokan küzdenek persze azért, hogy a helyzet változzon, és sokat tehetnek az olyan betegek, akik nem hajlandók akármit feltétel nélkül elfogadni, csak azért, mert egy kórházban hangzik el. Ha valóban arra használják a kannabiszt, mint állítják, tettüknek nincs káros hatása sem rájuk, sem pedig környezetükre nézve. Márpedig ha valaki senkinek nem okoz kárt, ugyan ki és miért vonhatná felelôsségre? Amikor az általa preferált fajtákról kezdtünk beszélgetni, kiderült, hogy nemcsak a termesztett fajták, de a fogyasztási módok tekin-

tetében is nagy tapasztalattal bíró pácienssel ülünk szemben. „A kannabisz fajtáiról és a termesztési eljárásairól órákig tudnék mesélni. Minél régebb óta termeszted, annál többet tudsz meg róla, és annál érdekesebb, minél több részletre nyílik ki a szemed. De hát ez szinte mindennel így van. Sok különbözô fenotípust és fajtát kipróbáltam már az évek során, jelenleg MK Ultra, illetve NG 13, OG Kush fajtákat termesztek, mindkettôt fájdalomcsillapításra használom. Egy nm-es termesztôsátram van, 4-6 növénnyel, természetesen magról. Két termésem van egy évben, kb. 80-250 gramm növényenként, ami fedezi a szükségleteimet.”

A fogyasztási módok tekintetében a gyógyászati páciensek nem preferálják a füstölést, az sokkal inkább a rekreációs fogyasztók terepe. Egyes betegségtípusok hatékony kezelésére olyan menynyiségre is szükség lehet naponta (akár 15-20 gramm), amit füstölve nem is lehet elfogyasztani. A medikálpáciensek többsége élelmiszerben, inhalátor segítségével vagy kivonatok formájában juttatja szervezetébe a hatóanyagokat. „Nagyon különbözô módokon lehet a kannabiszt beszedni. Számomra a kivonatok váltak be legjobban, amiket én magam készítek.

A virágzatot kis mennyiségû, 96%-os alkoholban négy hétig áztatom, majd a kivonatot bármilyen italba csepegtetve fogyasztom. Ennek több elônye is van, például nem feltûnô, és mindenhol használható. Otthon vaporizert is használok, ám amikor úton vagyok, nem tudok in-

CK 2014/1. február

33

medical

halálni. A párásítók használata nehézkes, de a cseppeké kényelmes. A másik fontos kérdés az adagolás. A kivonatot azonos erôsségûre tudom készíteni, és csepegtetéssel az adagolást is pontosan be tudom állítani. Napi tíz csepp, bárhol megoldható, csak egy pohár víz kell hozzá.”

Ferdinand Bécsben él, egyedül, családja megszokta és elfogadta öngyógyszerezô életmódját, ahogy fogalmaz, ôk látják a javulást. „A vérben mindig megmaradnak a rákos sejtek, még operáció után is. Nem mindegy persze, hol van a daganat, de a kannabisz jó eséllyel segít. 2006 és 2008 közt félévente ellenôriztettem a véremet, és mindig volt gyulladás, pedig akkor már elkezdtem a kenderterápiát. Elôször 2009-ben voltam teljesen gyulladásmentes. Csak két kemoterápiám volt, amikor megmûtöttek, aztán leállítottam. Így maradt még némi hajam, viszont a végére teljesen kikészültem. Nem tudom százszázalékosan kijelenteni, hogy a gyulladásmentesség csak a kendernek köszönhetô, de biztos, hogy szerepe van benne.”

A gyógyászati páciensek számára nemcsak a fajták kannabinoid összetétele, hanem az állandó minôség és – mi-

34

vel nem füstölik a kannabiszt, amitôl a gombák, baktériumok elpusztulnak – a szennyezôdésmentesség is nagyon fontos. Ezt a termesztési körülmények minél precízebb beállításával lehet elérni – magyarázza Ferdinand. „Romant, a bolt tulajdonosát már korábbról ismertem, tudtam, hogy ô is gyógyászati páciens, így pontosan tudja, mekkora jelentôségû számomra az állandó minôség. Amikor megnyitotta az üzletét, nem is gondolkodtam,

egyértelmûnek tûnt, hogy ezután itt vegyem a magokat, tápokat, egyéb eszközöket. Mint gyógyászati páciensnek 20% kedvezményt is adnak. Itt nem kapható minden márka, nincsenek tömegtermékek, de ami van, sokkal speciálisabb, nagy figyelemmel kiválasztott. A szakértelem igen hangsúlyos szempont. Ha lenne rá lehetôség, akár dolgozni is szívesen idejönnék.”

GH

CK 2013/6. december

35

„AZ ÉN UNIVERZÁLIS FÁJDALOMCSILLAPÍTÓM” Vitalizál, kiegyensúlyoz, és még a lelket is simogatja Claudia R. (41) Berlinben, Prenzlauer Bergben él, illusztrátorként dolgozik, és abban a reményben vált magánvállalkozóvá, hogy a számára terápiás célból szükséges kannabiszt, teljesen legális formában, finanszírozni tudja. Claudia rákbeteg, a mája tönkrement az éveken át tartó szerfüggősége miatt, így hagyományos gyógyszereket nem szedhet.

Cannabis Kultusz: Hogyan jutottál el a kannabiszhoz mint gyógyszerhez?

Claudia R.: Már majdnem 30 éve fogyasztok kannabiszt, visszatekintve ez az egyetlen szer, mely nem tette tönkre az életemet, hanem segít elviselni a fájdalmakat. Amikor kamaszként alkalmi fogyasztó voltam, még nem tudtam, hogy a kannabisz gyógyszer is lehet, de már akkor is észrevettem, hogy jó hatással van rám. Ez volt az elsô kapcsolatom a bódítószerekkel, bár én a kannabiszt soha nem tekintettem drognak. Ehhez hozzátartozik, hogy 18 évig voltam heroinfüggô, tíz

36

éve vagyok tiszta, azóta csak kannabiszt fogyasztok, ez az én univerzális fájdalomcsillapítóm. Így sem élek teljesen fájdalmak nélkül, de legalább el tudom viselni ôket.

CK: Mely testi panaszaidat enyhíted a kannabisszal?

CR: Volt Hepatitis C-m, 2-es, 3-as, 4-es altesti rákom, beteg a szívem, a májam, és a hátam is tönkrement. A kannabisz nemcsak a fájdalmaimat csillapítja, hanem az étvágyamat is meghozza, enyhíti a depressziós tüneteimet és az alvászavaromat. Különösen a hátamnak tesz jót,

majdnem teljes életet tudok élni. A korábbi szerfogyasztásom, a kemoterápia, illetve az ôssejtfelépítés miatt az elzsírosodott májam nem tudja a hagyományos fájdalomcsillapítókat lebontani.

CK: Nem segítene rajtad egy májátültetés?

CR: Dehogynem, csak én nem kapok ilyen egyszerûen egy új szervet – azzal indokolják, hogy én korábban teljesen tudatosan károsítottam a májamat.

Ha az ember 13-14 évesen heroin- és benzodiazepinfüggô lesz, akkor nem hiszi el még azt sem, hogy megéri a 18-ik szü-

Sikerült, és rájöttem, hogy milyen gazdaságosan lehet az olajat kakaóban, illetve ételekben elkészítve hasznosítani.

Egyszerûen hihetetlen volt! Addig csak dohánnyal fogyasztottam kannabiszt, de aztán rájöttem, milyen sok lehetôség rejlik még benne. Ha valaki 20 évvel ezelôtt azt mondja nekem, hogy a kannabisz gyógyszer, bizonyosan kinevetem. Ma már kicsit okosabb vagyok.

CK: Tehát akkor te a saját magad részére elégséges olajat tudsz előállítani?

CR: Sajnos nem, az elôállításhoz a környezetem adományaira vagyok utalva, és nincs mindig elegendô növényem az olajkészítéshez. Ha nincs olajam, akkor inhalálok, vagy dohánnyal keverve füstölöm a kannabiszt. De ha minden elfogyott, senkinek sem ajánlom, hogy éppen akkor látogasson meg, azt a hangulatot az ellenségeimnek sem kívánom. Semmi máson nem múlik, csak az anyagiakon: azonnal kaphatnék Sativexet legálisan, de a havi 500 eurós költséget nem tudom állni.

CK: Milyen gyakran fogyasztod a kannabiszt?

CR: Reggelente beizzítom az inhalátort, és addig használom, amíg úgy nem érzem, hogy képes vagyok kommunikálni más emberekkel. Azután iszom egy csésze kávét, elszívok hozzá egy jointot, utána reggelizem, egyébként nem tudnék

enni. A nap további részében általában 2 gramm füvet és 1-2 gramm olajat fogyasztok. Ha nincs olajam, akkor kétszer annyi virágzatot is elszívok.

CK: Ha a nagyobb koncentrációjú olajat fogyasztod, akkor is dupla adagra van szükséged?

CR: Ha az ember tumort akar kiirtani a szervezetébôl, vagy éppen csak egy fájdalommentes napot szeretne, akkor fel kell tornászni a toleranciaküszöböt. Ha van olajam, megpróbálok a lehetô legtöbbet fogyasztani belôle, persze akkor megint sokkal nehezebb, ha elfogy, a fájdalma-

letésnapját, nem hogy a májára, szívére és a csontjaira gondolna. Nem is kérvényeztem a májátültetést, mert a hepatitisem meggyógyult, és a kannabisz segítségével egészen jók az értékeim. Valahol meg is értem az ellenállásukat velem kapcsolatban, hiszen nem ismernek személyesen. Ha ismernének, látnák, hogy, milyen sokat változtam pozitív irányba, és hogy mit teszek más beteg emberekért. A legális kannabiszért benyújtott kérelmemmel ugyanez a helyzet, ki szeretnék törni az illegalitásból, és félelem nélkül szeretném mint gyógyszert használni anélkül, hogy megbélyegeznének érte.

CK: Melyik kiszerelési forma a legjobb a számodra?

CR: Ha az anyagi helyzetem engedi, akkor a feketepiacról szerzem be a kannabisznövényt, és olajat készítek belôle. Az interneten találtam egy videót a következô címmel: „How to Make Rick Simpson’s Medicinal Hemp Oil Safely”, és azt gondoltam, lehet, hogy a levegôbe repül a konyhám, de akkor is kipróbálom!

CK 2014/1. február

37

medical

im sokkal erôsebbek lesznek. Egyébként a korábbi daganatok közül már csak kettô észlelhetô.

CK: Találkoztál már a kannabisszal kapcsolatban az állam elnyomó fellépésével?

CR: Igen, a legrosszabb tapasztalatomat itt Berlinben szereztem a rendôrséggel.

Hogy érthetô legyen a történet, egy kis elôzményt is el kell meséljek: miután megszabadultam a heroinfüggéstôl, megpróbáltam minél több embernek beszélni a tapasztalataimról. Különösen a fiatalokat akartam megóvni attól, hogy ugyanazokat a szörnyûségeket kelljen átélniük, mint nekem, ezért kannabiszt ajándékoztam nekik, ha a WC-be dobták a heroint.

Akkor kaptam a „Muddi” becenevet, mert bevetettem magam a fiatalokért, és megpróbáltam ôket az utcáról összeszedni. Egy este már az ágyban feküdtem, amikor csöngött a telefon, az egyik „gyerekem” telefonált: „Muddi, felmehetnék hozzád? Az anyám kivág, ha így megyek haza, akkorák a pupilláim, mint egy tányér.” Természetesen, mondtam, gyere csak, nem is kellett rajta gondolkodnom.

Egyszer csak kopogtak az ajtómon, amikor kinyitottam, csak fekete maszkokat láttam, és arra gondoltam, hogy „te jó ég, mi történik itt?”. Egy pillanattal késôbb már a padlón feküdtem. Tépték a hajamat, a lábaimat a hátamig hajlították, a karjaimat kicsavarták, mint a filmekben.

Nem kevesebb, mint 30 rendôr vonult be az egyszobás lakásomba, mindent átkutattak, feldúltak. Késôbb kiderült, hogy egy fiatal, aki délután meglátogatott, hazafele összegraffitizte a buszt, ezt látta a buszvezetô, aki hívta a rendôrséget. A rendôrök leszedték a fiút, és megtalálták nála a füvet. A fiatalkorúak börtönével fenyegették, annyira megfélemlítették, hogy beszélni kezdett, sôt egy kicsit még költött is hozzá. Azt mondta, hogy a füvet tôlem kapta, nekem vannak a legjobb áruim, errôl vagyok ismert Berlinben.

CK: Mennyi kannabiszt talált nálad a rendőrség?

CR: Tizenkét kis csomagot, egyenként 1,8 grammal, és valamennyi maradékot különféle dobozokban. De nem ez volt a legrosszabb, hanem az, hogy fegyvereket is találtak, amit fiataloktól vettem el, amikor nálam jártak: gázsprayt, baseballütôt, kést, sôt még egy pisztolyt is. Ezeket mind jelentenem kellett volna, de én errôl nem tudtam. Csak begyûjtöttem ôket, azt gondoltam, ebbôl

38

így nem lehet baj. A rendôrök fegyverkereskedelemmel vádoltak fiatalkorúak részére, és 15 hónap börtönre ítéltek, melyet nem kellett teljesen letöltenem, mert 2009 karácsonyán rákot állapítottak meg nálam, így 2010 januárjában kiengedtek, és megoperáltak. Késôbb a tudomásomra jutott, hogy nem minden rákos szövetet tudtak eltávolítani, mert nem fértek hozzá. Egy világ omlott össze bennem, és harcolhattam megint a démonjaimmal.

CK: Kitartott melletted a családod, tudtál velük őszintén beszélni a problémáidról?

CR: Az anyám természetesen a heroin ellen volt – egy junkie-val nem éppen egyszerû az élet –, míg én próbáltam az emlékeimet minden lehetséges eszközzel elfojtani. Nem volt jó gyerekkorom, kisgyerekként molesztáltak, ezt próbáltam mindenféle kábítószerrel kompenzálni.

Szükségem volt valamire, ami kikapcsolja a fejemet. Így nézve nekem a heroin – ami másoknak az életét veszi el

– nekem visszaadta, mert csak így tudtam beszélni arról, amiket átéltem. Régebben olyan hangosan kiabáltam, hogy senki nem hallott meg vagy vett komolyan. Ma már az anyám is elfogadja és megérti, hogy a kannabisz gyógyszerként is funkcionálhat. Az apámmal nincs semmilyen kapcsolatom, így is 18 évet rabolt el az életembôl.

CK: Mint páciens milyen jövőt kívánsz a kannabiszgyógynövénynek?

CR: Azt kívánom, hogy minden ember számára elérhetôvé váljon, tehát a beteg emberek, de az egészségesek is hozzájuthassanak. Ezt nemcsak azért kívánom, mert a kannabisz egy szuper dolog, és mellékhatások nélkül csillapítja a fájdalmat, hanem mert támaszt ad az embernek, vitalizál, kiegyensúlyoz, és még a lelket is simogatja. A környezetnek és a gazdaságnak is értékes alkotóeleme, számomra pedig egyszerûen number one.

M.M.

ÉDES SZÍNEK AZ ÉDES ÍZLÉSHEZ THE RED FAMILY: A Sweet Seeds új, automatikusan virágzó bíbor fajtái A Hindu Kush régió magashegységeiből származik egy fajta, amely képes kiszínezni a Sweet Seeds-magbank három klasszikus bestsellerét is. Ezt az automatikusan virágzó, lila fajtát azért választották ki a Sweet Seeds nemesítői, hogy létrehozzák három gyönyörű, automatikusan virágzó fajtájukat: a THE RED FAMILY-t.

Miután a „bíbor” genetikával folytatott munkájuk eredményeként kiváló tulajdonságokat és a további szelektálással megbízható stabilitást sikerült elérniük, a Sweet Seeds nemesítôi már nem kételkedtek, hogy ez a genetika érdekes felfedezésekhez vezetheti ôket. Minthogy nagy hozamú, ellenálló, gyantás és finom citrusos, erdei gyümölcsös ízt ad, ez a genetika lenyûgözô eredményekkel kecsegtetett a Sweet Seeds-katalógus csúcsminôségû fajtáival keresztezve, melyek még több energikussággal egészíthetik ki a Kush-genetikát. Ám kétségkívül a kedvezô tulajdonságain túl a fajta pompás megjelenése teszi fel a pontot az i-re, melyet elsôsorban egzotikus színei biztosítanak.

A pakisztáni genetikán végrehajtott finomításokat követôen, melyek a hozamot, a szerkezetet és az aromákat javították, a Sweet Seeds három új, automatikusan virágzó fajtával állt elô Black Cream, Red Poison, Dark Devil néven.

A három fajta az enyhe violától az erôteljes bíborig minden árnyalatot felvonultat az esetenként feketébe hajló virágzatig. Ezek a színek még kívánatosabbá teszik ezt a genetikát azok számára, akik kutatással vagy új kannabiszfajták nemesítésével foglalkoznak. Így kezdôdött el a ma is tartó keresés a legszebb, automatikusan virágzó fajták után, melynek eredményeképp megszületett az úgynevezett Red Family.

A Cream Caramellel végzett keresztezés eredményezte a Black Cream fajtát, a Green Poisonnal keresztezve jött létre a Red Poison, a Dark Devil nemesítéséhez pedig a Big Devil XL fajtát használták. A keresztezések szokatlan színüknek köszönhetôen a virágzás során diszkrét megjelenésû növényeket eredményeznek, és a magok közel 80%-a produkál lilás vagy bíborszínû palántákat.

CK 2014/1. február

39

FIRST LADY® A First Lady egy tiszta afgáni genetika, melyben az oldtimer fajtákra jellemzô egységesség és gazdag ízvilág támasztja alá a modern hibrid kannabiszfajták életerejét. A fajta közvetlen ôsei Afganisztánból és Pakisztánból származnak, a Hindu Kush hegység, Chitral és Kandahar közötti magasan fekvô területei és alacsonyabban fekvô sztyeppei régióiból. E szomszédos régiók osztoznak az elismert Cannabis

Afghanica-törzs nagyon hasonló genetikai örökségén, az erôs Indica növekedési mintázaton, mely évszázados kiválasztódás során fokozta a fajta sokszor díjazott hagyományos tulajdonságait, mint a magas gyantatartalom vagy a gyors és erôteljes virágzás. A First Lady tehát több, mint egy hibrid fajta visszakeresztezése, mert újra egyesül benne egy alapvetôen azonos génállomány, ami idôben és földrajzilag már elvált egymástól.

Mindennek eredményeként a Sensi Seeds First Lady palántái kiszámítható-

ak, egységesek, és tele vannak életerôvel.

A fenotípus finom jellegzetességei jól megfigyelhetôk a levél és a kehely kialakulásánál. Ez az elôkelô úri hölgy gyors és erôteljes, a növekedés és a virágzás problémamentes. Még a kezdô termesztôket is megjutalmazza a bôséges virágzat, ha megkapja a növekedéshez szükséges alapfeltételeket: egészséges talajt, jó világítást és szellôztetést. Tapasztaltabb termelôk könnyen elérhetik a legjobb eredményeket a First Ladyvel, bármilyen rendszert vagy módszert választanak.

CK 2014/1. február

41

e b o l g + a n n ca

A TÁPLÁLÓ FÉNY Friedrich Pinteritsch kenderséf a napfény jelentőségéről Több mint első osztályú séf: az ételnek, melyet megeszünk, hasznosnak kell lennie, szerepe nem lehet csak az, hogy jóllakottságot okozzon – mondja Friedrich Pinteritsch, a klagenfurti szakács. Neve ismerősen csenghet azok számára, akik tavaly ellátogattak a Cultiva kendervásár rendezvényére. Nem véletlen: abban hisz, hogy a kendernek az egyik legfőbb táplálékunknak kéne lennie, és ezt évről évre a gyakorlatban is bemutatja a bécsi kendervásáron, egy főzőshow keretében.

42

Cannabis Kultusz: Számtalan szakácskönyvet is írt már, többek közt a BiohanfKochbuch (Biokender szakácskönyv) címűt.

Az alapelv mindegyiknél azonos, az egészséges táplálkozás. Mióta foglalkozik a témával, és hogyan fedezte fel az ehető kendert?

Friedrich Pinteritsch: Mindig is érdekelt, hogy mi van a táplálkozás fogalom mögött, hogy hogyan hasznosul a táplálék. Komolyabban úgy 20 éve foglalkozom a témával. Egy steiermarki hotelban kezdôdött az egész: megkeresett a tulajdonos, és elmondta, hogy át szeretne állni a biogazdálkodásra. Megkérdezett, hogy mit gondolok arról, hogy a hotel konyhájában bioételeket is készítenénk a vendégeknek. Én ezt jó ötletnek tartottam, és a következô évben teljesen átálltunk biogazdálkodásra és -felhasználásra. Késôbb, a 2000-es évek elején találkoztam egy barátommal, aki Karintiában a Bio-Hanf üzletvezetôjeként dolgozott, ahol kendert termesztettek és forgalmaztak. Karintiába költöztem, hogy velük dolgozhassak, azóta foglalkozom a kenderrel mint táplálékkal.

CK: Mi volt a fő motivációja a Biokenderszakácskönyv megírásakor?

FP: Számomra a legfontosabb kérdés a kenderrel kapcsolatban az, hogy miért nem lehet az embereknek logikus érvekkel alátámasztva elmagyarázni, hogy táplálkozásfiziológiai szempontból a kender olyannyira egészséges, hogy mindennap fogyasztani kellene?! Miért hagyja ez hidegen az embereket? Hol a probléma? Véleményem szerint már maga a név bûnös, a kender szót mindenki automatikusan a marihuánához társítja. Ezért a mai napig nagyon fontos a felvilágosító tevékenység, hogy elmondjuk, van az étkezési kender, mely nem tartalmaz THC-t, és csodálatos ételeket lehet készíteni vele. Két évvel ezelôttig volt Klagenfurtban egy éttermem, ahol rengeteget fôztem kenderrel, ami szintén része a kampányomnak.

CK: Ért el látható eredményeket?

FP: A környezetemrôl, vagyis Klagenfurtról tudok csak beszélni: ott mûködtetünk egy termelôi biopiacot, ahol a termelôk étkezési kendert és más kender alapú termékeket, mint kenderolajat és kenderdiót kínálnak eladásra. Ennek az egész kezdeményezésnek azonban sokkal több nyilvánosságra lenne szüksége, de sajnos nagyon nehéz meggyôzni a mainstream médiát arról, hogy mind-

ez nem bûncselekmény – arról nem is beszélve, hogy mennyire egészséges.

CK: A főzőshow-n kívül a vásáron előadást is tartott, ahol a „fénykenderről” beszélt, vagyis hogy mennyire fontos a napfény jelenléte az emberi szervezet számára. Miért olyan fontos a fény?

FP: Mindennap fogyasztunk fényt: a bôrünkön és a szemünkön keresztül mindenképp. Kb. 1970-ig minden ételünk tartalmazott napfényt, de az elmúlt 40 évben a tömegtermelés következtében ételeink már nem a természetbôl származnak, így egyre kevesebb napfényt fogyasztunk. Pedig a napfény tartja fent az emberi szervezet szerkezetét! Ezt egy német kvantumfizikus, Fritz-Albert Popp be is bizonyította a biofotonok felfedezésével.

CK: Milyen rizikófaktorokat hordoz a korra jellemző mindennapi étkezésünk?

FP: A természetes fény hiánya mellett a transzzsírsavak jelenléte a legkárosabb. Ezek a zsírsavak károsítják a szervezetet, hatásukra szabadgyökök és koleszterin termelôdnek. A késztermékek rengeteg transzzsírsavat tartalmaznak. Tehát tudatosabban kéne vásárolnunk, ami manapság nem olyan egyszerû, ám például a kendertermékek nagyon alkalmasak a tudatos táplálkozás elkezdésére.

CK: Mely, kenderből készített termékeket célszerű beszerezni?

FP: A legfontosabb talán a kenderolaj.

Túlságosan sok Omega-6-ot fogyasztunk,

melyrôl tudnunk kell, hogy gyulladáselôidézô hatása van. Ez az egyik oka annak, hogy relatív sok civilizációs betegséggel küzdünk. A kenderolaj csak jó zsírokat tartalmaz. Az egyik osztrák egyetemen bizonyították is, hogy a kenderolaj a szívinfarktus rizikófaktorát 15%-kal csökkenti. A kenderolaj mellett a hámozott kenderdió még nagyon fontos, mivel nagyon sokoldalúan felhasználható a fôzés területén.

CK: Képzeljük el, hogy a kenderből készült termékek annyira elterjedtek lesznek, mint manapság a biotermékek. Abból indulok ki, hogy legalábbis egy részét mesterséges fénnyel kell majd táplálni, tehát természetes fény nélkül. Akkor is egészséges lesz kendert fogyasztani?

FP: Ma már pontosan lehet tudni, hogy a kendernek mely növekedési fázisában van szüksége fényre. Tehát minél jobban tudunk alkalmazkodni a növény természetes igényeihez, annál egészségesebb terméket kapunk. Természetesen igaz az is, hogy a mesterséges fény – abban a formában, ahogyan mi azt ismerjük – soha nem helyettesítheti a napfényt. Ez sajnos így van. De én meg vagyok gyôzôdve arról, hogy 20 éven belül minden élelmiszerüzletben lesz egy részleg, ahol úgynevezett fénytermékeket lehet kapni, ahol remélhetôleg a kender is helyet kap majd.

A kender, melyet természetes fénnyel termesztettek.

H. Benke

CK 2014/1. február

43

fajta+tiszta

A DOUBLE DUTCH-STORY Amikor Doki felébresztette az alvó óriást A két és fél évvel ezelőtti összefogás a Magus Genetics-szel hozzáférhetővé tett a Serious Seeds számára olyan genetikai kincseket, melyekkel amúgy is fantasztikus választékukat a legnemesebb fajtákkal gazdagították tovább.

46

Az egyik ilyen kincs a Double Dutch, egy 60/40 vagy 70/30 Indica/Sativa-fajta, mely a Magus Genetics egyik korai, de talán legfontosabb keresztezése, a Warlock (Skunk x Afghan), illetve a Serious Seeds Chronic nevû fajtájából nemesítve. (Eredeti változatát a Magus breedere, Gerrit a Serious Seeds engedélyével használta fel, vagyis a Double Dutch esetében egy Serious „hazatérésérôl” van szó.) Mézédes aromája, frissítô hatása és hozama miatt a Chronic tökéletes keresztezési partnere volt a Warlocknak, melynek „kielégítô” hozamát feljavította, lágyította erôs aromáját és az Indica szinte romboló stoned hatását.

Az eredmény egy erôs, összetett, de jól kiegyensúlyozott fajta, mely hozza a Sativákra jellemzô agyi hight és az Indicák jellegzetes testi érzeteit is, mindezt 15-18% THC-tartalommal.

A Chronic erôs befolyása miatt a bokornak gyümölcsös, vadvirágokra emlékeztetô illata van. A Double Dutchnak 55-65 napra van szüksége a teljes érésig, a végén hatalmas bokrokat növeszt, négyzetméterenként 500, sôt akár 600 grammnyi hozammal.

Magállapotban és a vegetatív fázisban felszínre törnek az Indica-gének, melyeket széles levelek, erôteljes szárak jellemeznek, a növények dús növekedési modellt mutatnak, dinamikus oldalirányú burjánzással. A virágzási idôszakban a Double Dutch óriási, Sativa-dominanciájú bokrot növeszt, nagyon jó virág/levél aránnyal, melynek szerkezete a Warlockra jellemzô, hosszúra nyúlt, „pattogatott kukorica”fürtökre emlékeztet. A Serious Seeds tapasztalata szerint ez a fajta ugyanolyan jól termeszthetô földben, kókuszrostban, valamint hidromediális környezetben is. A palántáknak 7–14 napos növekedési idôt javasolnak, a magról termesztett növényeknek kb. 35 napra van szükségük. Természetes fényviszonyok mellett októberre érnek be, tehát a Double Dutch kültéren is sikerrel termeszthetô, jól ellenáll a penésznek is. Ez a két kiemelkedô holland fajta kombinációja dominált 2007-ben az ICMag Cup versenyén, ahol a grooverek és a breederek kupáját is elnyerte. 2006-ban a Highlife Cannabis Cupon az outdoor kategória harmadik helyezését hozta el. Ugyanakkor ennél sokkal több elismerésre van szükség, hogy a Double Dutch prémiumminôségét és óriási potenciálját méltó módon vissza lehessen adni. „Természetesen rengetegen le-

lik örömüket ebben a fajtában, és én is azt gondolom, minden megvan benne, hogy még nagyobb szerephez jusson a világszintû termesztôi közösségekben, különösen a fogyasztói szektorban. Ezért gondolok rá úgy, mint egy alvó óriásra” – mondta Doki, és örömteli várakozással tervezte felébreszteni ezt az óriást.

Ehhez a misszióhoz öt nôivarú Double Dutch-magot használt. Ezúttal közvetlenül 11 literes edénybe ültette ôket, megtöltötte a Doki-keverékkel, ami Plagron Standard Mix földbôl, 5% agyagból és faforgácsból áll. Két és fél nappal késôbb mind az öt „fejecske” villámgyorsan kibújt a földbôl. 2db 600-W-MH és egy 400-W-HPS lámpa alatt a vegetatív növekedési fázis erôteljesen és élettôl duzzadóan ment végbe, a palánták feltûnôen egységes képet mutattak. Az öt növény

kompakt, sûrûn elágazó bokrosodást produkált, mely ideális alapja a nehéz virágzatnak és a bôséges hozamnak. 30 nappal késôbb a vegetatív fázisban, amikor a növények elérték a 40-50 cm-t, Doki beindította a virágzást, vagyis a napi fényperiódust 18/6-ról 12/12-re csökkentette. A növényeknek csupán 5-6 napra volt szükségük, hogy kiderüljön, valóban nôivarúak. Amikor már két és fél hete virágoztak, az ágak mentén megjelentek az elsô kis „rózsácskák”, és egy erôs megnyúlás is látható volt. Egy héttel késôbb Doki így számolt be: „Mint ahogyan az várható volt, a növények tovább nyúlnak, de még mindig bokrosnak lehet ôket jellemezni. Az egyik közülük sokkal nagyobbra nôtt, mint a többi. A virágzás teljesen beindult.” Öt hét virágzás után így folytatta: „Még mindig

CK 2014/1. február

47

fajta+tiszta

nyúlnak, majdnem mindegyik megduplázta a magasságát. Nagyon dinamikusan fejlôdnek, a levelek nagyok és erôsek, jelentôs mennyiségû gyantaképzôdés is megfigyelhetô. Az is látszik, hogy három növény virágzatának mintázata valamivel erôsebb Sativa-befolyást mutat, mint a másik kettô.

Csodálatos módon mindegyiknek nagyon jó a virág/levél aránya. Egy héttel késôbb a nyúlási fázis erôteljesen lelassult. Nyolc virágzási hét után Doki így kommentálta a fejleményeket: „A virágok hegyei elkezdtek hervadni, a növények célegyenesbe érkeztek a teljes kifejlettséghez. Ez a Double Dutch-bokor lenyûgözô: olyan nagy, sûrû és elágazó, hogy öröm már csak ránézni és megszagolni is. Csodálatos, édes illatot áraszt, kicsit gyümölcsös, de a vadmézre is emlékeztet. A gyanta mennyiségével is nagyon elégedett vagyok, a nagyobb levelek teljes felülete gyantamirigyekkel borított, ami ennél a mennyiségnél azt jelenti, hogy a végén bôséges gyantám lesz hasiskészítéshez is. A Serious által megadott 55-65 napos érési szintet már elérték, és már most világosan látszik, hogy

48

néhány növény meg is fogja haladni. Persze mindez kit érdekel, amikor olyan növényei vannak, melyekrôl mindenki csak álmodik?!”

Három növény 66 nap után lett teljesen érett, a másik kettô további 14 napig növekedett. „Megérte a várakozást - jelentette ki végül Doki –, mert az utolsó héten még nôttek és még több gyantát termeltek. A növények 84, 89, 92, 93 és 118 cm magasságig fejlôdtek, és a földtôl a csúcsig tele voltak sûrû virágzattal. Köszönhetôen a kimagasló virág/levél aránynak a szüret könnyen kivitelezhetô volt.” Doki nagyon optimista volt, ami a szárított mennyiséget illeti, de amikor ténylegesen megmérte, az legmerészebb várakozásait is felülmúlta. Az öt növény összesen 610 gramm legfinomabb Double Dutch-termést produkált, átlag 122 grammot növényenként. „Csak 30 napig voltak a vegetatív fázisban, a 35 nap helyett, melyet a Serious Seeds tanácsolt” – mondta Doki, és szinte eufórikus állapotban elképzelte, milyen eredményt mutatna a 60 napos növekedési fázissal.

A szárított virágok is megtartották mézédes és enyhén gyümölcsös aromá-

jukat, Doki örömmel próbálta ki, vajon milyen hatást ér el fogyasztásukkal. Pár slukk után tudta, nem kell csalódnia: egy intenzív, csiklandós érzés költözött a fejébe, ami ott vibrációvá teljesedett ki, tehát a Sativa-gének megtették a magukét a Double Dutchban. Körülbelül félóra múlva az érzetek a test felé irányultak, ami egy mélyrelaxációs ellazuláshoz vezetett, ugyanakkor elméje, gondolkodása tiszta maradt, hiszen a Sativa-befolyás tartotta magát, ha kicsit kevésbé is, mint az elején. Ez a fantasztikusan kellemes állapot fejben és testben több mint másfél órán át tartott.

Doki végkövetkeztetése: „A Double Dutch minden igényt kielégít. Ez a leggazdaságosabb fajta, amit az elmúlt évtizedekben termesztettem. Egyszerû a gondozása, fantasztikusan aromás, nagy hozamot termel, mindezt viszonylag rövid virágzási idô alatt. Egyetértek G.B.I-vel, ennek a fajtának a világszintû nagykereskedelmi potenciáljai még messze kiaknázatlanok, de mindene megvan ahhoz, hogy óriás legyen a fûfajták között.

Egyelôre még alvó óriás, de biztosan nem utoljára ébresztettem fel.”

a’la canna

[…] „A legtöbb ember még ebben a viszonylag szabad országban is, merô tudatlanságból és tévelygésbôl úgy el van foglalva az élet vélt gondjaival és fölösleges, durva munkáival, hogy nem tudja élvezni nemesebb gyümölcseit. Kezük a túlzásba vitt munkától annyira eldurvult, és úgy remeg, hogy nem is tudnák leszedni.

A dolgozó embernek nap nap után nincs is ideje az eszmélésre, nincs érkezése hozzá, hogy embertársaival emberi kapcsolatokat tartson fenn, mert munkája elértéktelenedne a piacon. Nem ér rá más lenni, mint gép. […]

Néha eszembe jut, miért vagyunk olyan felületesek – mert szinte már ennek kell mondanom! –, hogy annyit foglalkozunk a felháborító, ám tôlünk valamelyest idegen néger rabszolgaság kérdésével, amikor északon és délen egyaránt annyi nálunk a rafinált és kegyetlen rabszolgatartó. Rossz, ha valakinek déli hajcsára van, még rosszabb, ha északi államból való; de a legrosszabb, ha magad vagy a magad hajcsára! És még arról beszélünk, hogy az emberben isteni lélek lakozik! Nézd meg a szekeres gazdát az országúton, aki éjjel és nappal a vásárba igyekszik: hol villan föl benne az isteni szikra? Legmagasztosabb kötelessége, hogy lovát etesse-itassa. Mit számít neki az ember volta, a szállítási érdekeihez képest? Hiszen a Vagyon Uraságért hajszolja magát! […] Nézd csak, hogy ügyeskedik és hízeleg, milyen aggodalomban tölti napjait, hiszen se nem isteni, se nem halhatatlan, hanem foglya és rabszolgája önönmagáról alkotott véleményének, cselekedeteivel nyert hírne-

50

Henry David Thoreau:

WALDEN vének. A közvélemény gyenge zsarnok a magunk véleményéhez hasonlítva. Az ember sorsát az pecsételi, vagy inkább: az mutatja meg, hogy miképpen vélekedik önmagáról. […]

Némely ember szünetszakadatlan szorongása, erôlködése úgyszólván gyógyíthatatlan betegség. Alkatunk szerint túlbecsüljük annak a munkának a fontosságát, amit végzünk; pedig mennyi mindent nem végzünk el! […] Olyannyira ôszintén

és teljesen behódolunk életmódunknak, hogy tagadjuk a változás lehetôségét. Ez az egyetlen lehetséges mód – bizonygatjuk: holott annyiféle mód van, ahány sugarat húzhatunk a kör középpontjából.

Minden változás csoda, ha jól megnézzük: de ilyen csoda minden pillanatban történik. Konfucius ezt mondja: „Tudni, hogy amit tudunk, azt tudjuk, ám amit nem tudunk, azt nem tudjuk: ez az igazi tudás.”

Henry David Thoreau XIX. századi amerikai író, költő, filozófus, 1817-ben született. A Harvard Egyetemen görög és latin klasszikusokat, az angol metafizikus költőket, valamint olasz, német, spanyol és francia nyelvet tanult. Erősen hatott rá Ralph Waldo Emerson költő és esszéista, akivel személyes kapcsolatot is ápolt. 1845 és 1847 között a Walden-tó partján egy kunyhót épített magának, ahol gyűjtögetésből, halászatból, növénytermesztésből és mások számára végzett fizikai munkából tartotta fönn magát, miközben ideje nagy részét elmélyüléssel, a természet megfigyelésével, és gondolatainak leírásával töltötte. Ennek az időszaknak a gyümölcse Walden c. főműve.

Cselekedeteiben is következetes volt írásaihoz és elveihez. 1846-ban börtönbe került, amiért nem volt hajlandó adót fizetni a rabszolgaságot támogató és Mexikót támadó Egyesült Államoknak. Ám mindössze egy éjszakát kellett ott töltenie, mert egy jóakarója kifizette tartozását. Ez az élmény ihlette azonban másik jelentős munkáját A polgári engedetlenség iránti kötelességről címűt, melyben kifejti, hogy a magasabb rendű erkölcsi törvény alapján minden embernek kötelessége megtagadni az együttműködést és elviselni az ezzel járó büntetést, ha az állam igazságtalan politikát folytat. Ennek az írásának eszméi hatottak többek közt Mahátma Ghandira is. Írásai a mának ugyanúgy szólnak, mint egykor saját korának.

a’la canna

HIPPIK, ÖTVEN KÖRÜL Pearl Jam: Lightning Bolt A Pearl Jam a grunge megkerülhetetlen ikonja. Aki a kilencvenes évek elején fogékony volt a gitármuzsikára, és követte a kortárs amerikai zenei életet, ha a Temple of Dog c. supergroupot még figyelmen kívül is hagyta, a Pearl Jam Ten c. elsô lemezérôl a Jeremyt vagy az Aliveot látnia kellett az akkori MTV-n. Számos lemez és dobos után 25 éves történetük koronájaként 2013-ban megjelent tizedik LP-jük, a Lightning Bolt.

A grunge felfutásával a zenekar világszerte ismertté vált, Kurt Cobain halálával pedig a stílus legnépszerûbb bandája lehettek, ám ezzel a lehetôséggel nem éltek. A nyilvánosság elôl teljesen visszavonultak. Nem adtak interjúkat, sôt évekig tartó pereskedésbe kezdtek a legnagyobb amerikai koncertjegy-forgalmazó céggel, a Tickemasterrel. A Pearl Jam azzal vádolta a cégóriást, hogy monopolhelyzetével visszaélve a jegyeket megfizethetetlen áron árulja, és rengeteg extraköltsé-

get számol fel. A kétezres évek kezdetéig számtalan izgalmas korongot jelentettek meg, köztük a feledhetetlen Vs.-t, és talán a legjobb lemezüket, a kísérletezô No Code-ot. Az ezredforduló környékén a banda egyre unalmasabb, laposabb zenével jelentkezett, bár a kritikusok közül többen méltatták ezeket is, igazi sikert nem arattak. A rossz széria a kétezres évek végén úgy tûnt, véget ér. Reményre adott okot Eddie Vedder filmzenéje, melyet a 2007-es Into the Wild (Út a vadonba) c. mozihoz készített, a 2009es Backspacer pedig minden kétséget eloszlatott. Bár nyoma sincs benne a 90-es évek kezdetén még érezhetô frissességnek, mélységnek, de korrekt rockdalok hallhatók rajta, és végül is mit várna az egyszerû zenebolond számára kedves ötvenéves idoljaitól?!

A Lightning Bolt ezen a nyomon halad tovább. Akad rajta húzós punkrocknóta (Mind Your Minners), kiváló popdal dal-

MINDENKI SZERETI Arcade Fire: Reflektor Van olyan, hogy a kritikusok egy idôre beleszerelmesednek egy artrockzenekarba, és dicsérik, zseniknek kiáltják ki ôket, a többi kritikus pedig, félvén, hogy nem látszanak elég okosnak, mert nem tetszik nekik, ijedtében díjakat ítél oda, sôt van olyan is, hogy a közönség ezt el is hiszi, és akkor jönnek a teltházas koncertek és a slágerlisták. Nem ritka az ilyen, de van olyan is, hogy a banda tényleg tehetséges, és megérdemli a figyelmet. A kanadai Arcade Fire ezek közé tartozik.

A negyedik lemezt óriási kampány elôzte meg: a Google-lal közösen kivitelezett interaktív klip, Anton Corbjin világhírû fotós, kliprendezô közremûködésével felvett beharangozó video, ezért fokozott várakozással várta a zenei sajtó, hogy mi sül ki végül a kemencében. A korábbi lemezek izgalmasak voltak, akadtak rajtuk kiváló nóták, sôt 2011-ben még Az év albumának járó Grammy-díjat is megkapták a Suburbsért.

52

A zenekar 2013-ra valami monumentálissal készült, de a duplalemezes Reflektor mégsem lett több annál, mint ami valójában: egy artrockzenekar legújabb, tisztességgel elkészített lemeze. Hiába az ambíció, a ruha túl nagyra lett szabva, és lötyög a babán. A túlméretezettség nem-

lamos refrénnel és slashes gitárszólóval (Sirens) és gyönyörû, lebegôs, csendesülôs, bon iveres nóta (Future Days). Nincsenek töltelék dalok sem. Végig képes fenntartani a figyelmet, és bár néhol rutin mozgatja a gitárt pengetô kezet, a kortárs felhozatalból minôségével magasan kiemelkedik.

csak a megjelenést megelôzô felhajtásban, hanem sajnos a számok hosszában is megmutatkozik. Zseniális dal a Reflektor, ám mivel hét és fél perces, biztos, hogy miután vége lett, nem akarom majd újra berakni, hogy na még egyszer. Elfárad a fül, elfárad a zene. Hasonló az érzésem az elsô korong másik két jól sikerült nótájával, a Here Comes the Night Time és Joan of Arckal kapcsolatban is.

A második lemezen a dalok nem rövidebbek, de a középtempós, illetve lassú darabok esetében ez megbocsáthatóbb. Az It’s Never Over (Oh, Orpheus) vagy Porno c. dalt érdemes kiemelni. Az elôbbinél a riff, a verze, a kiállás kiváló, a refrén már sajnos kevésbé sikerült, míg a másik minimalizmusa, jól eltalált arányai miatt tökéletes darab.

Az efféle produkcióknak legjobban a kis meghitt klubok, a blogok és a suttogó propaganda állnak jól. Egyszerûen a muzsika jellegébôl adódik ez. Ami mûködik egy stadionban, az ritkán egy kis mûvészklubban, és fordítva. Hiába a felhajtás, szerencsére az effajta rétegzene sosem lesz popzene.

a’la canna

MI VAN AZ ÜVEGHEGYEN TÚL? Quimby: Kaktuszliget Janicsák Veca, a Csík Zenekar feldolgozása és a Kilégzés elsöprô sikere széles körben ismertté tette a Quimbyt. 2005 és 2011 közt minden magyar állampolgár legalább egyszer hallotta zenéjüket, ha máshol nem, akkor a Megasztár döntôjében. Az egykor fél Pecsa elôtt játszó alterlegenda rövid idô alatt sztárzenekarrá vált. A hírnév megérkeztével mintha a zenekar sem ismert volna magára, és a 2005-ös lemez csodálatos szörnyetege után hosszú útkeresésbe kezdett. 2006ban besztoffal jelentkeztek, majd 2009ben az Ajjajaj EP-vel, amit még ugyanabban az évben egy pár új számmal dúsított önfeldolgozós lemez, a Lármagyûjtögetô követett. A Kicsi ország – talán a túl hoszszú várakozás miatt – tizenhét dala csalódást okozott. Utólag visszanézve talán épp egy lemeznyi jó nótát találunk rajta, de azok messze nem érik el az Ékszerelmére dalainak magasságát, nem zseniálisak, csak szimplán jók.

Ilyen elôzmények után jelent meg tavaly decemberben a Kaktuszliget. Az elsô dal, a Kivándorlás blues fogós riffje

hasít, a Kényszerleszállás, Állatok a legelôn, a Hajnali Pszicho remekbe szabott Quimby-slágerek, az Unbekannte

Schmerzen igazi bestia, amit csak többszöri hallgatás után szelídíthet meg a hallgató. A Hó könnyed kocogása, a Son of a Bitch punkos lendülete remek hidat képez a húzósabb számok közt.

A Jön a huzat valahonnan, a Lámpát ha gyújtok és a Búvóhely merengôs, akkordozós pihenôk.

Kiss Tibor dalszövegei újból hoznak valamit abból, amiért sokan szerették a kilencvenes évek végén és a kétezres évek elején a zenekart. Bizonyos régi toposzok, képalkotási módok viszszaköszönnek, melyek egyszerre teremtik meg az ismerôsség érzését és valami hiányérzetet az újdonság iránt, de ezt Líviusz társadalomkritikus sorai kitöltik. A Kaktuszliget újra igazi Quimbylemez, idôvel elfoglalja méltó helyét a polcon a „Q” betûnél, az Ékszerelmére, a Majomtangó és a Káosz Amigos mellett, csak addig még párszor meg kell hallgatni.

HAMIS CIRIPELÉS Maszkura és a Tücsökraj: Lady Maga!

Magyarország egyik kedvelt bulizenekara, tagcserék után, megújulva tavaly nyáron stúdióba vonult, hogy rögzítsék negyedik nagylemezüket. A keverôpultnál a Heaven Street Sevenbôl ismert Takács Zoltán ’Jappán’ ült, aki többek közt a 30Y hanganyagait is gondozza. A munkálatok befejeztével november végén napvilágot látott a nyolcszámos új anyag.

A mulatós, alteros, funkos hangzás megmaradt, de azt ezúttal némi jazzes sound is lágyítja. Nincs semmi túlgondolva, a zene pörget, forgat, ahogy feltehetôen majd a fiúk a lányokat a táncparketten. A szöveg néha kínosan egyszerû, sôt van, hogy a leggyatrább mulatós slágereket és Fekete Pákót juttatta eszembe (Tulipán). Van politizáló, kivándorlós dal, az Európa, megjöttünk c., aminek szövege nem ad többet annál (szemben például a Quimby hasonló témájú dalával), mint hogy felmondja, amit a publicisták is megírtak a

megfelelô helyeken, zeneileg, pedig az anyag mélypontja leginkább a 80-as, 90es évek rossz magyar slágereit hozza. A Múló csók rapbetétje messze jobb, mint az énekelt szövegek bármelyike, bár a zene inkább közhelyes, mégis jól mûködik.

A Dislike a netes világ torztükre, az Utcadal könnyed befejezése a nyolc trackre szabott hullámvasútnak. Jobb, mint bármelyik korábbi nóta. Itt érzôdik, hogy valójában milyen potenciál rejlik a bandában.

A zenekar sosem a kísérletezésrôl volt híres, ezért nem illene számon kérni rajtuk ilyesmit, de valamiféle összeszedettség, lekerekítettség a szövegeknek és a zenének nem ártott volna. Maszkura tehetséges, ennek bizonyságát adta már többször, és itt is fel-felcsillan ez a talentum, egy-egy jobb sor erejéig, bár a szövegek ezúttal kevésbé viccesek, kevésbé könnyûek, mint megszoktuk, sôt inkább zavarbaejtôen egyszerûek, így a végered-

mény elég kiábrándító. A Lady Maga! mind zeneileg, mind szövegileg olyan, mintha a tagok hirtelen szerettek volna egy új lemezt, csak hát a dalok még messze nem voltak készen. Kár érte. Várjuk a következôt, és köszönjük a talpalávalót, az életörömöt, ami a közönségre, az országra amúgy épp ráfér.

Lombhullató

CK 2014/1. február

53

a’la canna

KÉT JAPÁN REGÉNY Endo Suszaku: Némaság Kazuo Ishiguro: A lebegő világ művésze A japán irodalom Akutgava óta része a modern világirodalomnak. Sôt a kortársak közül Murakami Haruki neve az utóbbi években az irodalmi Nobel-díj kapcsán az öt legesélyesebb közt került említésre. A nagy presztízsû díjat már két japán szerzô is megkapta, elsôként 1968-ban Kavabata Jaszunari, majd 1994-ben Óe Kenzaburo, de a japán Graham Greenként emlegetett Endo Suszakut is számos alkalommal jelölték. A Cartaphilus Kiadó a tavalyi év végén Suszaku legismertebb és egyben legelismertebb regényét, a Némaságot és Kazuo Ishiguro – akinek két regényébôl is készült filmadaptáció, nem kisebb színeszek közremûködésével, mint Anthony Hopkins és Emma Thompson – A lebegô világ mûvésze c. kötetét jelentette meg.

A két íróban, ha van egyáltalán értelmük és létjogosultságuk az efféle összehasonlításoknak, a közös, hogy egyikük sem tekinthetô tisztán, hagyományos értelemben japán szerzônek. Endo Suszaku meggyôzôdéses keresztény hite teszi kívülállóvá hazájában, Kazuo Ishigurót pedig személyes sorsa: bár Japánban született, szülei 1960-ban elhagyták az országot – ekkor Ishiguro ötéves volt –, és Angliába költöztek. Ishiguro itt folytatta a tanulmányait, írni is angol nyelven kezdett. Mindkét regény a Felkelô Nap Országában játszódik, és a szerzôk épp a kí-

54

vülállóságukból fakadó távolság folytán tisztábban látják az országot és a benne élôket.

A Némaság a 17. századi Japán Nagaszaki tartományába kalauzolja el olvasóit. Az angol nyelvbôl fordított kötetet a brit kiadásból átvett rövid tanulmány nyitja, felvázolva a cselekmény történeti hátterét, mely a keresztényüldözések idején zajlik. Amikor a japánok kiutasították az országból a portugál jezsuitákat és katolikus papokat, a keresztény hit gyakorlását pedig betiltották, már három-négyszázezer megtérített japán élt a sziget-

országban. A regény hôse egy portugál pap, Rodrigues atya, aki egykori mestere, Ferreira nyomában érkezik Japánba, mert nem akarja elhinni tanítójáról, hogy a kínvallatások során megtagadta hitét, ezért hajózik a Távol-Keletre társaival.

Ez lehetne akár egy kalandregény szinopszisa is, Suszaku azonban Rodrigues atya belsô folyamatainak ábrázolásával egy magasabb dimenzióba emeli a mûvet. Pontos ábrázolását adja a hitéért küzdô pap belsô vívódásának, mely Krisztus szenvedéstörténetének egyfajta torz parafrázisává lesz. A regény olyan teológiai kétségeket, kérdéseket fogalmaz meg például Júdással kapcsolatban, melyekkel már több író is szembesült, többek közt Nikosz Kazantzakisz Krisztus utolsó megkísértése c. – melybôl nagy sikerû film is készült Martin Scorsese rendezésében – vagy Walter Jens a Júdás-

ügy c. könyvében. De a pap dilemmája nemcsak a keresztény üdvtörténet vitatható pontjait érinti, hanem a könyörületesség, illetve a hit megvallásának kérdéskörét is. Rodrigues végül azért tagadja meg hitét, hogy a kínzásoknak alávetett keresztényeket engedjék szabadon. Bár Krisztus két tanítása közt kénytelen választani, ugyanis Biblia egyszerre mondja: „Ha megvallotok az emberek elôtt, én is megvallak titeket az Atya elôtt”, ám ugyanilyen fontos tanítás a könyörületesség is: „Amit a legkisebbel tesztek az emberek közül, azt velem teszitek.” Suszaku nyitva hagyja a kérdést, és eldönthetetlen, hogy a meggyötört pap a kínzásoktól való félelmében tapos végül a feszületre, vagy könyörületességbôl.

Kazuo Ishiguro regénye jó háromszáz évvel késôbb, a huszadik század közepén a világháborús traumát épp hogy kihevert Japánban játszódik. Fôszereplôje egy festô, aki egykor maga is aktív részese volt a kormány elnyomó politikájának és a háborús propagandának. Önmagával, életével, tetteivel és a sorsával való szembenézésének és megbékélésének története A lebegô világ mûvésze. Ishiguro mesteri kézzel vezeti be az olvasót a regény történéseibe, a fôszereplô múltjába. Egykori tettei mindaddig rejtve maradnak a befogadó számára, amíg ô maga nem hajlandó megbirkózni múltjával.

A szöveg nem ítélkezik, távolságot tart, csupán ábrázol.

Könnyûség, tömörség és egyszerûség jellemzi mindkét szöveget, miközben anyaguk súlyos és nehéz. A szövegek viszonylag rövidek, kb. kétszáz oldalasak, mégis megdöbbentôen hatásosak.

a’la canna

ÉLETÚT ÉS PSZICHOLÓGIA David Brooks: A társas lény – A sikeres élet rejtett dimenziói David Brooks könyve igényes, jó munka. A szerzô a The New York Times állandó munkatársa, újságíró. Jogos a kérdés, hogy akkor mégis hogy jön ahhoz, hogy a pszichológiáról írjon könyvet. A népszerû pszichológia címkével ellátott köteteket egyébként is sokan idegenkedéssel veszik kézbe, felszínességet, szakmaiatlanságot és igehirdetést sejtve. A kétkedôknek talán nem elég végigolvasni, hiszen a szaknyelvet, a tudományosságot a megszokott formában nem kérhetik számon, Brooks ugyanis nem is törekszik ilyesmire. Tud írni, ezért a könyvben két gondosan megrajzolt karakter, egy gyermektelen házaspár regényes történetét meséli el kiskoruktól egészen a férfi haláláig.

Akkor mi is ez az egész? Regény? Bédekker az élethez? Szöveggel illusztrált alkalmazott pszichológia? Egyik sem, és mind a három egyszerre. Hogy a szerzô jártas a pszichológia világában, annak ol-

dalról oldalra adja bizonyítékát. A kötetben hol a narratív szál, a személyes történet válik hangsúlyossá, hol pedig a kuta-

tások, az agy és az emberi viselkedés kerül a fókuszba. Ezt a könyvet elsôsorban azoknak a figyelmes olvasóknak ajánlom, akiknek sem türelmük, sem idejük nincs Daniel Kahneman, Dan Ariely vagy Daniel Goleman könyveit olvasni, ugyanakkor érdeklôdnek a kortárs pszichológia eredményei, emberi viselkedéssel, gondolkodással kapcsolatos felfedezései iránt. A könyv egyes fejezetei az embert meghatározó fôbb témák köré épülnek fel, például A kultúra, A döntéshozatal, a Szabadság és elkötelezettség stb.

A témákat a szerzô úgy járja körbe, hogy közben a narratív szálat is tovább görgeti, így a kísérletek ismertetése, a tudományos elméletek súlya alatt nem roppan meg az olvasó, a történet pedig azok megértésében segít. Akinek ez kevés, és szeretne egy-egy témában mélyebben elmerülni, annak segítséget jelent a kötet végén fejezetenként összegyûjtött irodalomjegyzék.

Az angolszász kultúrában hagyományuk van a közérthetô tudományosismeretterjesztô kiadványoknak, David Brooks könyve pedig kiváló munka. Olvasmányos, érdekes és tanulságos.

VAKEMBER A HÁZTETŐKÖN Brian Michael Bendis–Alex Maleev: Fenegyerek – Alfőnök A hazai képregénypiac vezetô kiadója, a Kingpin karácsonyra idôzítette a Daredevil, azaz a Fenegyerek történetét feldolgozó új kötetének megjelenését. Legutóbb ilyen vaskos kiadvány – a tévésorozat miatt széles körben ismertté vált The Walking Dead utolsó füzete mellett – tavasszal jelent meg, Vasember – Gyilkológép címmel.

Aki már némi változatosságra vágyott a Bosszú Angyalainak a történetei után, illetve mellett, az most ebben a százharminc oldalas könyvben egy másik világba nyerhet betekintést. A szuperhôsökre jellemzô túlzások, a vicces jelmezek, melyekre maguk a szereplôk is gyakran ironikusan reflektálnak, természetesen a Fenegyerek univerzumában is adottak. Története nem független a többi Marvelhôstôl, hiszen személyes sorsa Elektra, Pókember, Amerika kapitány meséjéhez szorosan kapcsolódik, ám Matt Murdocknak Tony Starkhoz hasonló-

an nincsenek rejtélyes szuperképességei.

Gyermekkorában szerencsétlen baleset áldozata lett, és elvesztette látását, ezzel párhuzamosan azonban egyéb érzékei kifinomodtak, sôt egy úgynevezett radarképességgel is rendelkezik, mellyel az ôt körülvevô környezetet felismeri, azonosítja, abban biztonságosan mozog.

A kötet rögtön az események közepébe vág, melyek szerencsére az utolsó oldalakon nem érnek véget, azonban a fedôlapok közt megismerhetjük a történet helyszínét, Fenegyerek segítôtársait és ellenségeit. Murdock elôtörténete miatt az alvilág vezérének védelmét élvezi – a szerkesztôk a füzetbe ékelt oldalak segítségével az elôzményeket ismertetik –, ám váratlanul merénylet áldozata lesz.

Bár szerencsésen megmenekül, a nyomok a Vezérhez vezetnek, ráadásul ezzel párhuzamosan az alvilágban is komoly változások történnek.

A történetért megjelenése idején a

szerzô, Brain Michael Benedis megkapta a legjobb sztoriért járó Eisner-díjat.

A Fenegyerek – Alfônök a Keresztapa-filmek, a tárgyalótermi drámák és a szuperhôsképregények sajátos ötvözete, és akár egy jó szórakoztató film, a székhez szegezi olvasóját.

Hományi Péter

CK 2014/1. február

55