5. A CSALÁDI VÁLLALKOZÁS KUTATÁS

N H Ny M Dszertani Jellemz Je

5.1. KUTATÁSI INTERJÚZÁS CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOKBAN

Radácsi László

Egyetemi docens, PSZK Menedzsment Tanszék, Budapesti Gazdasági Egyetem e radacsi.laszlo@uni-bge.hu

Bevezet S

Az interjúzás az egyik leggyakoribb adatgyűjtési, vagy adatgenerálási módszer (Mason, 2002), amelyet a kvalitatív kutatók szinte mindig, és a kvantitatív kutatók is gyakran használnak. Itt most sem indokoltsága, sem helye nincs annak, hogy az interjúzással kapcsolatos, bármely szintű tudományfilozófiai és kutatásmódszertani kurzuson akár alapvetőnek tekintett ismereteket sorra vegyük. Az írás célja néhány alapfogalom tisztázása, valamint a kvalitatív interjúzással mint a BGE Családi vállalkozás Kutatási Programjában használt módszerrel összefüggő néhány gyakorlatias tapasztalat és tanács megosztása.

MIT JELENT AZ INTERJÚZÁS A TUDOMÁNYBAN?

Ahhoz azonban, hogy megértsük, mire és hogyan érdemes felkészülnie egy kvalitatív interjúzónak, érdemes tisztázni, hogy mit jelenthet egyáltalán az interjúzás a kutatásokban. Az írás egyetlen elméleti kitekintése Mats Alvesson svéd kritikai menedzsment kutató összefoglalója arról, hogy mit jelent(het) az interjú a tudományban. Alvesson kategorizálása azért érdekes számunkra, mert jelentősen tágítja az interjúzással kapcsolatos perspektívánkat. Az interjúzás különböző típusait ugyanis egy olyan elméleti kontinuum szakaszaiként mutatja be, amelyek mindegyike más-más tudományfilozófiai nézőpontban értelmezi a (kutatási) interjút.

N Z Pont

INTERJÚ = AZ INTERJÚZÓ AZ INTERJÚALANY A FOLYAMAT

NEOPOZITIVIZMUS / KVANTITATÍV ADATGYŰJTÉSI ESZKÖZ

NAGYTUDÁSÚ KUTATÓ, AKI KÉPES ŐSZINTE VÁLASZOKAT KINYERNI A MÁSIKBÓL

ROMANTICIZMUS / KVALITATÍV

EMBEREK KÖZÖTTI KAPCSOLAT

EMPATIKUS HALLGATÓ, AKI FELTÁRJA A MÁSIK BELSŐ VILÁGÁT

LOKALIZMUS / KRITIKAI

EMPIRIKUS HELYZET, AMIT LEHET TANULMÁNYOZNI (TEHÁT NEM KUTATÁSI ESZKÖZ, HANEM ANNAK TÁRGYA)

OLYAN EMBER, AKI VÁLASZOKAT KERES KOMPLEX SZEMÉLYKÖZI INTERAKCIÓBAN

IGAZMONDÓ ADATKÖZLŐ

EGY EGYENRANGÚ RÉSZTVEVŐ, AKI VALÓDI

ÉLETÉLMÉNYEKET ÉS KOMPLEX TÁRSAS VALÓSÁGOKAT OSZT MEG

OLYAN EMBER, AKI NEM KÜLSŐ ESEMÉNYEKRŐL

BESZÉL, HANEM SZITUÁCIÓFÜGGŐ MEGÉLÉSEKRŐL AD SZÁMOT

OBJEKTÍV ADATOK ÉS TUDÁSOK ÁTJUTÁSA A KUTATÓHOZ

BELSŐ ÉS KÜLSŐ VALÓSÁGOT TÜKRÖZŐ

TUDÁSÁRAMLÁS, AMI MÉLY KÖZÖS MEGÉRTÉSHEZ VEZET

SZITUÁCIÓFÜGGŐ FOLYAMAT, AMIT A MAGA TÁRSAS KONTEXTUSÁBAN KELL ÉRTELMEZNI

Alvesson csoportosításának legfőbb tanulsága, hogy még a megértő szándékú, nyitott (általában kvalitatívnak tekintett) interjúzás is adatgyűjtés, tehát inkább kvantitatív elméleti alapokra épít.