BFZ koncertfüzet / BFO programme booklet: Haydn-Mozart-Weber 2015 június / June

2014-15 BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR

MŰSOR JÚNIUS 11–12–13–14.

Zeneakadémia

HAYDN

e-moll („Gyász”) szimfónia, Hob. I:44 (24’) (I. Allegro con brio, II. Menuetto. Allegretto – Trio – Menuetto, III. Adagio, IV. Finale. Presto)

WEBER

Esz-dúr klarinétverseny, Op. 74 (22’) (I. Allegro, II. Andante con moto, III. Alla Polacca)

..... szünet MOZART

Német táncok, K. 509 (12’)

MOZART

C-dúr szimfónia, K. 200 (21’) (I. Allegro spiritoso, II. Andante, III. Menuetto.

Allegretto – Trio – Menuetto, IV. Presto)

CSALLÓ ROLAND klarinét Vezényel TAKÁCS-NAGY GÁBOR

JOSEPH HAYDN

A MŰVEKRŐL JOSEPH HAYDN E-MOLL („GYÁSZ”) SZIMFÓNIA, HOB. I:44 ... VONÓSOK, 2 OBOA, FAGOTT, 2 KÜRT Friedrich Maximilian Klinger 1777 áprilisában bemutatott, Sturm und Drang című öt felvonásos színdarabját ma legfeljebb a korszak specialistái olvassák, a hatásos cím azonban nem csupán az irodalomtörténeti, de a zenei szakirodalomban is meghonosodott az 1770-es évek „protoromantikus” (azaz a romantikát előlegező) irányzatának elnevezéseként. A terminus értelmének utóbbi kiterjesztése persze meglehetősen problematikus, hiszen az északnémet városok irodalmi divatját vaj­mi kevés közvetlen hatás kapcsolja a korabeli Auszt­ ria zenei kuriózumaihoz – a „vihar és vágy” szópár mind­ azonáltal találóan jellemzi azoknak a moll hang­nemű szim­fóniáknak a szenvedélyes karakterét, amelyeket az irányzat legjellegzetesebb képviselőinek szokás tekinteni.

Joseph Haydn (feltehetőleg az 1770-es évek elején komponált) 44. szimfóniája a zenei „Sturm und Drang” egyik emblematikus darabja, s a nyitótétel con brio (az­ az „tűzzel”) felirata valóban arról tanúskodik, hogy a zene­szerző ezúttal szét kívánta feszíteni a korábbi szimfóniáiban megszokott kereteket. A tétel különösen emlékezetes pillanata a főtémának a lezárás előtt felbukkanó imitációja, amely mintha már a Menuetto rendhagyó formáját előlegezné: mint a komponista a Canone in Diapason felirattal külön is figyelmeztet rá, e té-

6

tel elején a hegedűket a basszus egy oktávval lejjebb követi kánonban (a szigorú szerkesztés csupán a zárlatokban oldódik fel egy-egy rövid pillanatra). Különleges csavar továbbá, hogy amikor már a tételkezdet visz­ szatérését várnánk, váratlanul újabb kánon kezdődik – ezúttal azonban a basszus nem egy, hanem két ütem késéssel követi kánonban a hegedűszólamot, és az egy ütemnyi „követési távolság” (egyúttal pedig a nyitótéma) csak az utolsó néhány taktusra tér vissza. E váratlan komplikációkat ellensúlyozandó a menüett triószakasza rendkívül egyszerű, és éppen abban az E-dúrban áll, amely az Adagiónak is alaphangneme: utóbbi tétel­ ben a hegedűk con sordini (azaz a tompítót felhelyezve) játszanak, s így a várt szabadon áradó melodikán ezúttal egyfajta kényszeredettség vesz erőt – az ének csak itt-ott képes szabadon nekilendülni, a visszafojtott vágyakozás hatását keltve. A zárótételt az unisono indítás egyértelműen a nyitótételhez kapcsolja, s vis�szatérnek itt az egyre bonyolódó kontrapunktikus fordulatok is; az összhatás mégis egyetlen megállíthatatlan robogás – ha úgy tetszik: „Sturm und Drang”.

A szimfónia közismert „Gyász” mellékneve egyébként csupán a 19. században terjedt el, feltehetőleg annak köszönhetően, hogy a zeneszerző halálát követően, 1809 szeptemberében tartott berlini gyászmise alkalmával e szimfónia Adagio tétele szólalt meg. (Azt a legendát azonban, hogy ez magának Haydnnak a kíván­ ságára történt volna, semmilyen hiteles forrás nem erősíti meg.)

7

CARL MARIA VON WEBER

8

CARL MARIA VON WEBER ESZ-DÚR KLARINÉTVERSENY, OP. 74 ... VONÓSOK, 2 FUVOLA, 2 OBOA, 2 FAGOTT, 2 KÜRT, 2 TROM­BITA Az európai zenetörténetből számos olyan esetet ismerünk, amikor egy jelentős komponista és egy jelentős hangszeres művész (utóbb szinte sorsszerűnek tűnő) találkozása nyomán új kompozíciók egész sora születik.

Az efféle személyes inspirációnak pedig különösen na­gy szerep juthat olyan hangszerek esetében, amelyek szólistakvalitásai az adott korban még nem számítot­tak mindenki számára magától értődőnek. Mozart példá­ ul aligha írt volna kamaraötöst, sőt versenyművet klari­ nétra, ha nem kerül közeli kapcsolatba Anton Stadler­ rel – de néhány évtizeddel később Carl Maria von Weber sem komponálhatott volna egy sor művet erre a hangszerre az általa nemes egyszerűséggel csak “Klarinettgenie-nek“ titulált Heinrich Joseph Bärmann ihletése nélkül. A két muzsikus 1811 márciusában kötött barátságot Münchenben (ahol Bärmann az udvari zenekar tagja volt), s Weber április 5-i hangversenyén már el is hangzott Bärmann számára írott első kompozíciója, az utóbb Op. 26-os szám alatt kiadott Klarinétconcertino.

A rendkívüli siker nyomán az udvar további műveket ren­delt a komponistától: május közepére elkészült a Bärmann ihlette következő mű, a ma I. (f-moll) klarinétversenyként emlegetett koncert (Op. 73), amikor pedig a nyár végén Weber hosszabb svájci körútra indult, augusztus 7-i búcsúkoncertjén már a II. (Esz-dúr) klarinét­

9

A MŰVEKRŐL verseny is felcsendült – a komponista saját szavai szerint „tomboló sikerrel”.

Hans Pfitzner nevezetes megfigyelése szerint Weber éppen a Bärmann ihlette klarinétművekben talált rá sa­ j­át hangjára. Ehhez azonban hozzátehetjük, hogy e kom­ pozíciókban egyúttal maga a klarinét is rátalált arra a sajátos hangra, ami a következő évtizedek virtuóz kompozícióiban újra meg újra visszaköszön: a hatalmas ugrások, a gyöngyöző futamok, a tónus folytonosan válto­ zó árnyalására lehetőséget kínáló kitartott hangok már a nyitótételben is rendre megjelennek. A lassú tétel különösen lezárása folytán emlékezetes: a Webernél mind­ egyre felbukkanó „operás” hangütés mintha váratlanul a felszínre törne, amikor a szólóhangszer szabályos (bár értelemszerűen konkrét szöveg nélküli) recitativó­ba kezd. A zárótétel „Alla Polacca” felirata a kor egyik népszerű finálétípusára utal, a zeneszerző azonban alaposan kizökkenti hallgatóit a klarinéttéma váratlan (a lüktetést illetően bizonytalanságot keltő) indításával, s e téma többszöri visszatérésének mindig más és más meglepetéssel való előkészítésével.

10

WOLFGANG AMADEUS MOZART NÉMET TÁNCOK, K. 509 ... VONÓSOK, 3 FUVOLA, 2 OBOA, 2 KLARINÉT, 2 FAGOTT, 2 KÜRT, 2 TROMBITA Jóllehet a bécsi klasszika zenéjét manapság egészében a „komolyzene” terminus alá szokás besorolni, a „kön�nyűnek” mondott táncmuzsika valójában nagyon is fontos eleme e stílusnak. A „magas műfajokban” – mint a vonósnégyes vagy a szimfónia – a különféle táncok többé-kevésbé stilizált formában bukkannak fel: a legkézenfekvőbb példa az önálló menüett-tétel, illetve a záró­ tételek gyakran kontratánckarakterrel élő témái. De ar­ ról se feledkezzünk meg, hogy a ma „klasszikusnak” te­ kintett komponisták minden skrupulus nélkül ír­tak valódi tánczenét is, amennyiben egy-egy bál új mu­zsik­á­ val való ellátására kaptak (megfelelő honoráriummal kecsegtető) felkérést. Minden bizonnyal egy ilyen alkalomra készülhetett a manapság K. 509-es számon emlegetett táncsorozat is, amelyet Mozart (az autográf tanúsága szerint) 1787. február 6-án jegyzett le Prágában.

Bármennyire alkalmi kompozíciónak szánta is azonban a zeneszerző ezt a sorozatot, a kompozíció a maga ne­mében mégis egészen egyedi. Ez ugyanis Mozart ha­ sonló táncsorozatai közül az egyetlen, amelynek tételei olyan szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hogy a hat táncot csak együtt – mondhatni „ciklusként” – lehet elő­ adni. Az efféle sorozatok tánctételei ugyanis többnyire ún. „triós formát” követnek: a főrészt (A) egy eltérő karakterű „trió” (B) követi, majd az A szakasz visszatéré-

11

WOLFGANG AMADEUS MOZART

se zárja le a formát (s ezután továbbléphetünk a követke­ ző – ugyancsak hasonló szerkesztésű – táncra). A K. 509es sorozatban azonban a megszokott triós forma (ABA) lezárultával ismét elhangzik a teljes B rész, majd utóbbi továbbfut egy rövid átvezetésbe, amely a következő tánc hangnemébe modulál, s közvetlenül abba torkollik – az első tánctól tehát ezúttal megállás nélkül haladunk egészen az utolsóig (amelynek végén ismét csak egy – első hallásra – átvezetésnek ható szakasz indul, mely azonban utólag a teljes ciklust lezáró kódának bizonyul). Ez a szokatlan formamodell mintha magát a ze­ ne­szerzőt is némileg gondolkodóba ejtette volna – legalábbis szembeötlő, hogy a bevett „Trio” elnevezést ebben az esetben igyekezett elkerülni. A sorozat első, billentyűs lejegyzésében az egyes táncok kontrasztáló középrészét kivétel nélkül „Minore” felirattal látta el – jóllehet közülük csupán egyetlen egy (az ötödik) áll valóban moll hangnemben. A valamivel később lejegyzett zenekari változatban viszont már az „Alternativo” bejegyzést találjuk a középrészek élén – mintha a zene­ szerző időközben rátalált volna arra a köztes terminusra, amely egyaránt mentes a „trió” és a „minore” szavakból fakadható félreértésektől.

13

A MŰVEKRŐL WOLFGANG AMADEUS MOZART C-DÚR SZIMFÓNIA, K. 200 ... VONÓSOK, 2 OBOA, 2 KÜRT, 2 TROMBITA Mozart az 1770-es évek elején írott művei közül talán a szimfóniákon figyelhető meg a leginkább a zeneszerzői nyelv egyénivé kristályosodásának folyamata. A kompozíciók közül jó néhány még az olasz operanyitány fel­tűnő jegyeit viseli magán: háromtételesek, előszeretettel élnek a közhelyszerű trombita- és üstdobeffektusokkal, első hegedűszólamukat pedig az a fajta „üres vir­tuozitás” jellemzi, amely erőtől duzzad ugyan, de a ma­ga típusszerűségében a hallgató számára szinte meg­jegyezhetetlen. Mozart keze alatt azonban az olasz mo­dell egyre inkább átalakul: 1772-ben például már négy szimfóniában (K. 129–133) is olyan jelentős súlyt fektet a fináléra, ami átrendezni látszik a teljes ciklus dramaturgiáját. A valódi áttörést azonban az 1773-as esztendő hozza meg: bár ekkor újabb három nyitány készül az olasz modell szerint (feltehetőleg egy itáliai megrendelésnek megfelelve), Mozart saját (salzburgi) közönsége számára azonban az ősszel már a „kis” g-moll szimfóniát (K. 183) komponálja, amely a „Sturm und Drang” egyik legkarakteresebb megfogalmazása, hogy 1774 tavaszán már az az A-dúr mű (K. 201) kerülhessen ki a zeneszerző műhelyéből, amelyet sokan első remekműveként azonosítanak.

A Ludwig von Köchel által összeállított Mozart-műjegyzékbe 200-as számmal felvett C-dúr szimfónia ugyan­­csak ebbe a periódusba tartozik, jóllehet a kézira­

14

ton szereplő datálás sajnos nem silabizálható ki egyértelműen: a kutatók véleménye „1773. november 12.” és „1774. november 17.” között ingadozik. Bármelyik olvasat is azonban a helytálló, ez a szimfónia újabb hatalmas lépés a műfaji konvencióktól való elszakadás útján: mindjárt a nyitótétel kezdete még megőrzi ugyan a közönséget lecsendesíteni hivatott zenekari gesztust, egyszersmind azonban a ceremoniális nyitánytematiká­ tól idegen, belső izgatottság sugárzik belőle. S hason­ lóképp: bár a lassútétel még Andante feliratot visel, már a későbbi Adagiókat idéző drámai súlyt kap – ráadásul egy menüett-tétel követi, amelynek beillesztése már önmagában is a háromtételes itáliai szimfóniamodelltől való elfordulás egyértelmű jele. A perpetuum mobile karakterű finálé egyenrangú súlyt nyer a nyitótétel­lel – a szimmetria szándékoltsága pedig annál is egyértelműbb, mivel a hegedűk trillázó indítómotívuma jól hallhatóan az első tétel nyitótémájára utal vissza.

MIKUSI BALÁZS

15

A MŰVEKRŐL ÉRDEKESSÉGEK . BEMUTATÓK Haydn az e-moll szimfóniát valószínűleg 1772-ben fejezte be, Weber 1811-ben komponálta Esz-dúr klarinétversenyét, Mozart a K. 509-es Német táncokat és a C-dúr szimfóniát 1787-ben, illetve 1773-ban vagy 1774-ben írta. . UTOLSÓ BFZ-ELŐADÁS 2003. április 13., Budapest, koncertmester: Szüts Péter (Haydn: e-moll szimfónia); 2007. április 30., Szombathely, karmester: Gerard Korsten (Mozart: C-dúr szimfónia). A többi művet először játssza a Fesztiválzenekar.

MI TÖRTÉNT A MŰVEK KELETKEZÉSE IDEJÉN? IRODALOM

. 1774-ben megjelenik Johann Wolfgang von Goethe levélregénye, Az ifjú Werther szenvedései.

. 1811. november 21-én öngyilkos lesz Heinrich von Kleist német költő, drámaíró.

KÉPZŐMŰVÉSZET

. Jacques-Louis David francia festő 1787-ben megfesti Szókratész halála című képét (a New York-i Metropolitan Museum of Art tulajdona). . Thomas Gainsborough angol portréfestő 1774-ben megfesti Sir William Blackstone arcképét (a londoni Tate Britainben látható).

16

ZENE

. 1772. december 26-án Milánóban bemutatják Mozart Lucio Silla című operáját.

. Haydn 1787-ben befejezi egyik legnépszerűbb művét, a 88. (G-dúr) szimfóniát.

TÖRTÉNELEM

. 1772-ben megtörténik Lengyelország első felosz­ tása Oroszország, Poroszország és Ausztria között. . 1811 januárjában kirobban az USA legnagyobb rabszolgafelkelése Luisianában.

TÁRSADALOM

. 1772-ben megjelenik Johann Gottfried Herder programadó értekezése a nyelv eredetéről.

. Amedeo Avogadro olasz vegyész 1811-ben alkotja meg hipotézisét, amely szerint különböző gázok megegyező térfogata azonos körülmények között azonos számú részecskét tartalmaz.

17

ZENEKAR BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR A Budapesti Fesztiválzenekar 1983-ban alakult, ma pedig már a világ tíz legjobb zenekara között tartják számon. A kritikusok elsősorban játékának intenzitását és érzelmileg magával ragadó voltát hangsúlyozzák. Fi­ scher Iván több mint harminc éve, a zenekar alapítása óta zeneigazgatóként irányítja a BFZ művészi munkáját. Ő az egyik kulcsa az együttes folyamatos megújulásának, kísérletező szellemiségének. A zenekar a világ legfontosabb zenei központjaiban és hangversenytermeiben, többek között a New York-i Carnegie Hallban és Lincoln Centerben, a bécsi Musikvereinban, az amszterdami Concertgebouw-ban, valamint a londoni Royal Albert Hallban koncertezik. Állandó vendége továbbá olyan nemzetközi zenei fesztiváloknak, mint a Mostly Mozart Fesztivál, a Salzburgi Ünnepi Játékok vagy az Edinburgh-i Nemzetközi Fesztivál. A BFZ két alkalommal nyerte el a Gramophone-díjat, a klasszikus zene „Oscarját”, míg 2013-ban Mahler 1. szimfóniájának felvételéért Grammy-díjra jelölték. Mahler 5. szimfóniájának felvételéért 2014-ben megkapta a Diapason magazin rangos díját, a Diapason d’Ort, valamint az olasz To­blacher Komponierhäuschen-díjat.

18

SZÓLISTA CSALLÓ ROLAND 1978-ban született Keszthelyen. Alapfokú zenei tanulmányait szülővárosa zeneiskolájában, középfokú tanulmányait a veszprémi Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szak­középiskolában folytatta. 1996–2000 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Intézete, 2000–2002 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója. Több verseny díjazottja (1995: Richter János-verseny, 1996 és 2000: Országos Kamarazenei Ver­seny, 1999: Young Artist Competition, Belgium).

1999–2001 között a Győri Filharmonikus Zenekar, 2001-től a Budapesti Operettszínház, 2010-től a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának tagja. 2004-től rendszeres résztvevője a Fesztiválzenekar produkcióinak, a 2008-as Végh Sándor-verseny egyik győztese, majd 2011-től a zenekar klarinétszólamának tagja.

19

KARMESTER TAKÁCS-NAGY GÁBOR 1979-ben első díjat nyert a Hubay Jenő-versenyen. Tanárai között volt Rados Ferenc, Mihály András, Végh Sándor és Kurtág György. 1975-től 1992-ig vezette a má­ ig a nevét viselő, világhírű Takács-vonósnégyest, amelynek élén olyan legendás művészekkel lépett fel, mint Ye­hudi Menuhin, Solti György, Gidon Kremer, Isaac Stern és Msztyiszlav Rosztropovics. 1993-tól tíz éven át koncertmesterként rendszeres résztvevője volt a BFZ ha­zai és külföldi koncertjeinek. 1998-ban Tuska Zoltán­ nal, Papp Sándorral és Perényi Miklóssal megalapította a Mikrokosmos vonósnégyest. Karmesteri működését 2002-ben kezdte meg. 2007-ben a Verbier-i Fesztivál Kamarazenekarának művészeti vezetője lett, 2011 óta irányítja a Manchester Cameratát, 2012 óta a Fesztiválzenekar első vendégkarmestere.

20

ZENÉSZEK I. HEGEDŰ Eckhardt Violetta (koncertmester), Gál-Tamási Mária, Gulyás Emese, Hrib Radu, Illési Erika, Kádár István, Kostyál Péter, Lesták Bedő Eszter, Oláh Gyön­g yvér, Sipos Gábor II. HEGEDŰ Iván Tímea, Czirók Györgyi, Gátay Tibor, Haják Krisztina, Lezsák Zsófia, Szabó Levente, Szefcsik Zsolt, Szlávik Zsuzsa BRÁCSA Gálfi Csaba, Bányai Miklós, Bende Judit, Bodolai Cecília, Reinhardt Nikoletta, Yamamoto Nao CSELLÓ Szabó Péter, Eck­hardt Éva, Liptai Gabriella, Sovány Rita NAGYBŐGŐ Fejérvári Zsolt, Kaszás Károly, Lajhó Géza FUVOLA Se­bők Erika, Jóföldi Anett, Kovács-Madai Zsuzsanna OBOA Nicolas Cock, Eva Neuszerova KLARINÉT Ács Ákos, Szitka Rudolf FAGOTT Tallián Dániel, Patkós Sándor KÜRT Bereczky Dávid, Nagy Zsombor TROMBITA Czeglédi Zsolt, Póti Tamás TIMPANI Dénes Roland

21

INTERJÚ KERTÉSZ GYÖRGY CSELLÓMŰVÉSZ a kezdetek óta tagja a Budapesti Fesztiválzenekarnak.

1986-ban első díjat nyert a Popper János-gordonkaversenyen. 2003-ban és 2004-ben is egyik nyertese volt a BFZ-ben játszó művészek számára kiírt Végh Sándorversenynek.

A zenetörténet mely alakjával beszélgetne egy üveg bor mellett? ... Talán Mozarttal. Minthogy mostanában játszottuk A varázsfuvolát, biztos érdekes részletek derülnének ki egy ilyen beszélgetésből. Egyébként úgy tudom, ho­g y valóban nem vetette meg a vörösbort.

A sajátján kívül melyik hangszert tanulná meg szívesen? ... Azt hiszem, hogy jól választottam, így komolyan nem érdekel más hangszer. A barokk csellóval foglalkozom néhány éve, és ezt nagy élvezettel teszem. Sok dologban segíti ez a két rokon hangszer egymást. A barokk hangszeren való gyakorlás segíti a modern hangszeres játékot, és viszont. Például a Bach-csellószviteket játsszuk mindkét hangszeren. Igyekszem – Casals min­ táját követve – mindennap gyakorolni közülük egyet.

Melyik zeneszerző bőrébe bújna, és miért? ... Nem szeretnék senki más bőrébe bújni. Az utóbbi időben sokszor jobban érdekelnek nagy előadók. Sok színes, sokoldalú figura volt, illetve van közöttük. Hogy egyet említsek, volt egy Ennio Bolognini nevű csellista, akit kevésbé ismerünk. Egész különleges ember lehe-

22

tett, azon túl, hogy kiváló csellista, még berepülő pilóta, bokszbajnok és gitáros is volt.

Mi volt a legnagyobb csalódása? ... Nagy szakmai csalódásról nem tudok beszámolni, elég egyenes vonalúan alakult a pályám. Talán egy kicsit azt sajnáltam, hogy az ifjúkoromban kedvelt rendszeres kvartettezés abbamaradt. Azonban kárpótol a sok alkalmi kamarazenélés, különféle összeállításokban.

Folytassa! Életfilozófiája szerint… ... Élni és élni hagyni.

23

BFZ-HÍREK HANGOS SIKER EURÓPÁBAN A Fesztiválzenekar újabb intenzív turnén van túl, ezút­ tal európai városokban koncerteztek Londontól Bruggeön, Párizson és Bécsen át egészen Prágáig. A siker most sem maradt el. A The Telegraph mesés, ragyogó hangzásról írt, és nem hagyta szó nélkül az énekes ráadást sem: „ez volt a legmeghatóbb pontja annak a koncertnek, amely egyébként is bővelkedett ilyen pillanatokban”. A The Times sem fukarkodott a dicsérő jelzőkkel, kritikusa szerint a BFZ pompásan, nagyszerűen és egy­ ségesen szólt. A zenekart mindenütt telt ház és vastaps fogadta. Legközelebb Dél-Amerikába utaznak, ho­g y az ottani közönségnek is elvigyék ezt az élményt.

MÁR CSAK PÁR NAP Néhány nap maradt már csak a június 18-i TérTáncKoncertig, ahol minden a toleranciáról, egymás elfogadásáról, a muzsikáról és a táncról szól majd. Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar újra kimegy a Hősök te­rére, és több ezer ember előtt játssza el Mendelssohnnak a Szentivánéji álomhoz írt kísérőzenéjét. A muzsikusok azonban ezúttal nem lesznek egyedül: az ingyenes koncerten az ország legkülönbözőbb tájairól érkező, 250 hátrányos helyzetű roma és nem roma gyerek táncol majd együtt. A fiatalok már hónapok óta készülnek a nagy napra. Ünnepeljük meg őket közösen!

24

AJÁNLJUK MÉG TÉRTÁNCKONCERT JÚNIUS 18.

Hősök tere Mendelssohn Szentivánéji álom – kísérőzene Karmester: Fischer Iván

.....

BRIDGING EUROPE SZEPTEMBER 11–12–13.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Wolf Dalok, Mahler 7. (e-moll) szimfónia Roman Trekel (bariton) Karmester: Fischer Iván

SZEPTEMBER 15.

Fesztivál Színház Kortárs est: Haas, Neuwirth, Wozny, Furrer, Lang Ensemble PHACE, Tim Severloh (kontratenor) Karmester: Ernst Kovacic

SZEPTEMBER 16.

Fesztivál Színház Barokk est: Biber, Muffat, Mouton, Aufschnaiter, Vejvanovský, Bononcini, Fux, Weichlein Marelize Gerber (szoprán), Maria Mühlbacher (tánc), Sigrid T’Hooft (barokk gesztika) Művészeti vezető és koncertmester: Gunar Letzbor

25

A BFZ BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Zeneigazgató: Fischer Iván Ügyvezető igazgató: Englert, Stefan Ügyvezető igazgatóhelyettes: Erdődy Orsolya Gazdasági vezető: Maglódi Györgyné Könyvelés: Szalai Lászlóné Operatív menedzser: Magyarszéky Dóra Közösségi koncertek és promóció: Szabó Rita Operatív asszisztens: Szani Szolongo Turnémenedzser: Pócs Bence Turnéasszisztens: Wolf Ivett PR menedzser: Tossenberger Adél Kapcsolatfejlesztés: Bukvai Beáta Közönségkapcsolatok: Bagi Orsolya Titkársági és ifjúsági programkoordinátor: Balogh Adrienn Titkársági asszisztens: Aranyosné Boros Angyalka Zenekari titkár: Kelemen Éva Technikai vezető: Zentai Róbert Technikai munkatárs: Kathi Sándor, Siba István Tanácsadónk: Deák Zsuzsanna (támogatói klub), Petersen, Inga (a zeneigazgató személyi titkára), Váradi Júlia (PR, kommunikáció)

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR ALAPÍTVÁNY Díszelnök: Göncz Árpád Elnök: Simor András Kurátorok: Balássy M. László . Boros István . Granasztói György . Marschall Miklós . Schimert, Konstantin .

Soros, Tamiko . Szecskay András . Tóth, Sylvia . von Wulffen, Hubertus . Záboji B. Péter . Zwack Izabella A Felügyelő Bizottság tagjai: László Csaba (elnök) .

Dávid János . Sziklai János A Budapesti Fesztiválzenekar Egyesület elnöke: Bánffy Eszter

26

TÁMOGATÓI KLUB KIEMELT PLATINA FOKOZAT Soros, Tamiko PLATINA FOKOZAT Benko, Stephen és Radka . Flüh, John és Caroline . Simor And­ rás . Toth, Sylvia . von Falkenhausen, Jutta . von Wulf­fen, Hu­ bertus

GYÉMÁNT FOKOZAT Balássy M. László és Petra . Bojár Gábor és Zanker Zsuzsanna dr. . Hulla, Bernhard . Markovich György dr. és Sátai Anikó dr.

ARANY MECÉNÁSI FOKOZAT Bottka Erzsébet dr. és Feldmájer Péter dr. – ‫ אליעזר יצחק בן אברהמ‬.

Juhász Zoltán hang­szerész mester . Kabcenell, Nicholas és Gudor Orsolya . Moso­nyi György és Mosonyi Ágnes . Varga Júlia . Zsámboki Gabriella dr.

EZÜST MECÉNÁSI FOKOZAT

Bíró Ágnes . Bognár Péter Vaya Travel Kft. . Gala Tours Kft. . Jalsovszky Ügyvédi Iroda . Jankovich Béla József . Kálmán, Szilasi, Sárközy és Tár­ sai Ügyvédi Iroda . Kirkby, David . Kirkby, Ruth . Marschall Miklós dr. . Mécs Endre és Andrea . Meinczinger-Krug Zsuzsanna és Krug Armin . Nyitrai István . Rosta Ildikó dr. és Ferjentsik Miklós dr. . Roszkopf Nyina . SBGK Ügyvédi Iroda / Szamosi Katalin dr. . Steiner László és Zsu­­zsa . Rényi Andrea és Straub Elek . Szecskay Ügyvédi Iroda . Thomp­ ­son, David és Petra . Vámos György dr.

PATRÓNUS FOKOZAT

Arriba Taqueria . Bakró-Nagy Marianne . Balázs Árpád és Dénes And­ rea . Benke Péter . Bernabei-Reynolds, Loreta . Boros István . Bőcs Ferenc és Sárdy Ágnes . Brasher, Richard és Deák Zsuzsanna . Bródy Péter dr. és Ildikó . Csépe Valéria dr. és Molnár Imre . Csík Gabriella dr. és Hudecz Ferenc dr. . Dornbach Alajos dr. és Zachár Zsófia . Dulin Lász­ ló és Dulin Bence . Faber Holland-Magyar Kereskedelmi Kft. . Fa­rago, John és Martin, Jeanne . Felkai Tamás . Fráter Loránd dr. . Fu­zesi,

27

TÁMOGATÓI KLUB Nancy és Stephen . Gábor György és Bey Ágnes . Göncz Kinga és Bene­ dek László . Gyarmati György dr. és Kuti Katalin . György Pál és Simon Ágnes dr. . Győri Zsuzsanna dr. és Garai Ferenc . Hanák Gábor és Tatai Ágnes . Hancz László és Mester Éva . Havass Miklós . Homon­nay Gé­za . Horváth Ágnes dr. . Huebner, Charles és Suzanne . Kalmár Györ­g y . Kelemenné dr. Visky Katalin . Kertész Gabriella dr. . Király Júlia . Királyfalvi György dr. . Komáromy Péter és Pollák Katalin dr. .

Kö­kény Mihály dr. és Stiller Mária . Marker Kft. . Máthé János dr. és Li­­gety Éva . Molnár Gábor dr. . Németvölgyi Ágnes . Nyárádiné dr.

Sza­bady Judit . Péter József . Pre-Tax Kft. . Professional Orvosi Kft. . Sárváry Mariann . Sólyom Éva dr. és Tóth Ferenc . Somfai Éva dr., Som­fai és Társai Iparjogi Kft. . Su­r­ányi Sándor és Sándorné . Szabados Igor . Szántó Csa­ba és Szántó-Kapornay Emőke . Szauer Péter . Székely Zoltán és Le­posa Csilla . Tóth Gábor és Felesége . Török Zoltán .

Varsányi Pál és Katalin . Zoltán István és Ágnes

ARANY FOKOZAT

B. Nagy András . Bálint Andrásné dr. . Bánáti Mária . Beghetto Oreste Paoloné . Berger Györgyné . Bittner Péter . Burger Balogh Ingeborg és Balogh Tibor . Csernay László dr. . Csillag György dr. és Keszthelyi Alexandra . Drexler Miklós és Lengyel Gabriella . Eisler Péter dr. .

Gálné Győrfi Gabriella Anna és Gál György . Hall, Karl Philip . Hor­ váthné Szakonyi Mirella . Hugyecz Edit . Kertész Viktor és Terézia .

Kis Balázs . Kocsány János . Lock, Richard és Julia . Matskási István dr. . Mika János dr. . Nagy Károly dr. . Pálfia Judit dr. . Pallag Tibor és Karner Anikó . Palotai János és Soltész Anikó dr. . Salgó Judit . Sápi La­ ­josné . Sápi Hedvig . Sessler István és Judit . Somogyi Éva és Horváth László . Szabó Gábor dr. . Szabóné dr. Szomor Erika . Szelényi Iván . Szever Zsuzsanna dr. és Dalos Mihály . Szigeti Ágnes . Szilágyi Bé­ lá­né, Szilágyi Éva és Horváth Péter . Szivós Péter . Szűcs András . Ta­ nos Lászlóné . Wetzker, Konrad

EZÜST FOKOZAT

Abonyi Iván dr. és Felesége . ÁGA Consulting Tanácsadó és Szolgál­ tató Bt. . Ágostházi László és Felesége . Alföldi István . Ambrus Ág­ nes dr. . Bacher Gusztáv . Bánffy Eszter dr. . Barczikay László . Barkó­ czi Jo­lán . Barta Istvánné . Batta Mária és Madar Gyula . Bende Zoltán . Be­ne­dek Andor . Berényi Gábor és Pető Katalin dr. . Bertalan Éva dr. . Böszörményi Katalin dr. . Csanádi Ju­dit és Gyabronka József . Csibi Edina . Dögei Anna . Feldmájer Lea és Kocsis Tamás . Félegyházi Pál . Feuer István és Feuer Mária . Föl­­dényi Éva és Korda Péter . Gá­ bor Ernőné . Gabriel Szilvia dr. és Kal­már Lajos dr. . Galambos Éva dr.

28

2014-15 . Gálosi György és Júlianna . Garai Péter­né . Geoffrey, Thomas . Gerő Zsuzsa és Ágnes . Géta Center Kft. . Gor­don Pál . Görgényi Judit és Dénes Miklós . Gosztákné Plank Mária és Madaras Olga . Greiner Ákos . Gyulai András . Halmos Judit és Mag­yar Mihály . Hámori Fe­ renc és Ács Éva . Hardy, Thomas G. . Har­gitai Tibor és Ilona . Harká­ nyi Mária . Hegyes Erzsébet dr. és Szol­noki Gábor . Holéci József .

Hollay György . Hornung Hajnalka és János . Horváth Anna . Horváth László . Ihász Márta és Spollár József . Jáger Gyula . Jáger Zsuzsanna . Kabódi Ferenc . Kabódi Mátyás . Ká­di Anna és Sziráczky Zoltán .

Kenesei Gáborné . Kertész Zsuzsanna . Keviczky László . Kis Ádám . Klauber András dr. és Szigeti Éva dr. . Kom­lósi Júlia és Zsolt . Kőszegi László . Kreiss Gábor és Hartai Ga­briella . Lantos István dr. . Lastofka Péter és Patkós Katalin . László Já­nos dr. és Péley Bernadette . Lehel E. Katalin . Lövenberg Gábor és Radó Júlianna dr. . Márton János . Me­zei Katalin . Mitsányi Zoltán és Juvancz Beáta . Moór János és Felesége .

Müller György és Bárd Anna . Nagy László . Nagy Péter dr. és Varga Ildikó dr. . Németh Erz­sébet . Németh György . Paksy László dr. .

Papp­né Radics Edit dr. . Páris György és Felesége . Patyánik Mi­hály dr. . Pék Istvánné . Pelle Gá­bor­né . Pernesz Péterné . Petrucz György .

Prágai Éva . Radinkó Erzsébet dr. . Révai Péter és Maya . Rimanóczy Zoltán és Csala Éva . Rónai Tiborné . Rudas Jánosné . Simó Judit és Bokor Lász­ló . Sitkei Éva dr. . Sívó Róbert . Soltész + Sol­tész Kft. .

Spohn Ferenc . Stenczer Noémi és Vámos Tibor dr. . Szabó Klára .

Szalai Éva . Szalai Sán­dor és Ágnes . Szentesi Péter dr. . Szent-Martoni Mária . Tárnok Gyön­g yi . Thomas, Geoffrey . Thurzó Sándor és Turcsányi Rozália . Tor­ma Kálmán és Halász Anna . Tóth Ka­talin .

Tóth Mihály és felesége . Tóth Tamásné özv. . Tottzer Józsefné . Törő Andrásné dr. . Valér Éva dr. . Váradi János . Váradi Mó­nika dr. és Varjú Gabriella . Varga Ildikó dr. . Várkonyi Vera . Varsányi Gyula .

Végh Józsefné . Vígh János . Vörös Imre

BRONZ FOKOZAT

Ábrahám Zoltán . Albáné Feldmájer Lívia . Alföldy Zoltán és Szász Eri­ ka . Almási József dr. . Almási Józsefné . Amoser Erika dr. . Apáthy Ist­ ván . Arany Andrea . Árvay Jánosné . Bácskai Zsuzsanna . Baik Éva . Balás Tamás . Bánki Ervinné . Bánki Iván . Baranyi Éva dr. . Bar­na Ist­ván dr., Sza­bó Zsuzsanna és Barna Rebeka Eszter . Barsi Gusz­táv dr. . Beer Istvánné . Benkő Judit dr. . Berecz József dr. . Bérczi Gábor .

Béres Károlyné . Biksz Péter . Birman Erzsébet és Tóti Magda . Bodor Aranka és Liliom Károly . Bodor József . Bogdán Istvánné . Bog­dány Éva . Bognár Anna és Sugár Gábor . Bognár Béla . Bonta János és Nemes Katalin . Borissza József és Fel­esége . Bölöni Eszter és Felsmann Balázs . Brunner Boglárka . Bu­daházy Miklósné . Bumberák József dr.

29

TÁMOGATÓI KLUB . Búzás Józsefné . Buzás Viktória . Chabada Kinga . Cocron János . Csepregi Terézia . Cseszkó Magda . Csillag Beáta . Csurgó Ottóné dr. . Dalmy Dénes . Danziger Éva dr. . Deák János . Deményné Lehel Zsu­ zsanna . Doubravszky Sándorné . Duba Jenő dr. és Felesége . Dvorák Lajos . Egri István . Elsner Miklós dr. . Faragóné Ha­tó Katalin . Far­ kas Gábor . Fazekas László . Fábián András . Fehéregyházi Zsuzsa .

Feldmájer Györgyi és Benedek Zsolt . Feldmájer Benjámin – ‫פלדמיר בנימין‬ . Feldmájer Máté . Feldmájer Ágnes és Sándor . Félix László . Fendler Ju­dit . Fenyő Péter dr. . Földesi Erzsébet és Fendler Kornél . Földi An­ talné . Francsicsné dr. Czinege Erzsébet . Fülöp Annamária . Füredi Gábor . Gadzsokova Kraszimira . Gál Mátyásné . Gál Nóra dr. . Ga­ lam­­bos Imréné . Gallasz József és Edit . Gecse Jolán . Gecsey Dezsőné . Gerő Judit és Reich Tamás . Gidáli Júlia dr. . Görög Tamásné . Grósz György dr. . Guti Péter . Gyarmati Béla és Felesége . Hajdu András dr. . Halász Péterné . Halbrohr Pál . Hámori Rudolf dr. . Havas Ágnes . Havas István dr. . Hazai Judit és László . Hetényi Ágnes és Bender Györgyné dr. . Hitesy Ágnes dr. . Hlavács Éva dr. és Bölcsföldi István .

Hollós János . Horváth István dr. . Horváth Jánosné dr. . Horváth Lajos . Horváth László . Horváth Sándor . Horváth Vilmos és Kőszegi Anna .

Hő­nig Gábor . Jablonszky Lajosné . Jáki János és Jáki Marika . Ja­ kob Ká­­roly . Jankó Katalin és Béla . Jeney Sarolta . Jórend Judit dr. és Her­czeg Ferenc . Kampis Anna . Kapronczai Gabriella . Kardos István . Kádár Lászlóné . Kádár Zsuzsanna dr. Káldor Mária . Kalivoda Imre . Kálmán Istvánné dr. . Kárpáti András . Kecskés Lajos . Ke­ lemen An­tal . Kenesei Istvánné . Kerékgyártó Kálmán . Kerényi Gyula . Keve Ká­roly . Kirsch Bertalanné . Kiss Andrea . Kiss Mariann dr. és Szamarasz Theodorakisz . Kitainik, Leonid . Klinga Ágnes . Kocsis György . Kom­lósné Hlatky Katalin . Kónya Albert és Sárközi Alice .

Kónya Kata­lin dr. . Koós Ágnes . Koós András . Korda János dr. . Ko­ rodi Mihály és Magyar Zsuzsanna . Kósa Jánosné dr. . Kovács Katalin . Kovács Pé­ter dr. . Kovács Viktorné . Krausz András . Kriston József dr. . Kutas Mag­­dolna . Láner Judit . Láng Béla . Lantos Bálint dr. . Lan­ tos Zsolt dr. . László Júlia . Lellei György dr. . Lissák Kálmán és Lis­ sákné Kovács Éva . Loránd Ferenc . Loránd Gábor . Lovas Jánosné dr. . Maár Judit dr. és Krokovay Zsolt dr. . Magyar Iván dr. és Fadgyas Ildikó dr. . Magyar Sylvia . Major György . Marosffy László dr. .

Mátay Lászlóné . Máté András . Matos Lászlóné dr. . Meitner Tamás . Meleghegyi Józsefné . Merényi Gábor . Mészáros Sándorné .

Mituszova Mila dr. . Molnár Gá­bor dr. . Molnár Gáborné . Monoki Klá­ra . Nagy Ákos és Papp Iza­bella . Nagy Anna . Nagy Boldizsár .

Nagy Ervinné dr. . Nagy Gábor . Nagy Gyuláné . Nagy István . Nagy Judit és Kis Róbert Gábor . Na­g y Margit és Lantos György . Nagy Pál . Németh Zsófia . Németujvári Lászlóné . Pálné Kutasi Éva és Banász Andrásné . Palotai Valéria . Pan­kotai Csaba . Pankotainé Lux Margit

30

2014-15 . Pap Ágnes . Papp Szabolcs . Pártos Oszkár dr. . Pável Iván dr. és Pável Ivánné . Piller Tibor . Pongó Judit . Prepeliczay Istvánné . Rácz Zsuzsanna . Radnóti István dr. . Ra­dó Andrásné . Radó János dr. .

Réti Józsefné . Rimanóczy Kálmán és Szomor Márta . Rónyai Imre .

Rózsa Beáta dr. . Rózsa Gyula . Sáfár Ju­dit és Kocsis Sándor . Sáfár László . Sárdi Gyula . Sáska Géza . Se­ges­váry Gábor és felesége .

Sikóné dr. Horváth Ágnes . Soltész András . Somogyi Tamás . Szabó Márta . Szabó Piroska dr. és Oláh Ruben dr. . Szántó Gabriella .

Szegvári Mária dr. . Székely József dr. . Szemenyei Klára dr. . Szemler Mihály . Szepesi András . Sziráki Edit . Szőke And­rás és Helga .

Szőke Mariann . Szőnyi Péterné dr. . Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség . Thuróczy Györgyné dr. . Tímár Éva . Török Ilona . Turi Mária dr. . Ujvári Tibor és Erika . Vajda Júlianna dr. .

Valis Éva Márta . Varga Márta . Várnai Magdolna és Kajtár István dr. .

Vas Ferenc . Vass Gabriella . Végh Anna . Vida Edit . Volenszky Paula . Wéber László és Arányi Zsuzsanna dr. . Zahorán Pál és Komá­romi Éva . Zilahi Nóra . Zelczerné Déri Erzsébet

31

PROGRAMME JUNE 11–12–13–14 Academy of Music

HAYDN

Symphony in E minor (“Mourning”), Hob. I:44 (24’) (I. Allegro con brio, II. Menuetto. Allegretto – Trio – Menuetto, III. Adagio, IV. Finale. Presto)

WEBER

Clarinet Concerto No. 2 in E flat major, Op. 74 (22’) (I. Allegro, II. Andante con moto, III. Alla Polacca)

..... interval MOZART

German Dances, K. 509 (12’)

MOZART

Symphony in C major, K. 200 (21’) (I. Allegro spiritoso, II. Andante, III. Menuetto.

Allegretto – Trio – Menuetto, IV. Presto)

ROLAND CSALLÓ clarinet GÁBOR TAKÁCS-NAGY conductor

32

ABOUT THE MUSIC JOSEPH HAYDN’S Symphony No. 44, ‘Mourning’, owes its nickname to the legend that Haydn personally requested the slow movement of this symphony be played at his funeral. The composition is typical of the passion­ ate symphonies of the 1770s (traditionally seen in reference to North German literature’s Sturm und Drang mo­ve­ment), written as it is in a minor key and featuring radically contrasting moods. As well as the Adagio, the Minuet movement became especially popular because of the violins and the bass line of the canon.

In 1811, CARL MARIA VON WEBER became friends with a musician at the Munich court orchestra, Heinrich Joseph Bärmann, to whom he referred as “Klarinet­ge­nie“ and who inspired several of his works. We­­ber’s Se­cond Clarinet Concerto in E flat major premie­red on August 7th, and according to the notable words of Hans Pfitzner, this was the work in which the compo­ser ma­naged to find his own voice – but the huge jum­ps, glim­mer­ing runs and the long notes that con­stant­ly allow for delicate shading of the tone also served as a tem­plate for virtuoso clarinet pieces over the following decades.

WOLFGANG AMADEUS MOZART composed his German Dan­ces (K. 509) in Prague in February 1787, most probably on a local commission. For this series the composer used an unusual structural solution; after the regular Trio-structure (ABA) of each dance, the B section (notated by Mozart as ‘Alternativo’) is repeated, to be followed by a short passage that modulates to the key of the next dance.

33

During the 1770s, MOZART broke further and further from the Italian symphony model which he used to follow. His Symphony No. 28 in C major (K. 200) is a good example of this process. The internal excitement emanating from the beginning of the first movement, the increased dramatic weight of the second and the finale, as well as the inclusion of a Minuet (not found in the three-movement Italian model), are all proof of the emerging experimental spirit of the composer.

34

ORCHESTRA BUDAPEST FESTIVAL ORCHESTRA Founded in 1983 the Budapest Festival Orchestra has established itself as one of the ten leading orchestras of the world. It is loved by audiences and praised by international critics for its intensive and emotionally gripping performances. Iván Fischer, as Music Director, has been directing the artistic work of the BFO for more than thirty years now. The Budapest Festival Orchestra has maintained its experimental spirit, shaping and reshaping orchestral work in the name of constant renewal. The Budapest Festival Orchestra regularly performs in Carnegie Hall, Lincoln Center, Konzerthaus Wien, Concertgebouw Amsterdam or Royal Albert Hall London. As a special guest the BFO is regularly invited to the Lucerne, Edinburgh and San Sebastian Festivals and to play at the BBC Proms and the Salzburger Festspiele. The BFO is also a returning guest to New York’s prestigious Mostly Mozart Festival. The BFO has won two Gramophone Awards, one of the most significant honours of the classical record industry and often referred to as the Oscars of classical music. The BFO was a Grammy award nominee in 2013 for its recording of Mahler’s Symphony No. 1 and received the Dutch Music Award in 2006 and in 2008. In 2014, the recording of Mahler’s Symphony No. 5 received wide acclaim, being awarded both the Diapason d’Or and Italy’s Toblacher Komponierhäuschen for Best Mahler Recording.

35

CONDUCTOR GÁBOR TAKÁCS-NAGY He won first prize at the Jenő Hubay Competition in 1979. Ferenc Rados, András Mihály, Sándor Végh and Györ­g y Kurtág were among his professors. From 1975 up to 1992 he was the leader of the world-famous Takács Quartet, which still bears his name. With the quartet, he performed with legendary musicians like Yehudi Menuhin, György Solti, Gidon Kremer, Isaac Stern and Mstislav Rostropovich. From 1993 on, he regularly joined the BFO as concert master, both at home and on foreign tours. In 1998, he founded the Microcosmos String Quartet with Zoltán Tuska, Sándor Papp and Mik­lós Perényi. Gábor Takács-Nagy began his conducting career in 2002. He became artistic director of the Verbier Festival Chamber Orchestra in 2007, was appointed music director of the Manchester Camerata in 2011 and has been principal guest conductor of the Festival Orchestra since 2012.

36

SOLOIST ROLAND CSALLÓ He was born in Keszthely in 1978. He pursued his elementary studies in music at the local music school, then he went on to study at the Ernő Dohnányi Secondary School of Music in Veszprém. Between 1996 and 2000 he studied at the Teacher Training Faculty of the Franz Liszt College of Music, then between 2000 and 2002 at the Franz Liszt Academy of Music. He won several a­wards at various competitions (1995: János Richter Competition, 1996 and 2000: National Chamber Music Competition, 1999: Young Artist Competition, Belgi­ um). He was a member of the Philharmonic Orchestra in Győr from 1999 until 2001, from 2001 he played at the Operetta Theatre, Budapest and he has been a member of the Hungarian Radio Symphony Orchestra as of 2010.

Since 2004 he has regularly been involved in the produc­ tions of the BFO, he was one of the winners of the Sándor Végh Competition in 2008, and as of 2011 he has been a member of the clarinet section of the orchestra.

TÁMOGATÓK KÖSZÖNJÜK AZ EDDIGI TÁMOGATÁST PARTNEREINKNEK! Arany fokozatú partnerek

Ezüst fokozatú partnerek

Bronz fokozatú partnerek

Támogató partnerek

Állami partnerek

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Stratégiai partnerek

Médiapartnerek

A BFZ ELÉRHETŐSÉGE

Titkárság: 1033 Budapest, Polgár utca 8-10.B Telefon: +36 1 489 43 30 e-mail: bfofound@mail.datanet.hu Jegyrendelés: rendeles@bfz.hu Próbaterem: 1034 Budapest, Selmeci utca 14-16.

Honlap: www.bfz.hu Online jegyvásárlás: www.jegymester.hu Kiadja a Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány Felelős kiadó a BFZ igazgatója, Stefan Englert

WWW.BFZ.HU