BFZ 2015. október 3–4. Mozart–Haydn

OKTÓBER 03–04.

2015

MOZART HAYDN TAKÁCS-NAGY FRANKL

MŰSOR OKTÓBER 03–04.

ZENEAKADÉMIA MOZART

D-dúr szimfónia, K. 202 (19') (I. Molto allegro, II. Andantino con moto, III. Menuetto – Trio – Menuetto, IV. Presto)

MOZART

C-dúr zongoraverseny, K. 503 (30') (I. Allegro maestoso, II. Andante, III. Allegretto)

..... szünet

MOZART

Titusz kegyelme, K. 621 – nyitány (5')

HAYDN

90. (C-dúr) szimfónia (25') (I. Adagio – Allegro assai, II. Andante, III. Menuet – Trio – Menuet, IV. Finale – Allegro assai)

Frankl Péter zongora Vezényel Takács-Nagy Gábor

WOLFGANG AMADEUS MOZART

A MŰVEKRŐL WOLFGANG AMADEUS MOZART D-DÚR SZIMFÓNIA, K. 202 VONÓSOK, 2 OBOA, 2 KÜRT, 2 TROMBITA Az utóbbi évtizedekben számos tanulmány jelent meg Mozart és édes­ apja kapcsolatáról, az álláspontok azonban alig közelednek egymás­hoz.

A konzervatív szélsőség szerint Mozart lényegében mindent apjának köszönhetett, aki a maga ígéretes muzsikuskarrierjét feláldozva kü­lön­ legesen inspiráló környezetet teremtett fia fejlődéséhez, már egészen fia­talon bevezetve őt Európa valamennyi jelentősebb zenei centrumába.

Az éppily szélsőségesen liberális álláspont szerint viszont a reményte­ lenül középszerű Leopold a csodagyerekszerepbe kényszerített kisfiú zsenijének könyörtelen kihasználásával teremtette elő a család megél­ hetését, és kíméletlen érzelmi zsarolással válaszolt Wolfgang bármi­ lyen önállósodási törekvésére, amely a számára oly jövedelmező családi vállalkozás működését veszélybe sodorhatta volna. Akármi állt is azon­ ban atya és fia fokozatos elhidegülésének hátterében, annyi bizonyos, hogy a felcseperedő Wolfgang egyre egyénibb hangú kompozícióiért apja már csak a közöttük lévő generációs különbség miatt sem igen lel­ kesedhetett. 1778. szeptember 24-én például alighanem őszinte aggo­ dalommal óvja éppen Párizsban időző fiát attól, hogy szimfóniáit az ot­ tani kiadók rendelkezésére bocsássa: „Ha módodban áll, add el nyom­ ban néhány darabodat. Ami nem hoz dicsőséget, azt jobb, ha nem isme­ ri meg senki. Emiatt nem adtam át egyik szimfóniádat sem, mert előre tudtam, hogy amikor érettebb és belátóbb leszel, örülni fogsz, hogy nem jutottak mások kezébe, pedig amikor megírtad őket, még elégedett vol­ tál velük. Hiába, az ember a korral egyre finnyásabb lesz.” (Barabás And­ rás fordítása) Nem tudhatjuk, hogy Leopold pontosan mely művek kéziratát tartot­ ta vissza, de szinte bizonyosan köztük lehettek Wolfgang utolsó, még

3

A MŰVEKRŐL

4

Salzburgban írott szimfóniái: az 1773 (vagy 1774) novemberében le­ jegy­zett C-dúr (K. 200), az 1774. áprilisában komponált A-dúr (K. 202) és az ugyanezen év május 5-én befejezett D-dúr (K. 202). Ennek fényében pedig Leopold „finnyássága” különösen ironikus, hiszen e három szim­ fónia mindegyike fennmaradt a modern repertoárban, az A-dúrt pedig éppenséggel azon művek egyikeként emlegeti a szakirodalom, ame­ lyekből már eltagadhatatlanul kikandikálnak Wolfgang oroszlánkör­ mei. A most megszólaló D-dúr szimfónia talán kevésbé téved új utakra, de ugyancsak bővelkedik a méltán zseniálisnak nevezhető fordulatok­ ban. A nyitótétel különösen emlékezetes pillanata például, amikor a ze­ ne­kar dübörgő trillával, majd oktávlelépéssel készíti elő az ellágyuló melléktémát – amelynek ismétlése előtt aztán újra felcsattan ugyanez a harsány előkészítő gesztus, mintha a zenekar kissé összezavarodott volna (a témaismétlés után ráadásul egy hasonló trilla-oktávlépés motí­ v­ummal szövődik tovább a tétel). A már hangszerelését tekintve is kis­ sé kon­zervatív (mivel csak vonósokat foglalkoztató) lassú tétel ezúttal pusz­ta közjáték, a menüett azonban ismét meglepetést hoz: a középrész­ ben szenvedélyes (az első hegedűk hatalmas dallamugrásait szinkópált kísérettel kombináló) „Sturm und Drang”-zene türemkedik a méltó­ság­ teljes táncba, s – talán erre rímelve – a trió középső szakaszában már a teljes vonóskaron tűnnek fel a tért ölelő dallamugrások. A finálé pedig (a­lighanem Haydn hasonló tréfáitól inspirálva) a befejezés gesztusát kér­dő­jelezi meg. A tétel közepén (az ún. „kidolgozási részben”) mintha irányt vesztenénk: a zenekar harsogó akkordismétléseit néma csend kö­ veti, majd a hegedűk egy helyben forgolódó, sehová sem tartó dallamocs­ kát ismételgetnek halkan – a visszatérés azonban egyszer s mindenkor­ ra eloszlatni látszik a felmerült kétségeket. A mű utolsó ütemeiben vi­ szont ismét a tételt indító diadalmas gesztust játssza a zenekar – némi csönd után azonban visszaoson a már magunk mögött hagyni vélt, bi­ zonytalankodó hegedűtéma, jókora kérdőjelet rajzolva a tétel végére.

A MŰVEKRŐL WOLFGANG AMADEUS MOZART C-DÚR ZONGORAVERSENY, K. 503 VONÓSOK, FUVOLA, 2 OBOA, 2 FAGOTT, 2 KÜRT, 2 TROMBITA, TIMPANI Míg a szimfónia műfajában Mozart rengeteget tanult Haydntól, akinek több mint száz szimfóniáját a műfaj alapvetésének tekinthetjük, a mo­ dern értelemben vett zongoraversenyt éppen Mozart teremtette meg a bécsi közönség számára írott kompozícióiban. Az 1784 és 1786 között a császárvárosban a zeneszerző saját előadásában megszólalt épp egy tu­cat zongoraverseny újrafogalmazta szólista és zenekar viszonyát, ad­ dig ismeretlen (helyesebben Mozart ugyanekkortájt írt operáiból is­me­ rős) drámaisággal töltve meg a formát. E tizenkettes sorozatban (ame­ lyet utóbb még két önálló versenymű követett: K. 537 és K. 595) a ma meg­ szólaló C-dúr concerto éppen az utolsó: a zeneszerző saját kezű műjegy­ zékében 1786. december 4-i dátummal szerepel. Ez arra utalhat, hogy Mozart a Trattnerhofban tervezett adventi hangversenysorozatán kí­ ván­ta bemutatni a művet, de sajnos semmilyen dokumentum nem ma­ radt fenn arról, hogy a remélt négy „akadémiára” végül sor került-e.

Mai ítéletünk szerint a mű mindenesetre méltó záróköve a sorozatnak, jóllehet Mozart halála után csaknem másfél évszázadon át alig került előadásra: amikor Artur Schnabel a Széll György vezette Bécsi Filhar­ monikusokkal 1934-ben műsorra tűzte a concertót, a sajtó jószerével új bécsi bemutatóként írt az elfeledettnek számító darabról. Char­les Ro­ sen A klasszikus stílus című kötetében úgy fogalmaz, hogy „az átlag zenehallgató idegenkedésének az anyag szinte semleges jellege az oka: az I. tétel még annyira sem karakterizált, hogy banálisnak lehet­ne nevezni. (…) A mű ragyogását és inspiráló hatását kizárólag a zenei a­­ ny­ag megmintázása teremti meg.” Amihez hozzátehetjük, hogy a K. 503 egyben a látványos virtuozitásnak is kisebb teret enged, mint Mo­ zart számos más – a 19. században is gyakran játszott – versenyműve.

5

A MŰVEKRŐL A nyitótétel Rosen által felemlegetett architektonikus jellege a mére­ tekben is tükröződik: a C-dúr zongoraverseny nyitótétele az egyik leg­ hosszabb Mozart életművében – nem véletlen, hogy a már csak tempó­ jelzése szerint is fenséges (maestoso) koncertet olyan monumentális darabokhoz szokták hasonlítani, mint a Jupiter-szimfónia vagy a C-dúr vonósötös (K. 515). A lassú tétel különösen hangszerelése folytán em­ lékezetes: az immár nem egyetlen „blokként”, hanem a legkülönfélébb kombinációkban használt fúvós hangszerek páratlanul gazdag árnya­ latok kikeverését teszik lehetővé (annak ellenére, hogy ebben a kon­ certben Mozart klarinétot nem is használ). A fináléval kapcsolatban gyakran felemlegetik, hogy a tétel elején felhangzó rondótéma a Mo­ zart Idomeneójának balettzenéjében szereplő gavott átformált változa­ ta. Ez a visszafogott, franciás rondótéma azonban csak annál jobban kiemeli az epizódok sodró lendületét – amikor pedig a tétel közepe táján a zongora kamarazenélésbe fog az oboával, a fuvolával és a csel­ lóval, az már-már Schumannt juttatja eszünkbe.

6

A MŰVEKRŐL WOLFGANG AMADEUS MOZART TITUSZ KEGYELME, K. 621 – NYITÁNY VONÓSOK, 2 FUVOLA, 2 OBOA, 2 KLARINÉT, 2 FAGOTT, 2 KÜRT, 2 TROMBITA, TIMPANI A prágai Nemzeti Színház impresszáriója, Domenico Guardasoni 1791 júliusában kérte fel Mozartot a Titusz kegyelme (Metastasio nyomán Caterino Mazzolà által készített) librettójának megzenésítésére. Mint­ hogy a művet a II. Lipót cseh királlyá koronázásához kapcsolódó ün­ nepségek keretében, szeptember elején kívánták bemutatni, a zene­ szerző alig 18 nap alatt készítette el a partitúrát (egyesek szerint a re­ citativókat feltehetőleg nem is Mozart, hanem az utóbb a Requiemet is befejező tanítványa, Franz Xaver Süssmayr komponálta). Guardasoni titkon bizonyára arra számított, hogy Mozart korábbi prágai sikerei garantálják a sikert, a közönség azonban az életére törő összeesküvők­ nek megkegyelmező Titusz fennkölt tanmeséjéért érthető módon ke­ vésbé lelkesedett, mint a Figaro komikus fordulatokban gazdag cselek­ vénye iránt, Mária Ludovika császárné pedig a legendák szerint egye­ nesen „német disznóságnak” (porcheria tedesca) nevezte az operát.

Minthogy a Titusz a komoly opera (opera seria) már a komponálás idején is kissé avíttnak számító hagyományához nyúl vissza, megtörve a Mozart Bécsben komponált vígoperáiban kirajzolódó fejlődésvona­ lat, az utókor sem igen tudott mit kezdeni a művel. Csupán az utóbbi évtizedekben szólalnak meg gyakrabban is egyes részletei, s különö­ sen a remekbe szabott nyitány, amelynek indító gesztusai nagyon is emlékeztetnek a szünet előtt hallott C-dúr zongoraverseny nyitótételé­ nek kezdetére.

7

J O S E P H H AY D N

A MŰVEKRŐL JOSEPH HAYDN 90. (C-DÚR) SZIMFÓNIA VONÓSOK, FUVOLA, 2 OBOA, 2 FAGOTT, 2 KÜRT, 2 TROMBITA, TIMPANI Haydn már a maga korában is hírhedt volt arról, hogy kiadóinak és meg­ ren­delőinek nem mindig kötötte az orrára a teljes igazságot egy-egy mű­­ve „előtörténetével” kapcsolatban. A ma 90–92. sorszámok alatt szá­ mon tartott három szimfónia például minden valószínűség szerint Og­ny grófjának megrendelésére keletkezett, aki a Loge Olympique párizsi szabadkőműves páholy koncertsorozata számára komponált (82–87. sorszámú) ún. „párizsi” szimfóniák sikere nyomán rendelhetett újabb műveket Haydntól. E felkéréssel párhuzamosan azonban OettingenWal­lerstein hercege is megkereste a zeneszerzőt, aki az elkészült há­ rom új szimfóniát végül mindkét főúrnak eladta – persze mindkettőnek azt tódítva, hogy a műveket kizárólag ő birtokolja. Minthogy hasonló megbízások esetében a szokás az volt, hogy a megrendelő – kizáróla­ gos tulajdonjogának szimbólumaképp – a művek eredeti partitúráját is kézhez kapja, a herceg kétségkívül furcsállotta, vajon miért kellett ez­ úttal egy kopista készítette másolattal beérnie. 1789. november 29-én kelt levelében Haydn egy (feltehetőleg kitalált) betegségre hivatkozott a szokatlan ügymenet magyarázatául: „Minthogy csaknem egész nyá­ ron át olyan heves szemfájás gyötört, hogy sajnos teljességgel képtelen vol­tam tiszta partitúrát írni, így arra kényszerültem, hogy ezt a három ol­vas­hatatlan szimfóniát a szobámban egy zeneszerzés-tanítványom­ mal, aztán pedig különféle másolókkal írassam le. Kérem ezért ebben az esetben a legméltóságosabb herceg legalázatosabb bocsánatát.” A herceg pedig nagylelkűen eltekintett az eredeti partitúrák átvételétől, hiszen még nem tudhatta, hogy azok időközben valójában már Párizs­ ban voltak, Ogny grófjának kezében.

9

A MŰVEKRŐL A Franciaországba és Németországba is eladott három szimfónia közül az egyik ráadásul utóbb a zeneszerző angliai utazásával kapcsolódott össze: amikor Haydnt 1791 júliusában doktorrá avatták az oxfordi egye­ temen, az eseményhez kapcsolódó hangversenyen a 92. szimfónia is meg­szólalt. Alighanem ennek az életrajzi adaléknak (s persze az ennek nyomán a műhöz kapcsolódott „Oxford” ragadványnévnek) köszönhe­ tő, hogy a három szimfónia közül éppen a 92. számú szólal meg a leg­ gyakrabban – jóllehet a 90. semmiben sem marad el testvérdarabja mellett. Különösen emlékezetes a nyitótétel, amelynek lassú bevezeté­ sé­ben (az első hegedűk hatszor ismételt, magas hangjából kibontakozva) egy többütemnyi zárlati frázis hangzik el – amely aztán a gyors szakasz indulásakor váratlanul a tétel főtémájaként jelenik meg újra. (A beve­ zetés és a főrész efféle tematikus összekapcsolása ekkortájt még önma­ gában is ritkaságnak számított, s egy ennyire terjedelmes anyag több­ ször – ráadásul ennyire eltérő tempóban és funkcióval való – megismét­ lése összetéveszthetetlenül haydni gesztus.) A második tétel nem sok­ kol hasonló gegekkel, de különösen hatásos példája Haydn egyik leg­ sajátabb formamodelljének, amelyben egy dúr- és egy molltéma válta­ kozva jelenik meg, mind tovább és tovább variált alakban. A harmadik té­tel hagyományosabb, méltóságteljesen hömpölygő menüett, a trió­ szakaszban hajlékony oboaszólóval. A finálé azonban ismét egy jelleg­ zetes haydni tréfa révén vált nevezetessé: a tétel mintegy kétharmadánál egy – akár a teljes mű lezárására is alkalmas – dübörgő zárlatot hal­ lunk, utána hosszabb szünettel, de mire a hallgató meggyőzné magát, hogy a tétel ezek szerint immár véget ért, ha talán kissé korán is, várat­ lanul mégiscsak továbblendül a zene a szokatlanul hosszú és még sok­ felé kalandozó kódára.

MIKUSI BALÁZS

10

A MŰVEKRŐL ÉRDEKESSÉGEK KELETKEZÉS Mozart a D-dúr szimfóniát 1774-ben, a C-dúr zongoraver­ senyt 1786-ban, a Titusz kegyelme című operát öt évvel később,1791-ben komponálta. Haydn 90. (C-dúr) szimfóniája 1788-as keltezésű.

UTOLSÓ BFZ-ELŐADÁS D-dúr szimfónia: 2008. november 7., Sopron, Gerard Korsten (karmester); C-dúr zongoraverseny: 2006. február 19., Budapest, Emanuel Ax (zongora), Fischer Iván (karmester); Titusz ke­ gyelme – nyitány: 2010. november 27., Budapest, Louis Langrée (kar­ mester); 90. (C-dúr) szimfónia: 2008. április 14., Székesfehérvár, Mark Wigglesworth (karmester).

MI TÖRTÉNT A MŰVEK KELETKEZÉSE IDEJÉN? IRODALOM 1774-ben megjelenik Johann Wolfgang Goethe levélregé­ nye, Az ifjú Werther szenvedései, amely hamar a kor kultuszkönyvévé válik. KÉPZŐMŰVÉSZET Thomas Gainsborough angol portréfestő 1774ben megfesti Sir William Blackstone arcképét (a londoni Tate Britain­ ben látható). ZENE 1786. május 1-jén Bécsben bemutatják Mozart Figaro házassága című operáját. TÖRTÉNELEM 1791. június 20-án XVI. Lajos francia király álruhában elszökik Párizsból, hogy mozgósítsa a forradalomellenes erőket. Varenne városában azonban felismerik, és visszatoloncolják Párizsba, ahol fel kell esküdnie az alkotmányra.

TÁRSA­DALOM 1788-ban megindul a Magyar Museum, az első magyar irodalmi folyóirat.

11

ZENEKAR BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR A Budapesti Fesztiválzenekar 1983-ban alakult, ma pedig már a világ tíz legjobb zenekara között tartják számon. A kritikusok elsősorban já­té­­kának intenzitását és érzelmileg magával ragadó voltát hangsú­lyoz­­zák. Fi­scher Iván több mint harminc éve, a zenekar alapítása óta zeneigazgatóként irányítja a BFZ művészi munkáját. Ő az egyik kulcsa az együttes folyamatos megújulásának, kísérletező szellemiségé­nek.

A ze­ne­kar a világ legfontosabb zenei központjaiban és hangversenyter­ meiben, többek között a New York-i Carnegie Hallban és Lincoln Cen­ terben, a bécsi Musikvereinban, az amszterdami Concertgebouw-ban, valamint a londoni Royal Albert Hallban koncertezik. Állandó vendége továbbá olyan nemzetközi zenei fesztiváloknak, mint a Mostly Mozart Fesz­t ivál, a Salzburgi Ünnepi Játékok vagy az Edinburgh-i Nemzet­ kö­zi Fesztivál. A BFZ két alkalommal nyerte el a Gramophone-díjat, a klasszikus zene „Oscarját”, míg 2013-ban Mahler 1. szimfóniájának felvételéért Grammy-díjra jelölték. Mahler 5. szimfóniájának felvételé­ ért 2014-ben megkapta a Diapason magazin rangos díját, a Diapason d’Ort, valamint az olasz To­blacher Komponierhäuschen-díjat.

12

KARMESTER TAKÁCS-NAGY GÁBOR A Liszt Ferenc Zeneakadémián Rados Ferenc, Mihály András, Szé­kely Zoltán, Végh Sándor és Kurtág György tanítványa volt. 1979-ben, még zeneakadémistaként megnyerte a Hubay Jenő hegedűversenyt, ezu­tán Nathan Milsteinnél tanult tovább. 1975-ben megalapította sa­­ját vonós­ négyesét, a máig a nevét viselő, világhírű Takács-vonósnégy­est, amely­ nek élén olyan legendás művészekkel lépett fel, mint Yehudi Menuhin, Solti György, Gidon Kremer, Isaac Stern, Msztyiszlav Rosztropovics és Schiff András. Takács-Nagy Gábort külföldön is a magyar zene, főként Bartók műveinek leghitelesebb előadójaként tar­t­ják számon: az 1996ban alapított Takács-zongoratrióval Liszt, Lajtha, Veress műveit, az 1998ban alapított Mikrokosmos vonósnégyessel Bartók hat vonósnégyesét vette lemezre. 1993-tól tíz éven át koncertmesterként rendszeres részt­ vevője volt a BFZ hazai és külföldi koncertjeinek. Karmesteri működé­ sét 2002-ben kezdte meg. 2005-ben Genfben megalapította a Camerata Bellerive vonószenekart, 2006-ban a Weinberger Kammer­orchestra, 2007-ben a Verbier-i Fesztivál Kamarazenekarának művészeti vezetője lett. 2010 és 2012 között a MÁV Szimfonikus Zenekar ve­ze­­tő karmes­ tere volt, 2011 óta ő irányítja a Manchester Cameratát. 2012 óta a Fesz­ tiválzenekar első vendégkarmestere.

13

SZÓLISTA FRANKL PÉTER A Liszt Ferenc Zeneakadémián végezte tanulmányait Hernádi Lajos, Ko­dály Zoltán és Weiner Leó tanítványaként. Több jelentős nemzetközi verseny, köztük a Marguerite Long – Jacques Thibaud verseny meg­ nyerése után, 1958-ban Párizsban telepedett le, majd 1962-es Wigmore Hall-beli bemutatkozó hangversenye után Londonba költözött, azóta itt él. Londoni debütálását csakhamar a világ olyan vezető zenekara­ inak meghívásai követték, mint a Chicagói, Bostoni, Berlini, Londoni Fil­harmonikusok, a lipcsei Gewandhaus, az amszterdami Concertge­ bouw vagy az Orchestre de Paris, olyan karmesterek pálcája alatt, mint Abbado, Ashkenazy, Boulez, Fischer Iván, Maazel, Masur, Muti, Sanderling, Solti és Széll. Rendszeres vendége volt a londoni BBC Pro­ menade koncerteknek, valamint a világ legnevesebb fesztiváljainak (Edin­burgh, Cheltenham, Verbier, Kuhmo, Aspen, Hollywood Bowl, Marlboro). Közreműködött Britten Concertójának előadásán az Edin­ burgh-i Fesztiválon a szerző vezényletével, valamint a Yehudi Menuhin által vezényelt egyik utolsó koncerten a bukaresti Enescu Fesztiválon, a Fesztiválzenekarral. Rendszeresen együtt játszik olyan művészek­ kel, mint Ralph Kirschbaum, Pauk György, Kyung-Wha Chung, Vásáry Tamás, Schiff András, a Bartók- és a Takács-vonósnégyes.

14

ZENÉSZEK I. HEGEDŰ Giovanni Guzzo (koncertmester), Bíró Ágnes, Czenke Csaba, Eckhardt Violetta, Gál-Tamási Mária, Illési Erika, Kádár Ist­ ván, Lesták Bedő Eszter, Oláh Gyöngyvér, Sipos Gábor II. HEGEDŰ Iván Tímea, Czirók Györgyi, Gátay Tibor, Haják Krisztina, Lezsák Zsófia, Mózes Anikó, Szabó Levente, Szefcsik Zsolt BRÁCSA Csoma Ágnes, Bányai Miklós, Bodolai Cecília, Fekete Zoltán, Juhász Barna, Reinhardt Nikoletta CSELLÓ Szabó Péter, Eckhardt Éva, Liptai Gabriella, Mód Orsolya NAGYBŐGŐ Martos Attila, Lajhó Géza, Sipos Csaba FUVOLA Sebők Erika, Jóföldi Anett OBOA Berger Márta, Nehil Durak KLARINÉT Csalló Roland, Szitka Rudolf FAGOTT Tallián Dániel, Patkós Sándor KÜRT Bereczky Dávid, Nagy Zsombor TROMBITA Czeglédi Zsolt, Póti Tamás TIMPANI Dénes Roland

15

INTERJÚ HAJÁK KRISZTINA HEGEDŰMŰVÉSZ válaszol kérdéseinkre, aki 1993 óta tagja a Budapesti Fesztiválzenekarnak. A hegedűn kívül brácsán is remekül játszik. Zene és szeretet nélkül nem tudna élni.

A zenetörténet mely alakjával beszélgetne egy üveg bor mellett? ... Mozarttal. Bár kizárt dolognak tartom, hogy ráérne beszélgetni velem. El sem tudom képzelni, mikor volt ideje kikapcsolódni, annyi csodálatos darabot írt rövid élete során. Ezért megelégszem azzal a borzongató, szívfacsaró, megtisztító élménnyel, amit a muzsikája ad nekem.

A sajátján kívül melyik hangszert tanulná meg szívesen? ... A hegedűn kívül brácsán is szoktam játszani, így a zeneirodalom gyöngyszemeit első és második hegedű- és brácsaszólamban is el­ játszottam, nagy élmény ennyi oldalról megismerni a darabokat. Nem vágyom megtanulni más hangszeren, elég sok macera volt, van, lesz a sajátommal. Szerintem teljesen mindegy, milyen hangszeren muzsikál az ember, a lényeg az öröm, amit magunknak és másoknak okozunk vele, függetlenül attól, hogy csőből vagy dobozból csalogatjuk elő a hangokat.

Melyik zeneszerző bőrébe bújna, és miért? ... Az katasztrófa lenne, semmi sem jutna eszembe. A viccet félretéve, Debussy bőrébe bújnék, a századforduló Párizsában szívesen élnék, megismerkedhetnék a kedvenc festőimmel, irodalmárokkal, zeneszer­ zőkkel, művészekkel.

16

INTERJÚ Mi volt a legnagyobb csalódása? ... Édesapám mindig azt mondta, a verseny lovaknak való. Ennek el­ lenére érettségi előtt indultam egy országos versenyen, ahol nem jutot­ tam tovább, pedig életemben nem gyakoroltam annyit. Még a tanárnőm, Gosztonyi Teri néni is megdicsért, pedig ez négy év alatt nem nagyon fordult elő vele. A nagy csalódás mellett ez volt addigi életem leg­ nagyobb jutalma is.

Folytassa! Életfilozófiája szerint… ... Carpe diem! Túl rövid az élet, az egymással és magunkkal való törődés mindennél többet ér. Teljesíteni kell a bakancslistánkat, amíg nem késő. Adni, kapni, szeretni, nevetni és élni, élni, élni kell.

17

BFZ-HÍREK TÉRTÁNCKONCERT JÖVŐRE IS! A Fesztiválzenekar a nyár elején, a tolerancia jegyében együtt lépett fel a Hősök terén több mint kétszáz hátrányos helyzetű táncoló fiatallal.

2016. június 4-én a BFZ visszatér Budapest egyik legfontosabb terére, ezúttal pedig még több gyereket szeretnénk megajándékozni a részvé­ tel lehetőségével. Legyünk minél többen, töltsük meg a Hősök terét!

Vár­juk a lelkes iskolák és diákok jelentkezését. Ha szeretnének csatla­ kozni programunkhoz, keressék Balogh Adriennt az adrienn.balogh@ bfz.hu e-mail címen.

ÚJRA RINGBE SZÁLLNAK A BFZ MUZSIKUSAI Az elmúlt évadban három fantasztikus muzsikusunknak is megada­ tott, hogy szólistaként játsszon együtt a Fesztiválzenekarral. Andrea Bressan fagottművész, Csalló Roland klarinétművész és Fejérvári Zsolt nagy­­­bőgőművész is új arcát mutathatta meg a közönségnek. Az előző megmérettetés óta eltelt két év, így a zenekar 2015. október 30–31-én is­ mét megrendezi a Végh Sándor versenyt, ahol a BFZ muzsikusai szólóvagy kamaraprodukciókkal indulhatnak. A verseny két napján szí­vesen látjuk önöket is. Jelentkezni a rendeles@bfz.hu címen tudnak.

18

AJÁNLJUK MÉG OKTÓBER 15–16–17.

Liszt Ferenc Zeneakadémia Strauss Halál és megdicsőülés, Op. 24 Britten Színvázlatok (Les Illuminations), Op. 18 Sibelius 4. (a-moll) szimfónia, Op. 63 Sophie Klussmann (szoprán) Karmester: Marek Janowski

NOVEMBER 07–08–09.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Prokofjev Nyitány héber témákra, Op. 34 Prokofjev 2. (g-moll) hegedűverseny, Op. 63 Stravinsky Kártyajáték Stravinsky Tűzmadár-szvit, No. 2 (1919) Thomas Zehetmair (hegedű) Karmester: Fischer Iván

NOVEMBER 27–28.

Liszt Ferenc Zeneakadémia Lully Roland-szvit Rebel La Fantaisie Rebel Les Plaisirs Champêtres Clérambault La Muse de l’Opéra – kantáta szoprán hangra Rameau Platée-szvit Stefanie True (szoprán) Karmester: Sigiswald Kuijken

19

A BFZ BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Zeneigazgató: Fischer Iván Ügyvezető igazgató: Englert, Stefan Ügyvezető igazgatóhelyettes: Erdődy Orsolya Fejlesztési igazgató: Gáspár Máté Gazdasági vezető: Maglódi Györgyné Könyvelés: Szalai Lászlóné Operatív menedzser: Magyarszéky Dóra Közösségi koncertek és promóció: Szabó Rita Operatív asszisztens: Szani Szolongo Turnémenedzser: Pócs Bence Turnéasszisztens: Wolf Ivett PR-menedzser: Tossenberger Adél Marketingasszisztens: Tooth Gabriella Kapcsolatfejlesztés: Bukvai Beáta Közönségkapcsolatok: Bagi Orsolya Titkársági és ifjúságiprogram-koordinátor: Balogh Adrienn Titkársági asszisztens: Aranyosné Boros Angyalka Zenekari titkár: Kelemen Éva Technikai vezető: Zentai Róbert Technikai munkatárs: Kathi Sándor, Siba István Tanácsadó: Deák Zsuzsanna (támogatói klub), Petersen, Inga (a zeneigazgató személyi titkára), Váradi Júlia (PR, kommunikáció)

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR ALAPÍTVÁNY

20

Díszelnök Göncz Árpád . Elnök Simor András . Kurátorok Balássy M. László . Boros István . Granasztói György . Marschall Miklós .

Schimert, Konstantin . Soros, Tamiko . Szecskay András . Tóth, Sylvia . von Wulffen, Hubertus . Záboji B. Péter † . Zwack Izabella A felügyelő bizottság tagjai László Csaba (elnök) . Dávid János .

Sziklai János . A Budapesti Fesztiválzenekar Egyesület elnöke Bánffy Eszter

TÁMOGATÓI KLUB KIEMELT PLATINA FOKOZAT Soros, Tamiko PLATINA FOKOZAT Benko, Stephen és Radka . von Falkenhausen, Jutta

. Flüh, John és Caroline . Simor And­rás . Toth, Sylvia . von Wulf­fen, Hu­bertus

GYÉMÁNT FOKOZAT Balássy M. László és Petra . Bojár Gábor és Zan-

ker Zsuzsanna dr. . Hulla, Bernhard . Markovich György dr. és Sátai Anikó dr.

ARANY MECÉNÁSI FOKOZAT Bencsik László és dr. Kis Bernadett . Bottka Er­zsébet dr. és Feldmájer Péter dr. – ‫ אליעזר יצחק בן אברהמ‬. Juhász Zoltán hang­szerész mester . Kabcenell, Nicholas és Gudor Orsolya . Moso­nyi György és Mosonyi Ágnes . Varga Júlia . Zsámboki Gabriella dr.

EZÜST MECÉNÁSI FOKOZAT Bíró Ágnes . Bognár Péter Vaya Travel Kft. .

Farago, John és Martin, Jeanne . Gala Tours Kft. . Jalsovszky Ügyvédi Iroda .

Jankovich Béla József . Kálmán, Szi­lasi, Sárközy és Tár­sai Ügyvédi Iroda .

Kirkby, David . Kirkby, Ruth . Marschall Miklós dr. . Mécs Endre és Andrea .

Meinczinger-Krug Zsuzsanna és Krug Armin . Nyitrai István . Rosta Ildikó dr. és Ferjentsik Miklós dr. . Roszkopf Nyina . SBGK Ügyvédi Iroda/Szamosi Katalin dr. . Steiner László és Zsu­­zsa . Rényi Andrea és Straub Elek . Szecskay Ügyvédi Iroda . Thomp­­son, David és Petra . Vámos György dr.

PATRÓNUS FOKOZAT Arriba Taqueria . Bakró-Nagy Marianne . Balázs Árpád és Dénes And­rea . Bernabei-Reynolds, Loreta . Boros István . Bőcs Fe­ renc és Sárdy Ágnes . Brasher, Richard és Deák Zsuzsanna . Bródy Péter dr. és Ildikó . Csépe Valéria dr. és Molnár Imre . Csík Gabriella dr. és Hudecz Ferenc dr. . Dornbach Alajos dr. és Zachár Zsófia . Dulin Lász­ló és Dulin Bence . Faber Holland-Magyar Kereskedelmi Kft. . Felkai Tamás . Fráter Loránd dr. . Fu­zesi, Nancy és Stephen . Gábor György és Bey Ágnes . Göncz Kinga és Bene­dek László . Gyarmati György dr. és Kuti Katalin . György Pál és Simon Ágnes dr. . Győri Zsuzsanna dr. és Garai Ferenc . Hanák Gábor

21

TÁMOGATÓI KLUB és Tatai Ágnes . Hancz László és Mester Éva . Havass Miklós . Homon­nay Gé­za . Horváth Ágnes dr. . Huebner, Charles és Suzanne . Kalmár Györ­g y . Kelemenné dr. Visky Katalin . Kertész Gabri­ella dr. . Király Júlia . Király­ falvi György dr. . Komáromy Péter és Pollák Katalin dr. . Kö­kény Mihály dr. és Stiller Mária . Marker Kft. . Molnár Gábor dr. . Németvölgyi Ágnes .

Nyárádiné dr. Sza­bady Judit . Péter József . Pre-Tax Kft. . Professional Orvosi Kft. . Sárváry Mariann . Sólyom Éva dr. . Som­fai és Társai Iparjogi Kft./ Somfai Éva dr. . Su­r­ányi Sándor és Sándorné . Szabados Igor . Szántó Csa­ba és Szántó-Kapornay Emőke . Szauer Péter . Székely Zoltán és Le­posa Csilla .

Tóth Gábor és Felesége . Török Zoltán . Varsányi Pál és Katalin . Zoltán Ist­ván és Ágnes

ARANY FOKOZAT B. Nagy András . Bálint Andrásné dr. . Bánáti Mária .

Beghetto Oreste Paoloné . Berger Györgyné . Bittner Péter . Burger Balogh Inge­borg és Balogh Tibor . Csernay László dr. . Csillag György dr. és Keszt­ helyi Alexandra dr. . Drexler Miklós és Lengyel Gabriella . Eisler Péter dr. . Gál­né Győrfi Gabriella Anna és Gál György . Hall, Karl Philip . Hor­váthné Sza­konyi Mirella . Hugyecz Edit . Kertész Viktor és Terézia . Kis Balázs .

Koc­sány János . Lock, Richard és Julia . Matskási István dr. . Mika János dr. . Nagy Károly dr. . Pálfia Judit dr. . Pallag Tibor és Karner Anikó . Palotai János és Soltész Anikó dr. . Salgó Judit . Sápi La­­josné . Sápi Hedvig . Sessler Ist­ván és Judit . Szabó Gábor dr. . Szabóné dr. Szomor Erika . Szelényi Iván . Szever Zsuzsanna dr. és Dalos Mihály . Szigeti Ágnes . Szilágyi Bé­lá­né, Szilágyi Éva és Horváth Péter . Szivós Péter . Szűcs András . Ta­nos Zsuzsa . Varga Péter . Wetzker, Konrad

22

EZÜST FOKOZAT Abonyi Iván dr. és Felesége . ÁGA Consulting Tanácsadó és Szolgál­tató Bt. . Ágostházi László és Felesége . Alföldi István . Ambrus Ág­­nes dr. . Bacher Gusztáv . Bánffy Eszter dr. . Barczikay László . Barkó­czi Jo­­lán . Barta Istvánné . Batta Mária és Madar Gyula . Bende Zoltán . Be­ne­dek Andor . Berényi Gábor és Pető Katalin dr. . Bertalan Éva dr. . Böszörményi Kata­lin dr. . Csanádi Ju­dit és Gyabronka József . Doleschall György és Szabó Katalin . Dögei Anna . Feldmájer Lea és Kocsis Tamás . Félegyházi Pál .

Feuer István és Feuer Mária . Földé­­nyi Éva és Korda Péter . Gabriel Szilvia dr.

2015-16 és Kal­már Lajos dr. . Galambos Éva dr. . Gálosi György és Júlianna . Garai Péter­né . Gerő Zsuzsa és Ágnes . Géta Center Kft. . Gor­don Pál . Görgényi Judit és Dénes Miklós . Gosztákné Plank Mária és Madaras Olga . Greiner Ákos . Gyulai András . Halmos Judit és Mag­yar Mihály . Hámori Fe­renc és Ács Éva . Hardy, Thomas G. . Har­gitai Tibor és Ilona . Harká­nyi Mária .

Hegyes Erzsébet dr. és Szol­noki Gábor . Holéci József . Hollay György .

Hornung Hajnalka és János . Horváth Anna . Horváth László . Ihász Márta és Spollár József . Jáger Gyula . Jáger Zsu­zsanna . Kabódi Ferenc . Kabódi Mátyás . Ká­di Anna és Sziráczky Zoltán . Kenesei Gáborné . Kertész Zsu­ zsanna . Keviczky László . Kis Ádám . Klauber András dr. és Szigeti Éva dr. . Kom­lósi Júlia és Zsolt . Kőszegi László . Kreiss Gábor és Hartai Ga­briella . Lantos István dr. . Lastofka Péter és Patkós Katalin . László Já­nos dr. és Péley Bernadette . Lehel E. Katalin . Lövenberg Gábor és Radó Júlianna dr. . Márton János . Me­zei Katalin . Mit­sányi Zoltán és Juvancz Beáta . Moór Já­ nos és Felesége . Müller György és Bárd Anna . Nagy László . Nagy Péter dr. és Varga Ildikó dr. . Németh Er­z­sébet . Németh György . Paksy László dr. .

Papp­né Radics Edit dr. . Páris György és Felesége . Patyá­nik Mi­hály dr. .

Pék Istvánné . Pelle Gá­bor­né . Pernesz Péterné . Petrucz Gy­ör­g y . Prágai Éva . Radinkó Erzsébet dr. . Révai Péter és Maya . Rimanóczy Zoltán és Csa­la Éva . Rónai Tiborné . Rudas Jánosné . Simó Judit és Bokor Lász­ló .

Sitkei Éva dr. . Sívó Róbert . Soltész + Sol­tész Kft. . Somogyi Éva és Horváth László . Spohn Ferenc . Stenczer Noémi és Vámos Tibor dr. . Szabó Klára . Szalai Éva . Szalai Sán­dor és Ágnes . Szentesi Péter dr. . Szent-Martoni Mária . Tárnok Gyön­gyi . Thomas, Geoffrey . Thurzó Sándor dr. és Turcsányi Ro­zália . Tor­ma Kálmán és Halász Anna . Tóth Ka­talin . Tóth Mihály és fele­sége . Tóth Tamásné özv. . Tottzer Józsefné . Törő Andrásné dr. . Valér Éva dr. . Váradi János . Vá­radi Mó­ni­ka dr. és Varjú Gabriella . Varga Ildikó dr. . Várkonyi Vera . Var­sányi Gyula . Végh Józsefné . Vígh János . Vörös Imre

BRONZ FOKOZAT Ábrahám Zoltán . Albáné Feldmájer Lívia . Alföldy Zoltán és Szász Eri­ka . Almási József dr. . Almási Józsefné . Amoser Erika dr. .

Apáthy Ist­ván . Arany Andrea . Árvay Jánosné . Bánki Ervinné . Bánki Iván . Bar­na Ist­ván dr., Sza­bó Zsuzsanna és Barna Rebeka Eszter . Barsi Gusz­táv dr. . Benkő Judit dr. . Bérczi Gábor . Béres Károlyné . Biksz Péter . Birman

23

TÁMOGATÓI KLUB

24

Erzsébet és Tóti Magda . Bodor Aranka és Liliom Károly . Bodor József .

Bogdán Istvánné . Bog­dány Éva . Bognár Béla . Bonta János és Nemes Katalin . Borissza József és Fel­esége . Bölöni Eszter és Felsmann Balázs . Brunner Bog­lárka . Bu­daházy Miklósné . Bumberák József dr. . Búzás Józsefné .

Bu­zás Viktória . Chabada Kinga . Cocron János . Csepregi Terézia . Cseszkó Mag­da . Csillag Beáta . Csurgó Ottóné dr. . Dalmy Dénes . Danziger Éva dr. . Deák János . Doubravszky Sándorné . Duba Jenő dr. és Felesége . Dvorák Lajos . Egri István . Elsner Miklós dr. . Fara­góné Ha­tó Katalin . Far­kas Gábor . Fazekas László . Fábián András . Fehé­regyházi Zsuzsa . Feldmájer Györgyi és Benedek Zsolt . Feldmájer Benjámin – ‫ פלדמיר בנימין‬. Feldmájer Máté . Feldmájer Ágnes és Sándor . Félix László . Fen­d­ler Ju­dit . Fenyő Pé­ ter dr. . Földesi Erzsébet és Fendler Kornél . Földi An­­tal­né . Francsicsné dr.

Czinege Erzsébet . Fülöp Annamária . Füredi Gá­bor . Gadzsokova Kraszimira . Gál Mátyásné . Gál Nóra dr. . Ga­lam­­bos Im­réné . Gallasz József és Edit .

Gecse Jolán . Gecsey Dezsőné . Gerő Judit és Reich Tamás . Gidáli Júlia dr. . Görög Tamásné . Grósz György dr. . Guti Pé­ter . Gyarmati Béla és Felesége . Hajdu András dr. . Halász Péterné . Halbrohr Pál . Hámori Rudolf dr. .

Havas Ágnes . Havas István dr. . Hazai Judit és László . Hetényi Ágnes és Bender Györgyné dr. . Hlavács Éva dr. és Bölcsföldi István . Hollós János .

Horváth István dr. . Hor­váth Jánosné dr. . Horváth Lajos . Horváth László . Horváth Sándor . Hor­váth Vilmos és Kőszegi Anna . Hő­nig Gábor .

Jablonszky Lajosné . Jáki Já­nos és Jáki Marika . Ja­kob Ká­­roly . Jankó Katalin és Béla . Jeney Sarolta . Jórend Judit dr. és Her­czeg Ferenc . Kapronczai Gabriella . Kardos István . Kádár Lászlóné . Kádár Zsuzsanna dr. Káldor Mária . Kali­voda Imre . Kálmán Istvánné dr. . Kárpáti András . Kecskés Lajos . Kele­men An­tal . Kerékgyártó Kálmán . Kerényi Gyula . Keve Ká­roly . Kirsch Bertalanné . Kiss Andrea . Kiss Mariann dr. és Sza­marasz Theo­do­ rakisz . Kitainik, Leonid . Klinga Ágnes . Kocsis György . Kom­lósné Hlatky Katalin . Kónya Albert és Sárközi Alice . Kónya Kata­lin dr. . Koós Ágnes .

Korda János dr. . Ko­rodi Mihály és Magyar Zsu­zsanna . Kósa Jánosné dr. .

Kovács Katalin . Kovács Pé­ter dr. . Kovács Vik­torné . Krausz András . Kriston József dr. . Kutas Mag­­dolna . Láner Judit . Láng Béla . Lantos Bálint dr. .

Lan­tos Zsolt dr. . László Júlia . Lellei Györ­g y dr. . Lissák Kálmán és Lis­sákné Kovács Éva . Loránd Ferenc . Loránd Gá­bor . Lovas Jánosné dr. . Maár Judit dr.

2015-16 és Krokovay Zsolt dr. . Magyar Iván dr. és Fadgyas Ildikó dr. . Magyar Sylvia .

Major György . Marosffy László dr. . Mátay Lászlóné . Máté András . Matos Lász­lóné dr. . Meitner Ta­más . Meleghegyi Józsefné . Merényi Gábor . Mé­ sz­áros Sándorné . Mituszova Mila dr. . Molnár Gá­bor dr. . Molnár Gáborné . Monoki Klá­ra . Nagy Ákos és Papp Iza­bella . Nagy Anna . Nagy Boldizsár . Nagy Ervinné dr. . Nagy Gábor . Nagy Gyuláné . Nagy István . Nagy Judit és Kis Róbert Gábor . Na­g y Margit és Lantos György . Nagy Pál .

Németh Zsófia . Néme­tujvári Lászlóné . Pálné Kutasi Éva és Banász Andrásné . Palotai Valéria . Pan­­kotai Csaba . Pankotainé Lux Margit . Pap Ágnes .

Papp Szabolcs . Pár­tos Oszkár dr. . Pável Iván dr. és Pável Ivánné . Piller Tibor . Pongó Judit . Prepeliczay Istvánné . Rácz Zsuzsanna . Radnóti Ist­­ ván dr. . Ra­dó Andrásné . Radó János dr. . Réti Józsefné . Rimanóczy Kál­mán és Szomor Márta . Róny­ai Imre . Rózsa Beáta dr. . Rózsa Gyula . Sá­fár Ju­dit és Kocsis Sándor . Sáfár László . Sárdi Gyula . Sáska Géza . Se­ges­­váry Gábor és felesége . Si­kóné dr. Horváth Ágnes . Soltész András . So­mogyi Tamás . Szabó Márta . Szabó Piroska dr. és Oláh Ruben dr. . Szántó Ga­briella . Szegvári Mária dr. . Székely József dr. . Szemenyei Klára dr. . Szem­ler Mihály . Szepesi András . Sziráki Edit . Szőke And­rás és Helga . Sző­ke Mariann . Szőnyi Péterné dr. . Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügy­ nökség . Thuróczy Györgyné dr. . Tímár Éva . Török Ilona . Turi Mária dr. . Ujvári Tibor és Erika . Valis Éva Márta . Varga Már­ta . Várnai Magdolna és Kajtár Ist­ván dr. . Vas Ferenc . Vass Gabriella . Végh Anna . Vida Edit .

Vo­lenszky Paula . Wéber László és Arányi Zsu­zsanna dr. . Zahorán Pál és Komá­romi Éva . Zilahi Nóra . Zelczerné Déri Erzsébet

25

PROGRAMME OCTOBER 03–04 LISZT ACADEMY MOZART

Symphony No. 30 in D major, K. 202 (19') (I. Molto allegro, II. Andantino con moto, III. Menuetto – Trio – Menuetto, IV. Presto)

MOZART

Piano concerto No. 25 in C major, K. 503 (30') (I. Allegro maestoso, II. Andante, III. Allegretto)

..... interval

MOZART

La clemenza di Tito, K. 621 – overture (5')

HAYDN

Symphony in C major, Hob. I:90 (25') (I. Adagio – Allegro assai, II. Andante, III. Menuet – Trio – Menuet, IV. Finale – Allegro assai)

Péter Frankl piano Gábor Takács-Nagy conductor

ABOUT THE MUSIC In a letter of his written in September 1778, Leopold Mozart advised his son not to send his symphonies composed so far to publishers, “be­ cause I suspect that when you are older and have more insight, you will be glad that no one has got hold of them, though at the time you com­ posed them you were quite pleased with them.” This suggests as if the Symphony No. 30 in D major (K. 202), finished on May 5 in 1774, were an immature piece, even though MOZART not only handles the orchestra with confidence, but every movement has at least one memorably un­ expected idea in it. The finale is perhaps the most effective, as at the end the composer (maybe inspired by Haydn’s similar solutions) leaves us uncertain as to when the movement ends exactly.

Mozart, considered an excellent keyboard player in addition to being a composer, wrote exactly one dozen piano concertos for the Viennese audience between 1784 and 1786. The final one in this genre-defining series is the monumental Piano Concerto No. 25 in C major (K. 503), finished on December 4 in 1786, which was probably composed for an Advent concert series. Since the work’s (especially the opening move­ ment’s) themes are not very unique, and because the soloist doesn’t get too many opportunities to show off their virtuosity, this concerto was forgotten during the 19th century, and only over the past decades did it get the place it deserves alongside Mozart’s other ‘monumental’ C major works – such as the ‘Jupiter’ symphony and the K. 515 string quintet.

The Prague National Theatre’s impresario, Domenico Guardasoni, com­ missioned Mozart in July 1791 to compose an opera to the libretto of The Clemency of Titus (written by Caterino Mazzolà, based on Meta­ stasio’s work). Since the composition would premiere during the festiv­ ities at Leopold II’s coronation as King of Bohemia, the composer com­

27

ABOUT THE MUSIC pleted the orchestral score in a mere 18 days. Guardasoni must have been secretly hoping that Mozart’s former Prague successes would guarantee a good reception. However, the audience was only moder­ ately enthusiastic about the cautionary tale of the emperor who pardons the conspirators who tried to assassinate him, and Empress Maria Lu­ isa dismissed the opera as “a German mess” (porcheria tedesca). The masterful overture of The Clemency of Titus, however, has became a popular concert piece today.

The symphony, which today is regarded as the 90th, is the first of three that HAYDN started to compose on Count Ogny’s commission, but also sold to Duke Oettingen-Wallerstein, another commissioner who turned to him in the meanwhile. The Symphony No. 90 is famous for the jokes that appear in its first and final movements. In the opening movement, the four bar long closure of the slow introduction (emerging from the high notes of the first violins, repeated six times) later becomes the theme of the fast main part. At about two-thirds of the finale, we hear a thundering closure suitable for a final finish, followed by a longer pause – but just as the audience would convince themselves that the movement has ended, the music continues unexpectedly with an unusually long and adventurous coda.

28

ORCHESTRA BUDAPEST FESTIVAL ORCHESTRA Founded in 1983, the Budapest Festival Orchestra has established itself as one of the ten leading orchestras of the world. It is loved by audiences and praised by international critics for its intensive and emotionally gripping performances. Iván Fischer, as Music Director, has been di­ recting the artistic work of the BFO for more than thirty years now. The Budapest Festival Orchestra has maintained its experimental spirit, shaping and reshaping orchestral work in the name of constant renewal.

The Budapest Festival Orchestra regularly performs at Carnegie Hall, Lin­­coln Center, Konzerthaus Wien, Concertgebouw Amsterdam or Ro­y­al Albert Hall London. As a special guest the BFO is regularly invited to the Lucerne, Edinburgh and San Sebastian Festivals and to play at the BBC Proms and the Salzburger Festspiele. The BFO is also a returning guest to New York’s prestigious Mostly Mozart Festival. The BFO has won two Gramophone Awards, one of the most significant honours of the classical record industry and often referred to as the Oscar of classi­ cal music. The BFO was a Grammy award nominee in 2013 for its record­ ing of Mahler’s Symphony No. 1 and received the Dutch Music Award in 2006 and in 2008. In 2014, the recording of Mahler’s Symphony No. 5 received wide acclaim, being awarded both the Diapason d’Or and Ita­ ly’s Toblacher Komponierhäuschen for Best Mahler Recording.

29

CONDUCTOR GÁBOR TAKÁCS-NAGY Gábor Takács-Nagy was a pupil of Ferenc Rados, András Mihály, Sándor Végh and György Kurtág at the Liszt Ferenc Academy of Music. He was still a student when he won the Jenő Hubay Violin Competition in 1979, after which he studied under Nathan Milstein. He founded his own string quartet in 1975, the world-famous Takács Quartet, which still bears his name. With the quartet, he performed with legendary musi­ cians like Yehudi Menuhin, György Solti, Gidon Kremer, Isaac Stern and Mstislav Rostropovich and András Schiff. Internationally, Gábor Takács-Nagy is considered to be the most authentic interpreter of Hun­ garian, mainly Bartók’s, music: he recorded works from Liszt, Lajtha and Veress with the Takács Piano Trio, founded in 1996, and Bartók’s six string quartets with the Mikrokosmos String Quartet, founded in 1998. From 1993 on, he regularly joined the BFO as leader, both at home and on foreign tours. Gábor Takács-Nagy began his conducting career in 2002. In 2005, he founded the Camerata Bellerive string orchestra in Geneva, and became the artistic director of the Weinberger Kammer­ orchestra in 2006, and of the Verbier Festival Chamber Orchestra in 2007. He was the leading conductor of the MÁV Symphony Orchestra between 2010 and 2012, and he has been the leader of the Manchester Camerata since 2011. He is the first guest conductor of the Festival Orchestra since 2012.

30

SOLOIST PÉTER FRANKL Péter Frankl graduated from the Liszt Ferenc Academy of Music as a student of Lajos Hernádi, Zoltán Kodály, and Leó Weiner. After winning several significant international competitions, among them the Mar­ guerite Long – Jacques Thibaud Competition, he settled in Paris in 1958, and after his debut at the Wigmore Hall in 1962, he moved to London and has been living there ever since. His London debut was soon followed by invitations by such world-famous orchestras as the Chicago, Boston, Berlin, and London Philharmonic, the Gewandhaus in Leipzig, the Concertgebouw in Amsterdam or the Orchestre de Pa­ris, under the baton of such conductors as Abbado, Ashkenazy, Boulez, Iván Fischer, Maazel, Masur, Muti, Sanderling, Solti, and Széll. He was a regular performer at the BBC Promenade, and at the world’s most pres­ tigious festivals (Edinburgh, Cheltenham, Verbier, Kuhmo, Aspen, Hol­ lywood Bowl, Marlboro). He performed Britten’s Concerto at the Edin­ burgh Festival with the composer conducting, and participated at one of the last concerts conducted by Yehudi Menuhin with the Festival Orchestra, at the Bucharest Enescu Festival. He regularly performs with artists such as Ralph Kirschbaum, György Pauk, Kyung Wha Chung, Tamás Vásáry, András Schiff, the Bartók and the Takács String Quartet.

31

TÁMOGATÓK KÖSZÖNJÜK AZ EDDIGI TÁMOGATÁST PARTNEREINKNEK! Arany fokozatú partner

Ezüst fokozatú partnerek

Bronz fokozatú partnerek

Támogató partnerek

Állami partnerek Emberi Erőforrások Minisztériuma

Stratégiai partnerek

Médiapartnerek

A BFZ ELÉRHETŐSÉGE

Titkárság: 1033 Budapest, Polgár utca 8–10.B Telefon: +36 1 489 43 30 E-mail: bfofound@mail.datanet.hu Jegyrendelés: rendeles@bfz.hu Próbaterem: 1034 Budapest, Selmeci utca 14–16.

Honlap: www.bfz.hu Online jegyvásárlás: www.jegymester.hu Kiadja a Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány Felelős kiadó a BFZ igazgatója, Stefan Englert

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR

2015-16

WWW.BFZ.HU