BFZ koncertfüzet - Kõrvits, Tüür, Tubin

SZEPTEMBER KÕRVITS TÜÜR 25. 2018 TUBIN CARNEIRO ELTS

SZEPTEMBER 25.

MÜPA, FESZTIVÁL SZÍNHÁZ KÕRVITS

Himnuszok az északi fényhez (14' )

TÜÜR

Ardor – concerto marimbára és zenekarra (24' ) ..... szünet

TÜÜR

Passion (8' )

TUBIN

7. szimfónia (26' ) (I. Allegro moderato, II. Larghetto, III. Allegro marciale)

Pedro Carneiro marimba Vezényel Olari Elts

Az Európai Hidak fesztivál a Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa közös rendezvénye.

A MŰVEKRŐL TÕNU KÕRVITS HIMNUSZOK AZ ÉSZAKI FÉNYHEZ vonósok, pikoló, fuvola, oboa, klarinét, basszusklarinét, fagott, kontrafagott, 2 kürt, 2 trombita, timpani

2

Tõnu Kõrvits (1969) az észt kortárs zene középgenerációjának legismertebb képviselője, kompozícióit hazájában és külföldön is rendszeresen műsoron tarják. Költői, látomásos munkái hipnotikus erővel jelenítenek meg fantasztikus tájakat, zenéjét gyakran hasonlítják a lélek és a tudatalatti világában tett utazáshoz. Műveiben újszerűen reflektál az észt népzenei tradícióra, és szívesen él különböző egzotikus zenekultúrák allúzióival. Kompozíciós nyelvében fontos szerepet játszik az érzéki dallamosság, a rafináltan színes harmonizálás, a hangszerelés plaszticitása.

Kõrvits az Észt Színház- és Zeneművészeti Főiskolán diplomázott (1994), majd Lengyelországban és Hollandiában folytatta tanulmányait.

2001-től tanít az Észt Színház- és Zeneművészeti Főiskolán. Az 1990-es években született neoromantikus darabjai közül a Concerto semplice című gitárversenye máig gyakran csendül fel. A későbbiekben a komplexebb zenekari textúrák kialakítása foglalkoztatta, az Anna Ahmatova verseitől inspirált Elhagyott híd (1998) című ensemble-darabját szaxofonkvartettre és kamarazenekarra írta. A 2000-es években született nagyszabású zenekari partitúráiban mind hangsúlyosabbá váltak a népzenei hatások, a költői és mitológiai vonatkozások; a legendás északi királysághoz (Thule) kapcsolódó mítoszok az évtized közepétől pedig önálló műcsoportot alkotva jelentek meg művészetében. Szemlélete szorosan kötődik az észt kortárs zene közelmúltjához, de úgy teremtette meg Arvo Pärt kontemplatív vallásosságának, Veljo Tormis sámánista mágiájának és Erkki-Sven Tüür nagyfeszültségű zenéjének szintézisét, hogy közben megőrizte alkotói arcélének markáns vonásait.

TÕNU KÕRVITS

A MŰVEKRŐL A kamarazenétől a szimfonikus darabokig, a szólóművektől a kóruskompozíciókig és az operáig többféle műfajban mozog otthonosan. Beszédes darabcímei gyakran keltenek költőien romantikus vagy archaikus képzeteket (Az éjszaka hírnöke, Lelki társamnak, Eldorádó, A kék kapu). Egytételes, öt szakaszból (tételrészből) álló, Himnuszok az északi fényhez című darabját 2011-ben írta, bemutatója ugyanebben az évben volt. A kompozíció Liszt Ferenc szimfonikus költeményeinek, Debussy impresszionista hangképeinek és Szkrjabin zenekari látomásainak távoli rokona, s egyben nagyvonalú összefoglalása mindazon törekvéseknek, amelyek a 2000-es években meghatározták Tõnu Kõrvits alkotóművészi útját.

ERKKI-SVEN TÜÜR ARDOR – CONCERTO MARIMBÁRA ÉS ZENEKARRA vonósok, fuvola, oboa, klarinét, fagott, kürt, trombita, harsona, timpani

4

Erkki-Sven Tüür (1959) Arvo Pärt mellett a legismertebb kortárs észt komponista. Ütőhangszeres és fuvolatanulmányok után fordult a zeneszerzés felé, a tallinni konzervatóriumban (1980–1984), majd Karlsruhéban tanult. 1979-ben alapította meg In Spe elnevezésű progresszív rockzenekarát, amelyben zeneszerzőként, énekesként és hangszeresként is aktív szerepet játszott. Az 1980-as évek végétől kizárólag a zeneszerzésre koncentrál. Első portrélemezét (Crystallisatio), amelyen már szerepelt Passion (Szenvedély) című vonószenekari darabja, a neves ECM kiadó jelentette meg 1996-ban. Azóta további hat lemezét gondozták, Ardor című marimbaversenyét az Oxymoron című albumon adták ki (2007).

ERKKI-SVEN TÜÜR

A MŰVEKRŐL A latin kifejezés (Ardor) forróságot, lángolást, szikrázást, fényességet jelent. A kompozíciót a BBC Wales-i Nemzeti Zenekar és a Gulbenkian Alapítvány rendelte (2001), bemutatója 2002-ben Cardiffban volt. A szólót a portugál Pedro Carneiro játszotta. „Mindig is nagyon izgatott a marimba mély regisztere – írta Erkki-Sven Tüür –, concertómban az ö­tok­távos marimba legmélyebb hangjából (C) indultam ki. Ez a hang az alapja a darabot meghatározó hangsorokoknak, harmóniáknak.” Az első tétel e mély, szinte zörejszerű hang ritmikus repetíciójával indul, s talán fel sem tűnik, hogy az első összetettebb harmóniai képlet valójában egy tökéletesen konszonáns akkord. A versenymű három tétele megszakítás nélkül, attacca követi egymást, a kerettételek között szorosabb kapcsolatokra figyelhetünk fel. A második tétel természete viszont gyökeresen más. A jellegzetes lebegő-álló hangzást Erkki-Sven Tüür költői metaforával jellemezte: „megfagyott idő”. Mint korábbi concertóiban (Csellóverseny, Hegedűverseny) a zenekar szerepe itt sem a szólista kísérete, egyszerre „tolmács” és okvetetlenkedő „kérdező”, de leginkább „visszhangzó rezonátor”. „A darab igazi fordulatait – fogalmazott Tüür – a szólista és a zenekar dinamikusan változó kapcsolatában érdemes keresni.”

6

A MŰVEKRŐL ERKKI-SVEN TÜÜR PASSION vonósok Tüür korai munkáit stiláris sokféleség jellemezte, a gregorián énektől a minimalizmusig, a polifónia kiterjesztett technikáitól a szerializmusig számos stílus és technika hatott rá. A későbbiekben nyelvezete konstruktívabb lett, ugyanakkor a zenei anyag megszervezését illetően túllépett az organikus koherencia elvárásain. Úgy véli, hogy a szerves építkezés „a 21. században szükségtelen eklekticizmusnak hat”.

Elsősorban nem az a zeneszerzői célja, hogy zárt zenei világokat hozzon létre, hanem hogy mozgásba hozza a befogadói kreativitást. „A zene absztrakt művészeti forma, amely mindenkiben más és más víziókat hozhat létre”, éppen annyit, ahányan az adott pillanatban hallgatják.

Az 1993-ban írt vonószenekari darab egy háromrészes ciklus (Action. Passion. Illusion) középső tagja. A tallinni bemutatón (1993) Tõnu Kaljuste vezényelte a Tallinni Kamarazenekart. A kompozíció Tüür egyik leggyakrabban előadott műve, egyes tételeit – különösen a Passiont – önállóan is szívesen tűzik műsorra. A kompozíció olyan hatást kelt, mintha egyetlen nagy fokozás lenne, amit Tüür elsősorban nem a dinamika, hanem a szólamszám növelésével és ritmikai sűrítéssel ér el. Az időtlenség érzetét sugárzó darab egy éteri hatást keltő, kiszélesedő akkorddal – tulajdonképpen váratlanul – csendesedik el.

7

EDUARD TUBIN

A MŰVEKRŐL EDUARD TUBIN 7. SZIMFÓNIA vonósok, 2 fuvola, 2 oboa/angolkürt, 2 klarinét, 2 fagott, 2 kürt, 2 trombita, timpani Az észt zeneszerző és karmester, Eduard Tubin (1905–1982) majd minden életrajzában szerepel, hogy 1938-ban Budapesten megismerkedett Kodály Zoltánnal és Bartók Bélával. Kodály ösztönzésére kezdett el komolyan foglalkozni a népzenével, hazatérése után nem sokkal pedig befejezte észt táncokra írt zenekari Szvitjét, amely korai korszakának egyik legsikeresebb műve lett.

Tubin 1938 februárjában három hétre érkezett Budapestre. Innen Bécs­be utazott tovább, ám itt mindössze három napig tartózkodott. Pártfogója és találkozóinak szervezője, Vaszy Viktor azzal kecsegtette, hogy néhány művét műsorra tűzi majd a magyar fővárosban. Erre végül nem került sor. Eduard Tubin a budapesti hetek alatt is komponált, amiből egyes életrajzírók azt a messzemenő következtetést vonták le, hogy Eduard Tubin rövid ideig ugyan, de tanult Kodálynál és Bartóknál. Az igazság az, hogy mindkettőjükkel csak rövid időre találkozott, arra viszont volt lehetősége, hogy megmutassa Kodálynak első és második szimfóniájának partitúráját. Az is tudható, hogy az ekkoriban Zathureczky Ede és Weiner Leó kurzusait látogató észt hegedűssel, Herbert Laannal eljátszották Kodálynak a budapesti napokban írt hegedű-zongora Meditációkat. Kodály állítólag megdicsérte Tubin melodikus stílusát.

A zeneszerző számos budapesti koncerten jelen volt. Hallotta Bartók Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című darabjának magyarországi bemutatóját, látta Dohnányit vezényelni, elment Alfred Cortot zongoraestjére, Erich Kleiberrel két Beethoven-szimfóniát hallgatott meg, az operában megtekintette a Salomét, a Nürnbergi mesterdalnokokat, Monteverdi Orfeóját és Respighi utolsó operáját (A láng).

9

A MŰVEKRŐL

10

Az éttermekben cigányzenével találkozott, és megjegyezte, hogy némelyik muzsikus egészen kiváló, de „másodrendű állampolgárokként” nincs esélyük arra, hogy „igazi zenekarban” játsszanak. Tubinnak arra is maradt ideje, hogy múzeumokba járjon, volt az állatkertben és az elvarázsolt kastélyban. Egy pezsgő zenei életű város emlékével távozott, érdekes, hogy soha többé nem tért vissza.

Az 1930-as, 1940-es években kórusvezetőként, karmesterként, zeneszerzőként, tanárként igen aktív, az észt zenei élet számos területén maradandót alkotó Tubin 1944-ben emigrálni kényszerült. Svédországban telepedett le, ahol azonban csak részlegesen sikerült bekapcsolódnia a kortárs svéd művészeti életbe. Talán nem is ambicionálta túlságosan, az is jellemző, hogy „csak” 1967-ben kapta meg az állampolgárságot. Meg kellett tapasztalnia, hogy észtországi eredményei és sikerei a nyugati környezetben nem sokat jelentenek. A háború után a szovjet diplomácia több ízben kísérletet tett Tubin hazacsábítására, sikertelenül. A zeneszerző és a szülőhaza közötti kapcsolatok – de a visszatelepülés gondolata nélkül – majd csak Sztálin halála után kezdenek szép lassan újraéledni. Ugyanakkor van abban valami sorsszerű, hogy hihetetlenül gazdag életművét az emigrációt követő évtizedekben teljesítette ki, tíz befejezett szimfóniája közül a leggyakrabban felhangzó Ötödiket például már Svédországban írta (1946).

A zeneszerző fia, Eino Tubin előbb svéd (2011) majd észt (2015) és angol (2017) nyelven megjelent életrajzában így fogalmazott: „Tubinnal kapcsolatban mindig ugyanaz a két kérdés merül fel. Az egyik, hogy észt vagy svéd zeneszerzőnek kell-e őt tekinteni; a másik, hogy tiszta, abszolút zenét ír-e, vagy minden művének van valamilyen titkos programja. Művészi hovatartozását illetően Észtország ugyanúgy kicsi volt számára, mint Svédország – a művei után járó legtöbb jogdíj mindig külföldről érkezett” – foglalta össze némi iróniával a puszta állampolgárság kérdésén túlmutató helyzetet Eino Tubin.

A MŰVEKRŐL A második kérdés Tubin zenéjnek egyik lényegi aspektusára mutat rá.

Szimfonikus nyelve – és ez igaz a 7. szimfóniára is – dramatikus és epikus vonásokat mutat. Az érzelmi hatások gyakran kapnak indulati töltetet, a hangszerelés mindig élénk képeket asszociál, a fokozások, megtorpanások, elhallgatások és felkiáltások kifejezetten retorikus jellegűek, a hallgató hamar megfeledkezik arról, hogy a szimfóniák zenéjét a maguk formai absztrakciójában fogja fel – mintha Tubin minden ütemben mesélne valamiről. Ugyanakkor szimfóniáinak alcímei – ha vannak egyáltalán – olyan általános és történetileg már „foglalt” karakterekre utalnak, mint „Hősi” (3. szimfónia), „Lírai” (4. szimfónia), a 9. szimfónia esetében („Sinfonia semplice”) közvetlen, naiv.

A 7. szimfónia 1956–58-ban keletkezett. Mind terjedelmében, mind hangszerelésében Tubin „legkisebb” szimfóniája, s a korábbiakkal ös�szehasonlítva érzelmi amplitúdója is mérsékelt. Nem biztos, persze, hogy a mai hallgató a zene érzelmi kilengéseit mérsékeltnek érzi, azon pedig egészen biztosan meglepődik, hogy a szimfónia korabeli recepciójában milyen gyakran fordult elő (a hősi és a lírikus mintájára) az „aszketikus” jelző, amely természetesen a zeneszerzői munka ökonomikus jellegére is vonatkoztatható. A darab a svéd és a nyugat-európai koncerttermekben jóval népszerűbb lett, mint Észtországban.

Tubin azt vallotta, hogy elszigetelt hangok által nem jönnek létre zenei folyamatok. A zene természetéhez tartozik, hogy a legkisebb hang­ zó elemek, a hangok valamilyen fókuszhangra (tonális centrumra) mutatnak. Persze ez a fókusz igen változékony lehet. Tubin a 7. szimfóniában arra tett kísérletet, hogy a zenei folyamat egyes szakaszainak kialakításában ne hasznosítsa a centrumhang gravitációs erejét. A kompozícióban dinamikusan váltakoznak szabad atonális szakaszok olyan részletekkel, amelyeknek érezhetően van valamilyen stabil hangnemi centruma. Tubin úgy emlékezett, maga is meglepődött, amikor a 7. szimfónián dolgozva épp az atonális szakaszokban haladt a leggyorsabban.

11

A MŰVEKRŐL A 7. szimfóniához kapcsolódik egy másik fontos felismerés is: „A modern zenében különösen nehéz folyékony allegro tételt írni, mivel hiányzik a tonális vonzás mozgásban tartó ereje. Úgy érzem, hogy a szimfónia harmadik tételében pusztán a melodikus és ritmikai fejlesztés, illetve a különböző karakterű motívumok összekötése révén sikerült fenntartani a tétel lendületét, és ez nagyon boldoggá tett.”

MOLNÁR SZABOLCS

ÉRDEKESSÉGEK BEMUTATÓ KÕRVITS Himnuszok az északi fényhez – 2011. október 21., Tallinn, Britten Sinfonia, James MacMillan (karmester);

TÜÜR Ardor – 2002. február 25., Cardiff, BBC Wales-i Nemzeti Zenekar, Pedro Carneiro (marimba), Petri Sakari (karmester);

TÜÜR Passion – 1993. október 25., Tallinn, Tallinni Kamarazenekar, Tõnu Kaljuste (karmester);

TUBIN 7. szimfónia – 1959. március 1., Gävle (Svédország), Gävlei Szimfonikus Zenekar, Gunnar Staern (karmester) Mind a négy művet először játssza a zenekar.

12

A MŰVEKRŐL MI TÖRTÉNT A MŰVEK KELETKEZÉSE IDEJÉN? IRODALOM 2011-ben irodalmi Nobel-díjat kap Tomas Tranströmer svéd költő.

KÉPZŐMŰVÉSZET 1959-ben Frank Lloyd Wright tervei alapján felépül a New York-i Solomon R. Guggenheim Múzeum.

ZENE 2002. május 12-én a Bécsi Fesztiválon bemutatják Steve Reich amerikai zeneszerző Three Tales című videóoperáját.

TÖRTÉNELEM 2011-ben Észtország saját valutaként bevezeti az eurót, ezzel az eurózóna tizenhetedik tagjává válik.

TÁRSADALOM 1993 szeptemberében a függetlenné vált balti köztársaságokba látogat II. János Pál pápa.

13

SZUBJEKTÍV 2000 környékén egy CD-felvételen hallottam először Erkki-Sven Tüür zenéjét, és óriási hatást gyakorolt rám színgazdagsága és ritmikai ereje. Ezért arra gondoltam, csodás marimbaversenyt írhatna nekem. Már akkor is (és azóta egyfolytában) arra törekedtem, hogy érzelmi mélységgel és nagy képzelőerővel megáldott zeneszerzőktől rendelt művek révén az ütőhangszerek (elsősorban a marimba) végre bekerüljenek a „komoly” hangszerek sorába.

Az Ardor fontos darab a marimba történetében, amely a nyugati kultúrában viszonylag fiatalnak számít, számos afrikai kultúrában viszont ősi hangszerként tekintenek rá. Tüür okos hangszereléssel helyezi a középpontba a hangszert: könnyed, színekkel telített fúvósok, hajlékony hangú vonósok, egy négy dobból és négy cintányérból álló egyszerű, de hatásos ütősszekció fogja körül. Ebben az absztrakt drámában a marimba alapozza meg a tónust mély, lüktető hangjaival, felépít egy képzetet, amely varázslatos összhangot teremt a darabban – áthatva a zenekart ennek a rituális hangszernek az Afrikában gyökerező, mégis a jövő felé forduló ősi örökségével.

Tudom, hogy Erkki-Sven szívén viseli a környezetvédelmet, ez a remekmű pedig pontosan a fenntarthatóság jegyében született. Hangszerelése ötletes és könnyed, a kompozíció tiszta és lényegre törő, a marimba hanglapjai pedig belize-i – mára a kipusztulás szélén álló – rózsafából készültek. Az „ardor” szó jelentése: szenvedély, izzás, hév. Ez a mű számos tekintetben egy absztrakt óda e csodás fához és teremtőjéhez, az anyatermészethez.

PEDRO CARNEIRO, ütőhangszeres művész

14

ZENEKAR BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Fischer Iván saját álmát váltotta valóra, amikor harmincöt évvel ezelőtt Kocsis Zoltánnal együtt megalapította a Budapesti Fesztiválzenekart.

Az együttes filozófiájának magva az átélt, igényes muzsikálás és az új utak keresése. A zenekar munkája a kockázatvállalásról, a kezdeményezésről, az eredeti ötletek megvalósításáról szól, amit a közönség vele együtt élhet át. Minden hangverseny élvezetes felfedezőút új horizontok felé, ahol a felcsendülő művek a meglepetés erejével hatnak, mintha először szólalnának meg. Az együttest az új és ismeretlen iránti nyitottság, a kíváncsiság és a részletekre történő odafigyelés igénye vezérli. A zenéhez való innovatív hozzáállás, a zenészek elhivatottsága, a megalkuvás nélküli igényesség eredményeképpen a BFZ – legfiatalabbként – bekerült a világ tíz legjobb szimfonikus zenekara közé.

Kiváló hangversenyeiket, egyedi hangjukat számos elismeréssel jutalmazták. A zenekar két Gramophone-díjat nyert, és Grammy-díjra is jelölték. A világ legjelentősebb hangversenytermeiben elért sikerei mellett fő küldetése, hogy hazai közönségét szezononként több mint hetven koncerttel szolgálja ki. Mindezen túl a BFZ egyre többször lép fel alternatív helyszíneken – idősotthonokban, elhagyott zsinagógákban, kórházakban, nevelőotthonokban, börtönökben és iskolákban –, ahol közvetlen kapcsolatot teremthet közönségével.

15

KARMESTER OLARI ELTS Az 1971-ben Tallinnban született észt karmester nagy elismerésre tett szert a zenei világban újszerű műsorok iránti elkötelezettségével. Olyan rangos zenekarokat vezényelt, mint a lipcsei Gewandhausorchester, a Rotterdami Filharmonikusok, a Dán Nemzeti Szimfonikusok, a Finn Rádió Szimfonikus Zenekara, a Holland Rádió Filharmonikus Zenekara, a Francia és a Lyoni Nemzeti Zenekar, a Varsói Filharmonikusok, a Seattle-i és a Melbourne-i Szimfonikusok vagy a Szöuli és a Maláj Filharmonikus Zenekar. Olyan szólistákkal lépett fel, mint Gautier és Renaud Capuçon, Isabelle Faust, Alban Gerhardt, Martin Helmchen, Ste­ phen Hough, Kari Kriikku, Alekszandr Melnyikov, Makszim Riszanov, Baiba Skride és Simon Trpčeski. A 2018/19-es évadban debütál a BBC Szimfonikusok, a Francia Rádió Filharmonikus Zenekara, a Rīga Sinfonietta és a Bilkent Szimfonikusok élén, valamint visszahívásoknak tesz eleget többek között Birmingham Város Szomfonikus Zenekaránál, az Ulsteri Zenekarnál és a Yomiuri Nippon Szimfonikus Zenekarnál.

Elts lemezfelvételei közül kiemelkedik Erkki-Sven Tüür műveinek felvétele a Tapiola Sinfoniettával és a Helsinki Filharmonikusokkal, valamint Borgström és Sosztakovics hegedűversenyei Eldbjørg Hemsinggel és a Bécsi Szimfonikusokkal. Elts a Kymi Sinfonietta művészeti tanácsadója és az Észt Nemzeti Szimfonikus Zenekar első vendégkarmestere.

16

SZÓLISTA PEDRO CARNEIRO A portugál Pedro Carneiro a világ egyik legismertebb klasszikus ütős szólistája, de karmesterként és komponistaként is aktív. Virtuóz játéka, szenvedélyessége, kirobbanó energiája, nyitottsága és érzelmessége több neves kortárs zeneszerzőt is arra ösztönzött, hogy kifejezetten az ő számára írjon darabokat. Olyan rangos zenekarokkal lépett fel, mint a Los Angeles-i Filharmonikusok vagy az Angol Kamarazenekar. 2007-ben megalapította a Portugál Kamarazenekart, majd 2010-ben a Portugál Ifjúsági Zenekart, amely tagja a Nemzeti Ifjúsági Zenekarok Európai Szövetségének. Mindkét együttes nagy kritikai elismerés mellett turnézott hazájában és külföldön. Pedro Carneiro egyaránt rendszeresen fellép szólistaként és karmesterként, a marimba mellől vezényelve. A tanárként is szívesen foglalkoztatott művész szenvedélyes feltaláló: több újfajta kalapácsot, ütőt, kiegészítőt tervezett, például tompítópedált a marimbához – ezek közül néhányat az ütősök széles körben alkalmaznak is. Szerzői munkásságában az utóbbi években a más művészeti ágakkal való interakcióra helyezi a hangsúlyt: számos művet komponált a színház, a tánc és a film számára.

19

ZENÉSZEK I. HEGEDŰ Kádár István (koncertmester), Czenke Csaba, Eckhardt Violetta, Gál-Tamási Mária, Hrib Radu, Illési Erika, Iván Tímea, Pilz János

II. HEGEDŰ Biró Ágnes, Bodó Antónia, Haják Krisztina, Molnár Noémi, Szabó Levente, Szlávik Zsuzsanna

BRÁCSA Gálfi Csaba, Bányai Miklós, Bodolai Cecília, Juhász Barna

CSELLÓ Szabó Péter, Dvorák Lajos, Eckhardt Éva, Sovány Rita

NAGYBŐGŐ Fejérvári Zsolt, Kaszás Károly, Lévai László

FUVOLA Jóföldi Anett, Bánki Berta

OBOA Berger Márta, Nehil Durak

KLARINÉT Ács Ákos, Csalló Roland

20

ZENÉSZEK FAGOTT Tallián Dániel, Patkós Sándor

KÜRT Bereczky Dávid, Szabó András

TROMBITA Czeglédi Zsolt, Póti Tamás

HARSONA Wagner Csaba

TIMPANI Dénes Roland

ÜTŐ Herboly László

21

BFZ-HÍREK VARÁZSLATOS SZÓLISTÁKAT REJT A FESZTIVÁLZENEKAR Októberben indul új kamarazenei sorozatunk, a Concertino, melyben ezúttal zenészeink állnak ki a reflektorfénybe, szólistaként. Ezek a lehetőségek mind-mind hozzátesznek ahhoz az elképesztő összhatáshoz, amit az együttes egy nagyzenekari koncerten nyújt. Érdemes közelebbről megismerni, milyen erőket és tehetségeket rejt a BFZ. Fejérvári Zsoltot hallhatták már többször is szólistaként – most egy Bottesini-nagybőgőversennyel készül, mintha egy képzeletbeli opera áriáit hallanánk ezen a robusztus hangszeren. Szitka Rudolf klarinétművész Carl Maria von Weber egyik technikás, lendületes és játékos művét szólaltatja meg. A koncertek időpontja és helyszíne: október 27–28., Olasz Intézet.

KIROBBANÓ FORMÁBAN – ÚJABB TURNÉSIKEREK

22

Egy igen tartalmas, 17 napos turnéval tértek vissza a koncerttermekbe a Fesztiválzenekar muzsikusai a nyári pihenésükről, ami ismét elképesztő sikereket hozott. A Ravellói Fesztiválon az Amalfi-parttal a háttérben, egy magas sziklán kialakított színpadon játszottak (egyesek a tériszonyukkal is megküzdve), a londoni Royal Albert Hallban két telt házas koncertet adtak a BBC Proms keretében, majd a spanyol fesztiválok (Santander, San Sebastian) után két olasz állomáson (Stresa, Merano) fejezték be a koncertkörutat. „Kevés olyan koncert van, ami automatikusan a toplisták élére kerül. Az egyik a legmagasabb minőségű muzsikálást ígéri, a másik valami szokatlant – a Fesztiválzenekar est­ jében viszont egyszerre valósul meg mindkettő” – írta a Financial Times. „Fischer Iván imádott csapata továbbra is az egyéni hanggal rendelkező világklasszis zenekarok egyike” – tette hozzá az Art Desk, egy másik kritika pedig arról írt, hogy a BFZ mellett minden más zenekar játéka rutinszerűnek és esetlennek tűnik.

AJÁNLJUK MÉG SZEPTEMBER 26.

Fesztivál Színház

Jarzębski Canzoni e concerti (Spandesa; Chromatica; Tamburetta) J. S. Bach d-moll hegedűverseny, BWV 1052R Żebrowski Magnificat Gorczycki In virtute tua J. S. Bach Am Abend aber desselbigen Sabbats, BWV 42 Kovács Ágnes (szoprán), Gavodi Zoltán (alt), Szigetvári Dávid (tenor), Cser Krisztián (basszus) Koncertmester és hegedű: Lesták Bedő Eszter

.....

NOVEMBER 20–21–22.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Dvořák cisz-moll legenda, Op. 59/6; 5. szláv tánc, Op. 46/5; Elhagyatva – kórus vegyeskarra, Op. 29/4 Beethoven 1. (C-dúr) zongoraverseny, Op. 15 Dvořák 6. (D-dúr) szimfónia, Op. 60 Fejérvári Zoltán (zongora) Vezényel: Fischer Iván

23

A BFZ

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Művészeti vezetés: Zeneigazgató Fischer Iván A zeneigazgató személyi titkára Juliane Stansch* Művészeti tervezési tanácsadó Jennifer Spencer* Ügyvezetés: Megbízott ügyvezető igazgató Erdődy Orsolya Az ügyvezető igazgató személyi asszisztense Kóczán Zsófia Produkció­menedzsment: Operatív menedzser Magyarszéky Dóra Operatív munkatárs, közösségiprogramkoordinátor Szani Szolongo Ifjúságiprogramkoordinátor Melisko Krisztina Turnémenedzser Pócs Bence Turnéasszisztens Wolf Ivett Technikai vezető Zentai Róbert

24

*külsős tanácsadó

Technikai munkatárs Kathi Sándor, Siba István Zene­kari titkár Kelemen Éva Marketing/ Kommu­nikáció/ Közönség­kapcsolatok: Marketingigazgató Kolesár Krisztián Marketingmunkatárs Ondok Csilla Tiszolczi-Bertalan Anna PR-menedzser Tossenberger Adél PR, kommunikáció Váradi Júlia* Közönségkapcsolatok Molnár Adél Máthé Kiss Simona Egyéni támo­gatás/ Támogatói Klub Deák Zsuzsanna* Pénzügy: Főkönyvelő Maglódi Györgyné Könyvelés Szalai Lászlóné Titkárság: Titkársági asszisztens Aranyosné Boros Angyalka

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR ALAPÍTVÁNY Elnök Simor András Kurátorok Boros Ist ­ván Heal Edina Marschall Miklós Konstantin​​ Schimert Stroh­mayer János Szecskay András Sylvia Toth Varga Zoltán Hubertus ​von Wulffen Zwack Izabella A felügyelő bizottság tagjai László Csaba (elnök) Jalsovszky Pál Juvancz Beáta Terták Ádám A Budapesti Fesztiválzenekar Egye­­sület elnöke Bánffy Eszter A BFZ Alapítvány a külföldről támogatott szervezetek átlátható­ ságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvény alapján külföldről támogatott szervezetnek minősül.

TÁMOGATÓI KLUB

A KARMESTER KÖRE – ARANY FOKOZAT

Szelényi Iván Varga Júlia

Walter Katalin

BRONZ MECÉNÁS FOKOZATÚ TÁMOGA­ TÓINK Bakró-Nagy Marianne

A KARMESTER KÖRE – EZÜST FOKOZAT

Simor András

A KARMESTER KÖRE – BRONZ FOKOZAT

Élő Nóra

ARANY MECÉNÁS FOKOZATÚ TÁMOGA­ TÓINK

Juhász Zoltán hangszerészmester

Meinczinger-Krug Zsuzsanna és Krug Armin Mosonyi Ágnes

EZÜST MECÉNÁS FOKOZATÚ TÁMOGA­ TÓINK Arriba Taqueria Besenyi Péter Bíró Ágnes Bognár Péter – Vaya Travel Kft. Richard Brasher Bródy Péter dr. és Ildikó Csépe Valéria dr.

Csík Gabriella dr.

John Farago Garai Ferenc Kertész Gabriella dr., közjegyző Kohlrusz Milán és Szabó Dária Lengyel Péter Marschall Miklós Mártonfi Attila Mécs Endre Nyitrai István Rényi Andrea és Straub Elek SBGK Ügyvédi Iroda, Szamosi Katalin dr.

Steiner László David és Petra Thompson Vámos György Varga Ildikó dr.

Vihar Judit dr.

Berger Györgyné Boros István Bőcs Ferenc Csillag György dr.

Egervári Gábor dr. Élő Nóra Gergely Pál dr., Fortuna Galéria

Hanák Gábor Hancz László Havass Miklós Horváth Ágnes dr.

Suzanne Huebner Kalmár György Kelemenné dr.

Visky Katalin Király Júlia Komáromy Péter Kökény Mihály dr. és Stiller Mária Lantos István dr.

Markovich György dr.

Mészáros Balázs Molnár Gábor dr.

Németvölgyi Ágnes

Salgó Judit

25

TÁMOGATÓI KLUB

Sólyom Éva dr.

Szántó Csaba Székely Zoltán Tóth Gábor Varsányi Pál Zachár Zsófia Zoltán István

ARANY FOKOZATÚ TÁMOGATÓINK Bálint Andrásné dr.

Bánáti Mária Baráth Barna és dr. Szemerédy Viktória Bittner Péterné Burger Balogh Ingeborg Dalos Mihály Drexler Miklós Eisler Péter dr.

Lantos Mihály dr.

Richard Lock Madách Zsuzsánna

Nyárádiné dr.

Szabady Judit Pálfia Judit dr.

Sáfár László dr.

Sápi Lajosné Soltész + Soltész Kft. Soltész Anikó dr.

Somogyi Éva Szegvári Mária dr.

Szilágyi Béláné, Szilágyi Éva és Horváth Péter Tanos Zsuzsa Tárnok Gyöngyi Theatrum Mundi Irodalmi és Színházi Ügynökség Geoffrey Thomas Torma Kálmán

EZÜST FOKOZATÚ TÁMOGATÓINK

Felkai Tamás Garics Zoltánné

Hargitai Tibor Holéci József

26

Kocsány János

Alföldi István Ambrus Ágnes dr.

Anonim támogató Anonim támogató Anonim támogató Anonim támogató Apáthy István

Bárd Anna Barta Éva Barta Pál Beck Éva Benedek Andor Benedek János Bérczi Gábor Berecz József Berényi Gábor Bertalan Éva dr.

Csanádi Judit Csernay László dr.

Dalmy Dénes

Földényi Éva Füredi Gábor Gadzsokova Kraszimira Gálosi György

Greiner Ákos Gyulai András Halász Anna Halász Gábor dr.

Hornung János Horváth Anna Horváth László Horváthné Szakonyi Mirella

!

Figyelem! Ha neve nem szerepel a listában, nem adta ehhez hozzájárulását a szeptember 11-i lapzártáig. Ha Ön is büszke támogatására, és ennek szeretné itt nyomát látni, engedélyezze ezt a www.bfz.hu oldalon a személyes profiloldalán belüli adatvédelem fülön. Ha nem rendelkezik internet-hozzáféréssel, kérjük, vegye fel a kapcsolatot kollégáinkkal!

Jáger Gyula

Sivó Róbert Spohn Ferenc Szabó Klári Szentesi Péter dr.

Barczikay László Benczédi Krisztina Benkő Judit dr.

Kabódi Erzsébet Kabódi Ferenc Kabódi Mátyás Keviczky László Kiss Attila Kiss Erzsébet Klauber András dr.

Komlósi Zsolt

Szűcs András Tihanyi Ferenc Tokaji Nagy Erzsébet Tolcsvai Rózsa Tóth Katalin

Lázár József Lebhardt Imre

Valis Éva Márta Vámos Tibor Váradi János Váradi Mónika dr.

Varga Péter

Makai Katalin és dr. Ungár János Malatinszky István

Vígh János Vörös Imre Zeidler Gerdné

Boda Zsuzsanna Bodor József Bogdán Istvánné Bogdány Éva Bognár Béla dr.

Bolyó Ilona Aranka dr.

Borissza József

Bölöni Eszter Bumberák József dr.

Csurgó Ottóné dr.

Mosonyi Annamária dr.

Nagy István Nagy Margit Nagy Mária Éva Németh György Ottó Mária Paksy László dr.

Pappné dr. Radics Edit Patkós Katalin Patyánik Mihály dr.

Péley Bernadette Pelle Gáborné Petrucz György Prágai Éva Rimanóczy Zoltán Rónai Tiborné

BRONZ FOKOZATÚ TÁMOGATÓINK Abonyi Iván dr. Ábrahám Zoltán Almási Józsefné dr.

Andrási Andor

Deák Ágnes Deák János Dévai Tibor és felesége Dorogi Gabriella Dósai Tamara Duba Andrea dr.

Eörsi Anna Erdős Erzsébet dr.

Bálint Ferencné Balogh Edit Baltay Mária Bánki Ervinné Baranyi Éva dr.

Fábián András Falus András dr.

Falus Péter Faragóné Ható Katalin

27

TÁMOGATÓI KLUB

Fehéregyházi Zsuzsa

Félegyházi Pál Félix László Francsicsné dr.

Czinege Erzsébet Gál Mátyásné Gál Nóra dr.

Galambos Imréné dr.

Gallasz József Garai Anikó Gerő Judit Gerő Zsolt dr.

Gervai Judit dr.

Gidáli Júlia dr.

Glatt Gábor

Inkei Péter Jáki János Jakob Károly Jankó Katalin Jászberényi Hanna Jenei Gábor Jeney Sarolta

Kappelné Haraszty Noémi Kardos István Kárpáti András Kárpáti Margit Katonáné Halasi Ágnes

Kelemen Zsolt Kerékgyártó Kálmán Kerényi Gyula

Lantos Zsolt dr.

Lehel Erzsébet Katalin Lendvayné dr. Győrik Gabriella Liliom Károly Liptay-Wagner Sándor Lovas Jánosné Lövenberg Gábor

Major György dr.

Máté András Matskási István dr.

Meitner Tamás Meleghegyi Józsefné Mélykuti Ilona Mészáros Sándorné Mezei Katalin

Keve Károly Guti Péter Gyulai József dr.

Hajdu András dr.

Halász Péterné Halbrohr Pál Halmos Judit Hámori Ferenc Havas Ágnes Havas István dr.

Havas Katalin Hegedűs Andrásné Hegyközi Ilona Herczeg Ferenc Hetényi Ágnes Hollós Sándor dr.

28

Kiss Lászlóné Klinga Ágnes Kondor András Kónya Albert

Mohácsi Endréné Molnár Gáborné Monoki Klára Nagy Ákos Nagy Boldizsár Nagy Ervinné Nagy Gábor

Kósa Jánosné Kovács Katalin Kovács Zsuzsanna dr.

Kriston József dr.

Kutas Magdolna Láner Judit

Nagy Károly dr.

Nagy Krisztina

Lantos Gáborné dr.

Novák József György

Nagy Pál Németh Zsófia

!

Figyelem! Ha neve nem szerepel a listában, nem adta ehhez hozzájárulását a szeptember 11-i lapzártáig. Ha Ön is büszke támogatására, és ennek szeretné itt nyomát látni, engedélyezze ezt a www.bfz.hu oldalon a személyes profiloldalán belüli adatvédelem fülön. Ha nem rendelkezik internet-hozzáféréssel, kérjük, vegye fel a kapcsolatot kollégáinkkal!

Paksy Zoltán Pallag Tibor Pálné Kutasi Éva Pankotai Csaba Pankotainé Lux Margit

Szabóné Farkas Anikó

Wirth András Székely Anna Székely Józsefné dr.

Szekeres Sándorné

Pável Iván dr.

Pernesz Péterné Pethő Anna dr.

Zlatniczky Tamás dr.

Zoltai Józsefné dr.

Szepesi László Szomor Márta

Petur Márta Pongó Judit Rácz Zsuzsanna Ráday-Kiss Sarolta Ilona

Szőnyi Péterné Szörcsei Zsuzsa Sztrinkai László dr.

Tábor István dr.

Tardos Julianna

Radó János dr.

Réti Péter Pál Török Ilona Ujvári Tibor Rudas Jánosné Sáfár Judit Schaffler György

Sikóné dr. Horváth Ágnes Soltész András Solti-bérletesek baráti köre (Sáska Géza) Süveges Márta dr.

Szabó Daniella Szabó Márta Szabó Piroska

Vágó Júlia dr.

Vajda János dr.

Vajda Julianna dr.

Varga Pál Varga Veronika Várkonyi Vera dr.

Várnai Gyöngyi dr.

Várnai Magdolna Vass Gabriella

Veress Istvánné Mariann Vidák Jánosné Volenszky Paula

29

SEPTEMBER 25 MÜPA BUDAPEST, FESTIVAL THEATRE

KÕRVITS

Hymns to the Nordic Lights (14')

TÜÜR

Ardor – Concerto for Marimba and Orchestra (24') ..... interval

TÜÜR

Passion (8')

TUBIN

Symphony No. 7 (26') (I. Allegro moderato, II. Larghetto, III. Allegro marciale)

Pedro Carneiro marimba Olari Elts conductor The Bridging Europe festival is co-organised by the Budapest Festival Orchestra and Müpa Budapest.

30

ABOUT THE MUSIC Tonight’s concert includes works by Eduard Tubin (1905–1982), ErkkiSven Tüür (1959) and Tõnu Kõrvits (1969) who belong to three different generations of Estonian ‘contemporary’ music.

TÕNU KÕRVITS is the best-known representative of the middle generation. His poetic and visionary works evoke fantastic landscapes with hypnotic force, and his music often invites the listener to the realm of the subconscious. His Hymns to the Nordic Lights were written in 2011, and consist of five sections. This single-movement work seems a distant relative of Liszt’s symphonic poems, Debussy’s impressionist tone-paintings and Skryabin’s orchestral visions, but it also offers a large-scale synthesis of the diverse tendencies that defined Tõnu Kõrvits’s artistic development in the first decade of the 21st century.

ERKKI-SVEN TÜÜR is arguably the best-known contemporary composer in Estonia (besides Arvo Pärt). He described his Ardor, a work written in 2011 for marimba and orchestra, as follows: ‘The key pitch of the Marimba Concerto is the low C, which is the lowest note on the five-octave marimba. I have always been fascinated by the low register of the marimba. Thus, the whole work sets out to expose the row based on the lower C.’ The composition begins with a rhythmic repetition of this deep, almost noise-like pitch, and the listener may hardly realize that the first harmonic formula is in fact a perfectly consonant chord. The three movements of the concerto are to be played without a break, and the two outer movements are more closely related. The second movement, by contrast, is radically different: the composer metaphorically described its characteristically static sound as ‘time frozen’. Similarly to his earlier concerti (for cello and violin, respectively) Tüür’s orchestra does not accompany the soloist in the strict sense, but rather fulfils the roles of ‘interpreter’, ‘disturber’ and (most frequently) ‘resounding resonator’.

31

ABOUT THE MUSIC Passion (1993) is one of Tüür’s most frequently performed works. It makes the impression of a single enormous intensification, based less on dynamics than rhythmic density, as well as the increase and decrease in the number of voices. The essential melodic idea that determines the course of the entire movement evokes a typical closing figure of the Renaissance, out of which Tüür develops fascinating polyphonic structures by making the diverse rhythmic forms appear simultaneously, as counterpoints to each other. The piece gives the impression of timelessness, and eventually calms down somewhat unexpectedly with a broad, ethereal final chord.

Since 1944 the Estonian composer and conductor EDUARD TUBIN has been living in Sweden. An equally important turning point in his career, however, occurred in 1938 in Budapest, where he met Zoltán Kodály and Béla Bartók. It was Kodály in the first place who inspired him serious­ly to study folk music. Tubin’s Symphony No. 7 was written in 1956–58. It is Tubin’s ‘tiniest’ symphony with respect to both duration and instrumentation, and its emotional range is also modest in comparison to his other works. Listeners today might nevertheless find the emotional amplitude of the work far from restricted, and may wonder how most contemporary reviewers could have found this symphony ‘ascetic’.

32

ORCHESTRA BUDAPEST FESTIVAL ORCHESTRA When Iván Fischer founded the Budapest Festival Orchestra together with Zoltán Kocsis 35 years ago, he made a personal dream come true.

The core of the orchestra’s philosophy is the total absence of daily routine. It is about risk-taking, initiative, and freedom to do things differently. Every concert is a joyful discovery, a journey to new horizons. It feels unexpected as if it were played for the very first time. BFO is driven by an openness towards the unknown, by curiosity and attention to details.

It is the innovative approach to music, the musicians’ dedication, and their permanent striving for excellence that have made the Festival Orchestra the youngest of the top 10 ranked ensembles in the world.

The orchestra’s outstanding performances, its inventiveness and its distinct ensemble tone have led to numerous accolades. It has won two Gramophone Awards and has been nominated for a Grammy. Even while attaining such honors and performing at some of the world’s most important venues, the orchestra lives by its driving mission of serving its home audience in over seventy concerts a year. What is more, BFO is making ever more frequent appearances at unusual venues – in nursing homes, abandoned synagogues, hospitals, child care institutions, prisons and schools – where it can create an intimate connection with the audience.

33

CONDUCTOR OLARI ELTS Born in Tallinn in 1971, Olari Elts’ passion for distinctive programming rich with invention has earned him much praise on the international music scene. He appears with such orchestras as Gewandhausorchester Leipzig, Rotterdam Philharmonic, Danish National Symphony, Finnish Radio Symphony, Netherlands Radio Philharmonic, Orchestre National de France, Orchestre National de Lyon, Warsaw Philharmonic, Seattle Symphony, Seoul and Malaysian Philharmonic Orchestras, and Melbourne Symphony Orchestra. Soloists with whom he collaborates include Gautier and Renaud Capuçon, Isabelle Faust, Alban Gerhardt, Martin Helmchen, Stephen Hough, Kari Kriikku, Alexander Melnikov, Maxim Rysanov, Baiba Skride and Simon Trpčeski. In the 2018/19 season, Elts will make his debut with the BBC Symphony Orchestra, Orchestre Philharmonique de Radio France, Rīga Sinfonietta and the Bilkent Symphony as well as return to his regular orchestras such as the City of Birmingham Symphony Orchestra, Ulster Orchestra, Yomiuri Nippon Symphony Orchestra, amongst others. Elts’ discography includes recordings of ErkkiSven Tüür works with Tapiola Sinfonietta and Helsinki Philharmonic, as well as Borgström and Shostakovich violin concertos with Eldbjørg Hem­ sing and the Wiener Symphoniker. He is Artistic Advisor of the Kymi Sinfonietta and Principal Guest Conductor of the Estonian National Symphony Orchestra.

34

SOLOIST PEDRO CARNEIRO Pedro Carneiro is acclaimed internationally as one of the world’s foremost solo classical percussionists and equally active as a conductor and composer. Pedro’s virtuosity, passion, explosive energy, inquiring mind and emotional spontaneity have inspired several of today’s leading composers to write works specially for him. He performs and records with many prestigious orchestras around the globe, such as the Los Angeles Phil­harmonic, English Chamber Orchestra and many others. He founded the Portuguese Chamber Orchestra in 2007. In 2010, he founded the Portuguese Youth Orchestra, a member of the European Federation of National Youth Orchestras. Both orchestras have toured nationally and internationally to critical acclaim. Pedro Carneiro also appears regularly as a soloist/director, conducting from the marimba keyboard. He is an internationally sought after teacher as well as a passionate inventor: he has created many new mallets, sticks and accessories, including a marimba damper pedal – some of which have entered the repertoire and are being used by percussionists around the world. Having written concert music, Pedro’s main focus in recent years has been the interaction with other forms: theatre, dance and film – for which he has produced a considerable body of work.

35

TÁMOGATÓK KÖSZÖNJÜK AZ EDDIGI TÁMOGATÁST PARTNEREINKNEK! Gyémánt fokozatú partnerek

Ezüst fokozatú partner

Támogató partnerek

P

Állami partnerek

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Stratégiai partnerek

Médiapartnerek

I

N

C

E

A BFZ ELÉRHETŐSÉGE

Titkárság: 1033 Budapest, Polgár utca 8–10/B Telefon: +36 1 489 43 30 E-mail: info@bfz.hu Jegyrendelés: rendeles@bfz.hu Próbaterem: 1034 Budapest, Selmeci utca 14–16.

Honlap és online jegyvásárlás: www.bfz.hu Kiadja a Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány Felelős kiadó a BFZ megbízott ügyvezető igazgatója, Erdődy Orsolya

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR

2018-19

WWW.BFZ.HU