Játék határok nélkül. Glied Viktor (2020): Az európai migráció két arca. Ad Librum Kiadó, Budapest

Fotó: pexels.com

a társadalmi-kulturális közeg, amiben élnek. Ezek alapján vállalkozói profilokat hozunk létre, amiket összevetünk az elmélettel.

Miért időszerű ez? A „vállalkozó” egy nagyon illékony, nehezen megragadható fogalom. Ez annak köszönhető, hogy a vállalkozót körülíró tulajdonságok folyamatosan változnak, mindig az adott korszak igényeihez és kihívásaihoz igazodnak. Így a kutatásom időszerűsége egyrészt abból adódik, hogy összefoglalja, hogy jelen pillanatban mit takar ez a fogalom, másrészt pedig arra is megpróbál választ adni, hogy bizonyos Európán belüli területek miért nem képesek megtartani az innovatív, vállalkozói szellemű embereket, és ott miért nem alakul ki olyan vállalkozói klíma, ami támogatná ezeknek az egyéneknek a megtapadását.

Hogyan tudod a kutatásod a KSH-beli munkádhoz kötni? Nagyon nehezen. Ez abból fakad, hogy előbb volt a dolgozat, mint a munka. A munkám során ugyanis népesedési statisztikával, azon belül is elsősorban halálozási statisztikával foglalkozom. Olyan tevékenységeket látok el, mint közreműködés az adatgyűjtésben és feldolgozásban, az adatok minőségellenőrzése, adatbáziskezelés és -elemzés, a hazai és nemzetközi rendeletek adaptálása, valamint hazai és nemzetközi tájékoztatási feladatok ellátása. Az egyik ilyen tájékoztatási feladat a havi rendszerességgel megjelenő gyorstájékoztató. Ebben a pozícióban izgalmas kihívást láttam, és úgy gondoltam, megmérettetem magam, hiszen az elméleti és legfőképp a technikai tudásom adott volt. Amennyiben egy szerénytelen kijelentéssel élhetek, úgy vélem, hogy ez csak tovább fokozza a sokoldalúságom.

Milyen tendenciák figyelhetők meg a COVID-19 hatásait illetően a halálozási adatokat tekintve? Tavaly tavasszal az első hullám a nyugat-európai országokat, tehát a jó egészségi állapottal és magas várható élettartammal rendelkező országokat érintette súlyosan. Ez azért alakulhatott így, mert ezekben az országokban rövid idő leforgása alatt robbant be a járvány, amire az egészségügyi rendszernek nem volt ideje felkészülni. Ezzel szemben a rosszabb általános egészségi állapottal rendelkező közép- és kelet-európai országokat az első hullám kevésbé érintette, mert hamar lezárták a határaikat és kellő gyorsasággal vezettek be korlátozó intézkedéseket. Ősszel a második és idén tavasszal a harmadik hullám idején már az európai országok többségében halálozási növekményt regisztráltak, azonban a legnagyobb arányú többlet a közép- és kelet-európai országokban keletkezett, ahol a lakosság egészségi állapota, halandósági mutatói eleve rosszabbak. Remélhetőleg az oltottságnak köszönhetően a jövőben ilyen mértékű halálozásra nem kell számítanunk.

Köszönöm szépen az interjút és további sok sikert, eredményes munkát kívánok!

Az interjút készítette: Szélpál Lívia

JÁTÉK HATÁROK NÉLKÜL

Glied Viktor (2020): Az európai migráció két arca. Ad Librum Kiadó, Budapest

Glied Viktor migrációt elemző könyve a vándorlást európai szempontból vizsgálja, széles látószöggel. A kontinensünket érintő bevándorlás jelenségére – ami a mű címén is tükröződik – több szempontból keresi a válaszokat. A migrációt szándékoltan nem a kiinduló országok, valamint a push (toló) tényezők perspektívájából vizsgálja, hanem a cél- és tranzit országokban okozott társadalmi és politikai változások aspektusaiból. A mű nagy előnye, hogy politikai diskurzusoktól mentesen, objektív módon beszél az amúgy meglehetősen szenzitív migráció kérdésköréről. De emellett megjelennek az egyetemes európai értékek, mint a humanizmus vagy az emberi jogok. Éppen ebből építkezik a könyv legegyedülállóbb része, amely más, migrációval foglalkozó tudományos munkákból hiányzik. A szerző részeletesen kitér az európaiság mibenlétére, az európai identitás változásaira, valamint azok ellentmondásaira. Eszerint Európának vannak általános értékei, amelyek egyszerre táplálkoznak a zsidó-keresztény, a római-görög, valamint a felvilágosodás hagyományaiból. Ezek alapértékként az Európai Unió Alapjogi Chartájában is megjelennek: méltóság, szabadság, egyenlőség, szolidaritás, a polgárok jogai, valamit az igazságszolgáltatás függetlensége.

Azonban a 2015-ös menekültválság jól jellemzi, hogy az elvont értékek könnyen lepattannak a valóságról. Glied is kiemeli, hogy a menekültválság komplex, sokszereplős játszma volt egyes európai uniós országok között. Valóban ebben fogható meg az európai migráció két arca, azaz egyszerre akarunk humánus, „európai” válaszokat adni a migrációra, valamint egyidejűleg tekintjük azt biztonságpolitikai kérdésnek. E két hozzáállás feloldhatatlan ellentéte okoz konfliktust az európai társadalmakban és politikában. Ennek az antagonisztikus ellentétnek a felismerése adja a mű igazi erejét és újdonságát. Mindez túlmutat a monográfia csupán biztonságpolitikai interpretációin, ahogyan azt az eddigi értelmezéseiben láthattuk (Besenyő, 2021; Kakócz, 2021), hiszen a migráció jelensége, illetve az arra adott válaszunk fogja meghatározni jövőbeni képünket az „európaiságról”. Az európai társadalom egy jelentős része nem elutasító a migrációval szemben, sőt, kifejezetten támogatja a nyomorból, háborúból a jobb élet reményében Európába áramló emberek letelepedését. Azonban azt a szerző is kiemeli, hogy a mind nagyobb mértékű migráció hatására megerősödtek a radikális, a migrációt elutasító pártok szinte mindenhol a kontinensen. Az Európai Unió „válságból válságba sodródik”, így nehezen tud (ha egyáltalán akar) reagálni a gyors döntéseket igénylő kérdésekre. Ezenfelül az egész migrációs kérdés beleilleszkedik a liberális demokrácia válságába, és mint egy újabb tünet mételyezi a beteget számos egyéb mellett. A folyamat a 9/11-es terrortámadással kezdődött, majd viszonylag gyorsan a liberális demokrácia egyedüli társadalomszervező erőként való értelmezésének megkérdőjelezésébe csapott át. A szerző mindezt alátámasztva a magyar kormányzat migrációs kommunikációját is részletesen elemzi. Glied kiemeli Magyarország esetében a politikai válságot, amely