TEVÉKENY SZERETET m
a
2022. Augusztus-szeptember
g
a
z
i
n
Alapé rte k Nagy Klára gondolatai az empátiáról
Hit-é le t
Egy kötetlen interjú Varga Lászlóval, a Magyarországi Baptista Egyház főtitkárával
Etikett Hogyan segítsünk a vak és gyengénlátó társainknak?
INGYENES
TARTALOMJEGYZÉK
Hit-élet - Isten jelenléte megsokszorozza a szociális munkát is. ..................................1-2-3. Ez már történelem! - V. István magyar király ..................................................4-5. Szolgáltatás - Így főzünk mi: őszinte vélemények Önöktől ........................... 6. Felhívás - Ön is elégedett változatos fogásainkkal?....................................7. Egészség - Társamul választalak ................. 7-8. Szabadidő - Búcsú a nyártól............................9. Mentális egészség - Életünk és a stressz IV. ............................................ 10-11. Etikett - Így segíts a vak és gyengénlátó embertársaidnak! ........... 12-13-14. Alapérték - Pár szóban az empátiáról .............................................. 15-16. Őszintén szólva - Milyen gondozónőnek lenni? ......................................17. Felhívás........................................................... 18. Könyvajánló - Bea Johnson – Zero Waste otthon ..........................................19. Keresztrejtvény ........................................... 20.
Narancssárga színnel a BTESZ ellátottjainak
Kék színnel a BTESZ munkatársainak
szóló tartalmakat jelöltük!
szóló tartalmakat jelöltük!
Hit-élet
„ISTEN JELENLÉTE MEGSOKSZOROZZA A SZOCIÁLIS MUNKÁT IS.” Varga László Ottó 2021 óta a Magyarországi Baptista Egyház főtitkára. Mérnök, lelkipásztor, átformáló, újító vezető. Vele beszélgettünk múltról, jelenről, jövőről és a hit szerepéről mindebben.
Az elmúlt 21 évben lelkipásztorként szolgáltad az embereket. Mikor fogalmazódott meg benned az, hogy ezt a hivatást válaszd? Az első húsz évemet Isten nélkül éltem, 20 évesen tértem meg. Nagy felismerés volt nekem, hogy Isten létezik, „belevetettem” magam a kereszténységbe. Mindeközben mérnöki szakmát szereztem és mérnökként is dolgoztam. Majd a kilencvenes évek közepén jött egy gondolat, nem tudom pontosan hogyan. Olyan volt, mint amikor egy lombos erdőben keresed a patak forrását és nem tudod megmondani, honnan ered, egyszer csak ott folyik. Így fogalmazódott meg bennem, hogy esetleg lelkészként folytassam az életemet. A feleségemmel komolyan elkezdtük keres-
ni Istent ebben a kérdésben és Ő később adott is egy nagyon egyértelmű üzenetet. Akkor döntöttünk úgy, hogy elindulunk ezen az úton. Elvégeztem a teológiát, egy ideig még párhuzamosan mérnökként is dolgoztam, de később ezt feladtam, hogy teljesen a lelkészi feladatoknak éljek.
Mit jelent lelkésznek lenni? Mik ezek a lelkészi feladatok? Ez a hivatás is sokrétű. Lelkész és lelkész különbözik. Ami általános, az a gyülekezet, közösség vezetése és Krisztus képviselete ebben a világban. De különböző típusú lelkészek vannak és a különböző „életszakaszban” levő gyülekezeteknek, közösségeknek más-más lelkészre is van szükségük. Valaki abban jó, hogy megosztja az örömhírt, Krisztus üzenetét az emberekkel, más felépít egy gyülekezetet, van, aki fenntartja, lelkigondozza a közösség tagjait, megint más pedig valamilyen nagy álmot valósít meg, de kevésbé tud foglalkozni a hívekkel. Ezért is jó, hogy a Baptista Egyházban Isten vezetését keresve a
1
gyülekezetek hívják meg a lelkészt, akit a közösségük vezetőjének szeretnének, és ha a lekész is felismeri ebben Isten vezetését, elindulhat a közös szolgálat.
Van vezényszavad, „ars poeticád” lelkészként? Olyanná formálni az egyházat, hogy minél érthetőbb legyen egy világi ember számára. Úgy élni hitelesen ebben a világban, hogy egy abszolút kívülálló, vallásos múlttal nem rendelkező ember is megértse Krisztus üzenetét.
Te sem keresztényként nőttél fel, húszévesen találkoztál a hittel. Milyen mérföldkövek voltak az életedben, a hitedben? Az évek során ezt már sokszor átgondoltam. Jó az, ha az ember bizonyos időszakokban megáll és visszatekint az életére. Nekem a gyermekkoromban volt egy meghatározó mérföldkő, amikor 9 éves koromban elváltak a szüleim. Ez radikálisan megváltoztatott mindent. Ma már kevésbé van az életemre hatással, de akkor ez mindenre hatott. A következő mérföldkő a múltamban, amikor 20 évesen megismertem Istent. Újabb mérföldkő, amikor néhány évvel később kialakult a hitbeli, teológiai látásom. Mivel én nem egy bizonyos vallást követve nőttem fel, ez kifejezetten fontos volt számomra. Majd rendkívül fontos időszak volt, mikor lelkipásztor lettem. Ez is megváltoztatta az életemet. Később volt egy komoly mérföldkő, amikor egy nagy krízisbe került az életem, amiből aztán Isten segítségével talpra tudtam állni. Ez az időszak nagyon nehéz volt, de mégis sokat jelentett számomra. Szinte mindent elvesztettem a szolgálat tekintetében, Isten állított helyre. Azt gondolom, hogy egy vezetőnél nagyon fontos, hogy legyenek kihívások is a pályája során. Ugyanis, ha valaki nem élt át súlyos nehézséget a szakmájában, akkor még nem biztonságos vezető, mert még nem tudni, mit csinál a krízishelyzetekben. Utólag hálás vagyok
2
Istennek a nehézségek megtapasztalásáért is. Végül, újabb nagy mérföldkő a jelenlegi főtitkári szolgálatom.
A krízisek azt is letisztázzák, hogy milyen értékek mentén éljük az életünket. Mik a számodra legfontosabb alapértékek az életben? A változás az, ami leginkább mozgásba hoz. Ha valaki például áthív vacsorára, akkor azonnal észreveszem, hogyan lehetne átalakítani a lakását, egy falat kivenni, betenni egy ablakot, stb. Mivel mérnök is vagyok, mindig az mozgat engem, hogy hogyan tudok valamit átformálni. Engem olyan helyre szabad csak hívni, ahol van hajlandóság a változásra, mert a szintentartás, fenntartás elveszi a motivációmat. Átformáló, újító vezető vagyok. A frissesség vagy a maiság is jellemző rám. Szeretem a régi dolgokat, a történelmet, a régi bútorokat, de a hitben az nagyon fontos számomra, hogy maiak és frissek legyünk.
A segítségnyújtás a BTESZ-ben kiemelkedő fontosságú. Szerinted miért fontos mások felé szolgálni? Keresztényként Krisztust követjük és Krisztus példát adott abban is, hogy az ő élete a mások felé való segítésből állt. Így, ha valaki megismeri Krisztust, és hívő lesz, az már génként ott kell, hogy legyen az életében, hogy segíteni akar. Jézus élete persze nem csak abból állt, hogy beteget gyógyított. A segítés legnagyobb része az volt, hogy az embert az örökkévalóságra megmentette a bűneiből. Mégis, akárhol járt, mindig mindenkinek segített. Ezért egy hívő ember számára alap, hogy segítsen. A szociális munka azért is fontos, mert egy embert megszólítani csak akkor lehet, ha valami pozitív kapcsolatot létesítek vele. A szociális szolgálat út is ahhoz, hogy bizalom épüljön. Az egyház legfontosabb te-
vékenysége az örökkévalóság felé van, de a második legfontosabb szolgálata, hogy ezt a világot jobbá, élhetőbbé tegye.
Mi történik akkor, ha elfáradunk ebben a segítségben? Szerintem szabad elfáradni. Ez önmagában nem egy rossz dolog. Normális, ha néha soknak érezzük a valóban sok embert. Szerintem mindenkinek adnia kell magának feltöltődési időt. Én feltöltődni magányban tudok. Szükségem van énidőre, ezért is szeretek hegyet mászni. Nekem a főtitkári megbízatás a sok kihívás mellett a 21 évi lelkipásztori szolgálat után egyfajta feltöltődés is, mert új területeken igényel odafigyelést.
csolódik gyülekezethez is. Az egyház azért tud többet beletenni egy szociális munkába, mert ott van Isten. Ha Isten jelenlétét beletesszük a szociális munkába, akkor az megsokszorozza. Ez pedig egy közösségen keresztül tud működni. Fontos, hogy valódi, erős kapcsolat legyen egy intézmény és egy közösség között. Ezzel együtt az egyház fő küldetése mindig az örökkévalóság bemutatása. Szerintem az egyház olyan, mint egy biztosító társaság. A világi biztosító társaságok evilágra biztosítják az életed. Az egyház pedig az örökkévaló életre biztosítja az embereket azáltal, hogy a Krisztussal való kapcsolatra vezeti az embereket.
2021 óta vagy a Magyarországi Baptista Egyház főtitkára. Pontosan mit jelent ez a feladatkör? A Magyarországi Baptista Egyháznak két választott vezetője van: az elnök és a főtitkár. A főtitkár az egyház struktúrájával, az intézményekkel, a központban zajló munka irányításával foglalkozik. Az egyházi jogi képviseletét látja el. Ebből a feladatkörből számomra az egyház felépítése a legfontosabb, hogy olyan legyen, ami leginkább a missziót támogatja.
Négy évre választottak meg főtitkárként. Van olyan cél, amit megfogalmaztál magadnak erre az időszakra? A Magyarországi Baptista Egyház az elmúlt időben nagy növekedésen ment keresztül, főként az intézmények kapcsán. De megmaradt az a struktúrája, ami a rendszerváltás előtt volt. Az én célom, hogy olyan struktúrát alakítsunk, amely az egyházat jól tudja működtetni és az, hogy a gyülekezetek és intézmények között a kapcsolat tudjon erősödni. Ebben pedig központi szerepe van a gyülekezeteknek és missziójuknak. Azt gondolom, hogy Krisztus a gyülekezeten keresztül van jelen a világban. A szociális tevékenység akkor működik jól, ha komoly módon kapHegyesi Zita
3
Ez már történelem!
750 ÉVVEL EZELŐTT
halt meg V. István magyar király István herceg II. András magyar király unokája és IV. Béla, a tatárjárás után az országot újraépítő király fia volt. Édesapja a nikaiai császár leányát, Laszkarisz Máriát a kor szokásának megfelelően politikai érdekből vette feleségül. Ennek ellenére vélhetően szerették egymást, hiszen öszszesen tíz gyermekük – nyolc leány és két fiú – született.
István 1239-ben született nyolcadik gyermekként és első fiúként, így ő lett a trón várományosa, az akkor már több mint két évszázada magyar királyokat adó Árpád-ház örököse. Alig volt kétéves, amikor a „tatárjárás” néven nevezett mongol invázió végigpusztította az országot. A királyi család a katasztrofális vereséggel végződő muhi csata után Dalmáciába menekült (a horvát tengermellék), ott vészelték át a háborút. Apja még gyerekkorában, 1246 előtt megkoronáztatta. Politikai okokból hozzáadta az országba betelepített, majd innen távozó, végül visszatelepített kunok fejedelmének Erzsébet nevű lányát. Azt tudjuk, hogy már 1257-ben Erdély élén állt, majd a IV. Béla által megszerzett Stájerország déli részét kormányozta. (Béla király a területet korábban uraló Babenberg-dinasztia kihalása miatt próbálkozott a ma Ausztriában található tartományok megszerzésével.) A korban szokás volt a királyi család tagjainak, főleg a trónörökösnek, különféle területeket adni, ahol elsajátíthatta a kormányzás módszereit.
4
A Stájerországért vívott háború a cseh II. Ottokár királlyal hosszú volt és pusztító. A stájer rendek Ottokárt támogatták, aki 1260-ban a morvamező melletti csatában vereséget mért a magyar király csapataira. A békét követően Béla elveszítette stájerországi hódításait. István herceg az 1260-as években egyre több bosszúságot okozott apjának. Mondhatni, a korban az is szokás volt, hogy az apa túl hosszúra nyúló uralma miatt, vagy éppen tanácsadói biztatására, a trónörökös megpróbálkozott uralmi területe és/ vagy jogköre kiszélesítésével. A fegyveres összecsapásig fajuló ellentét során előfordult, hogy a herceg egyetlen várba (Feketehalom) szorult vissza hű követőivel. A küzdelem során 1264-ben Béla király még a menyét, Erzsébetet és saját unokáját, a kétéves László herceget (a későbbi IV. Lászlót) is börtönbe záratta.
A váltakozó szerencsével vívott háború 1265-ben végül az isaszegi csatában István győzelmével végződött. A megkötött béke gyakorlatilag kettészakította az országot (nagyjából a Duna mentén húzva meg a határvonalat). A belháborúban elsősorban azok a családok jártak jól, akik az ellentétet kihasználva, különféle előnyökért választottak maguknak oldalt, akár többször is. Az ellentétek a békekötéssel nem csillapodtak, 1268-ban újra pattanásig feszült a helyzet, de fegyveres konfliktusra végül nem került sor. Béla király 1270. május 3-án bekövetkezett halálát követően a harmincegy éves István végre elfoglalhatta a magyar trónt. Trónra lépése nehézségekkel járt. Apja hívei közül többen az egykori ellenséghez, Ottokár cseh királyhoz menekültek és neki ajánlották fel hűségüket. Még István nővére, Anna is magával vitte a kincstár egy részét. A kiújuló ellentétek háborúskodásig vezettek, amik kezdeti magyar vereségeket követően magyar győzelmeket hoztak, és így végül békekötésre került sor. Ottokár lemondott az Istvánhoz hűtlenek támogatásáról, a magyar király pedig a Prágába vitt kincsekről.
Rövid uralma több szempontból is mérföldkő. Egyrészt az ő fia volt az a IV. László, aki a „kun” ragadványnevet kapta, és aki fiatalon trónra kerülve már a bárói csoportok játékszere lett. Egyenes ágon Lászlóval halt ki az Árpád-ház 1290-ben. Másrészt egyik lánya révén, aki II. Károly nápolyi királyhoz ment feleségül, István a későbbi Anjou I. Károly (tévesen Károly Róbert) magyar király dédapja és Nagy Lajos ükapja. Irodalomtörténeti szempontból fontos, hogy István korában (és feltehetően udvarában) élt és alkotott az az Ákos nembeli Ákos mester, aki latin nyelvű művében a korabeli főúri nemzetségek eredetét viszszavezette a honfoglalás koráig, ezen kívül sok értékes történetet lejegyezett a kalandozások korából (pl. a Botond-történetet vagy a Lehel-mondát).
Bár István a katonai győzelmek miatt megerősítette hatalmát, az elmúlt években, részben az általa kiprovokált belháborúban megerősödött bárói családok hatalmi törekvései kezdték aláásni a királyi hatalmat. Az idők változását jelezte egy korábban elképzelhetetlennek tartott esemény bekövetkezte. A korábban az István apját támogató Gutkeled nembeli Joachim nádor 1272-ben elraboltatta a tízéves László herceget és a kaproncai várban zárta el. István lóhalálában sietett fia megmentésére, de a várat ostromló sereg nem tudott győzelmet aratni. Az ostrom közben István megbetegedett (elképzelhető, hogy a szégyenbe és a megpróbáltatásokba betegedett bele), és 1272. augusztus 6-án meghalt. Alig harminchárom éves korában bekövetkezett halálával sajnos csak növelte azon Árpád-házi királyaink sorát, akiket fiatal korukban ragadott el a végzet. Seres László
5
Szolgáltatás
ÍGY FŐZÜNK MI: ŐSZINTE VÉLEMÉNYEK ÖNÖKTŐL Ételeink magas minőségének biztosításához úgy gondoljuk, elengedhetetlen az önellenőrzés. Éppen ezért 2022 májusában elégedettségmérést végeztünk több mint 1000 ellátottunk részvételével. A Baptista Tevékeny Szeretet Misszió ezúton fejezi ki köszönetét, amiért ilyen sokan bekapcsolódtak felmérésünkbe, ezzel nagyban hozzájárulva munkánk sikeréhez.
Mitől más, amit nyújtunk? A reprezentatív felmérés rávilágított arra, hogy az ellátottak között 44,7%-os arányban voltak azok, akik már korábban is igénybe vették a szociális étkeztetés szolgáltatást más szolgáltatónál és váltottak, hiszen nem voltak elégedettek az étel minőségével. A váltást követően, így már ellátottjaink között tudhatjuk őket, melyben ételeink kiváló minősége játszott nagy szerepet.
Hatalmas elismerés ez számunkra... Örömmel tölt el minket, hogy a megkérdezettek döntő többsége elégedett az általunk kínált ételek minőségével. Szolgáltatásunkat a felmérésben résztvevők 84,4%-a értékelte jónak, vagy éppen kiválónak. Számunkra ez hatalmas elismerés, hogy a befektetett munkánk megtérül, hiszen mindennap rengeteg ember fáradozik és dolgozik lelkesen, hogy több mint 7500 idős ellátottunk részére finom ebédet, levest és főételt biztosítson.
Mindig változatosan A tápanyagban gazdag étrend kialakítása idősebb korban gyakran okoz nehézsé-
6
geket, viszont a BTESZ mindent megtesz, hogy a szakértők ajánlásait figyelembe véve alakítsa ki minden hónapban étlapját. A felmérés megmutatta, hogy 88,1%a megkérdezetteknek elégedett ételeink változatosságával. Viszont azt is látjuk, hogy ennek mindig is fontos szempontnak kell lennie a jövőben is, hiszen érkeztek remek javaslatok étlapunk választékának bővítéséhez, amit nagyon köszönünk. A javaslatok között gyakran előkerültek a káposztaételek és a rakott ételek.
Elérhetőek vagyunk A BTESZ célkitűzése, hogy magasabb életminőséget, és kifogástalan szolgáltatást biztosítson rászoruló honfitársai számára. Jó visszajelzés számunkra, hogy ez a valóságban is így van. A szerződéskötést követően is segítségére vagyunk, ha tájékoztatásra van szüksége, vagy ha csak módosítana a megrendelésén. A válaszadók megerősítették, hogy tájékoztatásaink érthetőek és bármikor rendelkezésükre áll ingyenesen hívható ügyfélszolgálatunk.
Köszönjük a bizalmat! Büszkék vagyunk arra, hogy a felmérésben résztvevők közel háromnegyede ajánlja ismerősének a BTESZ által nyújtott szociális étkeztetést. Köszönjük, hogy megtiszteltek a válaszaikkal és bizalmukkal. Mi nem állunk meg itt, és a jövőben is számítunk közreműködésükre. Az Önök által adott visszajelzés egy lehetőség számunkra, hogy még kiválóbbak legyünk és Önök még elégedettebbek szolgáltatásunkkal. Burai-Békési Mónika
ÖN IS ELÉGEDETT VÁLTOZATOS FOGÁSAINKKAL? Huszár Eszter
Felhívás
Ajánlja most a kedvezményes, kétfogásos ebédet az Önnel egy településen élő ismerőseinek is! Igazán megéri, hiszen a szeptember 30-ig beérkező ajánlások után ajándékcsomagot kaphat! A tájékoztatás nem teljeskörű. További információkért és az ajánlás részleteiért tárcsázza az 06 80 900 368-as ingyenesen hívható telefonszámunkat!
Egészség
Társamul
VÁLASZTALAK…
Rengeteg okot sorolhatnék fel arra, miért jó, ha legalább egyszer az életben megtapasztaljuk egy kiskedvenc társaságát, feltétel nélküli szeretetét. Közelségük boldogságot kelt és nyugtatóan hat, ragaszkodásuk rengeteg örömöt rejt. Sokan lemondanak a háziállatok tartásáról, mert úgy gondolják költséges vagy túl nagy elköteleződést jelent, azonban ezek az ellenérvek nem érnek fel azokhoz a boldog percekhez, amit nyújthatnak. A gondoskodás eleve a legjobbat hozza ki belőlünk, hiszen miközben másokkal foglalkozunk, előrébb helyezzük a társunkat, így saját lelkünk és testünk problémái akaratlanul is elhalványodnak. A tudat, hogy gondoskodnom kell a társamról,
tenni akarásra sarkall. „Mert, ha én nem gondoskodom róla, védtelen marad.” A kötelességtudat és a kötődés kiutat is jelenthet, hiszen muszáj ellátnunk kedvencünket. El kell vinnünk sétálni és már ez a tudat kimozdíthat minket a magányosságból, depresszióból vagy egy negatív élethelyzetből. Alapvető szükségletünk az érintés, amely nyugtatóan hat ránk, így kedvenceink közelsége csökkenti a feszültségünket.
7
Nem is gondoljuk, mennyit teszünk ezzel saját egészségünkért is… Boris M. Levinson pszichológus volt az első az 1960-as években, aki megfogalmazta az állatok közelsége által nyújtott jótékony hatást. Innen ered az állataszszisztált terápia, mely módszer még a súlyos betegségben szenvedők állapotán is képes javítani. Egy kiskedvenc enyhíthet a szellemi és fizikai leépülésen, valamint a depresszió és magány érzését is csökkenti. A módszer az 1980- as években kezdett elterjedni először az Amerikai Egyesült Államokban, majd Magyarországon is. Tudományosan bizonyított tény, hogy az állattartók kevesebb százaléka szenved egészségügyi problémáktól. A Bayer Hungária kutatása rávilágított, hogy a kisállattartók hamarabb gyógyulnak fel egy sebészeti beavatkozás után, a szívinfarktuson átesett páciensek az infarktust követő évet nagyobb valószínűséggel élik túl. A háziállatok csökkentik a stresszt és ezzel közvetve erősítik az immunrendszert. A HABRI (ember és az állatok közti kötődést és kapcsolatot vizsgáló intézmény) tanulmánya rámutat, hogy ez a jelenség az egyes országok egészségügyi rendszerére is hatással van. Egy jelentés szerint az USA egészségügyi rendszere összesen évi 11,7 milliárd dollár (közel 3 300 milliárd forint) megtakarítást köszönhet a kisállattartásnak. A mentális betegségben szenvedők számára is javulást jelenthet egy kis társ, hiszen a depresszióval, bipoláris zavarral és skizofréniával küzdők állapota is jelentős javulást mutatott.
8
A betegségek tetemes része megelőzhető lenne életmódváltással, melyhez egy háziállat segítőtárs. Az állatok gondozása és az általuk szerzett örömteli pillanatokat pedig megoszthatjuk másokkal, mely közösséghez tartozást is jelent. Megmosolyogjuk az általuk produkált vicces helyzeteket, és büszkék lehetünk a megtanított trükkök által.
„Ahogy mi kötődni tudunk, ők is hozzánk szoknak…” Ahogy mi emberek különfélék vagyunk, minden háziállat egyedi személyiségű és saját kis szokásokkal rendelkezik. Nagy különbség tapasztalható azonban a kutyák és a macskák ragaszkodása között. A macskák kicsit önállóbb lények és kevésbé tűnnek ragaszkodónak a kutyákhoz képest, de ez a jellemvonás is sokak számára ideális lehet. Ha ezek után feléled bennünk a vágy és választunk egy kis társat vagy örökbefogadunk, felelősen tegyük azt. Ahogy mi kötődni tudunk, ők is hozzánk szoknak és elválaszthatatlan társunkká válnak. Ha Ön is kedvet kapott a kisállattartáshoz,forduljon a közelében található megbízható tenyésztők egyikéhez. Ugyanakkor rengeteg alapítvány, menhely és állatotthon lakója is várja szeretetteljes örökbefogadóját. Burai-Békési Mónika Források: gerinces.hu, kutyabarat.hu, hazipatika.com, life.hu
Szabadidő
BÚCSÚ
a nyártól
Az utóbbi években egyre inkább jellemző volt, hogy az időjárás meg-megviccelt minket. A nyarak egyre forróbbak és hoszszabbak, a telek enyhébbek, és a tavasz, illetve ősz már csak a naptárunkban jelent három-három hónapot. Pedig mindkét évszak fontos, hogy a természetet is, és persze minket is felkészítsen a változásra. Sokan úgy tekintünk az őszre, mint a felelősség és megannyi feladat időszakára. Amíg iskolába járó gyermekeink voltak, és/vagy aktívan dolgoztunk, addig természetesen az ősz mindig együtt járt az elintéznivalók sorával és kötelezettségek nyomásával. Míg nyáron a hosszú nappalok megengedték, hogy úgy érezzük munka után még bármi belefér az időnkbe, úgy a rövidülő nappalok és a napsütéses órák számának csökkenése szürkébbé és valahogy monotonabbá is tudják tenni hétköznapjainkat, hiszen a ködös, nyálkás időjárás valahogy a hangulatunkat is befolyásolja. Azonban most irányítsuk a figyelmünket inkább ennek a különleges időszaknak az édes és szerethető oldalára. Bár tudom vannak, akik számára keserédes öröm, de talán már mind várjuk a vénasszonyok nyarát azt, amikor a rekkenő hőséget felváltja a kellemes őszi szél, vagy amikor éjszakára lehűl a levegő. A gyümölcsleveket
és jégkockával telt poharakat forró italra, gyümölcsteára cserélhetjük és a szúnyogszezonnak is hamarosan vége szakad. Ősszel a természet új köntösbe bújik. Erre a változásra pedig idén igyekezzünk újra rácsodálkozni, ahogy anno gyermekként is tettük. Megkezdődik az alma, körte és szőlő szüret is, valamint a melegen fogyasztható gyümölcsös/zöldséges piték ideje is. Nem beszélve arról, hogy a sétáink, netán túráink során már nem izzadunk meg az első lépéseket követően. A természet lassanként visszahúzódik és jó, ha mi is lelassulunk picit a nyári zizegés után. Egy-egy esős délutánon kifejezetten jól tud esni az embernek, ha hagyják könyvet olvasni és abban egészen elmerülni, ezáltal kikapcsolódni. Kányádi Sándor: Valami készül című verse tökéletesen leírja, az érzést, amit a nyárutó kellemes levegője, a déli nap ereje ad számunkra. „Elszállt a fecske, üres a fészke, de mintha most is itt ficserészne, úgy kél a nap, és úgy jön az este, mintha még nálunk volna a fecske. Még egyelőre minden a régi, bár a szúnyog már bőrét nem félti, és a szellő is be-beáll szélnek, fákon a lombok remegnek, félnek. Valami titkon, valami készül: itt-ott a dombon már egy-egy csősz ül: Nézd csak a tájat, de szépen őszül.” Huszár Eszter
9
KÉK SZÍNNEL A BTESZ MUNKATÁRSAINAK SZÓLÓ TARTALMAKAT JELÖLTÜK!
Mentális egészség
ÉLETÜNK ÉS A STRESSZ IV.
A stresszel való megküzdés és a stressz új világa
A stresszel nem éppen könnyű feladat együtt élni. Mintha a kontrollvesztés állapotát élnénk meg, hiszen a megváltozott testi tünetek hatással vannak az érzelmi állapotunkra, a gondolatainkra és a tetteinkre egyaránt. Éppen ezért az ezzel való megküzdésnek számtalan módja alakult ki a különféle kultúrákban. A szakemberek ezeket alapvetően két csoportra osztják: az érzelem fókuszú és a probléma fókuszú megközelítésre. Az érzelem fókuszú stresszkezelésnek az a célja, hogy a stressz által kiváltott állapot változzon meg bennem, és térjenek vissza az érzelmeim a „normális” kerékvágásba. Ennek vannak pozitív és negatív módjai. Pozitívnak nevezhető bármilyen testmozgás, hobbi, kirándulás, környezetváltozás, szórakozási formák, relaxáció, ima, kreatív
10
művészi foglalkozás, az érzelmeink kibeszélése, vagy éppen a konkrét pihenés és az alvás. Minden, ami megnyugtat. Negatívnak nevezzük azokat a formákat, amik az eredmény eléréséhez egyéb káros hatásokkal járnak. Ilyen az alkohol, a dohányzás, a kábítószer élvezete, a stresszes helyzet elkerülése, vagy éppen a feszültség másokon való levezetése, akár a bántalmazás különféle formáival. Én magam megnyugszom ugyan, de kérdés, hogy milyen áron? Ezek a stresszkezelési formák időlegesen működnek ugyan, de hatásuk rövid távú. Például egy állandóan fennálló vagy gyakran ismétlődő stresszhelyzetben a „szenvedő” fél pihenhet, relaxálhat, élvezheti a kreatív hobbit, vagy akár ihat is, amennyit akar, a feszült érzés csak a különféle módszerek hatásának idejére tűnik el.
A probléma fókuszú megközelítés, az előbbivel szemben, arra helyezi a hangsúlyt, hogy a stresszorral, más néven problémával nézzen szembe. Ha ugyanis a kiváltó okot megszünteti, akkor megszünteti a stresszt is. Ez a stratégia, azon túl, hogy hosszú távon eredményesebb, nem mellékesen olyan készségek fejlődésével jár együtt, amik az élet bármilyen területén a hasznára lehetnek. A problémával való szembenézés és sikeres megküzdés stratégiája például növeli a bátorságot, az önmagunkba vetett hitet és a kitartást, vagyis képessé tesz minket arra, hogy bizakodva nézzünk szembe egy újabb kihívással. … A cikksorozat eleje óta többször került már szóba, hogy a stressz az évmilliók során belénk kódolt, a túlélést segítő hormonális reakció. Azon túl azonban, hogy fokozza a szervezet teljesítményét, az emberek életminőségének javításában is segít. Kelly McGonigal „A stressz napos oldala” című, „Miért jó a stressz, és hogyan bánjunk vele ügyesebben?” alcímű könyvében a stresszel kapcsolatos legújabb kutatási eredményeket mutatja be olvasmányos és érdekes formában. A legfontosabb üzenet, amit átad: a stressz nem az a félelmetes ellenség, aminek látni szoktuk. Valójában egyáltalán nem mindegy, hogyan tekintünk rá! Az egyik legmeglepőbb kutatási eredmény szerint az, hogy ellenségként vagy barátként fogadjuk, hatással van arra, hogy a szervezetünket inkább rombolja vagy építi! Nem a stressz mennyisége számít, hanem az, hogy elfogadjuk a segítségnyújtását és felhasználjuk, megpróbáljuk magunk alá gyűrni, vagy pedig egyszerűen csak félünk tőle. Az én értelmezésemben a könyv legfontosabb üzenete az, hogy a stressz nyújtotta állapot előnyeinek ki nem használása olyan döntés, mintha lenne egy nagyon hasznos eszközünk, amit azért nem használunk, mert mi magunk is félünk tőle,
főleg azért, mert nem tudjuk, hogyan kell használni. És itt nem is kell nagy dolgokra gondolni. Pusztán azzal, hogy a testi és izgalmi tüneteim alapján tudatosítom magamban, amikor stresszelek, és ezt teljesen természetes állapotnak fogom fel, már segítettem magamnak. Stresszelni nem gyávaság vagy gyengeség, hanem annak a jele, hogy élünk. Ha felismerése után elhatározzuk, hogy felhasználjuk a segítségnyújtását a cél elérése érdekében, vagyis hagyjuk, hogy hatással legyen ránk, akkor képesek leszünk a vitorlánkba fogni az általa támasztott szelet, és így nagyobb hatásfokra szert tenni. Természetesen ennek megfelelő elsajátításához idő és gyakorlás szükséges, de így könnyedén megtanulhatjuk a tudatos felhasználásának képességét. Ráadásul az emberi faj esetében ez nem csak a túlélésről szól. A stresszhormonok az életünknek olyan területein segítenek, mint a motiváció, a tanulás, az összpontosítás, a bátorság elnyerése, az együttérzés, az egymáshoz való kapcsolódás, a másokról való gondoskodás, a stressz tüneteinek enyhítése. Sőt, a magyar származárú amerikai tudós, Csíkszentmihályi Mihály által felfedezett, rendkívül felfokozott állapot, a flow (az az állapot, amikor az ember szinte egybeolvad azzal, amit tesz) is a stressznek egy állapota, de még senki nem mondta rá, hogy kényelmetlen vagy zavaró lenne – éppen az ellenkezőjét írják le. Bízom abban, hogy a stresszről szóló cikkekkel segítettem az Olvasónak egy kicsit jobban megérteni életünknek eme fontos szereplőjét. Remélem, hogy ezek után máshogyan tekintünk rá, és ezáltal magunkra. Kelly McGonigal gondolatával zárom ezt a sorozatot: „A stressz tudatos használatával a fenyegetettség kihívássá válik.” Ez elég jó kilátásnak tűnik.
Seres László
11
Etikett
Emberiességünk, apostolkodásunk – becsületesen és őszintén – egyedül csak a kis dolgokban nyilatkozhat meg, s a figyelem, az elnézésen és megbocsátáson alapuló kölcsönös kímélet, a tapintat a legtöbb, a legnagyobb dolog ezen a földön. Kosztolányi Dezső
ÍGY SEGÍTS A VAK ÉS GYENGÉNLÁTÓ EMBERTÁRSAIDNAK! Tapintatosság, segítségnyújtás, empátia és a kellemetlen helyzetek kezelése Fogyatékossággal élők jelenlétében hogyan illik viselkedni, hogy tapintatosnak tűnjünk? Milyen módon segíthetjük egy vak ember közlekedését? Mit tegyünk, ha valakinek a kinézete az átlagtól eltérő? Ezek mind-mind olyan szituációk, amelyekkel nap mint nap találkozunk, és amelyekben nehéz eldöntenünk, hogy mikor cselekszünk jól. És bizony az is előfordul, hogy nem úgy viselkedünk, ahogy azt elvárnánk magunktól, és emiatt rosszul érezzük magunkat, lelkiismeret-furdalás gyötör minket. Az ilyen helyzetekben is tudnunk kell, hogy mit tegyünk. A legtöbb ember azért érzi kényelmetlenül
12
magát fogyatékossággal élők társaságában, mert nem tudja, hogyan is viselkedjen. Beleképzeli magát a helyzetükbe, és borzasztóan megsajnálja őket. De ne úgy tekintsünk rájuk, mint akik segítségre szorulnak, hanem lássuk meg az erejüket és kitartásukat, melyekből mi is rengeteget tanulhatunk. Ne feltételezzünk róluk előre semmit, majd eldöntik, és jelzik, hogy milyen segítségre van szükségük. Például: még véletlenül se kezdjük el tolni a kerekesszéket a benne ülő megkérdezése nékül! A szemkontaktus itt még fontosabb, mint egyéb helyzetekben: beszélgetés közben nézzünk rájuk, ne pedig az őket kísérő harmadik személyre.
Vakok és gyengénlátók Közelítsük meg a vak vagy gyengénlátó személyt, akinek segíteni szeretnénk, üdvözöljük, és mutatkozzunk be. Ajánljuk fel a segítségünket, és ne érezzük rosszul magunkat attól, ha esetleg nem élne a lehetőséggel. Sokan ugyanis segítség nélkül, önállóan is el tudják végezni a mindennapi teendőiket, és előfordulhat, hogy a segítő szándékunk rosszul sül el... Ha elfogadja a segítségünket, az alábbiakra ügyeljünk: Mindig szólítsuk a nevén, hogy tisztában legyen azzal, hogy hozzá beszélünk! Amikor az utcán meg akarunk szólítani egy látássérült személyt, akinek a nevét nem tudjuk, akkor is próbáljuk meg egyértelműen jelezni, hogy hozzá beszélünk: esetleg a megszólítással egyidőben történő váll érintéssel, vagy a bemutatkozáshoz szükséges kézfogással. Bár a kézfogás nem látóknak nem mindig kényelmes, mivel a kezüket túl sok mindenre használják, lehet, hogy bot van benne, vagy épp tapintással szereznek információt. Jelezzük felé, ha távozunk. Igyekezzünk a nem látó személyt egy olyan helyen hagyni, ahonnan egyedül tovább tud közlekedni. Kérdezzük meg, hogy mit ismer, próbáljuk meg szavakkal leírni a környéket. A nem látó személlyel együtt igyekezzünk egy támpontot keresni a számára, egy oszlopot, beton palánkot, jellegzetes kerítést, bármit, amiről be tudja tájolni magát a tovább közlekedéshez. Ehhez mindenképpen meg kell kérdeznünk, hogy mi az ő támpontja még akkor is, ha elmondása szerint tudja, hogy hol van és ismeri a környéket. Ne hagyjuk a nem látó személyt úgy egyedül, hogy nincs a közelében egy biztonságos fogódzó. Soha ne mozdítsunk el bútorokat, tárgyakat anélkül, hogy erre felhívnánk a figyelmét. Soha ne töltsük tele számára a poharat vagy a bögrét.
Soha ne hagyjunk ajtókat félig nyitva, zárjuk be, vagy hagyjuk teljesen tárva. Sétálásnál engedjük meg, hogy kicsivel a könyökünk felett fogja meg a karunkat. Olyan tempót válasszunk, amelyik mindkettőnk számára kényelmes. Hagyjuk, hogy fél lépéssel mögöttünk, és enyhén mellettünk haladjon. Szűk helyek esetén hívjuk fel a figyelmét arra, hogy egy szűk részhez közeledünk, helyezzük a vezetőkarunkat a hátunk közepéhez, és kérjük meg arra, hogy lépjen mögénk. Amikor kiértünk a szűk helyiségből, visszatehetjük a karunkat oldalra, az eredeti pozícióba. Helycserénél vigyáznunk kell arra, hogy ne veszítsük el a fizikai kontaktust. Ennek a legegyszerűbb módja az, ha mi nem mozdulunk, hanem hagyjuk, hogy a vezetett személy a karunkat fogva átmenjen a másik oldalunkra. Amint az ajtóhoz értünk, közöljük, hogy az melyik irányba nyílik, és hagyjuk, hogy a vak, illetve gyengénlátó személy a szabadon lévő kezével becsukja azt maga mögött. Lépcsőknél álljunk meg az első lépcsőfoknál, és közöljük a vezetett személlyel, hogy felfelé vagy lefelé megy-e a lépcső. Korláttal kiegészített lépcsőnél mindig helyezzük a vak ember kezét a korlátra. Álljunk meg akkor is, amikor a lépcső végére értünk. Ha választani lehet lépcső és mozgólépcső között, bízzuk azt a látássérült emberre. Amennyiben a mozgólépcsőt választja, a rálépés után hívjuk fel látássérült társunk figyelmét a gumikorlátra, tegyük hozzá az irányt is! Ültetésnél először írjuk le, hogy milyen irányban helyezkedik el a szék a szoba viszonylatában. Fogjuk meg a vezetőkarunkkal a széket, miközben elmagyarázzuk, hogy a szék melyik részét fogjuk. Ezután a vak, illetve gyengénlátó személy a kezét a karunkon lecsúsztatva helyet foglalhat. Autóba beszálláskor írjuk le, hogy me-
13
lyik irányban áll az autó, és közöljük a vezetett személlyel, hogy melyik ajtón készül beszállni. Helyezzük a kezünket a kilincsre, majd engedjük meg, hogy beszálljon az autóba és becsukja az ajtót maga után. Tömegközlekedési eszközök használata esetén felszálláskor a legcélravezetőbb segítség, ha a nyitott ajtóhoz kísérjük, és kezét a kapaszkodóra helyezzük. Leszálláskor a teendő ugyanez, csak még a lépcsőfokok számát is jó, ha megmondjuk. Kezét helyezzük a kapaszkodóra! Irányok – Ha helyesen akarunk tájékoztatni, akkor mindig a vak ember helyzetéhez képest adjuk meg a keresett dolog vagy tárgy helyzetét. Például: „Lépjen pár lépést előre, forduljon picit jobbra, ott találja a széket.” A vakokkal gyakran hangosan beszélnek az emberek. Ez mindenképp kerülendő, mert olyan érzést kelthet bennük, mintha ügyefogyottként kezelnénk őket. Amikor egy nem látó emberhez szólunk, akkor hiányzik a szemkontaktus és nem tudjuk, hogy hogyan hívjuk fel magunkra a figyelmét. Az is előfordul, hogy a hangos beszéd nemcsak a kapcsolat felvétele során, hanem az egész beszélgetés alatt fennmarad. Figyeljünk mindig arra, hogy az őt megillető megfelelő, tisztelettudó hangnemben beszéljünk hozzá. Írta: Reich Zsuzsanna és Kibédi V. Katalin, a Külügyminisztérium Diplomáciai Protokoll Főosztályának volt diplomatája
14
Alapérték
PÁR SZÓBAN AZ EMPÁTIÁRÓL
Nagy Klára kolléganőnk gondolatai Ahhoz, hogy bele tudjuk képzelni magunkat valaki más helyzetébe, képesnek kell lennünk arra, hogy megérezzük, felismerjük az érzéseit, ez pedig érzelmi intelligencia nélkül lehetetlen. A beleérző képesség az, amely képessé és hajlandóvá tesz bennünket arra, hogy a másik ember szemén keresztül szemlélhessük a világot. Sokan összekeverik a szimpátiával, de ez jóval több annál. A jó hír az, hogy az empátia fejleszthető, de ez a történetemből is kiderül majd. A szociális területen dolgozók számára nélkülözhetetlen az empatikus képesség, hiszen mi mindannyian olyan emberekkel foglalkozunk, akik valamilyen problémával küzdenek és irányukba elsődleges az empatikus odafigyelés, odafordulás. Ugyanakkor mindez a kiégés veszélyével fenyegethet minket. Ezért rendkívül fontos az arany középút megtalálása.
Sok mindent átéltünk az elmúlt 13 évben, sok megható és nehéz helyzettel találkoztunk, amelyeket mindig igyekeztünk a megfelelő szakértelemmel kezelni. Megtapasztaltuk, hogy egy-egy nehézség esetén az empátia mellett a szociális én és a problémamegoldó képességünk is azonnal bekapcsol, és elkezdjük az adott probléma megoldásának a lehetőségét keresni. Ez rendkívül fontos, mert az, hogy együttérzünk valakivel, még nem oldja meg az ő problémáját, és pontosan ezért kell ezen felülkerekedve a megoldásra fókuszálni. Had osszak most meg veletek egy történetet: 3-4 évvel ezelőtt a szenvedélybetegek nappali intézményébe, támogatott foglalkoztatás keretében felvétel előtt állt egy szociális végzettséggel/tapasztalattal nem rendelkező munkatárs jelölt. Egy elég markáns, határozott kinézetű férfi volt. Szeretett volna dolgozni, de nagy kétségei
15
voltak az ajánlott munkakör felől. Elmondta nekem, hogy ő képtelen a szenvedélybetegekkel együtt érezni. Nem tudja őket elfogadni, és nem tud úgy feléjük fordulni. A beszédéből áradt az ítélkezés és az volt az álláspontja, hogy ezek az emberek maguknak köszönhetik, hogy ilyen helyzetbe kerültek. Én ekkor egy hosszasabb beszélgetést folytattam vele. Mondtam neki, hogy én adnék egy esélyt neki, hogy megváltozzon a gondolkodása ezekről az emberekről. Abban bíztam, hogy ha megismeri őket és az életútjukat, akkor másként fog ezekre az emberekre tekinteni. Elvállalta a munkát és több mint fél évig dolgozott közöttünk. Amikor megszűnt a munkaviszonya leültünk megint beszélgetni és megköszönte nekem, hogy adtam neki egy lehetőséget. Elmondta, hogy milyen változáson ment keresztül. Teljesen máshogy kezdte el látni a segítségre szoruló, elesett embereket. Az empatikus képessége sokat fejlődött, amely a közvetlen klienskapcsolatnak és a részünkről érkező támogató közegnek volt köszönhető. Nagy eredménynek ítéltem meg én is ezt a személyiségváltozást, főleg
16
annak tudatában, hogy a későbbiekben is egy szociális intézményben helyezkedett el, amely korábban elképzelhetetlen volt a számára. A történet tanulsága az, hogy: Mindig adjunk lehetőséget az embereknek, hogy megismerjék a szociális terület nehézségeit, szépségeit. Mindenki képes az empátiára, még akkor is, ha önmagáról ezt elképzelhetetlennek tartja. „Nem tudok senkinek semmit tanítani, csak megteremthetem számára azt a környezetet, amelyben tanulni képes”. (Carl Rogers)
Nagy Klára
Őszintén szólva
Milyen gondozónőnek lenni? Király Sándorné Gyöngyi vagyok. 2009. szeptember 19-től dolgozom gondozónőként a BTESZ-nél. Ápolónőként végeztem az egészségügyi szakiskolában, miután a Megyei Kórház bölcsődéjében kezdtem dolgozni csecsemőgondozóként, később pedig a Honvéd Kollégium gyengélkedőjén asszisztensként. Ám az élet tovább sodort, és újra gyerekek között töltöttem hat évet bébiszitterként, ahol ikerlányokra felügyeltem. Később egy véletlen találkozás kapcsán kerültem a BTESZ-hez. Őszintén szólva nagyon erős volt a kontraszt. A gyermeknevelésben szinte mindennap volt sikerélményem, ebben a hivatásban azonban ezt teljesen át kellett értékelnem. Más lett a jövőkép, másak lettek a mindennapok. Ekkor ismertem meg igazán az „elfogadás” szó valódi értelmét. Idős ellátottjaim, mint szárnyaszegett madarak, gondolatban még mindig repülnek. De valójában már csak az én segítségemmel nyitogatják a szárnyaikat, de repülni már nem tudnak. Az ő lelkük gondozása, ápolása nemes kihívás a számomra, s ez az, ami egyben a siker kulcsa is. Leírhatatlan érzés volt, amikor egy alkalommal idős ellátottam séta közben egyszer csak megragadta a karomat, és
szó szerint „kezet csókolt” nekem, majd a szemembe nézve annyit mondott: „De jó, hogy vagy nekem! Hosszú egy hétvége, amikor nem jössz.” Egy másik alkalommal pedig elsírta magát és így szólt: „Gyöngyike előtt már sírni is merek.” Nos, ezekért a pillanatokért, szavakért úgy érzem érdemes újra és újra felébredni, segíteni, cselekedni. Tiszteljük hát az idős embereket, fogadjuk el őket és a korukat. Úgy gondolom, hogy ezen a pályán csak azoknak szabad maradnia, akik mindezen tulajdonságokkal rendelkeznek. Ám gondozónőként azt is meg kell, hogy értsük: az ellátottak számára a külvilággal való egyetlen kapcsolat Mi magunk vagyunk. Egy biztos pont, aki minden egyes nap megnyomja azt a bizonyos csengőt és hatalmas mosollyal az arcán csak annyit mond: „Csókolom! Miben segíthetek?” Király Sándorné
17
Felhívás
MESÉLJ TE IS! Van egy szívhez szóló történeted amely a munkádhoz köthető? Esetleg szívesen írnál a foglalkozásodról? Lenne pár gondolat/észrevétel amelyet megosztanál a kollégáiddal? Ne tartsd magadban! Ragadj billentyűzetet és írj nekünk! Vedd fel velem a kapcsolatot: honti.orsolya@btesz.hu címen és tegyük együtt még színesebbé a magazint!
Honti Orsolya Főszerkesztő
18
Könyvajánló
Egyre felkapottabb manapság a zero waste felfogás, azaz a hulladék nélküli élet. A boltokban már a zöldségek mellé az újrahasználható vászontasak is ki van téve és mi is több cikket írtunk már a hulladékmentességgel összefüggésben (komposztálás, rendrakási módszerek...stb.) Ez ugyanis egy nagyon sokrétű kérdéskör, amiben nem csupán a szemetünk csökkentése, de a pazarlásmentesség és a felhalmozott felesleges tárgyak is beletartoznak. Vannak ugyan már Magyarországon is elöljáróink a témában, mégis nehéz kérdés ez a családokra, háztartásokra vetítve. Vajon a mai modern világban, ahol a vákuumcsomagolás és a nejlon zacskók elborítanak minket, lehet-e úgy vásárolni, hogy a kosarunkba ne kerüljön műanyag? Annyira megkönnyítette az életünket a sok zacskó, hogy a magyar háztartások túlnyomó többségében van egy nagy szatyor, amiben a többi kisebbet tároljuk. Gondoljunk bele, a szendvicset is folpack-
ba csomagoljuk, majd kisméretű uzsonnás szatyorkába helyezzük... Bea Johnson, a francia származású, Amerikában élő családanya, blogger és író, a hulladék- és pazarlásmentes életmód egyik legjelentősebb képviselője a „saját bőrén” tapasztalta meg az életmódváltás nehézségeit. Könyvében elképesztően olvasmányosan, már-már regény szerűen írja le a saját tapasztalatait ezen a rögös úton, amit 2008 óta jár. Mindezt úgy, hogy két fejezet között azon kapja magát az olvasó, hogy elkezd máshogy tekinteni a mindennapi teendőkre, a saját környezetére. A könyvben valóban kipróbált tanácsok és praktikus tippek szerepelnek, amelyek a saját kultúránkban, a saját környezetünkben is könnyedén megvalósíthatók. A könyvet olvasva már nem távoli és megfoghatatlan fogalom marad a környezettudatosság, amire eddig úgy tekintettünk, hogy egy fecske nem csinál nyarat, hanem személyes kötelességgé válik, hiszen megértjük, hogy valóban mennyit tehet az az egyetlen fecske.
Fotó: libri.hu
BEA JOHNSON Zero Waste otthon
Huszár Eszter
19
Keresztrejtvény
20
KAPCSOLAT:
btesz.hu magazin@btesz.hu Ügyfélszolgálat: 06 80 900 368
Értékes online tartalmaink Ha egy kis lelki feltöltődésre vágyik: btesz.hu/elo-uzenet
Olvassa el korábbi lapszámainkat is: BTESZ.HU/MAGAZIN
Impresszum: Honti Orsolya – főszerkesztő Benedek Dávid – marketingvezető Burai-Békési Mónika – marketinges munkatárs Huszár Eszter – újságíró Hegyesi Zita – PR és kommunikációs menedzser Seres László – munkatárs, történelemtanár Németh Viktória – grafikus Széchenyi Nyomtatvány Üzletház – nyomda Baptista Tevékeny Szeretet Misszió – felelős kiadó
21
Tettel, szereTETTEL