KÁTÉ 2011. szeptember

Felelős kiadó: Felelős szerkesztő:

Kedves Olvasó!

Volt egy esős nyarunk. Volt egy csomó fesztivál. Volt, aki dolgozott. Volt, aki nem. Mostanság éljük a nyárnak szánt csodás időt és visszaülünk, hogy még több tudást gyömöszöljünk a fejünkbe. Érezd magad szerencsésnek!

Lehetőséged van tanulni. Már ha szeretnél, de rosszabb helyzeted is lehetne.

De nem fárasztalak a szokásos klisékkel, olvasd egészséggel a KÁTÉ mostani tartalmas számát, amiben kicsit megemlékezünk néhány nyári fesztiválról, adunk néhány egyszerű recept ötletet, leírjuk neked, hogyan lehet sört főzni, és a még a neutroncsillagokkal való bánásmódról is szólunk néhány szót.

A tartalomjegyzékből kicsemegézheted a neked tetsző olvasnivalót. De ha először szimplán derülni vágysz és utána olvasni, akkor fordíts egyet a sorrenden és keletiesen, kezd hátulról az újságot.

Vagy, használd ügyesen, ha az időjárás megint megörvendeztet minket egy kis kánikulával.

Jó olvasgatást a KÁTÉ mostani számához!

Szabó Klára KÁTÉ Főszerkesztő

Főszerkesztő: Főszerkesztő-helyettes: Tördelő: Olvasószerkesztők:

Cikkírók:

Vendég cikkíró: Címlap:

Tartalom GHK hírek ......................................................4 Felsőoktatási törvényjavaslat............................6 FEZEN ............................................................7 Félelem és rekedtség Debrecenben .....................8 Sziget Fesztivál 2011 .......................................10 Formavilág .....................................................11 A sörgyártás I.................................................13 Tündérpor ......................................................14 Egy teáskanálnyi neutroncsillag... .....................14 A csocsó alapjai – elmélet ................................16 Google+ - közösségépítés Google módra ............17 Divatos depresszió...........................................18 Konyhagép .....................................................22 Bárka reneszánsz ............................................23 A Potter-saga alkonya .....................................24 Könyvajánló ...................................................25

Szabó Balázs Hoffer Dávid Szabó Klára Sipos Annamária Hadzsi Ákos Ébert Dávid Káldi Tamás Poller Gyöngyvér Sipos Annamária Hangyás István Atanáz Hucskó Ádám Káldi Tamás Poller Gyöngyvér Pónya Petra Rédey Zoltán Rovács Péter Szabó Klára Szuromi Pálma Zángó Tamás Bőle Pál Kruppa Gergely

Belső borító:

Nagy Szabolcs

Layout:

Földesi Bernát

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hallgatói Önkormányzatának Lapja http://www.kate.hu Megjelenik 1000 példányban az Egyetemi Hallgatói Képviselet támogatásával.

KÁTÉ-szerkesztőség 1111 Budapest Irinyi J. u. 9-11.

E-mail: katepress@gmail.com Honlap: www.kate.hu Nyomda: Király Reklámiroda és Nyomda Kft.

GHK hírek Kedves Hallgatótársak!

Idén is elérkeztünk a Hallgatói Képviselet Tisztújításához. Az önkormányzatiságból következik, hogy minden, a Gépészkarra beiratkozott hallgató választó és választható. Fontos, hogy a megfelelő emberek képviseljék a Hallgatói Önkormányzatot a következő évben is, ezért fontold meg indulásod. Ízelítőül, hogy mivel foglalkozhatsz HK-sként:

K

ollégiumi ügyek intézése, legyen szó a felvételi eljárás lebonyolításáról, a fegyelmi eljárásokon való részvételtől, az Üzemeltetővel való kapcsolattartáson keresztül minden olyan ügyről, ami a Kollégisták mindennapjait érinti.

A szociális, illetve ösztöndíj bizottságaink foglalkoznak a hallgató normatíva minél igazságosabb, motiválóbb elosztásával. Az Ösztöndíj Bizottság felel az összes teljesítményalapú ösztöndíjért, úgy mint Tanulmányi, Kari BME, Szakmai, Közösségi, Közéleti ösztöndíj. Ha szeretnél részt venni a kiírások, pontrendszerek, elosztási elvek készítésében, akkor itt a helyed. A rendszeres szociális ösztöndíjakra félévente beérkező több mint 1000 (!) pályázat elbírálása a Szociális Bizottság feladata, ezen kívül részt veszünk a pontrendszer kialakításában, folyamatos fejlesztésében.

Tanulmányi Bizottságunk feladata kevésbé látványos, de annál inkább érezhető. A Bizottság segít összeállítani a Kar ZH-naptárát, Vizsganaptárát. Akik ebben a bizottságban dolgoznak, azok folyamatos kapcsolatban állnak az oktatókkal, és arra törekednek, hogy minél egyenletesebben oszoljon el a terhelés a félév során. Ezen kívül a hallgatói kérelmek elbírálásában is részt veszünk, ebből kifolyólag tanácsot tudunk adni nektek ügyes-bajos problémáitokban. A bizottság részt vesz a különböző képzéseink felülvizsgálatában és a beérkező információk feldolgozásában, ezek alapján az új tantervek kidolgozásában is.

Ha valami pezsgőbb dologra vágysz, akkor megtalálhatod a helyed rendezvényesként, hiszen a Kar hagyományait őrző eseményeket is mi szervezzük. Ilyen a Kollégista avató, Gólyabál, Gyűrűavató, Harmadoló Bál, vagy akár a Kulturális hét. Mindezen rendezvények, valamint a kollégiumi öntevékeny körök, szakosztályok és a Hallgatói Képviselet gazdasági felügyeletét a gazdaságisaink látják el.

Ha kedvet kaptál valamelyik területhez, vagy csak szimplán sok a szabadidőd és szeretnéd hasznosan eltölteni, akkor gyere és jelentkezz HK-snak. A jelentkezéshez nem kell mást tenned, mint küld e-mailt a hk@ktk.bme.hu címre a jelentkezési időszakban (2011. szeptember 5. 0:00 – 2011. szeptember 16. éjfél).

Kollégium

E

4

bben a félévben is sikeresen lezajlottak a kollégiumi jelentkezések. Ezt az is bizonyítja, hogy ebben a félévben több mint 800 embernek tudtunk férőhelyet biztosítani. Ennek egy része a Baross Gábor Kollégiumban van (~60 fő), de a Kármán Tódor Kollégiumban is régen látott „mennyiségű” gépészt találunk.

A jelentkezések és az eredmények nagy része már a nyár közepén kiderült, megkönnyítve ezzel a jelentkezők életét. Egyedül az elsős hallgatóknak kellett izgulniuk augusztus közepéig, amikor az előzetes eredményt ki tudtuk hirdetni. Végül a Gólyatáborban minden kiderült és elkészültek a végleges felvételi és szobabeosztási listák is.

Mire ezt olvasod, már túl vagyunk a ki-, át- és beköltözési procedúrán is, ami idén szerencsére gyorsan és hatékonyan ment. Sajnos minden félévben vannak olyan emberek, akik valamilyen ok miatt lemaradnak a jelentkezésről, számukra, mint mindig, azt tudjuk javasolni, hogy időnként látogassák meg a GHK honlapját, ahol minden információ megtalálható. És ne feledjétek, kollégiumi elhelyezésre minden félévben jelentkezni kell!

Végül néhány statisztikai adat: - Összesen 822 férőhelyet osztottunk ki ebben a félévben, ebből 757 Kármán, 64 Baross, 1 Wigner.

- A gólyák közül több mint 70-en a Kármánba, több mint 60-an a Barossba kerültek.

- A felsőéves felvételhez minimum 3,3-as KKI (termék, mecha esetén korrigált) vagy minimum 70 szociális pont és 1,0-ás ösztöndíjindex vagy minimum 30 közösségi pont kellett.

- Elsős hallgatóknál minimum 453 felvételi pont vagy legalább 46 szociális pont kellett.

Egy fontos információ: A várólistán lévő hallgatókat folyamatosan értesítjük, amint van üres hely valamelyik kollégiumban, azonnal szólunk a soron következő hallgatónak.

2011/4 szeptember

Szocról

A

szociális pályázatok leadása szeptember 5-e óta zajlik, a második és (korlátozott számban a) harmadik oktatási héten is lesz lehetőség az igazolások leadására. Eredmény szeptember 23-án várható. A tavalyi évtől kezdve minden bírálónak vizsgát kell tennie annak tanúbizonyságául, hogy minden pályázatot hibátlanul át tud venni. Ezt a vizsgát az EHK szervezi, első körben minden kar szociális bizottságának vezetője vizsgázik az EHK juttatási referensénél, majd ha ez sikeres, ők vizsgáztathatják a kari bírálókat. Természetesen a kari bírálók nem vizsgázhatnak a saját bizottságvezetőjüknél. A vizsga alkalmával egy igen bonyolult fiktív pályázatot kell elbírálniuk a bírálóknak.

Az idei vizsgák alkalmával a bizottságvezető és a régebbi bírálók is probléma nélkül vették az akadályokat. A 2010/11/2-es félévben a gépészkar hibátlan bírálási eredményt ért el. Az idei évben új bírálók tanítása is folyamatban van, hogy minél gyorsabb legyen a leadás.

Tanulmányi

A

z idei zárthelyibeosztás is elkészült. A táblázatokat a GHK honlapján találjátok meg, és ne felejtsétek el, hogy az oktatók (szabálytalanul) eltérhetnek a korábban bejelentett időponttól. Mindenkit kérünk, hogy az eltéréseket jelezze a honlapunkon megadott módon.

Zajlik továbbá a Neptun előkövetelmény-rendszer felülvizsgálata, hogy kiszűrjük a hibákat. Folyamatos a közreműködésünk a Kari Tanulmányi Bizottságban, ahol 3 fővel képviseljük a hallgatókat. Továbbá folyamatosan foglalkozunk aktuális oktatási problémafelvetésekkel, így például a tárgyfelvétellel kapcsolatos gondokkal vagy a munkavédelem kérdésével.

Ösztöndíj

L

assan vége a nyárnak, a reghétnek, és az első pár szolgalmi időszaki napnak is. Az ösztöndíjak is érkeznek lassan.

Sok kérdést kapunk erről, főleg, hogy mikro fogjuk kiosztani. A KTH-tól kapjuk a listákat, amin mindenki szerepel a tanulmányi eredményével együtt. Miután megkapjuk a listát, feldolgozzuk. Hamarosan lehet pályázni Kari BME, Közösségi és Szakmai Ösztöndíjakra is. A pályázati kiírásokhoz figyeljétek a GHK honlapját.

GHK

5 2011/4 szeptember

Felsőoktatási törvényjavaslat - ami eddig történt Tavaly ősszel látott napvilágot a Dr. Hoffman Rózsa nevével fémjelzett felsőoktatási törvényjavaslat vitaanyaga, mely hatalmas felháborodást váltott ki az egyetemisták és főiskolások körében. Azóta számos egyéb törvénykoncepció született arról, hogyan is kéne megmenteni a magyar felsőoktatást. Mindeddig azonban semmiféle döntést nem hoztak a témában az amúgy igencsak szorgos honatyák. Ez talán nem is baj, jobb ha nem kapkodják el a dolgot.

D

6

e lássuk, mi történt eddig!

2010. október A kiszivárgott új felsőoktatási törvénytervezet egyes pontjai ellen a hallgatók egy része Facebook csoportot hozott létre, hogy kifejezzék nemtetszésüket.

2010. november Elkészült az új felsőoktatási törvény vitaanyaga.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkársága nemzeti konzultációt kezdeményezett a törvénykoncepcióról.

A HÖOK és az oktatási államtitkárság között egyeztetések folynak a hallgatókat érintő legkényesebb pontokról, vagyis: - a vizsgalehetőségek számának korlátozásáról - a hallgatói önkormányzatoktól el kell venni az egyetértési jogot a tanulmányi- és vizsgaszabályzattal kapcsolatban.

2010. december A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke bejelentette, amennyiben nem születik egyezség a HÖOK és az oktatási tárca között a törvénytervezetet illetően, 2011 márciusára országos hallgatói demonstrációt szerveznek.

2011. január A törvénytervezet újabb verziója látott napvilágot, melynek egyik legvitatottabb pontja, hogy egy hallgató ezentúl legfeljebb kétszer vehetne fel egy tárgyat, és összesen négyszer vizsgázhatna belőle.

A Fideszes politikusok sem támogatják a törvénytervezetet aktuális formájában. Az egyeztetési határidő két-három hónappal való meghosszabbítását javasolják.

2011. február A hírek szerint 2012. január 1-jén megalakul a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), ahol együtt képzik majd a leendő katonákat, rendőröket és közszolgákat. Az NKE részeként működne tovább a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-Tudományi Kara.

Egyezség született a kormány, a HÖOK és a felsőoktatási intézmények között a felsőoktatási törvény alapelveit illetően, melynek keretében az intézmények finanszírozásának megváltoztatását, a felvételi követelmények szigorítását, és a tanárképzés átalakítását tűzték ki célul.

2011. március A HÖOK elhalasztotta a március 16-i demonstrációt, amíg az átdolgozott törvényjavaslat részleteit nem hozzák nyilvánosságra.

Vita a költségtérítéses képzés körül. A Széll Kálmán-terv ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „a költségtérítéses szektor az egyik fő oka a képzési struktúra torzulásának, a konstrukció fokozatos kivezetése az állami intézményi körből ezért is indokolt”. Kósa Lajos debreceni polgármester szerint viszont nem történik majd más, mint hogy a költségtérítéses képzésben résztvevőket kötelezik arra, hogy képzésük százszázalékos költségét fizessék meg. Újabb hírek szerint megmarad a költségtérítéses képzés, de újragondolják a rendszerét; így egyes szakokon jelentősen növekedhetnek a képzési díjak.

2011. április A miniszterelnök új felsőoktatási koncepció kidolgozását kérte Dr. Hoffman Rózsától, ugyanis hiányolta belőle a hatástanulmányokat és háttérszámításokat.

2011. május A legújabb koncepció szerint a jelenlegi 29 állami fenntartású felsőoktatási intézmény helyett 16 maradna. Többek

2011/4 szeptember

közt a Budapesti Corvinus Egyetem, és több más vidéki, illetve fővárosi intézmény anyagi támogatásának megszüntetését tervezi a kormány. A vidéki főiskolák nagy része kénytelen lenne bezárni kapuit az állami támogatás hiánya miatt.

A kormány tagadja az intézmények bezárásáról, illetve egybeolvasztásáról szóló híreket. Jóllehet, a felsőoktatás jövőjéről szóló rektori konferenciára csak 16 egyetem és főiskola rektora kapott meghívót, a Corvinus Egyetem vezetője azonban nem volt hivatalos a megbeszélésre.

2011. június Úgy tűnik, kommunikációs zavar támadt a rendszerben - immáron nem először -, egymásnak ellentmondó hírek érkeznek ugyanis arról, hogy mikor kerülhet a törvényjavaslat a parlament elé. Egy minisztériumi munkaterv szerint a felsőoktatási törvény normaszövege decemberben kerülhet a kormány elé, a parlament pedig csak jövőre tárgyalná azt. Ezzel szemben Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár szerint még az év vége előtt elfogadhatja a parlament a törvényt.

2011. július Dr. Hoffman Rózsa nyilatkozata szerint a kormány fokozatosan emelni kívánja az államilag finanszírozott férőhelyek számát a műszaki és természettudományos képzésben.

Az oktatásért felelős államtitkár arról is tájékoztatást adott, hogy ősszel fogják nyilvánosságra hozni az állami felsőoktatási intézmények listáját, mivel akkor kerülhet a parlament elé az új törvény tervezete. Ezenkívül felvetődött, hogy az állam szerződést kössön az államilag finanszírozott képzésben résztvevő hallgatókkal arról, hogy végzésük után meghatározott ideig itthon kamatoztassák a tudásukat.

2011. augusztus Augusztus ismét a felvetődő, majd elvetődő hírek hónapja. Semmi bizonyos nem derült ki lapzártánkig a törvényjavaslatot illetően. Dr. Hoffman Rózsa időnként nyilatkozgatott valamit, azután a média százfejű szörnye lecsapott a felröppenő hírekre, már amikor volt idejük lecsapni rá, mielőtt még elvitte volna azt a könnyű nyári fuvallat.

Petra Pónya Petra

FEZEN A FEZEN, avagy a Fehérvári Zenei Napok idén 15. alkalommal került megrendezésre, mely alapján sok tapasztalatot és jól szervezettséget feltételezhetnénk, de sajnos ezek néha csak nyomokban voltak felfedezhetők.

A

kényelmetlenségek már a megérkezéskor elkezdődtek. A székesfehérvári vasútállomáson például semmi információt nem lehetett találni arról, hogy vajon merre is induljon az, aki a FEZEN-re készül. Ennek eredményeképp többen is ingáztunk a csomagjainkkal a nem éppen rövid távon, mire végre megtaláltuk a kemping bejáratát, amely pontosan az ellentétes irányban volt, mint amit a weboldalon írtak. Ezután kiderült, hogy csak 14 óra után lehet bejutni, amiről persze szintén nem írtak semmit a honlapon.

Nem is lett volna ez baj, ha nem esett volna még az eső is. Ekkorra már kb. egy órát keresgéltük a kemping bejáratát, hogy az esőben várjuk, hogy kettőt üssön az óra. Ekkor a szervezők közölték, hogy inkább mégiscsak háromtól lesz a beengedés. Mire bejutottunk, már javában szóltak a koncertek, de legalább az eső elállt, és minden előrejelzés ellenére nem is tért vissza a további napokban sem.

2011/4 szeptember

Nem akarom a fesztiválról nagyon lehúzni a vizes lepedőt, mert minden

los kemény fesztivál volt a FEZEN, néhány könnyedebb zenekarral is megfűszerezve. Rockfesztiválnak azért mégis furcsa volt, mert a biztonsági őrök mindennemű pogózást szigorúan tiltottak. Ezzel így egy igazán érdekes erőszakmentes metálfesztivált sikerült összehozni, amit én kifejezetten élveztem, mert így az első sorokból hallgathattam kedvenc zenéimet anélkül, hogy közben felőröltek volna a pogózók; azonban többen is sérelmezték a tilalmat. Összességében azért jó véleménykényelmetlenség és fejetlenség el- nyel vagyok. Hangulatos fesztivált lenére igazán jó buli volt, melynek a hoztak létre nagyon nagy nevek részkulcsa a meghívott előadókban és a vételével, ám ennek ellenére alacsony jegyárban keresendő. Elég azt mon- jegyárakkal. A szervezésben találdani talán, hogy első nap este a tunk hibákat bőven, de a házigazdák Dream Theater adott egy észbontó mentségére legyen mondva, hogy koncertet, az utolsó napon pedig a idén először volt új helyszínen a renRhapsody of Fire, a Dragonforce és a dezvény, így sok probléma ebből is Quimby zárták a fesztivált, mellettük következhetett. pedig felvonult a magyar rockzenei Ryz paletta krémje is. Igazi rockos-metá-

7

Félelem és rekedtség Debrecenben avagy egy pszichedelikus napló a Campus Fesztiválról

8

2011. július 20. (szerda) – Amíg fognak a kerekek Már csak egy éjszakánk maradt, amit puha ágyon tölthettünk, mielőtt nekivágunk az emberi rengetegnek. Ma éjjel már sokan a Lovarda falait fogják döntögetni, viszont mi még ragaszkodunk a komfortos körülmények közötti hangolódásra. Van nálunk egy galaxisra való feldobó, leejtő, sikító és nevettető. Na meg persze sör. Sok sör. Tervünk azonban nincs. Talán csak annyi, hogy jövendőbeli lakhelyünk mihamarabb a fák között pompázzon. Éjjeli menedékünk, csapatunk legidősebb tagja közel negyedévszázados, és több lyuka van megfoltozva, mint egy női strandröplabda válogatottnak. Kora ellenére viszont megbízható társ, oltalmazni fog minket esőtől, széltől, repdeső denevérektől. Csupán szakszerűen kell felállítani, amit egyedül kell megtennem, mert a tetű ügyvédem csak a „Szállj el kismadár” –ra ér majd oda. Ott fog virítani az első sorban az akapulkó ingében, sörrel a kezében. A téboly viszont csak később kezdődik nála. Előre látom, ahogy a Watch My Dying-on betetőződik a metamorfózisa és a szelíd értelmiségiből előbújik a vérszomjas, anarchista vadállat. Ekkora metálparasztot még a világ nem látott. Biohazardra permetez, Slayerre szánt.

Nagy valószínűséggel, elkerülvén rombolását, ez időben ágyast próbálok szerezni a Kiscsillag koncertjén. Sikertelenség esetén marad a hűs malátalevek vigasztalása és az éjjeli mozi a víztorony lábánál.

Nem tudom, mi vár ránk a debreceni Nagyerdő sűrűjében, de egy biztos: az ügyvédem és én mindent megteszünk, hogy megtaláljuk és kicsit megízleljük nagybetűs Magyar Álmot.

2011. július 21. (csütörtök) – Karót verünk Anyaföldünk szívébe Megérkeztünk. Ez már Denevérország! Délután három körül járhat. Nem tudom megmondani pontosan, mert minden időmérésre szolgáló eszközt magunk mögött hagytunk a civilizációval. Egy fesztiválon nem érezhetjük, hogy korlátozva vagyunk holmi megfoghatatlan, időalapú gondolkodásmódtól. Ebből áll halhatatlanságunk titka.

A sátor már áll, és már valahol dübörögnek a decibelek is. Szerencsére - a vártakkal ellentétben - már most együtt van duettünk. Az ügyvédem ellógott kötelességei elől, s alig várta, hogy felvegyük az áruház parkolójában. Sosem fogom elfelejteni azt a széles vigyort, ami kiült az arcára, mikor meglátott sörrel a kezemben kiszállni a házi taxiból. Nem tudom, hogy nekem örült ennyire, vagy a még bontatlan, hűs doboznak, amit a kezébe nyomtam, de talán lényegtelen is. A lényeg, hogy itt vagyunk a nagy Alföld szívében, és azon vagyunk, hogy hamarosan magunkhoz vegyük a varázsfőzetünket, amivel újra ugart rombolunk a cívisváros helyére.

2011. július 22. (péntek) – Parfümös út a pokolba Nagy nehezen sikerült felkelnünk öt perccel dél előtt. Tegnap elég erősen kezdtük első napunkat. Minden idők legízletesebb és legveszélyesebb tudatmódosítójával az ereinkben vágtunk neki az estének. A hatás garantált volt.

Bruti és Kőhalmi stand-up fellépését végigröhögtük, miközben próbáltunk a széken maradni. Hamar éreztük, hogy a tömény alkoholt vizes alapú folyadékkal kell oldanunk, így hát elkezdtünk sörözni. Ezzel be is ütött a katarzis.

Az est további részleteit vékony fátyol borítja, de nagy vonalakban végigkövethető. A Republic szokás szerint megkoronázta az estét. Csodás dallamok a pityergő esővel, belemerülve egy illatos fekete női hajkoronába, akit az életben nem látok újra. Bemattult tekintettel poroszkáltunk emlékfoszlányaink morzsáit szedegetve a mézeskalács házikó kemencéjéig. Hajnali négykor még fergeteges partin pattogtunk a Malátabárban, majd a pirkadat megjelentével léptünk át egy másik dimenzióba.

2011. július 23. (szombat) – Aki a virágot szereti, az alulról szagolja Végre egy meleg napra ébredtünk a Nagyerdői kultúrmocsárban. Kétnapnyi felhős, záporos, hideg időjáráson túl, ma délben végre megjelent az első bikini felsős leányzó a kemping melletti büfében. Hétágra süt a nap és melegíti a jó öreg Földanyát, aminek nagyon örülünk.

A tegnapi nap – fogyóban lévő készleteink miatt is - szó szerint jobban megmaradt emlékezetünkben. Kiválóak voltak a koncertek. A Quimby a szokásos profizmussal hozta a legjobbat, de azért a Paddy & The Rats és a Mystery Gang muzsikájára is berúgtuk a sátor oldalát.

Az est további részében az ügyvédem és én elég komoly szociológiai és filozófiai kutatást végeztünk. Konzulensünk továbbra is a sör, munkabére 390 dobozban.

Mélyreható elemzésünk eredménye egyszerű és tiszta: 18 évesekkel soha semmit, és még egyszer soha!

Ma este kicsúcsosodik a a Campus élmény. Nagyszínpadon a Depresszió, az Edda és a Tankcsapda, de lesz még Alvin és a Mókusok, Intim Torna Illegál, Nemjuci, 2011/4 szeptember

HS7, PASO, Kesh, ZUP és a humorfront Karinthy-díjas harcosa, Hadházi László.

Egyszerűen túl jó, hogy túléljük, így Isten véletek!

2011. július 24 (vasárnap) – Hamvainkból sárként állunk össze, és szólni sem tudunk Zenével, mókával és kacagással teli spirituális utam ma délelőtt hivatalosan is befejeződött. A Campus Fesztivál véget ért.

Utolsó napunk kiválóan indult. Kibújt a Nap a felhők mögül, és átmelegítette fáradt porcikáinkat. Hallójáratainkat, hangszálainkat és lábainkat pihentettük a végső tombolás előtt, míg szemünket legeltettük a kirajzó bikinis lányok csillogó formáin. Azonban jó kedvem hamar alábbhagyott, mikor a tetű ügyvédem szó nélkül lelépett. Egyedül megmérkőzni ilyen tömény mulatsággal eszetlen tett lenne, de szerencsére jóravaló csatlósokat könnyen lehet szerezni egy fesztiválon legalább egy-két koncert erejéig. S én kifogtam a legjobbakat.

Az új káoszbrigád az Intim Torna Illegál koncertjén állt össze végleges formába, s vágtunk lyukat a kádba. Tovább menetelve a Depresszió dorbézolásán menekültünk egy rajongó által kidobott „sör-bomba” elől. Nagy összetartás volt, s nem akartunk elszakadni. Tombolt az Argies, káromkodtak a Mókusok, és a végén az ég vízcsapja is elárasztott minket, amivel csak tudott. Az Edda és a Tankcsapda dalai ebben a nedves tálalásban lettek felszolgálva, az afterpartik pedig sártengerben. A kempingben eluralkodott a pánik a beázott sátrak miatt, míg mások csuromvizesen őrjöngtek. Anarchiát és jókedvet jegyeztem föl esőkabátba csomagolt rezonőrként.

Hát, így zajlott le Debrecen legnagyobb nyári zenés-táncos-ivós rendezvénye, ami évről évre egyre színvonalasabb. Egyedül az időjárás mostoha mindig a fesztiválozókkal. Lassan félévtizedes fennállása óta egy alkalommal sem úsztuk meg szárazon a több napos zenei matinét. Ettől eltekintve a csupa jó programok mellett,barátságos és korrekt biztonsági őrök, közvetlen csini csajszik, önzetlen kocsmacimborák fűszerezték meg pár napos kalandtúránkat. Megvolt a félelem, és maradt a rekedtség. S valahol, elménk legmélyén talán, megtaláltuk a megvilágosodást, a nagy üzenetet. Valamit az örök fiatalságról, a megzabolázhatatlan fesztelenségről, az ösztönös szociális kapcsolódásról, ami a boldogságkeresést járja át. A nagybetűs Magyar Álmot. Vagy valami ehhez hasonlót.

Toto

9 2011/4 szeptember

Sziget Fesztivál 2011 Megmondom én őszintén, hogy a programfüzetet lapozgatva a Prodigy volt az egyetlen a nagyszínpadon szereplő nevek közül, aminek háromnál több számát tudtam megnevezni. Ami persze egyáltalán nem tartott vissza attól, hogy minden este ott tomboljak, de a velem egyidős, angol elektro-isten Prodigy volt számomra a legjobban várt koncert egész héten. Talán véletlen egybeesés, vagy a sors keze, hogy pont az általuk nyújtott másfél óra volt az egyik legnagyobb élményem nemcsak a Szigeten, de az egész évben.

M

10

ert igaz, hogy egyes zenekarok kibővítették a zenei ízlésemet azzal a fantasztikus muzsikával, amit a színpadon produkáltak (Flogging Molly, White Lies – ők azóta is a lejátszási listáim elején vannak), de hogy ekkora hatással legyen rám egy koncert, mint a Prodigy-é, az nagyon ritkán fordul velem elő. Ezért talán nem is haragszik meg a kedves olvasó, ha átugrom a lassan már klisévé váló Auchan előtti masszív ivásokat, K-hidas átvonulásokat, a botrányos alakokat a tömegben és a többi nagyszerű koncertet. Még azt is kihagyom, hogy mit szólnak hozzá a holland lányok, ha ráugrasz a sátrukra. Próbáljátok csak ki.

Nem, én fenntartom a jogot, hogy a nekem legjobban tetsző másfél óráról meséljek nektek, ami a fent említett módon kezdődött. Egy cimborámmal már az elején lebeszéltük, hogy nem cicózunk: ha Prodigy, akkor nekünk minimum ötödik sor. Így amikor kissé józanul a nagyszínpad előtt összeverődött tömeg széléhez érkeztünk, nekiláttunk a kézfogásos, ám az agresszív közeg miatt mégis heteroszexuális előrenyomuláshoz.

A Breathe szólt. Jobb számot el sem tudnék képzelni ehhez az akcióhoz; egymás után toltuk magunk mögé a delikvenseket. A szám utáni kis pihenőt már a tömeg kellős közepén élveztük, néhány méterre a színpadtól, és talán néhány méterre a biztonságot jelentő középső kordonsávtól. De az úgyis lányoknak való. És kezdődik… mármint a következő szám…

Lökdösődésnek érződött, de valójában hullámzott a tömeg. Egyetlen közeget alkottunk, ami előre-hátra mozgott.

Hirtelen elhaltak az általános etikett szabályai; ütni-vágni, lökni lehetett akárkit, miközben megbabonázott mindenkit a Prodigy zenéje, és villogtak a hol vérvörös, hol ibolyakék fények. Valahol fenn a színpadon két tetovált-festett állat adta 2011/4 szeptember

a lovat az egész őrület alá. Keith Flint konkrétan maga az ördög, de ha létezik fekete Jézus, akkor van fekete Sátán is: ő ezen az estén Maximként tett meg mindent az emberiség elpusztítása érdekében.

Eközben minden erőmmel azon voltam, hogy a havert ne veszítsem szem elől. Eleinte ő volt az egyetlen az arctalan tömegben, aki támpontot jelentett, aki erőt adott a túlélésre, az ottmaradásra. Minden egyes fékevesztett ugrálás és lökdösődés után elszakadtunk, és újra

egymásra találtunk. Ezáltal valami célt adott a küzdelemnek, amit nem lehetett abbahagyni, ha állva akart maradni az ember. Ömlött a víz mindenkiről; a póló hagyján, de már a nadrágom is rég csak egy nedves rongy volt körülöttem. Néha mások által ledobott egy-egy puha ruhadarab akadt a talpam alá – de még lenézni is nehézkes volt.

Aztán egyszer csak érkezett egy újabb hullám – az egyén számára egy lökés. Alattam a gumiburkolat a nedvességtől jégként csúszott; eddig talán csak a tömeg miatt nem estem el. Most viszont éreztem: a lábam megcsúszott, és mielőtt elátkozhattam volna a lapostalpú cipőmet, már teljes háttal a padlóra kerültem.

A következő másodpercek nem azért tűntek hosszúnak, mert olyan rossz lett

volna; inkább a tömérdek mennyiségű dolog, ami ezen a kis időintervallumon belül átvillant az agyamon, az változtatta percekké azt a néhány pillanatot.

Először is körülnéztem; tanult reflexeim azonnal elesett bajtársak után kutattak, és vártam a felém nyúló kezekre, a hirtelen felrántásra, mint ahogy azt már a hazai klubéletben megszokhatta az ember egy-egy borulás után.

De most nem volt egyik sem. Mindenki állva maradt körülöttem; senki se vette észre, hogy valaki elesett. Esélytelen volt önerőből felkelnem. Hirtelen bevillant a West-Balkános történet az agyontaposott lányokról; körülöttem elmosódodott minden, és ha gondolatok nem is, de érzések követték egymást a másodperc tört része alatt – mennyi időre vagyok a haláltól? Mit fogok érezni? Fáj az első taposás az oldalamon, vagy pillanatok alatt vége az egésznek? Utólag belegondolva le kellett volna pörögnie az egész életemnek előttem.

De nem így történt. Beindult valami; nem tudom mi, talán életösztön, de hogy egy mozdulatom se volt tudatos, az biztos. Belemarkoltam az első kezem ügyébe eső nadrágba; ha fel nem is tudtam magamat húzni, de valakit próbáltam lerántani, vagy legalábbis belekapaszkodni. A másik kezemmel közben vadul csépeltem mindent, ami körülvett; igyekeztem helyet csinálni annak, hogy emeljenek. Sikerrel jártam: akibe belekapaszkodtam, hamarosan lehajolt, és felhúzott a földről, és kérdően nézett rám, élek-e még. Vadidegen ember még sosem hálálta így meg, hogy megpróbáltam lerángatni róla a gatyáját. Fölfele mutató hüvelykujjal jeleztem, hogy jobban vagyok, mint eddig bármikor.

Miután újra talpon voltam, úgy éreztem, az első dolog, amit tennem kell, hogy kihúzok a francba ebből az életveszélyből, és nem kockáztatok meg még egy földrekerülést. De a barátomat nem ta-

láltam, és nem akartam csak úgy eltűnni.

Nekiindultam a keresésnek, és feltűnt: mióta felkerültem, a végtagjaim megteltek erővel, minden izmom acéllá változott, és hirtelen bárkit arrébb tudtam tenni magam elől, akármennyire is nagydarab, izzadt vagy kopasz volt. Élet-halál harc.

Adrenalinbomba. Fél percen belül megláttam az emberemet, és szinte megállás nélkül vágtam át magam hozzá.

Mire odaértem, már a Firestarter ment. Semmi kedvem nem volt már kimenni. Teljesen a hatása alá kerített az érzés, hogy itt most mindent lehet, kiadhatok mindent magamból. Minden erőszakos hajlamom a felszínre tört – eddig reménytelen harcnak tűnt előrekerülni az első sorokba, most viszont akárkit bordánvertem, bármilyen csoporton keresztülvertem magam. Arccal a színpad felé fordultunk; semmi perc nem telt bele, és szinte karnyújtásnyira voltak a zené-

szek. Közben hűsítő cseppek záporoztak előlről – bekapcsolták a hűtést a kordon mögül. Nem esett rosszul, miután már kb. háromnegyed órája folyamatosan érintkeztem izzadtságtól nyálkás felsőtestekkel.

De nem csak önző célra használtam a hirtelen megnövekedett erőmet. Akárkit láttam elesni, ugyanazzal az elszántsággal lökdöstem szét az embereket és karoltam alájuk. Az arctalan tömeg hirtelen a barátom és ellenségem lett egyszerre; akit az előbb még bántottam, azt most megmentettem. De a zene lassan egyre mélyebbre hatolt a fejembe. Az élet-halál küzdelmet egy idő után bulizás, ugrálás váltotta fel, holott ugyanúgy szorítottak minden oldalról.

Ez lenne az értelme a bázisugrásnak, a bungee jumpingnak, a sziklamászásnak? Éreztem már ilyet rázósabb hullámvasutaknál, de ennyire még sosem hatolt

a csontjaimba… muszáj volt kockáztatnom az életemet, a testi épségemet. Nem tudtam betelni a folyamatos veszélyhelyzettel. Ott kellett lennem, érezni akartam a tömeg lökéseit, fel akartam borulni az emberekkel, hogy a felállás után újra betöltsön valami, amitől erősebb leszek. Az én gumibogyószörpöm…

Amikor kimentem, nem egy szokásos koncert utáni érzés fogott el; nem érdekelt a hangszerelés, hogy melyik szám maradt ki, egyáltalán hogy most épp egy élő Prodigy koncerten voltam. Szó szerint levertem a halált, a tömeget – egy koncertet. Igazi, hamisítatlan feszültségoldás, mégha nem is volt annyira veszélyes és durva, mint akkor éreztem. Életre szóló élménnyel gazdagodtam, amiért már önmagában megérte elmenni a Szigetre.

Levezetésnek pedig kifacsartam egy liter vizet a pólómból…

Sztadi

Formavilág Ettore Bugatti olasz autótervező Bugatti művésznek született. Nem az a fajta ember volt, aki számításokkal töltötte az idejét, de mégis sikerült világhírnévre szert tennie. Abban, hogy mindezt elérte, közrejátszott műszaki és üzleti érzéke, valamint az őt körülvevő kiváló mérnökök. No, meg hogy megfelelő korba született.

1

881. szeptember 15-én látta meg a napvilágot Milánóban. Már a családja sem volt hétköznapi: apja, Carlo Bugatti híres szecessziós bútorés ékszertervező, öccse, Rembrandt Bugatti ismert állatszobrász, nagynénje, Luigia Bugatti a festő Giovanni Segantini felesége, apai nagyapja, Giovanni Luigi Bugatti pedig szobrász és építész volt. Sokszor hallani, hogy ha néhány évvel korábban születik, belőle is szobrász vagy bútorkészítő válik. Érdeklődése és az akkori kor újdonságai hamar a járműépítés felé terelték. Tizenhét éves korában csatlakozott bicikli- és tricikliépítőként a Prinetti & Stucchi üzemhez. Itt építette az első triciklijét, melyet két de Dion motorral hajtott.

Első automobilját nem sokkal később, 1900-ban hozta létre. Ezt gróf Gulinelli finanszírozta. A konstrukció olyan emlékezetes lett, hogy megnyerte egy nemzetközi vásáron Milá-

2011/4 szeptember

nó nagydíját.

1 9 0 1 - b e n Niederbornba, Elzászba költözött, hogy a de Dietrich autógyár műszaki vezetője lehessen. Mivel még mindig kiskorúnak számított, a szerződést apja, Carlo írta alá 1902. július 2-án. Ebben a gyárban Ettore sok új modellt fejlesztett ki, melyek jó néhány versenyen is részt vettek. A Hermes gépkocsik az 1906-os milánói nemzetközi kiállításon aranyérmet nyertek. A kötelék, mely itt alakult ki közte és az autóipar között, nem szakadt meg azután sem, hogy már nem dolgozott a vállalatnál.

1907 jelentős év volt a tervező életében. Feleségül vette Barbara Maria Giuseppina Mascherpát. Két fiuk és két lányuk született az évek során.

Még ebben az esztendőben Ettore a

kölni Gasmotoren-Fabrik Deutz gyárhoz szerződött dolgozni. Az itt tervezett autók is sikereket hoztak neki, például egy Szentpéterváron rendezett kiállításon.

Köln-Mülheimben, a saját alagsorában fejlesztett ki egy extrakönnyű autót, amit nem sokkal később a saját nevén gyártani kezdett.

További formaterveit ekkortájt licenszelte a Rabag, a Diatto és a Crossley cég.

1909-ben felmondta a szerződést

11

a Deutz-cal, összeszedte az előző munkáiból megtakarított pénzét, és saját vállalkozást nyitott.

Egy régi festőüzemet alakított át, és elkezdték a Bugatti T13 gyártását Molsheimben. 1910-ben 10, a következő évben 65 kétüléses Bugatti készült.

A márka 1,4 literes kocsija 1911-ben elnyerte a Le Mans-i 24 órás versenyen kategóriája nagydíját.

Az első világháború kitörése ismét fordulópontot jelentett Bugatti életében. A család Párizsba költözött, ahol a tervező egy nyolc, majd egy tizenhat hengeres repülőgépmotort tervezett.

A háború után visszaköltöztek Molsheimbe, és az eredeti helyén nyitotta meg újra a gyárát. Elegáns és könnyű sportkocsikat tervezett. Ezeket versenyeken is szerepeltette. A Type 13-as és 23-as szép sikereket hoztak neki. A „nyerő hullám” 1925-ig tartott.

A 30-as évek elején motorizált vasúti kocsikkal kezdett foglalkozni, mely vállalkozást „Autorail” névre keresztelte. 1934-ben megkezdődött a Bugatti Type 57-es gyártása, melynek alvázát már a fia, Jean tervezte.

Két évvel később a sztrájk miatt a gyártást szüneteltetni kényszerültek. A munkások miatt érzett csalódottság és

EB110 GT-nek nevezték el.

Az 1990-es években néhány olasz, illetve maláj befektető úgy gondolta, hogy érdemes a márka újjáélesztésén dolgozni. Így készült el az új EB-110 és az EB-112.

1998-ban a márkát megvásárolta a Volkswagen AG, és 2005-ben megkezdték a Pierre Veyron után elnevezett új sportkocsi gyártását.

Mikor kitört a második világháboÖsszességében elrú, átmenetileg Bordeaux-ba helyez- mondható, hogy nem egy mindennaték át az üzem székhelyét. Jean nem pi tervezővel és autómárkával állunk sokkal később autóbalesetben elhunyt. szemben. Bugatti mérnöki ismereteit Apja innentől kezdte feladni a gyár ügyeit. A háborús pusztítások tovább rontottak a helyzeten, majd a náci csapatok arra kényszerítették, hogy eladja a gyárat.

1947. augusztus 21-én hunyt el Párizsban.

A Bugatti márka azonban nem veszett el teljesen, habár a második világháború szükségszerűen a hanyatlást hozta számára. Védjegyét Romano Artioli olasz vállalkozó szerezte meg 1987-ben, és megalapí- a munkája közben szedte össze. Tatotta a Bugatti Automobili SpA nevű lán ezt akarta leplezni azzal, hogy céget. Az új vállalat egy Giampaolo mindig viccelődött, ha azt látta, hogy Benedini által terve- valaki túl sokat számol, és az integrálzett gyárat épített a jelet is hegedűlyuknak csúfolta.

Modena mellett lévő Megvolt benne viszont az újításhoz Campogallianoban. szükséges merészség, és mindig voltak Így olasz terültetre ke- jó ötletei. Nagy szerencséjére olyan rült vissza a vállalat. korba született, amikor még az autó1 9 8 9 - r e P a o l o gyártás is gyerekcipőben járt, így sok Stanzani és Marcello újat tudott hozzátenni.

Gandini, a Lamborghini Művésznek tartjuk, de sosem esett Miura és Countach át a ló túloldalára. Autói megbízhatóhíres tervezői voltak ak maradtak, de mégis kitűntek a kor azok, akik elkészítet- alkotásai közül. Ez az, amit a kortársai ték a márka újjáéledé- nem tudtak elérni, ő viszont igen. sét megalapozó moaz egyre rosszabbodó pénzügyi helyzet dell terveit. Az első befejezett, a vaGyömbér miatt az idősebb Bugatti Párizsba költö- laha készült technikailag legfejlettebb zött, és fiára hagyta a gyár irányítását. modellként hirdetett modellt Bugatti Források:

12

http://totalcar.hu/magazin/kozelet/2011/04/02/versenyszobrok_tuningfestmenyek http://www.bugatti.com http://hu.wikipedia.org/wiki/Bugatti

2011/4 szeptember

A sörgyártás I. A nyári kánikulában mindenkinek jól esik egy finom, hideg, aranylóan csillogó sör. De gondoltunk-e már rá úgy, mint egy termékre, aminek diplománk megszerzése után talán mi kísérjük figyelemmel elkészültét a főzőháztól egészen a boltok polcaiig? A válasz valószínűleg nem, de mivel életem első nyári munkája során néhány éve kicsit megismerkedtem a sörgyártás folyamatával, arra gondoltam, jobban beleásom magam a témába és megosztom veletek, amit találok. „A sör malátából, valamint bizonyos pótanyagokból vízzel cefrézett, komlóval, illetve egyéb engedélyezett anyagokkal ízesített, sörélesztővel erjesztett, szén-dioxidban dús, általában alkoholtartalmú ital.” Legalábbis a Magyar Élelmiszerkönyv idevágó sorai szerint. Ezzel a mondattal tulajdonképpen be is fejezhetném a cikket, mivel a sörgyártás lényegét majdnem egészében átfogja. De nézzük meg kicsit közelebbről, hogyan is lesz a gabonából ínycsiklandó ital.

Első lépésként a normál sör 4 fő alapanyaga a következő: maláta, komló, élesztő, víz. Ehhez, ahogy idéztem, jönnek még pótanyagok, például rizs, árpa vagy kukorica, amelyeket áruk miatt részesítenek előnyben, de törvényi szabályozás miatt a 30%-ot nem haladhatja meg az arányuk a sör szárazanyagában.

Második lépésünk legyen a sör elkészítése: Ez több szakaszban történik, ezek közül az első szakasz a cefrézés. A cefrézés során az előkészített malátát és meleg vizet 65-75°C-os

2011/4 szeptember

hőmérsékletre melegítik egészen addig, amíg a keményítő teljesen el nem „cukrosodik”. A főzőüstben lévő lét leszűrik, a kiülepedő anyagot pedig törkölynek nevezik, és igen változatos módon felhasználják. A s z é n hidrátokban gazdag

szűrletet pedig elvezetik a komlóforraló üstbe, ahol megkezdődik a második szakasz, a komlózás. A komlózás során a komló illóolajait és gyantáját használják fel, amely megadja azt a kellemes kesernyés ízt, amit szeretünk a sörben. Az adagolás után a lét 1-1,5 órán át erősen forralják, majd lehűtik. Ezután jön a harmadik lépés, az erjesztés. A sört 10-25°C körüli hőfokon tartva élesztővel keverik hatalmas, akár több száz köbméteres erjesztő edényekben. Egy-két héttel később, amikor az élesztő leülepedett, a levet lecsapolják, a fennmaradó seprőt pedig későbbi felhasználásra eltávolítják. Ezután kerül sor a sör utóerjesztésére, amelyet ászokolásnak is neveznek. Ennek során 2-5 hónap alatt a sör megtisztul és buborékossá válik, miközben egy nagy kádban pi-

A SÖR ÖSSZETEVŐI Az első alapanyag a víz, ennek forralásával indul a folyamat. A maláta árpa, búza vagy egyéb gabona csíráztatásával készült termék, és a legelső anyag, amit a majdani sörhöz adnak. A komló, amely a közönséges komló névre hallgató gyógynövény „toboza”, amit a megfelelő alakban a cefrézési eljárás után adagolnak a sörbe. Utolsó hozzávalója az élesztő, amely apró, élő erjesztőgombákból áll. Az erjesztés során van rá nagy szükség, mivel nélküle a cukor nem alakul alkohollá. Azonos a más területen (például a kenyérgyártásban) felhasznált élesztővel. hen 0°C-os környezetben.

A negyedik lépés a szűrés, majd a fejtés. A sört a szűrés után 4 különböző formába fejtik, ezek: a hagyományos üvegpalack, a doboz (CAN), a hordó (KEG) és a napjainkban a sörgyártók által egyre gyakrabban használt műanyag (PET) palack. A fejtési folyamat során üvegpalack esetén az üvegbe kerülés előtt, a többi esetben az adott edénybe kerülés után a sör pasztőrözésen esik át, amelyre két technológiát alkalmaznak: az első az alagút-, a második a pillanat-pasztőrözés. A sörgyártás ötödik és egyben utolsó lépése a raktározás és kiszállítás, melyet a cégek saját kamionjaikkal és teherautóikkal végeznek, hogy a szívünknek oly kedves ital a boltok polcaira és a kocsmák pultjaiba kerülhessenek, ahonnan megvásárolva bármikor csillapíthatjuk vele szomjunkat.

A.z.

13

Tündérpor Hat óra múlhatott pár perccel, szürkület van, az emberek, az autók és a hatalmas épületek körvonalai kevésbé látszanak. A villamos is lassabban halad, mint reggel szokott, de lehet, hogy csak az időérzékem próbál becsapni. Hosszú nap volt a mai, az ablakon át csendben figyelem az elsuhanó gép- és embertömegeket, miközben a tanév kezdete óta engem oly sokat foglalkoztató kérdés furakodik a fejembe: „Mit egyek ma?”

A

z utóbbi pár hétben ugyanis rájöttem, hogy a hűtőszekrény nem szokta feltölteni magát, de még ha ezt meg is tenné, a sütő és a gáztűzhely egészen biztos, hogy megmakacsolja magát.

Tehát mit fogok enni…? Eszembe jut az otthonról is ismert szupermarket a Fehérvári út mentén, és ismeretek szűkében mellette döntök.

A sorok között tanácstalanul, fáradtan vánszorgok. Isteni szikraként ugrik be a gondolat: „tejbegríz”.

Megfelel minden kritériumnak, gyorsan elkészíthető, laktató és finom is. A szükséges hozzávalókon gondolkozva megjelenik súlyos beteg nagymamám még pirospozsgás, örömteli arca, ahogy lelkesen magyaráz: „Látod Kicsikém, mikor bőrösödni (forrni) kezd, akkor öntsd bele lassan, és kevergesd!

Azonnal kész lesz. Először a kakaót,

aztán a fahéjat szórd, úgy igazán finom.” Képes volt az éjszaka közepén felkelni, ha éppen tejbegrízt támadt kedvem enni. Nosztalgikus mosoly jelenik meg az arcomon, és már a számban érzem a kakaó és a fahéj ízének keverékét. Elmaradhatatlan.

A tejes dobozzal a kezemben azonnal a „tündérpor” keresésére indulok.

Közben eszembe jut Anyu, amint előre mosolyog hirtelen kitörő hálámon, ha hazaérve megpillantom az asztalon gőzölgő fahéjas tejberizst. Ez volt a specialitása. Miután hárman maradtunk lányok, a házban uralkodó szomorú haragot megtörte az örömteli tény: „Mától minden vasárnapi ebéd tejberizs lesz.” Nincsen többé éhes férfiszáj, ami felülírhatná a mi »rendelésünket«”.

Hirtelen megpillantom a fűszeres sort, és az örömöm csak fokozódik,

ahogy a sok zacskó között rálelek egy apró fahéjas tasakra. Lassan összeáll minden, megvannak a szükséges hozzávalók. Örömmel pattanok fel az éppen érkező villamosra. „Hazaérve” kirámolom a zacskóból szerzeményeimet, és egy negyed óra múlva már csillogó szemmel szóróm a fahéjat, pont úgy, ahogy tanították…

Lassan, előre kiélvezve minden pillanatot, a kanalat a számhoz emelem.

Mit rontottam el? Hiszen minden ugyanaz… a hozzávalók, az elkészítési technika, csak az íze más. Még egy próbát teszek, de az euforikus élmény, amit annak idején okozott, megint elmarad. Tétován állok az idegen konyhában, hiába az egész napos koplalás, már nem vagyok éhes.

Anyáim beláthatatlan messzeségben, akárcsak a fahéj illatú, tündérporos gyermekkor…

olett

Egy teáskanálnyi neutroncsillag...

Vizsgáljunk meg egy hihetetlenül rosszul eltervezett küldetést: utazz egy neutroncsillagra, hogy elhozz onnan emlékbe egy kiskanálnyi neutront. Mi történik ezután? Meghalsz. Most kiderül, hogyan.

“

14

Tudom, hogy a neutroncsillag belseje egyike az univerzum legsűrűbb anyagainak - egy teáskanálnyi cucc olyan nehéz, mint egy hegy. Mi történne, ha ezt az anyagot ki tudnánk venni onnan?”

Először is: EZT A KÍSÉRLETET NE PRÓBÁLD KI OTTHON! Habár a “neutroncsillag” név olyan semlegesnek, sőt: ártatlannak hangzik, vigyázat! Ezek egykor volt hatalmas csillagok apró, de halálos maradékai. Habár egy ilyen csillag tömege 2-3-szorosa Napunkénak, elég kicsi ahhoz, hogy elférjen (elég kényelmesen, ami azt illeti) Debrecen határain belül.

Emiatt az őrült sűrűség miatt a 2011/4 szeptember

gravitáció természetesen hihetetlenül erős. Azt várhatnád, hogy az egész összeomlik egy fekete lyukká és ez majdnem így is történik. Pontosan ez az az ok, ami miatt a neutroncsillagok sosem nehezebbek 2-3 naptömegnél.

Mert különben fekete lyukká válnának.

A neutroncsillagokat a gravitáció ellenében a neutronok egymás közötti, rövid hatótávú nukleáris taszítása tartja fenn, ami fizikus megfogalmazása annak, hogy fejtől farokig úgy vannak egymás mellé pakolva, mint a halak a konzervdobozban - és nem nyomhatók össze kisebb helyre. Ez a neves Pauli-féle tilalom következménye, amely kimondja, hogy két neutron (vagy bármilyen elemi részecske) nem

lehet pontosan ugyanazon a helyen, ugyanolyan állapotban.

Ha a fizikus bulihoz keresel beszédtémát, akkor érdekelhet, hogy ugyanez a degenerációs nyomás az, ami fenntartja a fehér törpéket, csak ott ez elektronokkal, nem pedig neutronokkal játszódik le.

A degenerációs nyomás miatt egy neutroncsillag olyan ridegen viselkedik, hogy ha az azt körülvevő szuperóriás csillag maradéka elkezd összeomlani, akkora robbanással ütődik vissza, ami az egész galaxist beragyogja. Láttad már a Rák ködöt? Ez történik, ha szórakozol egy neutroncsillaggal.

Tehát mi történik akkor, ha elég bolond vagy ahhoz, hogy megközelíts

egy ilyen szörnyeteget?

Hajódat és téged is apró cafatokra szaggatnak a gravitációs és mágneses terek.

A leszállás biztosan nem lesz egyszerű. A neutroncsillagok akár hatvanezer fordulat-per-perccel is foroghatnak, és a legtöbbjük mágneses mezeje úgy tízmilliószor erősebb, mint a Földé. Ez többféleképp is megkeseríti az életed. Először is, ekkora térerősségű mágneses mező gyakorlatilag bármilyen ferromágneses anyagot (ami azért bizonyára jó eséllyel van a hajódon) elpusztít és ugyanez a sors vár a számítógépeidre is.

A gyorsan forgó és erős mágneses mező miatt a neutroncsillag rendelkezik egy saját védőrendszerrel. Ezt “pulzár” néven ismerheted és alapvetően egy nagy energiájú sugárnyalábból áll, ami másodpercenként többször is végigpásztázza az égboltot. Végül pedig: próbáltál már valaha olyan égitesten landolni, aminek a felszíni kerületi sebessége pár ezer km/s? Hát, szerintem nem lehet könnyű.

De tételezzük fel, hogy le tudsz szállni a neutroncsillag felszínére. Ami úgy pár millió kelvin hőmérsékletű, de a többi problémádhoz képest ez semmiség. A gravitációs gyorsulás itt a földfelszíninek kábé kétszázmilliárdszorosa. Ha ez sem nagy ügy, akkor azért azt is vedd figyelembe, hogy a lábadnál és a fejednél mérhető gravitáció közötti különbség nagyjából hatvan millió g. Összehasonlításképp, Napunk felszínén csak 6000K hőmérséklet és 27 g-s nehézségi gyorsulás fogadna, ami ezek után smafu.

Mivel azonban megkedveltelek, megengedem, hogy egy kicsit tovább élj még. Feltételezem, hogy fel vagy szerelve a Star Trekből ismert Enerprise transzporterével, vagy valami hasonlóval. Tegyük fel, hogy egy teáskanálnyi anyagot transzportálsz a neutroncsillag magjából a raktérbe.

Azért a magjából, mert a neutroncsillag felszíne elég uncsi - csak a megszokott nehéz elemek alkotják, mint mondjuk a vas. Hogy tiszta anyagot szerezz, kicsit mélyebbre kell ásnod.

Hogy mi történik ezután? A java csak most jön.

Először is, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az itt előforduló sűrűségek nagyságrendileg a 1018 kg/ m3 környékén vannak. Ez azt jelenti, hogy egy teáskanálnyi anyag úgy pár tízmilliárd tonna. Ez valóban egy tekintélyes hegy tömege.

A neutroncsillag belsejében törékeny egyensúly van a csillag félelmetes gravitációs ereje és a neutronok degenerációs nyomása között. Ha egyszer a hajónkra transzportáltuk a cuccot, ennek az egyensúlynak lőttek.

Már nincs meg a gravitációs nyomás, hogy egyben tartsa a neutronokat és ne felejtsük - a hőmérséklet néhány millió fok. A neutrongáz nyomása - mondjuk úgy - nem csekély. Tehát még ha a transzporterrel is juttatod a raktérbe az anyagot, a külső nyomás megszűnése miatt a neutroncsillag-anyag pusztító módon expandál.

Vagy felrobban, amelyik jobban tetszik. Egy tekintélyes méretű rakteret feltételezve is, a tágulás végén odabent a földfelszíni nyomás 1015-szerese lesz, a sűrűség pedig még mindig pár tízmilliószorosa a szilárd köveknek.

Ne állj a raktérben, amikor a neutroncsillag anyagát feltranszportálod.

Ezt nem lehet eleget hangsúlyozni.

De ha feltételezzük, hogy a neutroncsillag-anyag robbanása mégsem szaggatta ripityára a hajódat, a legrosszabb csak most jön. A degenerációs nyomás a neutroncsillagban megakadályozza a neutronokat abban is, amit egyébként szabadon rendszeresen csinálnak: bomlanak. A neutronok ugyanis jól elvannak egy atommagban, azonban ha kiszabadulnak onnan, már más a helyzet: emberi lép-

tékkel nézve nem túl hosszú életűek.

Persze, sok más szubatomi részecskéhez képest, amelyek szabad élettartama a másodperc milliárdod része - vagy még kevesebb - a neutron tizenöt perces felezési ideje hihetetlen hosszúnak tűnik. A bomlástörvénynek megfelelően a neutronok fele tizenöt perc alatt elbomlik protonná, elektronná és egy alapvetően észlelhetetlen antineutrínóvá.

Nem nagy ügy, mi? Hát, pedig de.

Vegyük be a játékba Albert Einstein sokat emlegetett képletét: E=mc2. Ezzel kiszámolhatjuk, mennyi energia szabadul fel bomlásonként.

Vonjuk ki a neutron tömegéből a keletkezett proton, elektron és (a szinte elhanyagolható) antineutrínó tömegét - ez a tömeg elveszett, vagy sokkal inkább: energiává alakult. A neutron eredeti tömegének 0,08%-át tehát szorozzuk a fénysebesség négyzetével. Nem tűnik soknak, de ha még megszorozzuk a teáskanálnyi mennyiség tömegével, akkor körülbelül 1027 J-os értéket kapunk - ennyi energiához Napunknak két-három másodpercig kell erőlködnie.

Talán nem érzed át igazán, milyen bődületes mennyiségű energiáról van itt szó - másfelől megközelítve, ennyi szabadul fel egy trillió megatonnás atomfegyver robbanásakor. Ami úgy ötventrilliószorosa az első atombombáknak és könnyűszerrel képes lenne az összes életet elpusztítani a Földön.

Ne feledd, hogy a neutron felezési ideje kicsit kevesebb, mint tizenöt perc, úgyhogy mindez elég gyorsan történik majd. Ami azt illeti, a kibocsátott energia exponenciálisan csökken, de az első másodpercben is 1023 J energia szabadul fel, ami a Föld teljes szénkészletének fűtőértékének hússzorosa. Gratulálok, sikeresen teleportáltál egy élesített nukleáris fegyvert a fedélzetre!

Sok szerencsét!

P Forrás: http://io9.com/5805244/what-would-a-teaspoonful-of-neutron-star-do-to-you Rövid url: http://goo.gl/OP7xw

15 2011/4 szeptember

A csocsó alapjai – elmélet Betérve az első utunkba eső csehóba, különös dologra lehetünk figyelmesek: van egy vagy több asztal, ami körül nincsenek székek, nincs rajta sör vagy feles, mégis estefelé egyre nagyobb a nyüzsgés körülötte. A mellette álldogáló emberek arcát sápadt fény világítja meg, miközben a megszokott kocsmai nyugalomtól eltérően feszülten mozog ide-oda a szemük.

E

z a csocsóasztal – angolul foosball, franciául baby-foot. Talán nem bántjuk meg vele a biliárdosokat és dartsosokat, ha kijelentjük, hogy Magyarországon a csocsó napjaink legelterjedtebb „kocsmasportja” – szinte nem is érdemes iszodát nyitni Budapesten enélkül a berendezés nélkül. Mi kell hozzá? Kettő, három vagy négy ember, egy kis hely és egy kis apró. Gondoljunk bele, ha négyen játszanak egy ötvenesért (szórakozóhelyeken százasért), akkor fejenként 12,5-25 forintba kerül egy meccs, ami akár 10 percig is tarthat (általában 10 labdás egy asztal), szóval fejenként 50-100 forint egy szűk háromnegyed óra szórakozás.

Amennyiben pedig gyülekeznek a kihívók – a játékhoz szükséges érme lerakásával –, akár órákon át tartó izgalmas küzdelem is lehet az eredmény.

A játék történetének kezdete az 1800-as évek végére nyúlik vissza.

A ma ismert asztalok elődjeit 1922ben alakította ki, majd 1931-ben szabadalmaztatta a londoni Harold S. Thornton. Az évtizedek során a különböző nemzetek kifejlesztették saját asztalaikat: az olaszok a Garlandot és a Roberto Sportot, a franciák a Bonzinit, az amerikaiak a Tornadot, a németek pedig a Tecballt adták a világnak – idehaza főleg a Garlando terjedt el. Ezen az asztalon egyenletes a bábuk súlyelosztása, a figurák akár fejjel lefelé is megállíthatók – ha valaki esetleg otthonra akar egyet, az ára kétszáz-

16 2011/4 szeptember

ezer forint körül van.

A kiegészítő ivótevékenységként indult játék azonban mára már kinőtte az éjszakai élet kereteit, és az országok 2002 óta világszövetségbe tömörülve (International Table Soccer Federation – ITSF) sorra rendezik a világbajnokságokat. Ezek a felsorolt öt asztal szerint vannak kategorizálva, valamint van egy multitable (többasztalos) vb, ahol a játékosok maguk dönthetnek a márkáról. Talán nem meglepő, hogy minden ország a saját fejlesztésű asztalán verhetetlen (kivéve az olaszokat, hiszen Garlandon a magyarok 2009-ben világbajnokok, Roberto Sporton pedig 2010-ben döntősök voltak).

A bajnokságokhoz köthető a szabályok általános lerakása, ami most már a kocsmai csocsózásnál is viszszaköszön. Ilyenek a pörgetés tilalma, a középpályás kezdés és az, hogy a kapuból visszapattanó labda is gól-

leges kihívók miatt fontos). Mindkét lehetőségben van ráció; Budapesten általában jobban preferálják az első ötöst, míg vidéki helyeken a második számít. Bár a valóságban, idegenek közt nem divat, de a „mászást” is érdemes tisztázni a mérkőzések előtt (pont nélküli vereség esetén át kell mászni az asztal alatt).

A legfurcsább szabály, amivel találkoztunk, a következő volt: a kapussal lőtt gól kettőt ér. Elsőre hülyeségnek tűnik, ám jobban belegondolva egy jó ellenfél ellen nehéz kapussal akár kapura is lőni (hiszen nagyon könnyű levadászni), nem hogy gólt.

Egy másik érv, ami mellette szól: ha az egyik csapat berámol 6 gólt, sokszor elkedvtelenedik a hátrányban nak számít. Az ezen felüli szabályok lévő csapat, és még csúnyább veviszont minden városban, vagy akár reségbe szalad bele, hisz innen már kocsmában is változhatnak – ezt ér- nem valószínű, hogy fel tud jönni. Ám demes játék előtt letisztázni. Ilyen ha van rá lehetőség, hogy kétpontos például a kezdés: bedobással gólokat lőjenek, akár 6-1-ről is fel leindítsunk, így a bedobóra és a het állni, még egy kis izgalmat hozva véletlenre bízva az első táma- a játékba. dást, vagy az kezdjen, aki kapta A csocsóasztal és környéke napjaaz előző gólt. Nem egyértelmű inkban a kocsmák talán legszociálitovábbá az sem, hogy szabad-e sabb helye a pult után. Nem egy pélközépről kapura lőni, vagy, hogy dát találni arra, hogy egy-egy tár10 labdás asztalnál az első vagy saságot a csocsó közbeni megismermásodik ötös nyer-e (ez az eset- kedés és kommunikáció hozott össze.

Robot csocsó A Freiburgi Egyetem robottechnológusainak beszámolója szerint a robot csocsójátékosok az emberi játékosok 85%-át képesek legyőzni.

Ezeknél egy kamera követi alulról a labdát, és a rudakon levő szervomotorok segítségével irányítja. Jelenleg egy profi játékos 10 meccsből mindössze 1-et képes nyerni ellene. Egy másik csocsórobotot, a Foosbotot, állítólag még senki fia nem verte el; igaz, profi játékosok még nem próbálkoztak vele. Továbbá új csocsórobot van fejlesztés alatt két hallgató által a Dán Műszaki Egyetemen – lényeges változtatás, hogy itt a kamerát nem az asztal alá, hanem fölé helyezik, így egy közönséges asztalon is alkalmazhatóvá válik.

Ha jók vagyunk benne (vagy azt hisszük, hogy jók vagyunk – Sztadi), és bevállalós az ellenfél is, akkor akár sörben vagy felesben is játszhatunk, ami még inkább feldobja a játékot. Tehát ha egy páros jól játszik, akkor az is elképzelhető, hogy lemennek egy ivóba 2525 forinttal; megnyerik az asztalt, ezután pedig ingyen játszanak, és ha vannak vállalkozó kedvű ellenfelek, az egész esti italozásuk is ingyen volt.

Azonban vigyázzunk, hiszen ez a szociális hatás az ellenkezőjére is fordulhat: ha népesebb társasággal megyünk kocsmázni, akkor elég roszszul veszi ki magát, ha ebből két em-

ber a fél estét a csocsó mellett tölti, és nem jut idő egymással nyugodtan meginni pár (liter) sört. A legjobb, ha csak néhányat játszunk, ha társasággal vagyunk. Ha direktbe csocsózni megyünk, akkor érdemes csak másodmagunkkal nekivágni az éjszakának – útközben pedig ki tudja, kit nyűgöz le a játékunk...

Hucsi & Sztadi

Google+ - közösségépítés Google módra A nyár folyamán szépen csendben megkezdte működését a Google közösségi oldala, a Google+. A cél egyszerű, igazi vetélytársat állítani a Facebook-kal szemben. A kérdés, sikerül-e valami Gmail-szerűen sikereset alkotni, vagy ez a szolgáltatás is eltűnik a süllyesztőben, mint a Zümm vagy a Wave.

A

Facebook megjelenésével és váratlan sikerével (azt hiszem, ezt nyugodtan kijelenthetem) új korszak kezdődött az interneten. A web 2.0 ettől vált minden átlagfelhasználó számára elérhető végtelenül egyszerűen kezelhető kommunikációs közeggé. Nézzünk csak körbe, hány ismerősünk blogol, twittel vagy használja a 4square-t, és hányan használják heti rendszerességgel a Facebookot.

Emiatt keres Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója rengeteget a reklámbevételeken. És hát ebből a

2011/4 szeptember

tortából szeretne a Google is hasítani egy darabot.

A regisztráció meglepően gyors, minimális mennyiségű adat megadása után máris látjuk az üres főoldalt, és az e-mailes kontaktjaink közül elkezdhetjük létrehozni a saját baráti köreinket. Ezek a körök jelentik az alapját a +-ozásnak, ők fogják megkapni az üzeneteinket, képeinket és mindenféle szűrést rakhatunk rájuk.

Ráadásul senki sem fogja látni, hogy milyen körbe tettük be. A kiválasztás fogd és vidd módszerrel működik és kifejezetten látványos.

A főoldal egyszerű és letisztult.

Csak az üzenetek egymás alatt és a G-chat (gmaillal természetesen kompatibilis és beszélgetés közben is átjárható) látható. A feltöltött képek és Youtube videók igényesen beágyazva jelennek meg, a Picasa webalbumaink is egyből kapcsolódnak az accountunkhoz. Összessé-

gében tehát újra remekül sikerült a Google termékek integrációja.

A galéria kimondottan szépre sikerült, automatikusan felismeri az arcokat, csak a neveket kell megadni neki (valószínűleg később ez is automatikus lesz, ha megfelelő menynyiségű referencia gyűlik össze és az adatvédelmi biztosok sem tiltakoznak).

A Facebook-on egyszerre gyűlölt és imádott játékok még nincsenek nagy mennyiségben jelen, de már elérhetők. Néhány szórakoztatóbb logikai és ügyességi alkalmazás került be a listába, de ha elérik a kritikus felhasználószámot, minden bizonnyal lesz, aki fejlesszen. Nem mellesleg a legtőkeerősebb online játékfejlesztő, a Zynga már megkezdte tevékenységét, ezzel vonzva a többi vállalkozó stúdiót.

A „Lájk” gomb is megkapta maga alteregóját, a fórumozók és levelező-

17

listások között ismert „+1” - et választották a fejlesztők. Habár frappáns, nem valószínű, hogy ez valaha is anynyira beépül a popkultúrába, mint a konkurens megoldás.

Az elmúlt néhány hétben több százezren regisztráltak az oldalra, viszont a legkritikusabb időszak most fog kezdődni. A regisztrált tagok jelenleg kifejezetten inaktívak, lassú folyamat lesz, amíg sokan átszoknak a Facebook-ról. Azt gondolom, van, amiért érdemes átköltözni. Nincse-

nek kéretlen reklámok és események, ostoba alkalmazások, amik megmondják mekkora csillámpóni vagy, pusztán az infók és a képek. A +1-ek sem terhelik a falat, azok az adatlapodon tekinthetők meg (ettől aztán kétséges, hogy van-e értelme, hisz nem osztjuk meg igazán a tartalmat).

A legjobb tulajdonsága, hogy Gmailben egyből átláthatóak az értesítések.

Felvehetjük, akik felvettek minket, válaszolhatunk a kommentekre, mindezt e-mail írás közben.

A hátránya pedig, hogy nincs kiépülve a felhasználói bázis, ami miatt érdemes lenne használni. Ha viszont egy mobilszolgáltató meglépné, hogy ingyenes elérést biztosít hozzá, máris más lenne a leányzó fekvése. Összességében egy próbát mindenképp érdemes tenni vele, nagy csalódás nem fog érni senkit sem, az oldal pedig a biztató béta állapotban van, egy triviális, mégis újszerű megoldással bármikor piacvezető lehet.

Rovács

Divatos depresszió A lehetőségeink, a mozgásterünk, a személyes szabadságunk a rendszerváltás óta és az utóbbi években is folyamatosan növekszik. Azt gondolnánk, ez megkönnyebbülést, felszabadulást, jóval kevesebb stresszhatást jelent. Statisztikák mutatják, hogy ennek teljesen ellentmondva a manapság oly „divatos depresszió” lassan népbetegséggé válik. Salvador Dalít idézve: „Gyűlölöm a szabadságot: arra kötelez, hogy válasszak.”

Vajon tényleg ez lehet az oka? Az emberek előtt minden ajtó kinyílik, főleg, ha van elég pénzük. Ez áldás lenne, vagy átok?

N

18

agyon sok gondolat kavarog a fejemben… nemrégiben beszélgettem egy férfival, aki megdöbbentő kijelentést tett: „Fene nagy emancipáció ide, vagy oda, ennél hímsovinisztább társadalomban még sosem élt az ember.” Elgondolkodtatott a kijelentése. A nők kiharcolták maguknak, hogy dolgozhassanak, teljes munkaidőben. Szabadon építhetnek karriert. Véres rongyként néznek arra a munkáltatóra, aki negatív diszkriminációban részesíti nőtársainkat. Szóval a nő dolgozik, de a „régi” szociális terheket senki nem veszi le a válláról. Tehát a nő takarít, mosmosogat, főz, gondoskodik, gyereket nevel… és dolgozik a nap huszonnégy órájában. Emellett természetesen nem hagyhatja el magát, mert a társadalom elvárásainak meg kell felelnie, egy igazi nő mindig dekoratív, férje szexuális, és egyéb vágyainak rajtra kész katonája, gyermekeinek gondos, figyelmes édesanyja.

Az elvárások egyre nőnek, és a nő energiaforrásai pedig fogynak. Lehetetlenség a listán várakozó összes

feladatot jól elvégezni. Ebből adódik, hogy kétszer annyi depressziós fiatal nő él köztünk, mint férfi.

Ez nem jelenti azt, hogy a férfiak problémái nem érdemelnek említést.

A férfiasság védjegye, hogy az igazi férfi családjának elsődleges támasza, mindenki számára megteremti az anyagi, és az érzelmi biztonságot.

Nos, igen… utóbbival problémák vannak. Egy napi 10 órát dolgozó családfő sajnos nem képes többre, minthogy hazatérve bekapcsolja a tévét, megigyon egy sört, jó esetben egy-két kedves szót odavessen családtagjainak. Az esti mesék, a birkózások már nem a XXI. század fiatal apáinak teremtettek. Mivel a nő valószínűleg nőiességét fogja feladni, hiszen a karrier, és a gyermekek az elsők, egy félig-nő nőnemű lény mellett, a férfi se tudja férfiasságát igazán jól megélni, így elkezd kifelé kacsintgatni. Innentől a család egysége, és az érzelmi biztonság elveszett. Ez a típusú férfi tehetetlenné, így agresszívvá, csalódottá, később depresszióssá válhat. Közös gyerme-

keikről pedig ne is beszéljünk…

Honnan indulhat mindez a kisebbségi érzés, teljesítési kényszer, megfelelni akarás? Én az oktatási rendszerünkben látom a hibát. Az iskola az az intézmény, amely már hétéves korunkban egyértelműen bebizonyítja, hogy alapvetően velünk valami nem stimmel. Valaki mindig jobb lesz nálunk… ha megadó személyiséggel áldott meg minket a sors, akkor pedig jöhetnek a sorozatos bukások, igazgatói intők, és bekövetkezik a teljes elutasítás minden és mindenki iránt. A magyar oktatás a világon az egyik legteljesíthetetlenebb, és legtöbbet követelő rendszer, és a helyzet egyre rosszabbá válik.

Mondhatnánk, hogy ezen már az Isten se segít. Nos, ő biztos nem. De mi magunk, ha elég talpraesettek, és széles látókörűek vagyunk, ki tudunk lépni az ördögi körből.

A számos lehetőség közül akad egy-két jó, ami nem az életveszélyes, véget nem érő rémalagútjába vezet.

olett

2011/4 szeptember

19 2011/4 szeptember

20 2011/4 szeptember

21 2011/4 szeptember

Konyhagép Azok, akik nem a szüleikkel élnek, jól tudják, hogy az önálló lét egyik lényeges eleme az élelemszerzés.

Ennek három módja van:

1

Elmegyünk valamilyen vendéglátó egységbe, büfébe, vagy a menzára, és féltve őrzött pénzünkért cserébe megkapjuk a fogyasztásra kész ételszerűséget. Ennek a módszernek az előnye, hogy gyors és kényelmes, hátránya viszont, hogy ha jó minőségű és elegendő mennyiségű ételt akarunk magunkhoz venni, az feltehetőleg elég sok pénzünkbe fog kerülni.

Elmegyünk a boltba, megveszzük a kívánt étel hozzávalóit, hazavisszük azokat, majd megfőzzük, és már ehetjük is az ínycsiklandó falatokat. A módszernek számtalan előnye van, például a főzés öröme, a barát/barátnő lenyűgözése, de pénzügyileg is megéri, hátránya, hogy sok időbe telhet, illetve a kollégium puritán körülményei nem mindig ideálisak a főzéshez.

Potyázunk. Ezzel a módszerrel leginkább a kollégiumban, esetleg az albérletben lehetünk eredményesek. Lényege, hogy megvárjuk, míg valaki más megéhezik, és nekilát főzni, ezután várunk tovább türelmesen, majd mikor már érezzük a készülő étel illatait, odasompolygunk, és míg az étel elkészül könnyeden elcsevegünk a szakáccsal, remélve, hogy megkínál minket a hőn áhított ebéddel/vacsorával.

Azoknak, akik nem bízzák a dolgot a véletlenre, a következőket javasoljuk: amíg nem figyel a szakács, gyorsan megfogjuk a fazekat és rohanjunk vele, ahogy bírunk, vigyázva, nehogy kiboruljon annak tartalma. Majd a szobánkba érve magunkra zárjuk az ajtót, és nyugodtan elfogyasztjuk a finom falatokat. Ennek a módszernek csak előnyei vannak, feltéve, ha elég bátrak vagyunk, hogy szembenézzünk a ránk váró megtorlással.

Most induló rovatunkban a második pontban foglaltakra adunk tippeket. Olyan ételek receptjeit osztjuk meg veletek, amiket egyszerűen és gyorsan össze lehet dobni, elkészítésükhöz pedig nem kellenek komolyabb konyhai berendezések.

Kókusztejes paradicsomleves Ezt a levest azoknak ajánljuk, akik szeretik az egzotikus ízeket, nekik viszont nagyon. A gyömbér, a curry, a chili és a kókusztej zseniális ízkombinációt alkot együtt.

Amire szükséged lesz: 1 közepes fej vöröshagyma 1 chilipaprika diónyi friss gyömbér vagy 1 teáskanál gyömbérpor olaj 2 doboz (400 ml-es) konzerv hámozott paradicsom 1 evőkanál curry 4 dl kókusztej vagy főzőtejszín 4 dl forró vízben feloldott leveskocka só bors + vágódeszka, kés, fazék, fakanál, botmixer Elkészítés: A hagymát meghámozzuk és finomra vágjuk. A friss gyömbért szintén meghámozzuk és apróra daraboljuk. A chilit kettévágjuk, kimagozzuk, feldraboljuk. Egy fazékban két-három evőkanál olajon üvegesre pároljuk a hagymát, majd jöhet rá a gyömbér és a chili (ha szeretjük a csípőset, a magját is rakjuk bele), hozzáöntjük a konzervparadicsomot és felforraljuk.

Ezután felöntjük a kókusztejjel (vagy tejszínnel) és a levessel, sóval, borssal és a curryvel ízesítjük, és 20 percig főzzük.

Mivel a konzervparadicsom darabos, ezért szükségünk van egy botmixerre, amivel összeturmixoljuk a levest, hogy nagyjából homogén állagú legyen.

Tarja steak tepsiben sült krumplival Ezt az ételt hihetetlenül egyszerű elkészíteni, de egyszerűsége és gyorsasága mellett, nagyon laktató is.

Amire szükséged lesz: 4 db 1,5 cm vastag csont nélküli tarja szelet (bármelyik hentes felszeleteli neked, ha kéred) olaj friss vagy szárított kakukkfű só, bors fél citrom + serpenyő, villa krumpli szárított rozmaring

2

3

22

2011/4 szeptember

só, bors zsiradék +tepsi, kés Elkészítés: A krumplit megpucoljuk, és feldaraboljuk kedvünk szerint, megsózzuk, megszórjuk a rozmaringgal és borsozzuk. Egy tepsit kikenünk olajjal, vagy más zsiradékkal és beleöntjük a krumplit. Sütőben 180-200 fokon kb. 20 perc alatt aranybarnára sül.

Míg a krumpli sül, a hússzeleteket mindkét oldalukon megsózzuk, borsozzuk, megszórjuk kakukkfűvel, majd egy kis olajat csurgatunk rájuk, végül egy pár csepp citromot facsarunk mindegyikre. Ezután egy serpenyőben egy-két ek. olajat hevítünk, mikor elég meleg az olaj, belerakjuk a hússzeleteket, és nagy lángon 8-10 percig sütjük, úgy hogy közben egy villa segítségével két percenként megfordítjuk őket. A hús 8-10 perc sütés után még kellően szaftos marad, nem szárad ki, de aki nagyon jól átsütve szereti, az egy-két perccet még ráhúzhat. És hogy hol szerezheted be az egzotikusabb hozzávalókat?

A kollégiumhoz legközelebb található hely a fehérvári úti vásárcsarnok első emeletén lévő fűszeres, ahol kaphattok curry port és kókusztejet is.

Gyömbért akár ott a vásárcsarnokban, vagy a bármelyik nagyobb élelmiszer áruházban kaphattok.

A receptek forrása: www.mindmegette.hu www.jamieoliver.com

Petra Pónya Petra

Bárka reneszánsz Tegyük fel, jön egy újabb özönvíz, világméretű katasztrófa, a talaj eltűnik a lábunk alól és…?

N

a, igen, itt a jó kérdés.

Tudósok és nem tudósok egyöntetű előrejelzései alapján, nem véletlen, hogy manapság ennyi katasztrófa sújtja a Földet. Szélsőséges időjárás itt, földrengés ott, cunami amott és kész a baj, emberek ezrei válnak földönfutóvá, veszítik el szeretteiket.

Az ilyen esetek kiküszöbölése és egy esetleges világméretű, az ember számára tragédiával azonos történések megelőzésére az orosz Remistudio cég, az Építészek Nemzetközi Egyesületének Architecture for Disaster Relief programjának keretein belül megálmodta az Ark (Bárka) Projektet. A program középpontjában a természeti katasztrófák építészeti megközelítése, megelőzése, az ezeken való továbblépés, illetve a túlélés áll.

A projekt keretein belül egy bárkát terveztek megvalósítani, aminek kettős funkciót, illetve üzenetet is szántak: Noé bárkájához hasonlatos úszó

2011/4 szeptember

menedékváros opcióját, valamint egy felhívást az alternatív energiaforrások felhasználására, és a fenntartható fejlődés jegyében, egy élhetőbb környezet megteremtésére.

A tervek és látványtervek szerint a komplexum mind a szárazföldön és

a vízen is megállná a helyét, egyfajta önfenntartó oázis formájában. Képes lenne felhasználni és tárolni a Nap, a szél és a víz energiáját.

Az épület szerkezeti kialakításában ügyelnének a rengésbiztos felépítésre, valamint arra is, hogy nagyobb hullámveréseket és szélsőséges időjárási körülményeket is kibírjon. Ezt fá-

ból készült ívek, acélkábelek és átlátszó műanyag panelek alkalmazásával, egy egyenletes tehereloszlatásra alkalmas kagyló- vagy buborékforma kiépítésével tudnák elérni.

Az átlátszó paneleknek köszönhetően egyfajta üvegházhatást lehetne megvalósítani, ami a természetes fényviszonyok mellett, lehetőséget adna gazdag növényvilág kialakítására az épületkomplexumon belül.

Ez a tiszta levegőellátást is lehetővé tenné, valamint az élelmiszerkészletek folyamatos utánpótlását is biztosítani tudná. A lakónegyedek megálmodásánál szem előtt tartották, hogy így a természethez való visszatérés gondolatát is meg lehetne valósítani, ami a kiegyensúlyozott, nyugodt élet alapköve lehetne.

Ki ne játszott volna már el a gondolattal (a minket elárasztó filmvariációk tengeréből csemegézve), hogy milyen szép lenne, ha átlátszó falú futurisztikus panellakása ajtaján kilépve,

23

kinyújtaná kezét az erkélyen és szedne magának egy kevéske gyümölcsöt a reggelihez és az ajtó előtt elterülő veteményeskertből az ebédhez való zöldségeket is hipp-hopp begyűjthetné. A kényelmes élet kedvelőinek kiváló környezet lenne.

A kialakítási módokban kisebb és nagyobb létszámot befogadó épületek gondolatával is játszanak egészen az 50 főtől terjedő, tízezrek befogadására képes monstrumokig.

Persze, jön a kérdés, hogy ez eddig másnak is eszébe juthatott már. A felkapottság mostani oka, természetesen egyrészt a „legyünk minél zöldebbek divat” lehet, de főleg még az is, hogy a kivitelezési költség nem kerülne többe egy hasonló kaliberű ökoépület megépítésénél. Így sejthető, hogy a nagy támogatottság ismét a pénztárcák méretére helyezte a hangsúlyt.

Természetesen el lehet gondolkodni rajta, hogy hányféleképpen lehet jó

még egy ilyen épület? Csak egy humbug, egy újabb őrültség, mint a dubai mesterséges szigetek, vagy a víz alatti hotel? (Egyébként vannak internetes oldalak, ahol már Hotel Komplexumként tálalják a témát.) Vagy ennek lesz végre értelme is és nem csak a gazdagok játszótere lehet megint egy ilyen épület? A témának nyugodtan utána lehet menni. A kulcsszó: Ark Project.

Bogár

A Potter-saga alkonya Nem is hinnénk, hogy tíz éve kezdődött a kerekszemüveges varázslótanonc világmegváltó küldetésének regéje. Hét sikerkönyv és nyolc mozifilm után a brit írónő mesevilágából milliárdokat termelő Potter-kultusz nyáron a végéhez ért.

H

24

arry Potter kalandjai az egész világot megmozgatták, és a fiatalokat újra olvasásra ösztönözték. Az olvasóközönség 2007-ben könnyes/ könyves búcsút vett kedvenc karaktereitől a lapokról, júliusban pedig a mozinézők is pontot tehettek a mágikus eposz végére.

A Harry Potter és a Halál ereklyéi című regény két filmre történő szétosztása elengedhetetlen volt a készítők szerint, s tény, hogy jobban jártunk vele így, mint egy nagyon tömény 4 órás mozival. Kicsit szégyenkezve kell bevallanom, hogy magát az irodalmi művet nem olvastam, így a könyv és a film összehasonlítását mellőzném is. Ellenben a korábbi filmeken tisztességgel végigverekedtem magam, így nézőpontom csak a mozi-franchiseból építkezik. Áttekintve a korábbi epizódokat, az idő elteltével nem csak a szereplők nőttek fel, de velük együtt a filmek is komolyabbá és kicsit komorabbá is váltak. A Chris Columbus rendezésében született Bölcsek kövében és Titkok kamrájában a varázslóvilág hangulatának megteremtésén, a gyermeki kalandok bemutatásán volt a hangsúly.

Voldemort feltűnése után viszont kezdetét vette a jó és a rossz gigantikus ütközetének előkészítése, ahová simán belefért pár vérfolt, sebhely és más horror elem. Az utolsó négy epizód le2011/4 szeptember

vezénylését David Yates vállalta, aki szorgos iparosként haladt a végkifejletig.

A befejező rész ugyanonnan folytatódik, ahol egy éve abbahagyták a sorozatot. Ezt nyomatékosítva még

így egyes csatajeleneteket megkurtítva láthatunk. S bár kurták, azért látványos lett, sok röpködéssel és izzó színes fényekkel. Nekem leginkább a Gyűrűk Ura hangulatát idézte, csak bárdok és kardok csattogása helyett varázspálcák suhintása adja a háború dinamikáját. Az egész olyan, mint egy őrült hangverseny, zenészek nélkül, rengeteg karmesterrel.

Könnyedén egyszer nézős darab lenne, ha nem lenne pár zseniális jelenete. Ahol John Williams muzsikája, Mike Brewster fényképezése és maga a történet triumvirátusa egymást támogatva nyújt fantasztikus moziélményt. Ez a hármas leginkább Piton professzor jeleneteinél fellelhető (bár Alan Rickman alakítása kvartetté egészíti ki).

Számomra - a végkifejletet csak sejtő nézőnek - folyamatosan fenntartotta az érdeklődésemet, s vártam merre zubog tovább a cselekmény. Viszont a grandiózus finálé utáni befejezés, a szálak összevarrása elnyújtottnak tűnt. A technikai megvalósításra nem lehet panasz, jól szól a DolbySurrond, elfogadható a háromdimenziós kép is. az utolsó jelenetet is megismételték.

Mindent összevetve én jó filmnek A lassú folyású horcrux keresés most ítélem meg a Harry Potter sorozat felgyorsul, s a varázslatos Roxfort is záró epizódját a korábbi részekhez háborús övezetté válik félidőben. A és más filmekhez mérten is. cselekmény a regény kettéválasztáToto sa után is tömör lett dramaturgiailag,

Könyvajánló Leon M. Lederman – Dick Teresi: Az isteni a-tom Mi a kérdés, ha a válasz a Világegyetem? Általában szeretek a mérnökségtől gyökeresen eltérő dolgokról olvasni, hogy ilyenkor egy kicsit eltávolodjak a mindennapoktól és új dolgokat ismerjek meg. A címben említett könyv azonban felkeltette az érdeklődésemet így belevágtam és nem bántam meg!

A

könyv fő írója Leon Max Lederman egy Nobel-díjas amerikai fizikus professzor, aki a témához kissé szokatlanul egy igazán izgalmas és humoros ismeretterjesztő könyvet hozott össze az atommodellek történelméről és jelenéről. A kötet szinte minden korosztálynak és bármilyen fizikai előképzettséggel rendelkező olvasónak élvezetes időtöltést nyújthat. 363 oldalon és 9 fejezeten át mosolyoghatunk a mókás sztorikon és merenghetünk a különleges elméleteken.

Először megismerjük, hogy hogyan is lett a vegyésznek készülő fiatalemberből fizikus, majd később a

Fermilab részecskekutató intézet igazgatója, végül pedig Nobel-díjas tudós. Az ezt követő három fejezetben a szemünk előtt születnek és buknak el nagy elméletek és bemutatásra kerülnek a fizikatörténet legmeghatározóbb alakjai is. Ezeket a fejezeteket különösen élveztem. Az író különleges perspektívából, hatalmas háttértudásával teljesen új oldalairól mutatja be azokat a személyeket, akik megalapozták a matematika, mechanika, elektromosságtan, kémia és részecskefizika tudományait.

A tudománytörténeti áttekintés után kicsit elmélyedhetünk a modern elméletekben, megismerhetjük például a kvantummechanika alapjait, majd átélhetjük a XX. század részecskefizikai felfedezéseit, melyeknek az író is aktív és alkotó részese volt így ezeket különleges lelkesedéssel és átéléssel mutatja be. Egy részecskegyorsítókkal foglalkozó fejezet után végre bemutatásra kerül a ma elfogadott standard modell és megérthetjük a könyv

A könyv eredeti címe: The God Particle: If the Universe Is the Answer, What is the Question?

Magyarra fordította: Vassy Zoltán Megjelent a TYPOTEX kiadó forgalmazásában 2000-ben.

ISBN 978-963-2791-49-4

2011/4 szeptember

igazi főszereplőjének, az alkotó szavaival élve az „Isten részecskének” (Higgs bozon) a szerepét a rendszerben, és hogy miért is akarják most ezt a részecskét ennyire megtalálni. Az utolsó fejezet az univerzum keletkezését tárgyalja és megmutatja benne a Higgs erőtér szerepét.

A könyv ugyan már kissé idős – az angol kiadás 1993-ban, a magyar 2000-ben jelent meg – de tartalma még ma is teljesen időszerű, hiszen a pár éve nagy port kavart LHC (Large Hadron Collider – Nagy Hadron Ütköztető) célja szintén a Higgs bozon megtalálása volt. Én ezt a könyvet minden fizikát tanuló gimnazistának kötelezővé tenném már csak a tudománytörténeti részek miatt is, de Műegyetemistáknak még lelkesebben ajánlom! Erős tagoltságának köszönhetően tökéletes olvasmány rövid (akár 10-15 perces) busz utakra, tehát iskolába, illetve munkába járáshoz is.

Ryz

25

Három mérnök egy bizottság előtt érvel egy híd megépítésének az esetleges megnyeréséhez.

A japán mérnök: - Mi megkezdjük a híd építését a folyó mindkét oldalán egyszerre s középen a találkozást a GPS segítségével hajtjuk végre, maximum 1cm eltéréssel.

Az amerikai mérnök: - Mi is a folyó mindkét oldalán fogunk neki a híd építésének s középen a találkozást lézer segítségével hajtjuk végre, 2 mm eltéréssel.

A székely mérnök: - Mi is a hidat a folyó mindkét oldalán kezdjük megépíteni.

- És középen hogy találkoznak?- kérdik tőle.

- Hát, ha találkozunk jó, ha nem akkor lesz két hídjuk.

A falu kovácsa oktatta az új inasát:Először kiveszem a patkót a kohóból, aztán ráteszem ide, az üllőre. Amikor megrázom a fejem, te ráütsz azzal a kalapáccsal. Az inas így is tett. Azóta ő a falu kovácsa...

Az öreg székely temeti a feleségét.

A sógora vigasztalja: - Ne búsulj bátyám, a túlvilágon majd találkoztok!

- Hát ez az, ami aggaszt, komám!

A buszban nagy a tömeg. Az egyik nő mérgesen rászól egy kövér pasasra: - Hogy lehet valakinek ekkora nagy hordóhasa?

Erre a férfi: - Csak látná a csapját, hölgyem!

26 2011/4 szeptember

- Milyen jó motorod van!

- Szerintem is. Csak sajnos mióta megszületett a gyerekünk, nem túl praktikus.

- Mit szólnál, ha megvenném?

- Rendben, mit szólnál ötszázhoz?

- Oké, kezet rá!

- Rendben. Csak figyelj arra, hogy éjszakánként is meg kell etetni és tisztába tenni!

Fáj a feje? A matematikát ajánlom én is kipróbáltam, - három meg három....és tényleg hat.

Egy öreg földművesnek elveszik a kutyája. A felesége megkérdi tőle: - Miért nem adsz fel egy hirdetést az újságban?

Az öreg így is tesz, de két hét múlva a kutya még mindig nem kerül elő.

- Mit írtál a hirdetésben? - kérdi a felesége.

- Bodri, lábhoz! - feleli az öreg.

Apróhirdetések: - Null kilométeres tehénbőgés eladó. Ugyanitt kétkazettás Sony integetőgép tenyérbemászáshoz elcserélhető gyökérkefére.

- Művirág mag nagy tételben eladó, vagy cserélhető, rózsaszín ferdén fogazott Télapó megsemmisítőre.

- LCD monitorom két szabadon választható fehér subpixeljét, 1 db fekete lyukra cserélem.

- Eredeti Bill Gates másodpercek 1000 $-os darabáron eladók, vagy légüres térre cserélhetők.

- Lábgomba kifőzdék vagy gyors éttermek részére eladó!

- Elektromos csempehajlítómat egy

marék náthára cserélném.

- Hanyatt homlok van eladó, esetleg sompájzlira cserélhető.

- 3 véka visszhang eladó,vagy elcserélendő, magas “C” orgonasíp árnyékára.

- Lopott teherautó alól árnyék eladó kicsit lyukas dobozban.

- Óvodai piros pontjaimat elcserélném “Tesco-Tefal akció” piros pöttyeire.

- Felizgatott guminő eladó!

- Halhatatlanság érdekelne, nagy tételben!

- Kiskutyák eladók, ugyanitt kínai kaja házhoz szállítással.

- 42 éves feleségem két 21 évesre cserélném!

- Műanyag Fröccsöntő Üzem hirdeti: Műhold eladó. Van még művirág, műhely és műtyür is.

- Kanyarvágó késemet üveggömbölyítő gumikalapácsra cserélném.

- Szép, és nagyon szép, gyermekkori emlékek eladóak, vagy elcserélem egy kanna borra (kannával együtt).