Távoktatás a gólyafészekben

Hálaadás

Danka Gondolkodtál már azon, hogy mi az eredete Amerika egyik legnagyobb nemzeti ünnepének? Hogy mi az a Franksgiving? Vagy, hogy kicsoda Sarah Josepha Hale, és mi köze a hálaadáshoz?

Egyszer volt, hol nem volt… 1620 őszén több mint 100 telepes szállt partra a Mayflower fedélzetén töltött hónapok után, hogy új életet kezdjenek a mai Massachusetts partjainál. Az első ott töltött tél viszontagságai következtében felük odaveszett. Tavasszal viszont az ottani őslakosok segítettek nekik gazdálkodni az új földön, megmutatták, hogyan kell kukoricát, babot termelni. Így 1621 őszén az aratást ünnepelvén történt az első hálaadás, ahova a telepesek meghívták az indián törzsfőnököt s népét. Ezek után ez szokássá vált, és minden évben leültek, hogy egy lakoma keretein belül megünnepeljék az aratást, illetve egyéb sikereiket.

A hálaadás viszont még legalább 200 évig nem volt egységes időpontban, sőt, a déli államokban nem is tartották meg ezt az eseményt. Az 1900-as évek derekán egy akkori lap szerkesztője, Sarah Josepha Hale lobbizott Abraham Lincoln elnök támogatásáért, hogy váljon hivatalossá a hálaadás ünnepe, mivel úgy gondolta, ez közelebb hozná egymáshoz az embereket. 17 évnyi lobbizás és a polgárháború hatása következtében Lincoln elnök 1863ban egységesítette a hálaadást, és november negyedik csütörtökét jelölte ki a megünneplésére.

A hálaadást követő hónapban köszönt be a karácsonyi vásárlás szezonja, emiatt is van manapság a Black Friday a rögtön utána lévő pénteken, mintegy elindítva az őrületet Amerikában. A 20. században kialakult gazdasági válság miatt Franklin D. Roosevelt elnök egy héttel korábbra akarta hozni az időpontot, hogy még nagyobb nyereséghez juttassa a kereskedőket, azonban ez a változtatás, amit akkor Franksgivingnek csúfoltak, hamar kudarcot vallott. Viszont Roosevelt 1941-ben hivatalosan is nemzeti ünneppé nyilvánította a hálaadást. Manapság

A legnépszerűbb hálaadásnapi ünnepély a Macy’s áruház által megrendezett felvonulás, amit 1924 óta tartanak, és tűzoltózenekar, táncosok, illetve sok híres ember vesz részt rajta óriás léggömbökkel körülvéve.

Emellett az elnök minden évben hivatalosan is bocsánatot kér egy pulykától a társai elfogyasztása miatt és megkegyelmez neki, így élete hátralévő részét egy tanyán töltheti. Ezt a hagyományt 1947-ben Truman elnök kezdte el, és azóta minden elnök kötelességtudóan követi példáját. Obama elnök egyik évben egy Courage nevű pulykának mentette meg az életét, akit ezt követően átrepítettek Disneylandbe, és az ottani hálaadás napi felvonulás főszereplőjeként egy feldíszített kocsin része lett a parádénak.

A hálaadást Kanadában is tartják, viszont ott október hónap második hétfőjét töltik az ünneppel. Bár a hagyományok szerint az első kanadai hálaadás 1578ban zajlott, valószínű, hogy a függetlenségi háború alatt Kanadába emigrált amerikaiak hozták át a tradíciót. Hivatalosan viszont 1872. április 5-én ünnepelték először annak alkalmából, hogy a walesi herceg felépült egy súlyos betegségből. Ott a parlament 1879-ben nyilvánította nemzeti ünneppé, viszont végső időpontját csak 1957-ben rögzítették. Mindennek van sötét oldala

Nem mindenki ért egyet az ünnepély eredetével, egyesek szerint nem is létezett a Mayflower, de abban sok amerikai őslakos egy véleményen van, hogy a hálaadás igazából gyásznap, amin az indiánok feletti győzelmet ünneplik. Olyan vélekedések is vannak, hogy ezen a napon több mint 700 indiánt csaltak tőrbe és gyilkoltak meg, viszont erre nincs biztos bizonyíték. Amit viszont tudunk, hogy 1970 óta a Plymouth Rocknál és más helyeken ezen a napon gyásznapot tartanak az őslakosok egyes csoportjai és velük egyetértő emberek. Források: womenshistory.org, divany.hu, edenkert.hu, wikiwand.com, allparenting.com